1876. évi XIII. törvénycikk

a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról * 

I. FEJEZET

A cselédekre vonatkozó általános intézkedések

1. § A cseléd és gazda közötti viszony a két fél között közös megegyezéssel létrejött irás- vagy szóbeli szolgálati szerződésen alapul.

Az, a ki magát szerződésileg bizonyos háztartás vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesitésére kötelezi, cselédnek,

az pedig, ki a szolgálati szerződésnél fogva a cseléd bérét kiszolgáltatni köteles, gazdának neveztetik.

2. § A cseléd, a fentebbiek alapján történt szolgálatba való lépésével a gazda, illetőleg családja háznépének tagjává válik, miből mindkét félre nézve a pusztán anyagi kötelezettségeken tulmenő, a jelen törvényben körülirt viszonyos jogok és kötelezettségek támadnak.

3. § Nem tekintethetnek cselédeknek:

a) azok, kik tudományos előkészültséget s átalában magasb miveltséget feltételező, habár folytonossággal tartó szolgálatokat teljesitenek;

b) azok, kik személyes és bizonyos időre folytonos, de nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra vannak lekötelezve, mint például kereskedő- és iparos-segédek, tanonczok, gyári és iparos munkások stb.; végre

c) azok, kik háztartási és gazdasági teendőkre ugyan, de naponkénti dijazás mellett, vagy bizonyos részért vannak lekötelezve, például napszámosok, részes munkákat teljesitők, szakmányosok, varrónők, varrónők stb.

4. § Családi viszonyok között a cselédség fogadása rendszerint a családfőt, a férfit illeti, de a ház körül és belszolgálatra való cselédeket a ház asszonya is fogadhat fel, nézetkülönbség esetében azonban a férj szava ezekre nézve is döntő, ki ily cselédet, ha már szolgálatban állott, a törvényes felmondási idő megtartása mellett elbocsáthat.

5. § A férj, illetőleg családfő cselédfelfogadási és elbocsájtási jogát megbizottjára is átruházhatja, ez átruházásnak megtörténte azonban kétség esetében bizonyitandó.

6. § A ki mint cseléd akar alkalmaztatni, annak saját személye felett törvény szerint szabadon kell rendelkezhetni.

7. § Ha atyai hatalom vagy gyámság alatt álló egyén akar beszegődni, arra az atya vagy gyám beleegyezése szükséges.

Ha az atya vagy gyám a beleegyezést alapos ok nélkül megtagadja, azt a cselédügyben illetékes első foku hatóság (115. §) pótolhatja, fenmaradván az atyának vagy gyámnak felügyelési, esetleg felebbezési joga, mely utóbbi azonban végleges elintézéséig a hatósági felebbezett határozatnak foganatositását meg nem akaszthatja.

8. § A cselédkönyv (69. §) előmutatásával történt beszegődés a gazdára nézve azon jogi vélelmet állapitja meg, hogy a beszegődés az atya vagy gyám beleegyezésével történt.

9. § Férjnél levő asszonyok, ha férjeik ellenzik, nem léphetnek szolgálatba. Kivétetnek e szabály alól a férjeiktől törvényesen, akár ideiglenesen, akár végképen elválasztott asszonyok.

10. § Ha ideiglenes szabadsággal elbocsájtott katona, hadi-tengerész vagy honvéd cselédnek szegődik s a katonai hatóság által behivatik, a cselédi szerződés ereje minden kárpótlás nélkül megszünik.

Hasonló eset áll azokra nézve is, kik ujonczállitás alkalmával besoroztatván, katonai szolgálatuk megkezdésére behivatnak.

Ellenben ha tartalékos vagy honvéd a törvényszerü évenkénti gyakorlatra behivatik, ez a cselédszerződési viszonyt meg nem szünteti, s az ily cseléd magát, ha az alól a gazda fel nem menti, vagy azzal ez időre máskép ki nem egyezik, helyettesittetni tartozik. Ki e helyettesitést nem teljesiti, a gazdát távollétének idejére bérének arányában kárpótolni köteles.

Katonai szolgálatba való önkéntes beállás esetében pedig a cseléd a gazdának kártéritéssel tartozik.

A szolgálati szerződésről

11. § A szolgálati szerződés ugy irásban, mint szóval is köthető

12. § A szerződés feltételeinek megállapitása a felek szabad egyezkedésétől függ.

13. § Érvénytelen azonban az oly szerződés, mely meghatározott számu évek, hónapok, hetek vagy napok számában ki nem fejezhető, tehát bizonytalan időre köttetik vagy a mely legalább annyiban korlátolva nem lenne, hogy mindkét fél a jelen törvény értelmében megengedett felmondás után a szerződéstől visszaléphessen.

14. § A jó erkölcsökbe vagy törvénybe ütköző cselekményekre, daczára az ellenkező szerződésnek, senki sem kötelezhető.

15. § Ha a szerződés alkalmával foglaló is adatott és elfogadtatott, az csak annak bizonyitékául szolgál, hogy a szolgálati szerződés tényleg megköttetett.

A foglaló bármi csekély összegből állhat s az - ha csak szegődéskor az ellenkező ki nem köttetett - a kialkudott bérbe betudandó.

16. § A foglalónak egyoldalu visszaadása a szerződés érvényét nem szünteti meg; kivétetnek azon esetek, a melyekben a cseléd a jelen törvény (10. és 22. §) értelmében nem köteles szolgálatba lépni.

17. § Ugyanazon időre több helyre szegődni, vagy több gazdától venni fel foglalót, 5 frttól 20 frtig terjedő birság vagy két forintot egy napra számitva, megfelelő elzárás büntetés terhe alatt tilos.

18. § Azon cseléd, ki több gazdához szegődött, vagy több gazdától vett fel foglalót, azon gazdához köteles szolgálatba lépni, a kivel a 11. § értelmében legelőször szerződött - ha ez őt elfogadni akarja. - A többieknek, - mennyiben a megelőző szerződésről tudomásuk nem volt, - az általok netán adott foglaló visszatéritésén kivül a cselédszerzési dijak és költségek, ugyszintén egyébként netán szenvedett káruk a cseléd által megtéritendő.

19. § A gazda, ki egy előbb törvényesen elszegődött cselédet tudva felfogad, a foglalót veszti és ezenkivül 10-40 frtig terjedő birsággal fenyitendő.

20. § Megköttetvén a jelen törvény értelmében a szerződés, a gazda köteles a fogadott cselédet elfogadni, az pedig tartozik szegődési helyére belépni s ez utóbbi ennek ellenében nem érvényesitheti azt, hogy előbbi gazdájával ujból kiegyezett.

21. § A szerződés megkötése után nem köteles a gazda a cselédet elfogadni:

a) ha a gazda a cseléd hűsége vagy erkölcsi magaviselete iránt utólag alapos kifogásokat érvényesit, vagy ha a cselédre nézve azon esetek valamelyike áll be, melyek miatt az 52. § értelmében a gazda jogositva van, cselédét rögtön vagy felmondás nélkül elbocsátani;

b) ha a cseléd előbb észre nem vett undoritó vagy ragályos nyavalyában szenved;

c) ha a cseléd már előbb szolgálatába beállani vonakodott;

d) ha a gazdát időközben véletlen elemi csapás, árviz vagy tűzvész érné, mely miatt cselédei számát apasztani kénytelen volna.

Ezen esetekben azonban a gazda a cselédet legfeljebb három nap alatt tartozik értesiteni s a foglaló visszatéritésére - kivévén a d) esetét, melyben azt elveszti - igényt tarthat.

22. § A szerződés megkötése után nem köteles a cseléd szolgálatba lépni:

a) ha időközben oly betegségbe vagy állapotba esik, mely őt a szolgálatra képtelenné teszi;

b) ha a női cseléd férjhez megy és a férj beleegyezését általában megtagadja, hogy neje szolgálati viszonyba lépjen;

c) ha a cselédre időközben oly örökség száll, mely annak jelenlétét szükségessé teszi, ez esetben azonban alkalmas helyettesről tartozik gondoskodni;

d) ha a cselédtől a nélkül, hogy ez a beszegődés alkalmával kiköttetett volna, az kivántatnék, hogy gazdáját kövesse akkor is, midőn az lakását állandóan más községbe teszi át;

e) ha családja viszonyai ugy változnának, hogy honléte elkerülhetlenül szükségessé vált.

Mindezen körülmények szükség esetén bizonyitandók s a cseléd köteles a felvett foglalót visszaadni, kivévén a c) esetet, ha alkalmas helyettest állitott.

23. § Azon gazda, ki a szegődött cseléd befogadását a 21. § esetein kivül megtagadná, az adott foglalót veszti és a cselédet ép ugy kártalanitani tartozik, mint a szolgálatból alapos ok nélkül való elbocsátás esetében (56. §).

24. § A cseléd pedig, ki a 22. § esetein kivül azon szolgálatba, melyre szegődött, beállani vonakodik, a gazda kivánatára arra hatóságilag kényszeritendő.

25. § Ha a kényszer-rendszabályok czélhoz nem vezetnének, akár találjon a gazda más cselédet, akár nem, köteles a cseléd a gazdának az okozott kárt megtériteni s a foglalót visszaadni, azon felül pedig 2-20 frtig terjedhető birsággal, fizetésképtelenség esetében megfelelő (107. §) elzárással fenyitendő.

A gazda kötelességeiről

26. § Ha a bér, ellátás, ruházat stb. iránt a szerződés alkalmával határozott kikötések nem történtek volna, a cselédet oly bér és ellátás illeti, mint a milyen a vele hasonló foglalkozásu cselédnek a szolgálat helyén, illetőleg annak legközelebb vidékén legtöbb esetben adatni szokott. Ajándékokra a cseléd igényt nem tarthat, ezek merőben a gazda jóakaratától függnek.

27. § Bérruhás cselédeknél arra nézve, hogy a bér egy részét képező ruházatnak, mily idejű szolgálat után mennyi része illeti a cselédet, az egyezség dönt, ennek nemlétében a ruhailletmény meghatározására a megelőző szakasz határozatai alkalmazandók.

28. § Köteles a gazda a cselédnek kialkudott vagy a 26. § értelmében megállapitott bérét és egyéb illetményeit a meghatározott, illetőleg szokásos időközben pontosan kiadni, a kikötött étkezést pedig egészséges minőségben s elegendő mennyiségben kiszolgáltatni.

29. § Köteles a gazda módot nyujtani és felügyelni arra, hogy szolgálatába lépett tanköteles gyermekek és ifjak a népiskolai oktatás tárgyában keletkezett 1868:XXXVIII. törvénycikknek teljesen megfelelőleg rendesen járjanak iskolába.

Valamint köteles a gazda akként intézkedni, hogy cselédje, - a nélkül, hogy kötelességét mulasztaná, - időről-időre a saját hitfelekezeti isteni tiszteletben részt vehessen.

30. § Köteles a gazda ügyelni arra, hogy cselédje, mint háznépének tagja, józan, takarékos és erkölcsös életet folytasson, továbbá, hogy cselédje testi erejét meghaladó, vagy egészségét veszélyeztető munkával ne terheltessék.

31. § Tanköteles gyermekeknél a fentebbieken kivül különösen köteles a gazda felügyelni, hogy azok olyan időben és olyan munkanemekre ne alkalmaztassanak, melyek a gyermek-cseléd testi kifejlődését és növését akadályoznák vagy veszélyeztetnék.

32. § Ha a cseléd a szolgálati idő alatt saját és gazdája hibáján kivül megbetegszik, ápoltatásáról és gyógyitásáról akár a házban, akár a házon kivül a gazda tartozik gondoskodni s pedig az 1875. évi III. tc. 1. §-a értelmében legfeljebb egy hónapig terjedő időtartamra, melyre a cselédnek, ha különben teljes ellátásban részesül, bér nem jár. - Ezen egy havi időszak elteltével a gazda kötelezettsége megszünik s az idézett törvény 2. §-ának intézkedései lépnek életbe.

33. § Ha a cseléd a gazda hibájából betegszik meg, a gazdának fentebbi kötelezettsége a beteg a cseléd teljes felgyógyulásáig, esetleg 30 napon tul is tart s a cselédnek ezen egész időre a bér is kiadandó.

34. § Ha végre a cseléd betegségét annak könnyelmű vagy erkölcstelen életmódja, átalában saját hibája okozná, a gazda gyógyitási és ápoltatási - s mennyiben a cseléd szolgálatot nem tehet, bérfizetési kötelezettsége megszünik s az átszáll az ekként beteggé lett cselédre vagy annak fizetni köteles rokonaira, esetleg pedig az 1875:III. törvénycikk 2. §-a alkalmazandó.

A cseléd kötelességeiről

35. § Köteles a cseléd mindazon munkákat, melyekre szegődött, hiven, pontosan s legjobb tehetsége szerint teljesiteni.

A cseléd tartozik, mennyiben erejét vagy képességét tul nem haladja, rövid időre, szakmányának természetével nem ellenkező, attól messze nem eső oly szolgálatot is teljesiteni, melyre nem szegődött, az esetben, ha arra hivatott cselédtársa megbetegszik, vagy távol van, vagy annak teljesitésében más okok által hátráltatnék.

36. § Azon cseléd ellen, ki szerződésszerű, vagy az előző szakasz második kikezdésében körülirt kötelezettségeinek teljesitését bármi ürügy alatt megtagadja, a gazda kivánatára a hatóság kényszer-rendszabályokat alkalmazhat, ily cseléd a gazdának az okozott károkat megtériteni tartozik.

37. § A cselédnek nincs joga, a neki kiadott munkát a gazda tudta nélkül más által végeztetni s ha abban magát a gazda tudtával helyettesittetné, a helyettesitő által netalán okozott károkért a gazdának első sorban kártéritéssel tartozik. Ha azonban a gazda rendeli el a helyettesitést, az esetben a cseléd kártéritéssel nem tartozik.

38. § A cseléd mindazon károkért, melyeket gazdájának rosszakarat-, hanyagság- vagy vigyázatlanságból okozott, kártéritéssel tartozik.

39. § Köteles a cseléd társainak hűtlenségét gazdájának azonnal feljelenteni, mit elmulasztván, felelőssé lesz mindazon károkért, melyek feljelentése esetén kikerülhetők lettek volna s melyek a közvetlen kártevőn meg nem vehetők.

40. § A cseléd által megtéritendő mindennemű kárért a gazda magának a cseléd bérének megfelelő részét visszatarthatja.

41. § Ha a cseléd bármily okból törvényszerű kártéritéssel tartozik, az, mennyiben bérhátralékából ki nem telik, egyéb vagyonából pótolandó.

42. § A cseléd köteles magát mindenben azon házrendhez tartani, mely a gazda által megállapittatott. A gazda tudta és jóváhagyása nélkül akár saját ügyében, akár mulatság végett kimenni, ugyszintén a gazda által e czélokra engedett időn tul kimaradni tilos.

43. § A cselédnek nincs megengedve gazdája tilalma ellenére látogatásokat általában elfogadni, különösen pedig gazdája egyenes engedelme nélkül valakit éjszakára befogadni.

44. § A cseléd tartozik ládáját, ruháját és minden ingóságát, ha a gazda ugy kivánja, gazdája házánál tartani.

Ha a gazdának alapos gyanuja támad, a cseléd holmiját, annak jelenlétében megvizsgálhatja, de ha a cseléd ebbe maga bele nem egyezik, a vizsgálat csak az erre felkért községi előljáró vagy hatósági, vagy rendőri közeg jelenlétében eszközölhető.

Ha a gazda veszélyt látna a késedelemben, a gazda a cseléd ládáját és holmiját zár alá is veheti, ez esetben azonban a vizsgálat foganatositására a községi előljárót vagy valamely hatósági vagy rendőri személyt azonnal felszólitani tartozik.

45. § A cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadással fogadni tartozik, kifejezések és cselekvények, melyek a család és háznép keretén kivül más személyek között sértőknek tekintethetnek - a gazda irányában nem támasztják a vélelmet, hogy a cselédet becsületében érinteni szándékozott volna.

46. § A gazda jogositva van cselédjét megdorgálni s szolgálati kihágásaiért esetleg fizetéslevonással is fenyiteni.

47. § Ha a fenyités igazságtalanul alkalmaztatott, a cseléd a hatóságnál orvoslást kereshet.

A szerződés megszünéséről

48. § A szolgálati szerződés a szolgálati idő tartama alatt egyoldalulag fel nem bontható. A mely fél a szolgálati szerződést a szegődési idő letelte után folytatni nem akarja, annak - az esetben, ha ez iránt a szerződési egyezkedés alkalmával más ki nem köttetett volna, - a jelen törvény 61. és 67. §-aiban meghatározott időben a szolgálatot felmondania kell.

49. § A szerződési idő letelte előtt is megszünik a szerződés hatálya:

1. a gazda, vagy azon családtagnak, kinek kizárólagos szolgálatára a cseléd fogadtatott, vagy végre a cseléd halála által (62. és 68. §-ok);

2. valamely részről közbejött jogos felmondás folytán;

3. a jelen törvény 52. §-ban foglalt esetekben felmondás nélkül.

50. § A gazda vagy a megelőző §-ban jelzett családtag halála következtében a cselédnek fizetendő járandóságokról a 62. és 68. §-ok intézkednek. Ugyanezen szakaszok határozzák meg azon feltételeket is, melyek mellett az előző §-ok eseteiben a cseléd szolgálatát elhagyhatja.

A cseléd halála esetében a gazda a cseléd megbetegedéseig esedékes bért az elhalt cseléd biróilag megállapitott örököseinek kifizetni tartozik.

51. § Jogos a felmondás a 61-67. §-okban megállapitott felmondási idő előtt is

I. A gazda részéről:

a) ha a cseléd azon munkára, melyre felfogadtatott, kellő erővel vagy képességgel nem bir;

b) ha a cseléd kötelessége teljesitése körül a gazda intései után sem fejt ki szorgalmat;

c) ha a cseléd munkanapon a gazda engedelme nélkül vagy tilalma ellenére ismételve távozik a háztól vagy munkájától;

d) ha ügyetlenség, könnyelműség vagy rosszakaratból a reábizottakban vagy azok által gazdájának vagy másnak kárt okoz;

e) ha perlekedő vagy veszekedő magaviselete által a házi rendet s csendet vagy háznépe között a békés megférést zavarja;

f) ha a nőcseléd terhes állapotba jut.

II. A cseléd részéről:

a) ha a gazda a kialkudott bért annak idején a cseléd felszólitására nem fizetné pontosan;

b) ha a cseléd házassága által önállóságra tehetne szert, melyre a szolgálati idő betöltése esetén nem lehetne kilátása; ezen felmondás azonban a cselédre nézve érvényét veszti, ha a felmondási idő lejártáig, az őt felmondásra jogositott feltevés alaptalansága kiderül;

c) ha a cseléd kimutatja, hogy jelenléte szüleinél a család fentartására nélkülözhetetlenné vált;

d) ha személye felett nem rendelkezhető kiskoru, atyja vagy gyámja beleegyezése nélkül szegődött be s ezen beleegyezést a hatóság nem pótolta (8. §) s az atya vagy gyám a szolgálatból való kilépést követeli; ugy szintén, ha a férjezett asszony férjének ellenzése daczára állott be s ez őt visszaköveteli;

e) ha a gazda lakását más községbe állandóan teszi át és a cselédtől kivánja, hogy kövesse.

Az utóbbi három esetben a cseléd a felmondási idő (61-67. §) letelte előtt is távozhatik, ha maga helyett más alkalmas cselédet állit s azzal a bér és élelem tekintetében, a gazda nagyobb terheltetése nélkül kiegyezik.

52. § Felmondás nélkül is jogositva van

I. A gazda rögtön elbocsátani a cselédet:

a) ha ez a gazdát, családját, vagy annak egyes tagjait fenyegeti, tettlegesen bántalmazza, becsületében sérti, rágalmazza vagy rossz akaratu felbujtásai által a családban meghasonlást vagy egyenetlenséget előidézni törekszik;

b) ha az a gazda helyettesét vagy tisztjét, kinek felügyelése alatt a cseléd áll, szolgálati eljárásban tettleges bántalommal vagy szitokkal illeti;

c) ha a cseléd a gazda gyermekét vagy családja egyéb tagjait rosszra csábitja, vagy azokkal tiltott vagy gyanus szövetkezésben él;

d) ha bűntettben vagy nyereségvágyból eredő vétségben teszi magát bűnössé, avagy gazdája iránt tartozó hűségét szegte meg: nemkülönben ha cselédtársait erre csábitja, vagy erről biztos tudomással birván, rögtön fel nem jelenti;

e) ha gazdája nevére annak tudta nélkül pénzt vagy árut kölcsönöz;

f) ha gazdájának bárminemű tulajdonában készakarva kárt okoz;

g) ha a cseléd ivásnak vagy játéknak adja magát vagy erkölcstelen életet él;

h) ha a cseléd a hatóság által három napnál hosszabb időre bezáratott;

i) ha a cseléd az 51. § pontjaiban emlitett kihágásokat intés daczára többször ismétli;

k) ha a cseléd hamis szolgálati bizonyitványok által gazdáját tévutra vezette;

l) ha a cseléd tűzzel, égő gyertyával vagy lámpával előleges intés daczára is vigyázatlanul bánik, vagy vigyázatlansága által tényleg tűz támadt;

m) ha a gondozására bizott lábas jószágot, figyelmeztetés daczára, rosszul ápolja, vagy épen kinozza; végre

n) ha a cseléd kicsapongásai által ragadós vagy undort gerjesztő nyavalyába esett; ellenben

II. a cseléd jogositva van szolgálatát rögtön elhagyni:

a) ha a gazdának, családja valamely tagjának vagy megbizottjának bánásmódja által élete, egészsége, vagy testi biztonsága veszélyeztetik, illetőleg ha a gazda ez utóbbiak ilynemű bánásmódja ellen a cselédet megvédeni nem tudja, vagy nem akarja;

b) ha a gazda oly lépésre akarja cselédjét csábitani, melyet a jó erkölcsök vagy törvények tiltanak;

c) ha a család tagjai vagy vendégei részéről jövő hasonló kisértések vagy csábitások ellen a gazda cselédjét sikeresen oltalmazni nem tudja vagy nem akarja;

d) ha a gazda cselédjét, akár az étkeknek rosszasága, akár kevés volta által hatósági figyelmeztetés után is éhezésnek teszi ki;

e) ha a gazda lakását 16 kilométernél távolabb fekvő községbe teszi át s a cselédet a szolgálati idő lejártakor leendő visszautazásának költségeiről nem biztositja; végre

f) ha a cseléd sulyos betegség által a szolgálat folytatására képtelenné válik.

A szerződés megszünte után való teendőkről.

53. § Midőn a gazda cselédjét szolgálat közben az 51. § értelmében felmondás mellett, vagy az 52. §. értelmében felmondás nélkül elbocsáthatja, ugyszintén azon esetben is, midőn a cseléd a szolgálatot részéről való törvényszerű felmondás mellett elhagyhatja, a cseléd csak a valóságos szolgálati, illetőleg felmondási időre eső bérét követelheti; midőn pedig a cseléd van törvény szerint jogositva a szolgálatot felmondás nélkül elhagyni, joga van bérének azon részére, mely a törvényes felmondási időre aránylag esik.

54. § A szolgálati viszonynak a kikötött szolgálati idő lejárta előtt bármi okból való megszünése esetében a cseléd csak azon ruházatra, illetőleg ruházati részre emelhet igényt, mely határozottan a bérnek részekint lett kikötve, nem pedig azokra nézve is, melyeket a gazda jószántából vagy nagyobb dísz kedveért adott.

55. § Arra nézve, hogy a szolgálati viszonynak idő előtti megszüntével a cselédet a bér részét képező ruházatból mi és mennyi illeti, a szolgálati szerződésben megállapitott egyezség dönt.

Ennek nem létében a jelen törvény 26. és 27. §-ai alkalmazandók.

56. § Ha a gazda az 51. és 52. §-okban foglalt törvényes ok nélkül bocsátaná el cselédjét a szolgálati időnek lefolyása előtt, sem a gazda a cseléd visszafogadására, sem a cseléd a visszatérésre nem kényszerithető, azonban a gazda ily esetben tartozik az ily cselédnek hátralevő idejére a kikötött bért, tartást s ruhát kiszolgáltatni.

57. § Azon cseléd, ki szolgálatát a szerződési idő eltelte előtt az 51. és 52. §-okban kijelölt okok nélkül elhagyja, a gazda kivánatára szolgálatába való visszatérésre hatóságilag kényszeritendő; azonban a gazda nem kényszerithető arra, hogy ily cselédet visszafogadjon, vagy hogy bér és élelem fejében többet adjon, mint a cselédnek tényleges szolgálatáig járt.

A jogtalanul távozó cseléd a gazdának okozott kár megtéritésére kötelezendő s ezen kivül 4-24 frtig terjedő birsággal vagy megfelelő elzárással fenyitendő.

Ezen büntetés, ha a gazda a cselédet vissza nem fogadná, rögtön, különben pedig csak a szolgálati idő letelte után hajtandó végre s ezen körülmény az elbocsátó levélben megjelölendő.

58. § Bármely okból szünjék meg a szolgálati viszony, a cseléd a szolgálat elhagyása előtt a reá bizott tárgyakról pontosan beszámolni tartozik, esedékes bérilletményeire csak azután lévén törvényes joga.

II. FEJEZET

Különleges intézkedések

Külső cselédek

59. § Mezei vagy külső cselédek azok, kik kizárólag vagy legalább főleg mezei gazdasági külső munkákra fogadtatnak fel.

60. § Ezek, ha a szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, egy egész évre szegődöttekül tekintendők, mely a szolgálatba lépésnek napjától számitandó.

61. § Külső cselédnél a felmondásnak a szolgálati idő lefolytát megelőző két hó előtt kell megtörténnie; ha ezen határidő elmulasztatott, azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szerződés még egy további évre meghosszabbittatott.

62. § A gazda halála esetében annak örökösei nem kötelesek a külső cselédet az egy év után számitandó kilépési napnál tovább megtartani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerződés egy évnél hosszabb időre szólana.

Ha azonban a gazda elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a külső cselédnek a szolgálati év utolsó napjától számitva még három havi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül.

A cseléd is ez esetben ugyanezen időben hagyhatja el a szolgálatot, de ha a felmondás tőle jött, a második bekezdésben foglalt fizetésre igényt nem tarthat.

63. § A külső cselédet akarata ellenére más gazdaságba áthelyezni nem lehet.

Házi vagy belső cselédek

64. § Házi vagy belső cselédek azok, kik kizárólag, vagy legalább főleg a házban és a körül vagy a család egyes tagjainak szolgálatában teljesitendő munkálatokra fogadtatnak fel.

65. § Ezek, ha a szolgálati szerződésben más világosan ki nem köttetett volna, 3 hóra szegődöttekül tekintendők, mely a szolgálatba lépés napjától számitandó.

66. § A belügyminister felhatalmaztatik ezen törvényes szolgálati időt oly nagyobb városokban, melyekben a belső cseléd-változás gyakori és könnyebb, a városi törvényhatóság indokolt előterjesztésére, egy hóra leszállitani.

67. § A felmondási idő belső cselédnél hat hétben állapittatik meg, a szolgálati idő lefolyta előtt. A megelőző §-ban emlitett városokban azonban a törvényes felmondási idő 15 napban állapittatik meg, mely minden hó 15-kén eszközlendő.

Ha a felmondás elmulasztatott, azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szolgálati szerződés további három, illetőleg egy hóra meghosszabbittatott.

68. § A gazda vagy azon család-tagnak elhalálozása esetében, kiknek különös szolgálatára a cseléd fogadva volt, az örökösök nem kötelesek a belső cselédet a három, illetőleg egy hónap után számitandó kilépési napnál tovább megtartani, még az esetben sem, ha a szolgálati szerződés hosszabb időre szólana.

Ha azonban a gazda vagy emlitett családtag elhalálozása a felmondási idő lefolyta után következett volna be, akkor a 3 hónapos belső cselédnek a szolgálati idő utolsó napjától számitva még 6 heti, hónapos cselédnek pedig 15 napi bér fizetendő, ellátás vagy annak váltsága nélkül.

A cseléd is ilyen esetekben ugyanezen határidőkben távozhatik szolgálatából, de ha a felmondás tőle származott, az ezen szakasz második bekezdésében fentartott fizetésre igénye nincs.

III. FEJEZET

A szolgálati cselédkönyvekről

69. § Minden cselédnek egy szolgálati (cseléd) könyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját, rovatait s kiállitási módozatait a belügyminister rendeleti uton állapitja meg.

70. § Ezen szolgálati könyveket törvényes akadály nem létében, az egyszerű kiállitási költség és bélyegilleték megtéritése mellett, a jelen törvény végrehajtására rendelt azon elsőfoku hatóság (115. §) adja ki, melynek területén a cseléd illetőségi községe fekszik.

71. § Ha valaki más hatóság területén kiván cselédnek szegődni, ha törvényes akadály fenn nem forog, ezen elsőfoku hatóság állithat ki szolgálati könyvet, miről azonban a cseléd illetőségi elsőfoku hatóságát azonnal értesiteni tartozik; ha pedig törvényes akadály vagy aggály adná magát elő, akkor a cseléd ez utóbbi hatósághoz utasitandó kérelmével. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha a cseléd oly országból való, hol a szolgálati könyvek nem szokásosak.

72. § A kiállitott szolgálati könyvekről minden elsőfoku hatóság folyó számmal ellátandó, pontos jegyzéket tartozik vezetni.

Ezen folyó szám a könyvre is ráirandó.

73. § Ily szolgálati könyv nélkül cselédet szolgálatba befogadni (79. §) 25 frtig terjedhető birság alatt tilos.

74. § A szolgálatba lépés alkalmával a gazda a könyvet a cselédtől elveszi és megőrzi, kilépéskor pedig a cselédnek visszaadja.

75. § A gazda köteles ez alkalommal a könyv egyes rovatait lelkiismeretesen, az igazságnak teljesen megfelelőleg kitölteni; a cselédnek pedig az esetben, ha magát a gazda által beirt minősités által alaposan sértve érzi, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, mely meg nem tagadható, s melynek eredménye szerint a minősités hatóságilag kiigazitandó s e körülmény a könyvbe bejegyzendő.

76. § A gazda, ki tudva valótlan minősitést ad, az abból eredő kárért felelős s ezenfelül 50 frtig terjedhető birsággal fenyitendő, a mennyiben az eset körülményei bűnvádi eljárást nem igényelnének.

77. § A szolgálati könyvek nyilvános okiratok, melyeknek bárminemű meghamisitása vagy nem az illető személyek által való használata, bűnfenyitő eljárást von maga után.

78. § Ha egy szolgálati könyv elvész, ez azon esetben, midőn a cseléd ugyanazon hatóság területén tartózkodik, mely a könyvet kiállitá, ezen hatóságnál azonnal bejelentendő. A hatóság az elvesztés körülményeit megvizsgálja, szükség esetében körözteti, s ha az elvesztés iránt kétség nem maradt fenn, uj könyvet állit ki; melyre följegyzi, hogy „másodlat”.

Midőn pedig a cseléd lakhelye nem azon hatóság területén van, mely a könyvet kiállitá, köteles a cseléd szolgálati könyvének elveszését azon községi (városi) előljáróságnál azonnal bejelenteni, melynek hatósági területén akkor tartózkodik. Az előljáróság az esetet megvizsgálja, a körülményekhez képest körözteti, s ha az elvesztés tekintetében többé kétség nem forog fenn, az uj (másodlat) szolgálati könyvek kiadása iránt azon hatóságot keresi meg, mely az elveszettet kiállitotta.

Új (másodlat) szolgálati könyv állitandó ki akkor is, midőn a cselédkönyv elszakadás vagy egyéb ehhez hasonló körülmények miatt használhatlanná vált, ez esetben azonban a használhatlanná vált könyv a hatóság, illetőleg a közvetitő előljáróság által visszatartandó s a másodlat kiállitására megkeresett hatóságnak elküldendő.

Ha végre egy szolgálati könyv egészen megtelt, az illetékes hatóság ugyanazon szám alatt ujat állit ki s ezen megjegyzi, hogy az előbbi szolgálati könyvnek folytatása.

Az elbocsátási bizonyitványokról

79. § Oly végből, hogy a törvényes alapon a szolgálatból kilépni és ujra elszegődni akaró cseléd ezt törvényes alakban és akadálytalanul tehesse, köteles a gazda a cselédnek 15 kros bélyeggel ellátott elbocsátási bizonyitványt adni, melyre a bélyeget a szolgálati viszonyt felmondó fél tartozik venni, és melybe a cseléd a szerint, mint az a szolgálati könyvben történni fog, minősitendő és megjegyzendő, hogy a cseléd rendes szolgálati könyvvel bir. Ha a gazda e bizonyitványt felmondás után 48 óra alatt kiadni vonakodik s arra törvényes oka nincs, azt a hatóság teljesiti s ily gazda annyiszor a mennyiszer 10 frtig terjedhető birsággal sujtathatik.

80. § Ezen elbocsátási bizonyitványt a cseléd a szegődéskor az uj gazdának átadni, ez pedig azt átvenni és megőrizni köteles.

A mely gazda ezt elmulasztja, 25 forintig terjedhető birsággal fenyitendő s azonfölül az esetben, ha a cseléd később egy másik gazdához szegődik, ki e bizonyitványt magánál tartja, az előbbi az utóbbitól kártéritést nem követelhet.

81. § Azon cseléd, ki hamis bizonyitványnyal szegődik el, a gazdának ez által okozott kárt megtériteni tartozik s ezenfelül fenyitő eljárás alá vonatik.

IV. FEJEZET

A cselédszerzőkről

82. § Cselédszerzéssel csak az foglalkozhatik, ki az ipartörvény (1872:VIII. tc.) 5. §-a alapján illetékes hatóság által kiadott s jogerőre emelkedett szabályrendeleteknek megfelel s üzletét ezek alapján szervezi és gyakorolja.

83. § A cselédszerzés némely áthágásainak mikénti büntetése iránt a jelen törvény 112-ik §-a intézkedik.

V. FEJEZET

A mezei munkásokról és átalában a napszámosokról

84. § Aratók, nyomtatók, cséplők s átalában bármely mezei munkát nem cselédminőségben szerződésképen elvállalni szándékozó munkásoknak, mennyiben nem helybeliek; - igazolási jegygyel vagy pedig községi bizonyitványnyal kell ellátva lenniök, mely nélkül felfogadásuk tilos.

85. § Ilynemű szerződések, melyek a kölcsönös jogok és kötelességekre nézve döntők, mindig irásban kötendők s azon helység birája vagy helyettese által, melyben a szerződés köttetett, láttamozandók.

86. § Bármily okból eredt perlekedés esetében a munkások nincsenek feljogositva a munka megkezdését megtagadni, azzal önkényesen felhagyni, vagy épen a munka helyéről eltávozni, sőt kötelesek az illetékes hatóság intézkedését - melynek a panasz vételétől számitott 3 nap alatt be kell következni - a munkát megkezdve, illetőleg folytatva bevárni.

87. § A község előljárói oly helyeken, hol a jelen törvény értelmében illetékes elsőfokú hatóság nincs, a munkásoknak a községből vagy munkahelyről való tényleges távozását, a munkaadó kivánatára kényszereszközök használatával is megakadályozni, s az esetet, ha addig a felek által nem történt volna, nyomban az illetékes hatóságnak bejelenteni tartoznak.

88. § Ha ezen távozás meg nem akadályoztathatott volna, az esetben a jelen törvény alapján illetékes hatóság a munkaadó kivánatára a munkásoknak visszavezettetését kényszerrendszabályok alkalmazásával is eszközlendi.

Minden hatóság ilynemű megkereséseknek rögtön megfelelni tartozik a nélkül, hogy annak birálatára jogositva volna, vajjon a megkereső hatóság a dolog érdemét illetőleg helyesen járt-e el, ez utóbbi levén tetteiért felelős.

89. § A munkások a visszavezettetésen felül - vagy ha ez nem kivántatnék, e nélkül is - a munkaadó részére az elmulasztott napok után a helybeli hasonnemű napszám kétszeresének, sőt ismétlés esetén négyszeresének megfizetésében marasztalandók.

90. § Azon munkaadó, kitől az önkényesen távozott munkások az előbbi munkaadóhoz hatósági uton visszaállittattak, hasonló kárpótlást követelhet, kivévén azon esetet, ha a munkásokat igazolvány (84. §) nélkül fogadta fel, mely esetben kárpótlás nem jár, sőt az illető 20 frttól 100 frtig terjedhető birságban is marasztalandó el.

91. § A közös munkára vállalkozott egyének az általuk bármely törvényes okból fizetendő kártérités, birság, eljárási és visszafizetési költségekre nézve egyetemlegesen kötelezetteknek tekintendők, ha aziránt a szerződésben más nem foglaltatik.

92. § Ha elemi csapások által az aratásra, nyomtatásra vagy cséplésre szánt terményben a szerződés megkötése után oly mérvű kár okoztatnék, hogy a termés a rendes évi átlagos mennyiség felénél alább szállna - ha a felek a szerződés megkötésekor ezen eshetőségre a munkabér pénzértékbeni megállapitása iránt nem gondoskodtak, vagy különben egymás között megegyezni nem birnak, - az iránt, hogy ezen eset beállott-e, s ha beállott, az uj feltételek iránt a 86-ik §-ban megállapitott idő alatt a jelen törvény értelmében illetékes elsőfoku hatóság határoz.

A munkások ily esetbeni határozathozatal előtt is kötelesek az elvállalt munkát megkezdeni s szakadatlanul folytatni; másrészről pedig a munkaadónak a határozathozatal előtt sincs joga ugyanazon munkára más munkásokat felfogadni.

Ha a munkaadó annak daczára, hogy a munkások az elvállalt munkát megkezdették és szakadatlanul folytatják, ugyanazon munkára más munkásokat fogad, a munkásoknak kártéritéssel tartozik; - viszont, ha a munkások e szakasz határozmányai ellenére a munkát vagy meg nem kezdik, vagy szakadatlanul nem folytatják, a munkaadó jogositva van más munkásokat fogadni s ezen felül az ily munkások a 89-ik § értelmében megbüntetendők.

93. § Ha a szerződést a bér vagy a kikötött élelmezés ki nem szolgáltatása, a bérlett munkának egészen vagy részben más munkásoknak juttatása által a munkaadó szegné meg, azt a jelen törvény értelmében illetékes hatóság a szerződés megtartására szoritandja.

A munkaadó által a munkásoknak okozott károk ez utóbbiak javára a 89. § értelmében számitandók fel s téritendők meg.

94. § Ki más által lekötött mezei munkásokat bármi ürügy alatt elcsal, 20 frttól 100 frtig terjedhető birságban s az okozott kár és költségek megtéritésében marasztalandó el, a munkások pedig a jogos munkaadóhoz visszavezetendők.

95. § A végrehajtási határozat ellen beadott felebbezések a végrehajtást, legyen az a munkaadó vagy munkás ellen intézve, meg nem akaszthatják.

96. § A bérelt napszámos köteles a munkát, melynek teljesitésére fogadtatott, az irott vagy szóbeli egyezség értelmében s a felfogadó utasitásai szerint teljesiteni.

97. § A napszámos a kárért felelős, melyet utasitás ellen tett munkával a felfogadónak okozott.

98. § A napszámos csak a felfogadó beleegyezésével állithat magáért helyettest.

99. § A napszámosra nézve legyőzhetlen akadály esetében, ha csak ez iránt más világosan ki nem köttetett, ez helyettesállitásra nem kötelezhető; tartozik azonban az akadályról a felfogadót lehetőleg mielőbb értesiteni.

100. § Ha a munka tartamára nézve más világosan ki nem köttetett, mindig csak egy napi munka értendő, miért is mindkét fél minden nap lefolytával a szerződéstől elállhat.

101. § Ha a munka véletlen körülmény vagy idő stb. (92. §) miatt megakad s a felfogadó a napszámost máskép foglalkoztatni nem képes, akkor a tényleg munkában töltött idő aránya szerint a kikötött munkabérnek egy, két vagy három negyede fizetendő s ha étkezés is kiköttetett, délelőtti munka után az ebéd, délutáni munka után az estebéd is kiszolgáltatandó.

102. § Ha a napszámos munkája legalább egy havi időre biztosittatott, a kikötött munkát megakasztó bármi körülmény beálltával, amennyiben más világosan ki nem köttetett volna, a felfogadó jogositva van a napszámost más lehető munkára felhasználni, mit a napszámos teljesiteni tartozik; ha azonban ez akadály folytonosan legalább egy hétig tart, az esetben mindkét fél a szerződéstől visszaléphet.

103. § A napszámos munkanapja, ha az iránt más egyezkedés nem jött létre, napkeltétől napnyugtáig számittatik, mely időbe a napszámos javára reggel egy félórai, délben egy egész órai, nyáron pedig ezen felül délután is egy fél órai szünidő beszámittatik.

104. § Ha a napszámosok díjai iránt a felek között perlekedés támad s megnyugvással ki nem derithető, miben történt az egyezség, a díj a szerint állapitandó meg, a mint az azon időben és helyen, vagy annak legközelebbi vidékén hasonló munkáért leggyakrabban fizettetik.

105. § A napszámos munkáját önkényesen el nem hagyhatja, ha ez mégis megtörténnék, annak a munkába való visszaállitását a munkaadó kivánatára a község birája vagy helyettese, vagy a hol ez létezik, illetékes rendőri hatóság nyomban eszközöltetni fogja.

Ily esetben a napszámos díjából a munkában nem töltött idő aránya szerint, levonás eszközölhető.

106. § Azon napszámos, ki gyakrabban hagyja el önkényesen a felvállalt munkát s kinél ismételt figyelmeztetések nem használnak, munkakerülő csavargónak tekintendők, kivel mint ilyennel, az illetékes rendőri hatóság fog elbánni.

VI. FEJEZET

A jelen törvény áthágásainak büntetéséről

107. § A jelen törvény határozványainak áthágása, mennyiben egyes szakaszokban más nem foglaltatik, cselédnél, mezei munkásnál és napszámosnál tiz, gazdánál és munkaadónál huszonöt forintig terjedő pénzbirsággal, nem fizetés esetében megfelelő egyszerű elzárással és pedig a cselédnél minden két forint után egy napot, más személyeknél minden öt forint után egy napot számitva, fenyitendő.

108. § Különösen pedig azon cseléd, ki a gazda tudta és jóváhagyása nélkül az engedett időn túl gyakrabban kimarad, 2 frttól 16 frtig, ki a gazda tilalma ellenére látogatásokat elfogad, 2 frttól 10 frtig, ki a gazda engedélye nélkül valakit éjszakára befogad, 4 frttól 24 frtig terjedő birsággal vagy megfelelő (107. §) elzárással fenyitendő.

109. § Azon cseléd vagy mezei munkás és napszámos, ki gazdáját tettlegesen bántalmazza, az ellen fellázad, annak ellenszegül, jogos parancsainak teljesitését megtagadja, amennyiben a cseléd tette a büntető törvény szerint büntetendő cselekményt nem képez, 50 frtig terjedhető pénzbirsággal fenyitendő.

110. § Azon cseléd vagy mezei munkát vállalt munkás, ki cseléd-, illetőleg munkatársait engedetlenségre ösztönzi vagy azokat arra csábitja, hogy gazdájukat, illetve munkaadójukat bizonyos cselekvényekre vagy igéretekre kényszeritsék az által, hogy munkáik vagy kötelességeik teljesitésével a törvényszerű felmondás mellőzésével a szerződés lejárta előtt egyszerre vagy egyenként felhagyjanak, az ebből támadható károk megtéritésén felül, mennyiben az eset körülményei bűnfenyitő eljárást nem igényelnek, 50 frtig terjedhető birsággal vagy a 107. § aránya szerint megfelelő eljárással fognak fenyittetni.

111. § Azon gazda ellen, ki tanköteles gyermek-cselédjének az iskola látogatására kellő időt nem enged, a népiskolai közoktatás tárgyában keletkezett 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 4. §-ban kiszabott büntetés és eljárás alkalmazandó.

Azon gazda pedig, ki az ily gyermek-cselédet, testi kifejlődését és növését akadályozó nehéz munkával terheli vagy ki az ily gyermek-cseléd irányában kegyetlenkedik, a mennyiben az eset bűnfenyitő eljárás alá nem tartozik, 50 frtig terjedhető birsággal fog büntettetni, mely ismétlés esetében megkétszeresittethetik.

112. § Azon cselédszerző, ki személye felett nem rendelkezhető egyént az atya vagy gyám vagy hatóság beleegyezése nélkül vagy egy oly egyént ajánl elszegődésre, ki arra még, vagy már nem jogosult, a cselédszerzési díjak visszatéritésén kivül 5 frttól 50 frtig, azok pedig, kik a jelen törvény 82. §-a ellenére foglalkoznak cselédszerzéssel, attól eltiltandók s a mellett 10 frttól 100 frtig terjedhető birsággal sujtandók.

Ugyanezen büntetés alkalmazandó azon cselédszerzőre is, ki valamely cselédet szolgálatának elhagyására csábit.

113. § Azon cselédszerző, ki tudva rossz, haszonvehetetlen vagy megbizhatlan cselédet ajánl szolgálatba, kártéritésre szoritandó mindazon károkért, melyek az ilynemű elhallgatott hibák folytán a gazdára háromolnak.

114. § Minden, ezen törvény alapján kiszabott, birság és a 46-ik § értelmében fizetés-levonás azon község szegényalapját illeti, melyben a büntetett cselekvény elkövettetett.

Ezen birságokról az elsőfokú hatóság folyó jegyzéket vezetni tartozik.

VII. FEJEZET

Az illetékes hatóságról

115. § Minden, a jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt, a gazda és cseléd, valamint mezei munkások vagy napszámosok között támadható viták elintézésére, ugyszintén a törvény rendeleteinek áthágása esetében, a törvényszerű megtorlásra elsőfokú hatóság:

a) megyékben, kerületekben, vidékeken és székekben a szolgabiró, kerületi kapitány vagy hadnagy, dulló;

b) rendezett tanácsu városokban a rendőrkapitány vagy a hol ez nincs, a tanácsnak e részben megbizott tagja;

c) a törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi városokban a rendőr-kapitány;

d) Budapest fővárosban a kerületi alkapitányok.

116. § Második foku hatóság a megelőző szakasznak:

a), b) eseteiben az alispán, alkirálybiró, alkapitány; a c) alatti esetekben a tanács;

d) Budapesten a főkapitány meghallgatásával a közigazgatási bizottság.

Harmadik foku hatóság a §. a)-c) eseteiben a közigazgatási bizottság, Budapesten pedig a belügyminister.

117. § Két lényegileg összhangzó határozat után további felebbezésnek helye nincs.

118. § Ezek alapján a jelen törvény tárgyát képező esetekre vonatkozó eddigi eltérő törvények, nevezetesen az 1868:LIV. tc. 93. §-a k) pontjának s az 1871. évi XXXI. tc. 15. §-nak e tárgyra vonatkozó intézkedései hatályon kivül helyeztetnek.

119. § Kivételt képeznek a gazda és cseléd vagy mezei munkás, napszámos között a szolgálati szerződési viszonyból a jelen törvény alapján támadt kártéritési kérdések, melyek azon biróság elébe tartoznak, mely a fennálló törvények szerint a kártéritési összegek mérvei szerint illetékes.

120. § Ha ily kártéritési keresettel a jelen törvény valamely szakaszának áthágása is megtoroltatni kéretik, ily esetben a jelen törvény szerint illetékes hatóság a büntetést kiszabja, s az iratokat a kártérités tekintetében az illetékes birósághoz átteszi.

A panaszos a kártéritési keresetet különben külön is megindithatja.

121. § Megyék, kerületek, vidékek és székekben a törvényhatósági bizottság felhatalmaztatik, hogy oly községekben, melyekben annak szüksége mutatkozik és a képesség is megvan, a 115. §. a) pontjában felsorolt elsőfoku hatóságokat a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes - tüzetesen megállapitandó - részeit, szabályrendelet által a községi előljáróságokra, illetőleg a községi birákra átruházhassa.

Valamint felhatalmaztatnak a törvényhatóságok átalában, hogy a cselédügynek jelen törvény által nem érintett, - az illető hely vagy vidék viszonyainál fogva - fontossággal biró részei iránt, külön szabályrendeletet alkothassanak.

Ezen szabályrendeletek azonban csak a belügyminister jóváhagyása után hajthatók végre.

122. § Jelen törvény f. évi május 1-én lép életbe.

Ha a közigazgatási bizottságok ezen időre szervezve nem lesznek, ezen szervezés bekövetkeztéig a másodfoku hatóság teendőit Budapesten a főkapitány teljesiti; harmadfoku hatóság pedig az egész országot illetőleg a belügyminister lesz.

123. § Jelen törvény végrehajtásával a bel- és igazságügyi ministerek bizatnak meg.