1. § A következő szabad királyi, illetőleg törvényhatósági joggal felruházott városok: Bakabánya, Bártfa, Bazin, Beszterczebánya, Breznóbánya, Eperjes, Esztergom, Felsőbánya, Késmárk, Kis-Márton, Kis-Szeben, Korpona, Körmöczbánya, Kőszeg, Libetbánya, Lőcse, Modor, Nagybánya, Nagyszombat, Zólyom, Ruszt, Szakolcza, Szent-György, Trencsén, Ujbánya, Erzsébetváros, Gyulafehérvár, Szamosujvár, Göllniczbánya, Fehértemplom, Karánsebes, Zilah, Abrudbánya, Bereczk, Csikszereda, Fogaras, Hátszeg, Illyefalva, Kézdi-Vásárhely, Kolos, Oláhfalu, Sepsi-Szent-György, Szász-Régen, Szék, Székely-Udvarhely, Vajda-Hunyad és Vizakna mint önálló törvényhatóságok megszüntettetnek és azon vármegyékbe kebeleztetnek, melyeknek területében feküsznek.
Oly városok hovátartozása iránt, melyek két megyei törvényhatóság határa között feküsznek, az érdekeltek meghallgatásával a belügyminister határoz, s erről a törvényhozásnak utólag jelentést tesz. Ezek közül a szabad királyi városok ezen czimüket jövőben is megtartják.
2. § A városi vagyon tulajdonjoga a jelen törvény intézkedései által nem érintetik.
3. § A megszüntetett városi törvényhatóságok a rendezett tanácsu városok állásába helyeztetnek és a jelen törvény 4. és 5. §-aiban foglalt intézkedések kivételével ugyanazon joggal, hatáskörrel és kötelességekkel fognak birni, melyeket az 1871. évi XVIII. tc. s általában a törvény a rendezett tanácsu városokra nézve megszab.
4. § A vagyon kezelésére nézve ezen városok a belügyminister felügyelete alatt hagyatnak s ennélfogva:
a) az 1871. évi XVIII. tc. 26. §-nak b) és c) pontjai alatt érintett határozatok jóváhagyás végett nem a törvényhatósághoz, hanem a belügyministerhez lesznek felterjesztendők;
b) a 103., 105., 106., 107. és 110. §-okban a törvényhatóságokra ruházott hatáskör ezen városokra nézve a belügyministert illeti;
c) a belügyminister ezen felügyeletet a főispán utján gyakorolja.
5. § A tevőleges és szenvedőleges választói jog ezen városokban ezután is az 1870. évi XLII. törvénycikk 27. §-ban megszabott alapon gyakoroltatik.
6. § A jelen törvénynek hatályba lépte után az 1. §-ban megnevezett városokban a képviselő-testület alakitása és az előljáróság választása az 1871. évi XVIII. törvénycikk értelmében és a jelen törvény 5. §-ában foglalt ntézkedésa megtartásával akként eszközlendő, hogy ezen működésüket 1877. év január hó 1-én megkezdhessék.
Az idézett 1871. évi XVIII. törvénycikk 65. §-a értelmében ezen első alakulásnál megállapitandó szervezeti szabályzat jóváhagyás végett a főispán utján a belügyministerhez terjesztendő fel.
7. § Azon megyékben, melyekbe a megszüntetett városi törvényhatóságok bekebeleztettek, a bizottsági tagok választása végett az 1870. évi XLII. törvénycikk 25. §-a értelmében uj választó-kerületek alakittatnak és a megyei bizottsági tagok számának megállapitásánál ezen városok népessége is számitásba veendő.
Ennek alapján a törvényhatósági bizottság 1877. év végeig egészen ujra alakitandó; addig mig ez megtörténhetnék, a városok részéről annyi bizottsági tag választandó és annyi legtöbb adót fizető veendő be a bizottságba, mennyi a megyei bizottsági tagok és a népesség arányában a városra esik és ha ezen intézkedés folytán a megyei bizottsági tagok száma a 600-at felülhaladja is, ez az uj alakulás idejéig kivételesen megengedtetik.
8. § Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.
