1. § Bánya-adó tárgya azon jövedelem, mely bányamüvelésből és a hozzá tartozó iparágak üzletéből ered.
2. § Ilyen üzletnek tekintetnek:
a) minden bányavállalat, mely a bányatörvény szerint adományozott külmértékkel vagy adományozott és bányatelekkönyvezett bányatelekkel bir, vagy végre segédhajtásra bányahatósági engedélyt nyert;
b) a kőszénbányák, soroztassék bár a kőszén a szabadoknak nyilvánitott ásványok közé, vagy sem, és folytattassék ily bányák mivelése a bányatörvény szerint kiadott kutatási jogositvány vagy adomány alapján, vagy a nélkül;
c) a bányahatósági engedély mellett folytatott aranymosási üzlet;
d) a bányatermények feldolgozására szolgáló, a bányatörvény alapján felállitott és bánya-telekkönyvezett segédművek.
3. § A bánya-adó minden oly üzemre, mely bárminemű kőszén-termeléssel foglalkozik, a tiszta jövedelem 7%-al vettetik ki.
Minden egyéb bányaművek a tiszta jövedelem 5%-al rovandók.
Tiz százaléknyi adó fizetendő minden segédvájás (al- és megyetárna) vállalkozója által, ki ily segédvájást, mint önálló vállalatot üzembe vett, és azért más bányavállalkozóktól dijakat szed.
4. § Az e törvény által megállapitott adónak 70%-a állami adó, 30%-a pedig földtehermentesitési járulék.
5. § Adóköteles jövedelemnek vétetik az adóévet megelőző három évi üzleteredmény átlaga. Az évi üzleteredmény megállapitásánál a nyers jövedelemből a 6. § 1-17. pontjai alatt foglalt tételek vonhatók le.
6. § Az igazgatási és üzemi kiadásokhoz tartoznak, illetőleg a nyers jövedelemből levonatnak:
1. az általános igazgatási és kezelési költségek: u. m. az igazgatóknak, tisztviselőknek, felügyelőknek és szolgáknak fizetésük, természetbeni járandóságaik jutalékok fejében, és ha a bányatársulatnak igazgató-tanácsa van, az igazgató-tanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek; továbbá bányatársulati gyülések hirdetésére és tartására, nyugdijakra, irodai szükségletekre forditott kiadások;
2. a tulajdonképeni vájna-mivelési költségek, u. m. a feltárásra, előkészitésre, lefejtésre, kiszállitásra, vizemelésre és légvezetésre, valamint a bányának jó karban tartására tett kiadások;
3. az előkészités végett megvett vagy beváltott nyers terményekért kiadott összegek;
4. az előkészitési, kohászati vagy finomitási költségek;
5. az első szervezés létesitése czéljából szükséges, egyszer-mindenkorra teendő költségek, mik közé azonban sem az alapitóknak nem készpénzbeli betételei, sem azoknak netán bár mi módon adott előnyök, sem a felszerelés költségei, melyek az értékcsökkenés fejében a 8-ik pont alatt engedélyezett levonások által amugy is fedezvék, nem soroztatnak;
6. a mű-épitmények, üzemi épületek és azon lakházak fentartásának költségei, melyek tisztviselők, felügyelők és munkások számára rendelvék;
7. a leltár szerinti felszerelés karbantartására szükséges és e czélra az üzleti év folytán valóban ki is adott összegek;
8. azon összegek, melyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakitott tartalékalapba helyeztetnek, mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak;
9. a társpénztárak számára, az illetékes egyházi, iskolai és községi czélokra fizetett járulékok; továbbá a bányamegyei intézmények, segédvájások, al- és megyetárnák költségeiben való részvét és használt bányaszolgalmak kárpótlása;
10. oly bányaművekért, épitményekért, gépekért vagy egyéb készülékért, melyek nem a mű tulajdonához tartoznak, fizetett bérek, ugyszintén azon összegek, melyek az üzemhez szükséges telkekért, s esetleg a lemivelés jogáért a földtulajdonosnak fizettetnek, valamint kezelési helyiségekért a tisztviselői, felügyelői és munkás-lakásokért haszonbérül fizettetnek;
11. elsőbbségi kötvények kamatai, tekintettel a tőkekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi törvénycikk 6-ik §-ára, fordittatott legyen az ezen kötvények segélyével beszerzett összeg akár a vállalat megalapitására, akár annak kiterjesztésére, akár végre az üzemnek folytatására;
12. jelzáloggal biztositott tőkék kamatai, valamint azon üzleti kamatok is, melyeket a vállalat a 11. pont alatt emlitett elsőbbségi kötvényektől függetlenül beszerzett s üzletébe befektetett idegen tőkék után fizet;
13. behajthatatlanoknak kimutatott követelések. Ezek azonban nyilvántartandók, és a mint részben vagy egészben behajthatókká válnak, adó alá vonatás czéljából a bevételekben külön kimutatandók;
14. azon ingatlan vagyon után eső föld- és házadó, melynek jövedelme külön ki nem mutatható, vagy a bevételek közé felvétetett;
15. elemi csapások elleni biztositási illetékek;
16. a vállalat helyén és azon kivül levő raktárak költségei;
17. a telekdij (mértékdij).
7. § A bánya-adó mindig az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig az illető mű annyi éven át még fenn nem állana, annak megkezdésétől számitandó időre készitett mérleg alapján az 5. és 6. §-ok határozmányainak tekintetbe vétele mellett rovatik ki.
8. § A bányaadó a mű tulajdonosa, vagy a bányatörvény szerint a mű vezetésére jogositottak vagy meghatalmazottjaik vallománya alapján, vagy ha vallományt adni elmulasztanának vagy olyat adnának, mely a valóságnak meg nem felel, a nélkül is hivatalból állapittatik meg.
9. § A bevallásokat külön kell tenni:
a) minden oly műről, mely vasat vagy kőszenet termel;
b) minden oly műről, mely egyéb ásványok termelésével és feldolgozásával foglalkozik;
c) önálló segédvájásokról.
Megengedtetik azonban, hogy egy és ugyanazon vállalkozónak - legyen az magánszemély, vagy társulat - fentemlitett a), b) és c) alatti egy-egy csoportbeli és egy bányakapitányság kerületében fekvő összes egész műveinek bevételei és kiadásai a tiszta jövedelem meghatározása czéljából összesittessenek.
10. § Ha a tiszta jövedelem akár a vallomás elmulasztása miatt, akár azon körülménynél fogva, hogy a vallomásban közlött adatok a valósággal meg nem egyezőknek bizonyultak be, - megállapitható nem volna, a bányaadó az üzemben fekvő álló s forgó tőkék tiz% után és az alkalmazott munkások mindegyike után fizetendő két forintban hivatalból állapittatik meg.
Ha az üzemben fekvő álló és forgó tőkék összege ki nem nyomozható, akkor a bányaadó kiszabatik:
a) a bányaműveknél az illető mű által fizetendő telekdijak ötvenszeres összegével;
b) kohóműveknél a mű-üzem terjedelmének, munkásai számának, épitményei s a mű egyéb tartozékai felállitására, az üzem folytatására megkivántató költségek összegének tekintetbe vételével hivatalból megállapitott jövedelem alapján;
c) önálló segédvájásoknál a bánya-vállalkozók által fizetendő dijak 5%-val.
11. § A bányaadónak a fentemlitett adóztatási alapokon való kivetése az 1868:XXVI. törvénycikkben foglalt határozmányok értelmében történik, a következő módositásokkal:
a) a vallomás azon község előljáróságánál nyujtandó be, melyben a műbirtokos lakik, vagy a fővállalat művezetése székhelyét tartja;
b) ha egy és ugyanazon vallomás a 9. § végbekezdése értelmében több más községben fekvő művekről is szól, köteles azon község előljárósága, melynél a vallomás beadatott, a vallomás beadásáról a többi illető községek előljáróságait értesiteni;
c) a kir. adóhivatalok a községektől hozzájuk érkezett vallomásokat és összeirási jegyzékeket átteszik azon bányakapitánysághoz, melynek kerületében az illető művek feküsznek;
d) a bányakapitányság megvizsgálja az összeirási jegyzékeket és a vallomásokat.
Ha vallomás nem adatott, vagy a beadott vallomásokban közlöttek kielégitőknek nem találtatnak, köteles a bányakapitányság a törvényszerü adatokat hivatalból, esetleg szakértők, bizalomra méltó egyének, a mű vezetésére jogositottak, vagy meghatalmazottjaik kihallgatása és számadásaiknak megtekintése után kinyomozni, ezek alapján a kirovandó adó nagysága iránt javaslatot tenni, és az összes tárgyalási iratokat azon kir. adóhivatalhoz további intézkedés végett visszaküldeni, melytől a felhivást vette;
e) azon adókivető, illetőleg felszólamlási bizottságokba, melyeknél bányaadó is tárgyaltatik, ezen tárgyalásokhoz a törvényhatóságok által, vagy azok közvetitésével két-két rendes és két-két póttag az önálló bányabirtokosok vagy szakképzett bányászok sorából választandó.
12. § A bányatelek és zárt kutatmányi dijak is fentartatván, azoknak ugy kivetésére, mint beszedésére nézve az eddigi gyakorlat marad érvényben.
13. § Ezen törvény hatálya a polgárositott határőrvidéki részekre - tekintettel az 1873:XXVIII. törvénycikkre, a most idézett törvénycikk 5-ik §-ában foglalt kivétel fentartása mellett - egyelőre ki nem terjed.
14. § A jövedelemadóról szóló 1868:XXVI., 1870:XLIV., 1871:LVIII. és 1873:VII. törvénycikkek s az ez adónemet illetőleg érvényben levő szabályok azon részei, melyek ezen törvény határozmányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek és a pénzügyminister felhatalmaztatik, a jelen törvénynek megfelelő ujabb gyakorlati szabályok kiadására.
15. § A bányaadó az 1875. évi január 1-től kezdve a jelen törvény határozmányai szerint rovatik ki.
16. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügy- és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerek bizatnak meg.
