1875. évi VIII. törvénycikk

az 1874. évi október 9-én kötött ,,általános posta-egyleti szerződés” becikkelyezéséről * 

Az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország, Belgium, Dánia, Egyiptom, Spanyolország, Amerika Egyesült Államai, Nagybritannia, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Németalföld, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Svédország, Svájcz és Törökország között az 1867. évi XVI. tc. III. czikke értelmében kötött és Bernben 1874. évi október 9-én aláirt postaszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Szerződés

mely Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Belgium, Dánia, Egyiptom, Spanyolország, Amerika Egyesült Államai, Francziaország, Nagybritannia, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Németalföld, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Svédország, Svájcz és Törökország között az „Általános Posta-Egylet” alakitása tárgyában köttetett.

Alulirtak, mint a fent elősorolt országok kormányainak meghatalmazottjai, jóváhagyás fentartása mellett a következő egyezményben állapodtak meg.

I. CZIKK

Azon országok, melyek a jelen szerződést megkötötték, a levelezéseknek postaintézeteik által kölcsönös kicserélhetése végett „Általános Posta-Egylet” elnevezés alatt egységes postaterületet képeznek.

II. CZIKK

A jelen szerződés határozatai azon levelekre, levelezőlapokra, könyvekre, hirlapokra és más nyomtatványokra, árumintákra és ügyleti iratokra terjednek ki, melyek az egylethez tartozó valamelyik országból származnak és más ily országba szólanak.

Ugyszintén alkalmazandók az egylethez tartozó országok és az egylethez nem tartozó országok közt váltott, fent elősorolt postai tárgyakra is, ha ezek legalább két, az egylethez tartozó ország területét érintik.

III. CZIKK

Az egylet általános levéldija minden bérmentesitett egyszerü levél után 25 centimben állapittatik meg.

Mindazonáltal, átmeneti intézkedés gyanánt mindegyik országra nézve fentartatik, hogy tekintettel pénzbeli és egyéb viszonyaira, az emlitettnél nagyobb vagy kisebb levéldijat is szedhessen. Ez utóbbi azonban 32 centimnél nagyobb és 20 centimnél kisebb ne legyen.

Egyszerü levélnek az veendő, melynek súlya 15 grammnál nem nagyobb. Ezen súlyt meghaladó levelek után minden 15 grammért vagy ennek töredékeért megannyi egyszerü dijtétel fizetendő.

A bérmentetlen levelek után azon dijnak kétszerese fizetendő, mely az illető országban, hová a bérmentetlen levél szól, a bérmentesitett levelekért jár.

A levelezési lapok bérmentesitése kötelező. Ezek díja a bérmentesitett levelekért járó díjnak felében állapíttatik meg, és meg van engedve, hogy a tört számok kikerekíttessenek.

Tengeri szállításnál, ha a szállítási út az egylet területén 300 tengeri mértföldnél hosszabb, a közönséges díjhoz pótdij is számitható, ez azonban a bérmentesített levélre szabott általános egyleti díj felét túl nem haladhatja.

IV. CZIKK

Ügyleti iratok és árúminták, továbbá hirlapok, fűzött vagy kötött könyvek, röpiratok, hangjegyek, látogatójegyek, tárgy- és névjegyzékek, tervezetek, különféle hirdetmények és értesítések, akár sajtó-, kőnyomat, vésés vagy autographia útján állíttattak elő, nemkülönben fényképek szállitásánál az egylet általános díja minden egyszerű küldemény után 7 centimben állapittatik meg.

Mindazonáltal átmeneti intézkedés gyanánt mindegyik országra nézve fentartatik, hogy tekintettel pénzbeli és egyéb viszonyaira, az említettnél nagyobb vagy kisebb dijt is szedhessen, ez azonban 11 centimnél nagyobb és 5 centimnél kisebb ne legyen.

Egyszerű küldeménynek az tekintetik, melynek súlya 50 grammot meg nem halad. E súlyt meghaladó küldeményeknél minden 50 gramm vagy ennek töredéke után megannyi egyszerű dijtétel fizetendő.

