1875. évi XX. törvénycikk

a vasuti és gőzhajózási szállitás használatának megadóztatásáról * 

A vasuti és gőzhajózási szállitásnak a magyar korona országainak határain belől történő használatától az utasok és szállitók, illetőleg a szállitmányok átvevői által a következő szakaszban meghatározott adótételek fizetendők.

1. § Vasutakon és gőzhajókon egyaránt fizetendő:

a) személyszállitásért a viteldijnak 10%;

b) az utimálha-szállitásért, a málhának vitel-bérmentes részét meghaladó tulsulya után számitott szállitási dijnak 10%;

c) külön személyvonatokért és gőzhajókért az összes szállitási dijnak 10%;

d) gyorsszállitmányokért a szállitási dijnak 5%, teherszállitmányokért ugyanannak 2%;

e) gőzhajókon a külön cabin, - vasutakon az alvó helyül szolgáló kocsi-szakasz bérletéért a bérösszegnek 10%.

Ezen adótételek kiszámitásánál a fentebbi pontok alatt felsorolt dijakhoz és bérösszeghez a kezelési illeték és az érczpénz árkelete szerint időnkint meghatározott pótlék is mindig hozzászámitandó.

A mennyiben ily pótlék némely vállalatok által vagy némely szállitmányok után nem szedetik, az adó egyedül a vállalat által szedett fennemlitett dijak, bérösszeg és kezelési illeték alapján vettetik ki.

2. § Mindezen adótételeket az utasoktól, illetőleg szállitóktól vagy a szállitmányok átvevőitől a gőzhajózási és vasuti vállalatok szedik be és az illető állami pénztárba szolgáltatják be.

3. § Az 1. §-ban megállapitott adótételek a vállalati dijszabályzatban meghatározott vitel- és szállitási dijakhoz s kezelési illetékhez hozzá számitandók, a dijszabási táblázatokban egy összegben köztudomásra hozandók, s azokkal és az érczpénz árkelete szerint az 1. § értelmében felszámitandó pótlékkal együtt fizetendők.

Az ekképen kiállitott dijszabályzatok a kormánynak bemutatandók.

4. § A jelen törvény szerint fizetendő adóösszeg kiszámitásánál fenmaradó krajczár-töredékek, ha viteldijaknál fél krajczárnál, szállitási dijaknál féltized krajczárnál nem nagyobbak, számitáson kivül hagyandók; ha ezen összegeknél nagyobbak, egy egész, illetőleg egy tized krajczárra kerekitendők ki.

5. § Azok, kik kedvezményi dijszabásban részesülnek, csupán a kedvezményi dijtétel, kezelési illeték és esetleg érczpénz-pótlék után eső adóösszeget fizetik.

6. § E törvény által meghatározott adóval nem rovatnak meg:

a) a királyi udvar;

b) a szokott katonai szállitási okmányok mellett a közös hadsereg és a honvédség részére eszközlött személy- és teher-szállitmányok;

c) a vasuti és gőzhajózási vállalatok azon javakra nézve, melyeket egyedül saját épitkezéseikhez, a vállalat tárgyainak kiépitéséhez vagy fentartásához, vagy végre mint üzletükhöz tartozókat saját vasuti vagy gőzhajózási állomásaik egyikéről a másikra szállitanak;

d) a közuti vasutak;

e) a főváros és határának egyes részei között a személyszállitást közvetitő gőzhajók és vasutak.

7. § A vasuti és gőzhajózási szállitásoknál a fennálló törvények és szabályok szerint fizetendő bélyegilletékek jövőre is változatlanul fentartatnak.

8. § A gőzhajózási és vasuti vállalatok köteleztetnek, mindenik hónap elteltével utólagos kiegyenlités fentartása mellett 14 nap alatt egyelőre az előző évi ugyanazon hónap személy-, illetőleg málha-, gyors- és teherszállitmányok forgalmának megfelelő adóösszeget az állampénztárba befizetni; az illető hónapról szóló forgalmi rovatos kimutatásokat azonban, melyekben az adóköteles szállitmányok, az azokért befolyó bevételek s az azok után ezen törvény alapján beszedett adó a személy-, málha-, gyors- és teherszállitmányok rovatai szerint elkülönözve egy összegben tüntetendők ki, a pénzügyminister által kijelelendő pénzügyigazgatóságnak legfeljebb 3 hónap alatt beküldeni.

Azon vállalatok, melyek üzletüket az osztrák államterületre vagy a külföldre is kiterjesztik, ezen kimutatásokban külön kitüntetni tartoznak azon összegeket s az azok után járó adót, melyek az emlitett államterületeken a magyar korona országainak határain belül történt vasuti vagy gőzhajózási szállitás használatáért fizettettek.

Az ezen kimutatás szerint fölösen fizetettnek mutatkozó összeg az illető vállalatnak azonnal visszatéritendő, a mutatkozó hiány pedig egyuttal általa pótlandó lesz.

Az emlitett rovatos kimutatásnak a vállalat eredeti feljegyzéseivel vagy könyveivel egyeznie kell. Helyességeért a vállalatok, társulatok ügyvezetőjükkel együtt felelősséggel tartoznak, s azokat a vállalat könyveivel vagy feljegyzéseivel megbizott közege által összehasonlitatni a pénzügyi igazgatóság jogositva van.

9. § Azon adóösszegek, melyek a 8. §-ban kitüzött határidő alatt az illető vállalatok által be nem küldetnek, a mulasztás tartamára számitandó 8% késedelmi kamatokkal együtt az egyenes adók módjára hajtatnak be.

10. § A magyar korona országainak területén fekvő állomások között az ország határain kivül eső területnek érintése nélkül folytatott vasuti és gőzhajózási forgalomban ezen törvény a szentesitését követő hónap lefolyása után következő hónap első napján, összes határozmányaira nézve pedig a kihirdetését követő három hónap lefolyása után következő hónap első napján lép érvénybe.

11. § A jelen törvény összes határozmányainak érvénybe lépéseig a kizárólag az ország határain belül folytatott forgalomra eső adónak az állampénztárba beszállitása s az az iránti leszámolás határidejét és módozatait a pénzügyminister rendeleti uton állapitja meg.

12. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi és közmunka- és közlekedési ministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére