1875. évi XXIII. törvénycikk

a házadóról szóló 1868. évi XXII. tc. hatályának meghosszabbitásáról és némely rendeletének módositásáról * 

1. § A házadóról szóló 1868-ik évi XXII., 1870-ik évi LI. és 1873-ik évi VI. törvénycikkek, valamint a házadó kivetésére, beszedésére és kezelésére nézve gyakorlatban lévő szabályok a törvényhozás további intézkedéséig érvényben hagyatnak, a következő módositásokkal.

2. § Az 1868. évi XXII. tc. 6. §-a hatályon kivül helyeztetvén, helyette a következő határozatok lépnek érvénybe:

A házak nyers jövedelméből épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében Budapest fővárosban, az ó-budai rész kivételével, melyre nézve az 1872-ik évi XXXVI. tc. 133. §-a érvényben marad, - tizenöt, az általános házbéradó alá tartozó egyéb városokban és községekben, ha legalább 10,000 lakossal és egyszersmind rendes vágányvasuti állomással vagy gőzhajózási állomással birnak, - husz, másutt pedig harmincz forint számitandó a nyers jövedelem minden száz forintja után.

3. § Az 1868-ik évi XXII. tc. 23. §-a ugy módosittatik, miszerint azon általános házbéradó alá tartozó városokban, melyekben az épület fentartására a nyers jövedelemből a 2. § szerint husz forint számitandó, a nyers jövedelem minden száz forintja után - az ezen törvény kihirdetése után megkezdendő uj épületek 12 évi - lerombolt házak ujból felépitései pedig 10 évi adómentességben részesülnek.

4. § Az 1868-ik évi XXII. törvénycikk 10. és 11. §-ainak érvénye megszüntettetvén, azok helyett a következő három szakaszban foglaltak rendeltetnek.

5. § A házosztályadó három fokozat szerint vettetik ki. Az elsőbe azon kis és nagy községek tartoznak, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada sincs bérbe adva.

A másodikba a rendezett tanácscsal biró azon városok tartoznak, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada bérbe adva nincs.

A harmadikba mindazon községek és városok tartoznak, a melyekben a lakrészek összes számának legalább egy harmada bérbe van adva és tartoznak erre való tekintet nélkül mindazon szabad királyi vagy törvényhatósági joggal felruházott városok, a melyek az 1868-ik évi XXII. törvénycikk 4. §-ának rendelete alá nem esnek.

Ezen fokozatok alapján a házosztályadó a következő táblázat szerint vettetik ki:

Osztály Lakrészszám 1-ső fokozat kis és nagy községekben ha az összes lakrészeknek egy harmada nincs bérbe adva 2-ik fokozat rendezett tanácscsal biró városokban ha az összes lakrészeknek egy harmada nincs bérbe adva 3-ik fokozat minden községben és városokban, ha a lakrészek összes számának legalább egy harmada bérbe van adva és erre való tekintet nélkül, minden az 1868:XXII. tc. 4. §-a alá nem tartozó szabad király és törvényhatósági joggal felruházott városokban
az egyes házakra kivetendő házosztály-adó tétele:
I 1 80 kr. 1 frt 1 frt 20 kr.
II 2 2 frt 3 frt 3 frt 60 ke.
III 3 4 frt 5 frt 6 frt - kr.
IV 4-5 8 frt 10 frt 12frt - kr.
V 6-7 12 kr. 15 frt 18 frt - kr.
VI 8-9 18 kr. 22 frt 27 frt - kr.
VII 10-11 24 frt 30 frt 36 frt - kr.
VIII 12-13 30 kr. 36 frt 45 frt - kr.
IX 14-15 36 kr. 45 frt 54 frt - kr.
X 16 és ennél több lakrésznél minden egyes lakrész után fizetendő 3 kr. 4 frt 5 frt - kr.

6. § Oly házakra, melyek nyitott helyiséggel (mészárszékkel, bolttal, kávéházzal, korcsmával) birnak, a jelen törvény 5. §-ában megállapitott házosztályadó-tételeken felül, a nyitott helyiséghez tartozó minden egyes bolt és szoba, ha a helyiség összes lakrészeinek egy harmada sincs bérbe adva: kis és nagy községekben 1 forint, rendezett tanácscsal biró városokban 2 forint, oly helyeken pedig, hol az összes lakrészek számának legalább egy harmada bérbe van adva, ugyszintén erre való tekintet nélkül az általános házbéradó (1868-ik évi XXII. törvénycikk 4. §-a) alá nem tartozó szabad királyi vagy törvényhatósági joggal felruházott városokban 3 forint vettetik ki.

7. § Oly házak, melyek a városon vagy helységen kivül, de annak határában feküsznek, rendszerint ugyanazon fokozatu házbér- vagy házosztályadó alá esnek, mely alá ezen város vagy helység többi házai tartoznak.

Ezen szabály alul kivétetnek s a házosztályadó első fokozata szerint vétetnek adó alá azon házak, melyek a várostól vagy helységtől, a melyhez tartoznak, egy kilométernél (527 ölnél) távolabb feküsznek, ha nem nyaralókul, hanem a tulajdonos vagy tisztje és házi cselédei lakásául használtatnak. A gazdasági cselédség lakásául használt helyiségekre és az 1870-ik évi LI. tc. 2. §-ban emlitett többi épületekre ezen rendelkezés ki nem terjed.

8. § Jelen törvény hatálya a polgárositott határőrvidéki részekre, tekintettel az 1873-ik évi XXVIII. törvénycikkre, az ezen törvénycikk 5. §-ában foglalt kivétel fentartása mellett, egyelőre ki nem terjed.

9. § Jelen törvény 1875. évi január hó 1-ső napjától érvényes és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére