1876. évi XXVII. törvénycikk

a váltó-törvényről * 

I. RÉSZ

Váltóképesség

1. § Szenvedő váltóképességgel bir mindenki, a ki terhes szerződéseket jogérvényesen köthet.

Nem teljeskorúak szenvedő váltóképességgel csak az esetben birnak, ha önállóan ipart űznek. (1872:VIII. 2.)

Nők, az 1874:XXIII. tc. 2-ik §-a által szabályozott teljeskorúság esetében is - a mennyiben önálló ipart nem űznek - csak a 24-ik életév betöltésével nyernek szenvedő váltóképességet.

2. § Ha a váltón oly személyek nyilatkozatai fordulnak elő, a kik szenvedő váltóképességgel nem birnak, e körülmény a többieknek érvényesen elvállalt kötelezettségeire befolyással nincsen.

II. RÉSZ

Az idegen váltóról

I. Az idegen váltó kellékei

3. § Az idegen váltó lényeges kellékei:

1. a váltó elnevezés magában a váltó szövegében, vagy ha az nem magyar nyelven állittatik ki, annak a nem magyar nyelven megfelelő kifejezése;

2. a fizetendő pénzösszeg kitétele. Ha az összegen felül járulékok köttetnek ki, az ily kikötés nem létezőnek tekintetik;

3. a rendelvényes (intézvényes) vagyis azon személy vagy czég megnevezése, melynek részére vagy rendeletére a fizetés teljesitendő;

4. a fizetés ideje, mely az egész váltóösszegre nézve csak egy és ugyanaz lehet. A fizetési idő csak határozott napra, látra (bemutatásra, tetszésre), lát vagy kelet után bizonyos időre, vagy valamely vásárra szólhat;

5. a kibocsátó (intézvényező) név- vagy czég-aláirása;

6. az intézvényezettnek vagyis azon személynek, vagy czégnek megnevezése, mely által a fizetés teljesitendő;

7. a fizetés helye. Az intézvényezett neve vagy czége mellett előforduló hely, ha magán a váltón külön fizetési hely kijelölve nincsen, fizetési helynek és egyszersmind az intézvényezett lakhelyének is tekintendő. Ha több hely van a váltón kijelölve, fizetési helynek az első tekintetik;

8. a kiállitás helye, éve, hónapja és napja.

4. § Ha a váltóban a fizetendő pénzösszeg betükkel és számokkal van kifejezve, eltérés esetében a betükkel kiirt összeg érvényes.

Ha az összeg akár betükkel, akár számokban többször van kifejezve, eltérés esetében a kisebb összeg tekintendő érvényesnek.

5. § A kibocsátó rendelvényesként önmagát is megnevezheti (saját rendeletére szóló váltó) és a mennyiben a fizetés nem a kiállitás helyén teljesitendő, intézvényezettként önmagát is kijelölheti, (intézvényezett saját váltó). Az ily váltók minden tekintetben az idegen váltó foganatjával birnak.

6. § Oly okiratból, melyen a váltó lényeges kellékeinek (3. §) valamelyike hiányzik, váltójogi kötelezettség nem származik.

Az ily okiratra vezetett nyilatkozatok váltójogi hatálylyal nem birnak.

A lényeges kellék hiányával egyenlőnek tekintendő, ha az a váltón szándékosan töröltetett ki.

A megtörtént törlés az ellenkezőnek bebizonyitásáig szándékosnak vélelmeztetik.

II. A kibocsátó

7. § A kibocsátó a váltó elfogadásáért és kifizetéséért váltójogilag felelős.

III. A forgatmány

8. § A rendelvényesnek jogában áll a váltót, forgatmány utján, másra átruházni.

Ha azonban a kibocsátó a váltó átruházását e szavakkal: „nem rendeletre” vagy más hasonértelmű kifejezéssel megtiltotta, a forgatmánynak váltójogi hatálya nincsen.

9. § A forgatmány által a váltóból eredő összes jog, különösen a tovább forgathatás joga is, a forgatmányosra átruháztatik. A váltó a kibocsátóra, az intézvényezettre, elfogadóra, vagy valamelyik korábbi forgatóra is érvényesen átruházható és azok bármelyike által ismét tovább forgatható.

10. § A forgatmány a váltónak vagy a váltó másolatának hátára, vagy a váltóhoz vagy a másolathoz csatolt lapra (toldatra) vezetendő és akkor is érvényes, ha a forgató pusztán nevét vagy czégét vezeti a váltó vagy a másolat hátára vagy toldatra (üres hátirat).

11. § Minden váltóbirtokosnak jogában áll a váltón levő üres forgatmányokat kitölteni vagy a váltót e kitöltés nélkül ujabb forgatmánynyal tovább forgatni.

12. § A forgató a váltó minden későbbi birtokosának az elfogadás és kifizetésért váltójogilag felelős.

Ha azonban a forgató forgatmányához ily megjegyzést: „szavatosság nélkül”, „kötelezettség nélkül” vagy valamely hason értelmű kikötést csatolt, a forgatmány alapján őt kötelezettség nem terheli.

13. § Ha a forgatmányban a továbbadás ezen szavakkal: „nem rendeletre” vagy más hasonértelmű kifejezéssel megtiltatott, a forgatmányost követőknek a tilalmat használó forgató ellen visszkeresetük nincsen.

14. § Ha a váltó a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után forgattatik, a forgatmányos a forgatónak jogaiba lép.

Maga a forgató ezen esetben váltójogilag kötelezve nincsen.

15. § Ha a forgatmányhoz ezen megjegyzés: „behajtás végett”, „meghatalmazásul” vagy más, a meghatalmazást kifejező megjegyzés csatoltatik, a forgatmány a váltó tulajdonát át nem ruházza; azonban a forgatmányos a váltó-összeget felveheti, óvással élhet, forgatója előzőjét a fizetés meg nem történtéről értesitheti, a ki nem fizetett váltót beperelheti és a letett váltóösszeget felveheti.

Az ily forgatmányos jogait hasonló forgatmánynyal másra is átruházhatja; ellenben nem áll jogában a váltót tulajdonilag még az esetben sem átruházni, ha a meghatalmazási forgatmányban ezen kifejezés: „vagy rendeletére” foglaltatik.

IV. Engedmény

16. § A váltóból eredő jogok engedmény utján is átruházhatók oly hatálylyal, hogy az engedményes jogait az elfogadó és az engedményező előzői ellen váltói uton érvényesitheti.

Az engedményt ép ugy, mint a hátiratot, magára a váltóra vagy annak másolatára, vagy a váltóhoz avagy a másolathoz csatolt lapra (toldatra) kell vezetni.

V. Elfogadás végetti bemutatás

17. § A váltóbirtokosnak jogában áll a váltót - a vásári váltók kivételével - elfogadás végett az intézvényezettnek lejáratig bármikor bemutatni és az elfogadás nem teljesitése esetében óvással élni. Ellenkező megállapodásnak váltójogi hatálya nincsen.

A váltó puszta birtoka jogot ád az elfogadás végetti bemutatásra és az elfogadás nem teljesitése esetében a váltó óvatolására.

18. § A hazai vásárokra szóló váltók a vásár tartama alatt a 35. §-ban foglalt fizetési határidőig elfogadás végett bármikor bemutathatók.

19. § A lát után bizonyos időre fizetendő váltókat, a forgatók, s a kibocsátó elleni visszkereset különbeni elvesztésének terhe alatt, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállitástól számitandó két év alatt kell elfogadás végett bemutatni.

Ha az ily váltón valamelyik forgató forgatmányában különös bemutatási határidőt jelölt ki, az ő váltójogi kötelezettsége megszünik, ha a váltó a kijelölt határidő alatt elfogadás végett be nem mutattatik.

20. § Ha a lát után bizonyos időre fizetendő váltó elfogadása kieszközölhető nem volt, vagy ha az intézvényezett az elfogadás keltezését megtagadja, a váltó-birtokos a forgatók és a kibocsátó elleni visszkereset elvesztésének terhe alatt a váltónak kellő időben történt bemutatását a 19. §-ban érintett idő alatt felvett óvással igazolni tartozik. Az óvatolás napja ily esetben bemutatási napnak tekintetik.

Ha az óvás felvétele elmulasztatott, azon elfogadóra nézve, ki az elfogadást nem keltezte, a váltó lejárata a bemutatási határidő utolsó napjától számittatik.

VI. Az elfogadás

21. § Az elfogadást magára a váltóra kell ráirni.

Minden, a váltóra vezetett s az intézvényezett által aláirt nyilatkozat, feltétlen elfogadásnak tekintetik, a mennyiben abban világosan kifejezve nincsen, hogy az intézvényezett az elfogadást vagy átalában nem, vagy csak bizonyos megszoritásokkal kivánta teljesiteni.

Feltétlen elfogadásnak tekintetik az is, ha az intézvényezett nevét vagy czégjét, minden hozzáadás nélkül a váltó előlapjára irja.

A megtörtént elfogadást visszavonni nem lehet.

22. § Az intézvényezett az elfogadást a váltóban kitett összeg egy részére szorithatja; minden más megszoritás az elfogadás teljes megtagadásának tekintetik. Az elfogadó azonban ily esetben is nyilatkozatának tartalma szerint váltójogilag felelős.

23. § Az intézvényezett az elfogadás alapján az elfogadott összegnek lejáratkor leendő kifizetéséért váltójogilag felelős.

Az elfogadás az intézvényezettet a kibocsátó irányában is váltójogilag kötelezi; ellenben az intézvényezettet elfogadása alapján, a kibocsátó ellen váltójogi kereset nem illeti.

24. § Ha a váltón az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési hely van kijelölve és a váltón még kitüntetve nincsen, hogy a fizetés ki által lesz teljesitendő, az intézvényezett az elfogadás alkalmával telepest kijelölni jogositva van. Ha ez meg nem történt, az tételeztetik fel, hogy az intézvényezett maga kivánja a telep helyén a fizetést teljesiteni.

A telepitett váltó kibocsátója az elfogadás végetti bemutatást a váltón megrendelheti.

E meghagyás teljesitésének elmulasztása a kibocsátó és a forgatók elleni visszkereset elvesztését vonja maga után.

VII. Biztositási visszkereset

1. Elfogadás hiánya miatt

25. § Ha az elfogadás átalában nem, vagy megszoritással avagy nem az egész összegre történt, a váltóbirtokos a felvett óvás kiadása mellett, a kibocsátótól s a forgatóktól biztositást követelhet arra nézve, hogy a váltóban kitett, illetőleg az el nem fogadott összeg az el nem fogadásból keletkezett költségekkel együtt lejáratkor ki fog fizettetni.

A biztositás módját és mennyiségét az érdekelt felek egyetértőleg maguk állapithatják meg; ha azonban e tekintetben meg nem egyezhetnek, a biztositandó összeg a biróságnál készpénzben leteendő.

26. § Az elfogadás hiánya miatt felvett óvás birtoka minden előzőt feljogosit arra, hogy bármelyik előzőjétől váltói kereset utján biztositást követelhessen.

A váltó bemutatása s annak igazolása, hogy a visszkereső azoknak, kik utána következnek, biztositást adott, nem szükséges.

27. § Az adott biztositék nemcsak a visszkeresőnek, hanem azoknak is, kik a biztositékot nyujtó fél után következnek, fedezetül szolgál, ha ők a biztositást nyujtó ellen biztositási visszkeresetet inditanak. Ezek nagyobb biztositékot csak az esetben követelhetnek, ha az adott biztositás módja vagy mennyisége ellen alapos kifogást tehetnek.

28. § A biztositék visszaadandó:

1. ha a váltó utólagosan teljesen elfogadtatik;

2. ha az előző ellen, ki a biztositást adta, a váltó lejártától számitva egy év alatt fizetési visszkereset nem inditatik;

3. ha a váltó kifizettetik, vagy, ha a biztositást adónak váltójogi kötelezettsége megszünik.

2. Biztonság hiánya miatt az elfogadónál

29. § Ha a váltó egészben vagy részben elfogadtatott, biztonság hiánya miatt visszkeresetnek csak akkor van helye:

1. ha az elfogadó csőd alá jutott;

2. ha az elfogadó ellen a váltó elfogadása, illetve kiállitása után valamely pénzbeli tartozás miatt a végrehajtás siker nélkül megkisértetett.

Ezen esetekben a váltóbirtokos és minden forgató, ha óvással igazolja, hogy az elfogadótól biztositást nem nyert s hogy az elfogadás a váltón kijelölt szükségbeli utalványozottak által nem teljesittetett, ugy az előzőktől, mint magától az elfogadótól biztositást követelhet.

A biztositás módjára és hatályára nézve a 25. § 2. pontja és a 27. § megfelelően alkalmazandó.

A biztositék a 28. § 2. és 3. pontja esetében, valamint akkor is visszaadandó, ha a váltó a netaláni szükségbeli utalványozott által utólagosan elfogadtatott.

Az előzők az általuk adott biztositékot azon esetben is visszakövetelhetik, ha az elfogadó utólag teljes biztositást nyujt.

A váltó puszta birtoka oly meghatalmazásnak tekintendő, melynek alapján az 1-ső és 2-dik pont alatti esetekben, az elfogadótól biztositást követelni s annak megtagadása esetében óvással élni lehet.

VIII. A váltókötelezettség teljesitése

1. Fizetési határnap

30. § Ha a váltó kifizetésére meghatározott nap van kijelölve, a lejárat e napra esik.

Ha a fizetési nap valamely hó közepére tüzetett ki, a váltó azon hó 15-én jár le; ha pedig a fizetés valamely hó elejére vagy végére tüzetett ki, a lejárat ugyanazon hó első, illetőleg utolsó napjára esik.

Ha a fizetési időben a nap és hó mellett az év hiányzik, azon év értendő, melyben a váltó kiállittatott; ha azonban a fizetési nap azon évben már eltelt, a lejárat a legközelebbi évre esik.

31. § A látra szóló váltók a bemutatáskor járnak le. Ily váltókat a forgatók s a kibocsátó elleni visszkereset elvesztésének terhe alatt, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállitástól számitandó két év alatt kell fizetés végett bemutatni.

Ha a látra szóló váltón valamelyik forgató forgatmányában különös bemutatási időt jelölt ki, annak váltói kötelezettsége megszünik, ha a váltó a határidő alatt be nem mutattatik.

32. § Azon váltókra nézve, melyek lát vagy kelet után bizonyos időre szólanak, a lejárat kiszámitása iránt következő határozatok szolgálnak irányadóul:

1. ha a határidő napokban állapittatott meg, a lejárat a határidő utolsó napjára esik; e határidőbe azon nap, melyen a kelet utánra szóló váltó kiállittatott, vagy a látra szóló váltó elfogadás végett bemutattatott, nem számittatik be;

2. ha a határidő hetekben, hónapokban vagy több hónapra terjedő időszakban, évben, félévben vagy évnegyedben állapittatott meg, a lejárat a fizetési idő hetének vagy hónapjának azon napjára esik, mely elnevezésénél vagy számánál fogva a kiállitás, illetőleg a bemutatás napjának megfelel; ha pedig e nap a fizetési hóban hiányzik, a lejárat e hó utolsó napjára esik;

3. félhónap alatt mindig tizenöt nap értetik.

Ha a határidő egy vagy több egész s egy fél hóban állapittatott meg, a félhónap mindig a határidő végén számitandó.

33. § A fizetést a fizetési napon déli 12 óráig kell teljesiteni.

34. § Ha a kelet utánra szóló és a belföldön fizetendő váltó oly országban állittatott ki, melyben az ó-időszámitás áll fenn, a nélkül, hogy megjegyeztetett volna, hogy a váltó uj időszámitás szerint kelt, vagy, ha a váltó mindkét időszámitás szerint kelteztetett: a lejárat napja az uj időszámitás szerinti naptár azon napjától számittatik, mely az ó-időszámitás szerinti kiállitási napnak megfelel.

35. § A hazai vásárokra kiállitott váltók lejárata esik:

1. a vásár napjára, ha ez egy napig tart;

2. a vásár utolsó napjára, ha ez egy napnál hosszabb ideig, de legfeljebb 8 napig tart;

3. a vásár nyolczadik napjára, ha a vásár nyolcz napnál tovább tart.

2. Fizetés

36. § Forgatott váltóknál a forgatmányos tulajdonosi minősége, a hátiratoknak összefüggő s egész ő hozzá lenyuló lánczolata által igazoltatik. Ez összefüggés akkor létezik, ha az első hátirat a rendelvényes nevével, minden későbbi hátirat pedig annak nevével van aláirva, ki a közvetlen megelőző hátiratban, mint forgatmányos fordul elő. Ha valamely üres forgatmány után további forgatmány következik, az tételeztetik fel, hogy az utóbbi kiállitója üres forgatmány mellett jutott a váltó birtokába.

A kitörült forgatmányok a birtokosi minőség megbirálásánál, mint nem létezők tekintetnek.

A fizető a hátiratok valódiságát vizsgálni nem tartozik.

37. § A fizetést a váltóban kitett pénznemben kell teljesiteni.

Ha a váltó a fizetés helyén folyamatban nem lévő pénznemről vagy számolási értékről szól - a mennyiben a kibocsátó a fizetést a váltóban kitett pénznemben ezen szóval: „valósággal”, vagy más hasonló kifejezéssel határozottan ki nem kötötte, a fizetés az országban folyamatban levő pénznemben teljesithető azon folyam szerint, melyben azon pénznem a budapesti érték-tőzsdén a fizetési napot megelőzőleg utolszor jegyzett árfolyamok középáraként mutatkozik.

38. § A váltóbirtokos a felajánlott részletfizetést vissza nem utasithatja.

39. § A váltó-adós csak a nyugtatványozott váltó kiadása mellett köteles fizetni.

Ha részletfizetést tett, csak azt követelheti, hogy az a váltóra feljegyeztessék s neki arról a váltó másolatán nyugtatvány adassék.

40. § Ha a fizetés a lejáratkor nem követeltetik, az elfogadó a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után, a váltóösszeget a váltóbirtokos veszélyére és költségeire, a biróságnál leteheti. A letétel érvényességéhez a váltóbirtokos megidéztetése nem szükséges.

IX. Fizetési visszkereset

41. § A fizetés hiánya miatt a kibocsátó és a forgatók ellen érvényesithető visszkereset fentartására szükséges:

1. hogy a váltó fizetés végett bemutattassék;

2. hogy ezen bemutatás és a fizetés nem teljesitése kellő időben felvett óvással igazoltassék.

Az óvás a fizetés napján déli 12 óra után vehető fel, legkésőbb azonban a fizetési napra következő második köznapon kell felvétetnie.

42. § Ha valamelyik előző az óvást ezen kifejezéssel: „óvás nélkül” vagy: „költségek nélkül” elengedte, a váltóbirtokos ezen előző ellenében, a visszkereset fentartása végett, óvással élni nem tartozik. Az óvás elengedése azonban a váltóbirtokost azon kötelezettség alól fel nem menti, hogy a bemutatást kellő időben teljesitse. Ha a váltókötelezett, ki az óvást elengedte, a bemutatás kellő időben megtörténtét tagadja, a bizonyitás terhe őt illeti.

Az óvás elengedése az előzőt az óvási költségek megtéritése alól fel nem oldja.

43. § A telepitett váltókat a telepesnél, vagy ha ilyen megnevezve nincs, magánál az intézvényezettnél és pedig a telep helyén kell fizetés végett bemutatni. Ugyanott veendő fel az óvás is, ha a fizetés nem teljesittetett. Ha a váltó a telepesnél kellő időben nem óvatoltatik, a váltóbirtokos nemcsak a kibocsátó és a forgatók elleni visszkeresetét, hanem az elfogadó elleni váltókeresetét is elveszti.

44. § Az elfogadó elleni váltókereset fentartására a 43. § második bekezdésében emlitett eset kivételével óvás felvétele nem szükséges.

Ezen intézkedés kiterjed azon telepitett váltókra is, melyeken az intézvényezettől különböző személy telepesként megnevezve nincsen, vagy a telepes egyszersmind a váltó birtokosa.

45. § A fizetés hiánya miatt óvatolt váltó birtokosa köteles közvetlen előzőjét a váltó ki nem fizetéséről, az óvás felvételétől számitandó két nap alatt irásban értesiteni; e végre azonban elegendő, ha a tudósitás az érintett idő alatt postára adatik.

Minden tudósitott előző köteles a tudósitás vételétől számitandó két nap alatt saját közvetlen előzőjét hasonló módon értesiteni.

A váltóbirtokos vagy forgatmányos, ki az értesitést elmulasztja, vagy azt nem közvetlen előzőjéhez intézi, az ebből eredő károkat az összes, illetőleg az átugrott előzőknek, megtériteni köteles. Ezen felül elveszti ezen személyek elleni igényét a lejárattól a keresetre hozott birói határozat kézbesitéséig járó kamatokra és költségekre nézve.

46. § A kellő időben történt értesités bebizonyitására elegendő, ha postaigazolványnyal bizonyittatik, hogy az érdekelt előző részére a meghatározott napon levél adatott fel, kivéve, ha a czimzett fél igazolhatja, hogy a levél mást tartalmazott.

Az értesités vételének napja hasonlag postaigazolványnyal bizonyittatik.

47. § Ha valamelyik forgató a váltót hely megnevezése nélkül adta tovább, ez esetben a fizetés meg nem történtéről a forgató azon legközelebbi előzője értesithető, ki a váltót a helynek megjelölése mellett ruházta át.

48. § Minden váltókötelezettnek jogában áll követelni, hogy neki a váltóösszegnek, a kamatoknak és költségeknek lefizetése mellett, a nyugtatványozott váltó s a fizetés hiánya miatt felvett óvás kiadassék.

Ha több váltókötelezett ajánl fizetést, a váltóbirtokos annak ajánlatát köteles elfogadni, kinek fizetése által legtöbben szabadulnak a kötelezettség alól.

49. § A fizetés hiánya miatt megóvatolt váltó birtokosa jogositva van keresetét, illetőleg visszkeresetét, valamennyi váltókötelezett vagy a váltókötelezettek bármelyike vagy többje ellen szabad választása szerint intézni, a nélkül, hogy a be nem pereltek ellen követelési jogát elvesztené.

A váltó-birtokos a forgatmányosok sorrendjéhez kötve nincsen.

50. § Azon váltóbirtokosnak, ki a váltót fizetés hiánya miatt óvatoltatta, visszkereseti igényei kiterjednek:

1. a ki nem fizetett váltóösszegre és ennek a lejárattól számitandó 6% kamataira;

2. az óvási s egyéb költségekre;

3. 1/3% váltó-dijra.

E tételeket az esetben is felszámithatja, ha keresetét egyedül az elfogadó ellen intézi.

A fentebbi összegek oly esetben, midőn a visszkeresett a fizetés helyétől különböző helyen lakik, azon középváltó árfolyam szerint számitandók, melylyel a fizetés helyéről a visszkeresett lakhelyére intézvényezett látra szóló váltók birnak.

Ha azonban a fizetés helyéről a most érintett helyre váltó-árfolyam nem jegyeztetik, a visszkeresett lakhelyéhez legközelebbi piacz árfolyama szolgál irányadóul.

A váltó-árfolyam a visszkeresett kivánságára közhitelességű árfolyamjegyzékkel vagy két kereskedő bizonyitványával igazolandó.

51. § Azon forgató, ki a váltót beváltotta, a korábbi forgatóktól, a kibocsátótól és elfogadótól követelheti:

1. az általa kifizetett összeget, a fizetés napjától számitandó 6% kamatokkal együtt;

2. a felmerült költségeket;

3. az 1/3% váltó-dijt.

Ezen összegek oly esetben, midőn a visszkeresett más helyen lakik, azon középváltó-árfolyam szerint fizetendők, melylyel a visszkereső lakhelyéről a visszkeresett lakhelyére intézvényezett látra szóló váltók birnak.

Ha a visszkereső lakhelyéről a visszkeresett lakhelyére váltó-árfolyam nem jegyeztetik, ez a visszkeresett lakhelyéhez legközelebb eső piacz középárfolyama szerint számittatik.

A váltó-árfolyam igazolására nézve az 50. § határozatai szolgálnak irányadóul.

52. § Az 50. és 51. § 1. és 3. pontjaiban foglalt határozatok által nincs kizárva az, hogy a visszkereső a külföldre intézett visszkeresetében az ott megengedett magasabb tételeket felszámithassa, ugyanez áll jogában a külföldi visszkeresőnek is, ki belföldre intéz visszkeresetet, azon magasabb tételekre nézve, melyeket kiegyenlitenie kellett.

53. § A visszkeresőnek jogában áll a visszkeresettre, követelése erejéig visszváltót intézvényezni.

Ez esetben követeléséhez számithatja a visszváltó értékesitésével járó alkusz- és netaláni bélyeg-dijakat is.

A visszváltó látra állitandó ki s közvetlenül a visszkeresett lakhelyére intézvényezendő.

54. § A visszkeresett csak a váltó, az óvás és a nyugtatványozott visszkereseti számla kiadása mellett köteles fizetni.

55. § A forgató, ki az utána következők közül valamelyiket kielégitette, saját hátiratát és az ezt követő hátiratokat kitörölheti.

X. Közbenjárás

1. Névbecsülési elfogadás

56. § Ha a váltón a fizetési helyre szóló szükségbeli utalvány van kijelölve, a váltóbirtokos, ha az elfogadás megtagadtatott, vagy kieszközölhető nem volt, mielőtt biztositási visszkeresettel élhetne, az óvás felvétele után a váltót elfogadás végett a szükségbeli utalványozottnak bemutatni tartozik.

Több szükségbeli utalványozott közül annál kell a váltót előbb bemutatni, kit korábbi előző jelölt ki, ha azonban ez a váltóból ki nem tünik, a bemutatás sorrendhez kötve nincsen.

57. § A váltóbirtokos oly névbecsülési elfogadást, melyet a váltón, mint szükségbeli utalványozott meg nem nevezett személy ajánl fel, elfogadni nem tartozik.

58. § A névbecsülő az elfogadás hiánya miatt felvett óvást a költségek megtéritése mellett magának kiadatni s annak függelékében a névbecsülési elfogadást megjegyeztetni tartozik.

Ugyanaz a névbecsültet a történt közbenjárásról az óvás megküldése mellett tudósitani, s e tudósitást az óvatolás napjától számitandó két nap alatt postára adni tartozik. Ha ezt tenni elmulasztja, az ebből eredő kárért felelős.

59. § Ha a névbecsülő elfogadásában kitenni elmulasztotta, hogy az elfogadás kinek érdekében történt, kétség esetében névbecsültnek a kibocsátó tekintetik.

60. § A névbecsülő az elfogadás által váltójogi kötelezettséget vállal a névbecsültet követők irányában. E kötelezettsége azonban megszünik, ha neki a váltó a fizetési napot követő második köznap eltelte előtt fizetés végett be nem mutattatik.

Ha a váltó valamely szükségbeli utalványozott vagy más közbenjáró által névbecsülésből elfogadtatott, a váltóbirtokost és a névbecsült követőit biztositási visszkereset nem illeti. A névbecsült s ennek előzői azonban visszkeresettel élhetnek.

2. Névbecsülési fizetés

61. § Ha a fizetés hiánya miatt óvatolt váltón, vagy annak másolatán a fizetési helyre szóló utalvány vagy névbecsülési elfogadás létezik, a váltóbirtokos a váltót, a fizetési napra következő második köznap eltelte előtt a szükségbeli utalványozottaknak, illetőleg a névbecsülési elfogadónak fizetés végett bemutatni s az eredményt a fizetés hiánya miatt felvett óvásba vagy ennek függelékébe feljegyeztetni tartozik.

Ebbeli mulasztása az utalványozó, illetőleg a névbecsült és az ezt követők elleni visszkereset elvesztését vonja maga után.

62. § A váltóbirtokos a névbecsülésből ajánlott teljes fizetést, bárkitől származzék is az ajánlat, vissza nem utasithatja. Ha az ily ajánlatot visszautasitja, visszkeresetét a névbecsült és követői ellen elveszti.

63. § A névbecsülő a fizetés által a váltóbirtokosnak az elfogadó, a névbecsült s ennek előzői ellen jogaiba lép; ennélfogva követelheti, hogy neki a váltó s a fizetés hiánya miatt felvett óvás - ez utóbbi a költségek megtéritése mellett átadassék.

64. § Több névbecsülési fizetést ajánlók közül elsőség azt illeti, kinek fizetése által legtöbben szabadulnak a kötelezettség alól.

Azon közbenjáró, ki a váltót kifizeti, jóllehet, hogy más, kit a váltó vagy az óvás tartalma szerint elsőség illetendett, a fizetésre késznek ajánlkozott, nem indithat visszkeresetet azon forgatók ellen, kik a jogosultabb közbenjáró részéről ajánlott fizetés folytán a kötelezettség alól szabadultak volna.

65. § A névbecsülő elfogadó, ki a fizetést azért nem teljesitheti, mert a váltót az intézvényezett vagy más közbenjáró fizette ki, a fizetőtől 1/3% váltódijt követelhet.

XI. A váltókezességről

66. § A kezességnek magára a váltóra, vagy annak másolatára, vagy a váltóhoz vagy a másolathoz csatolt toldatra irva és a 3. § 5. pontja alatt meghatározott módon aláirva kell lennie, különben váltójogi kötelezést nem szül.

67. § A váltókezesség, mely egyetemleges fizetési kötelezettséget állapit meg, akkor is érvényes, ha az, kiért a kezesség elvállaltatott, szenvedő váltóképességgel nem bir. Ha világosan kitéve nincsen, hogy a kezesség kiért vállaltatott, ez az elfogadóért, és ha a váltó még elfogadva nincsen, a kibocsátóért vállaltnak tekintetik.

68. § A váltótulajdonos kötelessége a kezes elleni váltókereseti, illetőleg visszkereseti jog megszerzésére és fentartására mindazokat teljesiteni, melyeket a jelen törvény azon váltókötelezettek elleni kereseti, illetőleg visszkereseti jog fentartására előszab, a kikért a kezesség elvállaltatott.

69. § Ha a váltót a kezes fizeti ki, ez váltójogi keresetet nyer az ellen, kiért a fizetést teljesitette. A többi váltókötelezettek ellen őt kereseti vagy visszkereseti jog csak annyiban illeti, a mennyiben e jog azt, kiért a fizetést teljesitette, a fizetés esetében hasonlólag illetné.

XII. A váltók többszörözése

1. Váltómásodlatok

70. § Az idegen váltó kibocsátója köteles a rendelvényes kivánságára a váltót több egyenlő példányban kiállitani. E példányok a szövegben „első”, „másod”, „harmad” stb. váltónak nevezendők, ellenkező esetben minden egyes példány önálló váltónak tekintetik.

A másodlatok kiállitását a forgatmányos is követelheti, e végett közvetlen előzőjéhez fordulván, ki ismét saját előzőjét keresi meg, mig a megkeresés a kibocsátóhoz kerül. Ez a kiállitott másodlatokat az emlitett módon a forgatmányoshoz juttatja, mely alkalommal a forgatók a másodlatokat eredeti hátirataikkal ellátni tartoznak.

71. § Ha a váltónak több egyenlő példánya közül valamelyik kifizettetik, ez által a többi példányok erejüket elvesztik.

E tekintetben kivételnek van helye:

1. a forgatóra nézve, ki ugyanazon váltónak több példányát különböző személyekre ruházta át és az oly későbbi forgatókra nézve, kiknek aláirásai a fizetéskor visszamaradott példányokon léteznek. Ezek a vissza nem adott példányokon levő forgatmányaiknál fogva felelősek maradnak;

2. az elfogadóra nézve, ki ugyanazon váltónak több példányát fogadta el. Ez a fizetéskor vissza nem adott példányokon levő elfogadásánál fogva felelős marad, a mennyiben magából a többszörös elfogadásból ki nem tünik, hogy ez csak azon feltétel mellett történt, a mennyiben valamelyik példány még elfogadva nem lenne.

72. § Ki a váltónak több példánya közül egyet elfogadás végett elküldött, köteles a többieken megjegyezni, hogy az elfogadás végett elküldött példány kinél található; e megjegyzés elmulasztása azonban a váltót erejétől meg nem fosztja.

Az elfogadás végett elküldött példány gondviselője köteles azt annak kiadni, ki az átvételre jogosultságát forgatmányosi minőséggel (36. §) vagy egyébként igazolja.

73. § A váltóbirtokos azon másodlat alapján, melyre feljegyeztetett, hogy az elfogadás végett elküldött példány kinél található, elfogadás hiánya miatt biztositási és a fizetés hiánya miatt fizetési visszkeresettel csak ugy élhet, ha óvással igazolja:

1. hogy az elfogadás végett elküldött példány neki a gondviselő által ki nem adatott; és:

2. hogy az elfogadás, illetőleg a fizetés a másodlatra nem teljesittetett.

2. Váltómásolatok

74. § A váltómásolatnak a váltó teljes szövegét, a rajta levő hátiratokkal és megjegyzésekkel együtt kell tartalmaznia. E mellett kitüntetendő a másolaton, hogy mint másolat meddig terjed.

Ha az eredeti példány elfogadás végett elküldetik, a másolaton megjegyzendő, hogy az elküldött eredeti példány kinél található. E megjegyzés elmulasztása azonban a forgatmányozott másolatot váltó-erejétől meg nem fosztja.

75. § A másolaton lévő eredeti forgatmány a forgatót ép ugy kötelezi, mintha az eredeti váltót forgatta volna.

76. § Az eredeti példány gondviselője köteles azt annak kiadni, ki jogosultságát az átvételre, a másolaton levő eredeti hátirattal vagy más módon igazolja.

Ha a gondviselő az eredeti példány kiadását megtagadja, a másolat birtokosa azon forgatók ellen, kiknek eredeti hátiratai a másolaton vannak, elfogadás hiánya miatt, biztositási, fizetés hiánya miatt pedig, fizetési visszkeresettel csak a 73. §-ban érintett óvás felvétele után élhet.

XIII. Elveszett váltók

77. § Az elveszett váltó tulajdonosa annak megsemmisitését a fizetési hely illetékes biróságánál kérelmezheti.

A kérvényező kötelessége a váltó másolatát bemutatni vagy legalább annak lényeges tartalmát megjelölni és a váltó előbbi birtoklását kimutatni. Ha a biróság a beterjesztett adatokat elégségeseknek találja, az elfogadónál a fizetést betiltja és hirdetményt bocsát ki, melyben a váltó birtokosát felszólitja, hogy igényeit a váltó felmutatása mellett, 45 nap alatt bejelentse.

A 45 napi határidő, ha a váltó még le nem járt, a lejáratot követő első naptól, lejárt váltónál a váltó-megsemmisitési eljárás meginditása iránt kibocsátott hirdetménynek a hivatalos hirlapban első megjelenését követő naptól számittatik.

78. § A megsemmisitési eljárás folyamatba tétele után a váltótulajdonos, feltéve hogy a váltó már lejárt, az elfogadótól a váltó-összeg kifizetését követelheti, ha a megsemmisitésig kellő biztositékot nyujt. Ily biztositék adása nélkül a váltótulajdonos csak azt követelheti, hogy az elfogadó a váltóösszeget birói kezekhez letegye.

A váltótulajdonos oly telepitett váltók megsemmisitését, melyeken az intézvényezettől különböző személy van telepesként kijelölve, csak akkor kérelmezheti, ha a telepesnél kellő időben történt bemutatást óvással igazolja.

79. § Ha a kibocsátott hirdetmény folytán váltóbirtokosul senki sem jelentkezett, a váltó semmisnek nyilvánittatik. - Ha a birtokos a váltót a kitüzött határidő alatt bemutatja, a megsemmisitési eljárás megszüntettetik és a kérvényező a részére elrendelt tilalom feloldása mellett, tulajdoni jogának a váltóbirtokos elleni érvényesitésére a köztörvény utjára utasitandó.

A váltó megsemmisitése után, annak biróilag elismert tulajdonosa, az elfogadótól a váltó kifizetését a váltójogi uton követelni jogositva van.

80. § Ki váltóbirtokosi minőségét a 36. § határozatai szerint igazolja, a váltó kiadására csak az esetben kötelezhető, ha őt annak megszerzésénél rosszhiszemüség vagy vétkes gondatlanság terheli.

XIV. Hamis és hamisitott váltók

81. § A váltón előforduló hamis, vagy hamisitott aláirások a rajta levő valódi aláirások váltójogi erejére befolyást nem gyakorolnak.

82. § Ha a váltó meghamisittatik, azon forgatók, kik azt a meghamisitás előtt ruházták át, a váltó eredeti tartalma szerint felelősek, ellenben azok, kik a váltót a meghamisitás után forgatták, a meghamisitott tartalom szerint kötelezvék.

Kétség esetében az vélelmeztetik, hogy a forgatmányok a meghamisitás előtt keletkeztek.

83. § Az előbbeni czikk határozatai meghamisitás esetében, az elfogadóra és a kezesre is nyernek alkalmazást.

XV. A váltó-elévülés

84. § Az elfogadó elleni váltójogi kereset, a váltó lejáratától számitandó három esztendő alatt évül el.

85. § A váltóbirtokosnak a kibocsátó s a többi előzők elleni visszkereseti igényei elenyésznek:

1. 3 hónap alatt, ha a váltó Európában volt fizetendő, Islandot és a Farői-szigeteket kivéve;

2. 6 hónap alatt, ha a váltó Ázsiának és Afrikának Közép- és Fekete-tenger melletti partvidékein és ezen tengereknek az emlitett földrészekhez tartozó szigetein volt fizetendő;

3. 18 hónap alatt, ha a váltó valamely más, Európán kivüli országban, vagy Islandban, vagy a Farői-szigeteken volt fizetendő.

A váltóbirtokos ellen a fentebbi esetekben az elévülési idő az óvás felvétele napjával veszi kezdetét.

86. § A forgatónak a kibocsátó s a többi előzők elleni visszkereseti igényei elévülnek:

1. 3 hónap alatt, ha a visszkereső Európában lakik, Islandot és a Farői-szigeteket kivéve;

2. hat hónap alatt, ha a visszkereső Ázsiának és Afrikának a Közép- és Fekete-tenger melletti partvidékein és ezen tengereknek az emlitett földrészekhez tartozó szigetein lakik;

3. 18 hónap alatt, ha a visszkereső valamely más Európán kivüli országban, vagy Islandban, avagy a Farői-szigeteken lakik.

A forgató ellen a határidő, ha előbb fizetett, mintsem ellene váltókereset indittatott, a fizetés napjától, minden más esetekben pedig a keresetlevél kézbesitési napjától kezdődik.

87. § Az elévülés a kereset meginditása által, de csak azon váltókötelezett irányában szakittatik meg, ki ellen a kereset intéztetett.

A váltó-visszkeresettel megtámadott forgató jogositva van visszkereseti jogainak az elévülés elleni biztositására, előzője ellen keresetlevél helyett perbejelentéssel élni.

A perbejelentő visszkereseti jogainak elévülése, az ellene hozott birói határozat jogerőre emelkedésének időpontjától veszi kezdetét.

88. § Az elévülés hivatalból figyelembe nem vétetik.

89. § A váltóadós ellen nyitott csőd tartama alatt az elévülés meg nem kezdődik és félbeszakad, ha az elévülés már kezdetét vette.

90. § Ha a váltó kibocsátójának vagy elfogadójának váltói kötelezettsége elévülés által, vagy azáltal, hogy a váltójogok fentartására szükséges cselekmények elmulasztattak, megszünik - ezek a váltóbirtokos irányában köztörvényi uton csak annyiban maradnak kötelezve, a mennyiben ennek kárával gazdagodnának.

A forgatók ellen, kiknek váltókötelezettsége megszünt, ily keresetnek helye nincsen.

XVI. A váltóhitelező jogai

91. § A váltókibocsátó, forgató, elfogadó és kezes a váltó minden birtokosa irányában egyetemlegesen vannak kötelezve. Ezen egyetemleges kötelezettség kiterjed mindenre, mit a váltóbirtokos a váltókötelezettségek nem teljesitése miatt követelni jogositva van.

92. § A váltóadós csak oly kifogásokkal élhet, melyek magából a váltójogból erednek vagy melyek őt a mindenkori felperes ellen közvetlenül illetik.

93. § A váltóadós azon kifogással, hogy a váltón akkor, midőn arra az elfogadás vagy más nyilatkozat vezettetett, valamely lényeges kellék hiányzott, a harmadik jóhiszemű váltóbirtokos ellen egyátalán nem, mások ellen pedig csak annyiban élhet, a mennyiben bebizonyitani képes, hogy az utólagos kitöltés a létrejött megállapodás ellenére történt.

94. § A kölcsönös követelések leszámitásának csak akkor van helye, ha az adóst a mindenkori felperes ellen valódi lejárt váltóbeli, vagy jogérvényes birói határozattal vagy birói egyezséggel megállapitott pénzbeli követelés illeti.

XVII. Külföldi törvényhozás

95. § A szenvedő váltóképesség külföldiekre nézve rendszerint azon ország törvényei szerint itélendő meg, melyhez a váltókötelezett, mint alattvaló tartozik.

Azonban a saját hazája törvényei szerint váltóképességgel nem biró idegen, a belföldön elvállalt váltói kötelezettségért felelős, ha őt ezen törvény szerint a váltóképesség megilleti.

96. § A külföldön kiállitott váltóknak és váltónyilatkozatoknak lényeges kellékei azon hely törvényei szerint itélendők meg, a hol azok keletkeztek.

Ha azonban a külföldön keletkezett váltó-nyilatkozatok a belföldi törvény rendeleteinek megfelelnek, a váltóra később vezetett és a belföldön keletkezett nyilatkozatok jogérvényessége a külföldi törvény alapján meg nem támadható.

Váltójogi hatálylyal birnak azon nyilatkozatok is, melyek belföldiek közt külföldön keletkeznek, habár csak a belföldi törvény rendeleteinek felelnek is meg.

97. § A váltói jogok érvényesitése vagy fentartása végett külföldön teljesitett cselekvények alaki kellékei azon hely törvényei szerint itélendők meg, a hol azok teljesittettek.

XVIII. Az óvás

98. § A váltó-óvásokat közjegyzői székhelyeken és e helyekhez csatolt járásbirósági területen a közjegyző, más járásokban a járásbiró, aljárásbiró, a járásbirósági jegyzők és aljegyzők teljesitik.

Az 1874-ik évi XXXV. tc. 213. §-nak a kinevezett váltójegyzők eddigi hatáskörének fentartására vonatkozó intézkedése érintetlenül hagyatik.

99. § Az óvásnak magában kell foglalni:

1. a váltónak vagy a másolatnak és minden rajta levő hátiratnak s megjegyzésnek hű mását;

2. nevét vagy czégjét azon személyeknek, a kik részére és a kik ellen az óvás felvétetett;

3. az óvatolt személyhez intézett felszólitást, ennek válaszát vagy annak megjegyzését, hogy nem válaszolt vagy feltalálható nem volt;

4. névbecsülési elfogadás vagy fizetés esetében annak megemlitését, hogy ki által, kiért és mily módon lett a névbecsülés ajánlva és teljesitve;

5. a helyet, évet, hónapot és napot, melyen a felszólitás - 3. pont - történt, illetőleg siker nélkül megkisértetett; végre:

6. az óvatoló személy aláirását, hivatalos pecsétjével.

100. § Ha ugyanazon váltójogi kötelezettség teljesitése több személytől követelendő, a többszörös felszólitások egy óvási oklevélbe foglalhatók.

101. § Az óvatoló személyek kötelesek az óvást a váltóbirtokosnak vagy meghatalmazottjának eredetben haladéktalanul kiadni.

Egyuttal a felvett óvásokat egész kiterjedésben egy e végre vezetendő, laponként folyó számmal ellátott és hitelesitett jegyzőkönyvbe napról-napra idő- és sorrendben bevezetni és az érdekelt feleknek vagy ezek jogutódainak a költségek megtéritése mellett, akár egyszerü, akár hiteles másolatban bármikor kiadni tartoznak.

XIX. A bemutatás és egyéb váltócselekmények helye és ideje

102. § Az elfogadás vagy fizetés végetti bemutatás, az óvás, valamint átalában azon cselekvények, melyek a jelen törvény szerint a váltói jogok érvényesitése vagy fentartása végett, valamely személynél teljesitendők, ez utóbbinak üzleti helyiségeiben, ilyenek hiányában pedig annak lakásán és pedig délelőtt 9-12 óra közt, délután pedig 2-5 óra közt eszközlendők. Az ily cselekvények más helyen, például a tőzsdén, csak az érdekeltek beleegyezésével történhetnek.

Az, hogy az üzleti helyiség vagy a lakás kipuhatolható nem volt, igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az óvatoló személy e részbeni tudakozódása a helybeli rendőri hivatalnál, illetőleg a községi előljáróságnál siker nélkül maradt s e körülmény az óvásban kiemeltetik.

103. § Ha a váltó lejárata vasárnapra vagy a Gergely-naptár szerinti valamely közönséges ünnepnapra esik, a fizetés csak a legközelebbi köznapon követelhető.

Ezen intézkedés kiterjed a váltó-másodlatok és másolatok kiállitására, az elfogadás iránti nyilatkozatra, az óvás felvételére, valamint minden a váltóból folyó kötelezettség teljesitésére.

XX. Hiányos aláirások

104. § Váltó-nyilatkozatok, melyek névaláirás helyett keresztvonással vagy más kézjegygyel eszközöltetnek, váltójogi hatálylyal rendszerint nem birnak.

Azoknak váltó-nyilatkozata, a kik nevöket testi fogyatkozás miatt nem irhatják alá, érvényes, ha névaláirás helyett biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett kézjegygyel eszközöltetik.

105. § Ki valamely váltó-nyilatkozatot, mint másnak meghatalmazottja ir alá, a nélkül, hogy erre felhatalmazva lenne, személyesen és azon minőségben felelős, melyben az állitólagos meghatalmazó felhatalmazás esetében felelős lett volna.

Hasonló módon és személyesen felelősek azon gyámok és egyéb képviselők is, kik jogosultságuk tullépésével irnak alá váltó-nyilatkozatot.

XXI. A zálog- és visszatartás-jog

1. A zálog-jog

106. § A váltó-birtokos magát azon tárgyakból, melyekre magán uton zálog-jogot nyert, ha az adós kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz, váltói uton kielégitheti, és e végből:

1. az ingóságokat, a váltó-eljárás szabályai szerint, kielégitésre fordithatja;

2. a tőzsdei árfolyammal biró papirokat a lejárat napján, a helybeli tőzsdén, ha pedig a lejárat helyén tőzsde nem létezik, a lejárati napot követő harmadik napon a legközelebbi tőzsdén eladhatja vagy pedig azokat az azon napi árfolyamban követelése erejéig megtarthatja. Köteles azonban erről az adóst a cselekmények valamelyikének foganatositását követő 24 óra alatt levélben értesiteni. A legközelebbi tőzsde alatt oly értékpapirokra nézve, melyek belföldi tőzsdén jegyeztetnek, belföldi, más értékpapirokra nézve külföldi tőzsde értendő.

3. a váltóbeli vagy egyéb követeléseket behajthatja vagy követelése erejéig megtarthatja.

A váltó-birtokost ezen jogok még azon esetben is megilletik, ha az adós időközben csőd alá került.

Köteles azonban mindegyik esetben - a mennyiben teljes kielégitést nyert, az adósnak, illetőleg a csőd-tömegnek az eredeti váltót kiszolgáltatni és a netaláni felesleget kiadni.

107. § Ha a váltó-birtokos oly mulasztást követ el, mely a zálogul szolgáló tárgy vagy követelés részben vagy teljes elvesztését vonja maga után, az adósnak kártéritéssel tartozik.

2. Megtartási jog

108. § A váltó-birtokos lejárt váltóbeli követelése tekintetében megtartási joggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és értékpapirjaira, melyek jogszerű uton tényleges birtokába vagy rendelkezése alá kerülnek.

E jog azonban nem gyakorolható, ha a fentebb érintett tárgyak akár az adós, akár egy harmadik által az átadás előtt vagy átadás alkalmával meghatározott rendelkezés mellett kerülnek a hitelező birtokába.

A váltó-birtokos le nem járt követelésére nézve is megtartási joggal élhet, ha az adós csőd alá került, vagy ha az ellene valamely pénzbeli tartozás miatt megkisérlett valamely végrehajtás sikertelen maradt.

Ez esetben az adós utasitása vagy a határozott rendelkezés sem zárják ki a megtartási jog gyakorlását, ha az érintett ténykörülmények a tárgyak átadása után következtek be vagy a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült.

A váltóbirtokos, kit ezen § értelmében megtartási jog illet, köteles annak gyakorlásáról az adóst azonnal értesiteni.

109. § A megtartási jog kereset utján érvényesithető, s hatályára nézve a kézi záloggal egyenlő.

III. RÉSZ

A saját váltó

110. § A saját váltó lényeges kellékei:

1. A váltó elnevezés magában a váltó szövegében, vagy ha az nem magyar nyelven állittatott ki, annak a nem magyar nyelven megfelelő kifejezés;

2. a fizetendő pénzösszeg kitétele. Ha az összegen felül járulékok köttetnek ki, ezen kikötés nem létezőnek tekintetik;

3. azon személy vagy czég megnevezése, melynek részére vagy rendeletére a fizetés teljesitendő;

4. a fizetés ideje (3. § 4. p.);

5. a kibocsátó név- vagy czég-aláirása;

6. a kiállitás helyének, évének, hónapjának és napjának kitétele.

111. § Saját váltóknál, melyekben külön fizetési hely kijelölve nincsen, a kiállitás helye fizetési helynek s egyszersmind a kibocsátó lakhelyének tekintendő.

112. § Jelen törvénynek az idegen váltóra vonatkozó következő intézkedései - a saját váltókra is kiterjesztetnek:

1. a 4. és 6. §-ok a váltó külalakjára;

2. a 8-16. § a váltó-forgatmányra és engedményre;

3. a 19. és 20. § a lát után szóló váltók bemutatására, azon különbséggel, hogy a bemutatásnak a kibocsátónál kell történni;

4. a 29. § a biztositási visszkeresetre azon különbséggel, hogy az a kibocsátónál hiányzó biztonság miatt követelhető;

5. a 30-40. § a lejáratra és fizetésre azon különbséggel, hogy a váltóösszeg letéteményezése a kibocsátó által eszközölhető;

6. a 41. és 42., valamint a 45-55. § a fizetési visszkeresetre;

7. 61-64. § a névbecsülési fizetésre;

8. a 66-69. § a váltó-kezességre azon különbséggel, hogy ha nincs kitéve, kiért vállaltatott a kezesség, ez a kibocsátóért vállaltnak tekintetik.

9. a 74-76. § a váltó-másolatokra;

10. a 77-83. § az elveszett és hamis váltókra, azon különbséggel, hogy a 77. § esetében a fizetés a kibocsátó által teljesitendő;

11. a 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. és 109. § intézkedései, a menynyiben a váltóelévülés általános elveire, a forgatók elleni visszkereseti jogok elévülésére, a váltóhitelezők kereseti jogaira, - a külföldi törvényhozásra, a bemutatás és egyéb váltójogi cselekmények helyére és idejére, a hiányos aláirásokra, valamint a zálog- és visszatartási jogra vonatkoznak.

113. § A telepitett saját váltót a telepesnél és ha ilyen megnevezve nincsen, a kibocsátónál és pedig a telep helyén kell fizetés végett bemutatni.

Ugyanott veendő fel az óvás is, ha a fizetés nem teljesittetett.

Ha a váltó a telepesnél kellő időben nem óvatoltatik, a váltóbirtokos nemcsak a forgatók elleni visszkeresetét, hanem a kibocsátó elleni váltókeresetét is elveszti.

Nem telepitett váltót, továbbá oly telepitett váltót, a melyen telepesként külön személy megnevezve nincsen, végre azon telepitett váltót, a melyen a telepes egyszersmind váltóbirtokos, a kibocsátó elleni váltó-kereset fentartására lejáratkor megóvatolni nem szükséges.

114. § A saját váltó kibocsátója elleni váltójogi igények a váltó-lejárati naptól számitandó három év alatt évülnek el.

Átmeneti és életbeléptetési intézkedések

115. § A jelen törvény életbeléptetése előtt kiállitott váltók és váltónyilatkozatok kellékei, valamint a törvény életbeléptetése előtt váltókötelezettséget elvállalt személyek szenvedő váltóképessége az eddigi törvények alapján birálandó meg.

116. § Jelen törvénynek a váltóból eredő kereseti- és visszkereseti jogokra, azok fentartására s elenyészésére vonatkozó intézkedései kiterjednek azon, e törvény életbeléptetése után lejáró váltókra is, melyek „jelen törvény hatályba lépte előtt állittattak ki”.

117. § Azon váltók, melyek elévülése jelen törvény életbeléptetése előtt már kezdetét vette, a kereseti, valamint a visszkereseti jog elévülése tekintetében az eddigi törvények szerint birálandók meg.

118. § Az igazságügyi minister felhatalmaztatik addig is, mig a polgári perekben követendő eljárás a peres ügyek minden nemére kiterjedőleg törvény által szabályoztatik, a váltóügyekben követendő eljárást rendeletileg megállapitani.

119. § Jelen törvény életbeléptetése időpontjának meghatározásával, valamint e törvény végrehajtásával az igazságügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg.