1877. évi X. törvénycikk

az 1876. évi XXXIII. tc. által területekre nézve szabályozott törvényhatóságokban az országgyülési képviselő-választókerületek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről * 

1. § Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk folytán területükre nézve szabályozott megyékben a választó kerületek száma következőleg állapittatik meg:

A) Megyei választókerületek

1. Egyesült Besztercze-Naszód megyében 2
2. Egyesült Szolnok-Doboka megyében 5
3. Szilágy megyében 5
4. Kolozs megyében 4
5. Egyesült Torda-Aranyos megyében 4
6. Egyesült Maros-Torda megyében 5
7. Csik megyében Csikszereda várossal együtt 4
Egyik választókerület székhelye Csikszereda.
8. Udvarhely megyében 3
9. Kis-Küküllő megyében 2
10. Alsó Fejér megyében 4
11. Hunyad megyében Vajda-Hunyad és Hátszeg városokkal együtt 6
Egyik választókerület székhelye Vajda-Hunyad, a másiké Hátszeg.
12. Nagy-Küküllő megyében 4
13. Fogaras megyében 2
14. Szeben megyében 4
15. Háromszék megyében Illyefalva várossal együtt 4
Egyik választókerület székhelye Illyefalva.
16. Brassó megyében 2
17. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében 6
18. Heves megyében 5
19. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében 11
20. Hajdu megyében 3
21. Szabolcs megyében 5
22. Szepes megyében 6
23. Torontál megyében Pancsova sz. kir. várossal mint az egyik választó kerület főhelyével együtt 11
24. Arad megyében 7
25. Szatmár megyében 8

B) Városi választókerületek

1. Nagy-Szebenben 2
2. Brassóban 2
3. Szamos-Ujvárott 1
4. Széken 1
5. Abrudbányán, Verespatakkal 1
6. Székely-Udvarhelyt 1
7. Oláhfaluban 1
8. Erzsébetvárosban 1
9. Gyulafehérvárott 1
10. Vizaknán 1
11. Bereczken 1
12. Kézdivásárhelyt 1
13. Szepsi-Szent-Györgyön 1
14. Jászberényben 1
15. Egerben 1
16. Gyöngyösön 1
17. Czegléden 1
18. Nagy-Kőrösön 1
19. Félegyházán 1
20. Halason 1
21. Hajdu-Böszörményben 1
22. Nyiregyházán 1
23. Nagy-Becskereken 1
24 Nagy-Kikindán 1

Az A) pont alatt megnevezett megyék területén fekvő törvényhatósági joggal biró városok Arad, Kecskemét, Szatmár-Németi, Debreczen, Kolozsvár és Marosvásárhely képviseltetése érintetlenül hagyatnak; Budapest fővárosra nézve pedig külön törvény fog intézkedni.

2. § Minden képviselő-választásra egy külön választókerület alakitandó s minden választókerület csak egy képviselőt választ.

3. § A megyéknek és városoknak választókerületek szerint való felosztását, tekintettel a lakosok és választók számára, valamint a választókerületek székhelyeit, azok kivételével, melyek már e törvényben is kijelöltettek, a megyei, illetőleg városi közgyülés állapitja meg, s ebbeli megállapodását jóváhagyás végett a belügyministerhez terjeszti fel.

Az ekként megállapitott választókerületek és választási székhelyek a törvény további rendelkezéseig változatlanul fentartandók.

4. § A jelen törvény 1. §-ában megnevezett megyékben, valamint Nagy-Szeben és Brassó városokban a választók névjegyzékének kiigazitására és az országgyülési képviselőválasztások vezetésére az 1874. évi XXXIII. törvénycikk 17., 20. és 117. §-aiban elrendelt módon a jelen törvény kihirdetése után azonnal központi választmányok alakitandók.

Ezen központi választmányok megbizatása az 1874. évi XXXIII. törvénycikk alapján alakitott központi választmányok megbizatásával egyidejüleg szünik meg.

5. § Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk által érintett többi választókerületek csak annyiban szenvednek változást, a mennyiben azon községek, melyek az emlitett törvény által más megyébe kebeleztettek át, azon megyék választókerületeibe osztandók be, a melyekhez csatoltattak.

Ugyanezen megyéknek az átkebelezett községek választóinak névjegyzéke megküldendő.

Ezen községeknek a megfelelő választókerületekbe leendő beosztása iránt a 3. §. értelmében a megyei közgyülés intézkedik.

6. § Jelen országgyülés végéig az időközi választások az eddigi választókerületek szerint mennek végbe.

Ezen választásoknál oly választókerületekben, melyek az 1876. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezései folytán több törvényhatóság területére esnek, az 1874. évi XXXIII. tc. 60. §-a lesz irányadó.

7. § Az 1848. évi V. törvénycikk 5. §-ának, az 1848. évi erdélyi II. törvénycikk 7. §-nak, továbbá az 1868. évi XLIII. törvénycikk 4. §-nak s végre az 1874. évi XXXIII. törvénycikknek jelen törvénynyel ellenkező határozatai hatályon kivül tétetnek.

8. § Ezen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, s végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére