1. § Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége összes Oroszország császárja között, a közbűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában 1874. évi október hó 15-én kötött államszerződés elfogadtatik és az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége összes Oroszország császárja czélszerünek találván szerződés által a gonosztevők kiadását illető államaik közt szabályozni, e czélra teljhatalmazottakul kinevezték, és pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
a kik miután jó és kellő alakban talált teljhatalmazványaikat kicserélték, a következő czikkeket állapitották meg és irták alá:
A magas szerződő felek kötelezik magukat, egymásnak kölcsönösen kiadni - saját alattvalóik kivételével - azon egyéneket, a kik a magas szerződő felek biróságai által, az alantabb a II-ik czikkben felsorolt büntetendő cselekmények egyike miatt üldöztetnek vagy elitéltettek és a kik a másik fél területére menekültek.
A kiadásnak csak azon esetben lesz helye, ha az elitélés vagy az üldözés oly szándékos cselekvényre vonatkozik, mely azon állam területén kivül követtetett el, a melytől a kiadatás követeltetik és a mely a megkereső állam és a megkeresett állam törvényei szerint egy évi fogságnál nagyobb büntetést vonhat maga után. Ezen megszoritás mellett a kiadatásnak helye lesz a következő büntetendő cselekmények miatt, ideértve a kisérlet és a részesség eseteit is, névszerint:
1. A szándékos emberölésnek minden neme, a szándékos testi megsebzések és sértések.
2. Kétnejüség, nőrablás, erőszakos nemi közösülés, magzatelhajtás, a szemérem ellen erőszakkal elkövetett merénylet, valamely az egyik vagy a másik nemhez tartozó 14 éven alóli gyermeknek személyén vagy személyével a szemérem ellen erőszak nélkül elkövetett merénylet, a kiskoruaknak szülőik vagy a felügyeletükkel megbizott bármely más személy által elkövetett elcsábitása vagy megfertőztetése.
3. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése, kitevése, vagy elhagyása.
4. Gyujtogatás.
5. Vasutak, távirdák, bányák, gátak és más vizi épitmények, hajók szándékos rongálása és minden más szándékos cselekmény, mely által ezek használata vagy mivelése veszélyessé válandott.
6. Zsarolás, bűntettesek szövetkezése, rablás, lopás.
7. Hamis vagy hamisitott pénznemeknek, vagy hamis vagy hamisitott papirpénznek készitése, behozatala, forgalomba hozása, az állam jövedékjegyeinek vagy kötvényeinek, a bankjegyeknek vagy minden más közhitelpapirnak utánzása, ezen hamisitványok behozatala és használata.
Felségi okiratoknak, pecséteknek, fémjelzeteknek, az állam vagy a közigazgatási hatóságok bélyegjegyeinek utánzása és ezen hamisitványok használata.
Közokiratok vagy közhatóságilag hitelesitett okiratok, magán kereskedelmi vagy bankokiratok hamisitása vagy a hamisitások használata.
8. Hamis tanuskodás, hamis szakértői lelet, tanuknak vagy szakértőknek hamis vallomásra való csábitása, hamis vád.
9. Közhivatalnokok vagy hiteles személyek által elkövetett sikkasztás, adók vagy közilletékek jogtalan beszedése közhivatalnokok által, közhivatalnokok megvesztegetése.
10. Hamis bukás.
11. Bizalommal való visszaélés.
12. Jogtalan elsajátitás, csalás.
13. Tengeri kereskedelmi hajó kapitánya, kormányosa, vezetője, vagy legénysége által a hajó, vagy az azon létező áruk tekintetében elkövetett hűtlenségek.
14. Zendülés a hajó személyzete közt, ha oly egyének, a kik ezen személyzethez tartoznak, csellel vagy erőszakkal a hajót hatalmukba keritik, vagy azt tengeri rablóknak átadják.
15. Elrejtése oly tárgyaknak, a melyek a jelenlegi szerződésben felemlitett bűntettek vagy vétségek folytán szereztettek meg.
A magas szerződő felek semmi esetben sem kötelezhetők saját alattvalóik kiadatására.
Kötelezik magukat, saját törvényeik szerint üldözni azon bűntetteket és kihágásokat, a melyek saját alattvalóik által a másik fél törvényei ellen elkövettettek, mihelyt eziránt megkerestetnek és azon esetben, ha ezen bűntettek és vétségek a jelen szerződés II. czikkében felsorolt esetek közé sorolhatók.
Midőn valamely egyén, a vádlott országának törvényei szerint valamely a másik ország területén elkövetett büntetendő cselekvényért üldöztetik: ezen ország kormánya köteles az adatokat és a birói bűnvizsgálati iratokat a bűnjelt képező tárgyakkal együtt és minden más a bűnvádi eljárásra szükséges felvilágositást közölni.
A politikai bűntettek és vétségek, valamint azon cselekvények, melyek ezen bűntettekkel vagy vétségekkel összefüggésben vannak, a jelenlegi szerződés alól kivétetnek.
Azon egyén, a ki más büntetendő cselekvény elkövetése miatt ki fog adatni, semmi esetben sem vonható birói eljárás alá vagy marasztalható el a kiadatását megelőzőleg elkövetett politikai bűntett vagy vétség, sem pedig e bűntettel vagy vétséggel összefüggő bármi cselekvény miatt.
Nem lehet továbbá ilyen egyént perbe fogni vagy elitélni bármely más, kiadatását megelőző büntetendő cselekvény miatt, ha ez a kiadatási megkeresés tárgya nem volt, kivéve, ha a kiadásának indokául szolgált bűntettért vagy vétségért büntetését kiállván vagy véglegesen felmentetvén, három hónapi határidő lefolyása alatt elmulasztotta az országot elhagyni vagy oda ujolag visszatért.
Politikai büntetendő cselekvénynek, sem ilyennel kapcsolatos ténynek nem tekintetik egy idegen fejedelem személye vagy családjának tagjai elleni merénylet, ha ezen merénylet vagy gyilkosság vagy orgyilkosság vagy mérgezés tényálladékát állapitja meg.
A kiadatásnak helye nincs:
1. ha ugyanazon büntetendő cselekvény miatt követeltetik, a mely miatt a kiadatni kért egyén azon országban, a mely a kiadatás iránt megkerestetett, büntetést áll vagy állott már ki, vagy a mely miatt üldöztetett és felmentetett;
2. ha a kiadatási megkeresés indokául szolgált büntetendő cselekmény tekintetében a bűnvádi eljárásnak vagy a büntetésnek elévülése azon ország törvényei szerint, a mely a kiadás iránt megkerestetett, már beállott.
Ha a magas szerződő felek valamely alattvalója egy harmadik államban a II. czikkben elsorolt bűntettek vagy vétségek egyikét elkövetvén, a másik fél területére menekült, a kiadatás eszközlendő lesz, ha az érvényben lévő törvények alapján az illető ezen ország biróságai által nem lenne büntethető és azon feltétel alatt, ha azon ország kormánya részéről, a hol a büntetendő cselekvény elkövettetett, kiadása nem követeltetik, vagy ha ott felette nem hozatott itélet, vagy ha a büntetést, a melyre elitéltetett, ki nem állotta.
Ugyanezen szabályok tartandók meg azon idegen irányában, a ki az előbb emlitett körülmények között, a fentebb elsorolt büntetendő cselekményeket a szerződő felek egyik alattvalója ellen követte volna el.
Ha az elitélt vagy vádlott a szerződő felek államaiban idegen, a kiadatásra kötelezett kormány, a hozzá intézett megkeresésről értesitheti azon állam kormányát, a melyhez a kiadatni kért egyén tartozik, és ha ezen kormány a maga részéről az elitéltet vagy vádlottat saját törvényszékei által leendő elitélés végett kivánja kiadatni: a kiadásra felszólitott kormány tetszése szerint vagy azon államnak adhatja őt ki, a melynek területén a bűntett vagy vétség elkövettetett, vagy pedig annak, a melyhez a kérdéses egyén tartozik. Ha az elitélt vagy vádlott, a kinek kiadatása a jelen szerződés értelmében a két szerződő fél egyike által követeltetik, egy vagy több más kormány által is ugyanezen egyén által elkövetett más bűntettek vagy vétségek miatt kiadatni kivántatik: ez azon állam kormányának fog kiszolgáltatni, a melynek területén a legsulyosabb büntetendő cselekményt követte el, és ha a különböző büntetendő cselekmények mind egyenlően sulyosak, azon állam kormányának fog kiadatni, a melynek megkeresése a legkorábbi kelettel bir, és végre saját állama kormányának fog kiadatni, ha a jelen szerződés VI. czikke értelmében megkivánt kellékek fenforognak.
Ha a kiadatni kért egyén azon országban, a mely a kiadatás iránt megkerestetik, más, az ottani törvények ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt üldöztetik vagy fogva tartatik: kiadatása mindaddig elhalasztható, a mig vagy fel nem mentetett, vagy büntetését ki nem állotta; ennek akkor is van helye, ha a kiadatni kért egyén adósságok vagy más polgári kötelezettségek miatt, itélet, vagy más határozat értelmében, az illetékes hatóság által a kiadási megkeresés előtt elrendelt végrehajtás következtében fogságban tartatik. Ezen utolsó eset kivételével a kiadásnak helye leend akkor is, ha a kiadatni kért egyén ezen tény által magánosok irányában elvállalt kötelezettségeinek teljesitésében akadályoztatnék, a mely utóbbiak mindazonáltal jogaikat az illetékes biróságok előtt érvényesithetik.
A kiadatás a szerződő felek egyikének a másikhoz diplomatiai uton intézett felszólitása és az elmarasztaló bűnvádi itélet, vagy perbefogási határozat, vagy elfogatási parancs, vagy ezzel egyenlő erejű birói intézkedés előmutatása alapján eszközöltetik, kitüntetvén egyszersmind a vád tárgyát képező büntetendő cselekmények minősége és foka, valamint megnevezésük és a büntető törvénykönyvnek ezen tényekre alkalmazható és a kiadatást kivánó országban érvényben lévő czikke.
Az okiratok vagy eredetiben, vagy hiteles másolatban a kiadást kérő országnak valamely törvényszéke, vagy egyéb illetékes hatósága által állitandók ki.
Egyidejüleg ezzel, ha lehetséges, a kiadatni kért egyénnek személyleirása, vagy bármely más, az azonosság megállapitására szolgáló adatok is megküldendők.
A megszökés veszélyének elháritása végett megállapittatik, hogy a kiadatásra felszólitott kormány a vádlott azonnali letartóztatása iránt intézkedik, mihelyt az ezen czikkben megjelölt okiratokat megkapta, fenmaradván azon joga, hogy a megkeresés érdemére nézve később nyilatkozhassék.
Valamely egyén előleges letartóztatása, a II. czikkben elősorolt valamely cselekvényért nemcsak a IX. czikkben felemlitett okiratok bemutatása alapján foganatositandó, hanem az elfogatási parancs létezéséről posta vagy távirda utján érkezett tudósitás alapján is, mindamellett azon feltétel alatt, hogy e tudósitás diplomatiai uton azon ország külügyministeréhez fog intéztetni, a melynek területére a vádlott menekült.
Ha a megkeresés az egyik szerződő fél valamely birósága részéről közvetlenül a másik fél birói vagy közigazgatási hatóságához érkezik: az elfogatás e hatóság határozatától függ; azonban ezen hatóság köteles haladék nélkül mindazon kihallgatásokat és nyomozásokat eszközölni, a melyek az azonosság és a büntetendő cselekvény bizonylatainak megállapitására vonatkoznak, és nehézségek esetében a külügyministerrel azon indokokat közölni, a melyek a megkeresett letartóztatás elhalasztására birták.
Az előleges letartóztatás meg fog szünni, ha azon naptól számitva, a melyen foganatosittatott, egy hónap alatt a letartóztatott kiadása diplomatiai uton és a jelenlegi szerződésben megállapitott alakban nem kéretik.
Az eltulajdonitott, valamint az elitélt vagy vádlott birtokában lefoglalt tárgyak, a bűntett vagy vétség elkövetésénél használt eszközök és szerszámok és minden egyéb bizonyitási eszközök a letartóztatott egyén kiszolgáltatásával egyidejüleg átadandók, és pedig azon esetben is, ha a már elrendelt kiadás a bűnös halála vagy megszökése folytán nem volna eszközölhető.
Ezen átadás kiterjed azon hasonló természetű tárgyakra is, melyeket a vádlott azon országban, a hová menekült, elrejtett vagy letéteményezett, és melyek csak később találtattak fel.
Harmadik személyeknek a fentnevezett tárgyakra vonatkozó jogai azonban épségben tartatnak, s e tárgyak nekik az eljárás befejezése után tehermentesen visszaadandók.
Hasonló fentartás állapittatik meg a kiadás iránt megkeresett kormány abbeli jogára nézve, hogy az emlitett tárgyakat ideiglenesen visszatarthassa: ha oly bűnügyi vizsgálathoz vagy eljáráshoz szükségeltetnek, melyet akár a megkeresésre alkalmat adott, akár bármely más cselekmény vont maga után.
A kiadott egyén elfogatásának, eltartásának és szállitásának költségeit, valamint azokat is, a melyek az előbbi czikk értelmében kiadandó vagy viszszaszolgáltatandó tárgyak szállitása által okoztatnak, saját területükön a magas szerződő felek maguk viselik.
Azon esetre, ha a tengeren való szállitás előnyösebbnek tartatnék, a kiadandó egyén azon kikötőbe fog vitetni, melyet a kiadatást kivánó kormány megjelöl és ennek költségén fog hajóra szállittatni.
Magától értetődik, hogy ezen kikötőnek mindig azon szerződő fél területén kell lenni, a melyhez a megkeresés intéztetett.
Midőn a kiadási megkereséssel kapcsolatban lévő nem-politikai büntető ügy folyamában a szerződő kormányok egyike a másik magas szerződő fél területén lakó tanuk kihallgatását vagy egyéb hivatalos eljárást tartaná szükségesnek: e czélból egy, a megkereső ország törvényeinek megfelelő, megkereső levél diplomatiai uton lesz átküldendő, és azon ország törvényei szerint elintézendő, a melyben a kihallgatásnak eszközöltetni kell.
Azon esetben, ha nem-politikai bűnügyben valamely tanu személyes megjelenése szükséges, azon kormány, a mely alá tartozik, felszólitandja őt, a másik kormány által hozzá intézett felhivás teljesitésére. Ha a felhivott tanuk készeknek nyilatkoznak az elutazásra, a szükséges utlevelekkel azonnal elláttatnak és egyuttal az utazási és tartózkodási költségekre a távolságnak és az utazás tartamának megfelelő összeget kapnak, azon ország szabályai és dijjegyzékei szerint, a hol vallomásukat teendik.
Ezen tanukat sem azon idő alatt, mig az őket kihallgatandó biró székhelyén kell tartózkodniok, sem utközben jövet vagy menet semmi esetben nem szabad valamely az idéző felhivást megelőző cselekvény miatt elfogatni vagy zaklatni.
Ha a szerződő országok egyikében valamely nem-politikai bűnvádi eljárás folyama alatt, a vádlottnak a másik államban letartóztatott egyénekkel való szembesitése, vagy valamely bizonyiték, vagy birósági okirat tartatnék szükségesnek, az ez iránti megkeresés diplomatiai uton intézendő, s különös tekintetet igénylő kivételes eseteken kivül, mindenkor teljesitendő, azonban mindig azon feltétel alatt, hogy az illető letartóztatottak s a megjelölt bizonyitékok és birósági okiratok a lehető legrövidebb idő alatt visszaküldessenek.
A fentemlitett egyéneknek és tárgyaknak az egyik államból a másikba való szállitása által okozott költségek, valamint azok is, a melyek az előbbi czikkekben elősorolt eljárások teljesitése által okoztatnak, a XII. és XIV. czikkekben elősorolt esetek kivételével a megkereső kormány terhére esnek a másik fél területének határain belül is.
Azon esetre, ha a tengeren való szállitás előnyösebbnek találtatik, a fentebbi egyének azon kikötőbe fognak szállittatni, a mely a megkereső fél diplomatiai képviselője vagy ügynöke által megjelöltetik, és ezen fél költségén fognak hajóra szállittatni.
A magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy egymást kölcsönösen értesitik azon itéletekről, melyek bármely természetű bűntettek vagy vétségek következtében az egyik fél törvényszékei által a másiknak alattvalói ellen hozattak. Ezen értesités a kimondott és jogerejűvé vált itéletnek azon állam részére, melyhez az elitélt tartozik, diplomatiai uton történendő átküldése által eszközöltetik.
E czélból az illető kormányok mindegyike kiadandja a szükséges utasitásokat az illetékes hatóságokhoz.
Az összes iratok és okiratok, a melyeket az illető kormányok egymással a jelen szerződés alapján közölnek, Ausztria-Magyarország részéről német vagy franczia forditással, és Oroszország részéről német vagy franczia forditással látandók el.
Az illető kormányok kölcsönösen lemondanak azon költségek megtéritéséről, a melyek a XIII. és XVI. czikkben foglalt megállapitások teljesitéséből felmerülnek.
A jelen egyezség által és megállapitásainak határain belül, kölcsönösen fentartatnak a szerződő felek országaiban érvényben álló törvények, a melyek tárgyát a kiadatási eljárás további szabályozása képezné.
A jelen egyezség jóvá fog hagyatni és a jóváhagyások, mihelyt lehetséges, Szt. -Pétervárott ki fognak cseréltetni.
Ezen egyezség a magas szerződő felek területein érvényben álló törvények által megszabott kihirdetés után való huszadik naptól fogva lép hatályba. Érvényben marad még 6 hónapig az egyik magas szerződő fél felmondása után.
Minek bizonyitékául az illető teljhatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
2. § A fentebbi szakaszban meghatározott államszerződés a magyar állam területén akkor lép hatályba, ha az Ő Császári és apostoli királyi Felsége, valamint Ő Felsége Oroszország császárja által megerősittetik, és a megerősitéssel ellátott példányok kölcsönösen kicseréltetnek.
