1. § Az Aradról kiinduló és a Körös völgyén Uj Szt-Anna, Világos, Pankota községeken át Borosjenőig vezető másodrendű gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedély-okmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- s közlekedési- és a pénzügyminister bizatik meg.
1. § Az engedélyesek u. m. Borosjenői Aczél Péter és érdektársai jogot nyernek egy Aradról kiinduló és Uj-Szt. -Anna, Világos, Pankota mellett Borosjenőig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére; a kormány azonban felhatalmazással bir a kijelelt vasutvonalnak folytatására Jószáshelyig, esetleg a fővonalból kiágazó kisebb szárnyvonalak épitésére az engedélyt a megnevezett engedélyeseknek hasonló feltételek alatt szintén megadni.
2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedély-okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápril 20-án 4973. sz. a. kibocsátott s az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867. vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ban ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez, mennyiben az a jelen engedély-okmány tartalma, valamint függeléke folytán módositást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő átalános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Az engedélyesek különben ugy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett ministeri rendelet 6. § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.
4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.
Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttojövedelem mértföldenként 100,000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt létesiteni.
Ezen kötelezettség teljesitésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.
5. § A munkálatok létesitése és az üzleti berendezésre a következő általános szabályok lesznek irányadók.
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony legyen egy a százhoz (1:100).
Kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnak.
A pályatest koronaszélességének ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 3. 3 méternyinek kell lennie.
A kövecságy a sinek lába alatt 0. 25 méter vastagságban s a sinek lábának magasságában 2,8 méter szélességben rakandó.
A műépitmények kivétel nélkül fából is létesithetők.
b) Felépitmény
A pálya az első rendű vasutakkal egyenlő vágány-szélességet nyer.
A sinek folyó méterenkint 36 vámfontnál könnyebbek nem lehetnek és oly sürün rakott talpfákra helyezendők, hogy 80 mázsa keréknyomásnak megfelelő hordképességgel birjanak. Már használt vagy kevésbbé jó minőségű sinek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen. Megengedtetik még a függő sinkötés, valamint egyszerübb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2. 2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy ezek, mint a kitérők talpfái is puha vagy kemény fürészelt vagy hasitott fából is előállithatók.
A felépitmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható és az épületek a hely szinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg osztfalazat, vályog vagy vert falakból vagy egészen fából is előállithatók.
Egészen különös eseteket kivéve, az állomásokon esetleg szükségeseket bele nem értve, 4 kilométernyi távolságban egy-egy őrház állitandó fel.
Minden állomáson elég egy váró helyiséget rendezni be.
Közczélok, ugy mint a posta, távirda, rendőrség stb. részére megkivántató helyiségek előállitására az engedélyesek nem köteleztetnek.
Áruraktárak csak - a mennyiben azt a forgalom megköveteli - épitendők.
A vizállomásoknál kézzel hajtható szivattyúk, fa-viztartók, égetett agyag vizvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik és esetleg a mozdony közvetlen a kutból is nyerheti vizét.
A pálya bekeritése általában, a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott létesitendő, a hol a helyi viszonyok ezt okvetlen megkivánják.
Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon sürűn közlekedési ut-átjárásoknál vagy oly helyeken állitandók fel, a hol a vonat közeledése az ut-átjárástól legalább 150 méter távolságra észre nem vehető.
A korláttal el nem látott ut-átjárásoknál lassu menetet jelző álló táblák alkalmazandók.
Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdát létesiteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők.
A kézi és a vonatokon használt jelző szerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be.
d) Állomások
Az állomások száma, ide nem értve a két végső állomást, háromnál kevesebb nem lehet, ezen felül az engedélyeseknek jogukban áll több állomást és megálló helyet is berendezni.
Aradon az engedélyesek a meglevő társulatokkal közös pályaudvart birhatnak, vagy ha a pálya épitési vagy üzleti viszonyai ugy kivánnák, külön állomást is létesithetnek; ez utóbbi esetben azonban a pályaudvar elhelyezésénél s a vonalnak az aradi vár közelében leendő vezetésénél e vár érdekei szem előtt tartandók.
Az állomások, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása, az engedélyesek javaslatához képest, a kormányt illeti.
Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbithatók legyenek.
e) Üzleteszközök
Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasut-üzleti rend 21. 22. §-ban megszabott határozmányok fentartása mellett az engedélyesek maguk választhatják meg.
A mozdony vagy teherkocsik tengelyének legnagyobb megterhelése 160 mázsára határoztatik.
Kéttengelyű mozdonyok alkalmazása megengedtetik.
A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni, kötelesek azonban ezeket a forgalom emelkedéséhez képest időközönkint szaporitani.
Ezen kötelezettséget illetőleg valamint azon esetben is, ha a kapcsolatban levő vaspályatársulatok egyikével oly egyezség köttethetnék, melynek következtében az illető társulat venné át az engedélyezett pálya üzletét vagy látná el azt részben vagy egészben a szükséges üzleteszközökkel, az engedélyesek a kormány meghagyásához képest intézkednek.
6. § Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyesek kötelesek lesznek a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát a m. kir. kormány részéről az első rendű vaspályák értelmében kiadott szabványok s utasitások szerint kiegésziteni s berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön foganatositani.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető, az utolsó 20 év alatt a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány és engedélyes közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető.
Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak külföldről leendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerzhetők.
7. § Az engedélyesek kötelesek a részletterveket az engedélyező törvény hatályba lépte napjától számitott 6 hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya épitését ezen tervek jóváhagyásától számitott egy hónap alatt megkezdeni s az épitést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni.
Jogukban áll azonban az engedélyeseknek a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépitve lesznek, a fent kitett határidő előtt külön-külön is a közforgalomnak átadni.
8. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
9. § A kisajátitási jog az 1868. évi LV. törvénycikk értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
10. § Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket a vasuti üzletrend 68. §-a értelmében ingyen szállitani s e czélra naponkint legalább egy vonatot mindkét irányban berendezni.
Az engedélyesek kötelesek egy két-tengelyű áruszállitó kocsi fele részét a postaküldemények és a postakalauz szállitására berendezni, mely postakocsi naponként mindkét irányban legalább egyszer közlekedik.
A többi vonalakon, melyek naponként közlekednek, kötelesek az engedélyesek a két végpont közt váltott azon küldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kisérete nélkül szállitandók és külön kocsik használatát nem igénylik, az érték-küldemények kivételével ingyen szállitani és saját kalauzok vagy vezetőjük által kezeltetni.
A vaspálya üzlete tárgyában az igazgatóság s alárendeltjei vagy utóbbiak közt váltott levelezés, a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállitható.
11. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspálya-üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző-készülékekig való kiépitését a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapitandó egyezmény alapján a m. kir. távirdaigazgatás hajtatja végre.
Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatást a távirda-épitkezés elrendelése és a fentjelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon.
Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállitandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetnének.
A távirda-oszlopok helyei, valamint a távirda-vezeték más megerősitési pontja az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.
Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirda-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát, s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. k. távirda-igazgatásnak megtériteni.
Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat az épitendő pálya mentén a m. kir. távirdaigazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani.
Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek szánlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át.
Jogában áll azonban a m. kir. távirda-igazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni és ekkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett a m. kir. távirda-igazgatás ingyen tulajdonába mennek át.
A vasut-üzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt váltatnak.
Jogositva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás a pálya-igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés mellett használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyesek s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.
Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek s a m. kir. távirda-igazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kivánatára eszközölendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s átalában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.
12. § A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg.
Legmagasabb árszabás osztrák mértföld és személyenkint:
az I. osztályban 36 o. é. kr. ezüstben
a II. osztályban 27 o. é. kr. ezüstben
a III. osztályban 18 o. é. kr. ezüstben
a IV. osztályban 10 o. é. kr. ezüstben
Az első és másodosztályu kocsik az I-ső rendű pályákon használt II-od rendű kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel.
A III-ik osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a IV. osztályra nézve előirvák. Azonban padokkal látandók el.
A málhának 50 vámfontot meghaladó sulya 20 vámfontnyi s a gyorsáruk sulya 10 vámfontnyi törtszámokban kikerekitve, vámmázsánként az áru-fuvardij 3-ik osztályának kétszeres összegével számitható.
Az áruk vámmázsa s az osztrák mértföldenkint és pedig az I. osztály 2 1/2, II. osztály 3 1/2 s III. osztály 4 1/2 o. é. krjával ezüstben szállitandók.
A kőszén, só, tűzi és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen vámmázsa s mértföldenkint 2 o. é. kr. ezüstben szállitandó.
A szállitmányok szállitási diján felül még minden vámmázsa után megfelelő kezelési dij felszámitása is megengedtetik, ezen kezelési dijak nagyságát az illető szállitási czikkeknek megfelelőleg az engedélyesek a kormánynyal közös megállapodás alapján határozzák meg.
A személy- s áruszállitásra vonatkozó egyéb viteldijak s fuvarbérek, továbbá a mellékilletékek, az áruk osztályozása, valamint a többi szállitási határozmányok tekintetében a tiszai vaspálya fővonalain fennálló rendeletek alkalmazandók.
Mihelyt ezen pálya jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 8%-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak az engedélyesek meghallgatása mellett az árszabályt megfelelőleg leszállitani.
13. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni.
14. § A 12. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
15. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal-árszabás feléig leszállitani.
16. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a m. kir. államvaspálya igazgatósága között 1874. évi október 4-én megkötött egyezmény alapján.
A fentebbi pályával a katonaszállitás iránt létrejött vagy létre hozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági, közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Az engedélyesek kötelesek mindazon határozatokat foganatositani, melyek nagyobb katonaszállitások czéljából a magyar és osztrák vasuttársulatok kölcsönös kisegitését, az ezen szállitásokhoz szükséges berendezések előállitását és készentartását, a hadi vasuti osztályok szervezését és béke idején alkalmazását a sebesült és beteg katonai egyének szállitását szabályozzák.
Háboru és mozgósitás esetén végül az engedélyesek kötelezik magukat a szabadságosok és tartalék elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól rendeltetési helyük felé kellő igazolásuk alapján a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.
A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog oltalma alatt állanak.
17. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
18. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
19. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló elsőbbségi vagy törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az engedélyeseknek jogukban álland továbbá az alaptőkét olykép szerezni be, hogy annak három ötödrésze erejéig elsőbbségi részvényeket s két ötödrésze erejéig törzsrészvényeket bocsáthassanak ki.
Ez esetben azonban a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek 6 száztóli kamatjai s a kormány által megállapitandó törlesztési hányada lesz fedezendő, s a törzsrészvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi s nem veheti, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A kétnemű részvények tulajdonosai ezen kivül azonban minden másnemű jogokban s kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.
Az alapszabályokba a többi közt felveendő az is:
1. hogy az alapszabályok helybenhagyása után az engedélyesek által az alakuló közgyülés azonnal összehivandó lesz s az első igazgatótanács e közgyülés által választatik:
2. hogy a társulat közgyüléseit az épités ideje alatt is évenként megtartja:
3. hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összrészvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
Az engedélyesek maguk és jogutódaik nevében alávetik magukat a katonai altisztek alkalmazásáról szóló 1873:II. törvénycikk összes határozmányainak.
A társulat székhelye szab. kir. Arad város s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.
20. § Az engedélyezett vasut felépitésére és megfelelő berendezésére szükséges maximal tőke 1,620. 000 frt, azaz egy millió hatszázhuszezer forintban vagyis osztrák mértföldenkint 216,000, azaz kétszáztizenhatezer osztrák értékű forintban állapittatik meg.
21. § Az engedélyesek kötelesek ezen engedélyezési törvény érvényre emelkedésének napjától számitott 6 hónap alatt a részvénytőke elhelyezését kimutatni, mit ha ezen idő alatt megtenni elmulasztanának, az engedély-okmány hatályon kivül helyeztetik.
22. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni, és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóválasztmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben törvénytelen vagy az állam érdekeire netán hátrányos, az engedélyokmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedély-okmány értelmében fentartott felügyeleti joga gyakorlatával ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében az engedélyesek és illetőleg jogutódaik az államkincstár javára bizonyos évi átalányt fizetnek.
Ezen átalányösszeg mennyiségét az engedélyesek vagy jogutódaik érdekének méltányos tekintetbe vételével a kormány határozza meg.
23. § A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pálya megnyitása napjától számitva) sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, - későbben, ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu elsőbbségi és törzsrészvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanazon mentesség a kisajátitott területek átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
24. § Az engedély tartama a 2-ik szakaszban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-a b) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasut felállitása ellen a megnyitástól számitott 90 évre állapittatik meg, mely napon véglegesen megszünik.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapitott határidők a részletes tervek benyujtása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasut-engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig, ha politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik.
25. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző hét év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a tényleg befektetett tőke 7 1/2%-nál kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.
26. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam, az első esetben ingyen, utóbbiban a 25. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és a kinnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a coax-kemenczéket, öntődéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
27. § Ha az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása, az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
28. § Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 50,000 frt, azaz ötvenezer o. é. forintnyi biztositékot készpénzben, vagy magyar állami papirokban, vagy a magyar állam által biztositott vasutak elsőbbségi kötvényeiben, vagy végre magyar földhitelintézeti s földhitelrészvénytársulati záloglevelekben a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
E biztositék csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza.
A felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó.
29. § Ezen engedély minden okmányszerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
Üzletszabályok, melyek által az engedélyokmány 2-ik §-ban emlitett ideiglenes üzletrend némely intézkedései a jelen másodrendű vasutra nézve módosittatnak.
1. § A pálya s vágányainak állapota addig, mig mindkét irányban naponként együttvéve 10-nél több vonat nem közlekedik, a pályafelügyelő személyzet által naponként legalább egyszer megvizsgálandó.
Szegélysinnel ellátott látogatottabb ut-átjárások, valamint az oly épitmények, melyek a közlekedő vonatokra nézve veszélyesek lehetnek, minden egyes vonat áthaladása előtt megtekintendők.
2. § Ezen vasut egyes vonataiban átalán nem lehet több 100 tengelynél; oly vonataiban pedig, melyekkel személyek szállittatnak, legfeljebb 60.
Hosszfa vegyes vonatokkal is szállittathatik; az ily fával megterhelt kocsik azonban a vonat végén alkalmazandók olykép, hogy a személyszállitó kocsiktól legalább 3, a mennyiben csak lehetséges, terhelt kocsi által választassanak el.
A dörzsfékek száma és azoknak vonatonként beosztása iránt a közmunka- és közlekedési minister utólagosan fog intézkedni.
3. § A menetrend szerinti vonatsebesség a nyilt pályán közép számitással óránként 2 1/2 mértföldnyi, a megengedhető legnagyobb sebesség pedig óránként 3 mértföldnyi lehet.
A korláttal el nem látott ut-átjárásoknál azonban a gyorsaság olykép mérséklendő, hogy a vonat 100 méternyi távolságban megállitható legyen.
4. § A tehervonatoknak gőzmozdony általi tolása csak azon esetben engedtetik meg, ha elől egy vezetőmozdony alkalmaztatik, ily módon megengedtetik az a vegyes vonatoknál is, de az utóbbi esetben a menet-sebesség óránként legfeljebb 1 2/4 mértföldnyi lehet.
Ha a szükség ugy kivánja, ugyszintén az indóházakban s a munka-vonatoknál a vonatok tolása akkor is megengedtetik, ha elől vezető mozdony nincs.
Ily esetben azonban a nyilt pályán csakis óránkénti 1 mértföld sebességgel szabad járni s a vonat élén levő kocsiba jelző kürttel ellátott kalauz állitandó.
A menetrend szerinti vonatoknál is megengedtetik, hogy a mozdony forditva azaz szerkocsijával elől mehessen.
5. § A vonatok elindulását a vég- és közben eső állomásokon táviratilag mindaddig nem kell jelezni, mig az engedélyezett vonalon egyszerre csak egy vonat közlekedik, vagyis mig a vonatok nem találkoznak vagy egymást meg nem előzik.
Mihelyt egyszerre egynél több vonat közlekedik, a vonat elindulása az állomások közt táviratilag jelzendő.
6. § Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a személy- és málhajegyek kiadását magán a vonalon, a felvételi állomásokon kivül rendezhesse be, valamint, hogy mindennemű czélszerűnek mutatkozó oly kezelési rendszabályt hozhasson be, mely által a forgalom biztossága nem veszélyeztetik.
