1875. évi XXVI. törvénycikk

a cselédtartásért, teke-asztalokért, játék-helyiségért, kocsi- és lótartásért fizetendő adóról * 

1. § Az 1875-ik évi január 1-ső napjától kezdve a magyar korona országainak egész területén

1. cselédtartásért,

2. teke- és játékért,

3. kocsi- és lótartásért, a következő §-okban foglalt határozatok szerint, adó fizetendő.

I. FEJEZET

A cselédtartás megadóztatásáról

2. § Cselédtartásért tartoznak a 4. §-ban megállapitott fokozatok szerint adót fizetni:

a) kik saját maguknak, családjuk tagjainak, vagy az ahoz tartozóknak személyes szolgálatára (komornik, inas, vadász, huszár, kapus, ha nem egyszersmind házmester, szakács) vagy a jelen törvény szabályai szerint adó alá tartozó lovaik és kocsik körül teendő szolgálatokra a 15-dik évet betöltött férficselédet tartanak;

b) a kereseti nyereményükre nézve különben is adó alá tartozó, ugyszintén az állami biztositékot tettleg igénybe vevő, vagy a törvények szerint adómentességet élvező vasuti vállalatoknak kivételével, minden egyéb bármi néven nevezendő s bármely czélokra alakult egyletek, körök, társulatok, melyek a társulat czéljaira és az egyleti helyiségekben teljesitendő szolgálatra férfi-szolgákat tartanak.

3. § Ezen adót nem tartoznak fizetni:

a) a Felséges uralkodó család tagjai;

b) külhatalmak követei és consulai a mennyiben nem belföldiek;

c) az országban egy éven alól tartózkodó külföldiek;

d) a hadseregnél és honvédségnél tényleges szolgálatban lévő tábornokok, törzs- és főtisztek és ezekhez hasonló állásban lévő tisztviselők kötelezett és a lótartási illetékeikhez mérten tartott nem kötelezett szolgáik után.

4. § Az adó a férficselédek és szolgák száma szerint a következő tételekkel fizetendő:

egy férficseléd után 4 frt

két férficseléd után egyenkint 5 frt

három férficseléd után egyenkint 6 frt

négy férficseléd után egyenkint 8 frt

öt férficseléd után egyenkint 10 frt

hat vagy ennél több férficseléd után egyenkint 12 frt

5. § A cselédek számának a 24. § szerint tett bevallása után bekövetkezett kevesbedése, az adózót a 4. § értelmében kivetett adó megfizetésének kötelezettsége alól nem menti fel.

6. § Egyesek vagy társulatok, ha az adóév folyama alatt válnak adó-kötelesekké, vagy cselédjeik számát az adóév folyama alatt szaporitják, erről az illető városi hivatal vagy községi előljáróság utján a kir. adóhivatalnak 8 nap alatt jelentést tenni s az ujonnan felfogadott cselédeik után az adót, illetőleg az azoknak emelkedett létszámára eső adótöbbletet, a 4. §-ban megállapitott adótételek szerint azon hónap első napjától kezdve, melyben a felebb emlitett jelentést tenni tartoztak, az év végéig járó aránylagos részben megfizetni köteleztetnek.

II. FEJEZET

A teke-asztalokért és játékhelyiségért fizetendő adóról

7. § A teke- és játékadó tárgya:

a) minden tekeasztal (Billard), akár nyilvános, akár zártkörű helyiségben, akár pedig magán-lakban van felállitva;

b) kávéházak és vendéglők, valamint társaskörök vagy egyletek által tartott helyiségek minden terme vagy szobája, melyben a vendégek vagy egyleti tagok rendesen vagy időnkint kártyáznak vagy másnemű jelekkel játszanak.

8. § Ezen adó fizetésére köteles, a ki a helyiséget, melyben teke-asztal áll, vagy mely a 7. § b) pontja alatt megjelölt játékra használtatik, birja vagy bérben tartja.

9. § Ezen adófizetés alól kivétetnek:

a) a Felséges uralkodó család tagjai;

b) a külhatalmak követei és consulai, a mennyiben nem belföldiek;

c) teke-asztalok készitésével vagy elárusitásával foglalkozók, a mennyiben azokat nem forditják saját használatukra is;

d) tébolydák, kórházak s hasonló czélu intézetek, a betegek vagy ápolás alatt állók használatára szolgáló teke-asztalokra vagy játékszobákra nézve;

e) nevelőintézetek a növendékek használatára szolgáló teke-asztalokra vagy játékszobákra nézve.

10. § Tekeadó fejében magánlakban felállitott minden egyes teke-asztal után különbség nélkül 10 forint fizetendő évi adóul; a polgárositott határőrvidéken a tekeadó továbbá is a jelenleg fennálló szabályok szerint szedetik; különben pedig tekintet nélkül az illető helyiségnek nyilvános vagy zártkörű minőségére, Budapesten tekeadóul minden egyes teke-asztal után 25 frt, a helyiségnek játékra használt minden terme vagy szobája után 30 frt, egyéb városokban vagy községekben pedig népességükhöz képest, a teke-, illetőleg játékadó a következő táblázatban megjelölt fokozatok és adótételek szerint fizetendő:

A tekeadó A játékadó

Fokozat

Ha a város vagy község, melyben az adó tárgya van
minden egyes tekeasztal után a helyiségnek játékra használt minden terme vagy szobája után
forint
1 20,000 lakosnál többel bir 20 25
2 10,000-től 20,000-ig terjedő lakosszámmal bir 15 20
3 3000-től 10,000-ig terjedő lakosszámmal bir 10 15
4 3000-nél kevesebb lakossal bir 5 10

11. § A ki az adóév folytán még adó alá felvéve nem volt teke-asztalt állit fel, vagy adó alá tartozó játék-helyiséget nyit, tartozik erről 8 nap alatt az illető városi adóhivatal vagy községi előljáróság utján a kir. adóhivatalnak jelentést tenni és a törvény értelmében kivetett adót azon hónap 1-ső napjától kezdve, melyben a felebb emlitett jelentést tenni tartozott, az év végeig számitott aránylagos részben megfizetni.

12. § Ha a teke-asztal vagy a játékra használt helyiség az adóév folytán más birtokos, illetőleg bérlő által vétetik át, ez utóbbi által az átvett adótárgyak után azon évben adó azon esetben nem fizetendő, ha igazolja, hogy azoktól az adó azon évre már megfizettetett.

13. § Az adókivetéssel és ellenőrzéssel megbizott községi és állami közegek jogositva vannak, az adó alá tartozó nyilvános helyiségeket bármikor megszemlélni; magán-lakban és zárt körökben ezt csak előzőleg tett feljelentés esetében, egy községi előljárónak jelenlétében tehetik.

III. FEJEZET

A kocsi- és lóadóról

14. § A kocsi- és lóadó tárgya: minden hintó, ruganyra alkalmazott kocsi és minden más oly kocsi, mely a tulajdonos vagy családja, vagy a hozzátartozóknak kizárólag személyes használatára van rendelve, továbbá minden ló, melyet tulajdonosa ily kocsikhoz használ, vagy mint hátas lovat saját vagy családja személyes használatára tart.

15. § Ezen adó alá nem esnek:

a) a Felséges uralkodó család tagjainak udvartartásához tartozó kocsik és lovak;

b) azon kocsik és lovak, melyeket külhatalmak követei és azon consulai tartanak, a kik nem belföldiek;

c) az országban még nem egy egész évig tartózkodó külföldiek kocsijai és lovai;

d) a katonai, illetőleg honvédségi szolgálatra, az e tekintetben fennálló szabályok értelmében használatban lévő kocsik és lovak, valamint a honvédség által vállalkozóknak tartásra kiadott kincstári lovak;

e) a polgári közigazgatási tisztviselők és állandóan alkalmazott rendőri közegek által hivatalos teendőik teljesitésére használt kocsik és lovak;

f) minden vallásfelekezetű parochiával biró lelkészek által hivatásukbani eljárás czéljából tartott két kocsi, két hámos ló és egy hátas ló;

g) a kizárólag mezőgazdasági, kereskedési vagy iparüzleti használatra rendelt kocsik és hámos vagy hátas lovak. - Ezek közé számitandók a gazdatiszteknek, erdészeknek hivatásuk teljesitésére tartozó és fizetésük szerint tartott kocsija és lovai, továbbá gazdasággal foglalkozó tulajdonosoknak két kocsija, két hámos és egy hátas lova;

h) a tűzoltó egyleteknek kizárólag e czélra használt kocsijai és lovai;

i) tenyésztési czélokra használt mén- és kanczalovak, valamint ménesekben a betanitásra beállitott lovak azon év végeig, melyben ötödik életévüket betöltötték.

16. § Az adó azon kocsik és lovak után, melyek a tulajdonos vagy családja, vagy az ahoz tartozók kizárólag személyes szolgálatára tartatnak, évenkint a következő fokozatok szerint fizetendő:



Adó-fokozat


Városok és községek, melyek népessége szerint az adófokozatok megállapittattak
Minden egy-egy hintótól és ruganyra alkalmazott kocsitól, mely elé két, vagy ennél több ló szokott fogatni
Minden más kocsi vagy az első osztályba tartozó kocsi, ha egy ló szokott eléje fogatni


Minden egyes hámos vagy nyerges ló után
forint
1 Budapesten 30 15 10
2 Oly városokban, melyek lakosságának száma 20,000-et meghalad
25

12

8
3 10,000-20,000-ig terjedő lakosságu városokban és községekben
20

9

6
4 3000-10,000-ig terjedő lakosságu városokban és községekben
15

6

4
5 3000-nél kevesebb lakossággal biró községekben és pusztákon
10

3

2

17. § Ezen adófizetésre az adótárgy tényleges birtokosa köteles.

18. § Az adó az adókötelesre azon községben vettetik ki, a hol állandóan lakik; ha több helyen van lakása, azon kocsikra és lovakra, melyeket magával szokott vinni, az adót azon községben tartozik fizetni, a hol azok adó alá összeiratnak, de az adó azon község adófokozata szerint állapitandó meg, mely nagyobb számu lakossággal bir.

Azon kocsikra és lovakra nézve azonban, melyek rendszerint a tulajdonosok lakásainak egyikén maradnak, az adó ugyanezen községre megszabott adófokozat szerint fizetendő.

19. § A ki az adóév folyamában adó alá tartozó kocsi vagy ló birtokába jut, erről 8 nap alatt az illető városi adóhivatal vagy községi előljáróság utján a kir. adóhivatalnak jelentést tenni köteles, és vagy azt, hogy a birtokába jutott kocsi vagy ló előbbi birtokosánál adómentes volt, vagy azt, hogy az azok után járó adó az illető évre már másra kivettetett, kimutatni tartozik.

Ha ezek egyikét sem mutatja ki, a birtokába jutott kocsi vagy ló után az egész évi adót pótlólag lefizetni köteles; ha pedig a birtokába vett kocsi vagy ló korábbi adómentességét bebizonyitja, azoktól az adót csak azon hónap első napjától kezdve, melyben a fennebb emlitett jelentést tenni tartozott, az év végeig járó aránylagos részben fizeti.

20. § Ha az adóköteles az adóév folyama alatt oly városba vagy községbe teszi át lakhelyét, mely magasabb adófokozat alá esik, mint azon hely, hol azelőtt lakott, és oda kocsiját és lovait is átviteti, az uj lakhely szerint járó magasabb adót fizetni, illetőleg, ha adóját előbbeni lakhelyén már lerótta, a két adótétel közti különbözetet pótlólag megfizetni köteles, s azért adó alá tartozó kocsijai és lovai számát az uj lakhelyen, megérkezésétől számitandó 8 nap alatt, az illető városi adóhivatal vagy községi előljáróság utján a kir. adóhivatalnak bejelenteni tartozik.

IV. FEJEZET

Általános intézkedések

21. § A 4., 10. és 16. § szerint kivetett adó egész összegében állami adó s egy egész adóévre szól.

A lakosság száma, midőn annak meghatározása az adókivetés czéljából szükséges, az utolsó hivatalos népszámlálás eredménye szerint számitandó.

A fennebbi táblázatokban emlitett város vagy község alatt annak egész határa értetik.

22. § Az ezen adók fizetésére kötelezett egyének s társulatok az adózók általános összeirása alkalmával és azon községben iratnak össze, a melyben kereseti adójukat fizetik, vagy a mennyiben a társulatok kereseti adót nem fizetnének, azon községben, a melyben azok a tagjaik összejöveteleire szolgáló rendes helyiséget tartják.

Ha pedig valamely társulat a tagok összejövetelére rendes helyiséget nem tart vagy összejöveteleit fölváltva több helyen tartja, az összeirás azon községben történik, a melyben a társulat elnöke vagy ügyvezetője lakik.

23. § Az adózók általános összeirásának alkalmával a jelen törvény szerint adóköteleseknek az adó tárgyainak bevallására a pénzügyminister által meghatározott alakban szerkesztett bevallási ivek kézbesittetnek.

Az 1875-ik adóévre nézve mindazonáltal a jelen törvényben körülirt adótárgyak az illető községi előljáróságok által teljesitendő összeirásának s a bevallási ivek kézbesitésének határidejét a pénzügyminister rendeleti uton határozza meg.

24. § Az adóköteles tartozik a 22. §-ban kijelölt községben adóköteles férficselédjeit, a birtokában lévő vagy bérben tartott teke-asztalokat, játékra használt helyiségeket, az adó alá tartozó kocsikat és lovakat egyenkint és összesen számszerint bevallani.

A ki több községben tart a jelen törvény szerint adótárgyat képező férficselédeket, köteles azon községben, szerint adótárgyat képező férficselédeket, köteles azon községben, hol az ezek után járó adót fizetni akarja, mind az abban, mind pedig a más községekben tartott férficselédeket is ezen községek megnevezése mellett bevallani, ezen utóbbi községekben teendő bevallásnál pedig a bevallási iven azon községet megnevezni, a melyben összes férficselédjeit bevallotta.

25. § A bevallás mindig irásban, az e czélra kiosztandó bevallási iven teendő és az adóköteles vagy megbizottja által aláirandó.

26. § A bevallási ivek, azoknak kellő módon betöltése és aláirása mellett kézbesitésüktől számitandó 15 nap alatt városokban a polgármesteri hivatalnak, kis és nagy községekben a községi előljáróságnak beadandók, honnan azok azonnal az illető kir. adóhivatalhoz küldetnek át.

27. § A kir. adóhivatal a hozzá érkezett bevallási ivek és az általa szerzett egyéb adatok alapján megállapitja a jelen törvény szerint kivetendő adót, azt községenkint előirásba veszi s az arról kiállitott fizetési meghagyásokat könyvelés s az adóköteleseknek 8 nap alatt leendő kézbesités végett az illető városi polgármesteri hivatalnak, illetőleg községi előljáróságnak megküldi.

28. § A fizetési meghagyás kézbesitésétől számitandó 30 nap alatt a kivetett évi adó azon község adószedőjénél, melyben annak könyvelése történt, a fizetési meghagyásra rávezetendő nyugtázás mellett teljesen befizetendő.

29. § Az adó kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitott 15 nap alatt az adóköteles a kir. adóhivatal utján a pénzügyigazgatósághoz felfolyamodhatik.

A pénzügyigazgatóság határozata a pénzügyministerhez felebbezhető, ki véglegesen határoz.

30. § A véglegesen kivetett adó elengedésének sem egészben, sem részben azon esetben sincs helye, ha az adókötelezettség feltételei az adóév folyama alatt megszüntek vagy megváltoztak.

31. § A közadók kezeléséről szóló törvényeknek a jelen törvény által nem módositott rendeletei az e törvényben megállapitott adókra nézve is érvényesek.

32. § A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére