1875. évi XXIV. törvénycikk

a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról * 

1. § A magyar korona országai területén bel- vagy külföldiek által ipari, kereskedelmi, pénzforgalmi, szállitási s bárminemü más haszonhajtó czélból nyereményre alakult vagy üzletben tartott s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti jövedelmeik után, a mennyiben ezek a bányaadóról szóló törvény határozmányai alá nem esnek, a jelen törvényben meghatározott elvek és szabályok szerint adóznak.

2. § Kivétetnek:

a) A kincstári kezelés alatt álló magyar államvasutak;

b) azon vállalatok jövedelme, a melyeknek adómentességét külön törvény biztositja ez adómentesség tartamára.

3. § Adóköteles jövedelemnek vétetik az adóévet megelőző 3. évi üzleteredmény átlaga. Az évi üzleteredmény megállapitásánál a nyers jövedelemből a 4. § 1-10. pontjai alatt foglalt tételek vonhatók le.

4. § Az igazgatási és üzleti költséghez számittatnak, illetőleg a nyers jövedelemből levonatnak:

1. A vállalat által kimutatott összjövedelemben bennfoglalt azon jövedelem, mely föld-, ház- vagy bánya-adóval megrovott ingatlan vagyonból vagy tőkekamat-adóval megrovott avagy külön törvény által adómentesnek nyilvánitott államkötvényekből származik;

2. elsőbbségi kötvények kamatai, tekintettel a tőkekamat- és járadékadóról folyó 1875. évben megalkotott törvény 6. §-a b) pontjára, fordittatott legyen az ezen kötvények segélyével beszerzett összeg akár a vállalat megalapitására, akár annak kiterjesztésére, akár végre az üzletnek folytathatására;

3. jelzáloggal biztositott tőkék kamatai, tekintettel a tőkekamat- és járadékadóról folyó 1875. évben megalkotott törvény 6. §-ának c) pontjára, valamint azon üzleti kamatok is, melyeket a vállalat - a 2. pont alatt emlitett elsőbbségi kötvényektől függetlenül - beszerzett s üzletébe befektetett idegen tőkék után fizet;

4. az első szervezés létesitése czéljából szükséges, egyszer mindenkorra teendő költségek, mik közé azonban sem az alapitóknak nem készpénzbeli betételei, sem azoknak netán bármi módon adott előnyök, sem a felszerelés költségei, melyek az értékcsökkenés fejében az 5. pont alatt engedélyezett levonások által amugy is fedezvék, nem soroztatnak;

5. azon költségek, melyek a leltár szerinti felszerelési állapot karban tartására, társulati czélokra szolgáló lakbérekre és irodaszerekre szükségesek, és e czélra az üzleti év folytán valóban ki is adattak;

6. azon összegek, melyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakitott tartalékalapba helyeztetnek, mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak;

7. a mérlegben behajthatlan követelések gyanánt kimutatott összegek. Ezen összegek nyilvántartandók, s a mint részben vagy egészben behajthatókká válnak, adó alá vonatás czéljából a bevételekben külön mutatandók ki;

8. biztositó-intézeteknél:

a) a folyó koczkázatok fedezésére a későbbi évekre átvitt dijtartalékok;

b) megtörtént károk után megállapitott, de az év lezártával még ki nem fizetett dijak összegei;

9. az igazgatók, tisztviselők és szolgák fizetései, ugyszintén az igazgatóknak és az igazgató-tanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek, végre biztositó-intézeteknél az ügynökök dijai;

10. oly előlegezési és önsegélyző-egyleteknél, melyek üzleti tőkéjüket csak tagjaiktól havonkint 4, hetenkint pedig 1 frtot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyüjtik, és a melyeknél egy törzsbetét 50 frtnál nem nagyobb, ha kölcsönöket csak tagjaiknak adnak, és üzletüket az egylet tagjainak adott előlegezésen vagy kölcsönön túl más nyereményre vagy kereseti ágra nem terjesztik ki: az egyleti tagoknak kifizetett kamatösszegek a törzsbetétek 6%-ának erejéig.

5. § A 3-ik és 4-ik §-ban meghatározott adóköteles jövedelem minden száz forintja után tiz forint fizetendő adóul, melynek 70%-ka állami adóul, 30%-ka pedig földtehermentesitési járulékul vétetik.

6. § Az adófizetési kötelezettség a vállalat üzletbevételére következő hónap 1-vel kezdődik, s azon hó végével szünik meg, a melyben a vállalat üzletműködését megszünteté.

7. § A társulatok igazgatói, vagy ha az igazgatóság székhelye külföldön van, belföldi meghatalmazottjai az üzlet megkezdéséről a község előljáróságát kötelesek értesiteni. - Tartoznak továbbá a fő- és fiókintézetek székhelyének, továbbá az alapszabályoknak két példányban közlése s a befizetett részvénytőke pontos kitétele mellett azon kir. adóhivatalt értesiteni, melynek kerületében a társulat igazgatóságának vagy főügynökségének székhelye van, kijelölvén mindazon fiókintézeteket, melyek után az adót együttesen szándékoznak leróni.

Ezenkivül kötelesek a fiókintézek üzletvezetői a fióküzlet megkezdéséről az illető község előljáróságát is értesiteni.

Az alapszabályok megváltoztatása, valamint uj részvények kibocsátása hasonló módon és helyen jelentendő be.

8. § A társulatok adója mindig az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig annyi éven át a társulat még fenn nem állana, az üzlet megkezdésétől számitandó időre készitett mérleg alapján, a 3. és 4. §-ok szabványainak figyelembevétele mellett vettetik ki.

9. § A vállalat üzletadója rendszerint azon községben vettetik ki, melyben a vállalat igazgatásának, külföldi társulatokra nézve pedig ott, a hol a belföldi főügynökségnek székhelye van.

Azon vállalatok, melyek azon községen kivül, hol üzletük központi igazgatása van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fióküzletet, fiókintézetet vagy raktárakat, a fővállalat székhelyén adóztatnak meg, ha a fióküzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzletnek tekinteni nem lehet.

Ha azonban a kapocs, mely a fővállalat és fióküzlet között létezik, csak arra szoritkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatásuk van, a fővállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg adóval azon községben, melyben vannak.

Ha társulatoknál a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatásé, az üzletadó 20%-ka az igazgatóság székhelyén, a fenmaradó 80%-ka pedig, mely az igazgatóság székhelyén nem levő vállalat jövedelmére esik, a vállalat székhelyén iratik elő. Ily esetekben az üzletadót a vállalat igazgatóságának székhelyén működő adókivető bizottság állapitja meg.

Vasuti vállalatok egész adója az igazgatóság székhelyén rovatik ki.

A szabadalmazott osztrák államvasut-társulat, az első dunagőzhajózási társulat, valamint a működésüket a monarchia mindkét államterületére kiterjesztő vállalatok által a magyar államkincstár javára az 1870:XVII. és 1873:XIII. törvénycikkek szerint fizetendő adó az e törvénycikkekben meghatározott módon állapittatik meg és szedetik be.

10. § Az e törvény szerint kivetendő adó az illető adóköteles vállalatok és egyletek igazgatói vagy ügyvezetői által az igazgatóság székhelyén teendő bevallás alapján a 8. § értelmében állapittatik meg.

A jövedelem-bevalláshoz köteles a vállalat igazgatója vagy ügyvezetője a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyülési határozatnak szabályszerüen hitelesitett kivonatát s a vállalat jövedelmi mérlegét csatolni. Ha a jövedelem-mérlegben más községekben levő oly fióküzletek jövedelmei is, melyek a 9. § szerint külön adóztatandók meg, benfoglaltatnának, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek kitüntetése mellett a vallományi iven megjegyzendő.

Az adó kirovása az 1868:XXVI. törvénycikkben körülirt módon történik.

11. § A jövedelemadóról szóló 1868:XXVI., 1870:XLIX., 1871:LVIII. és 1873:VII. törvénycikkek és az ez adónemet illetőleg érvényben levő szabályok azon részei, melyek ezen törvény határozmányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek, és a pénzügyminister felhatalmaztatik a jelen törvénynek megfelelő ujabb gyakorlati szabályok kiadására.

12. § A jelen törvény hatálya a polgárositott határőrvidéki részekre - tekintettel az 1873:XXVIII. törvénycikkre, az ezen törvénycikk 5. §-ában foglalt kivétel fentartása mellett - egyelőre ki nem terjed.

13. § A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója 1875. év január hó 1-től kezdve ezen törvény határozmányai szerint rovatik ki.

14. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére