1875. évi XXIX. törvénycikk

a kereset-adóról * 

I. FEJEZET

A keresetadó tárgyáról és osztályairól

1. § Keresetadó alá tartozik minden keresmény vagy jövedelem, mely:

kézi munkából;

ipar és kereskedelmi üzletből;

szorosabb értelemben vett szellemi (értelmi) és bármi más haszonhajtó foglalkozásból és üzletből; végre

a föld-, ház- és tőkekamat-adónál tekintetbe nem vett személyes keresetből származik.

2. § A keresetadónak négy osztálya van.

Az I. osztályba tartoznak:

a) a mezőgazdasági és a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban, cseléd minőségben alkalmazott egyének;

b) a házi cselédek és napszámosok;

c) gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha 40 frt-nál több havi dijt nem huznak, vagy ha darabszámra dolgoznak;

d) a napidijasok, évi vagy havi állandó fizetést nem huzó irnokok és átalában az irásbeli, számviteli vagy felügyelői teendőket valamely üzletben, vállalatban vagy intézetben állandó alkalmaztatás nélkül végző, vagy olyan egyének, kik foglalkozásuknál fogva sem a felsoroltak közé, sem a többi osztályok valamelyikébe nem tartoznak;

e) segéd nélkül dolgozó önálló kézmű-iparosok;

f) kis és nagy községekben segédekkel dolgozó kézmű-iparosok;

g) az állandó üzlethely nélkül működő házalók.

A II. osztályba tartoznak:

A föld- és házbirtokosok (egyesek, erkölcsi személyek és a házközösségek fejei), továbbá a haszonbérlők kivételével azok, a kik a kereseti adó III. osztálya vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója és bányaadó alá tartoznak és 40 frt-nál több adót fizetnek, végre azok, a kik tőkekamat- és járadék-adóval vannak megróva.

A III. osztályba tartoznak:

a) a haszonbérlők;

b) a gyárosok és iparosok az I. osztályzat e) és f) pontjai alatt emlitettek kivételével;

c) a bankárok, kereskedők (kalmárok, szatócsok) és gyógyszerészek s átalában mindazok, kik valamely haszonhajtó üzletet folytatnak;

d) mindazok, kik évi vagy havi fizetéssel vagy tiszteletdijjal egybe nem kötött szellemi (értelmi) vagy művészi foglalkozást űznek, u. m. ügyvédek, mérnökök, orvosok, sebészek, szülészek, szülésznők, irók, művészek, magántanárok, tanitók stb.; végre a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói és azok igazgató-tanácsának tagjai, a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, ugyszintén a bányaüzleteknek ez osztályba sorozható keresetök utáni megadóztatásáról külön törvények rendelkeznek.

A IV. osztályba tartoznak:

Az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapitványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- vagy kegydijt huzó özvegyek; - állandó alkalmazásban lévő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s átalában a 40 frt-nál több havi dijt huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést huzó lelkészek, tanárok, tanitók, nevelők, irók, művészek; - végre a hivatalszolgák.

3. § Azon adóköteles, kinek különböző foglalkozásból eredő többféle keresete van, mindenik kereset után a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg keresetadóval.

4. § A keresetadó a családfőre és azon családtagokra, kik a 16-ik életévüket már betöltötték, külön vettetik ki.

Családfőnek tekintetik a férj, az özvegy, az elvált hitves, a magánosan élő egyén, házközösségeknél a házközösség feje.

Családtagokul tekintetnek a feleség, a családfővel egy háztartásban élő és külön önálló keresetet nem üző vérszerinti vagy fogadott gyermekek és rokonok; végre házközösségeknél a családfővel közösen élő házközösségi tagok.

Azon családtagok, kik valamely képezdének tanitványai, keresetadó alá nem esnek.

A családtag kereseti adóját a családfő fizeti.

