1876. évi XII. törvénycikk indokolása

a Királyföldről (fundus regiusról), továbbá a szász egyetem (universitas) rendezéséről és az egyetemnek, valamint az ugynevezett hét biráknak vagyonáról * 

Általános indokolás

Jelen törvényjavaslatnak két czélja van. Egyik: megállapitani a Királyföld rendezésének módját. Másik: rendezni a szász egyetemet, valamint a szász egyetem és az ugynevezett hétbirák vagyoni viszonyait.

Az első czél megvalósitása a törvényjavaslat két első szakaszába van fektetve, melyeket a tárgy fontosságánál fogva szükségesnek vélem külön indokolni.

Erdélyben az 1848-ik évig, három politikai nemzet létezett, ugymint a magyar, a székely és a szász; és mindenik nemzetnek meg volt a maga külön földterülete: a magyarok földje, a székelyek földje és a Királyföld. Mindenik emlitett nemzetnek meg voltak saját előjogai (privilegiumai) és mindenik nemzeti földön kisebb-nagyobb mértékben más és más volt a köz- és magánjog.

Az ezen nemü különbségeket azonban már az 1848-ik évi (kolozsvári) I. törvénycikk eltörölte elvileg; és még tisztábban megállapitja ezt az 1868. évi XLIII. törvénycikk 1. §-a, midőn kimondja, hogy az Erdélyben 1848-ig létezett politikai nemzetek szerinti területi felosztások s az azokkal összekötött előjogok meg vannak szüntetve.

Miután azonban a királyföld és az ország többi részei között levő politikai beligazgatási eltérések nagyon jelentékenyek voltak, az emlitett 1868-iki törvénycikk 10. és 11. § által utasittatott a ministerium, hogy a Királyföld rendezéséről és a szász universitásról törvényjavaslatot terjeszszen az országgyülés elé, és addig is felhatalmaztatott, hogy az ama törvényben kifejtve levő elvek szerint, a királyföldi hatóságok belszervezetét és belkormányzatát illetőleg, ideiglenesen intézkedjék. Továbbá az 1870-ki XLII. törvénycikk 88. §-a szintén kimondja, hogy a Királyföld rendezéséről külön törvény fog intézkedni.

Tehát a ministeriumnak törvények által megszabott kötelessége volt a Királyföld rendezéséről és a szász universitásról törvényjavaslatot terjeszteni az országgyülés elé.

Ha azonban különböző törvényeknek összevágó rendeletei nem követelték volna is meg, hogy a Királyföld rendezéséről javaslatot terjeszszek a képviselőház elé; ugy is megtettem volna.

Mert sem az egymástól elszakitott igen szabálytalan alaku területek, az összes Királyföld, a helyes közigazgatás szempontjából tekintve, egy törvényhatóságot nem képezhetnek sem a jelenlegi 11 külön királyföldi törvényhatóságnak, mint külön álló törvényhatóságoknak jelen területükben meghagyása nem lehetséges; sem pedig az, hogy a 11 királyföldi törvényhatóság külön-külön megmaradván, azok együtt még egy magasabb rangu politikai szövetkezetet is képezzenek és a szász-ispán elnöklete alatt, mint a királyföldi képviselők közgyülése, mint status in statu, létezzenek, a helyes közigazgatás és az államérdek szempontjából nem fogadható el.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az első §-ban világosan ki van tüntetve jelen törvényjavaslatnak e kérdésre vonatkozó iránya, mely nem egyéb, mint hogy a Királyföldnek különleges állása megszüntettetvén, a Királyföld területe a következő törvényhatósági területi kikerekitések alkalmával ugyanazon szempontok alá essék, mint a körülötte fekvő más törvényhatóságok területe, és a közigazgatás körében még fennállott különbségek megszünjenek.

Megjegyzem még itt azt, hogy az egyes királyföldi törvényhatóságoknak közigazgatási czélokra használt magán vagyonáról és jövedelmeiről, a területi kiigazitásokról szóló törvény, melylyel ezen törvény ugy is egyidejüleg kell, hogy életbelépjen, a tulajdonjog teljes megóvásával fog intézkedni.

A 2. §-hoz

A 2. §-ban a történelmi elnevezések iránt létező kegyeletnek kivántam eleget tenni.

És most áttérek e törvényjavaslat másik czéljának megvilágitására.

A szász nemzeti egyetemnek, illetőleg a szász nemzeti egyetem közgyülésének a régi időben három külön müködési köre volt:

1. a szász nemzet egyeteme, mint az Erdélyt alkotott három politikai nemzet egyike, gyakorolta azon statutarius jogot a közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás mezején, melylyel azok fel voltak ruházva; őrködhetett a szász nemzeti előjogok épségben tartása felett és közvetve magának az összes alkotmánynak érvényben létét illetőleg;

2. a szász egyetem közgyülése itélőszéket képezett;

3. a szász nemzeti vagyon felett rendelkezett.

A már fennebb emlitett 1848-iki kolozsvári I. és 1868-iki XLIII. törvénycikkek által elvileg ki levén mondva az előjogokat élvező külön politikai nemzeteknek, valamint a nemzeti területeknek is megszüntetése; magától értetik, hogy a szász nemzetnek politikai és közigazgatási jogokat gyakorló nemzeti gyülései, melyek az elmult időkben ugyis nem egyszer elhivatásukat félreismerve, hatáskörükön messze tulkaptak, többé nem létezhetnek.

A mi a szász nemzeti egyetem igazságügyi hatáskörét illeti, e tekintetben már intézkedtek a törvények azáltal, hogy a Királyföldön az igazságszolgáltatást egyenlővé tették az ország többi részeiben levővel. Tehát a szász egyetemnek hatásköre már e tekintetben is megszünt.

Nem maradt ezek szerint a szász egyetem régi hatásköréből egyéb hátra, mint az igen jelentékeny szász nemzeti vagyon felett való rendelkezés és annak hivatás szerint való felhasználása felett való ellenőrködés.

Ezen jogban meg is kell maradnia a szász nemzeti egyetemnek ezután is, ha csak azon méltó vádnak nem akarjuk magunkat kitenni, hogy egyesek vagy vidékek magán vagyona felől az állam maga önkényüleg rendelkezik.

Ezen felfogás alapján készült a jelen törvényjavaslatnak a szász nemzeti egyetemről, valamint a szász egyetem és a hétbirák vagyonáról szóló része.

A 3-7. §-okhoz

A 3-7. §-okban meg van állapitva az egyetemnek hatásköre, hogy az egyetemi vagyon csak közmivelődési czélokra fordittathatik, hogy az egyetemi vagyont illető tulajdonjog változatlanul fentartatik, hogy az egyetem jövedelmei a tulajdonos összes lakosság javára használandók fel vallás és nyelvkülönbség nélkül és hogy a szász nemzeti egyetem nevében a szász nemzeti egyetem közgyülése rendelkezik.

A 8. §-hoz

A 8. § megállapitja ezen közgyülés összealkotási módját.

Elnöke ezután nem lehet a szász ispán, miután e hivatal a Királyföld rendezése tárgyában alkotandó törvény szerint megszünik, hanem lesz ezen törvényjavaslat szerint Szeben megye főispánja, a mely méltóság kezdetben ugyis összeesett a szász ispánsággal.

Alelnököt maga választana a közgyülés, jegyzője pedig az egyetemnek állandó titkára lenne.

A mi az egyetemi közgyülés tagjai számát illeti: 1848. előtt minden törvényhatóság 2-2 követtel képviseltette magát, benne tehát az összes szám 22 volt, az elnökkel együtt 23.

Az 1869-ben az országgyülés által adott felhatalmazás folytán a ministeriumtól kiadott ideiglenes utasitás szerint, az egyetem közgyülése az elnökön kivül 44 tagból állott. Ugyanis Szebenszék és Brassó vidéke egyenkint 3 képviselőt küldtek oda, tehát összesen 6-ot. A többi 9 törvényhatóság kettőt-kettőt, összesen 18-at. Ezeken felül Nagy-Szeben és Brassó városok maguk szintén küldtek 3-3 képviselőt, tehát összesen 6-ot. Segesvár, Medgyes, Besztercze, Szászváros és Szászsebes városok egyenkint 2-2 képviselőt, tehát összesen 10-et. A Nagy-Sink, Kőhalom, Szerdahely és Ujegyház székhelyek külön-külön 1-1 képviselőt, tehát összesen 4-et.

Ezen szám azonban a tapasztalás szerint tulságosan nagynak mutatkozván, jelen törvényjavaslat majdnem visszatér a 48. előtti számhoz, midőn az elnökön és jegyzőn kivül 20 képviselőt ajánl megállapitani.

A 9. §-hoz

A 9. § szerint ezentul az egyetem közgyülése tagjai 3 évre választatnának, miután feleslegesnek mutatkozik fentartása az 1869-iki ideiglenes rendszabályzat azon rendeletének, hogy egyetemi közgyülés minden évben legalább is egy tartatván, a képviselőknek arra minden külön esetben ujonnan kell választatniok.

A 10-14. §-okhoz

A 10-14-ig terjedő szakaszok a közgyülésre vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak.

A 15. §-hoz

A 15. § az egyetem központi hivatalát szabályozza.

A 16. §-hoz

A 16. § tartalmazza az átmeneti intézkedéseket.

A 17-19. §-okhoz

A 17-19. § a hétbirák jószágáról intézkednek.

Ezen szakaszokat illetőleg megkivánom még jegyezni, hogy az ugynevezett hétbirák a Királyföldnek hét törzstörvényhatósága, melynek egyeteme bizonyos a szász universitáséhoz hasonló nemü és rendeltetésü vagyonnal bir.

A csodálatos és szövevényes viszonyoknak bizonysága, hogy eme hétbirák vagyonát jelenleg, és pedig a százados és törvényes gyakorlat és tényleges állás szerint nem hét, hanem nyolcz törvényhatóságnak egyeteme birja és a 11 királyföldi törvényhatóságból abban jogilag csak 3-nak, u. m.: Brassó városának és vidékének, Besztercze városának és vidékének, Medgyes városának és széknek nincsen része. A hétbirák vagyonára nézve tehát külön kellett intézkedni, a felhozott szakaszokban való intézkedések azonban, ugy hiszem, eléggé világosak arra, hogy bővebb indokolást szükségessé ne tegyenek.

A 20. §-hoz

Végre a 20. §-t illetőleg még megjegyzem, hogy miután jelen törvényjavaslat életbeléptetése elválaszthatlan kapcsolatlan áll más közigazgatási reformra vonatkozó, még meg nem alkotott törvényekkel, leghelyesebbnek mutatkozott életbeléptének időpontja megállapitásával a belügyministert bizni meg.