1875. évi XVI. törvénycikk

a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- s gabonacsarnokok választott biróságai előtt előforduló iratoktól s jogügyletektől és ezen biróságok itéleteitől járó bélyegilletékekről * 

1. § Beadványok, jegyzőkönyvek.

A budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok választott biróságaihoz intézett minden beadvány s az előttük felvett minden jegyzőkönyv a következő bélyegilleték alá esik:

a) ha a tárgynak értéke 50 frtot meg nem halad, minden iv után 12 kr;

b) ha a tárgynak értéke 50 frtot meghalad, vagy meg nem becsülhető, minden iv után 36 kr.

2. § Kereskedők és iparűzők levelezései.

A kereskedők és iparüzők saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyait illető levelezéseik feltételes bélyegmentessége iránt az illetékszabás 59. tételének 4. pontja alatt foglalt határozmányok az 1. §-ban emlitett választott biróságokra vonatkozólag oda módosittatnak, hogy azon esetekben, midőn ily levelezések ezen biróságok előtt nem a levelezések által megkötött jogügylet érdemének, hanem csak az ebből eredő mellékkérdéseknek minőségi érték- és árkülönbözeteknek érvényesitése végett használtatnak, csak a szorosan vett peres tárgy értékének s a jogügylet minőségének megfelelő fokozatos illeték rovandó le a panaszló fél által.

Ha minőségi különbözet egyáltalában nem állapittatik meg a választott biróság által, akkor a felek által felmutatott minden egyes levél s ha az több ivből áll, minden egyes iv 50 kr. állandó bélyeg alá esik; de ha a vonatkozó értékhez képest ennél kevesebb lenne a fokozatos illeték, ily esetben ezen csekélyebb összeg fizetendő a felek által.

3. § A 2. §-ban emlitett peres tárgy értékét maga a választott biróság állapitja meg és szedi be az ez után járó bélyegilletéket akként, hogy vagy az annak megfelelő bélyegjegyeket a levelekre felragasztja s azokat átbélyegzi, vagy az illetéket készpénzben az adóhivatalhoz beszállitja; ha pedig ezen illetéket bármi okból nem szedhetné be, a biróság a leletet a panaszló fél ellen felveszi s azt a pénzügyi igazgatóságnak átküldi.

A biróság köteles a tárgyalási iratokban az érték meghatározását kitüntetni és azt is világosan felemliteni, vajjon lerovatott-e s mily összegben a levelezéstől járó illeték vagy minő intézkedés tétetett annak behajtása iránt.

Mindaddig, mig ezen illeték le nem rovatott, a biróság sem az itéletet ki nem hirdetheti és ki nem szolgáltathatja a feleknek, sem pedig a felek közt netalán létrejött egyezségnek foganatot nem szerezhet.

4. § Alkuszok.

Áru- és értéktőzsdénél, valamint vidéki termény- s gabonacsarnokoknál alkalmazott alkuszoknak tekintendők mindazon egyének, a kik kereskedelmi vagy iparüzletek megkötésére a tőzsde és csarnokok bizottságai által irásbeli felhatalmazást nyernek és üzletük lelkiismeretes gyakorlására a biróság előtt meghiteltetnek, vagy arra előtte fogadalmat tesznek és az 1868. XXIII. törvénycikk 29. §-ában megállapitott dijt a felhatalmazás kiszolgáltatása előtt lefizetik.

5. § A 4. §-ban emlitett alkuszok könyveitől, naplóinak kivonataitól és kötleveleitől járó bélyegre nézve az illetékszabás 5. tételének, illetőleg az 1868. XXIII. törvénycikk 15. §-ának határozmányai akkép módosittatnak, hogy a felek aláirásával is ellátott alkuszi kötlevelek, ha azok tárgyai az alkuszok rendes üzletköréhez tartoznak, egy forint állandó bélyegilleték alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy ezen kötlevelek az alkuszoknál maradnak-e, vagy a felek kezeihez visszakerülnek.

