1875. évi XIII. törvénycikk

az Olaszországgal 1874. évi május 15-én kötött consulsági egyezményről * 

Ő császári és apostoli királyi Felségének és Ő Felsége Olaszország királyának meghatalmazottjai által az 1867:XVI. törvénycikk III. czikkében megszabott módon kötött és Rómában 1874. évi május hó 15-én aláirt consulsági egyezmény, miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről, és Ő Felsége Olaszország királya másrészről, a főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynökök kölcsönös jogait, kiváltságait, mentességeit, valamint azok hivatása körét és azon kötelességeket, melyeknek az osztrák-magyar monarchiában, illetőleg Olaszországban alá lesznek vetve, közös megállapodás által meghatározni óhajtván, consulsági egyezmény kötését határozták el s e végre meghatalmazottaikká nevezték ki:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő czikkeket állapitották meg.

I. CZIKK

A magas szerződő felek mindegyikének jogában álland főconsulokat, consulokat, alconsulokat és consuli ügynököket rendelni a másik fél kikötőibe és kereskedővárosaiba. Fentartják mindazáltal maguknak a jogot, kijelölhetni azon helyeket, melyeket kiveendőknek találnak; de e kivétel a szerződő felek egyike irányában csakis úgy alkalmazható, ha minden más hatalom irányában is egyaránt alkalmaztatik.

II. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynökök kölcsönösen működésre bocsáttatnak és elismertetnek, mihelyt illető országaik szabályainak és formaságainak megfelelőleg kiállitott megbizó leveleiket előmutatják.

A működésük szabad gyakorlásához szükségelt kormányi jóváhagyás díjmentesen fog számukra kiszolgáltatni s ezen jóváhagyás előmutatására székhelyük főhatósága azonnal megteendi a szükséges intézkedéseket, hogy hivatásuk kötelezettségeinek megfelelhessenek és az őket illető előjogok, tiszteletbeli előnyök, szabadalmak és kiváltságok élvezetébe lépjenek.

III. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynökök, ha azon állam polgárai, melytől megbizatásukat kapták, a katonai beszállásolásoktól és a községi vagy más jellegü mindennemű terhektől és közszolgálatoktól való mentességet élvezendik.

Hasonlóképen mentesek a katonai szolgáltatásoktól a közvetlen mind személyes, mind ingóságok utáni vagy fényüzési adózásoktól, legyenek azok akár államiak, akár tartományiak, akár községiek, kivéve, ha ingatlan vagyonnal birnak, ha kereskedést vagy ipar üznek, mely esetekben ugyanazon adóknak, terheknek vagy illetékeknek lesznek alávetve, mint más magánszemélyek.

IV. CZIKK

Ha az emlitett consuli tisztviselők azon állam polgárai, melytől megbizatásukat nyerték, és ha kereskedést és ipart nem üznek, nem tartoznak tanukként megjelenni, azon tartomány biróságai előtt, melyben székelnek.

Ha a helybeli biróság, a consul tanúskodását szükségesnek tartja, ennek lakásán fog megjelenni, hogy szóbeli úton hallgassa ki, vagy egy illetékes tisztviselőt fog e czélból kiküldeni, vagy végre irásbeli nyilatkozatot fog tőle kivánni.

Ezen esetekben az emlitett consuli tisztviselők a kijelölt határidőre, napra és órára nézve, a hatóság kivánságaihoz alkalmazkodni tartoznak s nem szabad okot szolgáltatniok nem igazolható halasztásra.

V. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynökök, ha azon magas szerződő fél alattvalói, melytől megbizatásukat kapták, személyes mentességet élveznek és le nem tartóztathatók, sem fogságba nem helyezhetők, kivéve oly törvényszegésekért, melyek, ha az osztrák-magyar monarchiában követtettek el, az osztrák törvények értelmében bűntetteknek tekintetnek, vagy a magyar törvények szerint súlyos büntetéssel sujtatnak; vagy melyekre, ha Olaszországban követtettek el, az olasz törvény fenyitő büntetést alkalmaz.

VI. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynököknek szabadságában fog állani, hivatalos helyiségük bejárása felett hivatalos czimerüket, „. . . -i consulatus, alconsulatus vagy consuli ügynökség” felirattal elhelyezni.

Szabadságukban álland továbbá törvényes lobogójukat nyilvános ünnepek vagy más szokásos alkalmakkor a consulsági épületen kitüzni, de ezen utóbbi kiváltsággal nem élhetnek, ha ugyanazon városban laknak, a melyben fejedelmük követsége is székel.

Megjegyeztetik azonban, hogy ezen külső jelvények használata egyedül a főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynökök lakásának, avagy honlétének megjelölésére szolgál és nem magyarázható soha a menedékjog gyakorlására.

Hasonlókép felhúzhatják lobogójukat azon hajókra is, melyeket hivataluk gyakorlásánál a kikötőben használnak.

VII. CZIKK

A consulsági levéltárak mindenkor sérthetlenek és a helybeli hatóságoknak semmi ürügy alatt nem lesz megengedve az azokhoz tartozó iratokat kutatni vagy lefoglalni.

Ezen iratok mindig teljesen elkülönitendők azon könyvektől és iratoktól, melyek az illető consuli tisztviselők által netán gyakorolt kereskedésre vagy iparra vonatkoznak.

VIII. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök akadályoztatása, távolléte vagy elhalálozása esetében azon kanczellárok és titkárok, kik eme minőségben az illető hatóságoknak már előbb be lettek jelentve, rangfokozatukhoz képest legott belépnek a consuli tiszti teendők ideiglenes gyakorlásába, miben a helyi hatóságok részéről nem fognak akadályoztatni. E hatóságok részéről ellenkezőleg segitségben és támogatásban és ideiglenes működésük ideje alatt, a jelen egyezmény által az illető consuli tisztviselőkre ruházott jogok, mentességek és kiváltságok élvezésében fognak részeltetni.

IX. CZIKK

A főconsuloknak és consuloknak szabadságukban álland a consulsági kerületükhöz tartozó városokban, kikötőkben és helyiségekben, az illető kormány jóváhagyása mellett, alconsulokat és consuli ügynököket kinevezni.

Ezen ügynökök szabadon választhatók a magas szerződő felek polgárai vagy külföldiek közül és kinevezési okmánynyal látandók el az őket kinevező consul által, kinek alá is rendelvék. Különben élvezik ők is a jelen egyezmény által a consulok javára meghatározott előjogokat és mentességeket azon kivételekkel, melyek a III. és V. czikkben emlitvék.

X. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök az őket illető tiszt teljesitése alkalmával a kerületükbeli hatóságokhoz szabadon fordulhatnak a végből, hogy felszólaljanak a magas szerződő felek közt fennálló szerződéseken vagy egyezményeken ejtett sérelmek vagy bármely visszaélés ellen, mely a nemzetükbelieknek panaszra ad okot. Ha felszólamlásaik a kerületükbeli hatóságok részéről meg nem hallgattatnak, vagy ha az ez utóbbiak által hozott határozatok előttük kielégitőknek nem látszanának, szabadságukban álland - saját államuk diplomatiai képviselőjének hiányában - azon állam kormányához fölebbezéssel fordulni, melyben székelnek.

XI. CZIKK

A két fél főconsulai, consulai, alconsulai vagy consuli ügynökei, valamint azok kanczellárainak joguk van, akár saját irodájukban, akár a felek lakásán, akár nemzetükbeliek hajóin elfogadni azon nyilatkozatokat, melyeket nemzetükbeli kapitányok, hajószemélyzet, utasok, kereskedők vagy polgárok náluk tenni kivánnak.

Elfogadhatnak hasonlóképen a nemzetükbeliek részéről végrendeleteket és más őket érdeklő magánjogi cselekvényeket, melyeknek azok hiteles alakot adni kivánnak.

Az emlitett consuli tisztviselők saját irodájukban elfogadhatnak oly szerződéseket, melyek személyes kötelezettségeket vonnak maguk után és melyek egy vagy több nemzetükbeli és azon állam polgárai közt létesülnek, melyben a consulok laknak.

Ha a fennebb emlitett okmányokban foglalt nyilatkozványok és bizonyitékok a mondott ügynökök által hiteleseknek ismertettek és a consulatus, alconsulatus vagy consuli ügynökség pecsétjével elláttattak, úgy azok a biróság előtt mind az osztrák-magyar monarchiában, mind Olaszországban ugyanazon erővel és hatálylyal fognak birni, mintha azok a magas szerződő felek egyike vagy több másikának köztisztviselője előtt állittattak volna ki; föltéve, hogy azon alakban állittattak ki, melyet a consul, alconsul vagy consuli ügynök államának törvényei követelnek és hogy elláttattak bélyeggel és bejegyzési illetékkel, valamint azon alakszerüségekkel, melyeket e tekintetben azon állam szabályai kivánnak, hol az okmány érvényesitendő.

Azon esetben, ha az illető consuli hatóság irodájában bevezetett nyilvános okmány hitelessége kétségbe vonatik, a consuli hatóság az érdekelt és e részben kérdést tevő féltől meg nem tagadhatja a kérdéses okmánynak az eredetivel való egybehasonlitását s a fél, ha szükségesnek véli, jelen lehet az összehasonlitásnál.

Az illető főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök saját országuk hatóságaitól vagy tisztviselőitől származó bárminemü okmányok forditását és hitelesitését eszközölhetik és ilyen forditások azon országban, a melyben székelnek, ugyanazon erővel és hatálylyal birnak, mintha az ország felesketett tolmácsai által készitettek volna.

XII. CZIKK

Ha a magas szerződő felek egyikének alattvalója a másiknak területén elhal, a helyi hatóságok erről a halálozás helyéhez legközelebb székelő főconsult, consult, alconsult vagy consuli ügynököt azonnal tartoznak értesiteni.

Szintugy tartoznak ez utóbbiak a helyi hatóságokat értesiteni, ha ők értesültek előbb.

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök, ez utóbbiak, ha az elhunytnak nemzetbeliei, rendre végezhetik a következő cselekményeket:

1. Akár hivatalból, akár az érdekeltek kérelme folytán pecsét alá helyezik az elhunyt minden értékeit, ingóságait és irományait, ezen eljárásról előre értesitvén az illetékes helyi hatóságot, mely, ha az ország törvényei megkivánják, ez eljárásnál jelen lehet és saját pecsétjét is alkalmazhatja. Ha a helyi hatóság értesült előbb a halálesetről s ha az ország törvényei szerint tartozik a hagyatékot pecsét alá helyezni: a maga részéről fogja a consuli hatóságot eljárásra felszólitani.

Ha a pecsét alá helyezés azonnali foganatba vétele mutatkoznék szükségesnek s ez eljárás a helyek távolsága vagy más ok miatt együttesen nem eszközölhető, jogában álland a helyi hatóságnak és viszont a consuli hatóságnak is a pecséteket előlegesen a másik hatóság közbenjötte nélkül alkalmazni, erről azonban értesiteni kell a közben nem járt hatóságot, melynek szabadságában álland, a már alkalmazott pecséthez utólagosan a maga pecsétjét is oda illeszteni.

Sem a helyi hatóság, sem pedig a consuli hatóság pecsétei nem vehetők le, ha az illető hatóság ez eljárásnál nincs jelen.

Ha mindazonáltal a consuli hatóság a helyi hatóságot vagy viszont ez amazt, a kétféle pecsét levételénél való közreműködésre felszólitá s a felszólitást nyert hatóság az értesités vételétől számitott negyvennyolcz óra alatt meg nem jelent, a másik hatóság az emlitett eljárást egyedül is végezheti.

2. Felveszik az elhunyt minden ingó javainak és értékeinek leltárát, a helyi hatóság jelenlétében, ha az a fennebb emlitett értesités folytán közbenjöttének szükségét látja. A helyi hatóság a jelenlétében fölvett jegyzőkönyveket maga is aláirandja, a nélkül azonban, hogy ezen hivatalos közbenjötteért bármily illetékeket igényelhetne.

3. Elrendelik a nyilvános árverezést a hagyaték mindazon ingó tárgyaira nézve, melyek romlásnak vannak kitéve, vagy csak nehezen tarthatók el.

Erről a consuli hatóság a helyi hatóságot a végből értesitendi, hogy az eladás az ország törvényei szerint előirt módon és az illetékes hatóság által eszközöltessék.

Ha a helyi hatóság van hivatva az eladás foganatositására, a consuli hatóságot tartozik közbejövetelre meghivni.

4. A leltározott tárgyakat és értékeket biztos helyre leteszik, a behajtott követelések, valamint a felvett járadékokból befolyt összegeket megőrzik.

A letételnek az előbbi eljárásnál való közreműködésre hivatott helyi hatósággal egyetértve kell történnie, valahányszor az emlitett meghivás folytán az ország vagy egy harmadik hatalom alattvalója van a végrendeleti vagy végrendelet nélküli örökösödésnél érdekelve és a mennyiben az ország törvényei szerint fizetendő örökösödési vagy átruházási illetékek biztositása forog kérdésben.

5. Ha a helyi hatóságok az ország törvényei szerint határidőt tüztek ki, mely alatt szabadságukban álland a saját nemzetbelieknek és egy harmadik hatalmasság azon országban tartózkodó polgárainak, hol a haláleset történt, hogy a hagyaték iránti igényeiket érvényre hozhassák: a consuli hatóság, a mennyiben e határidő még le nem járt és az emlitett határidő lejárta után is, addig, mig az ország törvényszékei elé tartozó ügy függőben van, oly óvó vagy kezelési intézkedésekre fog szoritkozni, melyek az illetékes törvényszék által az emlitett személyek részére elismerhető jogokat meg nem sértik.

Ha a hagyaték értéke nem elegendő valamennyi követelések teljes kielégitésére, a consuli hatóságok, az illető ország törvényeinek megfelelőleg, átadandják az ezen örökséghez tartozó összes okmányokat, értékeket és tárgyakat a birói hatóságnak vagy a csődtömeg gondnokának a szerint, a mint az ügy az egyikhez vagy a másikhoz tartozik; az emlitett consuli hatóságoknak az maradván további feladatul, hogy a távollevő, kiskoru és gondnokság alá tartozó örökösöket képviseljék.

6. Akár maguk, akár saját felelősségük mellett kinevezett személy által kezelik vagy kiadják az örökség ingókból álló részét, a nélkül, hogy ebbeli eljárásuknál a helyi hatóság közbeléphetne, kivéve mindig a jelen czikk 5. pontjában felsorolt esetekre nézve emlitett megszoritásokat és figyelembe véve azon elvet, hogy a consuli tisztviselők tartózkodjanak dönteni az érdekelt felek által emelt oly felszólamlások tárgyában, melyek az illetékes törvényszék határozatának föntartvák: e törvényszék mindazon esetekben, melyekben a felszólamlás nem az örökség vagy a hagyomány czimén alapszik, azon ország törvényszéke, hol a consul székel.

Miután a fennemlitett igények iránt, melyekre nézve a határozás az ország törvényszékeinek van fentartva, az itélet kimondatott - vagy az azok kielégitésére megkivántató összeg meghatároztatott és aránylagos biztositék letéteményeztetett: az egész ingó hagyaték, a mennyiben biztositék czimén nem marad lekötve, a helyi hatóság által alkalmazott pecséteknek eltávolitása után, további intézkedés végett a consuli hatóságnak adandó át.

XIII. CZIKK

Ha az osztrák vagy magyar állampolgár Olaszországban vagy olasz állampolgár az osztrák-magyar monarchia területeinek egyikében oly helyen halt meg, hol nemzetbeli consuli hatóság nincsen, az illetékes helyi hatóság tartozik a hátrahagyott értékeket az ország törvényei szerint leltározni, a hátrahagyott vagyont átadni és ezen eljárásnak eredményéről a lehető legrövidebb idő alatt értesiteni az elhunyt nemzetének követségét vagy azon consuli hatóságot, mely azon helyhez, hol végrendeleti vagy végrendelet nélküli örökség megnyilt, legközelebb esik.

De mihelyt a consuli tisztviselő, ki legközelebb van azon helyhez, hol az emlitett örökség megnyilt, a helyszinén akár személyesen megjelent, akár megbizottat küldött, az eljáró helyi hatóság a jelen egyezmény XII. czikkében foglalt határozatokhoz tartozik alkalmazkodni.

XIV. CZIKK

Ha a magas szerződő felek egyikének alattvalója érdekelve volna a másik fél valamelyik területén megnyilt örökségnél, származzék az akár az illető honfitársától, akár benszülöttől, akár végre egy harmadik hatalmasság alattvalójától, az örökség megnyiltáról a helyi hatóságok a haláleset helyéhez legközelebb székelő consuli hatóságot értesiteni tartoznak.

XV. CZIKK

A magas szerződő felek oly alattvalóinak értéktárgyai, kik másik fél hajóin meghaltak, el fognak küldetni a kikötőbe érkezéskor az illető nemzet consuljának a végből, hogy az elhunyt országa illetékes hatóságának átszolgáltassanak.

XVI. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynököknek szabadságában áll, honfiaik hajóin, mihelyt azoknak a szárazfölddel való közlekedés megengedtetett, akár személyesen megjelenni, akár oda helyettest küldeni, a kapitányt és legénységet kihallgatni, a hajó okmányait megvizsgálni, utazásáról és az út esélyeiről szóló jelentéseket átvenni, a rakományi jegyzéket kiállitani és a hajó elindulását előmozditani, végre azokat az ország birósága és közigazgatási hatóságai elé a végből kisérni, hogy mindennemü üzleteik vagy ügyes-bajos dolgaikban tolmács- vagy ügyvivőként szolgáljanak.

A törvényszéki tisztviselők és a vámhivatali tisztek és ügynökök hajók megvizsgálásához vagy átkutatásához nem foghatnak, mielőtt a hajó nemzetének consuli hatóságát megjelenhetés végett arról előlegesen tudósitották volna.

Kivételt képeznek e tekintetben azon esetek, melyekre nézve a magas szerződő felek más eljárás iránt megegyeztek vagy jövőben megegyezni fognak.

Az emlitett törvényszéki vagy vámhivatali tisztviselők kellő időben értesitendik a mondott consuli hatóságokat, hogy jelen lehessenek a kapitányok vagy a legénységhez tartozó egyének által, a törvényszékek vagy helyi közigazgatási hatóságok előtt teendő nyilatkozatoknál és igy eleje vétessék minden tévedésnek vagy hamis magyarázatnak, mely az igazság helyes kiszolgáltatását hátráltathatná.

A consuli hatóságokhoz intézendő emez értesitésekben a megjelenés órája pontosan kiteendő, és ha ezek személyesen megjelenni vagy képviselőjük által magukat helyettesittetni elmulasztanák, az eljárás távollétükben foganatosittatik.

XVII. CZIKK

A kikötői rendőrséget, a hajók ki- és berakodását, valamint az áruk, javak és értékek biztonságát illető minden ügyekben, az ország törvényei és rendszabályai lesznek irányadók.

Mindegyik nemzet kereskedelmi hajóin a belső rend fentartása kizárólag az illető főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök tisztében áll; és ők hivatvák a kapitányok, a hajó tisztei és a legénység között felmerülő bármiféle s különösen a bérfizetésre és a kölcsönösen vállalt kötelezettségek teljesitésére vonatkozó kérdéseket megoldani.

A helybeli hatóságok csak oly esetekben léphetnek közbe, ha a hajón történt rendetlenségek oly nemüek, hogy a csend és közrend a szárazon vagy kikötőben általuk megzavartatnék, vagy ha azokban országbeliek vagy a legénységen kivül más személyek is részesek.

Az imént emlitett esetek kivételével a helyi hatóságok arra fognak szoritkozni, hogy a főconsulok, consulok, alconsulok, vagy consuli ügynökök megkeresésére a legénységi lajstromba bejegyzett egyének elfogatása, ideiglenes letartóztatása és a hajóra visszaszolgáltatása körül hathatós segélyt nyujtsanak, valahányszor azt az emlitett ügynökök bármi okból szükségesnek tartják.

XVIII. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök azon tengerészeket vagy nemzetükbeli kereskedelmi vagy hadi hajók legénységéhez bármi czim alatt tartozó más személyeket, kik a magas szerződő felek egyikének területén megszöktek, elfogathatják és vagy hajóra vagy hazájukba visszaküldethetik.

E végre irásban kell, hogy folyamodjanak az illetékes helybeli hatóságokhoz, a hajó vagy legénységi lajstrom, vagy ha a hajó már előbb elindult volna, ezen okmányok hiteles másolatainak vagy kivonatainak bemutatása által tartozván kimutatni azt, hogy a keresett egyének valóban a hajó legénységéhez tartoznak.

Az ily módon igazolt megkeresésre a szökevény kiszolgáltatása meg nem tagadható.

Az emlitett consuli tisztviselőknek azonfelül minden kitelhető támogatás és segély fog nyujtatni a szökevények felfedezésére és elfogatására, kik is a consul vagy alconsul megkeresésére és annak költségén fognak az ország börtöneibe vezettetni és mindaddig letartóztattatni, mig alkalom akad elszállitásukra.

Ezen fogság azonban három hónapon tul nem tarthat s ez idő elmultával a consulnak három nappal előbb történt tudósitása után a fogoly szabadlábra fog helyeztetni és ugyanazon okból többé ujra el nem fogható.

Ha azonban a szökevény szárazon követett volna el valamely büntetés alá eső cselekményt, a helybeli hatóságnak szabadságában áll a kiszolgáltatást akkorra halasztani, mikor a birói itélet felette meghozatott és végrehajtatott.

A magas szerződő felek megegyeznek arra nézve, hogy oly tengerészekre, vagy a hajó legénységéhez tartozó oly más személyekre, kik azon országnak polgárai, melyben a szökés történik, a jelen czikk határozatai nem alkalmazhatók.

XIX. CZIKK

Mindazon esetekben, melyekben a tulajdonos, a rakomány tulajdonosa és a biztositó közt kötött egyezmény ellenkezőt nem határoz, azon káresetek, melyek az illető ország hajóit a nyilt tengeren érték, ha a hajó akár önként, akár időjárás által kényszeritve, egy más kikötőbe fut be, a hajó nemzetének főconsulai, consulai, alconsulai vagy consuli ügynökei által tárgyaltatnak, feltéve, hogy azon országnak, melyben a mondott tisztviselők laknak, vagy pedig egy harmadik hatalmasságnak polgárai nincsenek egyuttal érdekelve. Ez utóbbi esetben és ha valamennyi érdekelt fél között békés egyezség nem jön létre, a káreset letárgyalása a helybeli hatóságok által eszközöltetik.

XX. CZIKK

Ha valamelyik magas szerződő fél kormányának vagy alattvalójának tulajdonához tartozó hajó a másik fél partjain hajótörést szenved vagy megfeneklik, a helybeli hatóságok ezen eseményt az illető kerületben, vagy ha ott nincs, a baleset szinhelyéhez legközelebb székelő főconsul, consul, alconsul vagy consuli ügynök tudomására hozandják.

Az Olaszország partjai közelében hajótörést szenvedett vagy megfeneklett osztrák vagy magyar hajók megmentésére vonatkozó munkálatok az osztrák-magyar monarchia főconsulai, consulai, alconsulai vagy consuli ügynökei által és viszont az osztrák-magyar monarchia partjai közelében hajótörést szenvedett vagy megfeneklett olasz hajók megmentésére vonatkozó munkálatok az olasz főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök által fognak vezettetni.

A helybeli hatóságok közbelépte a szerződő felek országaiban csak a consulsági hatóságok támogatására, a rend fentartására, a mentésnél közremüködött, a hajólegénységhez nem tartozó személyek jogainak megóvására és a kimentett áruk ki- és bevitelénél követendő szabályoknak megtartása feletti őrködésre terjed.

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök vagy az általuk e czélra kijelölt képviselők távollétében, valamint azok megérkeztéig a helyi hatóságok kötelesek a hajótörésből megmentett személyek oltalmára és tárgyak fentartására szükséges minden intézkedést megtenni.

A helyi hatóságoknak ily esetekben való közbelépteért semmi terheltetésnek nincs helye, kivéve azokat, melyeket hasonló esetben a nemzeti hajók is viselni tartoznak és azon költségek megtéritését, melyeket a kimentés és a kimentett tárgyak eltartása okozott.

A mennyiben a hajótörést szenvedett hajó nemzetisége kétséges volna, a jelen czikkben foglalt intézkedések kizárólag a helyi hatóság illetékességi körébe tartoznak.

A magas szerződő felek ezenkivül megegyeznek abban, hogy a kimentett javak és áruk, hacsak nem szánvák az országban való fogyasztásra, minden vám alól mentek lesznek.

XXI. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a saját államterületeiken kiállitott és a másik fél állampolgárait illető magánjogi okiratokat egymással kölcsönösen közlik, ha ez okmányok hivatalos használatra szükségesek és ha közlésük az illetékes hatóság által kivántatik.

Ha a magas szerződő felek egyikének állampolgára a másik fél területein meghal, a halálesetről hivatalból okmány állitandó ki és az kellően hitelesitve azon kormányhoz juttatandó, mely alá az elhunyt tartozott.

A halál esetéről szóló okmányok, valamint az illetékes hatóság által hivatalos használatra kikért többi magánjogi okiratok kiállitása és közlése költségmentesen fog történni.

Ha mindazonáltal a kérdésben levő okmányok magánfelek érdekében kéretnek, a kiállitás és közlés csak akkor lesz ingyenes, ha az illető fél szegény és szegénységét az illetékes helyi hatóság által igazoltatja.

XXII. CZIKK

Megegyezés történt abban, hogy a főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynökök, valamint a kanczellárok, titkárok, consuli növendékek és más consuli tisztviselők a magas szerződő felek államterületein mindazon szabadalmakat, előjogokat, mentességeket és kiváltságokat élvezendik, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hasonló rangu tisztviselőit illetik.

XXIII. CZIKK

Jelen egyezmény öt évig marad hatályban, a megerősitési okmányok kicserélése napjától számitva. Ha a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná hivatalosan tizenkét hónappal az emlitett időszak lefolyta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándokát, az érvényben marad egy esztendő lefolytáig azon naptól fogva, a melyen a felmondás az egyik vagy másik fél részéről történik.

XXIV. CZIKK

A jelen egyezmény a magas szerződő felek államterületein ki fog hirdettetni, mihelyt a megerősitési okmányok kicseréltettek, a mi Rómában a lehető legrövidebb idő alatt fog megtörténni.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel látták el.

[Aláírások]

Nyilatkozvány

Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt a mai napon kötött consuli egyezmény aláirása alkalmával, az alulirott meghatalmazottak közös megállapodás által akarván meghatározni a XI. czikk második kikezdésének értelmét, kinyilatkoztatják azt, hogy ott előforduló „magánjogi cselkevények” kifejezése semmikép sem alkalmazható a polgári állapotra vonatkozó cselekményekre, a melyekre nézve a magas szerződő felek az illető országokban érvényben levő törvényeknek megfelelő állapotát kivánják fentartani.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére