1. § Adóügyekben az állami közigazgatást a törvényhatóságok területén királyi adófelügyelők vezetik, azon közigazgatási bizottságok ellenőrzése mellett, melyek az 1876. évi VI. törvénycikk alapján a törvényhatóságok kebelében alakittatnak s melyekben a kir. adófelügyelő, illetőleg annak helyettese, adóügyi előadóként működik.
Az egyenes adóügyekre nézve a kir. pénzügyigazgatóságokat és kir. adóhivatalokat illető működési kör ezen szervezetre megy át. A számvevőségi ellenőrzési szolgálatot addig, mig a számvitel iránti törvény meg nem alkottatik, a pénzügyminister rendeleti uton szabályozza. Az egyenes adók községenkint való könyvelését és pénztári elszámolását a kir. adóhivatalok eszközlik.
2. § A kir. adófelügyelőket, szolgálati rangfokozatuk szerint, a pénzügyminister előterjesztésére, Ő Felsége vagy a pénzügyminister nevezi ki és mozdítja el; - a kir. adófelügyelő segédszemélyzetét a pénzügyminister nevezi és rendeli ki.
3. § A pénzügyminister mindazon rendeleteket, melyek az egyenes adók kivetését, beszedését, behajtását és kezelését illetik, az ügy természetéhez képest részint a kir. adófelügyelőhöz, részint a közigazgatási bizottsághoz intézi.
4. § A kir. adófelügyelőnek működési köre a következő:
1. meginditja évenkint a pénzügyministertől vett rendelet alapján az egyenes adók kivetésére vonatkozó előmunkálatokat; jelesül:
a) az adókötelezettek és az adótárgyak összeirását;
b) az egyes adónemek kirovására szükséges bevallások gyüjtését és egyéb kivetési adatok beszerzését;
2. elkésziti az adókiszámitási javaslatokat mindazon adónemekre nézve, melyeknek kivetését törvény értelmében kivető bizottságok eszközlik (17. §);
3. kirója évenkint sommásan és adóközönségenkint közönségenkint a földadót;
4. adófizetési haladékokat engedélyez a folyó adóra nézve elsőfokulag és a jelen törvény rendeletéhez képest (48. §);
5. megállapitja az 1868:XXII. tc. 23. és 24. §-ai, az 1868:XXV. tc. 3. és 7. §-ai, az 1875:XXI. tc. 23. és 24. §-ai, az 1875:XXVI. tc. 3., 9. és 15. §-ai, és az 1875:XXIX. tc. 1. §-ának 5. pontja szerint járó adómentességeket;
6. teljesiti azon teendőket, melyek a földadó-kataster ügyeire nézve az 1875. évi VII. tc. 54., 55. és 59. §-ban a kir. pénzügyigazgatóságokra és adóhivatalokra ruháztattak;
7. ellenőrzi:
a) a községek (városok) közegeit mindazon teendőkben, miket azok egyes adónemek kivetése, a kivetési adatok gyüjtése, az egyenes adók könyvelése, nyilvántartása, beszedése és behajtása, valamint az egyenes adók módjára beszedendő közvetett adók, illetékek, kincstári és egyéb tartozások behajtása körül törvény, szabály és ezek alapján kiadott rendeletek szerint teljesiteni tartoznak;
b) a járási szolgabirákat mindazokra nézve, miket ők az adóügyek pontos ellátása és az adóbehajtás rendes menete érdekében végezni kötelesek, törvény vagy szabály vagy pénzügyministeri rendelet alapján;
8. elnöke azon bizottságnak, mely a fegyelmi biróságot a kir. adófelügyelő alá rendelt állami pénzügyi közegek által, az egyenes adóügyek ellátása körül elkövetett fegyelmi vétségek felett a 9. és 10-ik § értelmében gyakorolja;
9. a pénzügyministerhez felterjesztett jelentésein kivül havonként jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak az általa képviselt közigazgatási ág állapotáról. Ezen jelentéshez mellékli az általa engedélyezett adófizetési haladékok és megállapitott adómentességek jegyzékét.
5. § A törvényhatóság közigazgatási bizottságának működési köre adóügyekben a következő:
1. felügyel arra, hogy a kir. adófelügyelő a 4. § 7. pontjában körülirt ellenőrzést teljesitse;
2. megállapitja a kir. adófelügyelőnek javaslatára, a jelen törvény 51. és 60. §-ai értelmében az adóelengedéseket;
3. felebbviteli hatóság jogát gyakorolja:
a) a községi közegek által teljesitett s a kir. adófelügyelő által felülvizsgált adókivetések, ugy szintén a földadó-kivetés ellen;
b) a kir. adófelügyelőnek adófizetési haladékokra és adómentességekre vonatkozó végzései ellen;
c) a 15., 39., 46. és 61. §-okban meghatározott pénzbirságok ellen benyujtott felfolyamodványokra nézve.
Egyenlő végzések esetében a 7. és 34. §-okban emlitettek kivételével, a pénzügyministerhez felebbezésnek helye nincs.
A jelen § 3. pontjának a) betüje alatt emlitett esetekben, midőn a felszólamlás tárgyát házadó képezi, a közigazgatási bizottság fel van jogositva:
a) a fenforgó kérdéseket a kir. adófelügyelőnek és a felszólamló adózónak meghallgatásával, minden tekintetben megvizsgálni;
b) tanukat kihallgatni vagy az illető biróság által eskü alatt kihallgattatni;
c) szakértőket és bizalmi férfiakat a tárgyalásokra rendelni, kik azonban szavazatjoggal nem birnak;
d) a helyszinén szemlét tartani, az 1870: LI. tc. 2-ik §-ának intézkedése értelmében.
6. § Mindazokban, mik ezen törvény és a törvény alapján kiadandó rendeletek értelmében a kir. adófelügyelő hatásköréhez utasitott adóügyekre vonatkoznak, a kir. adófelügyelő közvetlenül rendeleteket intéz:
a) a járási szolgabirákhoz:
b) a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsaihoz és adóhivatalaihoz;
c) a rendezett tanácsu városok polgármestereihez és adóhivatalaihoz;
d) a nagy- és kis-községek előljáróihoz és jegyzőihez;
e) a kir. adóhivatalokhoz.
7. § A kir. adófelügyelő a közigazgatási bizottság tanácskozmányaiban szavazati joggal bir. Akadályoztatása esetében, adóügyekben ezen jog átmegy helyettesére.
Ezen jogot nem gyakorolhatja a kir. adófelügyelő vagy helyettese azon esetben, midőn a királyi adófelügyelőnek végzései vagy a 10. § értelmében alakitott fegyelmi bizottság itéletei ellen benyujtott felebbezések képezik a bizottsági tanácskozmány tárgyát.
A kir. adófelügyelő, illetőleg helyettese, köteles a közigazgatási bizottságnak mindazon határozatait, melyek a fennálló törvényekbe vagy szabályokba ütköznek, vagy az államkincstár érdekeit sértik, vagy melyek ezen törvény szerint hivatalból felebbezendők, a pénzügyministerhez felebbezni, a ki ez ügyben véglegesen határoz. A felebbezéshez a közigazgatási bizottság indokolt határozata melléklendő. Az ily módon felebbezett határozat csak akkor hajtható végre, ha a pénzügyminister 14 nap alatt nem nyilatkozik vagy azt helybenhagyja.
8. § A 4. §-ban felsorolt és más, a közigazgatási bizottság hatáskörébe nem tartozó adóügyeket a kir. adófelügyelő saját felelőssége alatt intézi el.
9. § Az állami pénzügyi közegek által az adóügyek ellátásánál elkövetett és fegyelmi vétség fogalma alá eső cselekmények vagy mulasztások, a beszámitás mérve szerint, fegyelmi uton büntetendők meg.
A fegyelmi büntetések a következők:
a) irásbeli megrovás;
b) pénzbüntetés;
c) a fokozatos előléptetés megvonása;
d) a büntetésből való áthelyezés;
e) hivatalvesztés.
A községi (városi) közegek és előljárók, (rendezett tanácsu városok polgármesterei) járási tisztviselők, végre a közigazgatási bizottság tagjai által elkövetett fegyelmi vétségek az 1876. évi V., VI. és VII. törvénycikkek értelmében büntettetnek meg.
10. § Az állami pénzügyi közegek által az adóügyek ellátása körül elkövetett fegyelmi vétségek felett a királyi adófelügyelőből vagy annak helyetteséből, mint elnökből és két tagból álló fegyelmi bizottság, mint elsőfoku hatóság itél. A bizottság két tagját a királyi adófelügyelő hatósága alá tartozó állami pénzügyi tisztviselők sorából minden év elején a pénzügyminister nevezi ki.
A fegyelmi eljárásra nézve mérvadók az 1876. évi V. és VI. törvénycikkek rendeletei, azon kiegészitéssel, hogy:
a) a kir. adófelügyelőnek alárendelt állami pénzügyi közegek ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a kir. adófelügyelő vagy a pénzügyminister rendeli el;
b) a kir. adófelügyelő által elkövetett fegyelmi vétségek felett elsőfokulag a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokulag a pénzügyminister; végre:
c) a jelen § értelmében alakitott fegyelmi bizottság itéletei ellen benyujtott felebbezések felett, másodfokulag a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, és eltérő itéletek esetén harmadfokulag a pénzügyminister itél.
11. § Az egyenes adók kivetésére a községek közegei és az adókivető bizottságok vannak hivatva.
A községi közegek (adóhivatalok, községi jegyzők) kivetik a földadót, a keresetadó I. és II. osztályát, a házosztály- és házbéradót, az általános jövedelmi pótadót, a cselédtartásért, teke- és játékhelyiségekért, kocsi- és lótartásért fizetendő adót, végre a fegyveradót.
A kivető bizottságok megállapitják a kereseti adó III. és IV. osztályát, a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, végre a tőke-kamat és járadékadót.
12. § A kivetés alapjául szolgálnak:
1. a földadónál: ezen adónak a kir. adófelügyelő által a földsorozati munkálatokban az adóévet megelőző év utolsó napján mutatkozó tiszta jövedelem alapján kidolgozott sommás kiszámitása, és a földbirtokban előforduló változásokról vezetett nyilvántartás;
2. az egyenes adók többi nemeinél, jelesül:
a) azoknál, melyeket a községi közegek vetnek ki: az adókötelezettek és az adótárgyak összeirása, illetőleg bevallása;
b) azoknál, melyeket az adókivető bizottságok állapitanak meg, az a) pontban emlitettek mellett a kir. adófelügyelőnek az egyes adóbevallásokra vonatkozó javaslatai.
13. § Az adókötelezettek és az adótárgyak összeirását, ugy a bevallások gyüjtését, a községek (városok) a kir. adófelügyelőnek és a szolgabiráknak polgármestereknek) felügyelete alatt saját közegeik által teljesittetik.