Tengeri szállításért, ha ez az egylet területén 300 tengeri mértföldnél hosszabb, a közönséges díjhoz pótdíj is számítható. Ez azonban az e nemű tárgyakra szabott egyleti általános díj felét túl nem haladhatja.

A fent elősorolt tárgyak súlymaximuma az árúmintákra nézve 250 grammban, minden többi tárgyra nézve pedig 1000 grammban állapíttatik meg.

Az egylethez tartozó minden ország kormányának fentartatik azon joga, hogy az ezen czikkben elősorolt tárgyak közül azokat, melyek az ezek közzétételére és forgalmára nézve fennálló törvényeknek, szabályoknak vagy rendeleteknek meg nem felelnek, saját országuk területein a postai szállitást és azok kiosztását megtagadhassák.

V. CZIKK

A II-ik czikkben jelzett tárgyak ajánlva is küldhetők.

Az ajánlott küldemények bérmentesitendők.

Az ajánlott küldemények bérmentesitési dija ugyanaz, mely a nem ajánlott küldeményekért jár.

Az ajánlás és a térti vevények dija nem haladhatja tul az ajánlás és a térti vevény azon diját, mely azon országban érvényes, hol a küldemény feladatott.

Ajánlott küldemény elveszése esetében - elhárithatatlan esemény (vis major) kivételével - 50 frank kártalanitás fizettetik a feladónak, vagy ennek kivánatára a czimzettnek azon postaigazgatás részéről, melynek területén vagy tengeri vonalán a küldemény elveszett vagy annak nyoma eltünt. Ez alóli kivételnek csak akkor van helye, ha az illető ország törvényei szerint ezen postaigazgatás a belföldi forgalomban elveszett ajánlott küldeményekért kártalanitással nem tartoznék.

A kártalanitás összegét a lehető legrövidebb idő és legkésőbben a felszólalás napjától számitott egy év leforgása alatt kell kifizetni.

A kártalanitási igény elévül, ha az ajánlott küldemény feladásától számitott egy év alatt felszólalás nem történt.

VI. CZIKK

A küldemények bérmentesitésére kizárólag azon országban érvényes levélbélyegek vagy levélbélyeges boritékok használandók, hol a küldemény feladatott.

Bérmentesitetlen vagy kellőleg nem bérmentesitett hirlapok és egyéb nyomtatványok tovább nem küldetnek. Más bérmentesitetlen vagy elégtelenül bérmentesitett küldemények oly dijazás alá esnek, mint a bérmentesitetlen levelek, de akkor az esetleg alkalmazott levélbélyeges boritékok értéke levonatik.

VII. CZIKK

A levélpostai tárgyak visszaküldéseért a postaegylet területén pótdij nem jár.

Csak az esetben, ha az egylethez tartozó valamely ország belforgalmi küldeménye visszaküldés folytán az egylethez tartozó más országon megy át, a rendeltetési hely postaigazgatása annak belföldi diját hozzászámitandja.

VIII. CZIKK

A posta-szolgálatra vonatkozó hivatalos levelezés postadijmentes. Ezenkivül egyéb postadijmentességnek vagy dijmérséklésnek nincs helye.

IX. CZIKK

Mindegyik postaigazgatás osztatlanul tartja meg azon dijakat, melyeket a fentebbi III., IV., V., VI. és VII-ik czikkek alapján beszedett. Ennélfogva az egylet egyes postaigazgatásai közt e dijakra nézve leszámolásnak helye nincsen.

A levelek és egyéb levélpostai küldemények sem a föladási, sem a rendeltetési helyen nem terheltethetnek meg a föladó vagy a czimzett rovására más dijjal, vagy postai illetékkel, mint a mely a fentebb elősorolt czikkekben megállapitva van.

X. CZIKK

Az átszállitás (transit) szabadsága az egylet egész területén biztosittatik.

E szerint a forgalom egészen szabad lévén, az egylethez tartozó postaigazgatások szállitmányaikat a közbenfekvő országok területein át, a forgalom szükségéhez és a postaszolgálat igényeihez képest, egymásnak akár zárt levélcsomagokban, akár pedig darabonkint is elküldhetik.

A zárt levélcsomagok és az egyes küldemények mindig a postaigazgatások rendelkezésére álló leggyorsabb utakon szállitandók.

Ha ugyanazon gyorsaság több utvonalon érhető el, ezek közül a választás a küldő postaigazgatást illeti.

Ha a levelek és levélpostai tárgyak száma akkora, hogy különben az érdekelt postaigazgatás kijelentése szerint az átszállitó hivatal teendőiben akadályozva volna, az átszállitást zárt levélcsomagokban kell eszközölni.

A küldő hivatal az átszállitó posta-igazgatásnak minden kilogramm levél után két frankot és a IV. czikkben felsorolt tárgyak minden kilogrammja után 25 centimet tiszta suly után fizet, akár zárt levélcsomagban, akár darabonkint történt legyen az átszállitás.

Ezen megtérités a leveleknél négy frankra, a IV. czikkben felsorolt tárgyaknál 50 centimre emelhető az esetben, ha az átszállitási ut hossza egy s ugyanazon postaigazgatás területén 750 kilométert meghalad.

Önként értetik, hogy ott, a hol az átszállitás már jelenleg is ingyen vagy olcsóbb dijak mellett történik, az továbbra is fentartandó.

Ha az átszállitás az egylet területén belül 300 tengeri mértföldnél hosszabb tengeri vonalon történik, azon postaigazgatás, mely eme tengeri szállitást ellátja, szállitási költségeinek megtéritését követelheti.

Az egylet tagjai kötelezik magukat arra, hogy e költségeket a lehetőségig leszállitsák.

A tengeri szállitást ellátó postaigazgatás a küldő postaigazgatástól ezen megtérités fejében a levelek minden kilogrammja után legfeljebb hat frank és 50 centimet, a IV. czikkben felsorolt tárgyak minden kilogrammjáért pedig legfeljebb 50 centimet (tiszta suly után) követelhet.

E költségek semmi esetre sem lehetnek nagyobbak azoknál, melyek jelenleg megtérittetnek. Ennélfogva azon tengeri postavonalokon, a melyeken jelenleg ily fizetés nem történik, semminemü megtérités nem eszközlendő.

A zárt levélcsomagban vagy darabonkint átszállitott levelezések sulyának megállapithatása végett közösen meghatározandó időközökben két héten át e küldeményekről statistikai adatgyüjtés fog eszközöltetni. Ezen munkálatnak eredménye ujabb megállapodásig a posta-igazgatások közti leszámolás alapjául fog szolgálni.

Mindegyik postaigazgatás követelhet ilyen ujabb megállapitást, ha:

1. a levelezések irányitása jelentékenyen változott;

2. ha az utolsó megállapitás napjától számitva egy év folyt le.

A jelen czikk határozatai sem a keletindiai postára, sem azon szállitásokra, melyek az éjszakamerikai Egyesült Államok területén át a Newyork és San-Francisco közti vaspályákon történnek, nem alkalmazhatók. Ezen postaszolgálatok ezentul is az érdekelt postaigazgatások közt létesitendő, külön megállapodások tárgyát képezendik.

XI. CZIKK

Az egyletben lévő országok viszonyai oly országokhoz, melyek az egylethez nem tartoznak, külön, már fennálló vagy ezentul kötendő egyezmények által fognak szabályoztatni.

Az egylet területén tul történendő szállitásért járó dijak ezen egyezmények által fognak meghatároztatni és előforduló esetben az egyleti dijhoz hozzászámittatni.

A IX. czikk rendelkezéséhez képest az egyleti dij hováforditása következőképen szabályoztatik:

1. Az egylethez tartozó ország küldő postaigazgatása, az egylethez nem tartozó országba szóló bérmentes levelezések egyleti diját osztatlanul tartja meg.

2. Az egylethez tartozó rendeltetési hely postaigazgatása az egylethez nem tartozó országból eredő bérmentetlen levelezések egyleti diját osztatlanul tartja meg.

3. Az egylethez tartozó azon postaigazgatás, mely a levelezést az egylethez nem tartozó országgal zárt levélcsomagokban váltja, osztatlanul tartja meg az egyleti dijt azon bérmentes levelezésért, mely idegen országból ered és azon bérmentetlen levelezésért is, mely idegen országba szól.

Az 1., 2. és 3. pontban megjelölt esetekben azon postaigazgatásnak, mely a zárt levélcsomagokat váltja, az átszállitásért semminemü megtérités nem jár. Minden más esetben az átszállitás költségei a X. czikk határozatai szerint téritendők meg.

XII. CZIKK

Értéknyilvánitással ellátott levelek és postautalványok váltása az egylethez tartozó országok vagy országcsoportok között későbbi egyezkedés tárgyát képezendi.

XIII. CZIKK

Az egyletet képező országok postaigazgatásai fel vannak jogositva, hogy a jelen szerződés foganatositásának érdekében minden erre vonatkozó intézkedések és részletek szabályzatát közös egyetértéssel állapitsák meg. E szabályzat (Reglement) határozatai magától értetőleg az egylethez tartozó postaigazgatások közös egyetértésével mindenkor megváltoztathatók.

Oly kérdések iránt, melyek az egyletet összeségében nem érintik, például: az érintkezés a határokon, határszéli (limitrophe) területek kijelölése leszállitott dijak mellett, postautalványok és értéknyilvánitással ellátott levelek váltásának föltételei stb. stb., az egyes postaigazgatások egymásközt a szükséges megállapodásokat külön megtehetik.

XIV. CZIKK

A jelen szerződés határozmányai sértetlenül hagyják az egyes országoknak a postaügyekre vonatkozó törvényhozási intézkedéseit, valamint nem szoritják meg jogaikat szerződések fentartása és kötése, vagy pedig a postai forgalom fokozatos javitása kedveért létesitendő szűkebb körű postaegyletek alakithatására nézve.

XV. CZIKK

„Az általános posta-egylet nemzetközi irodája” elnevezéssel központi hivatal alakittatik, mely az értekezlet részéről kijelölt postaigazgatás főfelügyelete alatt működik, és a melynek költségeit a szerződő államok összes postaigazgatásai viselik.

E hivatal mindennemű, a nemzetközi postaszolgálatot érdeklő közleményeknek összeállitásával, közzétételével és kiosztásával, vitás kérdésekben az érdekelt felek kivánságára véleményadással, a kiviteli szabályzat módositására tett inditványok tárgyalásával, az elfogadott változások közzétételével, a nemzetközi szolgálatból eredő s jelesül a X. czikkben emlitett viszonyok alapján teljesitendő leszámolások megkönnyitésével és egyáltalán a posta-egylet érdekében kivánatos munkálatok és tanulmányok teljesitésével lesz megbizva.

XVI. CZIKK

Az egylet két vagy több tagja közt a jelen szerződés értelmezése körül felmerülő véleménykülönbség esetében a vitás kérdés választott biróság által döntetik el; e czélból az érdekelt postaigazgatások mindegyike egy az ügyben nem érdekelt másik egyleti tagot választ.

A választott biróság általános szótöbbséggel dönt.

A szavazatok egyenlő megoszlása esetében a választott birák az ügy eldöntése végett egy másik, a vitás kérdésnél hasonlólag nem érdekelt postaigazgatást választanak.

XVII. CZIKK

A tengeren tul létező azon országok, melyek még nem tartoznak az egylethez, abba következő feltételek alatt léphetnek:

1. Nyilatkozatukat azon posta-igazgatás kezeibe tartoznak letenni, mely az egylet „nemzetközi irodá”-jának vezetésével van megbizva.

2. Az egyleti szerződés határozatainak magukat alávetik, de a tengeri szállitás költségeinek megállapitása későbbi egyezkedésnek marad fentartva.

3. Csatlakozásukat megelőzőleg egyezkednek azon postaigazgatásokkal, melyekkel postai egyezményük vagy közvetlen postai összeköttetésük van.

4. Ezen egyezkedésnek létrehozatala végett, az ügyvezető postaigazgatás előforduló esetben az érdekelt postaigazgatásokat és a fölvételt kérő posta-igazgatást is gyülésre egybehivja.

5. Az ügyvezető postaigazgatás a létrejött egyezkedésről az általános posta-egylet összes tagjait értesiti.

6. Ha az értesités keltétől számitott hat hét alatt az ellen kifogások bejelentve nem lettek, a csatlakozás létesültnek tekintendő és az ügyvezető posta-igazgatás erről a csatlakozó igazgatást értesitendi. A végleges csatlakozás az ügyvezető posta-igazgatás kormánya és az egylethez csatlakozó posta-igazgatás kormánya közt váltott diplomatiai okmánynyal erősitendő meg.

XVIII. CZIKK

A szerződő országok meghatalmazottjai legalább minden három évben értekezletre gyűlnek össze oly végből, hogy az egylet rendszerét tökéletesitsék, az abban kivánatosaknak mutatkozott javitásokat létesitsék és közérdekű ügyeiket megvitassák.

Mindegyik ország egy szavazattal bir.

Mindegyik ország egy vagy több küldött, vagy pedig más ország küldöttsége által is képviseltetheti magát.

Ily esetben azonban valamely országnak küldöttje vagy küldöttjei csakis két ország képviseletével lehetnek megbizva, saját országukat beleértve.

A legközelebbi értekezlet 1877-ben Párisban fog megtartatni.

Ezen határidő azonban előbbre is kitüzhető, ha az egylet tagjainak legalább egy harmada azt kivánja.

XIX. CZIKK

A jelen szerződés 1875. évi julius 1-én lép érvénybe.

E szerződés e naptól számitandó három évre köttetik. Ezen időtartam lefolyása után határozatlan időre meghosszabbitottnak tekintetik, de mindegyik szerződő fél jogositva van az egyletből kilépni, ha ebbeli szándékát egy évvel előbb kijelentette.

XX. CZIKK

A jelen szerződés életbeléptetése napjával megszünnek az egyes országok és posta-igazgatások közt fennálló külön szerződések minden határozatai, a mennyiben a jelen szerződés intézkedéseivel összeegyeztethetők nem lennének és a XIV. czikk határozatainak érintetlenül hagyása mellett.

A jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt, legkésőbb pedig három hóval életbeléptetése előtt megerősitendő.

A megerősitési okmányok Bernben fognak kicseréltetni.

Minek hiteléül a fent elősorolt országok kormányainak meghatalmazottjai e szerződést aláirták.

[Aláírások]

Zárjegyzőkönyv

Alulirottak, mint illető országuk kormányainak meghatalmazottjai, mai napon „az általános posta-egylet” alakitását tartalmazó szerződést aláirván, a következőkben állapodtak meg:

Az esetben, ha a franczia kormány, mely a jegyzőkönyv nyitvatartását a maga részére fentartotta és ennek folytán a nélkül, hogy még hozzájárulását kijelentette volna, a szerződésben szerződő fél gyanánt van megemlitve, annak aláirására magát el nem határozná, e szerződés annak daczára a többi szerződő felekre nézve, melyek képviselői a szerződést mai napon aláirták, érvényes és kötelező.

Minek hiteléül alulirt meghatalmazottak e zárjegyzőkönyvet kiállitották és annak egy példányát aláirták, kijelentvén: mikép ez ugyanazon erővel és érvénynyel bir, mintha határozmányai magában a szerződésben foglaltatnának. Az aláirt példány a svájczi szövetség kormánya levéltárában marad, másolatban pedig mindegyik félnek kiszolgáltatik.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére