1. § Közjegyző nem vehet fel közokiratot és nem ruházhat fel közjegyzői okirat minőségével magánokiratot, melyben nyolcz százaléknál magasabb kamat köttetett ki.
Az ezzel ellenkező okirat, közokirat, illetőleg közjegyzői okirat erejével nem bir.
2. § Kamat alatt nem csak a pénzben fizetendő minden mellék-tartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesitésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén, illetőleg visszatéritésén kivül kötelezettséget vállal.
Mindazon esetben, melyben a jelen törvény az adóstól követelhető kamat legmagasabb összegét megállapítja, abba a kötbér, üzlet-dij, megtéritési összeg és mindennemü melléktartozás is beszámitandó.
3. § Nyolcz százaléknál magasabb kamatot biztositó zálogjog előjegyzése vagy bekebelezése nem rendelhető el.
A felek által határozott összegben kikötött, de százalékban ki nem fejezett melléktartozások bekebelezését vagy előjegyzését a biró csak azon, a telekjegyzőkönyvben kitüntetendő záradékkal rendelheti el, hogy az összes melléktartozás, a tőke nyolcz százalékát meg nem haladhatja.
4. § Nyolcz százaléknál magasabb kamat a biró által nem állapitható meg.
Ezen szabály áll akkor is, ha a magasabb kamat birói egyességben köttetett ki.
5. § Az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok visszafizetése nem követelhető.
Jövőre azonban azon kölcsönnél, mely félévnél hosszabb időre köttetett, a félévet meghaladó időre kamatot előre levonni nem szabad.
A félévet meghaladó időre, vagy a jelen törvényben meghatározott mértéken felül bármily időtartamra előre levont kamatok a tőkéből lerovott összegnek tekintetnek.
6. § Ha a kölcsön-szerződésről kiállitott okirat szövegében a felvettnél nagyobb összegnek visszafizetése köteleztetett: a biró csak az okiratban felvettnek elismert tőkeösszeget állapitja meg.
Az ekként megállapitott tőke utáni kamatösszeget illetőleg, jelen törvénynek a kamatokra vonatkozó intézkedései alkalmazandók.
A bekebelezés vagy előjegyzés is csak a felvettnek elismert tőkére és annak e törvény szerint megengedett kamataira rendelhető el.
7. § Az 1868. XXXI. törvénycikk 2. §-ának következő intézkedése:
„Ha a kölcsönről irásbeli szerződés nem létezik, vagy létezik ugyan, de abban a kamat csak általánosan az összegnek vagy a kamatlábnak számszerinti meghatározása nélkül van kikötve; valamint azon esetben is, ha a kamat szerződésileg nincs kikötve, hanem az a törvény határozatainál fogva jár: az egy évi kamat a fizetendő tőke hat százalékát teszi;” valamint az 1868:XXXI. törvénycikknek jelen törvény által nem érintett egyéb intézkedései továbbra is érvényben maradnak.
8. § A jelen törvény hatályba lépte előtt lejárt kamatok a fentebbi §. rendelkezései alá nem esnek.
Az ezen időn tul lejárandó kamatokra azonban csak azon esetre nem terjed ki a jelen törvény hatálya, ha a nyolcz százaléknál magasabb kamat, a jelen törvény hatályba lépte előtt keletkezett jogérvényes itéletben vagy per-egyességben állapittatott meg.
Azon körülmény, hogy a magasabb kamat a jelen törvény hatályba lépte előtt felvett közjegyzői okiratban van kötelezve, annak nyolcz százalékra való leszállitását nem akadályozza. Az okirat azonban közokirati erejét megtartja.
9. § Jelen törvény határozmányai nem alkalmazhatók:
a) váltó-követelésekre;
b) bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteikből eredő követeléseire.
10. § Jelen törvény 1877. évi julius 1-én lép életbe, s végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.