Az összeirások módját s a bevallások kellékeit és alakját a pénzügyminister rendeli uton állapitja meg; érvényben maradván az 1875. évi XXI. törvénycikk 21. és 22. §-aiban, az 1875. évi XXIV. törvénycikk 10. §-ában, az 1875. évi XXVI. törvénycikk 21., 22., 23., 24., 25., 26. és 27. §-aiban, az 1875. évi XXVII. törvénycikk 8., 9., 10. §-aiban és ugyanazon törvénycikk 11. §-ának a), b), c), d) és e) pontjaiban, végre az 1875. évi XXIX. törvénycikk 35., 36. és 37. §-aiban foglalt intézkedések, azon különbséggel, hogy az adóhivatalok teendőit az ezen törvény szerint illetékes királyi adófelügyelők, illetőleg a kivetésre hivatott közegek teljesitik.
14. § A szolgabirák (polgármesterek) és a hely szinén megjelenő kir. adófelügyelők vagy helyetteseik kötelesek az összeirási munkálatok menetét hivatalból ellenőrizni; ha abban hiányokat találnak, a fenforgó akadályok elháritása iránt azonnal intézkednek, s ha az összeirási munkálatoknak a pénzügyminister által kitüzött határidőben rendes végrehajtását másképen nem biztosithatják, - az összeirást teljesitő egyének helyébe a hibás fél vagy végső sorban a község (város) költségén más alkalmas egyéneket rendelnek.
15. § A bevallások a pénzügyminister által kitüzött határidőben a községi előljáróságnál (városi polgármesternél) nyujtandók be.
A községi előljáróság (városi polgármester) a benyujtásra kitüzött határidő letelte után azonnal, a beérkezett bevallásokból azokat, melyek a 12. § a) pontjában emlitett adónemekre vonatkoznak, az ezen adónemek kivetését eszközlő községi közegeknek (községi jegyzőknek, adóhivataloknak) adja által, azokat pedig, melyek a 12. § b) pontjában emlitett adónemekre vonatkoznak, a kir. adófelügyelőhöz küldi be.
Azok, kik bevallásaikat a pénzügyminister által kitüzött határidőben be nem adták, a bevallás beadására 8 napi határidő kitüzése mellett, oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen ujabb határidőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni.
16. § A községi jegyzők (városi adóhivatalok) által az összeirási sorkönyvek és bevallások alapján s esetleg az összeiró és bevallásokat tett egyének meghallgatása után készitett kivetési lajstromok a kir. adófelügyelőnek érvényesitési záradékával ellátva, a község (város) házánál 8 napi közszemlére kitétetnek s az adókötelesek figyelmeztetnek, hogy netaláni felszólamlásaikat a fent kitüzött határidő alatt a község előljáróságánál (a város polgármesterénél) előterjeszthetik. A beadott felszólamlások a kir. adófelügyelőhöz küldendők be, a ki azokat a közigazgatási bizottságnak, mint felebbviteli hatóságnak legközelebbi ülésében előterjeszteni köteles. (29. § 1. pontja.)
17. § A kir. adófelügyelő a 15. § értelmében hozzá beküldött bevallásokat megvizsgálja, azokra nézve, melyeket kielégitőknek nem talál, a tényleges viszonyokról tudomással biróknak meghallgatása s a rendelkezésre álló egyéb adatoknak használata mellett, az adókötelezettektől zárhatáridő kitüzésével felvilágositást és kiegészitést kivánhat és e határidőnek lejártával átalában minden egyes adókötelezettre és jelesül azokra nézve is, kik bevallásaikat vagy a tőlük kivánt felvilágositást megadni elmulasztották, kiszámitja azon adóösszeget, melylyel a törvény és a fennálló szabályok értelmében nézete szerint megrovandók.
A mennyiben ezen adókiszámitások készitése alkalmával a kir. adófelügyelők vagy azok helyettesei az adókötelezetekkel vagy másokkal, kiket megkérdezendőknek vélnek, személyesen értekeznek, kötelesek ezen értekezést azon községben, melyben az illetők laknak, folytatni, eljárásukban minden faggatást és családi viszonyokba avatkozást kerülni és vizsgálódásaikat csak az adó kivetésére szükséges adatokra és tényleges viszonyokra kiterjeszteni. - Jogukban áll továbbá a községi előljáróságoktól (városi polgármesterektől) szó- vagy irásbeli felvilágositást kérni, az adókötelesek vagyoni és kereseti viszonyait ismerő egyéneket kihallgatni, a biróságok és más közhivatalok utján a szükséges adatokat megszerezni s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának kivetéséhez szükséges támpontokat, a vállalat vagy egylet üzleti könyveinek megtekintése utján is begyüjteni.
A biróságok és más közhivatalok kötelesek a kir. adófelügyelő megkeresésének - a megkeresés vételétől számitott 14 nap alatt, - eleget tenni.
18. § A bevallások megvizsgálásának befejezése után a kir. adófelügyelő által a 17. § értelmében készitett adókiszámitási javaslatokat kitüntető lajstromok, melyekbe a bevallott adóalapok összege is felvétetik, a község (város) házánál előre kihirdetendő 8 napra kitételnek, hogy azokat mindenki megtekinthesse s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve netaláni észrevételeit megtehesse.
Ezen észrevételek a fenti határidő alatt a kir. adófelügyelőnél, utóbb a kivető bizottságnál terjeszthetők elő.
19. § Adókivető bizottság évenként minden adóhivatal székhelyén és minden törvényhatósági joggal felruházott városban (a mennyiben nem egyuttal királyi adóhivatalnak székhelye is) alakittatik.
Az adókivető bizottsághoz elnököt és elnöki helyettest, továbbá két rendes és két póttagot a pénzügyminister a kir. adófelügyelő javaslatára, két rendes és két póttagot pedig a megyei alispán (polgármester) nevez ki.
A bizottsági tagok a vidék, illetőleg város önálló és kereseti viszonyait ösmerő lakosaiból nevezendők ki, figyelemmel arra is, hogy azoknak felerésze a föld- és házbirtokosok, másik felerésze pedig a kereseti és tőke-kamat adókötelesek osztályához tartozzék és mindenkiről feltehető legyen, hogy a bizottsági üléseken megjelenésben előreláthatólag akadályozva nem lesz.
A ki bizottsági tagnak választatik, e megbizatásnak teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén, ha ily megbizatásban részesült és azt az előző évben már teljesitette is.
Bizottsági előadó, szavazat nélkül, a kir. adófelügyelő vagy helyettese.
20. § Minden adóközség köteles saját képviselete által választott két bizalmi férfiut kiküldeni az adókivető bizottság azon tárgyalásaihoz, melyeken a község adólajstroma a kitüzött sorrend szerint előfordul.
A bizalmi férfiak kötelesek a tőlük kivánt felvilágositásokat megadni.
Meg nem jelenésük azonban a bizottsági tárgyalások folyamát meg nem akasztja.
21. § Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak és azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik. A határozatok szótöbbséggel hozatnak.
A bizottság azon üléseire, melyekben a bányaadó tárgyaltatik, a rendes tagokon kivül azon két tag is meghivandó, kiket e czélra az 1875. évi XXVII. törvénycikk 11. §-ának e) pontja szerint a törvényhatóságok választanak.
Ha egyes esetekben a bizottság egy tagja kivánja, a bizottság zárt ülésben tanácskozik és hozza határozatait, de ez esetben is a határozat nyilvános ülésben hirdettetik ki.
A bizottság tagjai az első ülésben s a mennyiben ezen meg nem jelentek volna, mindenesetre működésük megkezdése előtt, következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni: „Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a törvény értelmében jelen állásommal járó feladatok teljesitésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogok eljárni.”
22. § A bizottsági határozat hozatalára az elnökön és elöadón kivül két szavazótagnak jelenléte szükséges; ha ennyi tag meg nem jelenne, a megjelentek jogositva vannak, a hiányzó bizottsági tagokat a póttagok behivása által s addig is, mig ezek megjelennének, a tanácskozás fennakadásának elháritása végett a helyben vagy a vidéken lakó más adófizetőkből helyettesiteni.
Ugyanily eljárás követendő, ha a bizottságnál oly ügy tárgyaltatik, melyben a bizottság egyik tagja, vagy annak 2-ik fokig rokona vagy 1-ső foku sógora érdekelve van.
23. § A bizottság tagjai három forint napi dijt huznak. Ezen napi dijak a bizottság működése helyén nem lakó bizottsági tagoknak működésük egész tartamára, - beleértve az utazási időt is - azon bizottsági tagoknak pedig, a kik a bizottságok működésének helyén laknak, csak azon napokra járnak, melyeken a bizottság tárgyalásaiban részt vesznek.
24. § Az adókivető bizottság a kitüzött sorrend szerint behatóan megvizsgálja az adózók bevallásait és a kir. adófelügyelő által minden egyes adózóra nézve, - tehát azokra nézve is, kiknek adója a 15. § szerint hivatalból állapitandó meg, a 17. § értelmében készitett adókiszámitási javaslatokat s tekintettel az illető adózó vagy mások, vagy pedig a kir. adófelügyelő, illetőleg helyettese által tett észrevételekre s egyéb rendelkezésére álló adatokra, megállapitja minden egyes adókötelesnek adónem szerinti adóösszegét, azt még az ülés folyama alatt az illető adólajstromba bejegyezteti és ebbeli végzését kihirdeti, - egyuttal pedig az egyes ülések folyama alatt adóval megrovott adózók névjegyzékét, a reájuk kivetett adó összegének kitüntetése mellett az ülést követő napon, a bizottság tárgyalásainak helyiségeül szolgáló ház kapujára függeszti ki; végre azon adózókat, kik azon községben, melynek adólajstromában adójuk kirovatott, nem laknak és az ülésben jelen nem voltak, a hozott végzésről irásban értesiti.
25. § A 24. §-ban körülirt vizsgálat megitélésénél az adókivető bizottság jogositva van, illetőleg köteles:
a) tárgyalásaira szakértőket meghivni és kihallgatni;
b) azon esetekben, midőn a bevallás adatai oly hiányosak, hogy tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak, az illető adózókat bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére kötelezni vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük 3 évi mérlegének a kivető bizottság titoktartásra kötelezendő két tagjával leendő közlésére fölhivni.
Ha az adóköteles a felhivás kézbesitésétől számitott három nap alatt a tőle bekivánt részletezést be nem adja, vagy üzleti mérlegét az e végett hozzá az adókivető bizottság által intézett meghagyásban kitüzött határidőig a bizottság kiküldötteivel nem közli, az adóösszeg a kir. adófelügyelőnek (helyettesének) meghallgatása után és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján, az adókivető bizottság által állapittatik meg.
26. § Oly esetben, midőn a kivető bizottság a kir. adófelügyelő által javaslatba hozott adótétel fölemelését határozta, erről az illető adózót, ha a határozat kihirdetésénél jelen nem lenne, irásbeli végzéssel külön értesiti, oly hozzáadással, hogy ha e végzést felebbezni kivánja, az abbeli felszólamlás irásban a végzés kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt az adóügyi előadónál vagy helyettesénél vevény mellett benyujtandó.
27. § A végzés kihirdettetvén, jogában áll mind a kir. adófelügyelőnek vagy helyettesének, mind az érdekelt adóköteles félnek az ülés folyama alatt élőszóval az iránt nyilatkozni, kivánja-e az ügyet, és ha igen, mely indoknál fogva, a felszólamlási bizottsághoz felebbezni.
Hasonló nyilatkozatra jogositva van a jelenlevő adókötelesek bármelyike, ha a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyithatni, önmagára vagy másra kivetett adótételre nézve.
A felebbezés esetében a felebbezett ügyre vonatkozó bevallási ivre a bizottság határozata reá jegyeztetik s ugyanott megemlittetnek a szóbeli felebbezés indokai is.
A felebbezés indokainak irásban kifejtésére a felebbezőnek a kihirdetéstől számitandó 8 napi határidő adatik.
Azon adózó, a ki az adókivető bizottság ülésében akkor, midőn adóügye tárgyaltatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni felebbezését a 24. §-ban emlitett névjegyzék kifüggesztésétől számitandó 15 nap alatt irásban adhatja be.
A felebbezések a kir. adófelügyelőnél nyujtandók be, ki azokat az illetékes felszólamlási bizottságnak akkor, midőn ez működését megkezdi, iratjegyzék mellett átadni köteles. (29-ik § 2-dik pontja.)
A felebbezések benyujtására a 26. és a jelen § szerint adott határidő letelte után benyujtatott felebbezés figyelembe nem vétetik.
Átalánosságban és indok megjelölése nélkül tett felebbezések figyelembe nem vétetnek.
A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja. A felebbezés elintézése után azonban az illetéktelenül befizetett adóösszeg a végzés vételétől számitott 15 nap alatt visszatéritendő.
28. § Mihelyt egy községre nézve az adótételek bizottságilag megállapittattak, az arról szóló lajstromok a kir. adófelügyelő által számszaki érvényesités után a szabályszerű előirások és bejegyzések végett a kir. adóhivatalnak s ez által az illető községi előljáróságnak az adókönyvbe egyénenkinti bevezetés végett kiadatnak.
29. § Az adókivetés alkalmával megállapitott adóösszegek mérve ellen benyujtott felebbezések elintézésére illetékesek:
1. a földadót, házbér- és házosztályadót, a kereseti adó I. és II. osztályát, az átalános jövedelmi pótadót, ugyszintén a cselédtartásért, teke- és játékhelyiségekért, a kocsi- és lótartásért fizetendő adót, s a fegyveradót illetőleg, a törvényhatóság közigazgatási bizottsága;
2. keresetadó III. és IV. osztályát, továbbá a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, végre a tőkekamat- és járadékadót illetőleg, a következő § rendeletei szerint alakitott felszólamlási bizottságok.
30. § Felszólamlási bizottság minden kir. adófelügyelő székhelyén alakittatik.
Elnökét és annak helyettesét a belügyminister nevezi ki; két bizottsági tagot és két póttagot a vidéki önálló és kereseti viszonyait ismerő lakosai közül a pénzügyminister hiv meg; két tag és két póttag pedig az illető kir. adófelügyelő működési köréhez tartozó törvényhatóságok által, mindenkor a tavaszi közgyülésen az alább megirt módon eszközlendő választás utján hivatik meg, figyelemmel arra, hogy azok is lehetőleg felében a föld- vagy házbirtokosok, felében pedig a kereseti vagy tőkekamat adókötelesek osztályából jeleltessenek ki.
A választási eljárás a szerint, a mint a kir. adófelügyelő működési köréhez:
a) egy,
b) két, vagy
c) kettőnél több törvényhatóság (megye, kerület, vidék, szék, város) tartozik, - különböző.
Az első esetben a törvényhatóság közgyülése mind a két rendes és két póttagot választja;
a második esetben mindegyik törvényhatóság közgyülése választ egy-egy rendes és egy-egy póttagot;
a harmadik esetben az illető törvényhatóságok közgyülései, a pénzügyminister által előre megállapitandó sorrendben, felváltva gyakorolják a választás jogát, oly módon, hogy minden évben más-más két törvényhatóság közgyülése választ egy-egy rendes és egy-egy póttagot.
A ki a felszólamlási bizottság tagjának megválasztatik, e megbizatásnak teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén ha ily megbizatásban részesült és azt az előző évben már teljesitette is.
A felszólamlási bizottságnál az előadói teendőket a kir. adófelügyelő által kijelölt pénzügyi hivatalnok végzendi, ki szavazati joggal nem bir, de a 34. § eseteiben a felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyministerhez felebbezheti.
31. § A felszólamlási bizottság elnöke az államkincstárból 5 frtnyi, tagjai pedig 4 frtnyi napi dijat huznak, a 23. §-ban megjelölt napokra.
A bizottság müködési helyén nem lakó bizottsági tagok az oda- és visszautazásra a vasuti II. osztályu, gőzhajózási I. osztályu vitelbért, tengelyen való utazásoknál mértföldenkint 1 forintot számithatnak.
32. § A felszólamlási bizottság a hozzá érkezett felszólamlásokat és az azokra vonatkozó iratokat körülményesen megvizsgálja, és miután a fölmerült minden kétely földerittetett, a felszólamlások fölött határoz.
Eljárására és határozathozatali képességére nézve mérvadók a 21-ik és 22-ik §-ok rendeletei.
33. § A felszólamlási bizottság föl van jogositva, illetőleg köteles:
a) a fenforgó kérdéseket megvizsgálni és a mennyiben ujabb vizsgálatnak szüksége fenforogna, az illető adózót is meghivni;
b) szakértőket tárgyalásaira meghivni s azokat kihallgatni;
c) tanukat hit alatt kihallgattatni, az illető biróság által;
d) az adózókat vagy bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére, vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük három évi mérlegének titokban tartás biztositása melletti bemutatására kötelezni azon esetben, midőn ezek iránt az adókivető bizottság épen nem, vagy sikerrel nem intézkedett, sőt a mérleg helyességének kideritése végett az adókötelesnek üzleti könyveit is megtekinteni, mely czélra négy titoktartásra kötelezendő megbizottat nevez, kik közül az illető fél kettőt vissza utasithat.
A kiadások és bevételek részletezése, vagy az üzleti mérleg bemutatása elmulasztásának esetében a felszólamlási bizottság, ha tárgyalásai közben előbb tudva nem levő uj adatok merülnek fel, az adókivető bizottság által megállapitott adótételt az uj adatokhoz aránylag felemelheti.
Az 1875. évi XXIX. tc. 18. §-nak intézkedése épségben tartatik.
34. § A törvényhatóság közigazgatási bizottsága, mint felebbviteli hatóság által hozott végzéseket, ha a 7. §-ban emlitett körülmények fenforognak, a kir. adófelügyelő, a pénzügyministerhez felebbezni köteles.
A felszólamlási bizottság végzését, ha a kivetett adó lejebb szállittatott, a kir. adófelügyelő, ha pedig feljebb emeltetett, az adókötelezett a pénzügyministerhez felebbezheti.
Ezen eseteken kivül a felszólamlási bizottság végzései ellen felebbezésnek csak akkor van helye, midőn azon kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem, vagy kereset az adónak tárgyát képezi-e, vagy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának alapjául szolgáló vallomásokban előforduló valamely bevétel vagy kiadás adó tárgyát képezi, illetőleg a nyers jövedelemből levonható-e? Ezen felebbezések a felszólamlási bizottságok végzésének kézbesitésétől számitott 15 nap alatt adandók be, s ezek felett a pénzügyminister harmadfokban határoz.
Ha a bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek, ennek orvoslása végett szintén 15 nap alatt a pénzügyministerhez lehet folyamodni, ki ezen esetben az eljárás megsemmisitése mellett akkor is rendelhet uj eljárást, ha az adó kivető bizottság végzése helyben hagyatott.
35. § Az egyenes adókat könyvelik és nyilvántartják:
a) egyénenkint a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok);
b) községenkint a kir. adóhivatalok;
c) adóhivatalonkint és törvényhatóságonkint a kir. adófelügyelő számvevő közegei.
A könyvelés és nyilvántartás vezetésének módozatait, ugyszintén az egyes adózóknak a nyilvántartás körüli kötelességeit s azoknak kézbesitendő adókönyvecskék kiállitásának módját a pénzügyminister, a következő 36. és 37. §-ban foglalt elvekre való tekintettel, rendeleti uton szabályozza.
36. § Az 1876. évi január hó 1-től kezdve ugy községenkint, mint minden egyes adózóra nézve, a folyó egyenes adók elkülönitve nyilvántartandók azon adótartozástól, melylyel a község illetőleg az egyes adózó 1875. év végével hátralékban maradt.
Tulfizetések a folyó évre könyvelendők.
A folyó adóról az adózók az 1876-dik évtől kezdve uj adókönyvecskéket kapnak, melyekbe az 1876-dik év előtti időről származó adóhátralékokra teendő fizetések is külön lapra iratnak le.
Az adókönyvecskéket a községi (városi) közegek kézbesitik. Ezen kézbesités alkalmával az adózó az adókonyvecske árán kivül, mely két krnál nagyobb nem lehet, az adó könyvecskét kiállitó közeg számára egy krajczárt fizet.
37. § Az 1875-ik év végén az egyes adózóknál, ide nem értve a 38-ik §-ban emlitett községeket (városokat), mint jogi testületeket, fenmaradt adó-hátralékok részletekre felosztva külön nyilvántartandók. Ezen részletek tervezésére nézve a megye, kerület, vidék, szék vagy törvényhatósági joggal felruházott város főispánja illetőleg főkapitánya, főkirálybirája (Budapesten a főpolgármester) a pénzügyminister rendeletének vétele után azonnal legalább három tagból álló számosabb küldöttségeket alakit.
Ezen küldöttségek mindegyike a számára kijelölt községekben, illetőleg városrészekben az ott előre kihirdetendő napon az emlitett hátralékoknak összegét és minőségét az illető község előljáróságának (város polgármesterének) s a jelentkező adózóknak meghallgatásával maga előtt felderittetvén:
a) ezen hátralékokból mindenekelőtt leszámitja azon összegeket, melyekkel az illető adózók a reájuk 1875. évre kivetett egyenes adókból hátralékban maradtak s ezeket, valamint a hátralékok után 1875. év végéig felszaporodott késedelmi kamatokat és adóbehajtási illetékeket is, az 1876. évben lefizetendő adótartozások közé sorolja;
b) ugyszintén az 1876. évben lerovandó összegek közé sorol a korábbi hátralékokból oly összeget, mely az illető adózó 1875. évi adótartozásának 50 százalékát nem haladja meg;
c) osztályonkint sorozza azon többi hátralékokat, melyek az illetőknek vagyoni állásához, a tartozás mennyiségéhez, természetéhez és eredetének idejéhez képest egy, két, három vagy négy év alatt 1877., 1878., 1879., 1880. években egyenlő részletekben fizetendők be és pedig akkép, hogy egy-egy részlet az 1875. évre nézve az illető adózóra kivetett folyó egyenes adó összegének felét meghaladja;
d) jegyzékbe foglalja azon adótartozásokat, melyek ily módon az 1876. évi január hó 1-től számitott öt év alatt nem törleszthetők;
e) jegyzékbe foglalja azon adóhátralékokat, melyek az illető adókötelezettektől, elszegényedés, vagyon hátrahagyása nélkül elhalálozás vagy ismeretlen helyre történt eltávozás miatt be nem hajthatók.
A küldöttségi munkálatok alapján a c), d), e) esetekben a kir. adófelügyelő, a pénzügyministertől vett utasitáshoz képest, a fizetési részletek megállapitása és a behajthatatlan adótartozások letörültetése iránt vagy saját hatáskörében intézkedik, vagy a pénzügyminister határozatát kéri ki.
Addig, mig ezen fizetési részletek az emlitett munkálatok alapján meg nem állapittatnak, az 1875. év végével fenmaradt adóhátralékok a jelen § a) és b) pontjaiban megjelelt összegek erejéig az 1876. év folytán befizetendők, esetleg végrehajtás utján is behajtandók.
Az adott részletfizetési kedvezmény csőd és birói vételárfelosztás eseteiben azonnal megszünik és az államkincstár azon jogaiba lép vissza, melyeket a jelen törvény érvényre juttatása előtt fennállott törvények alapján szerzett.
Az emlitett kedvezmény megszünik akkor is, ha az ingatlan birtok, melyet a részletekre felosztott hátralék terhelt, másnak birtokába megy át.
38. § Azon községek (városok), melyek mint jogi testületek, egyenes adók, jogilletékek és illeték-egyenérték, fogyasztási adók, inségkölcsönök lejárt részletei és egyéb kincstári követelések fejében az 1875. év végén hátralékban maradt összes tartozásukat járulékaival együtt bevételeiktől az 1876. év folytán törleszteni nem képesek, azonban oly ingatlannal birnak, mely hitelintézeti kölcsön jelzálogául szolgálhat, vagy egyébként - tekintettel a kölcsönadó hitelintézetnek nyujtandó alább érintett kedvezményre - kölcsönfelvételre képesitve vannak, kötelesek tartozásuk erejéig valamely hitelintézetnél kölcsönt felvenni oly időben és módon, hogy ezen kölcsön segélyével összes tartozásukat járulékaival együtt az 1876. év folytán hiány nélkül törleszthessék. A hitelintézetet szerződésileg megillető tőke- és kamattörlesztési részletek a pénzintézet által benyujtandó kimutatások alapján közigazgatási uton az egyenes adók módjára fognak a hitelező pénzintézet javára behajtatni.
A kölcsön felvételénél és az államkincstári követeléseknek a felvett kölcsönnel való törlesztésénél követendő eljárást a pénzügyminister egyetértőleg a belügyministerrel, Horvát-Szlavonországokra nézve a bánnal, rendeleti uton állapitja meg.
Oly községnek (városnak), mely hitelesen igazolja, hogy tartozását 1876. év végeig bevételeiből törleszteni nem képes, és e czélra kölcsönt nyernie sem sikerült, hátralékai törlesztésére a 37. §-ban foglalt elvek alkalmazása mellett, a pénzügyminister több évre terjedő fizetési részleteket engedélyezhet.
39. § A mennyiben a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok) a könyvelés és nyilvántartás körüli teendőiket nem a pénzügyminister által kijelölt módon vagy nem a kitüzött határidőben teljesitenék, bebizonyult hanyagságuk esetében a szolgabiró (polgármester) vagy a helyszinén megjelenő kir. adófelügyelő vagy helyettese által annyiszor-mennyiszer 5 frttól 25 frtig terjedhető s az egyenes adók módjára beszedendő pénzbirságban, felebbezéssel a közigazgatási bizottsághoz, a község javára marasztalandók el.
Halasztást nem szenvedő esetekben a szolgabiró (polgármester), a jegyző (községi és városi adóhivatal) mellé a teendőknek kellő időben bevégezhetése végett elégséges munkaerőt rendel. - Az erre megkivántató költséget, ha a mulasztás az ő hibájából történt, a jegyző (a községi és városi adóhivatal illető tagja) ha tárgyhalmaz miatt történik, a község (város) viseli.
Ismételt pénzbirság siker nélkül rendeltetvén el, a jegyzők (a községi és városi adóhivatal illető tagja) fegyelmi kereset alá helyezendők.
Ha valamely községben (városban) a községi jegyző (községi és városi adóhivatal) mulasztása következtében szükségessé válik az adózók tartozásának egyénenkénti leszámolása, a leszámolás költségeit az illető község (város) tartozik viselni, fenmaradván viszkereseti joga a mulasztást elkövetett tisztviselője ellen.
40. § A folyó adóévre kivetett egyenes adók s a 37. § rendelete szerint az illető adóévre felosztott régibb adótartozási részletek négy egyenlő részben s pedig minden évnegyed első napján, tehát január, április, julius és október 1-én esedékesek.
Addig, mig a folyó évre történt adókivetés eredménye az adózó adókönyvecskéjébe bejegyezve nincsen, az évnegyedi részletek a megelőző évi adókirovás szerint fizetendők.
A netaláni különbözetek az adókönyvecskék kiállitásának (36. §) befejezését követő részletfizetés alkalmával egyenlitendők ki. - Részletfizetések feltétlenül elfogadandók. - Az adóba semmi más természetű követelés nem számittatik be.
Az 1875:XXVI. törvénycikk 28. §-a az ezen törvénycikkben emlitett adónemekre nézve továbbra is érvényben marad.
41. § A ki az évnegyed közepéig le nem rója esedékes folyó vagy régibb adótartozását, évi 6% késedelmi kamatot fizet az egész évnegyedre azon összegek után, melyekkel hátralékban maradt.
Ellenben, ki adótartozásának egy vagy több évnegyedi részletét előre megfizeti, az előre fizetett adóösszeg minden forintja után a befizetés napjától az illető évnegyed közepéig számitva, évi 6% kamatmegtéritésben részesittetik.
42. § Az egyenes adók:
1. a kis és nagy községek, rendezett tanácsu, szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városok, mint jogi testületek által, az adóösszeg mennyiségére való tekintet nélkül, a kir. adóhivatalnál;
2. más adózók által:
a) kis és nagy községekben, a mennyiben évi adótartozásuk 100 frtnál kevesebb, a községi birónál, illetőleg a községi pénztárnoknál; a mennyiben pedig évi adótartozásuk a 100 frtot eléri, vagy azt meghaladja, az illető kir. adóhivatalnál;
b) rendezett tanácsu, szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokban, az adótartozás mennyiségére való tekintet nélkül, a városi adóhivatalnál fizetendők.
Annak megitélésére, vajjon tartozik-e valamely adózó a községnél vagy a kir. adóhivatalnál fizetők sorába, a megelőző évben kirovott adó összege a mérvadó.
Kis községekben a biró csak a közjegyző közreműködésével szedheti be az adót, ki e czélra községeit mentőt gyakrabban bejárni s megjelenéséről azokat előre értesiteni köteles.
A kik adójukat a kir. adóhivatalnál közvetlenül fizetik, ott hol postai közlekedés van, postai uton is beküldhetik adójukat a kir. adóhivatalhoz; az ily küldemények után járó postadijakat azonban ők tartoznak fizetni.
A posta utján beküldött adópénzek után járó késedelmi kamatok vagy kamattéritések kiszámitásának alapjául azon nap veendő, melyen az illető adópénz a postára feladatott.
A kir. adóhivatal czimére postán átolvasva eladott adóösszegről kiállitott szabályszerű postai vevény az adófizető részére a feladott adóösszeg lefizetéséről nyugtául szolgál mindaddig, mig ugyanaz a kir. adóhivatal által hivatalosan nem nyugtattatik.
43. § Oly községekben, melyekben az állami egyenes adókra községi adópótlék törvényszerüen kivetve van és e községi pótlékot az adószedő az államadóval együtt szedi, részletfizetések alkalmával a befizetett vagy végrehajtás utján behajtott összeg azon arányban számitandó az állami és a községi adótartozás lerovására, a mely arányban áll az államadó mennyisége a községi adó mennyiségéhez.
Azok, kik adójukat a 42. § értelmében a királyi adóhivatalnál fizetik, a rájuk kivetett községi pótlékot, külön adókönyvecske mellett, a község pénztáránál tartoznak fizetni.
44. § A közadók fejében átvett pénzek sem községi, sem más czélokra nem fordithatók.
A ki ez ellen vét, hűtlen kezelés, illetőleg sikkasztás bűntényébe esik.
A községek vagy a királyi adóhivatalok által beszedett és azoknak pénztáraiban lévő közadók sem a községeknek, sem az államkincstárnak magánjogi tartozásaiért biztositási végrehajtás alá nem vehetők.
45. § A községi birák, illetőleg községi pénztárnokok (községi és városi adóhivatalok), az előljáróságok (polgármesterek) által e végre kiküldendő községi (városi) képviselő kiséretében havonkint, s azon napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, a melyet az illető kir. adóhivatal e végre rendszeresiteni fog; ötven forintot vagy azonfelüli összeget azonban köteles a kir. adóhivatal időközben is elfogadni.
Ezen időközi összegeket ott, hol postai közlekedés van, postai uton postadij-mentesen küldheti be a község az adóhivatalhoz.
46. § A mennyiben az állami egyenes adók beszedésével és beszállitásával a megelőző § értelmében megbizott községi (városi) közegek a beszedés és beszállitás körüli teendőiket nem a pénzügyminister által kijelölt módon, vagy nem a kitüzött határidőkben teljesitenék, bebizonyult hanyagságuk esetében a szolgabiró (polgármester) vagy a helyszinén megjelenő kir. adófelügyelő, vagy annak helyettese által annyiszor-mennyiszer 2 frttól 25 frtig terjedhető s az egyenes adók módjára beszedendő pénzbirságban, felebbezéssel a közigazgatási bizottsághoz, a község javára marasztalandók el.
Ismételt pénzbirság siker nélkül rendeltetvén el, a hanyag községi közegek fegyelmi kereset alá helyezendők.
47. § A községi birák, illetőleg pénztárnokok (községi és városi adóhivatalok) által beszedett adóknak és egyéb tartozásoknak a kir. adóhivatalba beszolgáltatásáért első sorban a beszedésre és beszállitásra kötelezett községi közegek, második sorban a község (város) felelős, a vétkes vagy hanyag közeg elleni viszkereseti jogának fenmaradása mellett.
Ha a község az ezen felelősség alapján megállapitott hiányt községi pótadó utján fedezi, ahhoz a községnek csak azon adózói kötelesek járulni, kik állami adójukat a községnél fizetik.
48. § Adófizetési halasztás rendszerint nem adatik. A folyó évi adóra nézve azonban az esetben, ha az adózó időleges fizetésképtelenségét igazolja, fizetési halasztás engedélyezhető, de csakis félévi idő tartamára és nem az illető adóév végén tul.
Kérni azt a kir. adófelügyelőnél kell, ennek végzését az adózó fél a törvényhatóság közigazgatási bizottságához felebbezheti.
Egyenlő végzések ellen felebbezésnek nincs helye. Eltérő végzések ellen felebbezés történhetik a pénzügyministerhez, valamint a közigazgatási bizottságnak halasztást megadó végzését felebbezheti a kir. adófelügyelő a pénzügyministerhez, ha az államkincstár érdekeit sértve látja. (7. §)
Rendkivüli esetekben a pénzügyminister a törvényhatóság közigazgatási bizottságának meghallgatása után mind a folyó adóra, mind a hátralékokra nézve az év végén túl is terjedhető fizetési halasztást adhat.
Fizetési halasztás eseteiben a késedelmi kamat fizetendő.
49. § Az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben adóelengedésnek van helye.
Ily elemi csapások:
a) jégeső, árviz és tűz általában;
b) a terményeknek rovarok általi elpusztitása nagyobb kiterjedésű, egész dülőket magukban foglaló területeken:
c) szántóföldekre nézve oly fagy, tartós szárazság, vagy föld-árja által okozott oly árviz, mely a bevetett földeknek termését hasonlóképen egész határokat magukban foglaló nagyobb területeken oly módon és időben semmisiti meg, hogy az illető földek azon évben már ujabb veteményezés által jövedelmezőkké egyáltalában nem tétethetnek;
d) erdőknek tűz általi pusztitása;
e) szőllőknél a fagy, a szőllőnek azon területére nézve, melyen az évi termést egészen megsemmisitette.
50. § Az adóelengedés a pénzügyminister által szabályozott módon megejtett vizsgálatok alapján állapittatik meg és csak egy évre - a folyó adóra adatik.
Erdőknek tűz általi pusztitásánál azonban több évre terjeszthető ki az adóelengedés.
Az elemi csapás által sujtott földrészlet után járó adó egyharmad részben, kétharmad részben vagy egészben elengedtetik, ha a termés hasonló mérvben semmisittetett meg.
Tűz vagy árviz által elpusztitott épületek adója a kár mérvéhez képest engedtetik el.
A letakaritott, de még be nem hordott vagy asztagokban, kazalokban és csűrökben levő terményeknek elemi csapás általi megsemmisülése esetén adóelengedésnek nincs helye.
51. § Az adóelengedés összegét a törvényhatóság közigazgatási bizottsága a 49. § a) pontja alatt emlitett esetben saját jogköre határain belől (felebbezéssel a pénzügyministerhez), határozza meg, a 49. § b), c), d) és e) pontjai alatt emlitett esetekben pedig annak megállapitására nézve a pénzügyminister határozatát kéri ki.
A 49. § a) pontja alatt emlitett esetekben hozott bizottsági végzést hivatalból köteles a kir. adófelügyelő a pénzügyministerhez felebbezni.
52. § A folyó és a részletekre felosztott, mult évekből származó egyenes adóknak, a közvetett adóknak, illetékeknek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek s egyéb tartozásoknak végrehajtás utján való behajtására a kir. adófelügyelőnek közvetlen felügyelete alatt a községek (városok) és járási szolgabirák, esetleg az állami közegek (62. §) vannak hivatva.
A községek a biró, illetőleg a községi adópénztárnok, (községi vagy városi adóhivatal) által behajtatják azon adózóknak összes tartozásait, kik adójukat a községnél (városnál) fizetik.
A községi biró vagy községi adópénztárnok, a jegyző, illetőleg a körjegyző közbejöttével jár el.
Ellenben a szolgabirák, illetőleg segédjeik (helyetteseik), kik névszerint feljelentendők a törvényhatóság közigazgatási bizottságának, a járásukban lakó azon adózók összes tartozásait hajtják be, kik adójukat közvetlenül a kir. adóhivatalnál fizetik (42. §).
53. § A behajtás fokozatai:
a megintés,
a zálogolás,
az árverés.
Az évnegyed második havának második felében a községi közegek, illetőleg a kir. adóhivatalok által kiállitott hátraléki kimutatások alapján:
a) a községek előljárói (városok polgármesterei) a községnél (községi és városi adóhivatalnál) fizető adózókat hirdetmény utján, és egyuttal ezen adózók közül azokat, kiknek évnegyedi tartozásuk 10 frtnál nagyobb, egyenként irásbeli megintés utján;
b) a járási szolgabirák a kir. adóhivatalnál fizető adózókat egyenként irásbeli megintés utján hivják fel hátralékaik befizetésére.
Azok ellen, kik adótartozásukat az évnegyed második hava végeig le nem fizetik, az évnegyed harmadik havában a zálogolási eljárás alkalmazandó. A zálogolás tárgyát képezik az adózónak összes készpénz-jövedelmei, követelései, ingó és ingatlan vagyona, ez utóbbi azonban csak azon esetben, midőn a hátralékosnak semmi néven nevezendő ingó vagyona vagy jövedelme nincsen.
Ha a zálogolás napját követő 15 nap alatt a behajtandó hátralék járulékaival együtt le nem fizettetik, a lefoglalt ingó javak nyilvános árverés utján eladandók.
A zálogolásnál és árverésnél követendő eljárást szabályozzák az alább következő 54., 55., 56., 57. és 58. §-ok.
54. § Az ingó lezálogolásánál a következő eljárás követendő:
1. A zálogolást teljesitő a végrehajtás helyére megy, ott két becsüs közbejöttével a tulajdonosnak vagy megbizottjának, vagy ezek távollétében két tanunak jelenlétében az adóhátralékosnak ingó vagyonából annyit foglal le zálogul, mennyi az adóhátralék és az 56. § értelmében járó adóbehajtási illetékek fedezésére kivántatik.
2. Mindenekelőtt az adózónak készpénzjövedelmei és pénzbeli követelései foglalandók le és a megtörtént foglalásról az illetők azon felhivással értesitendők, hogy a lefoglalt összeget esedékessége napján ne az adózónak, hanem az értesitvényben megnevezett pénztárnak fizessék. Ha az illető ezen értesitvény vétele után a lefoglalt összeget a hátralékosnak vagy bárki másnak kifizeti, a végrehajtás a letiltott összeg erejéig ő ellene intézhető.
3. A 2-ik pontban emlitett jövedelmek hiányában a könnyen pénzzé tehető ingóságok foglalandók le, elvül tüzetvén ki, hogy az adóhátralék az adókötelezettre nézve minél kevésbbé sértő és kártékony módon biztosittassék, nevezetesen: hogy oly tárgyak, melyeknek eladása által az adókötelezettnek nagyobb kár okoztatnék, mintsem az adóhátralék fedezésére elkerülhetetlenül szükséges, a mennyire lehet, megkiméltessenek, s a kéznél levő tárgyak közül mindig azok foglaltassanak le, melyeket az adózó maga jelöl ki, feltéve: hogy e tárgyak egyszersmind könnyen el is adhatók.
4. A zálogolás alól azonban kivétetnek:
a) a végrehajtást szenvedőnek és családjának szükséges ágy és ágynemű;
b) ugyanazoknak szükséges öltözéke;
c) az egyetlen vagy utolsó darab haszonmarha és annak egy havi takarmánya;
d) a földmivelésre szükséges eszközök;
e) a gazdaság folytatására nélkülözhetetlen igás-marha;
f) az adózónak iparüzésére, vagy a napszámosnak munkájára nélkülözhetetlen műszereit illetőleg:
g) az adózónak hivatásszerü munkája folytatására nélkülözhetetlen könyvek és egyéb segéd-eszközök, 50 frtnyi érték erejéig, annak választása szerint;
h) a végrehajtást követő 15 napra szükséges élelem;
i) a szükséges vetőmag, következő megszoritással:
ha a zálogolás az év február-ápril időszakában történik, tavaszi vetőmag czimen 1.25 hektoliter;
ha a zálogolás az év szeptember-novemberi szakában történik, őszi vetőmag czimén 1.25 hektoliter hagyatik menten minden katastralis hold szántóföld után, melyet a végrehajtást szenvedő tulajdonul bir és házilag mível vagy míveltet; és pedig mindkét esetben annyi katastralis hold szántóföldet számitva őszi, illetőleg tavaszi vetés alá, a mennyit a végrehajtást szenvedő évenkint tényleg elvetni szokott. A vetőmagnak ily módon kiszámitott mennyisége azonban nem lehet nagyobb azon mennyiségnél, mely a végrehajtást szenvedő által a megelőző évben ugyanazon gabonanemekben tényleg felhasználtatott.
Ha a törvény ezen rendelete megsértetnék, a végrehajtást szenvedő a zálogolástól számitott 8 nap alatt az adófelügyelőnél kereshet orvoslást, ki a panasz fölött végérvényesen intézkedik.
5. Oly tárgyak, melyekről a végrehajtást szenvedő fél, vagy bárki más azt állitja, hogy másoknak tulajdonai, vagy a melyek a körülményekből mások tulajdonainak vélelmezhetők, csak akkor vehetők foglalás alá, ha a végrehajtást szenvedőnek egyéb javai, melyek iránt hasonló észrevétel fenn nem forog, a hátralékban levő összegre nézve teljes fedezetet nem nyujtanak.
Ilyen fedezet nemlétében az idegen tulajdonnak állitott vagy vélelmezett tárgyak lefoglalandók, de a zálogolási jegyzőkönyvben (8. pont) megnevezendő az, ki azokra nézve tulajdoni vagy elsőbbségi igénynyel bir, lakhelyének kitétele mellett s egyszersmind az igénylő arra hivandó fel, hogy 15 nap alatt igénykeresetének felzetével mutassa ki, hogy a lezálogolt ingók iránti igénykeresetét az illető biróságnál tényleg meginditotta, mert annak elmulasztása esetében a lezálogolt tárgyak a bejelentett igényekre való tekintet nélkül elárvereztetnek.
A zálogolási jegyzőkönyvben igénylőkül meg nem nevezettek által inditott igénykereset csak akkor bir felfüggesztő hatálylyal, ha annak az illetékes biróságnál való meginditása a zálogolástól számitott 15 nap alatt igazoltatik.
Ha a lefoglalt tárgyakra előzőleg birói végrehajtás vezettetett, ez az árverésnek az 55. § értelmében való megtartását nem akadályozza ugyan, - de ha a korábbi foglalás hitelesitett végrehajtási jegyzőkönyvvel igazoltatik, a befolyt vételár azon birósághoz teendő át, mely a korábbi birói végrehajtás foganatositására kiküldöttet rendelt és az elsőbbségi kérdés e biróság által döntetik el, az árverési határnap kitüzése előtt jelentkező előbbfoglaltatók az árverés idejéről értesitendők.
Ilyen igény- és elsőbbségi ügyekben a biróságok által a kincstár képviseletében a kir. adófelügyelő idézendő meg.
6. A lezálogolt javak összeirandók s egyuttal a jelenlevő becsüsök által megbecsülendők s a szükséghez képest vagy a tulajdonos őrizete alatt hagyandók vagy a községi előljáróságnak őrzés végett átadandók.
7. A lezálogolt javaknak a zárlat feloldása előtt elidegenitése vagy elsikkasztása ugyanazon bűnvádi következményeket vonja maga után, melyek a rendes birósági eljárással lefoglalt javak elidegenitésének esetére vannak kiszabva.
8. A teljesitett zálogolás és becslés felől az illetők által aláirt vagy az aláirás megtagadása esetén ennek feljegyzésével jegyzőkönyv vétetik fel, mely a tárgyak megnevezését, becsértékét és miként leendő biztositásának módját (hivatalos megőrzés vagy a tulajdonosnál meghagyás által) tartalmazza.
9. Ha a lefoglalt vagyon a következő 15 nap alatt a hátralék és a közbenjött költségek lefizetésével tisztáztatik, a zárlat feloldottnak tekintetik.
55. § Az ingók árverésénél a következő eljárás követendő:
1. Ha a zálogolás által biztositott hátralékok a zálogolást követő 15 nap alatt le nem fizettetnek, tekintettel az idő és költség kimélésére s a legmagasabb értékesitést igérő viszonyokra, az árverés több hátralékostól lefoglalt tárgyakra nézve lehetőleg együttesen a foglalást követő 15 napi határidő lejárta után 30 napi időközt meg nem haladó határnapra tüzendő ki, akár
a) a helyszinén, akár
b) az adóhivatal kerületében, akár végre
c) ezen kerületen kivül létező vásári joggal biró más valamely községben.
A c) alatti esetben a kir. adófelügyelőnek beleegyezése szükséges.
2. Az árverésre kitüzött határnap közhirré teendő oly módon, hogy az első árverési határidő legalább 8 nappal előre köröztessék.
E hirdetést:
a) a község által a község kebelében tartandó árveréseknél a község előljárósága;
b) a szolgabiró által eszközlendő árveréseknél a szolgabiró rendeli el.
A b) esetben köteles a szolgabiró az elrendelt árverést legalább is azon községben, hol a zálogolás történt s ott, a hol az árverés tartatni fog, sőt ha a lezálogolt tárgyak között 50 frtnál nagyobb értékű tárgy találtatik, járása egész területén közhirré tétetni, s ha az árverést járásán kivül eső helyen szándékozik megtartani, a körözésnek ily módon leendő foganatositására az illetékes szolgabirót is azonnal felhivni.
3. Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a zálogba vett tárgyak megnevezését;
b) a tartandó árverés helyét;
c) a napot és órát, melyben az árverés tartatni fog;
d) azon feltételt, hogy az egyes zálogtárgyak, a mennyiben azoknak értéke egyenkint 50 frtot meg nem halad, becsáron alul is feltétlenül el fognak adatni, 50 frtot meghaladó értékű tárgy pedig csak akkor, ha a becsárnak legalább háromnegyed része igértetik;
e) a szükségessé válható második árverésnek az első árverés napjától számitott további 15 napon túl nem terjedhető határidejét;
f) azon feltételt, hogy a vételár azonnal fizetendő.
4. A kitüzött helyen, napon és órában:
a) a községnél (városnál) fizető adózók ellen intézett végrehajtások eseteiben a községi biró vagy községi adópénztárnok egy előljárósági tagnak és a jegyzőnek, illetőleg körjegyzőnek közreműködésével vagy a városi adóhivatal kiküldöttje a városi tanács által kijelölt két képviselő jelenlétében;
b) a kir. adóhivataloknál fizető adózók ellen inditott végrehajtások eseteiben a szolgabiró vagy helyettese (esetleg az állami közeg) a községi előljáróság által kiküldött két tanu jelenlétében az árverést megkezdvén, az árverésnek kitett zálogtárgyat rendesen a becsértéken alul is a legtöbbet igérőnek engedi át, kivévén, ha az egyes tárgy értéke 50 frtot meghaladna; ily tárgy az érték háromnegyedén alul az első árverésen el nem adathatik, hanem ujabb árverés kisérlendő meg s ezen második árverésen a tárgy a legtöbbet igérőnek mindenesetre átengedtetik.
5. Az árverés tényéről jegyzőkönyv veendő fel, melynek tartalmaznia kell: annak nevét, kinek tartozásai fejében az elárverezett tárgy lefoglaltatott; - az árverelt tárgyak megnevezését, becsértékét, a legmagasabb ajánlatot, a vevő nevét, az árverési költségek és illetékek megállapitását és alá kell iratnia a végrehajtást foganatositó s a községi előljáróságot képviselő két tag vagy esetleg két tanu által. Az árverési jegyzőkönyv az árverés befejezése után a foglalási jegyzőkönyvekkel együtt azon község előljáróságánál leteendő, melyhez a végrehajtást szenvedő tartozik, hol azokat a felek bármikor megtekinthetik.
6. Az árverésből bejött pénzt kis és nagy községekben a községi biró vagy községi adópénztárnok, egy előljárósági tag és a jegyző, illetőleg körjegyző körjegyző közreműködésével, rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi adóhivatal veszi át s abból rögtön törlesztvén a végrehajtás utján behajtott hátralékokat, a késedelmi kamatokat és adóbehajtási illetékeket, a netáni többletet nyugta mellett a végrehajtást szenvedettnek kézbesiti.
Azon esetben, midőn az árverés az adókat behajtó község kebelén kivül tartatik s a községnek birája és a jegyző, illetőleg körjegyző (pénztárnok) ott jelen nincs, valamint mindazon árveréseknél is, melyeket a szolgabirák (azok segédei vagy helyettesei) esetleg állami közegek foganatositanak, a befolyt összegeket a helybeli kir. adóhivatal az illetőknek rögtön kiadandó hivatalos nyugták mellett veszi át; oly községekben pedig, melyekben kir. adóhivatal nincs, a befolyt pénzeket azon községi közeg, mely azon községben az adók beszedésével megbizva van, átvenni és azokat az illető községi vagy állami pénztárnak rendeleti uton szabályozandó módon átküldeni tartozik.
7. Az árverésből bejött azon pénz, mely nem a megelőző 6-ik pontban kijelölt közegeknek, hanem bárki másnak fizettetett és az állampénztárba be nem adatott, az államkincstár irányában lerovottnak nem tekinthető, és ezért az illető eljáró közegek felelősséggel és kártéritéssel tartoznak.
56. § A zálogolásért, becslésért és árverésért bélyeg-felszámitásnak nincsen helye.
A végrehajtási összes költségek fedezésére, ide értve a zálogtárgyak szállitási költségeit is, a végrehajtást szenvedő adózók adóbehajtási illetéket tartoznak fizetni.
Ezen behajtási illeték háromféle: intési, zálogolási és árverési illeték.
Az intési illeték az 53. §-ban emlitett irásbeli megintés kézbesitéseért fizetendő és 10 krajczárban állapittatik meg. A zálogolási illeték két krajczárt, az árverési illeték három krajczárt tesz minden adóforint után. Forinton alóli összegek teljes forintnak veendők.
Két krajczárt, azaz zálogolási illetéket fizet azon hátralékos, a ki ellen zálogolási eljárás tettleg alkalmazva volt, adótartozását azonban az 54. § 9-ik pontja értelmében az árverésre kitüzött határidő előtt az illető pénztárnál lefizette.
Öt krajczárt, azaz zálogolási és árverési illetéket fizet azon hátralékos, kinek lefoglalt ingóságai árverés alá kerülnek.
Ezen öt krajczárnyi illetéken kivül azon hátralékos, kinek ingóságai fölött az árverés más valamely községbe tüzetik ki, még a szállitási költségeket is köteles fizetni, ha azok fedezésére az árverési illetékek nem elegendők.
Ezen § rendeletei az ingatlanok lezálogolásának és elárverezésének eseteire nem alkalmazhatók.
57. § Az adóbehajtási illetékek fejében befolyt összegek a községek (városok) részéről eszközölt végrehajtások alkalmával a községi (városi) pénztárba, a szolgabirák és állami közegek által eszközölt végrehajtások alkalmával az államkincstár javára azon kir. adóhivatal pénztárába szállittatnak, melynek kerületéhez az illető község tartozik.
Az intési illeték a megintést eszközlő közegeknek járván, abból az azt átvevő községi vagy állami pénztár által négy krajczár a megintő szolgának, hat krajczár pedig az irásbeli megintést kiállitó közegnek (községi jegyzőnek, városi adóhivatalnak, szolgabirói segédnek vagy helyettesnek) kiadandó.
A zálogolási és árverési illetékekből azon állami vagy községi pénztár által, a melybe befolynak, kielégitendők:
a) a becsüsöknek, a zálogolásnál és árverezésnél alkalmazott tanuknak és községi előljáróknak a megyei alispán (polgármester) által szabályozott dijai;
b) az adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók ellen eszközlött végrehajtások alkalmával a zálogolás alá vett és a zálogolás helyén árverés alá került tárgyaknak az árverés szinhelyére való szállitási költségei;
c) a végrehajtást eszközlő szolgabirónak, illetőleg segédjének (helyettesének) vagy állami közegnek napi dij és fuvarköltség illetményei. Ezen napi dijt és uti költséget azonban az illetők csak egyszer számithatják fel, még akkor is, ha székhelyükön kivül ugyanazon helyen és időben több végrehajtást teljesitenek.
A szolgabirák (illetőleg segédjeik, helyetteseik) illetményeit a pénzügyminister, ha czélszerünek látja, átalányban is állapithatja meg.
58. § Az ingatlanokra vezetendő biztositási és kielégitési végrehajtás a polgári törvénykezési rendtartásban meghatározott eljárás szerint eszközlendő.
Az egyenes adók könyvelésével és nyilvántartásával megbizott községi közegek, továbbá a kir. adóhivatalok és az illeték-kiszabási hivatalok által hivatalos pecsét alatt kiadott hátraléki kimutatások azon okmányok erejével birnak, melyek alapján az emlitett törvénykezési rendtartás szerint végrehajtásnak van helye.
Azt, hogy a biztositási és kielégitési végrehajtás az ingatlanra vezetendő, esetről-esetre a törvényhatóság közigazgatási bizottsága végzésileg rendeli el és szabályszerű intézkedés végett az állam jogügyi képviselőjét megkeresi.
59. § A közigazgatási hatóságok (községi előljáróságok, szolgabirák, polgármesterek, alispánok, és az utóbbiakkal egyenlő rangban álló tisztviselők) kötelesek arról gondoskodni, hogy az 54. és 55. §-ban körülirt végrehajtási eljárás foganatositása alkalmával a közrend szükség esetében karhatalom kirendelése által is fentartassék.
60. § Az egyénenkénti könyvelést teljesitő községi jegyzők (városi adóhivatalok) kötelesek az általuk behajthatatlanoknak tapasztalt folyó adótartozásokat évenként kimutatni. Ezen adótartozások törlése iránt, a tényállásnak a szolgabiró, illetőleg királyi adófelügyelő által történt megállapitása után, a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz, a mennyiben az illető tartozás 100 frtnál nem nagyobb, ellenkező esetben a pénzügyministernek határozatát kéri ki.
A közigazgatási bizottság által saját jogkörében eszközlött adótörlések ellen felebbezési joga fenmarad a királyi adófelügyelőnek a pénzügyministerhez, ha a 7. §-ban emlitett körülmények fenforognak.
61. § A szolgabirák (polgármesterek), a helyszinén megjelenő kir. adófelügyelőnek vagy helyettesének ellenőrzése mellett, kötelesek az adóbehajtással foglalkozó közegeket szemmel tartani, észlelt törvény- vagy szabályellenesség vagy mulasztás esetében azoknak okozóira 5 frttól 25 frtig terjedhető és az egyenes adók módjára felében a kincstár, felében a megyei házi pénztár javára behajtandó birságokat (felebbezéssel a törvényhatóság közigazgatási bizottságához) - róni és erről esetről-esetre a törvényhatóság közigazgatási bizottságának jelentést tenni.
62. § A községek előljárói a szolgabirónak, a városok és szolgabirák a királyi adófelügyelő utján a törvényhatóság közigazgatási bizottságának havonkint bemutatják jelentéseiket az adóbehajtás menetéről, és az adóbehajtás rendes eszközlése iránt azon felelősséggel tartoznak, hogy a hol igazolatlanul hátralékban marad az adó, ott költségükön fog az akár más hatósági akár állami közeg által behajtatni.
Észlelt hanyagság esetében a közigazgatási bizottság van hivatva a körülményekhez képest kimondani, hogy: ha 14 nap alatt a hiány nem pótoltatik, az emlitett felelősség lép életbe. Ily esetben egyuttal intézkedik a bizottság, hogy az adóbehajtás - a 14 napi határidőnek eredmény nélküli lefolyta után, - a hatósági más közeg vagy állami közeg által a mulasztó közegnek költségén eszközöltessék.
Ha elrendeltetik a felelősség alkalmazása, a rendelet a sujtott közeggel azonnal közöltetik, ki is három nap alatt az ellen felebbezhet: de ha a pénzügyministertől a felebbezés felküldésétől számitott 14 nap alatt kedvező válasz nem érkezik, a végzés érvénybe lép.
Ha a bizottság a felelősség esetének alkalmazását - szemben a jelenlévő királyi adófelügyelőnek mint adóügyi előadónak vagy helyettesének kivánságával - megtagadja, az ügy az adóügyi előadó által a 7. §-ban jelzett módon a pénzügyministerhez felebbezendő, a ki az emlitett felelősségnek alkalmazását elrendelheti.
Azon községi (városi) közeg, ugy szintén azon szolgabiró, ki ellen a most emlitett szigor alkalmaztatott, ismételt hanyagság esetében fegyelmi uton hivatalától is elmozditható (9. §)
63. § Azon községi közegek (községi jegyzők, városi adóhivatalok) és szolgabirák, kik az év végéig a fizetési halasztást nyert s adóelengedés vagy behajthatlanság czimén letörült összegek levonása után fenmaradó folyó évi adótartozást behajtják és a királyi adóhivatalba beszállitják, a törvényhozás által e czélra rendelt alapból jutalmakban részesittetnek. Azon község (város) pedig, mely az emlitett folyó adótartozáson kivül az évi beszedésre a községhez (városhoz) utalt hátraléki összegből legalább 60 százalékot szállit be a királyi adóhivatalba, a beszállitott hátraléki összegből saját házi pénztára javára egy százalékot kap.
64. § A törvényhatóságok és azok közegei mindazokat, miknek teljesitése a törvényesen megszavazott és beszedetni rendelt adók és közjövedelmek kivetése, biztositása és behajtása, valamint a fennálló adótörvények kijátszásának és a kincstári jövedelmek megröviditésének megakadályozása körül ezen törvénycikk és a közadók tárgyában hozott egyéb törvények által kötelességükké tétetik s az ezen törvények alapján kiadandó pénzügyministeri rendeleteket felelősség terhe alatt végrehajtani tartoznak.
A végrehajtás megtagadásának esetében a főispán az 1870:XLII. törvénycikk 54. és 55. § és Budapest fővárosra nézve a főpolgármester az 1872:XXXVI. törvénycikk 70. és 71. §-ai szerint rendelkezik.
A törvényhatósági tisztviselők ellen az általuk hivatalos eljárásaik közben akár cselekvés, akár mulasztás által az államkincstárnak okozott károkért az 1870:XLII. tc. VI. fejezetében körülirt eljárásnak van helye.
Valahányszor valamely törvényhatóság közgyülésén vagy a közigazgatási bizottság ülésén inditvány tétetik, a pénzügyminister által a törvényesen megállapitott adók tárgyában kiadott rendeleteknek végre nem hajtása vagy elhalasztása iránt, az elnök köteles névszerinti szavazást tüzni ki, s az inditványozónak, valamint az inditvány mellett szavazók neveinek jegyzőkönyvbe iktatását eszközölni.
Ha a pénzügyminister rendelete ellen, annak végrehajtása helyett, felirás határoztatik, a végrehajtás elhalasztása miatt támadható kárért az inditványozó s az inditvány mellett szavazók felelősek.
Ha az elnök a névszerinti szavazást kitüzni és a neveket a jegyzőkönyvbe beiktattatni elmulasztaná, kártéritéssel az azon napon elnöklő tartozik. A kártéritési kereset az állam jogügyi képviselője által az illető kir. törvényszék előtt indittatik meg.
65. § Állami törvényhatósági és községi tisztviselők és előljárók, ugy a kir. közjegyzők is, ha a bélyegtelen vagy elegendő bélyeggel el nem látott beadványok és más bélyeg- vagy illetékköteles iratok leletezését elmulasztják, ezen mulasztásaikért felelősséggel tartoznak, s ugy az egyszeres, mint a felemelt bélyeg és illetéket megfizetni kötelesek, ha ezen dijak a felektől be nem hajthatók.
Hasonló felelősséggel tartoznak a nevezettek akkor is, ha bélyegköteles kiadványokat bélyeg nélkül vagy nem elegendő bélyeggel adnak ki, és ha az illetékmegszabásra illetékes hatósághoz átteendő végzéseknek és más iratoknak kellő időben való kiadmányozását elmulasztják.
A fentebbi mulasztások kideritése szempontjából, a pénzügyminister kiküldött biztosa által a hatóság, illetőleg község küldöttének közreműködése mellett, időről-időre hivatalos szemléket tarthat.
66. § A törvényhatósági tisztviselők kötelesek:
a) a fogyasztási adókra, jövedékekre és illetékekre vonatkozó törvények ellen elkövetett kihágások eseteiben az illetékes pénzügyi közeg megkeresésére a leletről jegyzőkönyvet felvenni, a tényállás földerittetése s a tettesek kinyomozása végett a tiszti vizsgálatot haladék nélkül végrehajtani, a dugárunak, illetőleg az áthágás tárgyainak és eszközeinek lefoglalása s a kincstár követelésének a tetten érettnél talált javakban biztositása iránt intézkedni;
b) a fogyasztási adóknál, hol az átalány alkalmaztatik, ugy különösen a bor- és husfogyasztási adó iránt kötendő bérleti szerződések megkötésénél közbenjárólag közreműködni;
c) a sószállitásnál közbejövő akadályok eseteiben, a szállitmány vezetőjének, vagy más arra hivatottnak felhivására, a tényálladék földeritése, a közbejött akadályok elháritása, a só széthordásának megakadályozása s általában a kincstár megkárosodásának eltávolitása iránt azonnal intézkedni.
A törvényhatósági tisztviselő, ki a jelen §-ban kiszabott kötelességet vagy épen nem, vagy nem a törvény rendeleteinek megfelelőleg teljesiti, a kincstárnak minden ez által okozott kárért teljes kárpótlással tartozik, és fegyelmi vizsgálat alá vonandó.
A kártéritési keresetet az állam jogügyi képviselője inditja meg; a fegyelmi eljárásra nézve mérvadó a 9. §.
67. § Ingatlanok birói eladásánál s a vételár birói felosztásánál az utolsó három évi, ugyanazon birtokot terhelő egyenes adók, illetéki hátralékok, az egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások s a községi adópótlékok bekebelezés nélkül is minden egyéb követelés előtt elsőbbséggel birnak.
Évi adó alatt értetik azon összeg, mely mint folyó adó, az illető ingatlanra azon évben kivetve volt.
Ezen elsőbbség az eredménynyel megtartott árverés napjától visszafelé számitandó zárlat vagy végrehajtás utján való bérbeadás esetében a zárlat, illetve a végrehajtás tartama alatt esedékes folyó adók, a zárgondnok vagy bérlő által az ingatlan jövedelmeiből fizetendők.
Ha valamely három évnél nem régibb államadó, illetéki hátralék, vagy az egyenes adók módjára behajtandó ugyanazon birtokot terhelő más tartozás bekebeleztetik, ezen bekeblezés a törvényen alapuló elsőbbségi jogot meg nem szünteti.
68. § Az egyenes és közvetett adók, az egyenes adók módjára beszedendő követelések és tartozások, végre az illetékek elévülnek;
1. ha azok az adótárgy, a követelés, a tartozás keletkezésének, illetőleg az illetékkiszabás alapját képező jogügylet vagy haláleset bejelentésének napjától számitva öt év alatt ki nem vettetnek; vagy
2. ha a kivetés napjától kezdve öt év alatt nem szorgalmaztatnak, vagy nem biztosittatnak. Szorgalmazásnak vétetik a hirdetmény utján foganatositott megintés is (53. §)
Vétkes mulasztás folytán bekövetkezett behajthatatlanságuk esetében az államnak e részbeni kárát az tartozik megtériteni, a ki azt a végrehajtás vagy biztositás elmulasztása által okozta.
69. § Azon esetben, midőn az adótartozások biztositása végett azoknak telekkönyvi bekeblezése mutatkozik szükségesnek, ezen bekeblezést a kir. adófelügyelő a telekkönyvi hatóságnál eszközli. A kir. adófelügyelő bekeblezési kérvényének alapjául szolgálnak a községeknél előirásban lévő egyenes adótartozásokra nézve a községek által - a kir. adóhivataloknál előirásban lévő egyenes s közvetett adókra és illetékekre nézve, s a mennyiben a törvény máskép nem intézkedik, az egyenes adók módjára beszedendő egyéb tartozásokra nézve is az adóhivatalok által kiállitott hátraléki kimutatások.
A bekeblezett tartozásoknak teljes kifizetése után 8 nap alatt a kir. adófelügyelőnek a kifizetésről hivatalos jelentés teendő, ki ezen jelentés beérkeztétől számitott 8 nap alatt a kitörlés eszközlése végett az illető telekkönyvi hatóságot hivatalból megkeresni köteles.
70. § Csődesetekben a 67. §-ban megállapitott három évi elsőbbség a csőd elrendelésének napjától visszafelé számitandó; a folyó adók pedig, mint rendes folyó kiadások, a tömeggondnok által minden további meghagyás nélkül a tömeg jövedelmeiből lejárat szerint fizetendők, s ha nem fizettetnek, a jelen törvényben körülirt eljárással a csődtömegből, illetőleg a tömeggondnoktól végrehajtás utján behajtandók.
A csődtömeget terhelő közadó, s más, az egyenes adók módjára behajtandó követelések a csődtömeg elleni kereseteknek bejelentésére kitüzött határnapon tul is mindaddig bejelenthetők, mig a perügyelő osztályozási tervezetét a csődbiróságnál be nem mutatja.
71. § Azon egyenes adók és illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő egyéb követelések és tartozások, melyek valamely ingatlant terhelnek, a tényleges birtokos által fizetendők. Magánkézből megvett ingatlan birtokokat terhelő ilynemű hátralék a vevőre átszáll, birtokelőde elleni viszkereseti jogának fenmaradása mellett.
A kivetés évében a közös háztartásban élő házastársak és nagykoru családtagok, a családfőre kirovott keresetadóra, bányaadóra, tőkekamat és járadékadóra nézve egyetemlegesen felelősek.
72. § A kir. adóhivatalok (községi jegyzők, városi adóhivatalok) és illetékkiszabási hivatalok kötelesek saját könyveik utmutatása szerint mindazoknak, kik birtokvásárlási alkuban állanak, vagy ingatlan birtokra kölcsönt venni vagy hitelezni akarnak, az illető birtokot terhelő egyenes adókat, illetékeket, valamint egyéb kincstári követeléseket is díj nélkül tudtul adni, s ha kivántatnék, azok felől ivenként 50 kros bélyeggel ellátott bizonyitványt is kiadni. A kir. adóhivatalok és illetékkiszabási hivatalok által kiadott bizonyitványok az államkincstár irányában is bizonyitó erővel birnak. A községi közegek által kiállitott bizonyitványok hitelességeért a kiállitó közegek a bizonyitványok szorgalmazó a kiállitó közegek a bizonyitványt szorgalmazó irányában személyükkel és vagyonukkal anyagilag is felelősek.
73. § A ki a közadók kezelésével, kivetésével, beszedésével vagy behajtásával foglalkozó állami, köztörvényhatósági vagy községi közeget hivatalos eljárása közben sértő szavakkal illeti, vagy a végrehajtás folytatását erőszak alkalmazása nélkül megakadályozza, vétséget követ el; az, ki az emlitett közegeknek tettleg ellenszegül, azokat hivatalos eljárásukban erőszak vagy erőszakkal fenyegetés által akadályoztatja, vagy azokat tettleg bántalmazza, közhatóság elleni erőszak bűntettét követi el és tette beszámitásának mérvéhez képest büntetendő.
74. § Az állami, köztörvényhatósági és községi közegek szabályellenes eljárásukért közigazgatási, esetleg fegyelmi uton, mindig feleletre vonandók. Ha azonban szabályellenes eljárásban tényleges erőszakot alkalmaznak, vagy szabályszerű eljárásban, az önvédelem esetén kivül, valakit tettleg bántalmaznak, vagy bántalmaztatnak, hivatali hatalommal visszaélés bűntettét követik el s annak mérvéhez képest büntetendők.
75. § A pénzügyőröknek törvényes biróság előtt letett hitükre hivatkozva tett vallomásaik azokban, mik hivatásuk körébe tartoznak, mindaddig bizonyitó erővel birnak, mig a tett vallomás hitelessége ellenadatokkal meg nem ingattatik.
76. § Az adótörvények és szabályok elleni kihágások az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és törvényes szabályok szerint büntettetnek.
A mennyiben a büntetés mérvéről s minőségéről, valamely pénzügyi kihágásra nézve külön törvény vagy szabály határozottan nem intézkednék, alapelvül szolgál, hogy a kincstár megröviditésének, kárositásának, az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának, kijátszásoknak, valamint valótlan bemondásoknak birsága 1-8 annyi, mint azon összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott.
Ha ezen összeg nem tudatik, a birság 1-500 forint.
A kincstár megkárositására irányzott bűncselekmények bűnvádi eljárás utján fenyitendők meg.
77. § Kisebb kihágások, a melyeknél a kincstár megröviditésére irányzott szándék nem forog fenn, 1 frttól 50 frtig terjedhető birsággal büntetendők.
78. § A 76. §-ban emlitett kihágások miatti vizsgálatok megejtésére hivatva vannak a kir. adófelügyelők, illetőleg a kir. pénzügyigazgatóságok, a mint t. i. az illető ügy egyenes adókra vagy pedig más közadókra vonatkozik.
A vizsgálat által megállapitott kihágások büntetésére nézve illetékesek az 1871:LXVI. tc. 1. §-a alapján az erre felhatalmazott kir. törvényszékek. Illetőségük kiterjed az 1875:XXI. tc. 18. §-ában emlitett esetek kivételével mindazon ügyekre, melyeknek tárgyát az egyenes és közvetett adókra, jövedékekre, fogyasztási adókra és illetékekre vonatkozó törvények megsértése képezi, a mennyiben a törvénysértés büntetést von maga után.
A 77. §-ban emlitett kihágások büntetésére nézve illetékesek, az ügy természetéhez képest, vagy a kir. adófelügyelők, vagy pedig a kir. pénzügyigazgatóságok.
Az érdekelt fél birtokon belül 15 nap alatt a kir. adófelügyelő határozatát a közigazgatási bizottsághoz, a pénzügyigazgatóságét pedig a pénzügyministerhez felebbezheti.
79. § Azon kihágás, melyért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet.
80. § Kihágások eseteiben, ha a fél eleget tesz a szabályszerű feltételeknek, enyhitő körülmények felhozása mellett kérheti a vizsgáló hatóságnál a vizsgálat megszüntetését, melyet ezen hatóság elrendelhet; ellenkező esetben az ügy további tárgyalás végett a pénzügyi biráskodással felruházott illető törvényszékhez átteendő.
81. § Az első folyamodásu törvényszék itéletei felebbezhetők a kir. táblához, mely másodfokulag és véglegesen határoz.
Az emlitett biróságoknál ezen ügyekre nézve az 1874: XL. tc. -ben fentartott jövedéki birósági eljárási szabályok mérvadók, azon kiegészitéssel azonban, hogy az 1876:IV. tc. 19. és 20. §-ainak a dohányjövedéki kihágásokra vonatkozó rendelkezései a közadók egyéb nemeiről szóló törvények határozmányai ellen elkövetett kihágások eseteire is alkalmazandók.
Jogérvényes itélettel kiszabott birságoknak részben vagy egészben elengedését a fél kérelmére a pénzügyminister Ő Felségének ajánlhatja.
82. § A közigazgatási bizottságok szervezésének idejéig:
a) azon teendőket, melyek az 5. § 2-ik pontja és 3-ik pontjának a) betüje alatt felsoroltatnak, a házadó kivetése elleni felszólamlások kivételével, melyekre nézve 1876. évre az 1868:XXII. törvénycikkben körülirt felszólamlási eljárás marad érvényben, a kir. adófelügyelők teljesitik;
b) azon teendőket, melyek az 5. § 1. pontja és 3-ik pontjának b) és c) betüje alatt felsoroltatnak, a pénzügyminister látja el.
83. § Az 1868. évi XXI., XXIV., XXXIV., - az 1870. évi LV. és az 1873. évi VIII. törvénycikkek, valamint az 1868. évi XXVI., az 1870. évi XLIX., az 1871. évi LVIII. és az 1873. évi VII. törvénycikkeknek, az 1875. évi XXII., XXIV., XXVI., XXVII. és XXIX. törvénycikkek határozmányai után még érvényben maradt részei; - végre az 1875. évi XXII. tc. 7-ik §-ának, az 1875. évi XXIV. tc. 10-ik §-ának és az 1875. évi XXVII. tc. 11-ik §-ának az ezen törvénycikkekkel behozott adók kirovásának eddigi módjára vonatkozó rendelkezése; az 1875. évi XXVI. tc. 29. és 31. §-ai és az 1875. évi XXIX. tc. 38-ik §-a a jelen törvény életbeléptetésének napjától kezdve hatályon kivül helyeztetnek. Az 1868. évi XXII. törvénycikknek a házadó kivetése elleni felszólamlások elintézését szabályozó 31-47. §-ai pedig 1877. évi január 1-ső napjától kezdve érvényen kivül tétetnek.
84. § Ezen törvény hatálya, a közigazgatási bizottságokra vonatkozó rendelkezések kivételével, kiterjed Horvát-Szlavon országokra is, a következő módositásokkal:
1. az adóügyek vezérletére hivatott kir. adófelügyelők minden tekintetben közvetlenül az országos pénzügyigazgatóságnak, közvetve a pénzügyministernek vannak egyedül alárendelve;
2. a jelen törvényben a közigazgatási bizottságokra ruházott teendők közül
a) azokat, melyek az 5. § 2. pontja és 3. pontjának a) betüje alatt felsoroltatnak, a házadó kivetése elleni felszólamlások kivételével, melyekre nézve az 1876. éven tul is az 1868:XXII. és 1870:LI. törvénycikkekben körülirt felszólamlási eljárás marad érvényben, a kir. adófelügyelők teljesitik;
b) a többieket az országos pénzügyigazgatóság látja el;
3. a 30. § értelmében alakitandó felszólamlási bizottság elnökét és elnökhelyettesét a pénzügyminister nevezi ki;
4. a 37. § értelmében alakitandó küldöttségeket a kir. adófelügyelő előterjesztésére az országos pénzügyigazgatóság rendeli ki;
5. az adóvégrehajtás foganatositására:
a) azon adózók ellen, kik adójukat a kir. adóhivatalnál fizetik, kivétel nélkül;
b) azon adózók ellen, kik adójukat a községnél fizetik, a 62. §-ban emlitett esetben a kir. adóhivatalok vannak hivatva; végre
6. az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntetésére az 1871:LXIV. tc. alapján az ez országokban fennálló pénzügyi törvényszékek illetékesek.
Horvát-Szlavon országok összes közigazgatási hatóságai kötelesek a kir. adófelügyelőket és az országos pénzügyigazgatóságot mindazon teendőikben, melyeket az adóügyek ellátására nézve a jelen tc. értelmében teljesiteni tartoznak, minden törvényes eszközök felhasználásával támogatni, az adóvégrehajtások alkalmával a közrend fentartásáról az 59. § értelmében gondoskodni, a közadók biztositásánál a 64., 65. és 66. §-ok értelmében közreműködni, a községi közegeket azokban, miket az adóügyek ellátása körül teljesiteni tartoznak, ellenőrizni, s a kir. adófelügyelőknek értesitései, vagy saját észleletei alapján a hanyag községi közegeket fegyelmi uton és esetleg a mulasztás mérvéhez képest hivatalvesztéssel is megbüntetni.
85. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény határozmányai egyszerre vagy részenkint leendő életbeléptetésének határnapját rendeleti uton határozhassa meg.
86. § Jelen törvény végrehajtásával a pénz-, bel- és igazságügyministerek, Horvát-Szlavon országokra nézve a pénzügyminister, egyetértőleg Horvát-Szlavon és Dalmát országok bánjával, bizatnak meg.
