1. § A népiskolaügy közigazgatását a vallás- és közoktatásügyi minister s annak vezetése alatt a törvényhatóságok és azoknak közigazgatási bizottságai, a tanfelügyelők, a községi hatóságok s az iskolaszékek eszközlik az 1868:XXXVIII. törvénycikk, a közigazgatási bizottságról szóló 1876:VI. törvénycikk és a jelen törvény értelmében.
2. § Mindegyik vármegye (kerület, szék, vidék) a határai között fekvő s önálló törvényhatósági joggal biró városokkal együtt külön tankerületet képez, ugy mindazonáltal, hogy ezen városok népiskolai ügyei, saját közigazgatási bizottságaik hatáskörébe tartoznak.
Budapest főváros külön tankerületet képez.
3. § A tanfelügyelőt az oktatáshoz és a közigazgatás ügyeihez értő egyének közül a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki, különös tekintettel azokra, kik az oktatás és iskolai igazgatás terén magukat gyakorlatilag is kitüntették.
Egy tanfelügyelő rendszerint csak egy tankerületben működik; kivételesen azonban több kisebb szomszédos tankerületnek is lehet egy tanfelügyelője. A vallás- és közoktatásügyi minister, ha a tankerület területének és népességének nagyságánál fogva a teendők halmozottsága igényli, állandó szakértő segédet avagy segédeket nevezhet a tanfelügyelő mellé, ugyszintén szükség esetében egyes szakértőket az iskolák szakszerű vizsgálatával bizhat meg, mely esetben azok napi dijat kapnak és utiköltségeik megtérittetnek; ezen felül ideiglenesen megbizhat ahhoz értő és önként vállalkozó egyéneket az iskolalátogatásokban való segédkezéssel.
A tankerületekbe tanfelügyelők, segédek és megbizottak akként alkalmazandók, hogy az államkormány ezen közegei minden iskolát évenkint legalább egyszer meglátogathassanak.
A tanfelügyelők és segédeik rendes fizetést huznak.
4. § A hitfelekezeti iskolák fölött az állami főfelügyeletet a vallás- és közoktatásügyi minister a 3. §-ban emlitett közegei által gyakorolja a fennálló törvények értelmében.
5. § A tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak tagja és tanügyi előadója; a bizottságnak népiskolai ügyekre vonatkozó határozatai az ő jelenlétében hozatnak.
A tanfelügyelő főbb teendői:
1. Köteles a tankerületben levő állami, községi, hitfelekezeti, társulati és magán alsó- és felső népoktatási, ugyszintén a kisdedóvó összes intézeteket maga, vagy segéde, vagy az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbizottak által minél gyakrabban, évenként azonban legalább egyszer meglátogatni illetőleg meglátogattatni, s azokban a népoktatási törvény pontos végrehajtására felügyelni. - E czélból ugy a polgári, mint a hitfelekezeti iskolaszékkel s községi és egyházközségi hatóságokkal, ugyszintén az iskolák felsőbb hatóságaival, valamint a társulati és magán intézetek felsőségeivel közvetlenül is érintkezhetik.
2. Az állami népiskolai tanintézetek irányában a jelen s a közigazgatási bizottságról szóló törvény értelmében és a vallás- és közoktatásügyi minister utasitásai és rendeletei szerint intézkedik.
3. Az iskolákban az oktatásra és nevelésre való szakszerű felügyeletet, illetőleg a főfelügyeletet gyakorolja. E czélból:
a) a nem állami és nem községi tanintézetek illetékes felsőségei az iskoláikban használt tanterveket és tankönyveket, melyeket a hitfelekezetek az 1868:XXXVIII. törvénycikk értelmében szabadon állapithatnak meg, kötelesek a tanfelügyelővel közölni; hasonlóul kötelesek a tanitók is a tanfelügyelőnek, illetőleg segédének vagy a 3. § értelmében megbizottaknak az általuk használt tanterveket, tankönyveket és taneszközöket az iskolalátogatások alkalmával előmutatni. Ha a tanfelügyelő a használt tankönyvek vagy taneszközök között olyanokat talál, melyek sem a kormány, sem az illető iskola saját illetékes főhatósága által engedélyezve nincsenek, vagy épen az államkormány által el vannak tiltva: ezek elkoboztatása iránt, valamint azon tanitók elleni további eljárás tekintetéből, kik ily tankönyveket használnak, a közigazgatási bizottsághoz azonnal jelentést tesz.
b) A tanfelügyelő felügyel, illetőleg felügyeltet (3. §) arra is, hogy a törvényben kötelezett tantárgyak az iskolákban mily terjedelemben és az illetékes felsőség által megállapitott tanterv szerint tanittatnak-e? E tekintetben, ha hiányokat tapasztal, figyelmezteti a tanitót, értesiti az iskola illetékes felsőségét és a mikor szükséges, jelentést tesz a ministernek.
4. Felügyel, hogy az iskolák külső ügyei az illető polgári avagy hitközségi előljárók által a törvény értelmében rendben tartassanak.
5. Olyan ügyekben, melyek nem tartoznak a közigazgatási bizottság hatáskörébe, a községi hatóságoknál, vagy az ügy minősége szerint a községi iskolaszékeknél maga intézkedik, s ezen intézkedéséről, ha szükségesnek látja, az illető járási tisztviselőt is közvetlenül értesiti.
A törvényhatóság járási (vagy azoknak megfelelő) tisztviselőihez intézendő rendeleteket illetőleg azonban a közigazgatási bizottságról szóló 1876:VI. törvény 23. §-a értelmében jár el, vagy szükség eseteiben az ugyanazon törvény 19. §-ában irt intézkedést eszközli ki.
6. Felügyel a népiskolákban a közegészségi állapotra s ugy az 1868:XXXVIII. törvénycikk 27. és 28. §-aiban, valamint a közegészségügy rendezéséről szóló 1876:XIV. törvénycikk 27-35. §-aiban foglalt rendeletek megtartására.
7. A tanügyi statistikai adatokat a polgári- avagy hitközségi hatóságtól közvetlenül, szükség esetén a közigazgatási tisztviselők segélyével bekivánja s azokat egybeállitva, a közigazgatási bizottsághoz és a vallás- és közoktatásügyi ministerhez beszolgáltatja.
8. A tankerületében levő állami tanitóképezdék és tanitónőképezdék igazgatótanácsában elnököl, e teendőjében azonban őt a vallás- és közoktatási minister mással is helyettesitheti.
6. § A közigazgatási bizottság az 1876. évi VI. törvény határozatai értelmében és az azokban megszabott teendőin felül:
1. Tanácskozik a törvényhatóság összes népoktatási viszonyairól és a mennyiben a fennálló törvények értelmében jogositva van, intézkedik; a mennyiben pedig az intézkedés saját hatáskörét meghaladja, a törvényhatósághoz, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi ministerhez jelentést tesz.
2. Intézkedik az iránt, hogy a közoktatásügyi ministernek az iskolai törvény végrehajtására vonatkozó rendeletei, valamint a tanfelügyelőnek a törvény, a minister utasitásai, avagy a közigazgatási bizottság határozatai értelmében kelt intézkedései, a községi és felekezeti iskolai hatóságok által kellő időben foganatosittassanak; hogy általában a törvényhatósági tisztviselők a tanfelügyelőt törvényes eljárásában és az 1876. évi VI. tc. 30. és 32. §-aiban körülirt teendők teljesitésében az illető iskolai hatóságokat támogassák és felügyeljenek arra, hogy a községi és felekezeti iskolai hatóságok az iskolaügyben kötelességeiket rendesen teljesitsék.
3. Intézkedik az iránt, hogy a községi előljáróságok a tanköteles gyermekeket minden tanévet megelőzőleg két hónappal összeirják s ez összeirás egy példányát az illető iskolai hatóságoknak pontosan beküldjék.
4. Felterjesztést tesz a közoktatásügyi ministerhez azon felekezeti iskolák megintése iránt, melyekről a tanfelügyelő jelentéseiből meggyőződött, hogy a törvénynek meg nem felelnek. A hol pedig a felekezeti iskola a vallás- és közoktatásügyi minister által a felekezeti főhatóságok után félévi időközökben ismételt háromszori megintés után sem felel meg a törvénynek: községi vagy állami iskola felállitását hozza javaslatba a ministernél.
5. Felügyel az 1868:XXXVIII. törvénycikk 35. §-ában elrendelt iskolai adó kivetésére. A hol szükségesnek látja, ez iskolaadó kivetését elrendeli s ezen adó kulcsát, az idézett törvény korlátai közt, meghatározza.
6. Felterjesztést tesz a közoktatásügyi ministerhez a tankerületben szükséges népiskolai intézetek felállitása vagy segélyezése, valamint a törvényellenes vagy épen ártalmas tanintézetek megszüntetése iránt.
7. A községi iskolaszékek által megvizsgált számadásokat és az állami népiskolák számadásait a hatósági számvevői közegek igénybevételével felülvizsgálja, az állami és az állam által segélyezett községi iskolák számadásait felülvizsgálás után a közoktatásügyi ministerhez felterjeszti. E rendelkezés nem vonatkozik az állami tanitó- és tanitónőképezdékre s azokkal összekötött gyakorló iskolákra.
8. A tankerületi iskolatanácsok megszünvén, a közigazgatási bizottság intézkedik a jelen törvényben nem emlitett mindazon ügyekben is, melyeket fennálló törvények a tankerületi iskolatanácsokhoz utasitanak.
9. A közigazgatási bizottság a közigazgatás összes ágainak állapotáról, valamint a saját működéséről félévenként a ministerelnökhöz és a törvényhatóság közgyüléséhez intézendő jelentésében részletesen kiterjeszkedik a hatósága alatt lévő népoktatásügy állására és e részben tett intézkedéseire s egész működésére is (közigazgatási bizottságról szóló törvény 64., 65., 70. §).
Ezen kivül valahányszor szükséges, vagy egyes esetekben arra felhivatik, jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi ministerhez.
7. § A közigazgatási bizottság:
1. Az állami és községi népiskolákra nézve a szülőknek a tanitókkal való ügyeiben és általában mindazon ügyekben, melyekben első fokon az iskolaszék s ennek nem létében a gondnokság határozott: - másod fokon; - a községi iskolaszék vagy gondnokság és a tanitó közötti panaszokban pedig első fokon határoz.
Határozatai ellen a felek a vallás- és közoktatásügyi ministerhez folyamodhatnak; másod fokon hozott határozata ellen azonban csak azon esetben, ha ezen határozat az első foku határozattól eltér.
2. Fegyelmi vizsgálatot indithat a vallás- és közoktatásügyi minister, rendeletére pedig köteles inditani a községi előljáróságok bármely tagja ellen:
a) ha az megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben és szabály- vagy kormány-rendeletekben az iskolaügy iránt megszabott kötelességét;
b) ha iskolaügyre vonatkozó s a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott vagy megmásitott olyan határozatot, vagy szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajtható.
Ily esetekben a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvénycikk módositását és kiegészitését tartalmazó 1876. évi V. törvénycikk értelmében intézkedik.
3. Állami vagy községi népiskolában alkalmazott akár segéd, akár ideiglenes, akár rendes tanitó ellen, az iskolaszék (gondnokság) feljelentésére vagy a nélkül is fegyelmi vizsgálatot rendelhet el, a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletére pedig elrendelni köteles, a tanitó erkölcsi kihágása, vagy hivatali vétsége miatt.
A tanitó hivatali vétséget követ el: hanyagság, a növendékekkel durva bánásmód által s átalában a törvényben vagy azon alapuló rendeletben kiszabott hivatalos kötelességének akár mulasztással, akár más módon megsértése által.
A közigazgatási bizottság azon tanitót, ki ellen fegyelmi vizsgálat indittatik, a vizsgálat elrendelésével egyidejüleg felfüggesztheti hivatalától. Azon tanitót pedig, ki büntető vizsgálat alatt áll, mindenesetre felfüggeszti.
Határozatai a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felebbezhetők. A hozott határozat végrehajtását a felebbezés nem akadályozza.
4. Tanitó ellen a fegyelmi vizsgálatot kis- és nagy községben a szolgabiró (dulló stb.), rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal biró városban a polgármester teljesiti.
A vizsgálat foganatositásának idejéről az előbbi pontban emlitett közegek a tanfelügyelőt értesiteni kötelesek; - a tanfelügyelő vagy megbizottja a vizsgálatnál jelen lehet.
A vizsgálatnál az iskolaszék vagy gondnokság mindig meghallgatandó.
A vizsgálat befejeztével a fegyelmi biráskodást a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya gyakorolja.
A vizsgálat eredményéhez és a vétség fokozatához képest kiszabható fegyelmi büntetések a következők;
a) megintés vagy dorgálás;
b) pénzbirság, mely a tanitó összes fizetésének 10%-áig terjedhet;
c) szerzett nyugdij-igényének elvesztése;
d) állomásáról elmozditás.
Az itéletek a vallás- és közoktatásügyi ministerhez a kézbesitéstől számitott 8 nap alatt felebbezhetők, a c) vagy d) alatt irt büntetések alkalmazásának eseteiben pedig a bizottság elnöke által ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felülvizsgálás végett hivatalból fölterjesztendők.
A felebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyujtandó be.
Ezen § 3. és 4. pontjaiban foglalt rendelkezések az állami tanitó- és tanitónő-képezdék s azok gyakorló iskoláinak tanitóira nem vonatkoznak.
5. Az államkormány által eltiltott tankönyveket vagy taneszközöket a közigazgatási bizottság haladéktalanul elkoboztatja, sőt ily esetben az elnök is köteles a közigazgatási bizottságról szóló törvény 19. §-a értelmében intézkedni.
Az államkormány által eltiltott tankönyv vagy taneszköz használata büntetendő cselekményt képez, mely a körülmények szerint 300 forintig terjedhető birsággal, vagy 3 hóig terjedhető fogsággal, vagy a tanitót illetőleg hivatalvesztéssel is sujtható.
A közigazgatási bizottság az ügylet szabályszerű bűnvádi eljárás végett a kir. törvényszéknek átadja. Egyidejüleg a tanitót hivatalától és fizetésétől felfüggesztheti, vagy, ha az felekezeti iskola tanitója: jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi ministernek, ki az illető egyházi főhatóság utján, a vétkes tanitónak állomásától és fizetésétől felfüggesztését elrendelheti.
8. § A népoktatás ügyének előmozditása és fejlesztése végett a törvényhatósági képviselőtestület a tanügy iránt érdeklődő és abban jártas egyénekből állandó népnevelési bizottságot alakit, melynek az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbizottakon kivül a törvényhatóság területén lévő vallásfelekezetek egy-egy választottja és a törvényhatóság területén lévő ugy állami s községi tanitók, valamint mindegyik vallásfelekezet tanitói közül a törvényhatósági közgyülés által választott egy-egy tanitó is tagja. Ezen bizottság szervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg.
E bizottság véleményezési és inditványozási joggal bir a törvényhatóság összes népiskolai ügyeire nézve. Ennélfogva ezen ügyek előmozditása és fejlesztése czéljából javaslatokat terjeszthet a közigazgatási bizottsághoz; ugyszintén véleményt ad minden oly népoktatási ügyben, mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzáutasittatik.
9. § A községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak.
Ehhez képest minden, ugy polgári, mint hitközségben, a mely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló iskolaszék alakittatik.
E tagokat a kebelbeli lakosok közül - lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre irni, olvasni tudó - egyénekből a község képviselőtestülete, illetőleg a hitközség képviselőtestülete választja. A hol a hitközség sem a törvény, sem az 1868:XXXVIII. törvénycikk életbeléptetését megelőző gyakorlat alapján szervezett képviselettel nem bir, ott az iskolaszék tagjait az illetékes felekezeti főhatóság által megállapitandó szabályzat szerint mindazok választják, a kik mint hitközség tagjai, vagy azon kivül is, az iskola fentartásához állandóan járulnak. Ezen választási jogot nem gyakorolhatják azok, kik a községi törvény (1871:XVIII.) 39. § a) b) c) és d) pontjai által a községi választásokból ki vannak zárva.
A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tagja.
A polgári községi iskolaszéknek a választott tagokon kivül minden helybeli hitfelekezetnek rendes lelkésze és a községi népiskolai tanitó, vagy a hol több tanitó van, a tanitó-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai. A hol az iskolaközségben legalább 15 tanitó van, ott a tanitók maguk közül két, a hol pedig legalább 30 tanitó van, három képviselőt választhatnak.
Több egymáshoz közel fekvő község is alakithat egy közös községi iskolaszéket, sőt a közigazgatási bizottság is elrendelheti ily közös iskolaszék alakitását. Az ily közös iskolaszék tagjainak létszámát s azon arányt, melyben az egyes községek tagokat választanak, az e végből egyesült községek szabad egyezkedéssel állapitják meg. Ha nem tudnának megegyezni, mind a tagok létszámát, mind az egyes községek által választandó tagok számarányát illetőleg a közigazgatási bizottság határoz.
A községi iskolaszékek ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi minister szabályrendelettel állapitja meg.
10. § A községi iskolaszék tagjai három évre választatnak, azonban mindannyiszor ujra választhatók.
11. § Ha a polgári község a 10. § értelmében iskolaszékét a három év letelte után négy hét alatt sem választaná meg: az iskolaszék tagjait a község tagjaiból a törvényhatósági közigazgatási bizottság nevezi ki s ha a kinevezettek azt el nem vállalnák és az iskolaszéket ily módon sem lehetne megalakitani: a községi iskola részére gondnokot nevez ki. A kinevezés azonban csak egy évre érvényes; ez idő elmultával csak az esetben ujitandó meg, ha a község választási jogával két hét alatt ekkor sem élne.
A hitfelekezetek e részbeni mulasztását a tanfelügyelő a közoktatásügyi ministerhez feljelenti, ki a felekezeti főhatóság utján az iskolaszék megválasztását, ha szükséges, záros határidő alatt elrendeli.
12. § Választások érvényességére a községi iskolaszék választott tagjai két harmadának, más érvényes határozat hozására azok átalános többségének jelenléte szükséges.
13. § Az iskolaszék teendői:
1. A községi iskolaszék a tanitót a törvényhatósági közigazgatási bizottság egy küldöttjének elnöklete alatt választja, mely választás a közigazgatási bizottság jóváhagyása alá terjesztetik. A közigazgatási bizottság oly egyént is bizhat meg, a ki nem tagja.
Okleveles tanitókat avagy tanitóképezdét végzett egyéneket segédtanitókul meghivhat.
Ha az iskolaszék a szükségessé vált segédtanitói állomást betölteni elmulasztaná, vagy annak betöltését halogatná, a segédtanitót a tanfelügyelő nevezi ki s eljárásáról a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz.
A helybeli iskolákat egy tagja által hetenként legalább egyszer meglátogattatja;
a tandijra nézve az illetékes községi hatósággal egyetértőleg határoz;
őrködik, hogy a tanköteles gyermekek beirassanak és rendesen járjanak iskolába;
a mulasztók szülőit vagy gondviselőit első sorban meginti, azután a mulasztások jegyzékét legalább minden két hétben a községi előljáróságnak a büntetések kiszabása s végrehajtása végett átadja;
felügyel a tanitásra s az iskolai törvények és felsőbb rendeletek pontos végrehajtására;
felügyel az iskolai alap kezelésére s az illetékes előljárósággal egyetértőleg gondoskodik annak gyarapitásáról;
a községi hatósággal egyetértőleg intézkedik az iskolai épületek kellő javitása, az iskoláknak taneszközökkel való ellátása és a tanitók illetményének pontos kiszolgáltatásáról.
A tanulók szülői vagy gondviselői és a tanitó között fenforgó panaszokban és az iskolai fegyelem ügyeiben elsőfokulag határoz, határozata ellen mindkét fél a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz felebbezhet;
az évi vizsgálaton jelen van;
a gondnoktól számot kér s számadásait megvizsgálja;
végre eljárásáról a községnek évenkint legalább két izben, sürgős és fontosabb esetekben többször is jelentést tesz.
2. A felekezeti iskolaszék szervezetét és teendőit, a fentebbiek szem előtt tartása mellett, a felekezeti iskolaügyet vezető illetékes főhatóság szabja meg, azonban az iskolamulasztók irányában köteles ugy járni el, mint a községi iskolaszékre nézve meg van állapitva.
3. Mind a községi, mind a hitfelekezeti iskolaszék a néptanitók nyugdijazásáról szóló törvény értelmében reábizottakat végrehajtja.
14. § A községi iskolaszék az iskolák száma szerint, egy vagy több gondnokot választ, ki az iskola vagyonát az iskolaszék utasitása szerint kezeli, az épületeket javittatja, a fizetéseket kiszolgáltatja és évenkint az iskolaszék elé részletes és okmányokkal igazolt számadást terjeszt.
E számadások, miután a községi iskolaszék által megvizsgáltattak, fölülvizsgálat végett a községhez s onnan a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz tétetnek át.
Azon városokban, hol a népoktatási költségek a kormány engedélye folytán a közköltség-előirányzatban nyernek fedezetet, a város képviselő-testülete akként intézkedhetik, hogy a népiskolák anyagi ellátása a közpénztárból történjék.
15. § Az állami iskolákhoz a vallás- és közoktatásügyi minister az iskolaszékek helyett gondnokságokat állit s azok teendőit és ügyrendjét rendeletileg állapitja meg.
16. § Budapest város részenkint több iskolai községre osztatik, ugyanannyi iskolaszékkel.
Ez iskolaszékek a városrészek választói által három évre választatnak; tagjaik azonban ujra választhatók.
A fővárosi iskolaszéknek hivataluknál fogva tanácskozó és szavazattal biró tagjai az iskolaközségbeli lelkészek, felekezeti különbség nélkül, s a községi tanitótestület két képviselője.
Ezen iskolaszékek teendői ugyanazok, a melyek a 13. §-ban elősorolvák, a tanitók választásán, meghivásán, elhelyezésén és elmozditásán kivül, mely teendők Budapesten, a főváros rendezéséről szóló 1872:XXXVI. törvénycikk 110. §-a szerint a fővárosi tanácsot illetik s az iskolai vagyon és alap kezelésére való felügyeleten kivül, a melyet Budapesten közvetlen a fővárosi tanács és törvényhatósági bizottság gyakorol.
A főváros összes közművelődési és közoktatási ügyeinek összhangzóan fejleszthetése és előmozditása végett a főváros törvényhatósági bizottsága saját kebeléből, a közoktatási ügyek előadásával megbizott tanácsos elnöklete alatt, állandó közoktatásügyi bizottságot alakit.
E bizottság szervezetét a fővárosi törvényhatóság szabályrendelettel akkép állapitja meg, hogy abban a fővárosi községi tanári és tanitói testület képviselve legyen s ülésében a kellő felvilágositások megadása végett, a fővárosi kerületi tanfelügyelő vagy ennek helyettese is résztvehessen.
Ezen közoktatásügyi bizottság véleményezési és inditványozási joggal bir a főváros összes közművelődési, közoktatási és nevelési ügyeire nézve; ezen ügyek szervezését illetőleg a fővárosi tanács és törvényhatósági bizottság által mindenkor meghallgatandó; kijelölési jogot gyakorol a tanárok és tanitók választásánál; egyszersmind véleményt ad minden közoktatási ügyben, a mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzá utasittatik. A közigazgatási ügyek közvetlen ellenőrzése s a bizottsági tárgyalások előkészitése végett ezen közoktatásügyi bizottság albizottságokat választ, tekintettel a fővárosi polgári iskolákra, a szakoktatásra, elemi népiskolákra és a kisdedóvó intézetekre. A főváros területén levő polgári iskolák kivétetnek az iskolaszékek hatósága alól s ezek teendőit a polgári iskolákra nézve a közoktatásügyi bizottságnak polgári iskolai albizottsága látja el.
Mindazon ügyekben, a melyek az iskolaszékektől e törvény szerint a közigazgatási bizottsághoz vitetnek felebb, valamint a polgári iskolai albizottság intézkedéseire nézve is Budapesten a fővárosi tanácshoz s a tanács határozatai ellen a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz történik a felebbvitel.
17. § Addig is, mig a törvényhozás a volt határőrvidéki területen lévő népiskolák ügyeit véglegesen rendezné: az 1873:XXVII. tc. 2. §-ának b) pontjában és 25. §-ában foglalt intézkedések azon ügyekre vonatkozólag is fentartatnak, melyekről a jelen törvény rendelkezik.
A vallás- és közoktatásügyi minister felhatalmaztatik, hogy az 1871 junius 8-án kibocsátott szabályrendelet határozatait a mennyiben az 1876 VI. tc. és a jelen törvény intézkedései szükségessé teszik, a viszonyokhoz alkalmazva, rendeletileg módosithassa.
18. § Az 1868:XXXVIII. törvénycikk 116., 117., 118., 119., 120., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 127., 128., 129., 130., 131., 132., 136. és 137. §-ai hatályon kivül tétetnek.
19. § E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister bizatik meg.
