1875. évi XLII. törvénycikk

a nagysurány-nyitrai másodrendű vasut kiépitéséről * 

1. § A Nagy-Surányból Komjáthon és Ivánkán át Nyitrára vezető másodrendű gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § E törvény kihirdetése napján életbe lép - s végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A nagysurány-nyitrai másodrendű vasut engedély-okmánya

1. § Az engedélyesek, u. m. Tóth Vilmos, gróf Berthold László és Lippman Lipót lovag jogot nyernek egy Nagy-Surányból kiágazó és Komjáthon, Ivánkán át Nyitrára vezető másodrendű gőzmozdony-vasut épitésére s üzletére.

2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokirat tartalmához, továbbá a közmunka és közlekedési minister által 1868. évi ápril hó 20-án, 4973. sz. a. kibocsátott s az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867. vám- és kereskedelmi szövetség 9. §-ban ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez, mennyiben az a jelen engedély-okmány tartalma, valamint függeléke folytán módositást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett, a hazai törvényhozás által hozandó újabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak.

3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.

Az engedélyesek különben ugy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet, a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják.

A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett ministeri rendelet 6-ik § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségesnek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.

Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmányoknak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.

4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkivántatik.

Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi brutto jövedelem mérföldenként 100 ezer o. é. forintot ezüstben felülhalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt letétetni.

Ezen kötelezettség teljesitésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.

5. § A munkálatok létesitése és az üzleti berendezésre nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók.

a) Alépitmény

A maximal emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhoz (1:100). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.

A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pálya-korona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 3-3 méter legyen. A kövecságy a sinek lába alatt 0. 25 méter vastagságban és a sinek lábának magasságában 2. 8 méter szélességben rakandó.

A hidak s átereszek azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puhafából épithetők.

b) Felépitmény

A pálya az első rendű vasutakhoz hasonló vágány-szélességet nyer.

A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek a valkány-perjámosi másodrendű vonalra nézve megállapittattak.

E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a könnyebb és kisebb szabvány szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 15 vámfont sulylyal birók legyenek, de hengerezett vasból készittessenek. A közönséges talpfák hossza 2. 35 méterre határoztatik s úgy ezek, mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatnak, puhafából állithatók elő.

c) Épületek, pályaelzárás, jelzések

Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható.

Egészen különös eseteket kivéve, az állomásokon szükségeseken felül mértföldenkint általában legalább két őrház állitandó fel.

Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be.

Közczélok, ugymint a posta, távirda, rendőrség stb. részére megkivántató helyiségek előállitására az engedélyesek nem köteleztetnek.

Áruraktárak csak a mennyiben azt a forgalom követeli, épitendők.

Az épületek kivétel nélkül a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg berakott gerendafalazat, vályog vagy vert falakból, fatetővel állithatók elő, az alapfalazatnak és a hordoszlopoknak azonban kőből vagy téglából kell lenniök.

A pálya bekeritése általában, a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a pálya utak vagy helységek mellett vezet el.

Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon látogatott ut-átjárásoknál vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az ut-átjárástól legalább 150 méter távolságra észre nem vétethetik.

Felvonó korlátok alkalmazhatók s egy állóhelyről több ily korlát felvonása is eszközöltethetik.

A korláttal el nem látott ut-átjárásoknál a lassu menetet jelző álló táblák alkalmazandók.

Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdát, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető, állitani fel.

A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők.

A kézi és vonatokon használt jelző szerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be.

d) Állomások

Az engedélyesek kötelesek Nagy-Surányban egy a tótmegyer-nagysurányi vasuttal közösen használandó pályaudvart, azon felül két közben eső állomást, s végre Nyitrán egy végállomást létesiteni. A nyitrai állomás olykép helyezendő el, hogy a vasut esetleges folytatásának megfelelhessen.

A részletes kivitelnek összhangzásban kell lennie azon elvekkel, melyek a kormány által a valkány-perjámosi vasut szabványaiban határoztattak meg. Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetében megnagyobbithatók legyenek.

e) Üzleteszközök

Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasutüzleti rend 21. és 22. §-ban megszabott határozmányok fentartása mellett az engedélyesek maguk választhatják meg.

A mozdony-tengely legnagyobb megterheltetése 175 vámmázsára határoztatik.

Kéttengelyű mozdonyok alkalmazása megengedtetik.

Az összes áruszállitó kocsik 3/4 részénél ruganyos lökésháritók nem szükségesek, ellenben a többi hasonló kocsinál okvetlenül alkalmazandók.

6. § Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy hosszabb időn át naponkint több mint 5 vonat az egyik s 5 vonat a másik irányban közlekednék, avagy mihelyt az engedélyesek az éjjeli szolgálatot berendezni akarnák, kötelesek lesznek a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s minden más a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát a m. k. kormány részéről az elsőrendű vaspályák érdemében kiadott szabványok és utasitások szerint kiegésziteni s berendezni s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön foganatositani.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedély tartama első 70 éve alatt követelhető, az ez utáni időben a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány és engedélyesek közt a részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető. Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi eszközöket, sineket s egyéb az épitésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be s azoknak külföldről leendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők.

7. § Az engedélyesek kötelesek a részletterveket az engedélyező törvény hatálybalépte napjától számitott 2 hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya épitését a részlettervek jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni.

8. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.

9. § A kisajátitási jog, az 1868. év LV. tc. értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.

10. § Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1851-ki november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. §-a értelmében ingyen szállitani s e czélra naponként legalább egy vonatot mindkét irányban berendezni.

Az engedélyesek kötelesek egy kéttengelyű áruszállitó kocsi fele részét a posta-küldemények és a postakalauz szállitására berendezni, mely postakocsi naponként mindkét irányban legalább egyszer közlekedik.

Az engedélyesek kötelesek azon postaküldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kisérete nélkül szállitandók, kivéve az értékküldeményeket, ingyen az illető állomásig szállitani s ugyanott átadni. A vaspálya üzlete tárgyában az igazgatóság s alárendeltjei vagy utóbbiak közt váltott levelezés, a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállitható.

11. § Az engedélyezett vaspálya vonalmentén szükséges vaspálya-üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző készülékekig való kiépitését a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapitandó egyezmény alapján a m. k. távirdaigazgatás hajtatja végre.

Kötelezve vannak ennélfogva engedélyesek a m. k. távirda-igazgatást a távirda épitkezés elrendelése és a fennt jelzett egyezmény megállapitása végett oly ideje-korán megkeresni, hogy ennek a távirdaépitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon. Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállitandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetnének.

A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirda-vezeték más megerősitési pontja az engedélyesek és a m. k. távirda-igazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.

Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték épitési anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. k. távirda-igazgatásnak megtériteni.

Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. k. távirda-igazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani.

Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. k. távirda-igazgatásnak, a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni és ekkor a távirda-oszlopok, az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. k. távirda-igazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasut-üzleti távirdavezetékeket az engedélyesek a m. k. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyözésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljából az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt váltatnak.

Jogositva van azonban a m. k. távirda-igazgatás a pálya-igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magán sürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.

Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyesek s a m. k. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.

Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek és a m. k. távirda-igazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kivánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.

12. § A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg.

Legmagasabb árszabás osztrák mértföld és személyenként:

az 1. osztályban 36 o. é. kr. ezüstben

a 2. osztályban 27 o. é. kr. ezüstben

a 3. osztályban 18 o. é. kr. ezüstben

Az 1. és 2. osztályu kocsik az elsőrendű pályákon használt 2-odrendű kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel.

A málhának 50 vámfontot meghaladó sulya 20 vámfontnyi s a gyorsáruk sulya 10 vámfontnyi törtszámokban kikerekitve, vámmázsánként az áru-fuvardij 3-ik osztályának kétszeres összegével számitható.

Az áruk vámmázsa s osztrák mértföldenkint és pedig az 1. osztály 2, 2-ik osztály 3, s 3-ik osztály 4 o. é. krjával ezüstben szállitandók.

A szén, só, tűzi és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen vámmázsa s mértföldenként 1. 56 o. é. kr. ezüstben szállitandó.

A személy- s áruszállitásra vonatkozó egyéb viteldijak s fuvarbérek, továbbá a mellékilletékek, az áruk osztályozása, valamint a többi szállitási határozmányok tekintetében a szab. államvasut-társaság fővonalain fennálló rendeletek alkalmazandók.

Mihelyt ezen pálya jövedelme egymás után következő 3 éven át a befektetési tőke 8%-jára emelkedik, jogában álland a kormánynak az engedélyesek meghallgatása mellett az árszabályt megfelelőleg leszállitani.

13. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartoznak elfogadni.

14. § A 12. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekvésök esetére nagyobb mérvben.

Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.

Ha egy szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.

Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.

15. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.

16. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt az osztrák államvaspálya-társaság igazgatóságai között (1860 deczember 10-én) megkötött egyezmény alapján.

A fentebbi pályával a katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.

Az engedélyesek kötelesek lesznek mindazon határozatokat foganatositani, melyek nagyobb katonaszállitások czéljából a magyar és osztrák vasuttársulatok kölcsönös kisegitését, az ezen szállitásokhoz szükséges berendezések előállitását s készentartását, a hadi vasuti osztályok szervezését s béke idején alkalmazását, a sebesült és beteg katonai egyének szállitását szabályozzák.

Háboru és mozgósitás esetén végül kötelesek engedélyesek a szabadságosok és tartalékosok elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól rendeltetési helyükre - kellő igazolásuk alapján - a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.

A katonaszállitásra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog oltalma alatt állanak.

17. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

18. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.

19. § Az engedélyesek jogositva vannak a jelen engedélyt a cs. k. szab. államvaspálya-társulatra átruházni, vagy a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velök jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.

20. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra (au porteur) szóló részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.

Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak az épitési tőke fele összege erejéig lesznek kibocsáthatók.

A társaság, melyre az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.

Az engedélyesek maguk és jogutódaik nevében alávetik magukat a katonai altisztek alkalmazásáról szóló 1873. évi II. tc. összes határozmányainak.

Az alakitandó társulat székhelye Budapesten vagy Nyitrán lehet s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.

21. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató választmány üléseiben, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekeire netalán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.

A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott felügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezés ideje, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után, az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyesek az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizetnek.

Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg.

22. § A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pálya megnyitása napjától számitva) se kereseti, se jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.

Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.

Ugyanazon mentesség a kisajátitott területek átiratási dijaira is megadatik.

A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat, ide értve a 19. § értelmében kiállitandó átruházási okmányt is, bélyeg- és illetékmentes lesz.

23. § Az engedély tartama 1967. évi január hó 1-ig állapittatik meg, mely napon véglegesen megszünik; kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész vonal a közforgalomnak adatik ki.

Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapitott határidők a részletes tervek benyujtása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve, meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasut-engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik.

24. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.

A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző hét év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.

Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a tényleg befektetett tőke 7 1/2%-nál kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.

A tőke világlatban tartása czéljából kötelesek az engedélyesek az üzlet meginditása utáni évben a pálya kiépitésére és felszerelésére forditott tényleges tőkét kimutatni, valamint a később foganatositandó olynemű épitkezések terveit és költségvetéseit a kormánynak jóváhagyás végett beterjeszteni, melyek az épitési alapot s nem mint pályafentartási költségek az üzletszámlát terhelik.

25. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, utóbbiban a 22. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pályaterületet s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanokkal egyetemben.

Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és a kinlevő activ követelések tulajdonát, valamint a koakskemenczéket, öntődéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.

Ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem volnának, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

26. § Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.

27. § Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 40. 000, azaz negyvenezer o. é. frtnyi biztositékot készpénzben vagy magyar állami papirokban vagy a magyar állam által biztositott vasutak elsőbbségi kötvényeiben vagy végre m. földhitelintézeti s földhitel részvénytársulati záloglevelekben a m. k. közp. állampénztárnál letenni.

E biztositék csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza.

E felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó.

28. § Ezen engedély minden okmányszerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.

A nagysurány-nyitrai másodrendű gőzmozdony vasut engedélyokmányának függeléke

Üzletszabályok, melyek által az engedélyokmány 2-ik §-ban emlitett ideiglenes üzletrend némely intézkedései a jelen másodrendű vasutra nézve módosittatnak.

1. § A pálya s vágányainak állapota addig, mig mindkét irányban naponként együttvéve 10-nél több vonat nem közlekedik, a pályafelügyelő személyzet által naponként legalább egyszer megvizsgálandó, - szegélysinnel ellátott látogatottabb ut-átjárások, valamint az oly épitmények, melyek a közlekedési vonatokra nézve veszélyesek lehetnek, minden egyes vonat áthaladása előtt megtekintendők.

2. § Ezen vasut egyes vonataiban általán nem lehet több 100 tengelynél, oly vonataiban pedig, melyekkel személyek szállittatnak, legfeljebb 60.

Hosszfa vegyes vonatokkal is szállittathatik; az ily fával megterhelt kocsik azonban a vonat végén alkalmazandók, olykép, hogy a személyszállitó kocsiktól legalább 3, a mennyiben csak lehetséges, terhelt kocsi által választassanak el.

A dörzsfékek száma és azoknak vonatonként beosztása iránt a közmunka- és közlekedési minister utólagosan fog intézkedni.

3. § A menetrend szerinti vonatsebesség a nyilt pályán középszámitással óránként 2 mértföldnyi, a megengedhető legnagyobb sebesség pedig óránkint 3 mértföldnyi lehet.

A korláttal el nem látott ut-átjárásoknál azonban a gyorsaság olykép mérséklendő, hogy a vonat 100 méternyi távolságban megállitható legyen.

4. § A tehervonatoknak gőzmozdony általi tolása csak azon esetben engedtetik meg, ha elől egy vezető mozdony alkalmaztatik; ily módon megengedtetik az a vegyes vonatoknál is, de az utóbbi esetben a menetsebesség óránként legfeljebb 1 2/4 mértföldnyi lehet.

Ha a szükség ugy kivánja, ugyszintén az indóházakban s munkavonatoknál a vonatok tolása akkor is megengedtetik, ha elől vezető mozdony nincs.

Ily esetben azonban a nyilt pályán csakis óránként 1 mértföld sebességgel szabad járni s a vonat élén levő kocsiba jelző kürttel ellátott kalauz állitandó.

A menetrend szerinti vonatoknál is megengedtetik, hogy a mozdony forditva, azaz szerkocsijával elől mehessen.

5. § A vonatok elindulását a vég- és közben eső állomásokon táviratilag mindaddig nem kell jelezni, mig az engedélyezett vonalon egyszerre csakis egy vonat közlekedik, vagyis mig a vonatok nem találkoznak vagy egymást meg nem előzik.

Mihelyt egyszerre egynél több vonat közlekedik, a vonat elindulása az állomások közt táviratilag jelzendő.

6. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a személy- és málhajegyek kiadását magán a vonalon, a felvételi állomásokon kivül rendezhessék be, valamint hogy mindennemű czélszerűnek mutatkozó oly kezelési rendszabályt hozhassanak be, mely által a forgalom biztossága nem veszélyeztetik.