1875. évi XXII. törvénycikk

a tőkekamat- és járadék-adóról * 

1. § Tőkekamat- s járadék-adó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, ugymint:

1. bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékból;

2. kézi- vagy jelzáloggal biztositott vagy egyszerü adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű magán-kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi s alapitványi tőkékből;

3. belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező, dologi jogositványokból;

4. külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből;

5. magyar állami, és

6. törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesitett kötvényekből huz.

2. § Kivétetnek:

1. a királyi udvartartás költségei;

2. a külhatalmak követeinek s a követségek személyzetének; valamint

3. külhatalmak consulainak s a consulatus személyzetének, ha azok külföldiek; és

4. az országban egy évnél rövidebb ideig tartózkodó idegenek az 1. § 1., 2., 3. és 4. pontjai alatt emlitett tőke jövedelme, ha azon államban, melyhez az illető tartozik, a magyar honpolgárok irányában ugyanezen eljárás követtetik;

5. az 1. § 1., 2. és 4. pontjában emlitett külföldről folyó jövedelem, a mennyiben hitelesen bizonyittatik, hogy ezen jövedelem után az adó már egy oly külföldi államban fizettetett meg, mely e tekintetben Magyarország irányában a viszonosság elvét követi;

6. közvetlenül a tudományok előmozditására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme;

7. közintézeteknek, azaz nem pénzvállalatoknak tekintett jótékonysági intézetek (kórházak, árva- és szegényápoló-intézetek, segély-egyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák) tőkéinek kamatjövedelme, ugy az ezek által nyert segélypénzek;

8. kolduló és betegápolással foglalkozó szerzetek kamatjövedelme;

9. az alapszabályaik értelmében takarékkönyvecskék kibocsátására jogositott pénzintézeteknél takarék-könyvecskékre elhelyezett betétek kamatai;

10. oly kölcsönök kamataiból eredő jövedelem, a melyeknek adómentességét külön törvény biztositja;

11. a részvények osztalékai;

12. elsőbbségi kötvények kamatai, ha azoknak adómentességét külön törvény biztositja;

13. papnövendékek és más rendes tanulók ösztöndijai;

14. 315 forintot túl nem haladó kamat vagy életjáradék, a mennyiben az illető fél összes jövedelme adósságainak levonása nélkül a nevezett összegnél nem több.

3. § A tőkekamat- és járadék-adó alapjául vétetik:

a) az 1. § 1., 2., 4. és 6. pontjai alatt emlitett kamat és járadék-élvezményeknél az összes kamat- és járadék-összeg, melyet az illető fél az adóévet megelőző évben élvezett;

b) az 1. § 3. pontja alatt emlitett dologi jogositványokból az adóévet megelőző évre eső járadéknak azon része, mely a jogositvány tárgyának karbantartására szükséges költségek levonása után fenmarad;

c) az 1. § 5. pontjában emlitett kamat-élvezményeknél azon összeg, mely az esedékesség napján kifizettetik.

Adóssági kamatok levonása rendszerint nem engedtetik meg. Ha azonban valamely tőkekamat- vagy járadék-élvezménynyel magánjogi czimen alapuló oly teher volna összekötve, mely annak összegét kevesbiti, a kamat- vagy járadékélvező jogositva van az általa viselt terheket az adóalap bevallása alkalmával a tőkekamat vagy járadék összegéből levonni.

4. § Azon életjáradékok után, melyek özvegyi jog czimén az özvegy ellátására kiszolgáltattatnak, valamint azok után is, melyek szülők részére a gyermekeknek vagy unokáknak átengedett vagyonért kiköttetnek, 5%, minden egyéb élet- és évjáradékok, valamint az 1. § 2., 3., 4., 5. és 6. pontjai alatt emlitett tőkékből és jogositványokból folyó, a 3. § rendeletei szerint számitott jövedelem után pedig 10% fizetendő tőkekamat- és járadékadóul.

Ez adónak 70% állami adóul, 30% földtehermentesitési járulékul vétetik.

5. § A magyarország-erdélyi, valamint a horvát-szlavon földtehermentesitési, továbbá a szőlődézsmaváltsági és urbéri jelzálogos váltsági kötvények kamatai után, melyekre földtehermentesitési járulék nem rovatik, állami tőkekamat-adóul 7% fizetendő.

6. § A tőkekamat- és járadék-adó fizetésére a tőke- és járadék-jövedelmet huzó egyén vagy erkölcsi személy, vagy annak törvényes képviselője köteleztetik.

Kivételt képeznek:

a) az 1-ső § 5-ik pontjában emlitett magyar államkötvények;

b) az adómentességben nem részesitett elsőbbségi kötvények kamatai;

c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztositott tőkék kamatai.

Az ezen kamatok után járó tőkekamat-adót s pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le, s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be.

A társulatok által levont tőkekamat-adónak részvényesekre vagy tagokra eső osztalékból való megtéritését a hitelező nem követelheti.

7. § A tőkekamat- és járadékadó a 6. §-ban emlitett kamatok kivételével a tőkebirtokosok és járadékélvezők által teendő bevallás alapján, vagy ha vallományt adni elmulasztanának, a nélkül is hivatalból állapittatik meg.

A kirovás az 1868-ik évi XXVI. törvénycikkben körülirt módon történik.

8. § A jövedelemadóról szóló 1868:XXVI., 1870:XLIX., 1871:LVIII. és 1873:VII. törvénycikkek s az ez adónemet illetőleg érvényben levő szabályok azon részei, melyek ezen törvény határozmányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek s a pénzügyminister felhatalmaztatik, a jelen törvénynek megfelelő ujabb gyakorlati szabályok kiadására.

9. § A jelen törvény hatálya a polgárositott határőrvidéki részekre - tekintettel az 1873. évi XXVIII. törvénycikkre, az ezen tc. 5. §-ban foglalt kivétel fentartása mellett - egyelőre ki nem terjed.

10. § A tőkekamat-adó 1875 január 1-jétől kezdve ezen törvény határozmányai szerint rovatik ki.

11. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.