5. § Keresetadó alá nem tartoznak:

1. Az I. osztályban:

a) a kik éltök 16-dik évét még be nem töltötték;

b) a közös hadsereg és a magyar honvédség legénysége a tényleges szolgálati kötelék tartamára, továbbá a patentális rokkantak, a mennyiben nyugzsoldjukon kivül más keresetük nincsen;

c) a pénzügyőrök, a szemlészeket is ide értve, a megyei és városi hajduk, pandurok és fogházak őrei rendes zsoldjuk, valamint nyug- és kegydijaikra nézve, ha ezeken kivül más keresetük nincsen;

d) a c) pont alatt felsoroltak özvegyei és gyermekei nyug- és kegydijaikra nézve;

e) a bányamunkások és azok özvegyei nyug- és kegydijaikra nézve;

f) testi vagy lelki fogyatkozás miatt keresetképtelenek;

g) közsegélyre vagy alamizsnára szorulók, koldusok;

h) az országban tartózkodó idegenek azon évben, melyben az országba költöztek, kivéve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmények közt azon államban, melynek az illetők polgárai, adófizetésre kötelezvék.

2. A III. osztályban:

a) az országban tartózkodó török alattvalók, a fennálló államszerződések értelmében, azaz valódi török árúknak behozatalából és eladásából, továbbá az osztrák-magyar monarchiában készült gyártmányoknak Törökországba való kiviteléből, végre a Törökországból és oda való átviteli kereskedésből származó jövedelmükre nézve;

b) az országban tartózkodó idegenek azon évben, melyben az országba költöztek, valamint külföldi kereskedők, gyári kereskedői és ipari utazók, kik személyesen vagy meghatalmazottjaik által a belföldi piaczokat koronként meglátogatják; kivéve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmények közt azon államban, melynek az illetők polgárai, adófizetésre kötelezvék;

c) a törvény által országosan alapitott közmívelődési intézetek;

d) közintézetekül, azaz nem pénzvállalatokul tekintendő jótékonysági intézetek, például kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segély-egyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák, az általuk ápolt vagy óvott egyénektől netalán beszedett dijakból és segélypénzekből eredő jövedelme akár hatóságok, akár egyáltalán a nyerészkedési czél kizárásával alakult egyletek által tartatnak fenn;

e) kolduló vagy betegápolással foglalkozó szerzetesek e minőségben huzott jövedelme;

f) azok, kik házi szükségletükre szolgáló iparczikkek készitésével foglalkoznak;

g) iparüzőknél azon családtagok, kik az adóköteles üzletnél segédmunkásképen vannak alkalmazva, s kiknek munkájaért a családfő üzleti nyereménye bevallásában téritést nem vont le a nyers jövedelemből.

3. A IV. osztályban:

a) külhatalmaknak az országban székelő követei és consulai, nemkülönben a követséghez vagy consulatushoz tartozó diplomatikai személyzet az e minőségben húzott élvezményei után;

b) a közös hadsereg és a magyar honvédség tényleges szolgálatában lévő tisztek, tábori lelkészek, hadbirák, hadbirósági gyakornokok és tanonczok, tudorranggal biró katonai orvosok és hadtesti számvevők kincstári illetménye;

c) a Mária Terézia lovagrenddel és vitézségi érmekkel összekötött járandóságok és a nevezett rend vitézeinek és özvegyeinek járó nyug- és kegydijak;

d) kincstári dijak levonásával terhelt államtiszti fizetések, a szabályszerü 12 havi levonási időszak tartamára;

e) szálláspénzek, napi dijak, köz- és magántisztviselők szálláspénzei, lótartási járandóságai, sóilletményei, átalányai s átalában minden oly járandóságai, melyek élvezete meghatározott hivatali kiadással van egybekötve; ide nem értve a működési pótlékot, kivételképen engedélyezett drágasági pótlékot, segély- és jutalomdijakat;

f) azon nyug- és segélydijak, melyeket testületek és egyletek által alakitott alapokból ugyan e testületek és egyletek tagjai vagy özvegyeik és árváik húznak;

g) tényleges szolgálatban álló vagy nyugalmazott állami és törvényhatósági tisztviselők hitvesei és gyermekei, a mennyiben velök közös háztartásban élnek és külön keresetet nem űznek.

6. § A keresetadó 70 százaléka állami adóul, 30 százaléka földtehermentesitési járulékul tekintetik.

MÁSODIK FEJEZET

A keresetadó megszabásáról az 1-ső osztályban

7. § Keresetadó fejében fizetnek:






Alosztály





A fővárosban
Törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban vagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvényszéknek székhelyei, a mennyiben népességük 10,000 léleknél nagyobb vagy rendes vágányú vasuti állomással vagy végre gőzhajózási állomással birnak; és ezeken kivül mindazon községekben, melyeknek népessége 15,000 léleknél nagyobb
Törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban vagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. törvényszéknek székhelyei, a mennyiben a második rovatban emlitett kellékekkel nem birnak; és ezeken kivül mindazon községekben, melyeknek népessége 8000-15,000 lélekből áll





Egyéb helyeken
a) A mezőgazdasági és a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban cselédként alkalmazott egyének: frt frt frt frt
a családfő 2. - 2. - 2. - 1. -
a családtag 1. - 1. - 1. - -. 60
b) A házi cselédek és napszámosok:
a családfő és férficseléd 4. - 3. 50 2. 50 2. -
a nőcseléd 2. - 2. - 1. 60 1. -
a családtag 1. 20 1. - -. 80 -. 60
c) A gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha 40 frtnál több havi dijat nem huznak, vagy ha darabszámra dolgoznak:
a családfő 5. - 4. 50 4. - 3. -
a családtag 1. 20 1. - -. 80 -. 60
d) A napi dijasok, évi vagy havi állandó fizetést nem huzó irnokok és általában az irásbeli, számviteli vagy felügyelői teendőket valamely üzletben, vállalatban vagy intézetben állandó alkalmazás nélkül végző vagy oly egyének, kik foglalkozásuknál fogva sem a felsoroltak közé, sem a többi osztályok valamelyikébe nem tartoznak:
a családfő 2-6 2-5 2-4 2-3
a családtag 1. - 1. - -. 80 -. 80
e) A segéd nélkül dolgozó önálló kézmű-iparosok:
a családfő 5-12 4-10 4-8 3-6
a családtag 1. 20 1. - -. 80 -. 60
f) Kis és nagy községekben segédekkel dolgozó kézmű-iparosok:
a családfő 5-12 frt
a családtag 1 frt
azonkivül mindenik segéd után 2-4 frtot.

A kereseti adó I. osztályának d), e) és f) alosztályainál a családfő adótételének meghatározásánál az adómentes családtagok nagyobb száma csökkentőleg, az üzlet nagyobb kiterjedése, illetőleg a magasabb napi dij vagy kereset emelőleg hat.

8. § A kereseti adó I. osztályának g) alosztályába tartozó állandó üzlethely nélkül működő házalók kereseti adó fejében fizetnek:

a) ha üzletüket gyalog folytatják 3 frtot;

b) ha üzletüket segéd nélkül, egy lóval folytatják 6 frtot;

ezenfelül minden segéd után 2 frtot és minden ló után 3 frtot.

Ezen évi adó egyszerre fizetendő és pedig a belföldi házalók által a házalási engedély kiszolgáltatása, az idegen házalók által a házalási engedélynek hatósági láttamozása előtt. A befizetés azon kir. adóhivatalnál teljesitendő, melynek kerületében a házalási engedélyt kiszolgáltató vagy láttamozó hatóság székhelyét tartja.

A ki adójának lefizetése nélkül űzné a házalást, azon közigazgatási hatóság által, melynek területén tetten éretik, az adótétel 1-4-szeres összegéig terjedő birság lefizetésében az államkincstár javára marasztaltatik el, és a birság lefizetése előtt házalási üzletét nem folytathatja.

A jelen §-nak a birságolásra vonatkozó intézkedései életbeléptetésének idejét a pénzügyminister - egyetértőleg a földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministerrel - rendeleti uton határozza meg.

9. § Ha a kereseti adó I. osztálya alá eső családfő a nőnemhez tartozik, a családfőre kiszabott adótétel felét fizeti.

10. § Az I. osztálybeliek keresetadója azon községben rovatik ki és szedetik be, a hol az adóköteles lakik, vagy a hol rendesen tartózkodik.

11. § A cselédek, továbbá a gyári, kereskedői és iparos-segédek és segédmunkások keresetadóját a munkaadók fizetik, de jogukban áll, az általuk lefizetett adót az illetők béréből levonni.

III. FEJEZET

A keresetadó megszabásáról a II. osztályban

12. § A keresetadó II. osztályába sorozott adókötelesek fizetnek keresetadó fejében, a megelőző évben reájuk kivetett egyenes adók és földtehermentesitési járulék után, melybe azonban az előző évben kivetett II. osztályu kereseti adó be nem számitható, négyszáztólit mindegyik községben, melyben ily adó reájuk kirovatott. Ezen adóösszeg azonban azon községben, melyben az adózó, az átalános összeirás szerint lakását tartja, 2 frtnál kevesebb nem lehet.

Az 1875. évi adókirovásnál az ezen osztályba tartozó adózókra nézve adóalapul az 1874. évi föld- és házadójukon kivül az azon évben reájuk kivetett jövedelmi adó is vétetik.

Azokra nézve, kik a fennálló törvények értelmében föld- és házadó tekintetében, úgymint azokra nézve, kik az 1875. évben a tőkekamat és járadékadóról alkotott törvény 2. § 14. pontja értelmében adómentesek, a kereseti adó kivetésére nézve azon adóösszeg a mérvadó, melyet az adómentes fizetne, ha adómentességben nem részesült volna.

13. § Az ezen osztályba sorozott adózók családtagjai fizetnek, keresetadó fejében, egy-egy forintot, ha a családfő azon községben, hol az általános összeirás szerint rendes lakását tartja, a megelőző évben 40 frtnál több egyenes adót nem fizetett; két-két forintot, ha a családfő 40 forintnál többet fizetett.

14. § A ház-közösségekhez tartozó családtagok kereseti adója 56 krban állapittatik meg.

IV. FEJEZET

A keresetadó megszabásáról a III. osztályban

15. § A III. osztálybeli keresetadó az adókötelesek által benyujtandó vallomások alapján az adóévet megelőző három évi - vagy ha az üzlet vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, - fennállása idejére eső tiszta kereseti vagy üzletnyeremény átlagának alapján vettetik ki.

Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek azon része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad.

A tiszta nyeremény minden 100 forintja után 10 forint jár keresetadó fejében.

16. § Azon adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédeik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói, ugy azok igazgatótanácsának tagjai, a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve, ugyszintén az ily vállalatok és egyletek ügynökei ügynöki dijaikra nézve vallomást nem adnak. Ezen összegeket az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett adót az illetőktől beszedni és a kir. adóhivatalba beszolgáltatni.

17. § A vallomások beadásának idejét és helyét és egyéb kellékeit a pénzügyminister rendeleti uton határozza meg.

A beadott vallomások kellőleg kihirdetett időben és helyen kitétetnek; azokat bárki megtekintheti, lemásolhatja és azokra vonatkozó észrevételeit a kir. adóhivatalhoz be is nyujthatja.

A pénzügyministernek jogában áll, valamely törvényhatóság vagy rendezett tanácsú város összes adóköteles lakóinak vallomásait együttesen közhirré is tenni.

18. § Ha vallomás nem nyujtatik be vagy a benyujtott vallomás feletti tárgyalások kielégitő eredményre nem vezetnek, az adó alapját képező kereseti nyeremény az üzletben fekvő álló és forgó tőkék nagyságára, az üzletben működő segédmunkások számára és az adóköteles által fizetett lak- és üzlet- (iroda) helyiségbér mennyiségére való tekintettel hivatalból állapittatik meg.

Az ekép megállapitott kereseti nyeremény összege rendszerint a következő §-ban kijelölt minimalis tételeknél kisebb nem lehet. A felszólamlási bizottság azonban fel van jogositva az adózó által előmutatott egész hitelességgel biró, világos adatok és bizonyitékok alapján a kereseti adóval megrovandó tiszta nyereményt a minimal-tételek segélyével kiszámitottnál kisebb összegben is állapitani meg.

19. § A jelen törvény 15. §-ában a kereseti tiszta nyereménynek 10%-ban megállapitott adótétellel megrovandó minimalis kereseti nyereményt képez:

1. Haszonbérlőknél a szóbeli vagy irásbeli szerződésben elvállalt készpénz s egyéb kötelezettségek, terhek, szolgálmányok évi értékösszegének 25 százaléka.

2. Mészárosoknál (henteseknél, húsvágóknál) az adóévet megelőző évben levágott minden darab szarvasmarha után:

a fővárosban 5 frt.

10,000-nél több lakossal biró községekben 4 frt.

2000-10,000 lakost számláló községben 3 frt.

2000 vagy annál kevesebb lakost számláló községben 2 frt.

4-4 borju, 4-4 sertés, 8-8 juh - egy-egy szarvasmarha gyanánt vétetik számba.

3. Bérkocsisoknál, társaskocsi-tulajdonosoknál az adóévet megelőző évben tartott minden darab ló után:

a főrvárosban 100 frt.

10,000-nél több lakost számláló községben 60 frt.

2000-10,000 lakossal biró községben 40 frt.

2000 vagy kevesebb lakossal biró községben 30 frt.

4. Teherszállitó evezős hajók tulajdonosainál akár saját, akár mások áruit szállitják, hajóik hordképességének minden 100 vámmázsája után 10 frt.

5. A III. osztály b) és c) alosztályai alá tartozó, itt fel nem sorolt adóköteleseknél, valamint szintén a III. osztály d) osztálya alá tartozó adóköteleseknél is az általuk fizetett évi lakbérnek 1 1/2-8-szoros összege és az üzleti (irodai) helyiségbérnek 25-100 százaléka a következő fokozatok szerint:

A tiszta kereseti nyeremény minimumának vétetik a lakbérnek:

a) 1 1/2-2 1/2-szeres összege, ha a lakbér 500 frtnál nem nagyobb:

b) 1 1/2-3-szoros összege, ha a lakbér 500 frttól 1000 frtig terjed;

c) 2-6-szoros összege, ha a lakbér 1000 frttól 2000 frtig terjed;

d) 3-8-szoros összege, ha a lakbér 2000 frtnál nagyobb.

Az adóköteles minden kiskorú gyermekéért a lakbérnek 10%-ka levonandó, olyformán azonban, hogy ezen levonás egy gyermekre nézve 50 frtnál és valamennyi gyermekre vonatkozólag a lakbér 40%-ánál több nem lehet.

Az üzlet vagy foglalkozás természetéből folyó nagyobb helyiség szükséglete, úgy azon körülmény, hogy az üzlet természeténél fogva az üzlethelyiségnek együtt kell lennie a lakással, az üzlethelyiség százalékának alkalmazásánál csökkentőleg, az ellenkező körülmények pedig emelőleg hatnak.

Ha valaki igazolja, hogy szállásának tartására üzletéből eredő jövedelmén kivül más oly jövedelmei is együttesen képesitik, melyek már adó alá fel vannak véve, ez a minimumnak a szállásbér alapján megállapitásánál mint csökkentő körülmény figyelembe veendő.

20. § Lakbér alatt azon bér értetik, melyet az illető egyén saját maga, vele közös háztartásban élő neje vagy családja a lakásért fizet vagy fizetne, ha a lakot bérben birná, - az ingyen használt lakok bérértéke becslés utján állapittatik meg.

Ugyanez áll az üzleti helyiségekről, melyek alatt műhelyek, boltok, raktárak, irodák s átalában oly helyek értetnek, melyek az üzlet vagy foglalkozás folytatására használtatnak vagy arra rendelvék.

21. § Ha az adóköteles által lakott vagy használt lakás és üzlethelyiség házosztály-adó alá esik, évi lakbérül veendő:

a) azon kis és nagy községekben, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada sincs bérbe adva, a kirótt házosztályadónak ötvenszeres;

b) a rendezett tanácscsal biró azon városokban, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada bérbe adva nincs, a kirótt házosztály-adó negyvenszeres;

c) mind azon községekben és városokban, a melyekben az összes lakrészek legalább egy harmada bérbe van adva, a kirótt házosztály-adónak harmincznégyszeres összege.

22. § Társüzleteknél minden egyes társ lakbére számitásba veendő.

23. § Oly ipar- és kereskedelmi üzleteknél vagy értelmi foglalkozásoknál, melyek két év óta még fenn nem állnak, a minimális tételek felerészben alkalmazandók.

24. § Iparosok, kik meghatározott és 40 frtot meghaladó havi dij mellett állandóan vannak egyeseknél vagy vállalatoknál alkalmazva s kizárólag csak azok számára dolgozhatnak, a IV. osztály szerint rovandók meg keresetadóval; ha azonban ily iparosok másoknak is dolgoznak, a III. osztály alá esnek.

25. § Az ezen osztályba tartozó adózók családtagjainak keresetadója - az 5. § 2. g) pontjában emlitettek kivételével - a 13. § rendeletei szerint rovatik ki.

V. FEJEZET

A keresetadó megszabásáról a IV. osztályban

26. § A negyedik osztályba tartozó adókötelesek következő keresetadót fizetnek:

100 frt évi fizetés után 1 frtot
200 frt évi fizetés után 2 frtot
300 frt évi fizetés után 3 frtot
400 frt évi fizetés után 4 frtot
500 frt évi fizetés után 5 frtot
600 frt évi fizetés után 7 frtot
700 frt évi fizetés után 9 frtot
800 frt évi fizetés után 11 frtot
900 frt évi fizetés után 13 frtot
1000 frt évi fizetés után 15 frtot
1100 frt évi fizetés után 17 frtot
1200 frt évi fizetés után 19 frtot
1300 frt évi fizetés után 21 frtot
1400 frt évi fizetés után 23 frtot
1500 frt évi fizetés után 25 frtot
1600 frt évi fizetés után 28 frtot
1700 frt évi fizetés után 31 frtot
1800 frt évi fizetés után 34 frtot
1900 frt évi fizetés után 37 frtot
2000 frt évi fizetés után 40 frtot
2100 frt évi fizetés után 43 frtot
2200 frt évi fizetés után 46 frtot
2300 frt évi fizetés után 49 frtot
2400 frt évi fizetés után 52 frtot
2500 frt évi fizetés után 55 frtot
2600 frt évi fizetés után 59 frtot
2700 frt évi fizetés után 63 frtot
2800 frt évi fizetés után 67 frtot
2900 frt évi fizetés után 71 frtot
3000 frt évi fizetés után 75 frtot
3100 frt évi fizetés után 80 frtot
3200 frt évi fizetés után 85 frtot
3300 frt évi fizetés után 90 frtot
3400 frt évi fizetés után 95 frtot
3500 frt évi fizetés után 100 frtot
3600 frt évi fizetés után 106 frtot
3700 frt évi fizetés után 112 frtot
3800 frt évi fizetés után 118 frtot
3900 frt évi fizetés után 124 frtot
4000 frt évi fizetés után 130 frtot
4100 frt évi fizetés után 137 frtot
4200 frt évi fizetés után 144 frtot
4300 frt évi fizetés után 151 frtot
4400 frt évi fizetés után 158 frtot
4500 frt évi fizetés után 165 frtot
4600 frt évi fizetés után 173 frtot
4700 frt évi fizetés után 181 frtot
4800 frt évi fizetés után 189 frtot
4900 frt évi fizetés után 197 frtot
5000 frt évi fizetés után 205 frtot
5100 frt évi fizetés után 214 frtot
5200 frt évi fizetés után 223 frtot
5300 frt évi fizetés után 232 frtot
5400 frt évi fizetés után 241 frtot
5500 frt évi fizetés után 250 frtot
5600 frt évi fizetés után 260 frtot
5700 frt évi fizetés után 270 frtot
5800 frt évi fizetés után 280 frtot
5900 frt évi fizetés után 290 frtot
6000 frt évi fizetés után 300 frtot

6000 forinton felüli minden 100 frt után 10 frt fizetendő; - 100 frton alóli összegek a legközelebbi magasabb tételek alkalmazásánál nem jönnek tekintetbe.

27. § Az állam hivatalnokai, a katonatisztek, honvédtisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok és a néptanitók a községi adótól hivatalaik után járó jövedelmeikre nézve továbbra is adómentesek.

28. § Adó alá eső jövedelmül vétetik: az összes rendes fizetés, nyug-, kegy-, vagy tiszteletdij, szóval minden járandóság, mely az 5. § IV. e) pontja szerint nem adómentes.

Ha az illetmény természetben vagy termesztményekben adatik ki, az ily módon kiszolgáltatott illetmény, a mennyiben az idézett 5. § szerint nem adómentes, a helyi árakhoz képest készpénzre átszámitandó és a készpénzfizetéshez hozzáadandó.

Lelkészek, tanitók, kik segédlelkészt, illetőleg segédtanitót saját költségükön tartani kötelesek, ezen költségeket saját jövedelmükből levonhatják s a segédlelkészek és tanitók önállóan adóznak.

29. § Állami, köztörvényhatósági és községi ügyvédek, mérnökök és orvosok s a közkórházaknál alkalmazott orvosok e minőségükben huzott illetményeik után a 26. § rendeletei szerint adóznak, magán gyakorlatukból eredő keresményük után azonban a III. osztály szerint külön rovandók meg keresetadóval.

Más ügyvédek, mérnökök és orvosok azonban, ha nem kizárólag egy üzlet vagy vállalat orvosai stb., ha szintén egy vagy több helyről megállapitott évi fizetést húznak is, összes jövedelmeik után a III. oszt. szerint fizetik a kereseti adót.

30. § Az ezen osztályba tartozó adózók családtagjainak keresetadója az 5-ik § 3. g) pontja alatt emlitettek kivételével, a 13-ik § rendeletei szerint rovatik ki.

31. § Állandó fizetésből eredő keresményét a 32-33. §-okban emlitettek kivételével mindenki bevallani tartozik, azonkivül a fölöttes igazgatóság, előljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, a kitől vagy a melytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, hogy az ügykörében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyujtsa be.

32. § A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak; ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba beszolgáltatni.

33. § Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapitványi pénztárból huzzák, vallomást adni nem kötelesek; ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a közpénztár szedi be.

34. § Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel, ha azonban az a folyó évre megállapitható nem volna, az előző évi állapot szerint vettetik ki a keresetadó.

VI. FEJEZET

A III. és IV. osztályba sorozott adókötelesek kereseti nyereményének bevallásáról

35. § Oly üzlet vagy foglalkozásról, melynek jövedelme fekvő vagyonhoz van kötve, a vallomás azon község előljáróságánál nyujtandó be, melynek területén a vagyon fekszik.

Egyéb üzletekről és foglalkozásokról azon község előljáróságánál történik a bevallás, melynek területén az adóköteles fél lakik.

36. § Hajók és hajó-malmok ingó javaknak tekintetvén, azok jövedelme azon község előljáróságánál vallandó be, a hol azok birtokosa lakik, tekintet nélkül azon helyre, hol a hajók járnak vagy a hajó-malmok léteznek.

37. § Gyárak és egyéb vállalatok keresetadója rendszerint azon községben vettetik ki, melyben a gyár vagy vállalat igazgatási székhelye van; külföldi vállalatokra nézve pedig ott, hol a belföldi főügynökség székhelye van.

Azon vállalatok, melyek azon községen kivül, hol üzletük központi igazgatósága van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fióküzletet, fiókintézetet vagy raktárt, a fővállalat székhelyén adóznak, ha a fióküzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzleteknek tekinteni nem lehet. Ha azonban a kapocs, mely a fővállalat és a fióküzlet közt létezik, csak arra szoritkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatásuk van, a fővállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg keresetadóval azon községben, a melyben léteznek.

Ha a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatóságé, az üzletadó 20%-ka az igazgatóság székhelyén, a fenmaradó 80% pedig, mely az igazgatóság székhelyén nem lévő vállalat nyereményére esik, a vállalat székhelyén iratik elő.

Ily esetben a keresetadót a vállalat igazgatóságának székhelyén működő adókivető bizottság állapitja meg.

Működésüket a monarchia mindkét állam területére kiterjesztő üzletek és vállalatok által a magyar kincstár javára az 1870:XVII. törvénycikk szerint fizetendő adó, az e törvénycikkekben meghatározott módon állapittatik meg és szedetik be.

38. § A kereseti adó 1-ső és 2-ik osztálya alá tartozó adókötelesek adója a törvény által meghatározott tételek szerint a kir. adóhivatalok által, a kereseti adó 3-ik és 4-ik osztálya alá tartozó adókötelesek adója pedig az 1868:XXVI. törvénycikkben körülirt módon állapittatik meg.

A kereseti adó 1-ső osztályának d), e), f) alosztályai (2. §) alá tartozó adókötelesek a kir. adóhivatal határozatait az 1868:XXVI. törvénycikk értelmében alakitott adókivető bizottsághoz felebbezhetik.

39. § A személyes kereseti adóról szóló 1868-ki XXIV. és XXXIV. s az 1873-ki VIII., valamint a jövedelmi adóról szóló 1868-iki XXVI., 1870:XLIX., 1871:LVIII. és 1873-iki VII-ik törvénycikkek s a mindkét adónemet illetőleg gyakorlatban levő szabályok azon részei, melyek ezen törvény határozmányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek s a pénzügyminister a jelen törvénynek megfelelő újabb gyakorlati szabályok kiadására felhatalmaztatik.

40. § A jelen törvény hatálya a polgárositott határőrvidéki részekre - tekintettel az 1873:XXVIII. törvénycikkre és az ezen törvénycikk 5-ik §-ában foglalt kivétel fentartása mellett - egyelőre ki nem terjed.

41. § A keresetadó 1875. évi január hó 1-től kezdve ezen törvény határozmányai szerint vettetik ki.

42. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére