1875. évi LI. törvénycikk

a közös hadsereg (haditengerészet) és a m. kir. honvédség egyéneinek katonai ellátásáról * 

ELSŐ CZIM

A közös hadsereg és haditengerészet

ELSŐ RÉSZ

Tisztek, tengerész-apródok, katonai és hadi tengerészeti lelkészek, katonai és hadi tengerészeti hivatalnokok és egyéb havidijas egyének

Átalában

Az ellátás neme

1. § Az ellátás a következő módon történik:

a) állandó vagy időleges nyugdij,

b) sebesülési pótdij engedélyezése,

c) valamely rokkantak háza helyi állományába való felvétel, - vagy valamely rokkantak házához tartozó javadalomnak - a tartózkodási hely szabad választása melletti adományozása által.

A) A KÖZÖS HADSEREG

I. FEJEZET
A nyugdijakról
Igény állandó nyugdijra

2. § Minden rendfokozatu tisztnek, katonai lelkésznek és katonai hivatalnoknak - a gyakornokok és növendékek kivételével - továbbá a közös hadsereghez tartozó havidijas, de dijosztályzatba nem sorozott egyéneknek, ha betöltött tiz évi szolgálat után (8., 14. §) a fölemelten számitandó szolgálati idő (10., 12., 13. §) betudásával, a megállapitott hadképtelenség alapján (7. §) nyugalomba helyeztetnek, állandó nyugdíjra van igényök.

3. § Azon havidijas katonai egyének, kik 60 éves életkorukat meghaladták, vagy a fölemelten számitandó szolgálati időt is betudva, 40 évig szolgáltak, nyugalomba helyeztetésük kérelmezése esetében a hadképtelenség kimutatása alól fölmentvék.

4. § Az állandó nyugdij azonban tiz szolgálati év betöltése előtt is életbe léphet, ha a hadképtelenség:

a) az ellenség előtt megsebesülés, vagy hadi fáradalmak, -

b) elmefogyatkozás, nyavalyatörés, mindkét szem világának elvesztése vagy szélhüdés által előidézett tehetetlenség, -

c) végre oly kül-sérülés következtében áll be, mely az illetőt saját hibáján kivül szolgálata teljesitésében érte, vagy ha a hadképtelenség az egészségnek más, olynemű állandó megrontása által idéztetik elő, mely a katonai szolgálat sajátlagos volta vagy oly járványos vagy helyi betegségek által származik, melyek a szolgálattételre kitüzött helyen uralkodnak, vagy ha a hadképtelenség ragadós szembetegség által idéztetett elő, a mennyiben az illető annak következtében a katonai szolgálatra valamint egyéb eddigi szolgálati állásának megfelelő keresetre képtelenné válik.

Igény időleges nyugdijra

5. § Tiz szolgálati év betöltése előtt - a 4. §-ban elősorolt esetek kivételével - csak időleges nyugdij engedményeztetik és pedig, ha a hadképtelenség:

az 1-ső vagy 2-ik szolgálati évben áll be 1 évre

ha a 3-ik vagy 4-ik szolgálati évben áll be 2 évre

ha az 5-ik vagy 6-ik szolgálati évben áll be 3 évre

ha a 7-ik vagy 8-ik szolgálati évben áll be 4 évre

ha a 9-ik vagy 10-ik szolgálati évben áll be 5 évre

A tartalékállománybeliek nyugdijigénye

6. § A tartalék-álllománybeli és a szolgálaton kivüli viszonyban álló katonai egyének azon esetben tarthatnak igényt nyugdíjra, ha hadi fáradalmak következtében vagy az ellenség előtt, vagy ha béke idején közvetlenül a katonai szolgálat teljesitése közben történt sebesülés, sulyos sérülés, vagy az egészségnek más valamely a 4. § b) és c) pontja értelmében szenvedett állandó megrontása következtében válnak hadképtelenekké.

Ha ezen egyének egyidejüleg polgári állam-, vagy a polgári államszolgálattal egyenlő - szolgálatban állanak, (lásd 136. §) akkor - de csakis oly esetekben, melyekben ugy a katonai, mint a polgári szolgálatra való szolgálatképtelenség megállapittatik - a nyugdij kiszámitásánál a körülményekhez képest előnyösebb szabályok alkalmazandók; és pedig vagy a jelen ellátási törvény szabályai, de csak a hadseregben teljesitett szolgálat tartamára és az abban legutóbb élvezett katonai havidijra való tekintettel, vagy a polgári nyagdijszabályok szerint, a beszámitható összes szolgálati idő és a legutóbb élvezett polgári fizetés alapján.

E mellett azonban a közös hadsereg javadalmazását minden esetben csakis a beszámitható katonai szolgálati idő szerint és polgári szolgálatban töltött időre való tekintet nélkül, legutóbb élvezett katonai havidij alapján esedékes nyugdijilletékek terhelik; mig az összes szolgálati idő alapján a polgári nyugdijszabályok szerint netalán esedékes többlet azon javadalmazás által viselendő, melyből az illető polgári fizetését huzta.

Ha azonban az illető katonai személyek valamelyike, bekövetkezett katonai szolgálatképtelensége esetében a polgári szolgálata még alkalmasnak ismertetik el, akkor annak az őt netalán megillető sebesülési pótdij (II-ik fejezet) kivételével, katonai nyugdijra nincs igénye.

A tartaléki állományhoz tartozó ily személyeknek, ha később polgári szolgálatukban akár véglegesen, akár időlegesen nyugdijaztatnak, katonai nyugdijra nincs igényük.

Ha valamely polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatban állott polgári nyugdijas, ellátási dijt élvező vagy nyugalmazott egyén még a hadsereg tartalék-állományához tartozik és oly katonai szolgálatokra alkalmaztatik, melyek a katonai nyugdij kiszámitásánál betudhatók: akkor annak a nyugdij fölemelésére ép ugy igénye van, mint valamely ily szolgálatokra alkalmazott katonai nyugdijasnak. A katonai vagy polgári szolgálatra való szolgálatképtelenségnek igazolása ezen esetben nem szükséges.

Minden ily módon betöltött szolgálati év után a legutóbb élvezett katonai ténylegességi havi dijnak (15. §) 2 1/2% mindig és pedig esetenkint a polgári nyugdijhoz (ellátási dijhoz) is hozzászámitandó, mely alkalommal azon betudható polgári szolgálati idő is számitandó, mely a fennálló szabályok szerint e polgári nyugdij kiszabásánál tekintetbe vehető nem volt, mint p. o. egy megkezdett szolgálati évötöd vagy év.

A hadképtelenség megállapitása

7. § A hadképtelenség, illetőleg a feltételes keresetképtelenség [4. § c)] katonai személyeknél a felülvizsgáló bizottság által állapittatik meg.

Beszámitható szolgálat idő

8. § Szolgálati idő gyanánt a nyugdij kiszabásánál beszámitandó:

a) minden a közös hadseregben vagy hadi tengerészetnél a hadakozó állományban, valamint a katonai közigazgatás bármely ágában a besorozás, illetőleg kinevezés napjától kezdve tényleges szolgálatban töltött idő, a 14-ik § k) pontja alatt emlitett eset kivételével.

Tényleges szolgálati idő gyanánt tekintendő az illető behivottakra nézve, az ujoncz-kiképzés és a hadgyakorlat ideje is.

b) A közös hadseregbe vagy hadi tengerészetbe való belépés előtt a honvédségben vagy polgári állam- avagy ezzel egyenlő szolgálatban töltött beszámitható szolgálati idő, ha az átlépés a közös hadseregbe vagy haditengerészetbe, közvetlenül a honvédségből vagy a polgári szolgálatból vagy az állandó avagy időleges nyugállományból (várakozási illetékkel való szabadságoltatás) történt és a polgári állam-, vagy ezzel egyenlő polgári szolgálattal az ellátásra (nyugdij ellátási dij) való igény rendszeresen össze volt kötve.

c) Azon idő, melyet a bécsi cs. kir. állat-gyógyintézet tagjai, mint növendékek vagy segédek az intézetben töltöttek, de csak ugy, ha az államszolgálat folytonossága meg nem szakittatik.

d) A legénység állományából bucsulevéllel vagy igazolványnyal történt elbocsájtás előtti tényleges szolgálati idő, ha az illetőnek a hadsereg, hadi tengerészet vagy honvédség szolgálatába való ujolagos belépése az elbocsájtás után közvetlenül következik.

9. § Nyugalmazott tiszteknél, kik valamely hadapród-iskolában mint tanárok működnek, minden ezen alkalmazásban töltött teljes év szolgálati időül a nyugdij ujonnan való kiszabása végett beszámitandó.

10. § Minden egyes hadjáratért, bármily szolgálatban vett is részt abban az illető, a nyugdij kiszabásánál a szolgálati időhöz egy év (hadi év) hozzászámitandó, akár elejétől végig, akár csak egy ideig szolgált is az illető a hadjáratban.

Egy és ugyanazon közévben végzett két vagy több hadjárat a szolgálati időt csak egy évvel gyarapitja.

Mely időszakok tekintendők hadjáratoknak, illetőleg hadi éveknek, valamint, hogy ezen kedvezmény a közös hadsereg és hadi tengerészet mely egyes részeire terjed ki, esetről-esetre legfelsőbb hadiparancs által rendeltetik el.

11. § Hadi fogságba jutott sorhadbeli egyének nyugdijainak kiszabásánál csak azon év számittatik hadi év gyanánt, melyben fogságba jutottak; hosszabb idejű hadi fogság, egyszerü szolgálati idő gyanánt vétetik számba.

A szolgálati időnek előnyösebb számitása a nyugdij kiszabásánál

12. § A katonai képző-intézetekben a növendékek kiképzése és nevelése körül tanári vagy tanitói minőségben alkalmazott tisztek, katonai lelkészek és katonai hivataloknál a nyugdij kiszabására nézve e szolgálati minőségben teljesen eltöltött minden év tizenhat hóval, a bécsi cs. és k. katonai állat-gyógyintézeti tanároknál pedig, tanári minőségben teljesen betöltött három-három év, négy-négy év gyanánt számitandó.

13. § Azon tisztekre nézve, a kik ezen minőségben, vagy előbb is, mint hadapródok vagy altisztek a katonai térképezésnél és háromszögelésnél mint aligazgatók, térképészek, osztályvezetők, három-szögelők, vagy három-szögelő segédek voltak alkalmazva, e szolgálati minőségben teljesen eltöltött minden egyes év a nyugdij kiszabásánál, 16 hónap gyanánt számitandó.

Be nem számitható idő

14. § A nyugdij kiszabásánál be nem számitható:

a) a szabadságolt állományban a behivásig, továbbá a nem tényleges tartalék állományában az ujoncz-kiképzés és a hadgyakorlat idejének kivételével (8. §), a szolgálaton kivüli viszonyban, végre a nyugállományban és a rokkantak állományában;

b) a honvédség szabadságolt állományában, a 120. § c) pontjában emlitett eset kivételével, ténylegességi vagy ténylegesitési illeték, illetőleg zsold élvezete nélkül;

c) a szabadságon, várakozási illetékkel vagy a számfölötti állományba áthelyezésnél töltött idő;

d) gyakornokoknál vagy növendékeknél, az eskü letételét megelőző próbaidő;

e) a katonai képző-intézetekben növendéki minőségben töltött idő, a 8. § c) pontja alatt emlitett eset kivételével;

f) a nyugalmazott egyéneknek valamely szolgálat-tételre napidijjal vagy jutalommal történt alkalmaztatási ideje, a 9. §-ban emlitett eset kivételével;

g) a tartalék-tisztek és tartalék-orvosok által valamely magasabb rendfokozatra való képességük bebizonyitása végett, ugy szintén a nyugalmazott katonai egyének által, ujra alkalmazásuk czéljából, valamely katonai hatóságnál, csapattestnél vagy hadsereg-intézetben minősültség kipróbálása végett töltött idő;

h) a netaláni szökési időköz;

i) a hat hónapon túl terjedett börtön-büntetés teljes ideje, végre

k) valamely katonai egyén által a közös hadsereg kötelékéből való kilépés előtt töltött szolgálati idő, történjék bár a kilépés a katonai jellegről való lemondással, vagy törvényszéki itélet avagy becsületbirósági végzés alpján való elbocsájtás folytán; mely szolgálati idő még akkor sem számitható be, ha az illető közvetlenül kilépés után ismert szolgálatban lépett.

A nyugdij kiszabása

15. § A havi nyugdij a beszámitható szolgálati idő alapján akként szabatik ki, hogy a tiz teljes szolgálati év után, az utoljára kapott tényleges szolgálati havi dijnak egyharmadát, teljesen betöltött tizenöt, de még be nem töltött tizehat szolgálati év után pedig az utoljára kapott tényleges szolgálati havi-dijnak három nyolczadát képezze.

Az utóbbi hányadhoz minden további teljesen eltöltött szolgálati év után a havi dijnak 2 1/2 százaléka adatik ugy, hogy teljesen betöltött negyven szolgálati év után a tényleges szolgálati egész havi dij képezi a nyugdijt, mely azonban amazt túl nem haladhatja.

16. § Tisztek, katonai lelkészek és katonai hivatalnokok számára legkisebb nyuydj-összegül évi háromszáz forint állapittatik meg, mely összeg nyugdijra jogositottnak akkor is utalványoztatik, ha a 15-ik §-ban kitett számitás szerint annál csekélyebb illeték is járna.

17. § Azon katonai egyéneknek, a kik csak időleges nyugdijban részesittetnek, ez utóbi minden évre, melyre az 5-ik § szerint nyugdij-igénynyel birnak s azon összegben jár, mely őket teljesen betöltött tiz szolgálati év után megilleti.

18. § Őrnagyi helyi alkalmazásra előjegyzett századosok, katona-képző-intézetekben alkalmazott lelkész-tanárok, valamint a tanügyi igazgató, a tanárok és tanár-segédek, továbbá a cs. és kir. katonai bécsi állatgyógyintézetben alkalmazott lóvasalási tanitó korpótdij, a nyugdij kiszabásánál a havidijhoz való hozzászámitással szintén számba veendő; a századosoknál azonban csak akkor, ha az illető, a helyi alkalmazásra történt előjegyzés napjától számitva, még legalább két évig szolgált.

19. § Egyéb a rendfokozattal vagy alkalmazással összekötött mellék-illetékek a nyugdij kiszabásánál figyelembe nem vétetnek.

Azonban a tényleges állományban kapott személyi pótdij teljes összege a nyugállományban is jár, még pedig azon javadalmazás terhére, melyből azt az illető élvezte, ha annak engedményezése az illető legfelsőbb elhatározásban határozottan, nem egyedül a tényleges szolgálat idejére szorittatott.

20. § A valamely magasabb állomásra ideiglenesen kinevezettek nyugdija, nem az általuk időlegesen teljesitett magasabb foku működés, hanem a valóságos rendfokozatuk után járó havi dijuk alapján szabatik ki.

Ha azonban a tényleges katonai állománybeli tiszt háboru idején, valamely följebb való parancsnokság részéről a hadosztály-parancsnokságtól fölfelé, rendfokozatának meg nem felelő vezénylettel ideiglenesen vagy véglegesen bizatik meg, akkor részére, ha e vezénylet közben megsebesülés folytán hadképtelenné válik, a legközelebbi magasabb rendfokozatnak megfelelő nyugdij jár.

A ily vezénylettel való megbizásnak azonban nyilvánosan közzé kellett tétetni.

A nyugdij kezdete

21. § A nyugdij oszthatlan, havonként előre fizetendő illeték.

Járandósága azon napon kezdődik, melytől fogva a közös hadseregbeli rendeleti közlöny szerint a nyugalomba helyezés elrendeltetett.

A nyugdij megszünése

22. § A nyugdij megszünik:

a) az arra jogositottnak halálávál,

b) a közös hadseregben vagy hadi tengerészetnél ténylegességi illetékekkel való ujra alkalmazás folytán,

c) polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatban való átlépés folytán.

d) kivándorlás vagy valamely idegen (az osztrák-magyar monarchián kivüli) államban való honositás folytán,

e) fenyitő törvényszéki elitéltetés folytán, ha az itélet a törvény értelmében a nyugdij elvesztését vonja maga után.

f) azon idő lejártával, a melyre az 5. § szerint az időleges nyugdij engedményeztetett,

g) a nyugdijról végkielégitéssel való lemondás által,

h) minden egyéb esetben, a midőn a fennálló katonai szabályok szerint az illető a nyugállomány tagja lenni megszünik kivéve, ha a katonai jellegről való lemondás alkalmával a nyugdij továbbra is engedélyeztetik, vagy ha a nyugalmazott egyéneknél a katonai jelleg elvesztése becsületbirósági végzés folytán áll be a nyugdijtól való megfosztás nélkül; végre

i) a katonai nyugdijról a katonai jelleg megtartásával való időleges lemondás esetében, a lemondás tartamára.

Hogy a nyugdij a hadsereg nyugállományából a honvédséghez átlépőknek mikor és mily módozatok mellett szolgáltatik ki tovább is, azt a 121. § határozza meg.

Végkielégitéssel való lemondás a nyugdijról

23. § Nyugalmazott katonai egyének, kik nyugdijuk két évi összegének megfelelő végkielégitéssel és katonai jellegükről való lemondással, a számukra állandóan engedményezett nyugdijról lemondani kivánnak, ily végkielégitésben csak akkor részesithetők, ha az illetőnek nyilvántartási hatóságánál egy katonai orvostudor hozzájárulásával alakult bizottság megállapitja, hogy a végkielégitést kivánó egyén egészségi állapotához képest valószinüleg még legalább két évig élhet.

Ugyanily feltételek alatt kiszolgáltatható a két évi nyugdijnak megfelelő végkielégités azon előbb nyugalmazva volt katonai személyeknek is, kik a katonai jelleget elvesztették vagy erről lemondtak ugyan, de a katonai nyugdijt megtartották, ha ez utóbbiról lemondanak.

24. § Azon katonai egyéneknek, kik csak időlegesen nyugdijaztattak (5. §) ha legalább még két évig reménylhető életben maradásuk a 23. §-ban emlitett módon kimondatik; szintén meg van engedve nyugdij helyett katonai jellegükről való lemondással végkielégitést igényelni.

Ezen végkielégitésnek a két évi nyugdij összegét semmi esetre sem szabad meghaladni, s az ezen korlátokon belül, az illetőnek a betöltött szolgálati idő alapján megállapitott teljes nyugdijösszegből a végkielégitési kérvény benyujtásakor még járó nyugdijhányad kétharmadával szabatik ki.

Halálozási negyeddij, illetőleg a nyugállományban elhaltak családjai számára járó végkielégités

25. § A dijosztályba sorozott nyugalmazott katonai egyén elhalálozása esetében a hátramaradott családnak az elhalálozott három havi nyugdijának megfelelő halálozási negyeddij jár.

Család alatt csak az elhalálozottnak törvényes neje, - föltéve, hogy ez utóbbi ha elvált, nem saját hibájából vált el törvényesen férjétől - továbbá a házasságból eredő vagy törvényesitett, szülői gondviselés alatt álló gyermekek értendők.

26. § A hadsereg nyugállományában elhalt, dijosztályzatba nem sorozott egyének hátramaradt családjainak (25. § 2-ik bekezd.) netaláni állandó ellátásra való igényeik érintetlenül hagyásával, 50 forint végkielégités jár.

27. § Azon elhalálozottak családjainak (25. § 2-ik bekezdés), kik a nyugállományban házasodtak meg, halálozási negyeddij illetőleg végkielégités csak azon esetben jár, ha a férj vagy atya, házasságra kelése után ismét állandóan volt alkalmazva katonai szolgálatban s ezután ujólag nyugalomba helyeztetett, vagy ha bárcsak ideiglenesen volt is alkalmazva, de az ellenség előtt történt megsebesülés vagy egyéb szolgálat közben, - saját hibáján kivül szenvedett sérülés vagy kórházi szolgálatban kapott ragadós betegség folytán mult ki.

Polgári államszolgálatba lépő nyugalmazott katonai egyének illetékeinek kezelése

28. § Katonai egyéneknek polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatba történt átlépése esetében, katonai nyugdijuk (és netaláni személyi pótdijuk) azon hó elsején szünik meg, melyen az uj alkalmazással járó illeték élvezete kezdődik.

29. § Ha a polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatba lépett nyugalmazott katonai egyén összes illetékei, melyekbe a fizetési, tettlegességi, működési vagy szolgálati pótdijak, a lakbér vagy a pénzértékre átszámitandó természetbeni lakás s egyéb a szolgálati állomással rendszeresen összekötött jövedelem is betudandó, annak legutóbbi nyugdiját a netalán személyi pótdijjal együtt legalább egyharmaddal meg nem haladják, akkor az illető egyénnek a katonai illetékekből s az egyharmad-többletből hiányzó rész katonai pótjáradék czimén a katonai nyigdijalapból jár.

30. § A katonai pótjáradéknak azonban, az utoljára kapott katonai nyugdijt, a netaláni személyi pótdijjal együtt véve soha sem szabad meghaladnia, s az a közös hadügyministerium utalványozására mindaddig kiszolgáltatandó, mig az illető oly szolgálati állomást nem kap, a melylyel járó összes illeték, az utoljára huzott nyugdijt és a netaláni személyi pótdijt együtt véve, egyharmaddal felül nem mulja.

31. § Azon katonai személyeknél, kik csak időleges nyugdijban részesittettek, a katonai pótjáradék a nagyobb javadalmazásu szolgálati állomás elnyerése előtt is föltétlenül megszüntetendő, mihelyt azon idő lejárt, melyre az illetőnek a katonai nyugdij engedményeztetett.

Polgári államszolgálatból visszalépők illetékeinek kezelése

32. § A katonai ellátásból polgári állam- vagy más ezzel egyenlő szolgálatba átlépő katonai egyéneknek meg van engedve, hogy a polgári szolgálatot, - ha a kapott alkalmazás viszonyainak meg nem felel - elhagyják, s előbbi katonai nyugdijas viszonyukba, - a szolgálatról való lemondásuknak az illetékes hatóság általi elfogadása után - ismét visszatérjenek.

33. § Ha azonban katonai személyek, kik a nyugdijban már állandóan részesültek, a polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatra való szolgálatképtelenségük esetében a nyugállományba visszahelyeztetnek és a fennálló rendszer szerint, a polgári kincstár részéről semminemű, vagy előbbi katonai kincstári nyugdijoknál kisebb nyugdijba lennének részesitendők, akkor első esetben számukra a teljes katonai nyugdij, utóbbi esetben pedig az előbbi katonai és a részükre megszabott polgári nyugdij között mutatkozó különbözet a katonai nyugdij-alapból szolgáltatandó ki.

Polgári állami vagy ezzel egyenlő szolgálatból fenyitő törvényszéki itélet folytán való elbocsájtás esetében - ha ekkor az itélet, a törvény rendeleténél fogva a nyugdij elvesztését is maga után vonja, - a katonai nyugdijas viszonyba való visszatérésnek helye nincs.

34. § Időleges katonai nyugdijban részesült katonai egyéneknek, ha polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatra való képtelenségök miatt helyeztetnek vissza a nyugállományba, a katonai ellátásba ujonnan való visszavételre csak annyiban van igényük, a mennyiben azon idő, melyre nekik a katonai nyugdij időlegesen engedélyeztetett, még nem járt le.

Időleges nyugdijnak az eredetileg kitüzött időtartamon túl való kiterjesztése semmi esetre sem engedtetik meg.

II. FEJEZET
Sebesülési pótdijak
Általában

35. § A sebesülési pótdij a rendi csoportozatokon (36. és 45. §) belül a rendfokozatra, valamint a szolgálati időre való tekintet nélkül csupán a megsebesülés foka szerint szabatik ki.

Igény sebesülési pótdijra

36. § Tisztek, katonai lelkészek és katonai hivatalnokok, kik ellenséges fegyver vagy más hadi szerek által, vagy béke idején is szolgálatuk teljesitésében saját hibájuk nélkül megsebesültek vagy súlyosan megsérülnek, és ennélfogva hadképtelenekké válnak, szabályszerű nyugdijukon kivül évi kétszáz forint sebesülési pótdijat kapnak.

37. § Tisztek, katonai lelkészeknek és katonai hivatalnokoknak, kik a 36. §-ban jelzett módon, egyik kezüket vagy lábukat vesztik el, a szabályszerű nyugdijon felül, sebesülési pótdij fejében évi négyszáz forint jár.

38. § Tisztek, katonai lelkészek és katonai hivatalnokok, kik a 36. §-ban jelzett módon testüknek két tagját elvesztették, vagy mindkét szemük világától megfosztattak, vagy csak igen nagy tárgyakat képesek közvetlen közelségből fölismerni, illetőleg csak a világosságot a sötétségtől megkülünböztetni, azok sebesülési pótdij fejében évi kilenczszáz forinttal láttatnak el.

39. § A test valamely tagjának keresetet kizáró hasznavehetlen volta, valamint a fejnek, mellnek vagy a hasnak oly mérvű megsebesülése vagy sulyos sérülése, mely fontos életszervek működéseinek teljes és maradandó gátolását idézi elő, egy tagnak elvesztésével egyenlőnek tekintetik.

40. § A sebesülési pótdij azonban a 36. és 39. § eseteiben csak akkor jár ki, ha megsebesülés vagy sulyos sérülés által föltételezett hadképtelenség a sebesülés vagy sérülés megtörténte utáni öt évi időszakon belül áll be.

41. § Sebesülési pótdij elvileg véve csak állandóan adományoztatik.

Ha azonban kivételesen valamely ez időszerint hadképtelennek elismert és várakozási illetékkel szabadságolt katonai egyénnek, a föntebbi határozmányok értelmében sebesülési pótdijra van igénye: akkor ez külön meghatározott időre is engedményezhető.

Ha azután az ily katonai személy megsebesülés folytán beállott állandó hadképtelenség, rokkantság miatt nyugalomba helyeztetik, akkor az időleges sebesülési pótdij állandóvá változtattatik át.

42. § Oly esetekben, a midőn kétséges, vajjon részesittessék-e általjában valamely tiszt stb. sebesülési pótdijban és ha igen, mily kiszabás szerint: akkor a közös hadügyministerium a fölülvizsgáló-bizottság javaslata alapján és az összes idevágó körülmények számbavételével határozza meg: adassék-e a sebesültnek a rendszeresitett pótdijak egyike és ha igen, melyike?

A pótdij-fizetés kezdete

43. § A sebesülési pótdij, mely a nyugdijhoz hasonlóan oszthatlan és havonként előre fizetendő illeték, azon naptól jár, melyen a nyugállományba helyeztetés történik, s illetőleg a mely nap a közös hadügyministerium erre vonatkozó rendeletében határozottan ki van téve.

A sebesülési pótdíj-fizetés megszünése

44. § A sebesülési pótdij fizetése csak a következő esetekben szünik meg:

a) az illetékre jogositottnak halálával;

b) az ily pótdijban külön meghatározott időre részesitett és várakozási illetékkel szabadságolt egyéneknek katonai szolgálattételre ujonnan való beosztásával;

c) a helyi alkalmazásra előjegyzetteknek az illető állomás tényleges elfoglalásakor az alkalmazás tartamára;

d) kivándorlás vagy idegen (az osztrák-magyar monarchián kivüli) államban való honositás következtében.

A dijosztályzatba nem sorozott havidijas katonai egyének igénye

45. § A hadseregnek dijosztályzatba nem sorozott havidijas egyénei a sebesülési pótdijra való igény elnyerése esetében az altisztekre és közkatonákra nézve érvényes, idevágó határozmányok szerinti elbánásban részesittetnek.

A sebesülési pótdij végrehajtás alá nem esik

46. § A sebesülési pótdijak összegükre való tekintet nélkül, letiltás vagy végrehajtás alá sem birói sem azonkivüli úton nem esnek.

III. FEJEZET
A katonai rokkantak házainak ellátási állományába való fölvételről
Igény a rokkantak házainak ellátási állományba való fölvételre

47. § A katonai állománybeli tisztek a századostól lefelé a katonai rokkantak házainak ellátási állományába felvehetők, ha rokkantak és állandóan nyugalmaztattak.

48. § Különös esetekben rokkant nyugalmazott hadbirák, katonai orvosok, csapat-számvivők, katonai lelkészek és katonai hivatalnokok a IX. dijosztályzattól lefelé a rokkantak ellátásában kivételképen szintén részesithetők.

A rokkantak házainak ellátási állományába tartozó egyének osztályozása

49. § A rokkantak házainak ellátási állományába felveendő tisztek (katonai lelkészek, katonai hivatalnokok) vagy:

a) a rokkantak valamely házában tényleg elhelyeztetnek, vagy

b) a tartózkodási hely szabad választásával a rokkantak valamely házánál javadalmazásban részesittetnek.

A rokkantak házainak ellátási állományába tartozók illetékei

50. § Ugy a rokkantak házaiban rendszeresitett állomásokon tényleg elhelyezett, mint a tartózkodási hely szabad választásával a rokkantak valamely házánál szabályozott javadalmazásban részesülő katonatisztek, nyugdij helyett havi dijt élveznek. Ez az általuk legutóbb kapott tényleges szolgálati havi dij kilenczven százalékával szabatik ki.

A rokkantak házaiba ellátás végett kivételképen fölvett hadbirák, katonaorvosok, csapat-számvivők, katonai lelkészek és katonai hivatalnokok ezen havidijban szintén a fönt megállapitott kiszabás szerint részesülnek.

51. § Ha a rokkantak valamely házának ellátási állományába fölvett tiszt, katonai lelkész vagy katonai hivatalnok oda történt beosztása előtt nagyobb nyugdijt huzott, mint a mennyit a rokkantak házától különben járó havidij kitesz, akkor előbbi nyugdiját kapja havidij gyanánt.

52. § A havidij azon naptól kezdve jár, melyen a javadalmazás engedményezése a közös hadseregbeli rendeleti közlönyben elrendeltetett, és a kilépés hónapjával szünik meg.

53. § A rokkantak házaiban tényleg elhelyezett tiszteknek, katonai lelkészeknek és katonai hivatalnokoknak a havidij és esetleg a sebesülési pótdijon kivül rendfokozatukhoz és az illető rokkantak háza térhelyi viszonyaihoz mért lakás is jár, ez utóbbi azonban butorzatra való igény nélkül.

54. § A lakásra, vagyis a rokkantak házában szállásra való igény a javadalmazás engedélyezése napjától kezdődik és az ellátási állományból való kilépés utáni 14 nap leteltével szünik meg.

55. § Ha azonban valamely a rokkantak házában megürült javadalmazás a megüresedés után 14 nap letelte előtt töltetik be, vagy ha a rokkantak házában elhalálozottnak hátramaradott családja (25. § 2. bekezdés) az illető által használt szállást még elfoglalva tartja (60. §), akkor az ellátási állományba ujonnan belépőnek lakilletménye csak a 14 nap lejártával, illetőleg a családot megillető használati jog megszüntével kezdődik.

56. § A rokkantak háza részéről a tartózkodási hely szabad választásával ellátásban részesitett egyének lakás helyett lakbér-segélyt kapnak, mely a tartózkodási helyre való tekintet nélkül gyalogsági vagy lovassági századosok részére évi 120 forintban, főhadnagyok vagy hadnagyok részére pedig évi 80 forintban szabatik meg.

57. § A lakbér-segély azon naptári évnegyed első napjától kezdődik, mely a javadalmazásnak az illető részére történt engedményezésére közvetlenül következik.

A lakbér-segély évnegyedi részletekben előre szolgáltatandó ki s abból az átvevőtől azon esetben sem követelhető megtérités, ha ő az ellátási állományból még ezen évnegyed lejárta előtt lépne is ki.

A lakbér-segély azon naptári évnegyed lejártával végződik, a melyben az illetékre jogositott egyén az ellátási állományból kilép.

58. § A dijosztályzatba nem sorozott havidijas egyének egyedül a rokkantak házaiban, - és pedig a legénység számára rendszeresitett ellátási helyekre vehetők fel.

Ugyanazoknak a szálláson, továbbá az altiszteket és a legénységet szabályszerüleg megillető anyagjárandóságon és a kincstári ágyon kivül csak a szolgálati idejük után járó nyugdijra, esetleg sebesülési pótdijra van igényük.

Az elhalálozottak családjait megillető halálozási negyeddij és a lakás használatának joga.

59. § A rokkantak házainak ellátási állományában elhalálozott, dijosztályba sorozott egyének családjai részére (25. § 2. bekezdés), a férj, illetőleg atya által huzott havidij három havi összegének megfelelő halálozási negyeddij jár, az ellátási állományban elhalálozott nyugdijban részesült, de dijosztályzatba nem sorozott katonai egyének hátrahagyott családjai pedig ötven forint végkielégitésben részesülnek.

60. § Azon elhalálozott egyének családjainak (25. § 2. bekezdés), kik a rokkantak házaiban voltak elhelyezve, a halálozási negyeddijon vagy végkielégitésen kivül, még az elhalálozott által a rokkantak házában használt lakásnak az elhalálozás napjára legközelebb következő, helyben szokásos, felmondási idő lejártáig elfoglalva tartására van igényük.

B) HADI TENGERÉSZET

61. § A fentebbi határozványok a tengernagyokra a haditengerészet törzs- és főtiszteire, a tengerészapródokra, (tengerész-jelöltekre), tengerészeti lelkészekre és hivatalnokokra, továbbá a hadi-tengerészetbeli havidijas, de dijosztályba nem sorozott egyénekre nézve is - a következő szabályokkal összhangzólag - érvényesek.

62. § Valamely ideiglenes alkalmazásban töltött idő csak akkor számitható be, ha az illető végleg kineveztetik.

63. § A hadi-tengerészet hivatásbeli lelkészei nyugdijának kiszabásánál, oda történt belépésük előtt a polgári lelkészi szolgálatban általuk töltött idő, szolgálati idő gyanánt (8. §) számitandó be.

64. § A tényleges szolgálatbeli tengerészeti tiszteknek, tengerész-apródoknak (tengerész-jelölteknek), lelkészeknek, hadbiráknak, orvosoknak és hivatalnokoknak, a hajóhad valamely fölszerelt hajóján, iskola-hajóján, vagy ennek parancsőr-hajóján békében eltöltött szolgálati idő összeszámitása által megállapitott minden egyes teljes évhez a nyugdij kiszabásánál betudható szolgálati idő fejében még négy-négy hónap adandó.

Ha azonban a hajón-létel ideje, az illetőnek betudandó hadi évbe egészen vagy részben bele esik: akkor a hajón-lét tartama saját mivoltában nem, hanem csakis a hadi-év számitandó.

65. § A tengerészeti akadémiánál alkalmazott hivatásbeli tanároknak, valamint az önálló tengerészeti alreáltanodánál és a tengerészeti népiskolánál véglegesen alkalmazott tanároknak, igazgatóknak, tanitóknak és tanitónőknek a nyugdij kiszabásánál az ily alkalmazásban töltött minden három év, négy szolgálati év gyanánt számitandó be.

A tengerészeti akadémiánál egyes tanszakok előadására ideiglenesen alkalmazott hadi-tengerészeti egyéneknek, az ily alkalmazásban töltött minden egyes év tizenhat hónapnak számitandó.

A jelen szakaszban megnevezettek által, a növendékekkel tett oktató-utazás alatti hajón-létel ilyen idő gyanánt nem veendő.

66. § Tengerész-apródok (tengerész-jelöltek), kik ellenséges fegyver vagy egyéb hadi-szerek által, vagy béke idején is szolgálatuk teljesitésében önhibájuk nélkül megsebesülnek, vagy sulyosan megsérülnek s ennélfogva szolgálatképtelenekké válnak, sorhajó zászlósi minőségben lesznek a nyugállományba helyezendők s egyuttal megsebesülésük vagy sérülésük fokának megfelelő sebesülési pótdijban részesitendők. (36-39. §)

67. § A vizrajzi hivatal főnökeinek, a tengerészeti akadémia tanárainak, a tengerészeti alreáltanoda igazgatójának és tanárainak, továbbá a tengerészeti népiskoláknál alkalmazott főtanitók, tanitók és tanitónők ötödévi pótdijai a nyugdij kiszabásánál szintén beszámitandók.

68. § Azon tengerészeti tiszteknek, kik háboru idején az őket rendfokozatoknál fogva meg nem illető vezénylet alatti megsebesülés folytán válnak hadképtelenekké, a legközelebbi magasabb rendfokozatnak megfelelő nyugdij jár, azon esetben, ha az illető vezénylet valamely följebbvaló parancsnokság által a hajóraj, esetleg hajóhadosztály parancsnokságától fölfelé, ideiglenesen vagy véglegesen ruháztatott rájuk.

69. § Rokkant s állandó nyugalomba helyezett tengerészapródok és jelöltek, a rokkantak házainak ellátási állományába a hadnagyok számára rendszeresitett helyekre vehetők föl.

Ily helyre való fölvétel esetében az illetőnek a rokkantak házabeli havidij fejében (50. §) a legutóbb élvezett tényleges szolgálati havidij kilenczven százaléka jár, tekintet nélkül arra, hogy az illető a rokkantak házában, avagy a tartózkodási hely szabad választásával láttatik-e el.

A rokkantak házaiban tettleg elhelyezett tengerész-apródoknak és jelölteknek, ezen intézetek részéről hadnagyi rendfokozatnak megfelelő lakás (53. §), a tartózkodási hely szabad választása melletti ellátásban részesülő ily egyéneknek pedig évi nyolczvan forint lakpénzsegély (56. §) jár.

MÁSODIK RÉSZ

Altisztek, közkatonák és matrózok

Általában

Az ellátás neme

70. § Rokkant altisztek, közkatonák és matrózok katonai ellátása:

a) állandó vagy időleges rokkantsági nyugdij,

b) esetleg sebesülési pótdij engedményezése,

c) a rokkantak valamely házának ellátási állományába való fölvétel által történik.

Az ellátásra való igény megállapitása

71. § A katonai ellátásra való igény általában, valamint annak minősége a fölülvizsgáló bizottságok lelete és javaslata alapján a főhadparancsnokságok, hadparancsnokságok, illetőleg a pólai cs. és kir. kikötői tengernagyi hivatal és a trieszti tengerkerületi parancsnokság által állapittatik meg.

Külön viszonyok beálltával az emlitett hatóságoknak meg van engedve, hogy a közös hadügyministeriumnál, illetőleg ennek tengerészeti osztályánál, kivételes eljárást javasoljanak.

A) A KÖZÖS HADSEREG

I. FEJEZET
A rokkantsági nyugdijakról
Igény állandó rokkantsági nyugdijra

72. § A közös hadsereg azon altiszteinek és közkatonáinak, kik habár megszakitással (77. §) teljes tiz évig tényleg szolgáltak és a szolgálatból eredett bajok folytán váltak rokkantakká, azaz minden katonai szolgálatra mindenkorra képtelenekké, állandó rokkantsági nyugdijra van igényük.

A polgári keresetképtelenség itt tekintetbe nem veendő.

73. § Azon altiszteknek és közkatonáknak, kik a 4. §-ban emlitett okból a tényleges szolgálat alatt saját hibájuk nélkül váltak rokkantakká (72. §) és egyszersmind mindenkorra polgárilag is keresetképtelenekké, tiz teljes évi szolgálat betöltése előtt is igényük van az állandó rokkantsági nyugdijra.

74. § Azon altisztek, kik tizennyolcz évig vagy ennél tovább megszakitás nélkül tényleg szolgáltak, ez által az állandó rokkantsági nyugdijra föltétlen igényt kapnak a nélkül, hogy ezen igény igazolására a rokkantság kimutatása szükségeltetnék.

75. § Azon altisztek és közkatonák, kik a 4. §-ban elősorolt esetekben a fölülvizsgálatnál rokkantaknak ugyan (72. §), de polgárilag véve még keresetképeseknek találtatnak s ezért bucsulevéllel vagy igazolványnyal küldetnek el, állandó rokkantsági nyugdijra nyernek igényt, ha a legközelebbi öt év alatt ugyanazon bajaik következtében, melyek a rokkantságot előidézték, ujolagos felülvizsgálatnál bizottságilag elismert keresetképtelenség is állapitható meg.

Ezen föntartás a föntebbi időtartamnak lefolytával föltétlenül megszünik.

Igény időleges rokkantsági nyugdijra

76. § Azon altisztek és közkatonák, kik a felülvizsgálatnál való bemutatásuk alkalmával minden katonai szolgálatra - s a 4. §-ban emlitett esetekben, polgárilag is keresetképteleneknek találtattak ugyan, kiknél azonban bajaikból részben való kigyógyulás s ennek folytán valamely katonai szolgálatra ujra képesitésök, illetőleg önálló keresetképességük remélhető, a rokkantsági nyugdijban csak időlegesen, vagyis a felülvizsgáló bizottság javaslatához képest, legalább egy, legfölebb pedig három évre részesithetők.

Az illetők a kiszabott idő lejárta előtt ismét felülvizsgálat elé állitandók, a mikor is az ujólagos felülvizsgálati leletnek megfelelő elbánásban részesülnek.

Beszámitható szolgálati idő

77. § A rokkantsági nyugdijnak kiszabásánál csak a tényleges szolgálat ideje (8. §) vétetik tekintetbe, be nem számitható ellenben a beszólitásig való szabadságon vagy a tényleges szolgálaton kivüli tartalékban töltött idő - az ujoncz-kiképzések és hadgyakorlatok kivételével, - továbbá a netaláni szökési időköz, végre a börtönbüntetés teljes ideje, ha ez utóbbi hat hónapnál tovább terjedett.

Hogy a honvédségnél töltött mely szolgálati idő tekintendő beszámithatónak, azt a 120. § határozza meg.

A bucsu-levéllel vagy igazolványnyal való elbocsájtás előtt eltöltött szolgálati idő, a nyugdij kiszabásánál csak akkor számitható be, ha a hadsereg, haditengerészet vagy honvédség szolgálatába való visszalépés közvetlenül az elbocsájtás után történt.

78. § A 10. és 11. §-ban foglalt határozványok, a szolgálati évek s a hadi fogságban eltöltött idő felszámitása iránt az altisztekre és közkatonákra nézve is érvényesek.

A katonai térképezésnél és háromszögelésnél alkalmazva volt hadapródoknak és altiszteknek katonai ellátásba való átvételük esetében a nyugdij kiszabásánál a szolgálati időnek a 13. §-ban emlitett előnyösebb betudására van igényük.

A rokkantsági nyugdij kiszabása

79. § A rokkantsági nyugdij az illető altiszt vagy közkatona azon valóságos rendfokozata alapján szabatik ki, melyet az a katonai ellátásba fölvétele előtt viselt, azután pedig a szolgálatban töltött azon idő alapján is, mely neki betudható.

A közös hadsereg legénységét megillető évi rokkantsági nyugdij kiszabását, az I. szám alatt mellékelt táblázat tünteti elő.

80. § A tiz tényleges szolgálati év betöltése előtt rokkantsági nyugdijban részesitendő rokkant altisztek és közkatonák számára a nyugdij azon összegben szabandó ki, mely őket rendfokozatukhoz képest, tiz szolgálati év betöltésével illetné meg.

81. § Hadapródok, kik ellenség előtt történt megsebesülések folytán válnak hadképtelenekké, hadnagyi minőségben és évi háromszáz forint nyugdijjal helyeztetnek a nyugállományba.

82. § Ha a szabadságolt vagy tartalékos állománybeli altisztek és közkatonák egyidejüleg polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatban (136. §) állanak és valamely katonai szolgálattétel közben, ugy katonai mint polgári szolgálatra alkalmatlanokká s egyidejüleg polgárilag is keresetképtelenekké lettek (73. és 76. §), akkor irányukban a 6. §-ban foglalt elvek szerint kell eljárni.

Ha az ily altisztek és közkatonák a polgári szolgálatból már nyugdijaztattak vagy ellátási dijban részesittettek vagy nyugalmaztattak és ez után katonai szolgálat-tétel következtében lesznek rokkantakká és polgárilag is keresetképtelenekké (73. és 76. §), akkor polgári nyugdijukhoz (ellátási dij) - de csak azon esetben, ha az 300 forintot meg nem halad - a közös hadsereg javadalmazása terhére még pótjáradékban részesülnek.

Ezen pótjáradék az ily módon eltöltött beszámitható katonai szolgálati időre - a netaláni előbbi, de még nem dijazott polgári szolgálati idő (6. §) beszámitása mellett - a tényleges katonai rendfokozat alapján a II. szám alatt mellékelt táblázat kiszabása szerint, illetőleg csak azon részösszegben jár, mely a polgári nyugdijnak 300 forintig való kiegészitésére szükséges.

Tartalékos hadapródok, kik a polgári államszolgálatban már nyugdijazva voltak vagy ellátási dijban részesittettek vagy nyugalmaztattak és a 81. § esetében a katonai nyugállományba hadnagyi minőségben helyeztetnek át, azon esetre, ha polgári nyugdijuk (ellátási dij) 300 forintot meg nem halad, az erre esedékes többletben a közös hadsereg javadalmazásából részesülnek.

Ha azonban a polgári nyugdij 300 forintra vagy ennél többre rug, akkor a hadsereg javadalmazásából pótjáradék nem szolgáltatik ki.

Az illetékes sebesülési pótdij (90. §) a nyugdij pótjáradékától függetlenek.

A nyugdijfizetés kezdete

83. § A rokkantsági nyugdij oszthatlan - havonként előre fizetendő illeték, melynek járandósága azon hó első napján kezdődik, mely a 71. §-ban megnevezett hatóságok által a rokkantak állományába való áthelyezési határozat kiadási napjára legközelebb következik.

84. § Ha az illető határozat kelte valamely hó első napjára esik, vagy ha a rokkantak állományába való áthelyezés határozottan a hó első napjára rendeltetett, akkor a nyugdij már e naptól kezdve jár.

A nyugdijfizetés megszűnése

85. § A rokkantsági nyugdij a rokkantak állományából bármi módon történő kilépéskor azon hónapban szünik meg, melyben a kilépés bekövetkezett.

Lemondás a rokkantsági nyugdijról végkielégitéssel

86. § Rokkantsági nyugdijban állandóan részesülő minden altisztnek és közkatonának, a 23-ik §-ban meghatározott föltételek és módozat mellett meg van engedve, hogy a neki járó nyugdij két évi összegének megfelelő végkielégitést igénybe vegye.

A polgári államszolgálatba lépő rokkant altisztekkel és közkatonákkal való eljárás

87. § Ha a rokkantsági nyugdijban részesülő altiszt vagy közkatona a polgári állam- vagy ezzel egyenlő (136. §) szolgálatban vagy általában a kiszolgált katonák számára fentartott szolgálati állomásokra állandóan vagy csak próbaképen alkalmaztatik: az illetékére nézve követendő eljárást illetőleg a 28-30. §-ban fölállitott elvek irányadók.

A rokkantsági nyugdijjal csak időlegesen ellátott altisztek és közkatonák az előbb emlitett szolgálati állomásokra való átlépésök esetében csak akkor tarthatnak „katonai pótjáradékra” igényt, ha ujólagos fölülvizsgáltatásuk alkalmával az állandó rokkantsági nyugdij nekik odaitéltetik.

A polgári államszolgálatból visszalépők illetékére vonatkozó eljárás

88. § Ha az előbb rokkantsági nyugdijban részesült s azután polgári állam- vagy ezzel egyenlő (136. §) avagy katonák számára fentartott szolgálatba átlépett rokkant egyén, ily szolgálatból a nyugállományba történt visszahelyeztetése esetében, a polgári alkalmazásra nézve fennálló elvek szerint vagy semminemü, vagy előbbi katonai kincstári nyugdijánál kisebb ellátási illetékre tarthat csak igényt: akkor számára az első esetben az előbbi rokkantsági nyugdij teljes összege, a második esetben pedig az utóbbi és a részére engedményezett polgári nyugdij között mutatkozó különbözet a katonai nyugdijalapból szolgáltatandó ki.

89. § Ha valamely előbb a rokkantsági nyugdijban részesült, később polgári állam- vagy ezzel egyenlő (136. §) avagy katonák számára fentartott szolgálatba átlépett rokkant egyén, e szolgálatát följebb való hatósága engedelmével hagyja el: akkor előbbi rokkantsági nyugdijában szintén részesitendő.

Ha azonban az ily rokkant egyén a polgári szolgálat elvesztésére oly büntetésre méltó cselekvény miatt itéltetik, mely a büntető törvények értelmében a rokkantsági ellátás elvesztését is maga után vonja, akkor a nyugdijas viszonyba való visszahelyeztetésre igénye nincs.

II. FEJEZET
A sebesülési pótdijakról
Általános elv

90. § A sebesülési pótdij a rokkantsági nyugdijtól teljesen független és a szolgálati időre s a rendfokozatra való tekintet nélkül, csak a megsebesülés fokához képest szabatik ki.

Igény sebesülési pótdijra

91. § Altisztek és közkatonák, kik ellenséges fegyver vagy más hadiszerek által vagy béke idején is szolgálatuk teljesitésében saját hibájuk nélkül sebesülnek vagy sulyosan sérülnek meg és ennélfogva válnak hadképtelenekké, a szabályszerü rokkantsági nyugdijon kivül, évi negyvennyolcz forint sebesülési pótdijban részesülnek.

92. § Altisztek és közkatonák, kik a 91. §-ban jelzett módon egyik kezüket vagy lábukat vesztették el, a szabályszerü rokkantsági nyugdijon felül, évi kilenczvenhat forint sebesülési pótdijat kapnak.

93. § Altisztek és közkatonák, kik a 91. §-ban jelzett módon két tagjukat vesztették el, vagy mindkét szemük világától megfosztattak, vagy csak igen nagy tárgyakat képesek közvetlen közelségből fölismerni, illetőleg csak a világosságot a sötétségtől megkülönböztetni, évi egyszáznegyvennégy forint pótdijban részesitendők.

94. § Valamely tagnak a keresetet kizáró hasznavehetlen volta, valamint a fejnek, mellnek vagy a hasnak oly mérvü megsebesülése vagy sulyos sérülése, mely fontos életszervek müködésének teljes és maradandó gátolását idézi elő: egy tag elvesztésével egyenlőnek tekintetik.

95. § Azon hadapródoknak, kik ellenség előtt történt megsebesülés folytán hadnagyi minőségben nyugalmaztatnak, a tisztek számára (36-39. §-ok) megállapitott sebesülési pótdijra van igényük.

A járandóság kezdete

96. § A sebesülési pótdij kezdetét, illetőleg ugyanazon határozványok irányadók, melyek a rokkantsági nyugdijra nézve érvényesek (83. és 84. §) ez utóbbihoz hasonlólag a sebesülési pótdij is oszthatlan, havonként előre fizetendő illeték.

A járandóság megszünése

97. § A sebesülési pótdij csak:

a) az illetékre jogositottnak elhaltával;

b) a kivándorlás vagy idegen (az osztrák-magyar monarchián kivüli) államban való honositás által szünik meg.

A sebesülési pótdij le nem tiltható

98. § A sebesülési pótdij sem birói, sem azonkivüli uton letiltás vagy végrehajtás alá nem esik.

III. FEJEZET
A rokkantak házainak ellátási állományába való fölvételről
Igény a rokkantak házaiban való ellátásra

99. § Azon rokkant altiszteknek és közkatonáknak, akik:

a) legalább harmincz évig megszakitás nélkül tényleg szolgáltak, vagy

b) az ellenség előtt történt megsebesülés folytán, vagy általában a katonai szolgálatban szemük világát elvesztették, vagy oly sulyosan sérültek meg, hogy különös ápolásra és felügyeletre van szükségük, végre azoknak - kik

c) tényleges szolgálat közben elmetompultságba vagy nehéz nyavalyába estek, vagy szélhüdés által tehetetlenekké lettek s rokonaiknál a kellő ápolásban nem részesülhetnek, - a rokkantak valamely házába való fölvételre van igényük.

A katonai rokkantak házaiban ellátott egyének illetékei

100. § A rokkantak házába fölvett rokkantakat minden körülmények között megilleti: a zsold, az étkezés, kenyér, a lakás, a ruházat és a mérsékelt áru dohány; az utóbbi a mérsékelt ár fizetése mellett.

Különös viszonyok beálltával pedig a szolgálati, munka-, menetpótdijra vagy az egészségi pótlékra ugyanazon kiszabás szerint van igényük, mint az állandó hadsereg legénységének.

101. § A rokkantak házaiba fölvett legénységet azon valóságos rendfokozat szerinti zsold illeti meg, melyben az illető a tényleges szolgálatban utoljára állott.

A rokkantak zsoldjának az egyes rendfokozatok szerinti kiszabását a III. szám alatt mellékelt táblázat tünteti elő.

A többi illeték kiszabására, továbbá a 99. §-ban elősorolt összes illetékek járandóságának kezdetére s megszünésére nézve, általában az állandó hadseregre nézve érvényes elvek irányadók.

Sebesülési pótdij

102. § A 91-94. §-ban elősorolt esetekben a rokkantak valamely házában ellátott legénységet is megilleti a sebesülési pótdij az ugyanott jelzett kiszabás szerint.

Ezen pótdij járandóságának kezdete és megszünése iránt a 96-ik, illetőleg a 83. és 84-ik, továbbá a 97. § határozványai érvényesek.

Lemondás a rokkantak házaiban való ellátásról

103. § A rokkantak valamely házában ellátott altiszteknek és közkatonáknak szabadságukban áll:

a) a rokkantak házában való ellátás helyett a rokkantsági nyugdijat a házon kivül lakás mellett igénybe venni, vagy

b) a rokkantak házában való ellátásról végkielégitéssel teljesen lemondani.

104. § Azon rokkantak számára, kiknek a rokkantak házában való ellátásra igényük van, de a kik különleges viszonyoknál fogva inkább a rokkantsági nyugdijat veszik igénybe, a rokkantak házában való ellátás mindenkor fentartva marad.

105. § A rokkantak házában ellátásra való lemondás esetében kiszolgáltatandó végkielégités a 23. §-ban megállapitott föltételek és módozatok mellett azon rokkantsági nyugdij két évi összege szerint szabatik ki, a melyre az illetőnek, a tényleges szolgálatból történt kilépése alkalmával az I. melléklet szerint igénye lett volna.

A rokkantak házában való ellátási igény elvesztése

106. § Ha a rokkantak házában ellátásra való igény sulyos börtönbüntetésre itéltetés folytán elenyészik, akkor a rokkantak házabeli összes illetékek (a sebesülési pótdij kivételével, 97. §), az itélet kihirdetésével egybeeső zsold-időszak utolsó napján megszünnek.

Oly rokkantak, kik iszákosságra adják magukat vagy megférhetlenségük folytán a rokkantak házában viszálkodásokat okoznak, vagy a rokkantak házabeli szabályoknak magukat alá nem vetik és minden megintés és büntetés daczára hibájukban javithatlanul megmaradnak s ennélfogva a rokkantak házában való ellátásra méltatlanok, a rokkantak házának parancsnoksága részéről a fölebbvaló főhadparancsnoksághoz (hadparancsnoksághoz) fölterjesztendő javaslat alapján, a rokkantak házából eltávolittatnak s számukra az őket megillető rokkantsági nyugdij utalványoztatik.

Temetési átalány

107. § A rokkantak házának ellátási állományában elhalálozott s a szabályszerü gyászkisérettel eltemetendő minden egyes altisztért vagy közkatonáért, ha a temetési költségek az illetőnek hagyatékából nem fedezhetők - a koporsó megszerzésére és egyéb ily alkalommal előforduló kiadásokra három forint átalány számitható fel a kincstár rovására, ha különben e czélra külön alap nem létezik vagy e tekintetben másként gondoskodva nincs.

A rokkantak házainak ellátási állományában elhalálozott legénység családjainak járó végkielégités

108. § Az első módozat szerint házasságra kelt s a rokkantak házainak ellátási állományában elhalálozott legénység családjainak (25. § 2. bekezd.) harmincz forint végkielégités jár, mely összeg az illetőknek a családfő elhalálozásakor azonnal, ugy mint a haláleset utáni napon szolgáltatandó ki.

B) CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET

109. § A föntebbi határozványok az alábbi módositásokkal a hadtengerészeti altisztek és matrózokra nézve is érvényesek.

110. § Altiszteknek, az alhajómestertől és a vele egyenfokozatuaktól kezdve fölfelé, a hajóhad valamely fölszerelt hajóján, valamely iskolahajóján vagy ennek parancsőrhajóján, béke idején a tiz évi szolgálati időn tuli hajón-lét tartama a nyugdij kiszabásánál a 65. §-ban foglalt határozványok szerint számitandó.

111. § A főhajómester, hajómester és alhajómester a velük egyenfokozatu altisztek nyugdija a havidijas, de dijosztályzatba nem sorozott egyének kiszabása szerint állapitandó meg és pedig 360 napra eső tényleges szolgálati zsold alapján, minélfogva ezen altisztek, negyven szolgálati év kitöltése után, a megfelelő tényleges szolgálati teljes illetéket kapják.

A haditengerészet legénységének járó évi rokkantsági nyugdiját, a hajómester-segédtől s a vele egyenlő fokozatuaktól lefelé a IV. a rokkantak házaiban elhelyezett tengerészeti legénység számára, a rendfokozatokhoz képest kiszabott rokkantsági zsoldot pedig az V. szám alatt mellékelt táblázat tünteti elő.

A szabadságos vagy tartalékos állományból alkalmazott polgári állam- vagy ezzel egyenlő (136. §) szolgálatu, avagy ez utóbbiból már nyugdijazott (nyugalmazott) vagy ellátási dijban részesitett tengerészeti legénységre nézve a 82-ik § szolgál zsinórmértékül.

A főhajómesterek, hajómesterek, valamint az ezekkel egyenfokozatu altisztek azonban a havidijas, de dijosztályba nem sorozott tartalékos egyénekkel (6. §) egyenlő igénynyel birnak és e czélra katonai nyugdijukat, illetőleg a polgári nyugdijnak (ellátási dijnak) 6. §. szerint esedékes 2 1/2%-os fölemelése a 360 napra kijáró ténylegességi zsold alapján lészen kiszámitandó.

A 82. § 2-ik bekezdése értelmében a haditengerészet többi szabadságos és tartalékos legénységet megillető pótjáradékot a polgári nyugdijhoz (ellátási dijhoz) a VI. melléklet tünteti elő.

112. § Azon haditengerészeti hajó- és gépész-suhanczok, kik szolgálat közben és annak következtében történt sérülések folytán válnak hadképtelenekké, a negyedik osztályu matrózokkal egyenlő eljárás alá esnek.

113. § A hadszergyári munkás személyzet ellátására nézve külön határozványok állanak fenn.

HARMADIK RÉSZ

A közös hadsereg és haditengerészet elmebeteg egyénei ellátásának módja a tébolydában

Általános határozványok

114. § Minden rendfokozatu elmebeteg tiszt (hadbiró, katonai orvos, csapat-számvevő, tengerészapród, katonai és tengerészeti lelkész, hivatalnok és dijosztályzatba nem sorozott havidijas egyén), ki katonai illeték (havidij vagy nyugdij) élvezetében áll, valamint azon altisztek, közkatonák és matrózok, kik tényleges szolgálat vagy rokkanti nyugdij élvezete közben vagy a rokkantak házainak ellátási állományában válnak elmebetegekké, ha tébolydába való átadásuk szükségesnek találtatik:

a) a nagyszombati rokkantak házának tébolydai osztályában, ha pedig ottani elhelyeztetésük lehetséges nem volna,

b) valamely polgári tébolydában helyezendők el.

Az előbbiek a nagyszombati rokkantak házának, - az utóbbiak pedig - betegségük tartama alatt a rokkantak azon házának állományában vezettetnek, melynek tisztéhez az illetőnek nyilvántartása tartozik.

Tisztek és egyéb havidijas egyének

115. § A nagyszombati rokkantak-házának tébolydai osztályában, valamint a polgári tébolydákban elhelyezett elmebeteg tisztek és egyéb egyének, havidijas egyének, a nekik járó rendszeresitett nyugdijban részesülnek.

A tébolydákban elhelyezett tábornokokat és tengernagyokat, törzs- és főtiszteket, sorhadi és tengerészeti lelkészeket és hivatalnokokat, az ezen intézetekben szokásos mód szerinti első, a tengerész-apródokat (tengerészjelölteket) a második, a hadsereghez és haditengerészethez tartozó, dijosztályzatba nem sorozott havidijas egyéneket, végre a harmadik osztályu ellátás illeti meg.

Azonfölül a tébolydában minden egyes elhelyezett havidijas egyénnek, a szükséges ruházat és fehérnemü megszerzésére s egyéb kisebb szükségletek fedezésére a nyugdijnak és a netaláni magánvagyonból eredő jövedelemnek elégtelensége esetében évi átalány és pedig az első osztályu ellátásuak számára nyolczvan, a második osztályuak számára hatvan, a harmadik osztályuak számára pedig negyven forint jár.

Az ellátás, valamint az intézetbe való szállitás költségei az elmebeteg nyugdijából és netaláni magánvagyonának jövedelméből fedezendők.

Ha azonban a nyugdij és a jövedelem összege a szállitás és ellátás költségeit nem fedezi, akkor a többlet a kincstár terhére hárul.

Az elmebeteg elhalálozása esetében ezen költségek megtéritésére maga a vagyon alaptömege is igénybe veendő, a mennyiben ez által az elhunyt családjának fennállása nem veszélyeztetik.

Altisztek, közkatonák, matrózok

116. § A tébolydákban elhelyezett elmebeteg altiszteket, közkatonákat és matrózokat illető költségeket különben kijáró illetékeik megszüntetésével a kincstár viseli, és pedig hadapródokért a második, a többi altisztekért, közkatonákért és matrózokért a harmadik osztály kiszabása szerint.

MÁSODIK CZIM

Magyar királyi honvédség

117. § A közös hadsereg egyéneinek katonai ellátására nézve megállapitott elvek a m. kir. honvédség tettleges szolgálatában rokkantakká vált tisztekre, lelkészekre, hivatalnokokra és átalában havidijas személyekre, továbbá altisztek és egyéb legénységre teljes mérvben érvényesek.

Ezen elvek kiváltképen pedig a 6., 77. és 82. §-nak a szabadságolt és tartalékos állománybeli egyéneket illető határozványai általában a nem tettleges honvédség és ennek a nyilvántartásában álló egyéneire is alkalmazandók, azonban e tekintetben a következő módositások irányadók.

118. § Mindazon esetekben, melyekben a közös hadsereg egyéneinek ellátása iránt a közös hadügyminister vagy valamely főhad- (katonai) parancsnokság intézkedik, a m. kir. honvédség egyéneinek ellátására nézve a m. kir. honvédelmi minister, illetőleg a honvédkerületi parancsnokságok intézkednek.

Ha azonban valamely honvédegyénnek ellátása egészben vagy részben a hadsereg javadalmazásának terhére esik: (1868. XLI. tc. 21. §), akkor a felülvizsgálatnak vegyes bizottságilag kell történni és a felülvizsgálati leletnek megerősitése, az első esetben havidijas egyéneknél a közös hadügyért, legénységnél a főhad- (katonai) parancsnokságokat, az utóbbi esetekben a havidijas egyénekre nézve a honvédelmi ministert, egyetértőleg a közös hadügyérrel, a legénységre nézve pedig a ker. parancsnokokat, egyetértőleg a főhad- (katonai) parancsnokságokkal illeti.

119. § A honvédség egyéneit ezen törvény szerint megillető mindazon ellátási dijak, melyek nem határozottan a közös hadsereg javadalmazását terhelik, a honvédelmi s illetőleg azon ministerium javadalmazásából födöztetnek, melyből az illető tényleges szolgálati polgári fizetését élvezte (6. és 82. §)

120. § A nyugdij kiszabásánál szolgálati idő gyanánt (8-14. § továbbá 77-83. §) a m. kir. honvédségben teljesitett szolgáIatokra való tekintettel, beszámitandó még:

a) azon idő, mely alatt a hadsereg nyugdij-élvezetében maradó honvédegyének (121. §) a honvédség tettleges állományában szolgálnak még akkor is, ha annak tartama alatt a tényleges szolgálati havidij helyett csak a nyugdijra esedékes többletet élvezik;

b) a m. kir. honvédség nem tettleges állománybeli vagy a nyilvántartásában álló állománybeli egyéneknek minden időleges szolgálata béke, hadkészültség és háboru idején, ha azzal a tényleges szolgálati illetékek (nyugdijra esedékes többlet) vagy a napi tettlegességi illeték, illetőleg a zsold élvezetére való igény van egybekötve.

c) a megszabott összes tantárgyaktól és azok hallgatásának tartamától föltételezett azon idő egész terjedelmében, melyet a honvédségnek nem tettleges állománybeli vagy a nyilvántartásban álló egyénei valamely rendszeresitett honvédiskolában töltöttek, történt legyen bár ez saját költségükön;

d) minden a m. kir. honvédségbe való belépés előtt a közös hadsereg vagy hadi-tengerészet tettleges állományában vagy polgári állam- és ezzel egyenlő (136. §) szolgálatban töltött idő (8. és 77. §), ha a m. kir. honvédséghez való átlépés közvetlenül, vagy az állandó avagy időleges nyugállományból (várakozási illetékkel való szabadságoltatás) történt s polgári állam- vagy ezzel egyenlő (136. §) szolgálat beszámitható volt.

121. § A közös hadsereg (hadi-tengerészet) nyugállományából, illetőleg a rokkantak állományából a m. kir. honvédséghez áthelyezett tiszteknek, lelkészeknek, hivatalnokoknak és átaljában havidijas egyéneknek, valamint altiszteknek és közhonvédeknek is - a honvédség akár tettleges, akár nemtettleges állományához vagy a nyilvántartásához tartozzanak, - az álló hadseregben teljesitett tettleges szolgálatokért már elnyert nyugdij, a közös hadsereg javadalmazásából továbbra is mindaddig rendszeresen kiszolgáltatandó, mig arról önként le nem mondanak, vagy azt el nem vesztik.

122. § Ily egyének a honvédségi beszámitható szolgálattétel következtében igényt nyernek a nekik folytatólagosan kiszolgáltatandó hadseregbeli nyugdij fölemelésére.

A honvédelmi ministerium javadalmazását terhelő ezen hányadnak meghatározása - a 128. §-ban megjelölt eset kivételével, - az uj szolgálati időnek a korábbihoz közvetlenül napok szerint való hozzászámitásával, esedékes összes szolgálati időnek, valamint a legutóbb élvezett havidijnak (nyugdijnak a többlettel együtt 120. és 121. §), illetőleg zsoldnak alapján történik.

Ezen ujolagos kiszabás, a tettleges állománybeli honvédegyénekre nézve csak a nyugállományba ujból való áthelyezésükkor történik, a nem tettleges állománybeli, vagy a nyilvántartásban álló honvéd egyénekre nézve azonban esetről esetre és pedig azonnal, mihelyt számukra a honvédségnél töltött beszámitható szolgálati idő következtében magasabb nyugdij-hányad jár.

123. § Azon nem tettleges állománybeli, vagy nyilvántartásban álló honvédegyének, kik a közös hadsereg javadalmazásából kapnak nyugdijt - ha ezen viszonyban magasabb rendfokozatba lépnek elő: az ezen utóbbi rendfokozatnak megfelelő magasabb nyugdijra való igényt csak akkor nyerik el, ha vagy rendszeresitett tettleges szolgálati állomásra véglegesen alkalmaztatván, ebből ujra visszalépnek a nyugállományba, vagy ha a tettleges szolgálati állomáson való alkalmaztatástól eltekintve - az ellenséggel szemben vagy béke idején is - közvetlenül a katonai szolgálat teljesitése közben történt sebesülés, sulyos sérülés, vagy az egészségnek valamely, a 4. § c) pontja értelmében szenvedett állandó megrontása következtében szolgálatképtelenekké váltak.

Ezen nyugdij-fölemelés, a 128. §-ban emlitett eset kivételével, szintén a honvédelmi ministerium javadalmazását terheli.

124. § Azt, hogy a jelen törvény hatályának napjától kezdve, mely időszakok tekintessenek hadjáratokul, illetőleg hadi évekül (10. § 3-ik bekezdés és 78. §), ugyszintén azt is, hogy ezen kedvezmény a m. kir. honvédség, mely részeire terjed ki, Ő Felsége esetről-esetre kibocsájtandó rendelet által határozza meg.

125. § Azon elhalálozott nyugdijasok családjait, kik nyugállományban nősültek (127. §), a halálozási negyed-dij, illetőleg végkielégités csak azon esetben illeti, ha a férj vagy atya házasságra kelése után, a m. kir. honvédség tettleges állományában ismét állandóan volt alkalmazva s ezután ujolag nyugalomba helyeztetett, vagy habár csak ideiglenesen alkalmaztatott is, de az ellenséggel szemben történt megsebesülés, vagy egyéb szolgálat közben saját hibája nélkül szenvedett sérülés avagy kórházi szolgálatban kapott ragadós betegség folytán mult ki.

Ha az elhunyt nyugdij-illetményét vagy annak egy részét a közös hadsereg javadalmazásából huzta, akkor a halálozási negyeddij, vagy annak hadseregbeli nyugdij alapján kiszámitandó hányada a hadsereg javadalmazásának terhére esik, de a mennyiben nem esetleg a 128. § határozványai lennének alkalmazandók - csak akkor, ha az elhunyt már a hadsereg tettleges állományában vagy állandó nyugállományában, az utóbbi esetben azonban az 1868. évi XL. törvénycikk hatálya előtt, - nősült meg.

Az illetékes halálozási negyeddij maradványa a honvédelmi ministerium javadalmazását terheli.

Ha pedig az illető az állandó nyugállományban csak a védtörvény hatályának megkezdése után nősült, akkor a 128. § esetének kivételével - halálozási illetékes egész negyeddij a honvédelmi ministerium javadalmazásából fizettetik.

126. § Katonai állománybeli magyar kir. honvéd-tisztek századostól lefelé, ha valamely beszámitható szolgálattétel közben váltak rokkantakká és az állandó nyugállományhoz tartoznak (47. §), a katonai rokkantak házainak ellátási állományába ép ugy fölvehetők, mint a közös hadsereg tisztjei.

Nyugállománybeli magyar kir. honvéd hadbirósági tisztek, orvosok, számvivők, lelkészek és hivatalnokok a IX. dijosztályzattól lefelé a rokkantak ellátásába kivételesen szintén felvehetők (48. §), a mennyiben tudniillik valamely beszámitható szolgálattétel közben váltak rokantakká. A beszámitható szolgálati időközben rokkantakká vált napidijosztályba nem sorozott egyéneknek, a katonai rokkantak házainak ellátási állományaiba való fölvételét illetőleg, ugyanazon eljárás követendő, mely a közös hadsereg katonai állásu egyéneire nézve fönnáll (58. és 59. §.) .

Végül a beszámitható szolgálati időközben rokkantakká vált honvéd altiszteknek és közhonvédeknek a katonai rokkantak házainak ellátási állományába való felvételre, a második rész III-ik fejezetének határozványai szerint, ép oly igényük van, mint a közös hadsereg rokkant altiszteinek és közkatonáinak. A mennyiben azonban a magyar kir. honvédség egyéneinek a katonai rokkantak házainak ellátási állományaiba való felvétele nagyobb illetékeket igényelne, mint a minők az illetőknek a közös hadsereg javadalmazásából járnak (121., 122. és 128. §), akkor a többlet, - ha pedig az illetőknek ezen javadalmazásból való ellátásra semmi igényük nincs, az illetékes kiadásoknak (59. és 105. §-ban emlitett) halálozási negyeddijt, illetőleg végkielégitést is beszámitva, egész összege a honvédelmi ministerium javadalmazásából téritendő meg.

A honvéd-egyének a katonai rokkantak házaiban való felvétele iránti határozat, a hadsereg hatóságait, nevezetesen a volt havi dijas egyénekre nézve a közös hadügyministert, a többi honvéd egyénekre nézve pedig a főhad- (katonai) parancsnokságokat illeti.

E részben zsinormértékül tekintendő, hogy a háboruban szolgálatképtelenekké vált honvéd-egyének ugyanazon igénynyel birnak, mint a hadseregbeliek, mire nézve csakis különös tekintetre méltó érdemesültség ad elsőbbséget; továbbá, hogy békében szolgálat képtelenekké vált honvédtisztek s esetleg a jelen szakasz második bekezdésében megnevezett havidijas egyének csak rendkivüli esetekben, - békében szolgálatképtelenekké vált altisztek és honvédek ellenben, a mennyire a hely engedi, mindenkor felvétetnek a rokkantak házaiba.

A fentebbi fizetési elvek akkor is érvényesek, ha a jelen törvénycikk harmadik részében foglalt határozványok a m. kir. honvédség egyéneire alkalmaztatnak.

127. § Honvédegyének felülvizsgáltatása a honvédelmi ministeriumnál vagy a honvédkerületi parancsnokságoknál a honvédségből összeállitandó - esetleg a 118. §-ban meghatározott vegyes felülvizsgáló bizottságok által történik.

128. § Ha honvédegyének mozgósitás, közös állami vagy hadi czélokra való alkalmaztatásuk következtében válnak szolgálatképtelenekké, akkor a jelen törvénycikk értelmében járó katonai ellátási illetékek, melyekben a rokkantak házábóli ellátás és az elmebetegek eltartása (126. §), valamint az esetleges halálozási negyeddij (125. §) is benfoglaltatik, a közös hadsereg javadalmazásából fizetendők, és pedig:

a) a sebesülési pótdijak minden esetben;

b) a nem tettleges állománybeli azon honvéd-egyéneknek, kik a mozgósitás előtt polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatban nem állottak, összes ellátási illetményei;

c) a 6. és 82. § szerint csakis a katonai szolgálati időért járó katonai nyugilletékek azon nem tettleges állománybeli vagy a nyilvántartásban álló honvédegyének számára, kik valamely polgári állam- vagy ezzel egyenlő szolgálatban (136. §) állanak, avagy ezen szolgálatból már nyugdijazva vagy nyugalmazva vannak, vagy ellátási dijban részesittettek és ezen utóbbi esetekben mozgósitásközben katonai szolgálattételre alkalmaztattak;

d) azon nyugdij-többlet, melyre hadseregbeli vagy honvédségi nyugdijt avagy mindkettőt huzó nem tettleges állományu vagy nyilvántartásban álló honvéd-egyének a mozgósitási viszonyból eredő beszámitható szolgálati időnek a korábbi betudható, de még nem dijazott szolgálati időhöz való hozzászámitása által, legutóbb kapott havi dijuk alapján igényt nyernek;

e) végül a rendszeresitett szolgálati állomásokon véglegesen alkalmazott tettleges állománybeli honvéd-egyének részére, az egész beszámitható szolgálati idő alapján esedékes összes ellátási illetmények.

Átmeneti és vegyes határozványok

129. § A jelen törvénycikk kihirdetése előtt nyugalmazott tisztekre, tengerész-apródokra (tengerész-jelöltekre), katonai és tengerészeti lelkészekre, katona- és tengerész-hivatalnokokra, valamint havi dij élvezetében állott egyéb közös hadseregbeli, hadi tengerészeti és m. kir. honvédségi egyénekre csak annyiban bir visszaható erővel, a mennyiben azok vagy már nyugdijaztatásuk előtt az ujon szabályozott fizetési tételek élvezetében állottak, vagy várakozási illetékkel szabadságolva voltak és a rendfokozatukkal összekötött fizetéseiknek szabályozása ezen szabadságolás alatt történt.

Mindkét esetben az illetőknek, a jelenlegi katonai nyugdij a 15., 16., esetleg 18. és 19. § értelmében ujra kiszabandó.

E kiszabásnál a legutóbbi tettleges rendfokozatnak megfelelő uj havi dij és a nyugdijazáshoz már beszámithatónak elismert szolgálati idő veendő alapul.

Azon egyének számára, kiket e szerint nagyobb nyugdij illet, ez utóbbi a jelen törvénycikk kihirdetése után következő hó 1-ső napjától kezdve jár; azok ellenben, kiknek a fentebbi uj kiszabás értelmében egyenlő vagy csekélyebb nyugdij lenne esedékes: előbbi illetményeik élvezetében maradnak.

A 47-dik, 48-dik és 69-dik szakaszokban elősorolt azon egyének, kik jelenleg már a katonai rokkantak házainak ellátási állományaihoz tartoznak, szintén e törvény kihirdetése után következő hó 1-ső napjától kezdve lépnek a számukra meghatározott uj illeték élvezetébe, a mikor is a rokkantak havi dija (50. és 69. §) részükre a valóságos rendfokozatuknak megfelelő ujra szabályozott tényleges szolgálati havidij kilenczven százalékának mérvében szabandó ki.

Azon egyének azonban, kik az emlitett uj kiszabás következtében eddigi összes illetékeikkel egyenlő vagy ezeknél csekélyebb nyugdijt kapnának: eddigi illetékeiket tartják meg.

A jelen törvény a már nyugzsoldos, illetőleg a rokkantak állományabeli vagy a katonai rokkantak házainak ellátási állományába fölvett hadseregbeli, haditengerészi és honvéd altisztekre, közkatonákra és ezekkel hason rendfokozatuakra nem alkalmazható.

130. § A hadsereg, hadi tengerészet és honvédséghez tartozó azon egyének ellátási igényei - kik szolgálataikat oly kivételes viszonyok között teljesitették, melyek ezen törvény értelmében a nyugdij kiszabásánál beszámithatónak ugyan nem jelöltettek ki, de a melyek Ő Felségének korábbi kegyelmi tényei, vagy az eddigi különleges szabványok és az illető minister fölterjesztésére Ő Felségének külön elhatározása alapján nekik beszámitandók, - személyükre nézve jövőre is érvényben maradnak.

131. § A szolgálati időnek a nyugdij kiszabásánál a jelen törvény 13. és 78. §-ban kimondott kedvezőbb számitásba vétele ugyanezen okból a katonai térképezésnél és háromszögelésnél az 1871. évi január 1-től alkalmazott tisztekre, hadapródokra és altisztekre nézve, az imént nevezett naptól fogva kezdődik.

A 12. §-ban foglalt kedvezmények átalában szintén a jelen törvény hatályának napjától kezdődnek ugyan, azonban azon főhadnagyok és hadnagyokra nézve, kik a katonaképző intézetek szolgálatába azon igéret mellett léptek, hogy a tanszakmában való hat évi kielégitő működésük folytán elő fognak léptettetni, csak a bekövetkezett előléptetés után és csakis akkor vehetők igénybe, ha az emlitettek ily alkalmazásban még tovább is szolgálnak.

132. § A katonai jelleg megtartása mellett kilépett azon tiszteknek, kik az 1869. évi julius 31-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján a tartalékba, a honvédségbe ugy a szolgálaton kivüli viszonyba helyeztettek át, valamint a hason sorozatba tartozó azon tiszteknek, kik legfelsőbb jóváhagyás mellett a tettleges szolgálatba már előbb ujra beléptek, s még abban állanak, a kilépés előtt töltött szolgálati idő, valamely katonai ellátásra való igénynek érvényesitése alkalmával, a nyugdij kiszabásánál beszámitandó.

133. § Azon elhalálozottak családjait, kik ugyan a nyugállományban, de még a véderőről szóló 1868. évi XL. és XLI. tvczikkek életbe lépte előtt nősültek, a halálozási negyeddij, illetőleg végkielégités (25-27. azután 125. §) minden körülmények között továbbra is illeti.

134. § A katonai ellátási törvény a 119., 120., 121., 122., 123., 125., 126. és 128. §-ban tartalmazott határozványok figyelembe vétele mellett teljes mérvben alkalmazandók a jelenlegi honvéd-egyénekre, az őket jövőben megillető nyugdij tekintetében, valamint a honvédség szolgálatából a hadsereg vagy honvédség nyugállományába már áthelyezett egyénekre is.

135. § Azon egyének, kik a honvédségnek az 1868:XLI. tvczikk alapján történt felállitásakor a hadsereg (hadi tengerészet) tettleges állományából az előbbinek tettleges állományába helyeztettek át, a nyugállományba már bekövetkezett vagy bekövetkezendő áthelyezésükhöz a nyugdijnak a hadseregben (hadi tengerészetben) teljesitett tettleges szolgálat alapján járó hányada a közös hadsereg javadalmazásából fizettetik, a mennyiben a 128. §-ban meghatározott eset nem állana be.

136. § Azon szolgálat, mely a polgári államszolgálattal egyenlőnek tekintendő, véglegesen a polgári államszolgálatban álló egyének nyugdijazási törvénye által lesz megállapitandó, ennek alkotásáig azonban esetenként a jelenleg alkalmazott szabályok alapján, az illetékes ministerium által határoztatik meg.

137. § A katonai ellátási törvény a közös hadsereg, hadi tengerészet és a magyar kir. honvédségnek a legfelsőbb udvartartásnál tettlegesen alkalmazott egyéneire, a cs. kir. s a magyar kir. testőrség és a palota-őrség állományához, és a magyar királyi lótenyésztő intézetek katonai osztályához tartozó tisztekre, katonai lelkészekre, katonai hivatalnokokra és napdijosztályzatba nem sorozott havidijas egyénekre, továbbá altisztekre és közkatonákra is alkalmazandó.

Az országos csendőrség egyéneinek ellátási igényeire nézve, ennek végleges törvényszerű szabályozásáig, a jelenleg alkalmazott szabályok mérvadók.

138. § Ezen törvénycikk hatálya a magyar állam összes területére kiterjed, kihirdetése napján érvényesül és végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg; ki e végből a közös hadügyministerrel s a többi érdekelt ministerekkel egyetértőleg intézkedik.