1. § Általános jövedelmi pótadó fizetendő azon jövedelem után, mely:
1. földbirtokból,
2. házbirtokból,
3. bányamivelésből és a hozzá tartozó iparágak üzletéből,
4. nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzletéből,
5. ipar és kereskedelmi üzletből, szorosabb értelemben vett szellemi (értelmi) és bármi más a 3-ik és 4-ik pontokban felsoroltak közé nem tartozó haszonhajtó foglalkozásból és üzletből,
6. bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évjáradékokból, kézi vagy jelzáloggal biztositott, vagy egyszerü adóslevelekre, váltókra vagy bárminemü magánkötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapitványi tőkékből, belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogositványokból, külföldön fekvő ház vagy földbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből, - végre törvényhatóságok, községek és társulatok által kibocsátott s külön törvényekkel adómentesség kedvezményében nem részesitett kötvényekből származik.
2. § Általános jövedelmi pótadó alá nem tartoznak:
1. azok, kik az 1875:XXIX. tc. szerint a kereseti adó I-ső osztálya alá esnek, az ez osztályban keresetadóval megrovott keresményükre nézve;
2. azok, kik az 1875:XXIX. tc. szerint a keresetadó IV-dik osztálya alá tartoznak, a mennyiben az ez osztályban megrovott állandó illetményük a fővárosban 2000 frtnál, másutt 1500-nál kisebb;
3. azok, kik az 1875:XXIX. tc. szerint mint családtagok vannak adóval megróva;
4. azok, kik az 1875:XXII. tc. 2. §-a és az 1875:XXIX. tc. 5. §-ának 2. pontja szerint adómentesség kedvezményében részesitett jövedelmeket huznak, ezen jövedelmekre nézve; végre
5. a földtehermentesitési, szőlődézsmaváltsági és a maradvány- és irtványföldek megváltásáért kiadott jelzálogos kötvények birtokosai, az ezen kötvények után járó kamatjövedelemre nézve.
3. § Jövedelemnek vétetik:
1. a földbirtoknál:
a) a földadóval megrovott földbirtoknál a megelőző évben kivetett földadónak és földtehermentesitési járuléknak (polgárositott határőrvidéki részekben a törzsadónak és rendkivüli pótléknak) ötszörös összege; ezen összegnek az 1876. évre való megállapitásánál tekintetbe veendők az 1875. évi VII. tc. 34. § értelmében kinyomozott tiszta jövedelemmel azon területek is, melyek eddig az adótelekkönyvbe felvéve nem voltak, vagy eddig a terméketlenek közé soroltattak, de időközben mivelés alá vétettek, vagy végre, melyeknek mivelési ága változott;
b) az 1868:XXV. tc. 7. §-a szerint ideiglenes adómentesség kedvezményében részesitett földbirtoknál a földadósorozati munkálatokban kimutatott tiszta jövedelem alapján kiszámitott földadónak és földtehermentesitési járuléknak ötszörös összege;
2. a házbirtoknál:
a) a megelőző évben házbéradó alá tartozott házaknál és házrészeknél azon tiszta jövedelem, mely után a megelőző évben a házbéradó végleg kirovatott vagy esetleg kirovatott volna, ha az illető ház vagy házrész adómentes nem lett volna;
b) az ujonnan épült és csak a folyó adóévben használatba vett s házbér-adómentesség kedvezményében részesitett házaknál és házrészeknél azon tiszta jövedelem, melyet a birtokos a folyó adóévben húz;
c) a megelőző évben házosztály-adó alá tartozott házaknál és házrészeknél azon házosztály adónak tizszeres összege, mely az illető házra vagy házrészre a megelőző évben kivettetett, esetleg kivettetett volna, ha adómentes nem lett volna;
d) a polgárositott határőrvidéki részekben a megelőző évben kirovott házadónak és rendkivüli pótléknak ötszörös összege;
3. a bányamivelésnél és a hozzátartozó iparágaknál, úgyszintén a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleténél az azokra a megelőző évben kivetett adónak ötszörös összege;
4. a keresetadó IV. osztálya (a polgárositott határőrvidéki részekben a jövedelemadó II. osztálya) alá tartozó állandó illetményeknél az azokra a megelőző évben kivetett adónak tizszeres összege;
5. az 1. § 5. pontjában felsorolt egyéb üzleteknél és haszonhajtó foglalkozásoknál az azokra a megelőző évben kivetett adónak nyolczszoros összege;
6. az 1. § 6. pontjában felsorolt kamat- és életjáradékoknál az azokra a megelőző évben kivetett adónak hatszoros összege.
4. § A 3. §-ban meghatározott módon kinyomozott évi jövedelemből levonandó:
a) az ezen jövedelem után a megelőző évre kirovott egyenes adó a földtehermentesitési járulékkal (a polgárositott határőrvidéki részekben a rendkivüli pótlékkal) együtt:
b) az ingatlan birtokra kebelezett adósságokból tényleg még le nem rovott tőkeösszeg egy évi kamatjának a 8. § rendeletei szerint megállapitott összege. A bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát.
5. § A 4-ban megállapitott levonások után fenmaradt összeg képezi az adóköteles jövedelmet, mely a 100 frtot meghaladó összegeknél oly módon kerekitendő ki, hogy 25 frton alóli összegek teljes 25 frtnak, a 25 frton felüli, de 50 frton alóli összegek teljes 50 frtnak, az 50 frton felüli, de 75 frton alóli összegek teljes 75 frtnak, - a 75 frton felüli - de 100 frton alóli összegek pedig teljes 100 frtnak számittassanak.
6. § Azok, kik a folyó adóévben akár személyükre, akár birtokuknak vagy foglalkozásuknak valamely ágára nézve először lépnek az adókötelesek sorába:
a) ha föld- vagy házbirtokosok vagy valamely üzletet vagy foglalkozást folytatás végett mástól vettek át, a 3., 4. és 5. §-ok határozatai szerint kinyomozott jövedelem után:
b) ha uj haszonhajtó üzletet vagy foglalkozást kezdenek, a folyó adóévben kivetett III-ik osztályu kereseti adónak (a polgárositott határőrvidéki részekben a keresetadót helyettesitő adónemeknek) nyolczszoros összege;
c) ha uj hivatalba lépnek, az avval összekötött állandó illetményekre a folyó adóévben kivetett adónak tizszeres összege után rovatnak meg jövedelmi pótadóval.
Ily adókirovásnak nincs helye az a) alatt emlitett esetekben, ha az adózó kimutatja, hogy az, kitől a földbirtokot vagy házat megszerezte, az üzletet vagy foglalkozást átvette, a jövedelmi pótadót az egész évre már megfizette, és a 9. § kedvezményeit igénybe venni nem akarja.
7. § A 4. § b) pontjában emlitett kamattartozásokat, ugyszintén a 6. §-ban felsorolt jövedelmeket az adókötelesek tartoznak bevallani; a 4. § a) pontjában emlitett adók összegét, ugy a többi jövedelmek mennyiségét hivatalos adatok alapján az illetékes pénzügyi hatóság ellenőrzése mellett a községek közegei állapitják meg.
8. § A bevallások kellékeit, alakját, azok beadásának helyét és idejét a pénzügyminister rendeleti uton állapitja meg; a kamattartozások bevallására nézve megjegyeztetvén, hogy az adózó a még fizetendő tőkének és az utána járó kamatnak összegét, ugy nemkülönben a kötvénynek és bekebeleztetésének keltét, hitelezőjének nevét és lakását pontosan és a valódi tényállásnak megfelelőleg bevallani köteles. Ha az illető kötvény nem több ingatlanra van bekebelezve, annak évi kamatja a jelzálogul lekötött összes ingatlanok jövedelmeiből vonandó le, mely esetben az általános jövedelmi pótadónak kivetése mindezen ingatlanokra nézve azon községben történik, hol az adózó az általános összeirás szerint rendes lakását tartja.
9. § Az adózó az adókivetés alapjául veendő jövedelemnek lejebb szállitását, illetőleg törlését kérelmezheti a közadók kezeléséről szóló törvényben kijelölt hatóságnál, ha igazolja:
a) hogy a vagyon, mely után a megelőző évben adó alá vonatott, részben vagy egészben már birtokában nincs, vagy
b) hogy azon üzletet, foglalkozást vagy hivatalt, mely után a megelőző évben adóval megrovatott, nem folytatja.
10. § Általános jövedelmi pótadó fejében az 1876. évre a megállapitott adóköteles jövedelemnek három és fél százaléka fizettetik, mely egész összegében állami adónak tekintendő. Jövőre a jelen törvény rendeletei szerint megállapitott adóköteles jövedelmi pótadónak százalékát a törvényhozás évről-évre az államköltségvetés iránti törvényben határozza meg.
11. § Az általános jövedelmi pótadó után törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki.
12. § Az általános jövedelmi pótadó kivetésének, befizetésének, beszedésének, behajtásának és kezelésének módját a közadók kezeléséről szóló törvény szabályozza.
13. § Az 1875:XXIX. törvénycikk 2-ik §-ának a keresetadó II. osztályára vonatkozó intézkedése s ugyanazon törvénycikk 12. §-a hatályon kivül tétetvén, rendeltetik, a mint következik:
A keresetadó II. osztályába tartoznak:
a) a föld- és házbirtokosok s a házközösségek fejei;
b) azok, kik tőkekamat- és járadékadóval vannak megróva.
Ezek kereseti adó fejében fizetnek a reájuk a megelőző évben azon községben, hol az általános összeirás szerint rendes lakásukat tartják, kivetett összes egyenes adók és földtehermentesitési járulék összege alapján:
2 frtot, a mennyiben az adóalap 50 frtnál nem nagyobb; 3 frtot, a mennyiben az adóalap 50 frtot; 4 frtot, a mennyiben az adóalap 100 frtot meghalad.
14. § Jelen törvény 1876. évi január hó 1-ső napjától érvényes, és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