6. § Egyezségek.

A tőzsde vagy csarnok választott biróságai előtt kötött egyezségeket illetőleg, az illetékszabás 83. tételének és az illetéki szabályok 61. és 63. §-ainak határozmányai következőkép módosittatnak:

Ha az egyezség által az eredeti jogügylet csak annyiban változtatik meg, hogy a szerződő felek az eredeti jogügyletben megállapitott jogok és kötelezettségek helyett csekélyebb értékű jogok s kötelezettségekben állapodnak meg, ez esetben a jegyzőkönyvi bélyegen kivül az egyezségtől csak 50 kr. állandó bélyegilleték jár.

De ha az egyezség folytán az eredeti jogok és kötelezettségek értéke nagyobb lesz, a jegyzőkönyvi bélyegen felül az ügylet minősége szerinti fokozatos illeték csak azon mérvben rovandó le külön, a mely az eredeti megállapodást felülhaladó értéktöbbletnek megfelel.

7. § Itéletek.

Az árú- és értéktőzsde, valamint a termény- és gabonacsarnokok biróságai által hozott ítéletekre nézve az illetékszabás 96. tétele következőkép változtatik meg.

A szóban levő biróságok itéleteitől, ha a peres tárgy értéke mellékjárulékain kivül:

a) 50 frtot meg nem halad, minden egyes kiadványtól 50 kr.;

b) ha 50 frtot meghalad, de 200 frtot nem, szinte minden egyes kiadványtól 1 frt 25 kr.;

c) ha 200 frtot meghalad, vagy a peres tárgy meg nem becsülhető, minden kiadványtól 2 frt 50 kr. bélyegilleték jár.

Köteles a biróság az itéleti bélyeget a felektől, a kiknek az itélet kiadatik, bekövetelni, a bélyegjegyeket az itélet minden kiadványára szabályszerűleg felragasztani és hogy ez megtörtént, a periratban pontosan feljegyezni; a bélyegek beszolgáltatása nélkül az itéletet kiadni nem lehet.

Ha a feleknek nem adatik ki az itélet, az attól járó bélyeget a biróság a felektől egyenlő felerészben beszedi és a periratban feljegyzett ítéletre felragasztja; ha pedig a felek a megfelelő bélyeget be nem szolgáltatják, a biróság a bélyegkötelezettség teljesítéseig itéletet nem hozhat.

8. § Midőn a jogügylet, melyben a tőzsde vagy csarnok birósága ítéletet hoz, csak okirat kiállitása esetében esik bélyegilleték alá, ily okirat pedig tényleg nem állíttatott ki, akkor a birósági ítélet tekintendő a jogügyletről kiállított okiratnak és ettől az ügylet minőségéhez képest, valamint az ügylet értékére nézve a jelen törvény 2. §-ában foglalt határozatok tekintetbe vételével a fokozatos illeték a felek által egyetemlegesen rovandó le, mely illeték azonban nem lehet csekélyebb annál, a mely a pertárgy értékéhez mérten a 7. §-ban az itéletekre van meghatározva.

9. § A 8. §-ban említett esetekben járó fokozatos illeték az itélet első példányára, vagy periratra felhasználandó bélyegjegyek által rovatik, esetleg készpénzben fizettetik le.

De ha az itélet a feleknek több példányban adatik ki, úgy a másik és minden további példány külön-külön 50 krnyi bélyeg alá esik.

10. § A tőzsde és csarnokok választott biróságai felelősek mindazon kárért, a melyet a kincstárnak okoznak, ha az ezen törvény által reájok rótt kötelességeket pontosan nem teljesítik.

11. § Az 1868:XXI. törvénycikk 81., 82. és 83. §-ainak rendeletei az árú- és értéktőzsde, valamint a termény- s gabona-csarnokok biróságaira is alkalmazandók.

12. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.