1875. évi XXV. törvénycikk

a bélyeg, illetékek és dijak tárgyában * 

1. § A bélyeg és illetékek, valamint a dijak megszabása, mérve és lerovási módja iránt fennálló szabályok az 1868:XXIII., 1869:XVI., 1870:LVIII., 1871:LXIII. és 1873:IX. törvénycikkekben s a jelen törvénycikk következő szakaszaiban foglalt módositásokkal a törvényhozás további intézkedéseig érvényben tartatnak.

2. § Az illetékek megszabásával, mely eddig a kir. adóhivatalok által teljesittetett, jövőre a kir. illeték-kiszabási hivatalok bizatnak meg, melyeknek végzései a kerületi pénzügyigazgatósághoz, s onnét a pénzügyministerhez felebbezhetők.

A kir. illeték-kiszabási hivatalok székhelyeit és szervezését az országgyülésileg megállapitott költségvetés korlátai között a ministerium állapitja meg; felállitásukig a kir. adóhivatalok folytatják az illetékek kiszabását a fennálló szabályok szerint.

3. § Ha illeték-megszabás végett ingatlanokra vonatkozó jogügyletek jelentendők be, kötelesek a felek vagy közvetlenül az illetékkiszabási hivatalnak, vagy ahhoz leendő beküldés végett az illető adóhivatalnak:

a) az eredeti okirat bemutatása mellett annak egy hiteles másolatát a jogügylet megkötésétől számitandó 8 nap alatt;

b) az ingatlant terhelő föld- vagy házadónak azon évi összegét, melyben a jogügylet megköttetett, vagy ha akkor a folyó évi adó még kiróva nem lenne, az előző évi adó összegét, - az osztályadó alá tartozó épületeknél pedig ezek becsértékét, - végre oly szolgálmányok iránt kötött jogügyleteknél, melyek értéke készpénzben kifejezve nincs, az illeték alapját képező szolgálmány értékét kitüntető bizonyitványt az ügylet megkötésétől számitandó 28 nap alatt átadni.

Ezen bizonyitványt kis és nagy községekben a biró és jegyző, rendezett tanácsu városokban a polgármester és tanácsnokok egyike, törvényhatósági joggal felruházott városokban az adótelekkönyv kezelésével megbizott hivatal főnöke köteles kiállitani.

Ingatlanokra vonatkozó jogügyleteknek illeték-megszabás czéljából a telekkönyvi hatóságok utján történt bejelentései továbbra is érvényeseknek tekintendők, ha a telekkönyvi bejegyzés iránti kérvény - a jelen szakaszban elrendelt adó-, illetőleg érték-bizonyitványnyal felszerelten - a telekkönyvi hatósághoz 8 nap alatt nyujtatott be.

Ha az emlitett községi bizonyitvány a bemutatására szabott 28 napi határidő alatt meg nem szereztethetnék, a jogügyletet kötő felek tartoznak ezen körülményt az illető adó- vagy illeték-kiszabási hivatalnak bejelenteni.

Ezen bejelentés nélkül a jogügylet bejelentettnek még akkor sem tekintetik, ha az okirat az illető adó- vagy illeték-kiszabási hivatalnak már át is adatott.

Az illeték-kiszabási hivatal a nevezett városi és községi hatóságokat, a fentebb emlitett adatoknak a felszólitás kézbesitésétől számitandó 14 vagy legfeljebb 30 napi határidő alatt leendő beszolgáltatása iránt megkeresendi.

Ha a bekivánt adatok a kijelölt határidőig alapos ok nélkül be nem szolgáltattatnak, az illeték-kiszabási hivatal megkeresésére a biró és jegyző a szolgabiró által, rendezett tanácsu városokban a polgármester és azzal megbizott tanácsnok a megyei alispán által, törvényhatósági joggal felruházott városokban az adótelekkönyv kezelésével megbizott hivatal főnöke a városi polgármester által a mulasztás minden napjára a királyi kincstár részére egytől tiz forintig terjedhető birságban marasztalandók el.

4. § A törvényhatósági tisztviselők a fennálló törvényekben körülirt felelősség terhe alatt köteleztetnek az illeték-kiszabási hivatalok megkereséseinek, a mennyiben azok az illetékkiszabás teendőiben hozzájuk fordulnak, késedelem nélkül foganatot szerezni.

5. § Budapest főváros kivételével, hol a fizetési meghagyások kézbesitése iránt az ottani illeték-kiszabási hivatal intézkedik, a fizetési-meghagyások kézbesitését nagy és kis községekben a biró, rendezett tanácsu városokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városkapitány köteles 8 nap alatt eszközölni és a kézbesitési vevényt a kézbesités után 8 nap alatt azon hivatalnak beküldeni, melytől a fizetési meghagyást kapta, s ha ezt tenni elmulasztja, a késedelem minden napjáért a 3-dik §-ban megállapitott birságban az ugyanott körülirt eljárással elmarasztalandó.

6. § Ha a fél a kézbesitendő fizetési meghagyást elfogadni vonakodik, a meghagyás nála hagyatik és ezen körülmény a kézbesitési vevényben megjegyeztetik. Ha pedig a kézbesitő a félt honn nem találja, a fizetési meghagyást annak lakásán hagyja, vagy lakása ajtajára kifüggeszti és ezt a kézbesitési vevényben szintén bejegyzi.

Mind a két esetben a fizetési meghagyás kézbesitettnek tekintendő.

7. § Tánczvigalmaktól, hangversenyektől, zene- és dalestélyektől, tüzijátékoktól, műlovardai előadásoktól, erőmutatványoktól, nyilvános helyeken tartott előadásoktól s bárminemű látványosságoktól, ha belépti dij mellett tartatnak, illetőleg mutattatnak - a szinházak kivételével - Budapesten következő bélyegilleték fizetendő:

Ha a legmagasabb belépti dij 20 krt meghalad s 2 50 krnál nem nagyobb 3 frt.

Ha a legmagasabb belépti dij 50 krt meghalad s 1 frtnál nem nagyobb 6 frt.

Ha a legmagasabb belépti dij 1 frtot meghalad s 2 frtnál nem nagyobb 12 frt.

Ha a legmagasabb belépti dij 2 frtot meghalad s 3 frtnál nem nagyobb 18 frt.

Ha a legmagasabb belépti dij 3 frtot meghalad s 4 frtnál nem nagyobb 24 frt.

Ha a legmagasabb belépti dij 4 frtot meghalad s 5 frtnál nem nagyobb 30 frt.

Ha a legmagasabb belépti dij 5 frtot meghalad . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40 frt.

A legmagasabb belépti dij meghatározásánál ott, hol páholyok is vannak, egy páholy ára négy belépti dij értékével egyenlőnek tekintetik.

Nyilvános helyen tartott tánczvigalmaktól, hangversenyektől, zene- és dalestélyektől és mindennemű előadásoktól akkor is bélyegilleték fizetendő, ha nem belépti dij mellett, hanem több rendező által összetett költségen tartatnak.

Ez esetben a bélyegilleték egy részvény összegének, s ha a rendezők a költségekhez nem egyenlően járulnak, a legmagasabb részvény-összegnek 25 százalékából áll.

8. § Budapestet kivéve, minden más helyen a 7. §-ban megállapitott illetékeknek csak fele fizetendő.

9. § A 7. és 8. §-ban megállapitott illetékek a napok száma szerint számittatnak, olyképen, hogy ha az emlitett vigalmak, előadások vagy mutatványok több napon át folytatólag tartatnak, az első három nap mindegyikén az illeték egész összege, azontúl pedig minden napon, a melyen még előadás, mutatvány vagy vigalom tartatik, az illetéknek csak fele fizetendő.

10. § Az emlitett illetékek oly formán rovatnak le, hogy a hatósági engedélyért benyujtott kérvényhez a megfelelő bélyegjegyek mellékeltetvén, ezek a hatósági engedély megadásakor hivatalból felragasztatnak; elutasitás esetén pedig a folyamodónak visszaszolgáltatnak.

Oly esetekben is, midőn az emlitett czélokra hatósági engedély nem szükséges, köteles a vállalkozó vállalatáról a községi előljáróságnak az előző § szerint bélyeggel ellátandó irott nyilatkozatban jelentést tenni.

A szabályszerüen bélyegzett kérvények és jelentések jegyzőkönyvbe vezetendők, annak mellékleteül az engedélyező hatóságnál megtartandók s a pénzügyi igazgatóság küldöttének felhivására előmutatandók.

11. § Midőn az előadások vagy mutatványok több hétre vagy hónapra engedélyeztetnek vagy jelentetnek be, megengedtetik, hogy a vállalkozó a bélyegilletéket hetenkint előre fizethesse.

A fizetés elmulasztása esetében a vállalat folytatása azonnal betiltatik.

12. § Az illeték lerovása nélkül a 7. §-ban emlitett vállalatokra engedély nem adható; ha mégis kiadatik, a le nem rótt illeték kétszeres összege azon hatósági tisztviselőtől, ki az ily engedélyt adta, a közadók módjára hajtatik be.

13. § Ha a 7. §-ban felsorolt vállalatok legfölebb 20 kr. belépti dij mellett vagy kizárólag közjótékonysági czélokra, egyletek vagy magánosok által oly módon rendeztetnek, hogy a bevételekből a társulati tagok vagy rendezők magánhasznára semmi nem fordittatik, az azokra vonatkozó kérvények bélyegilletéke a fennálló szabályok szerint továbbá is 1 forintban állapittatik meg.

14. § Szarvasmarha és lovak tulajdoni jogának igazolására a községek előljárói vagy köztisztviselők által kiadott marhalevelek bélyegkötelesek.

A marhalevelek bélyegilletéke minden darab két évesnél fiatalabb marha vagy ló után 3 kr., minden darab két évnél idősebb marha vagy ló után 5 kr.

Egy marhalevélre csak egy marha vagy ló jegyeztethetik fel, szopós csikó azonban anyjával együtt egy marhalevélre is feljegyezhető.

15. § Az előző 14. §-ban megállapitott bélyegjegyekkel ellátott marhalevelek ürlapjai a községek előljáróinak, illetőleg vásárjog-birtokosainak utólagos leszámolás kötelessége mellett az adóhivatalok által kellő számban fognak kiszolgáltattatni. A marhalevelek kiállitásával megbizott közegek azért a kincstárból a bélyegárudáknak járó tőzsdijt nyerendik.

Az ürlapok kiadásának határnapja a pénzügyminister által rendeleti uton fog meghatároztatni, ezen nap után marhalevelekre egyedül kincstári ürlapok lesznek használhatók, addig pedig a marhalevelek a forgalomban levő bélyegjegyekkel lesznek a 14. §-ban megállapitott fokozatok szerint ellátandók.

16. § A ki oly marhalevelet ad ki vagy használ, mely nincs az e törvényben megállapitott módon kiállitva és bélyeggel ellátva, a netalán elkövetett rendőri kihágáson vagy bűnvád alá eső cselekvényen felül, melyért külön feleletre vonandó, bélyegcsonkitás miatt minden egy-egy marhalevélért a pénzügyi igazgatóság által 50 krajczártól 2 forintig terjedhető birságban marasztaltatik el.

17. § A szarvasmarhákról s más kérődző állatokról törvény által kiadatni rendelt egészségi bizonyitványok bélyegmentesek.

18. § Az 1869. évi XVI. törvénycikk 13., 14. és 15. §-ai részbeni módositásául a következők rendeltetnek:

„Hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogositott pénzintézetek; továbbá a takarékpénztárak és mindazon intézetek, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve; s általában mindazok, melyek pénzösszegeket, cheque-ek, utalványok, betételi könyvek s egyéb betéti okmányok mellett, gyümölcsözés végett vesznek át, kötelesek a betett összegek után fizetett vagy a tőkéhez hozzáirt kamatoktól bélyegilleték fejében 3%-ot közvetlenül fizetni. ”

Az emlitett §-oknak ezek által nem érintett határozmányai továbbra is érvényben maradnak.

19. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az 1868:XXIII. tc. 21. §-ában foglalt azon kedvezmény, mely szerint a tudományi, közoktatási és közjótékonysági czélokra tett hagyományok és ajándékozások illetékmentesek, az idézett törvényt megelőzőleg ilyen czélokra tett hagyományokra és ajándékozásokra is kiterjeszsze, a mennyiben azoktól a korábbi szabályok szerint járó illeték még be nem fizettetett.

20. § Jelen törvény a kihirdetésétől számitott 30 nap alatt lép érvénybe, s végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére