1. § Teljeskoruság a személy életkora 24. évének elteltével éretik el.
A nőkre nézve az 1874. évi XXIII. törvénycikk intézkedései érintetlenül maradnak.
2. § A kiskoruak atyai hatalom, vagy gyámság alatt állanak.
3. § Kiskoruak, kik éltök 14. évét betöltötték, arról, a mit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, szabadon rendelkezhetnek, ha fentartásukról maguk gondoskodnak.
4. § Életök 18-ik évét betöltött kiskoruak teljeskoruakká válnak, ha a gyámhatóság által nagykorusittatnak.
A nagykorusitás elhatározása előtt a szülők, nagyszülők s ezek nem létében a legközelebbi oldalrokonok s a gyám meghallgatandó.
Nagykorusitásnak akkor van helye, ha a kiskoru saját ügyeinek vitelére elegendő képességgel és érettséggel bir.
Ha a nagykorusitás az ezen § értelmében meghallgatottak egybehangzó véleménye alapján adatik meg, ahhoz további jóváhagyás nem szükséges, ellenkező esetben a határozat jóváhagyás végett a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő.
5. § Kiskoruak életkoruk 18. évének betöltése után az atyának, illetőleg a gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önálló ipart üzhetnek s ez által teljeskoruakká válnak.
6. § Kiskoruak, kik életkoruk 20. évét betöltötték, teljeskoruakká válnak, ha az atyai hatalmat gyakorló atya
1. a kiskorunak vagyonát ennek szabad rendelkezésre átadja, vagy
2. beleegyezik abba, hogy ez önálló háztartást alapitson.
Mindkét esetben a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
7. § A kiskorunak cselekvési képességére nézve fennálló jogszabályok, a mennyiben a jelen törvény változást nem állapit meg, érvényben hagyatnak.
A szenvedő váltóképességre nézve az 1876. évi XXVII. törvénycikk 1. §-a érintetlenül hagyatván, azok, a kik a jelen törvény 4., 5. és 6. §-ai szerint válnak teljeskoruakká, éltök 24. évének betöltése előtt is szenvedő váltóképességgel birnak.
8. § A kiskoruság meghosszabbitandó, ha az atyai hatalom vagy gyámság alatt álló személy, testi vagy lelki fogyatkozásai miatt életkora 24. évének betöltése után sem képes önmagát fentartani vagy ügyeiről kellőleg gondoskodni, vagy ha kiskoruságában magát tetemes adósságokba bonyolitotta, vagy oly kicsapongó életet folytat, mely miatt őt továbbra is atyai hatalom vagy gyámság alatt kell tartani.
9. § A kiskoruság meghosszabbitását a biróság rendeli el.
Az ez iránti kérelem a 4-ik § 1-2-ik bekezdésében emlitettek által a biróságnál, s rendszerint a kiskoru életkora 23. évének betöltése előtt adandó be. - Ezen életkor betöltése után, mindazonáltal a teljeskoruság bekövetkezése előtt, csak az esetben kérelmezhető a kiskoruság meghosszabbitása: ha azon ok, mely a meghosszabbitást szükségessé teszi, a kiskoru életkora 23. évének betöltése után következett be.
Ha a gyámhatóság a kiskoruság meghosszabbitása iránt a jelen törvény értelmében beadott kérvényt a 8. § alapján maga részéről indokoltnak találja, a kiskorunak teljes koruvá váltát ideiglenesen a biróság határozatának jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.
Ha megszünt az ok, mely miatt a kiskoruság meghosszabbittatott; a teljeskoruság szintén a biróság határozatával mondandó ki s e határozatnak jogerőre emelkedésével lép hatályba.
10. § A kiskorunak személye fölötti felügyeletet a szülők, ezek nem létében a gyám gyakorolja.
A kiskoruak a szülők és a gyám iránt tartozó engedelmességre mindaddig, mig eltartásukról önmaguk nem gondoskodnak, vagy atyjokkal, illetőleg gyámukkal házi közösségben élnek, házi fegyelem által szorithatók.
A házi fegyelem csak a kiskoru egészségére ártalmatlan módon gyakorolható.
11. § A vagyontalan kiskoruakat első sorban az atya, ha ez erre magában nem képes, vele együtt az anya, ha atya nincs vagy arra teljesen képtelen, az anya, végre a nagyszülők tartoznak eltartani és neveltetni.
A törvénytelen gyermekek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettségre nézve a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak s e kötelezettség iránt, ha az vitássá válik, a biróságok határoznak.
Az anya azonban addig is, mig a tartási és nevelési kötelezettségre nézve a biróságok határoznak, a törvénytelen gyermeket tartani és neveltetni köteles.
A szülők és nagyszülőknek azon jogára nézve, hogy gyermekeiktől vagy unokáiktól tartást követelhessenek, a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak.
A kiskoru gyermek vagy unoka részéről, a szülő vagy a mennyiben ennek a fennálló jogszabályok szerint helye van, nagyszülő részére és viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapitja meg.
Az ez iránti határozat a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő.
12. § Ha az örökhagyó az örökség vagy hagyomány haszonélvezetét a szülőknek vagy nagyszülőknek vagy ezek egyikének, a tulajdont pedig a kiskoru gyermekeknek vagy unokáknak hagyja: a mennyiben a rendelkezésben az ellenkező világosan kimondva nincsen, az örökség vagy hagyomány haszonélvezete a jövedelem egy harmadát meg nem haladó összeg erejéig, a kiskoru gyermekek vagy unokák tartási és neveltetési költségeinek fedezetéül is szolgál, miáltal azonban a szülők, illetőleg nagyszülők ez irányban megállapitott kötelezettsége (11. §) változást nem szenved.
Ezen esetben a gyámhatóság állapitja meg, hgoy a gyermekek vagy unokák tartása és nevelésére a haszonélvezetnek ezen §-ban meghatározott részéből mennyi forditandó és a mennyiben a haszonélvezet tárgyát ingatlan vagy telekkönyi jog képezi, a haszonélvezet ezen korlátozása telekkönyvileg kitüntetendő.
Ha a szülő vagy nagyszülő a gyámhatóság megállapitásával magát sértve találná, a gyámhatóság határozat jogerőre emelkedésétől számitott 3 hó alatt jogait a törvény rendes utján érvényesitheti.
13. § Törvényes elválás esetében az iránt, hogy a gyermeket melyik szülő tartsa magánál, s a tartás és nevelés költségeit melyik legyen köteles viselni, a fennálló jogszabályok értelmében a biróság határoz.
E határozat a gyámhatósággal hivatalból közlendő.
Addig, mig a biróságok ez iránti határozata jogerőre emelkedik, a mennyiben a szülő erre nézve meg nem egyeztek, a tényállás kideritése és a legközelebbi rokonok meghallgatása után ideiglenesen a gyámhatóság határoz.
A jelen szakasz intézkedései alkalmazandók az esetben is, ha a szülők törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósan különválva élnek s gyermekeik tartása és ellátásáról kellőleg nem gondoskodtak.
A kiskoru gyermekek életök 7-ik évének betöltéséig, a kiskoru leányok pedig 7-ik életévök betöltése után is rendszerint az anyánál hagyandók, ha csak a gyámhatóság fontos okok miatt eltérő intézkedést nem lát szükségesnek.
14. § Ha a kiskoru nem adatik át annak, a ki őt a törvény, a birósági határozat, vagy gyámhatósági intézkedés szerint magánál tartani jogositva van, vagy ha azt a kiskoru jogtalan oda hagyja, ugyszintén, ha attól jogtalanul elvitetik, az átadás vagy visszajuttatás iránt a gyámhatóság intézkedik.
15. § Az atyai hatalmat törvényes és törvényesitett gyermeke felett az atya gyakorolja.
Örökbe fogadó atyára csak az esetben száll át az atyai hatalom, ha ez iránt az örökbe fogadás alkalmával ellenkező megállapodás nem jött létre (36. §).
E hatalomnál fogva az atya kiskoru gyermekeinek törvényes képviselője, azok vagyonát rendszerint (16., 24., 25. §) számadás terhe nélkül kezelni s részökre gyámot nevezni és valakit a gyámságból kizárni van jogositva.
16. § Az atyai hatalom alatt álló kiskoru vagyonának jövedelme mindenekelőtt a folyó terhek fizetésére s a kiskoru tartási és nevelési költségeire forditandó.
A jövedelem-felesleg az atyát illeti.
Ha azonban a kiskoru vagyonát adósság terheli, a gyámhatóság megrendelheti, hogy a jövedelem-felesleg az adósság törlesztésére fordittassék, ugy azonban, hogy az atya évenkint a jövedelem-felesleg 2/3 részénél többet törlesztésre forditani nem köteles.
Ha az évenként törlesztendő összeg iránt az atya és a gyámhatóság közt egyetértés nem jő létre: az atya a vagyonkezelésről évenként számot adni s a jövedelem-felesleg 2/3 részét az adósság törlesztésére forditani köteles.
17. § Köteles az atya kiskoru gyermekének készpénzét, a mennyiben az általa kezeltetik, biztosítani; kötvényeit és értékpapirjait pedig saját választása szerint biztosítani vagy a gyámhatóságnak átadni.
A gazdaság, háztartás vagy üzlet folytatásához szükséges ingóságok és készpénz biztositását, továbbá drágaságok és ékszereknek biztositását vagy átadását a gyámhatóság csak azon esetben követelheti, ha ezt a kiskoru érdekei veszélyeztetése miatt szükségesnek tartja. Mindkét esetben köteles azonban az atya az ingóságok kimutatását a gyámhatóságnak évenként előterjeszteni.
Az atya haszonvételi joga a biztositási vagy átadási kötelezettség által nem szenved változást.
18. § Biztositásul házak becsértékök feléig, egyéb ingatlanok becsértékök 2/3 részéig az előző terhek beszámitása mellett fogadandók el; s házaknál ezenkivül a tüzkár elleni biztositás igazolása szükséges.
Bekebelezett követelések biztositékul teljes értékökben elfogadhatnak, ha a jelzálog becsértéke a biztositandó összeget a netalán elsőbbséggel biró terheket együttvéve, kétszeresen fedezi.
Az állam által óvadékul elfogadhatónak kijelelt értékpapirok névszerinti értékök feléig, - de sohasem a letétel napján fennálló tőzsdei árfolyam 2/3 részét meghaladó értéken felül, - ékszerek és drágaságok pedig becsértékök feléig biztositásul szinte elfogadandók.
A biztositás - ha a biztositékot ingatlan képezi: bekeblezés, - ha bekebelezett követelés képezi: felülkeblezés által eszközöltetik, biztositásul adott értékpapirok, ékszerek és drágaságok a gyámpénztárba teendők le.
19. § Az atya, ha kiskoru gyermeke készpénzét biztositani nem képes s ennélfogva magánál meg nem tarthatja, jogositva van a kikölcsönzésre nézve javaslatot tenni, mely javaslat a gyámhatóság által, ha az ajánlott kölcsönvevő a jelen törvény 295. § 3. pontjában körülirt biztositékot nyujt, nem mellőzhető.
Ezen esetben az adóslevél a kiskoru nevére állittatik ki s a gyámpénztárban őriztetik, a kamatokat azonban az adóstól az atya veszi fel és hajtja be.
20. § Az atyai hatalmat gyakorló atya köteles a gyámhatóság jóváhagyását következő esetekben kikérni:
a) ha saját kiskoru gyermeke más által örökbe fogadtatik;
b) ha a kiskoru részére ipar, gyári vagy kereskedői üzletet nyitni, valamely átháramlott ily üzletet átvenni vagy megszüntetni, közkereseti vagy betéti társasági szerződést kötni vagy megszüntetni kiván;
c) ha a kiskoru részére ingatlant vagy tőke befektetésül ingó vagyont venni vagy egyébként szerezni, tőkepénzét felvenni, engedményezni vagy zálogjog-törlést megengedni kiván;
d) ha a kiskorunak ingatlan vagyonát adásvevés, csere utján, vagy másként elidegeniteni avagy megterhelni, ugyszinte ha tőke befektetésül szolgáló ingóságokat elidegeniteni vagy egyébként a kiskoru törzsvagyonának állagát megváltoztatni szándékozik;
e) czégvezetői meghatalmazás esetében.
Ezenfelül arra, hogy mint atya kiskoru gyermeke helyett váltói kötelezettséget vállalhasson, a gyámhatóság általános felhatalmazása szükséges.
A szokásos alkalmi-ajándékozások kivételével azon jogügyletek, melyek által a kiskoru viszteher nélkül köteleztetnék, vagy jogokról viszteher nélkül lemondana, továbbá a kezesség-vállalás, valamint általában azon jogügyletek, melyek által a kiskoru idegen kötelezettségeket vállalna el, az atyai hatalom alatt álló kiskorura nézve gyámhatósági jóváhagyás esetében sem kötelezők.
21. § Az atyai hatalom megszünik:
a) ha az atya vagy a gyermek meghal;
b) ha a gyermek teljeskoruvá válik.
22. § Megszüntethető továbbá az atyai hatalom, ha az atya gyermeke tartását és nevelését teljesen elhanyagolja vagy erkölcsiségét, vagy testi jólétét, vagy ha gyermeke vagyonának állagát rossz kezelés által veszélyezteti.
Az atyai hatalom megszüntetésének a jelen szakaszban meghatározott ez eseteiben a gyámhatóság a tényállás kideritése és a legközelebbi rokonok meghallgatása után határoz. Ha azonban az atya a gyámhatóság ezen határozatában meg nem nyugszik, az atyai hatalom megszüntetésének kérdésében a biróság dönt; az atya ez iránti kérelmét a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számitott három hó alatt terjesztheti elő; ennek azonban a gyámhatósági intézkedés foganatbavételére nézve halasztó hatálya nincsen.
23. § Az atyai hatalom gyakorlata felfüggesztetik:
a) ha az atya gondnokság alá kerül;
b) ha bűntettért vagy vétségért 1 évnél hosszabb ideig tartó szabadságbüntetésre itéltetett, a mennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel.
Az atya az a) pont esetében a gondnokság alól való felmentés, a b) pont esetében, a mennyiben a törvény mást nem rendel, a szabadság-büntetés kiállása után az atyai hatalom gyakorlatát visszanyeri.
Ha az atya csőd alá kerül: a gyámhatóság az atyát a csőd tartama alatt a kiskoru vagyonára nézve számadástételre kötelezheti, vagy ha a csődbejutás körülményei indokolnák, a vagyonkezelést a csőd tartamára tőle elveheti.
24. § Ha az atya tékozlás miatt gondnokság alatt állott, vagy hamis vagy vétkes bukás vagy oly más bűntett miatt elitéltetett, melynek alapján a vagyon hű vagy pontos kezelésére való alkalmatlansága alaposan feltehető: a gondnokság alól való felmentés, illetőleg a büntetés kiállása után kiskoru gyermekének vagyonát csak számadás terhe mellett és csak azon esetben kezelheti, ha a gyámhatóság ezt a kiskoru érdekében szükségesnek tartja.
Ha a vagyonkezelés az atyára nem bizatik, e czélból külön gondnok rendelendő.
Ezen esetben, valamint a 22. § esetében addig, mig a biróság az atyai hatalom megszüntetése tárgyában jogerejü határozatot nem hoz, végre a 23. § a) pontjában emlitett és azon esetben is, midőn az atyától a kiskoru vagyonának kezelése a csőd tartama alatt elvonatott, az atyai hatalom gyakorlásának felfüggesztése, illetőleg a kezelés elvonása alatt is a kiskoru tiszta jövedelmének azon feleslegéből, mely a folyó terhek s a kiskoru tartási és nevelési költségének fedezése után fenmaradt, a gyámhatóság az atya részére tartási átalányt állapithat meg, mely azonban a jövedelem-felesleg egyharmad részét meg nem haladhatja.
25. § A kiskoruak vagyonának az atya által kezelt s a 12. § alá nem eső jövedelme az utóbbinak hitelezője által csak annyiban vehető igénybe, a mennyiben a vagyon fentartására, a folyó terhek fedezésére, a kiskoruaknak tartására és neveltetésére, az atyának és az általa tartani kötelezett családtagoknak ellátására, végre a 16. § szerint megállapitott tartozás törlesztésére nem szükséges.
Ha a kiskoru vagyonának ily módon kezelt jövedelmére az atya hitelezői részéről foglalás intéztetik: a gyámhatóságnak jogában áll a vagyon kezelésére gondnokot rendelni.
Ha a gyámhatóság e joggal élni nem akar, az atya számadást adni köteles.
Az atya hitelezői által igénybe vehető jövedelem-felesleg mindkét esetben a számadások megvizsgálása alkalmával a gyámhatóság által állapittatik meg.
26. § Jelen törvény IV-ik fejezetében a gyám- és gondnoki felelősségre nézve, továbbá az V-ik fejezetben a gyámoltak és gondnokoltak képviseltetése és a kiskoruak nevelésére nézve foglalt szabályok az atyai hatalmat gyakorló atyára is megfelelően alkalmazandók, azon eltéréssel, hogy a 91. § esetében az atya önállóan intézkedik, a gyámhatósági jóváhagyást csak akkor tartozik kikérni, ha a nevelési költségekre a kiskorunak törzsvagyona szándékoltatnék igénybe vétetni.
Az atyai hatalom alatt álló kiskoruak, ha 16-ik évüket meghaladják, és az életpálya választásánál atyjokkal egyet nem értenek, előterjesztést tehetnek a gyámhatóságnál, mely az atya, s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a legközelebbi rokonok meghallgatása után, a kiskoru társadalmi, vagyoni és egyéb viszonyainak figyelembevételével határoz.
Azon esetekben, a melyekben az atya a jelen törvény szerint a jövedelemről számot adni tartozik, erre nézve a gyámi és gondnoki számadásra vonatkozó szabályok jönnek alkalmazásba.
27. § Mindazon kiskoruak, kik atyai hatalom alatt nem állanak, gyámság alá helyeztetnek.
28. § Nagykoruak gondnokság alá helyeztetnek:
a) ha elmebetegek vagy siket-némák és magukat jelekkel megértetni nem tudják;
b) oly gyenge elméjüek, és a magukat jelekkel megértetni tudó siketnémák, kik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek;
c) a tékozlók;
d) azok, a kik legalább egy év óta távol vannak, ha tartózkodási helyök ismeretlen vagy hazajövetelökben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak;
e) a börtönbüntetésre itéltek.
A d) és e) pont esetében gondnokság alá helyezésnek csak akkor van helye, ha a távollevő vagy börtönbüntetésre itélt megbizottat nem rendelt, ha a megbizott a vagyonkezelésben akadályozva van, vagy érdeke megbizottja érdekével összeütközésbe jő; végre ha a megbizás megszünt.
29. § Kiskoruak vagyonuk kezelésére nézve gondnokság alá helyeztetnek:
a) ha az atyai hatalmat tényleg gyakorló atya a 34. §-ban megirt alakszerüségek megtartása mellett a vagyonkezelésre gondnokot nevezett, vagy az anyát a vagyonkezelésből kizárta;
b) ha az anya, mint természetes és törvényes gyám, a kiskoru vagyonát kezelni nem akarja (38. §);
c) ha az, a ki a kiskorunak örökség, hagyomány vagy ajándékozás czimén vagyont hagyott, a 34. §-ban megirt alakszerüségek megtartásával, e vagyon kezelésére nézve külön gondnokot nevezett vagy e vagyon kezeléséből az atyát vagy gyámot kizárta.
30. § Az előző szakaszokban meghatározott eseteken kivül következő esetekben van gondnokságnak helye:
a) ha valamely kiskorunak vagy gondnokoltnak érdeke atyjának, gyámjának vagy gondnokának érdekével, vagy vele ugyanazon gyám vagy gondnok alatt állónak érdekével összeütközik;
b) valamely méhmagzat képviselete szempontjából azon esetben, ha világra jövetel folytán atyai hatalom alá kerülne, s érdeke atyja érdekével ellenkeznék; ha pedig atyai hatalom alá nem kerülne, - a mennyiben világra jövetele esetén érdeke anyja érdekével ellenkeznék, vagy ha a gondnokság elrendelését az anya kéri;
c) a születendő végrendeleti utó-örökösök képviseletére, mennyiben ez a hagyatéki eljárás során vagy ezenkivül is szükségesnek mutatkozik;
d) a kiskoruság meghosszabbitására vonatkozó eljárásnál a kiskoru érdekének képviselete esetére.
31. § A gondnokság alá helyezést a 28. § a), b) és c) pontja esetében a biróság mondja ki, még pedig a 28. § b) és c) pontja esetében csak akkor, ha ezt a gondnokság alá helyezendő maga vagy pedig fel- és lemenő ágbeli rokonai kérik.
A biróság által rendelendő e a gondnokság alá helyezés a 30. § b) és c) pontja esetében is, kivéve, ha a gondnok-rendelés oly hagyatéki tárgyalás alkalmából válik szükségessé, melyre a gyámhatóság illetékes.
Minden más esetben a gondnokság alá helyezést a gyámhatóság rendeli el.
a biróság a 28. § a), b) és c) pontja esetében gondnokság alá helyezés elrendelése után gondnok kirendelése végett a gyámhatóságot hivatalból keresi meg.
A 30. § b) és c) pontjai esetében, ha a gondnokság a biróság által rendeltetett el, a gondnok kirendelése is a biróságot illeti.
32. § A 28. § d) pontja esetében a gyámhatóság a távollevő rokonainak vagy azon község előljáróságának jelentkezésére rendeli el a gondnokságot, melynek területén a távollevő utolsó rendes lakhelye volt, vagy a melynek területén legutóbb tartózkodott, avagy a hol ingatlan vagy ingó vagyona van.
Sürgős esetben egy év eltelte előtt a gyámhatóság előlegesen is megteheti a vagyon fentartására és kezelésére vonatkozó ideiglenes intézkedéseket.
Börtönbüntetésre itéltek részére gondnok az illetékes büntető biróság megkeresése alapján rendeltetik.
33. § A 28. § a), b) és c) pontja esetében a biróság által a gondnokság alá helyezés a hivatalos hirlapban a gondnok kirendelésének bevárása nélkül közzé teendő, s a mennyiben a gondnokság alattinak ingatlan vagyona van, a telekkönyvi feljegyzés eszközlendő.
Hasonló módon teendő közzé a kiskoruságnak jogérvényes határozattal kimondott meghosszabbitása, valamint a gyámhatóságnak azon határozata is, mely által az e tárgyban beadott kérelemnek halasztó hatálya kimondatott. (9. §)
A gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beigtatását követő naptól kezdve a gondnokság alá helyezett gondnokának jóváhagyása nélkül magát le nem kötelezheti, jogokról le nem mondhat, de visszteherrel nem járó jogügylet által jogokat szerezhet és kötelezettségektől mentesülhet.
A 28. § d) és e) pontja alapján elrendelt gondnokság, a gondnokoltnak cselekvési képességét nem korlátozza.
34. § A gyámság első sorban azt illeti, a ki az atyai hatalmat gyakorló atya által a törvényben előirt alakszerüséggel ellátott végrendeletben, vagy közjegyzői okiratban gyámul neveztetett.
35. § Nevezett gyám nem létében a gyámság mint természetes és törvényes gyámra az anyára száll, a ki ujabb férjhez meneteléig kiskoru gyermekeinek vagyonát rendszerint számadás nélkül kezeli.
A 16., 17., 18., 19., 20. és 25. §-ok intézkedései a kiskorunak vagyonát kezelő anyára is alkalmazandók.
Az anya a kiskoru gyermeke vagyonának állagát a 17. és 18. § szerint azon esetben is tartozik biztositani, ha őt özvegyi jogon a vagyon haszonélvezete illeti.
36. § Nő általi örökbefogadás esetében, ha a törvényes atya az atyai hatalmat vagy az anya a törvényes gyámságot fenn nem tartotta, a törvényes és természetes gyámság az örökbefogadó anyát illeti.
37. § Ha az atya kiskoru gyermekei részére gyámot nevezett, az anya követelheti, hogy kiskoru gyermekeit magánál tarthassa, és hogy azok személyi és vagyoni ügyeiben meghallgattassék; ha csak ellene oly okok nem forognak fenn, melyek miatt ő a 41., 43. és 44. §-ok szerint a törvényes gyámságot különben sem igényelhette volna.
Ugyanezen jogok megilletik az anyát akkor is, ha a gyámságtól időközben mozdittatott el, ha csak a gyámhatóság fontos okokból ezen jog elvonását vagy megszoritását nem határozta el.
A gyermektartás költségei fejében az anyának fizetendő összeget ez esetben a gyámhatóság határozza meg.
38. § Az anya a gyámságot elfogadni köteles, de kiskoru gyermekei vagyonát kezelni nem tartozik. (29. § b) pont.)
39. § Az anya után a törvényes gyámság illeti az atyai nagyatyát; utána az anyai nagyatyát s ezután a fi-nembeli oldalrokonokat, unoka-testvérekig bezárólag.
Az oldalrokonok közt a rokonsági fok közelsége dönt. Több hasonló foku rokon közt a gyámhatóság választ.
Törvénytelen gyermek gyámsága törvény szerint csupán a teljeskoru anyát illeti.
Kiskoru anya törvénytelen gyermeke részére a gyámhatóság rendel gyámot, ha azonban az anya teljeskoruvá lesz, a törvényes és természetes gyámság őt illeti.
40. § A 28. § eseteiben a gondnokság első sorban a házassági közösségben levő házastársat, másodsorban az atyát, ezután a 35. és 39. §-ban megjelölt rokonokat illeti.
A 29. § b) pontja esetében feltétlenül, az a) és c) pont esetében pedig akkor, ha külön gondnok nem neveztetett, a gondnokság a 39. §-ban megjelölt rokonokat illeti.
41. § A végrendeleti gyámot és gondnokot, továbbá a törvényes gyámok és gondnokok közül az anyát és az atyai és anyai nagyatyát csak a 43. és 44. §-ban megállapitott okokból, az oldalrokonokat és házastársat pedig a gyámhatóság más fontos okból is kizárhatja.
42. § Ha a 34., 35., 39., 40., 41. §-ok intézkedései szerint a gyámságra vagy gondnokságra hivatottak nem lennének, a rokonok meghallgatásával alkalmas és megbizható gyámot vagy gondnokot a gyámhatóság rendel.
Mindegyik kiskoru részére külön rendeltetik gyám.
Több testvér részére rendszerint ugyanazon egy gyám rendelendő.
A 30. § a) és b) pontjában megjelölt érdek-összeütközésről, gondnokrendelés végett az atya, gyám vagy gondnok tartozik a gyámhatóságnak jelentést tenni.
Ha ezenkivül a gyám- vagy gondnokrendelésnek esete áll elő, kötelesek a gyámság vagy gondnokság alá helyezendőnek rokonai vagy más vele közel viszonyban álló egyének és az illetkes községelőljáróság az esetet a gyámhatóságnak bejelenteni.
43. § Gyámságot és gondnokságot nem viselhetnek:
a) a nők, - az anya, az örökbefogadó anya és a házastárs kivételével (35., 36., 40. §);
b) a gyámság vagy gondnokság alatt állók;
c) kik az atyai hatalom gyaorlatától a 22. § intézkedése szerint, vagy valamely gyámság és gondnokságtól megbizhatatlanság miatt a gyámhatóság által elmozdittattak;
d) szerzetesek;
e) botrányos életüek;
f) csőd alatt állók;
g) a kik hamis vagy a mennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel, más büntett miatt elitéltettek, habár büntetésöket kiállották is.
A gyámság vagy gondnokság viselésének korlátozását tartalmazó külön jogszabályok érintetlenül hagyatnak.
44. § A jelen szakaszban megjelelt személyek:
a) a kik az atyai hatalmat gyakorló atya által kizárattak;
b) a kik vagy a kiknek házastársa, szülei, gyermekei vagy testvérei a gyámolttal vagy gondnokolttal perben állanak;
c) a kik, illetőleg a kiknek a b) pontban megjelölt valamelyik rokona és a gyámolt vagy gondnokolt közt az utóbbiak személyes állását vagy vagyonát érintő vitás viszony forog fenn,
ki vannak zárva azon gyámság vagy gondnokság viseléséből, a melyre az itt meghatározott esetek valamelyike vonatkozik.
A kik az örökhagyó vagy ajándékozó által a gondnokságból [29. § c)] kizárattak, a gondnokságot nem viselhetik.
45. § Azon személyek, a kik a gyámság vagy gondnokság alatt oly viszonyokba jutottak, melyek őket a 43. és 44. §-ok értelmében gyámság vagy gondnokság viselésére képtelenekké teszik, ebbeli tisztöktől a gyámhatóság által, a mint annak ily körülmények tudomására jönnek, fölmentendők.
Ily esetet kötelesek a rokonok, községelőljárók, továbbá magok a gyámok vagy gondnokok a gyámhatóságnak bejelenteni és az utóbbiak felmentésüket kérni.
46. § A gyámhatóság határozza meg, vajjon az ily felmentés végleges legyen-e, vagy csak azon időre és körülményre terjedjen ki, mely alatt és mely miatt az illető gyámság vagy gondnokság viselésére képtelen.
47. § Nagykoru testvér, kiskoru testvérei felett azon esetben, ha vagyon létezik, csak akkor viselheti a gyámságot, illetőleg gondnokságot, vagy nagykoru testvérei felett a gondnokságot, ha közöttük az örökség vitássá nem vált, vagy a vitás kérdés elintéztetett.
48. § Gyámság és gondnokság viselése polgári kötelesség, azt a törvényben megállapitott esetek és okok kivételével elutasitani nem lehet.
49. § Gyámságot és gondnokságot viselni nem tartoznak, illetőleg a gyámség és gondnokság folytatásától kérelmükre felmentendők:
a) kik 60. évüket már betöltötték;
b) kik már egy terhesebb vagy két kisebb gyámságot vagy gondnokságot viselnek;
c) kik öt gyermeknek viselik gondját;
d) a ministerek;
e) az országgyülési képviselők;
f) a hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség tettleges állományához tartozó katonai személyek, továbbá közhivatalnokok, köztisztviselők, világi papok és tanitók, ha előljáróik bizonyitványával igazolják, hogy állásukkali teendőik a gyám vagy gondnoki kötelességek teljesitésével össze nem egyeztethetők;
g) azon személyek, kik a kiskoru lakhelyétől és birtokától oly távol laknak, hogy a gyámságot vagy gondnokságot csak nagy költséggel és sok nehézséggel viselhetnék.
Ezenfelül az anya gyermekei, a nő férje felett gondnokságot viselni nem köteles.
50. § A gyámhatóság a 49. §-ban érintetteken kivül oly személyeket, kik jelentékeny testi bajban vagy kedélykórban szenvednek, a gyámság vagy gondnokság elvállalásától kérelmükre felmenthet.
51. § Azon gyám vagy gondnok, kire e tiszt mint legközelebbinek vélt rokonra bizatott, jogositva van maga helyett egy később kitudott közelebbi rokont ajánlani és felmentését kérni, az ily közelebbi rokonok közül csak a fivér követelheti, hogy ha a 43., 44. és 47. §-ok esetei fenn nem forognak, a gyámság vagy gondnokság részére átengedtessék.
52. § Az, a ki a reá ruházott gyámság vagy gondnokságot elvállalni nem akarja, tartozik erre vonatkozó okait azon időtől számitva, melyben ez tudomására jutott, vagy melyben a gyámhatósági határozat neki kézbesittetett, 8 nap alatt a gyámhatóságnak bejelenteni és igazolni.
53. § Az a ki a gyámságot vagy gondnokságot törvényes okok hiányában el nem fogadja, a gyámhatóság által 200 frtig terjedő pénzbirságban marasztalható.
54. § A gyámi tiszt megszünik:
a) a gyám halála által;
b) a kiskoru halála által;
c) ha a kiskoru teljeskoruvá válik, - 8., 9. § - vagy atyai hatalom alá kerül;
d) a gyám kérelmére a 49. § eseteiben vagy a 45. és 46. §-ok alapján hivatalból történt felmentés által;
e) elmozditás által.
55. § A gondnoki tiszt megszünik:
a) a gondnok halála által;
b) a gondnokolt halála által;
c) felmentés utján, ha a gondnokság meszüntettetik;
d) a gondnok kérelmére a 49. § esetében vagy a 45. és 46. §-ok alapján hivatalból történt felmentés által;
e) elmozditás által.
56. § Azon esetekben, a melyekben a biróság rendelte el a gondnokságot, annak megszüntetését a biróság, minden más esetben a gyámhatóság mondja ki.
A 28. § b) és c) pontja esetében, ha a gondnokság egyedül a gondnokolt saját kérelmére rendeltetett el, az ő kérelmére azonnal megszüntetendő, - kivéve, ha csak időközben a gondnokolt fel- és lemenő ágbeli rokonai kérelmére kimondatott, hogy a gondnokság fennállása az ő érdekökben is történt.
A gondnokság megszüntetendő a 28. § d) pontja esetében, ha a távollevő visszaérkezik; az e) pont esetében, ha az elitélt szabadságbüntetését kiállotta, s ezen felül mindkét esetben, ha vagyonának kezelésére szabályszerü meghatalmazással ellátott megbizottat rendelt.
A 29. § a), b) és c) pontja esetében megszünik a gondnokság, ha a kiskoru teljes koruvá válik, vagy atyai hatalom alá kerül.
A 30. § a) és c) pontja esetében megszünik a gondnokság, ha elenyészett azon ok, mely a gondnokságot szükségessé tette.
A 30. § b) pontja esetében megszünik a gondnokság, ha a méhmagzat megszületik, vagy bizonyossá válik, hogy a születés nem fog bekövetkezni.
57. § A gyám vagy gondnok a 45. és 46. §-ban foglalt felmentés esetén kivül tisztétől elmozditható, ha ezen tisztében kötelességellenesen jár el.
Különösen elmozditásnak van helye: ha a gyám a kiskoru tartását és nevelését elhanyagolja, erkölcsiségét vagy testi jólétét veszélyezteti, továbbá ha a gyám vagy gondnok a kiskorunak vagy gondnokoltnak vagyonát hütlenül vagy hanyagul kezeli, ha a kiskoru vagy gondnokolt képviseletének elmulasztása folytán kárt okoz, gyámi vagy gondnoki számadásának beadása körül nagyobb mérvü hanyagsággal jár el.
58. § Ha több gondnok neveztetett közös vagyon kezelésre, egy vagy másik gondnok elhunyta a többinek tisztét nem szünteti meg.
59. § Ha a gyámság vagy gondnokság nem a gyám vagy gondnok halála folytán szünt meg, a gyámságra vagy gondnokságra felhatalmazó végzés a gyámhatóságnak visszaadand, a mennyiben az a gyámi vagy gondnoki tiszt megszüntétől számitandó egy hó alatt vagy az ennek elmultával tett gyámhatósági felszólitásra következő 14 nap alatt meg nem történnék, a megszünés az illető gyám vagy gondnok költségére a hivatalos hirlapban közzé teendő.
60. § Gyámnak vagy gondnoknak rendszerint csak az rendelhető, a ki a magyar állam területén állandó lakhelylyel bir. Kivételnek csak a belügyminister jóváhagyása mellett van helye.
61. § Azon kiskoru magyar honosoknak Magyarországon létező vagyonára, a kik külföldön állanak gyámság vagy gondnokság alatt, az itteni gyámhatóság által külön gondnok rendelendő.
62. § A magyar gyámhatóság által magyar honosokra elrendelt gyámság vagy gondnokság - a mennyiben ezt nemzetközi szerződések vagy egyéb okok nem akadályozzák - a gyámoltaknak vagy gondnokoltaknak külföldön létező vagyonára is kiterjed.
63. § Azon külföldieknek Magyarországon létező ingó vagy ingatlan vagyonára, a kik külföldön állanak gyámság vagy gondnokság alatt - a mennyiben nemzetközi szerződések az ellenkezőt nem rendelik - az itteni gyámhatóság rendel külön gondnokot.
64. § Ha valamely külföldi Magyarországban kiskoru gyermekeket hagyott hátra, ezek részére az itteni gyámhatóság által ideiglenes gyám rendelendő, mely gyámság addig tart, mig a gyámoltnak saját hatósága által más intézkedés nem tétetik.
65. § A fentebbi 61. és 63. § eseteiben rendelt gondnok a magyarországi gyámhatóság alatt áll s a gondnokságot a jelen törvény rendeletei szerint s az ebben megállapitott felelősség mellett vezeti.
66. § A gyámság és gondnokság csak gyámhatósági intézkedés alapján vehető át.
67. § Egyedül a nevezett gyám vagy gondnok, továbbá az anya, mint természetes és törvényes gyám teheti meg a gyámhatósági intézkedés előtt is a kiskoruak érdekében a halaszthatatlan teendőket.
68. § Azon időig, mig a nevezett gyám vagy gondnok, illetőleg az anya (67. § értelmében) vagy más gyám és gondnok, a gyámhatóság intézkedése alapján működését meegkezdhetné, az elhalaszthatatlan gyámi vagy gondnoki teendőket a községi közgyám hivatalból teljesiti.
69. § A gyámhatóság fel van jogositva, hogy fontosabb esetekben a községi közgyám e részbeni mellőzésével ideiglenes gyámot vagy gondnokot rendeljen ki.
70. § A gyámhatóság a nevezett vagy törvényes gyámokat vagy gondnokokat, ha a 41., 43. és 44. §-ban felsorolt kizárási esetek fenn nem forognak, megerősiti, az általa választandókat kirendeli.
71. § A gyámhatóság ebbeli végzése az illetőnek irásban adandó ki, melyben a gyám vagy gondnok hatásköre körvonalozandó, egyuttal jelen törvénynek a gyámi és gondnoki jogok és kötelességekről szóló kivonata annak kézbesitendő.
72. § E végzés kézbesitése után tartozik a gyám vagy gondnok működését 8 nap alatt, mely határidő azonban kérelme folytán 14 napra terjeszthető, megkezdeni vagy az 52. § értelmében felmentésért folyamodni.
Ha ezen folyamodvány elutasittatott, az illető a gyámságot vagy gondnokságot 8 nap alatt átvenni tartozik.
73. § A gyám vagy gondnok e tisztéből folyó teendőiben a szorgalmas családapa gondossággal tartozik eljárni és felelős minadon kárért, melyet szándékosan vagy gondatlanságból akár cselekvés, akár mulasztás által okozott.
A gyám vagy gondnok rendszerint csak saját hibájáért felelő, de ha kellő óvatosság nélkül nem alkalmas személyeket alkalmaz, az ebből eredt kárért is felelős.
A kártérités iránt a biróság határoz.
74. § A gyámi és gondnoki felelősség a gyámság, illetőleg gondnokság átvételétől kezdődik.
Ha azonban az átvétel a 72. §-ban kitett határidőn belül a gyám vagy gondnok hibája miatt nem történik meg, a felelősség az e mulasztásból eredő károkra is kiterjed.
75. § Ha több gyám neveztetett, a gyámhatóság azok meghallgatása után közülök egyet a tulajdonképeni gyámi teendőkkel megbizni s rendszerint a vagyonkezelést is erre bizni köteles; ha csak a vagyonkezeléssel a többiek közül egynek vagy többnek megbizása czélszerünek vagy szükségesnek nem mutatkoznék.
Azon nevezett gyámot, ki ily megbizatást nem nyert, ellenőrzési jog és kötelesség illeti s e minőségben a 73. § tartalmának korlátai között másod sorban felelős.
Ha több gondnok neveztetett, vagy több gyám vagy gondnok rendeltetett ki együttes vagyonkezelésre: ezek mindnyájan egyetemlegesen felelősek - ellenkező esetben pedig mindegyik csak a gyámhatóság által reá bizott vagyon kezeléséért felelős.
76. § Ha azok közül, kik a gyámságra vagy gondnokságra törvénynél fogva hivatvák, vagy kik erre ajánlatba hozatnak, valaki a gyámi vagy gondnoki tisztet jutalom nélkül vagy a törvényesnél csekélyebb jutalomért, ajánlkozik elvállalni, a gyámságra vagy gondnokságra csak annyiban bir előnnyel, a mennyiben a hozzá hasonló jogon gyámmá vagy gondnokká lehető egyénnel hasonló megbizhatósággal és alkalmassággal bir.
77. § A gyám és gondnok azon költsége, melyet a gyámolt vagy gondnokolt érdekében az ügyeiben tett, ennek vagyonából megtéritendő.
78. § Ha a gyám vagy gondnok oly szolgálatokat tett gyámoltja vagy gondnokoltja részére, melyek saját hivatásához vagy üzletéhez tartoznak, ugy ezen szolgálatok dijazását a törvényes illetékek vagy a szokásban levő díjak vagy árak legkisebb mértéke szerint követelheti.
79. § A gyámot és gondnokot működése idejére a gyámoltnak és gondnokoltnak jövedelméből rendszerint jutalom illeti s ezt a gyámhatóság állapitja meg.
80. § Ha a jövedelmet a tartási és nevelési költségek felemésztik: a gyámot vagy gondnokot jutalom nem illeti, de tisztének bevégzésével, a mennyiben ez nagyobb fáradsággal volt egybekötve, részére a gyámhatóság végjutalmat állapithat meg.
81. § Midőn gyámi vagy gondnoki jutalomnak helye van, a gyám vagy gondnok az évi tiszta jövedelem tiz százalékánál többet nem igényelhet jutalmul, azonban a házbér tiszta jövedelméből csak egy százalék, a haszonbérlet tiszta jövedelméből két százalék, ha pedig a jövedelem tisztán házbér vagy haszonbérből állana, vagy annak tulnyomó részét képezné, a tiszta jövedelem öt százaléka illeti a gyámot vagy gondnokot.
82. § Ha az ekként járó évi jutalom a gyám vagy gondnok teendőihez képest csekély összegre rugna, a gyámhatóság a gyám vagy gondnok fáradozásai és a vagyoni viszonyokhoz képest e jutalomösszeget felemelheti. A felemelt jutalom összege azonban 5000 forintot felül nem haladhat.
83. § Tiszta jövedelmül tekintetik azon összeg, mely a gazdaság, kereskedés vagy üzlet fentartása és folytatásához, az érték és jövedelem biztositásához szükséges rendes kiadások fedezésére és a netaláni adósságok kamatain, valamint mindennemü adófizetésre szükséges költségeken felül a jövedelemből fenmarad.
Tőketörlesztés, uj épitkezés és a meglevő felszerelési állománynak szaporitása a rendes kiadások közé nem számitandó.
84. § A több évre előlegesen bevett jövedelem, a tiszta jövedelem kiszámitásánál ugyanannyi évekre osztandó fel.
85. § Gyámpénztárilag a gyám vagy gondnok fáradtsága nélkül kezelt érték jövedelméből a gyám vagy gondnok semmit sem igényelhet.
86. § A vagyont nem kezelő gyám, valamint az oly gyám, kinek gyámoltja egedül a 85-dik §-ban körülirt vagyont bir, a tartás, neveltetés és képviselés körüli fáradozásaiért jutalmat követelhet, mely a gyámhatóság által állapittatik meg, ha azonban e jutalom évenként 1000 frtot felül haladna, az első foku határozat felsőbb gyámhatósági jóváhagyás alá terjesztendő.
87. § A gyám és a 28. § a), b) és c) pontjai esetében a gondnok képviseli a kiskorut, illetőleg gondnokoltat minden peres és azon nem peres ügyekben, melyekben a képviselet nincs kizárva.
A 28. § d) és e) pontja, valamint a 29. § esetében a gondnoki képviselet a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekre szoritkozik.
A gyám és gondnok a képviseletnél nem saját, hanem gyámoltja vagy gondnokoltja nevében jár el.
88. § A hatóságok által a gyámolt vagy gondnokoltak nevében a 87. §-ban megjelölt képviselők idézendők.
89. § A képviselő gyám vagy gondnok fel van jogositva, a képviseletet felhatalmazott által gyakorolni.
90. § A gyám köteles arról gondoskodni, hogy a kiskoruak vallásos, erkölcsös és hasznos polgáraivá váljanak a hazának, s hogy e czélból képességük és vagyoni viszonyaikhoz képest nyerjenek kiképzést, illetőleg munka- és keresetképességet.
91. § A gyám a kiskoruak iskoláztatását illetőleg az erre nézve fennálló törvények értelmében, a tartás, nevelés, kiképzés és keresetképesség különbeni iránya, módja és költségeire nézve pedig az anya és nagyszülőkkel, ezek nem létében pedig, vagy ha ellenük oly okok forognának fenn, melyek őket a gyámság gyakorlatából kizárnák, a rokonokkal egyetértőleg intézkedik.
Ha a fentebbiekre nézve a gyám, az anya és nagyszülők, illetőleg a rokonok közt egyetértés nem jönne létre, vagy ha a 16. évet meghaladott kiskoru a megállapodással egyet nem ért, vagy ha a nevelési és képzési költségek a vagyonnal biró kiskoru jövedelmét aránytalanul terhelnék vagy kimeritenék, vagy ha erre a törzsvagyon szándékoltatnék igénybe vétetni, tartozik a gyám gyámhatósági jóváhagyást kieszközölni. (26. §)
92. § Tartozik a gyám a kiskoru testi épségének fentartása felett szigoruan őrködni s betegség esetében őt gyógyittatni.
93. § Vagyontalan kiskoruak a lehetőség szerint oly üzlet tanulására adandók, melynél eltartásban is részesülnek.
94. § Ha a gyám megengedi, hogy gyámoltja szolgálatba lépjen, kötelessége arról gondoskodni, hogy a kiskoru csak oly helyen vállaljon szolgálatot, hol erkölcsi veszélynek kitéve nincsen és hogy a cselédtörvény által nyujtott előnyökben részesüljön.
A szolgálatba lépett kiskorut akarata ellen a gyám a szolgálatot adó gazdától el nem vonhatja, a kiskoru pedig a szolgálatot a gyám beleegyezése nélkül el nem hagyhatja; kivéve az 1876. évi XIII. törvénycikk 52. §-ban érintett oly eseteket, melyekben a cseléd szolgálatát felmondás nélkül rögtön elhagyni jogositva van.
95. § Azon kérdést: vajjon a kiskoru szülői, nagyszülői, gyámja vagy rokonai ellenzése esetében a szolgálatot mint állandó keresetmódot választhatja-e? a gyámhatóság dönti el, szolgálatba lépés egyéb esetei, valamint a kiskoruaknak szolgálatból eredő viszonyai az 1876:XIII. törvénycikk határozatai szerint, és az e törvényben kijelölt hatóságok által itélendők meg.
96. § Oly gyám, ki a kiskoru vagyonát is kezeli, valamint az oly gondnok, ki a gondnokolt személyének képviselésére is hivatva van, tartozik a kiskoru tanitási, nevelési s egyéb személyes viszonyairól, illetőleg a gondnokolt egészségi állapotáról a gyámhatóságnak az évis számadás alkalmával körülményes jelentés tenni.
Oly gyám, ki a kiskoru vagyonát nem kezeli, e részbeni jelentését évenként a gyámhatóság által kitüzött időben tartozik bemutatni.
E jelentés a 116. § esetében a községi közgyámnál teendő meg.
97. § A 92., 94. és 96. §-okban jelzett kötelességek mulasztása 100 frtig terjedhető pénzbirsággal, a kiskoru e tekintetbeni teljes elhanyagolása pedig, a mennyiben büntetendő cselekményt nem képezne, 200 frtig terjedhető pénzbirság mellett a gyámságtóli elmozditással büntetendő.
98. § A gyám vagy gondnok a vagyont kezelés végett leltár mellett veszi át, melynek készitésénél, - ha csak akadályozva nincs, - jelen lenni tartozik.
99. § A leltár elkészitése után a szülők és nagyszülők, esetleg rokonok meghallgatása mellett (91. §) javaslatot készit a gyámolt vagy gondnokolt személyi, vagyoni és vagyonkezelési ügyeire nézve s az örökösödési tárgyalás alkalmával ezt a gyámhatóságnak jóváhagyás végett bemutatja.
100. § Ékszerek, drágaságok, értékpapirok és adóslevelek, ugy jogviszonyokra vonatkozó fontos okiratok, a gyámhatóságnak adandók át.
101. § Az ékszerek és drágaságok, vagy azok egy része, a gyámoltak használatára gyámhatósági engedélylyel átvehetők.
102. § A vagyon átvétele alkalmával készpénzből csak annyit tarthat a gyám vagy gondnok kezei között, mennyi a nevelésre, gazdaság vagy üzlet folytatására és netaláni adósságok törlesztésére szükséges, a fölösleg valamint később a jövedelemfölösleg a gyámhatóságnak adandó át, ez utóbbi az évi számadás eredménye szerint és azok benyujtása alkalmával, vagy a számadás benyujtására kitüzött határidő alatt adandó át. (121. §)
103. § E határidő elteltével a gyám vagy gondnok a saját mulasztásából be nem adott pénzből a gyámhatóság által 8% kamat fizetésére kötelezendő.
104. § A gyámhatóság intézkedése előtt is oly követelésekről, melyeknek bizonyitására okiratok nem léteznek, tartozik a gyám vagy gondnok lehetőség szerint okiratokat szerezni: a mely követelések pedig biztositva nincsenek, azokat biztositani, ellenkező esetben felmondani.
105. § A nélkülözhető ingó vagyon a gyám vagy gondnok által a szülők és nagyszülők, esetleg a rokonokkal egyetértőleg a gyám vagy gondnok felelőssége mellett értékesitendő.
Ha egyetértés köztük létre nem jönne, a gyámhatóság határoz.
106. § A vagyon kezeléséből kifolyó eladásokat a gyám vagy gondnok saját felelősségére teljesiti, e joga azonban erdővágásoknál csak a rendes évi vágást meg nem haladó famennyiségre terjed ki.
107. § Az ingatlan vagyon kezelésénél köteles a gyám vagy gondnok arra ügyelni, hogy a kezelés folytán a törzsvagyon értékében s távolabb időbeni jövedelmezőségében ne csonkittassék.
108. § A földbirtok rendszerint haszonbérbe adandó.
A haszonbérlet azon éven tul, melyben a kiskoru nagykoruságát életkora szerint eléri, nem terjedhet ki.
A haszonbérbeadás rendszerint nyilvános árverés, irásbeli ajánlat vagy mindkettő utján eszközlendő, s annak feltételei tüzetesen megállapitandók.
A haszonbérbeadás iránt, a gyám vagy gondnok, szülők vagy nagyszülők, esetleg a rokonokkal egyetértőleg intézkedik, ahhoz azonban, hogy valamely birtok szabadkézből haszonbérbe adathassék, előleges gyámhatósági jóváhagyás szükséges.
109. § A gyám vagy gondnok csak oly esetben kezelheti házilag a vagyont, ha az ahhoz megkivántató gazdasági és egyéb kezelési eszközök nem hiányoznak, ha a kiskoru nagykoruságához közel lévén, a vagyon rövid időre előnyösen haszonbérbe adható nem lenne, vagy ha haszonbérlő a vidéken szokásos árakért kétszeri árverezés folytán sem jelentkezett, vagy ha a birtok természete és a fenforgó viszonyoknál fogva érték-csökkenés nélkül haszonbérbe adható nem volna.
E két utóbbi esetben gyámhatósági jóváhagyás szükséges.
110. § Épületeket a gyám vagy gondnok tüzkár ellen biztositani köteles.
Kivételnek csak a gyámhatóság beleegyezésével van helye.
111. § A gyámoltak vagy gondnokoltak tulajdonához tartozó oly helyiségek és eszközök, melyek a gyámi vagy gondnoki tiszt gyakorlatához, illetőleg a vagyon kezeléséhez szükségesek, ez eset alkalmára a gyám vagy gondnok által igénybe vehetők.
112. § A gyám vagy gondnok lépéseket tenni tartozik, hogy a vagyontalan gyámoltak vagy gondnokoltak, a rokonok vagy más jóltevők által eltartassanak, hogy valamely jótékony intézetbe felvétessenek vagy a község által eltartassanak mindaddig, mig a gyámolt vagy gondnokolt alkalmaztatásával vagy munkájával magát el nem tarthatja.
113. § A gyám vagy gondnok köteles a gyámhatóság jóváhagyását következő esetekben kikérni:
1. a kiskoru nevelése és nevelési költségeire nézve a 91. §-ban körülirt esetekben;
2. ha a kiskoru a részére választott életpályába bele nem nyugszik;
3. ha a kiskorunak örökbefogadása;
4. ha a kiskorunak külföldön való letelepedése forog szóban;
5. a kiskoru házasságára nézve általában, ha az iránt a gyám és szülők, illetőleg rokonok és a kiskoru között egyetértés létre nem jött; továbbá a 18. évet még be nem töltött kiskoru fiu, valamint a 16. évet még be nem töltött kiskoru leány házassága tekintetében, a házassági szerződésre nézve pedig minden egyes esetben;
6. ha a kiskoru vagy gondnokolt részére ipar-, gyár- vagy kereskedői üzletet nyitni, valamely átháramlott ily üzletet átvenni vagy megszüntetni, kereseti vagy betéti társasági szerződést kötni vagy megszüntetni kiván;
7. ha a gyámolt vagy gondnokolt részére ingatlant vagy tőkebefektetésül ingó vagyont venni, vagy egyébként szerezni, tőkepénzét felvenni, engedményezni, vagy zálogjogi törlését megengedni;
8. új épitkezést vagy uj gazdasági vagy üzleti felszerelést létesiteni;
9. ha a gyámoltnak vagy gondnokoltnak ingatlan vagyonát adás-vevés, csere utján vagy másként elidegeniteni avagy megterhelni - ugyszinte ha a tőke befektetéseül szolgáló ingóságokat elidegeniteni, vagy egyébként a kiskoru törzsvagyonának állagát megváltoztatni szándékozik;
10. a földbirtok kezelésére vonatkozólag a 108. és 109. §-ok eseteiben;
11. biróság előtt kötött vagy biróságon kívüli egyezségek esetében, a mennyiben az egyezség által a kiskorunak vagy gondnokoltnak tőke vagyona kevesbednék vagy az egyezség folytán vállalandó kötelezettség a kiskorunak vagy gondnokoltnak rendszerinti évi jövedelméből nem fedeztetnék;
12. ha az épületeket tüzkár ellen biztositani (110. §) nem akarja;
13. czégvezetői meghatalmazás esetében.
Ezenfelül arra, hogy a gyám vagy gondnok e minőségben váltói kötelezettséget vállalhasson, a gyámhatóság általános felhatalmazása szükséges.
A szokásos alkalmi ajándékozások kivételével azon jogügyletek, melyek által a kiskoru viszteher nélkül köteleztetnék, vagy jogokról viszteher nélkül lemondana, továbbá a kezességvállalás, valamint általában azon jogügyletek, melyek által a kiskoru idegen kötelezettségeket vállalna el, a gyámság vagy gondnokság alatt állóra nézve gyámhatósági jóváhagyás esetében sem kötelezők.
114. § A 113. § esetében a gyám vagy gondnok által a gyámhatóság jóváhagyása nélkül kötött jogügylet érvénytelen és azonfelül a gyámhatósági jóváhagyás nélkül eszközlött intézkedésekből származott károkért a gyám vagy gondnok felelős.
115. § A gyám vagy gondnok, a mennyiben vagyont kezel, még azon esetben is, ha az örökhagyó vagy hagyományozó a gyámot vagy gondnokot a számadás kötelezettségétől felmentette volna, számadással tartozik.
Az anyának, mint természetes és törvényes gyámnak, számadási kötelezettségét a 35. § szabályozza.
116. § Oly vagyon kezeléséről, melynek jövedelme fejében a gyámolt vagy gondnokolt tartása és nevelése elvállaltatott, számadás nem követelendő.
117. § A bevételek és kiadások akként jegyzendők fel, hogy azok alapján a vagyon kezelése minden időben megvizsgálható legyen.
118. § Számadás minden naptári évről készitendő.
119. § A számadás alapját a leltár, tartalmát a bevételek és kiadások, melyek rendszerint okmányokkal bizonyitandók, képezik.
A számadáshoz, annak eredményéhez képest két példányban új leltár csatolandó, mely a számadás vizsgálatánál megállapittatik s a jövő számadás alapján képzendi.
A számadáshoz csatolandó egyuttal a gyámolt vagy gondnokolt személyes ügyeire vonatkozó jelentés (96. §).
120. § Számadás-készitésben járatlan gyámok vagy gondnokok a 121. §-ban megszabott első határidő alatt a községi közgyám vagy jegyző előtt okmányaik átadása mellett, szóbelileg számolhatnak; a közgyám vagy jegyző erről, valamint a szülők és nagyszülők, esetleg a rokonok észrevételeiről jegyzőkönyvet vesz fel s az okiratokkal együtt a gyámhatóságnak beküldi.
A felelősség azonban a számoló gyámon marad.
121. § A rendes számadás (118., 119. §) a számadási év lefolyta után kisebb számadásoknál egy hó alatt, nagyobb számadásoknál pedig két hó alatt a számadó által a gyámhatóságnak bemutatandó.
E határidőt a gyámhatóság kisebb számadásoknál két hóig s nagyobbaknál négy hóig meghosszabbithatja.
122. § A szülőknek s nagyszülőknek s esetleg a rokonoknak joguk van a számadást és a számadási okmányokat ugy a gyámnál, mint a közgyámnál és a gyámhatóságnál megtekinteni s észrevételeiket megtenni.
123. § A gyámhatóságnak jogában áll aggályos esetben a szülőket és nagyszülőket esetleg a rokonokat maga elé idézni, s a számadásra nézve kihallgatni.
124. § Ha a gyám vagy gondnok számadását a 121. §-ban érintett határidő alatt be nem nyujtja, a gyámhatóság őt megidézi s a tárgyalás utján a számadást elkészitteti.
Ha ily uton ez nem sikerülne, vagy a gyám, illetőleg gondnok a tárgyalásra meg nem jelennék, a gyámhatóság őt a körülmények szerint tisztétől felfüggeszti vagy elmozditja, és az ideiglenesen kirendelendő gyámot vagy gondnokot, esetleg a tiszti ügyészt (179. §) a felhivási per meginditására utasitja, egyuttal a meglevő vagy beszerzendő adatokból megállapitja azon összeget, melyet veszélyeztetettnek vél; ha pedig a számadás be nem adásából vagy más körülményből sikkasztás vagy más büntetendő cselekmény alapos gyanuja merülne fel, a büntető biróságot a tényállás közlése mellett értesiti.
125. § A gyám vagy gondnokra nézve a számadási kötelezettség kérdés tárgyát nem képezhetvén: a biróság által a felhivási kereset alkalmából a gyám vagy gondnok - kellő határidő kitüzésével - a számadás előterjesztésére kötelezendő.
Ha a gyám vagy gondnok a kitüzött határidőben a számadást előterjesztette, a per befejezettnek tekintendő és a számadás a biróság által a gyámhatóságnak további intézkedés végett átadandó.
Ha a fentebbi módon a számadás elő nem terjesztetnék, a kitüzött határidőben a felhivó követelését legjobb tudomása szerint felszámitja, melynek érdemére nézve a biróság határoz.
126. § Felhivási kereset vagy a büntető biróság értesitése esetében a veszélyeztetett összeg erejéig a gyám vagy gondnok ellen, a veszélyeztetés további bizonyitása nlkül biztositásnak van helye.
A gyámhatóság fentebbi esetekben a biztositást ingóságokra nézve a biróság utján, ingatlanokra pedig előjegyzés által a telekkönyvi rendtartás szerint eszközölteti.
127. § A gyámhatóság a hozzá benyujtott számadások folytán vagy egyébként netalán szükségessé vált biztositást ingatlanokra nézve a fentebbi módon, ingóságokra nézve pedig saját közegei által az 1876. XV. t. -czikk 54-ik §-a szerint teljesitteti, a lefoglalás alóli kivételekre nézve azonban a polgári törvénykezési szabályok alkalmazandók.
A kiküldött közeg eljárásának szabályszerüsége ellen felmerült panasz felett a gyámhatóság, az igény és elsőbbségi ügyekben pedig a biróság határoz.
128. § Ha a gyámot vagy gondnokot a számadás benyujtásánál a hanyagságon kivül semmi más kötelességsértés vagy mulasztás nem terhelné, ellene 100 frtig terjedhető pénzbirság alkalmazandó.
129. § A gyámhatóság a számadást megvizsgálja arra nézve: vajjon a bevételek és kiadások helyesen és teljesen vétettek-e föl? vajjon azok a törvénynek s a gyámhatóság határozatainak megfelelnek-e? megvizsgálja továbbá a kezelés czélszerüsége és takarékossága szempontjából, valamint az okmányok, összegek helyessége, és az uj leltár összeállitására nézve. (119. §)
Kisebb szokásos kiadások okmányolásának hiánya, ha e tekintetben a szülők és nagyszülők, esetleg a rokonok részéről észrevétel nem tétetett, a gyámhatóság által nem kifogásolandó.
130. § A gyámhatóság a számadás körül a 275. § szerint eljárván, a számadót a számadás helyessége esetében felmenti vagy a körülményekhez képest, őt valamely összeg lefizetésére, valamely cselekmény megtételére, vagy abbahagyására kötelezi.
Ha a számadó az első foku gyámhatósági határozatban meg nem nyugszik, a felsőbb gyámhatóságokhoz fellebbezéssel élhet, ha pedig a jogerőre emelkedett felsőbb gyámhatósági határozatokat is sérelmesnek tartaná, jogában áll a számadás azon tételeire nézve, melyek alapján pénzfizetésre köteleztetett, a jogérvényre emelkedett felsőbb gyámhatósági határozat kézbesitésétől számitandó 3 hó alatt a gyámolt vagy gondnokolt ellen, birtokon kivül a törvényes rendes utján orvoslást keresni.
131. § Ha a gyám vagy gondnok a gyámság vagy gondnokság tartama alatt tisztétől felmentetett vagy elmozdittatott, tartozik az általa kezelt vagyont utódának haladéktalanul átadni, számadását pedig a felmentési vagy elmozditási határozat kézbesitésétől számitva a 121. §-ban megszabott határidő alatt a gyámhatósághoz benyujtani.
132. § Ha a gyámolt vagy gondnokolt a gyámság vagy gondnokság alul felszabadult, vagy a gyámság vagy gondnokság tartama alatt meghalt, a gyámhatóság az önjogosulttá vált egyént, illetőleg annak nagykoru jogutódait, esetleg a kiskoru jogutódok képviselőit felhivja, hogy a számadásokat a gyámhatóságnál megtekintvén, arra nézve, hogy a gyámot vagy gondnokot felmentik-e? nyilatkozzanak.
Ez alkalommal az önjogosult, illetőleg a jogutód vagy képviselőik a 133-134. § határozataira figyelmeztetendők.
133. § Az önjogosult, illetőleg annak jogutódai a számadásokat és okmányait másolatban kivehetik.
134. § Felmentés esetében az utolsó számadás alapján készitett leltár az önjogosultnak, illetőleg a jogutódoknak kiadandó.
135. § Ha az önjogosultnak, illetőleg a jogutódnak a számadás ellen kifogásai vannak, tartozik a felhivás kézbesitésétől számitandó hat hó lefolyása alatt észrevételeit a gyámhatóságnak bejelenteni, mely a volt gyám vagy gondnok és a volt gyámolt vagy gondnokolt, illetőleg jogutódok között a kiegyenlitést megkisérti, a mennyiben pedig az ügy ily úton elrendezhető nem volna, a feleket a birói útra utasitja.
136. § Ha az önjogosult vagy annak jogutódai a felhivás kézbesitésétől számitandó hat hó alatt a számadásra nézve a gyámhatóság előtt nem nyilatkoztak, a gyámhatóság erről a gyám vagy gondnok részére bizonyitványt állit ki, mely a felmentés jogerejével bir.
137. § Az önjogosult, vagy jogutód tartozik kártéritési igényét a volt gyám vagy gondnok ellen a 135. §-ban érintett gyámhatósági határozat kézbesitésétől számitandó egy év alatt, a gyámhatósági tagok ellen pedig az előbbi perben hozott itélet jogérvényességétől számitandó egy év alatt a biróság előtt érvényesiteni.
E határidők elmulasztása miatt a kereseti igény elévül.
Ha azonban büntetendő cselekmény forogna fenn, ennek és ezzel kapcsolatos kártéritési jognak elévülése az erre vonatkozó törvény szerint itélendő meg.
138. § Gyámság alatt álló kiskoru 14-ik éve beteltével személyi és vagyoni fontosabb ügyének rendezésénél meghallgatandó, nyilatkozata azonban döntő súlylyal nem bir.
139. § A gyámhatóság, a gyám vagy gondnok jogait, a gyámolt vagy gondnokolt személyi és vagyoni ügyeiben előterjesztett terv (250. §.) vagy az évi számadások vizsgálata alkalmával bizonyos ügyek tekintetében megszorithatja.
140. § A gyámok és gondnokok a sérelmesnek vélt gyámhatósági határozatok ellen a felsőbb foku gyámhatósághoz felebbezéssel élni jogositvák. (130. §)
141. § A gyámok és gondnokoknak a szülők és nagyszülők, illetőleg a rokonok irányábani jogviszonyairól az I. rész VI. fejezete, az örökösödés körüli teendőkről pedig a II. rész VI. fejezete intézkedik.
142. § A gyámolt vagy gondnokoltnak férfi és nő-ágon levő rokonai negyedízig, ha az országban tartózkodnak, szülők és nagyszülők nem létében, vagy ha ezek ellen oly okok forognak fenn, melyek őket a gyámság vagy gondnokságból kizárják, követelhetik, hogy gyámság vagy gondnokság alatt álló rokonaik ügyeinek elintézésénél meghallgattassanak és közreműködhessenek. (149. §) - Ebbeli jogukat azonban nem gyakorolhatják:
1) ha jelen törvény 43. §-ának b) c) és e) pontjai szerint gyámság vagy gondnokságból kizárvák;
2) a kik hamis vagy vétkes bukás vagy oly bűntett miatt elitéltettek, melynek alapján a kiskoru ügyeibe való befolyás gyakorlására alkalmatlanságuk alaposan feltehető, habár büntetésüket kiállották is;
3) ha a gyámolttal vagy gondnokolttal perben állanak vagy köztük és a gyámolt vagy gondnokolt közt az utóbbi személyes állását vagy vagyonát érintő vitás viszony forog fenn, mindaddig, mig ezen akadály fennáll.
143. § Nagyobbszámu rokonok e czélból maguk közül lehetőség szerint az atyai és anyai rokonok közül egyenlő számban legfeljebb négy tagot választanak és kijelölik azt, kivel a gyám vagy gondnok érintkezik.
144. § Rokonok hiányában a községi közgyám ajánlatára oly férfiu helyettesithető, ki a gyámolt vagy gondnokolt családjával jó viszonyban áll.
Ha ilyen sem léteznék, a rokonok jogait a községi közgyám gyakorolja.
145. § Ha a gyám vagy gondnok és a rokonok által az érintkezésre kijelölt egyén közt e tekintetben nehézségek fordulnának elő: az érintkezést a községi közgyám közvetiti.
146. § A rokonok a gyámolt vagy gondnokolt ügyében tett e részbeni fáradozásaik és netaláni költségeik megtéritésére nem számithatnak.
147. § A rokonok belegyezése következő ügyekben a gyámhatósági jóváhagyást mellőzhetővé teszi:
1) a gyámolt vagy gondnokolt tartása, nevelése, képzése, szolgálatba adhatása,
2) a gyámolt vagy gondnokolt 18 éven túli fiu, vagy 16 évet meghaladott leány házassága,
3) ingóságok eladása (105. §), -
4) a vagyonkezelés módja (108. 109. §) iránt.
148. § A rokonok irásban is nyilatkozhatnak:
Ha a rokonok többsége a gyám vagy gondnok javaslata mellett nyilatkozott, az egyetértés létrejöttnek tekintendő, ellenkező esetben, ha a gyám vagy gondnok javaslatához ragaszkodik, - a gyámhatósághoz kell előterjesztést tennie.
Ha a rokonok 15 nap alatt nem nyilatkoznak, a gyám vagy gondnok a 147. § eseteiben saját felelősségére intézkedhetik.
149. § A rokonok a gyám vagy gondnok által mindazon esetekben, melyek gyámhatósági jóváhagyást (113. §) igényelnek, meghallgatandók.
A gyámhatóságnak jogában áll a rokonokat kétely esetében, vagy ha nem nyilatkoztak, maga elé idézni, vagy meghallgatásuk iránt más uton intézkedni s a gyámolt vagy gondnokolt ügyében kihallgatni.
Köteles pedig azokat a gyám vagy gondnok személyét illető ügyekben meghallgatni.
Hogy a gyámhatóság mennyiben van kötve a rokonok véleményéhez, a II. rész VIII. fejezete határozza meg.
150. § A 145-149. §-okban foglalt határozatok azon esetekben is alkalmazandók, midőn a gyámnak vagy gondnoknak, a szülők vagy nagyszülőkkel kell érintkeznie.
151. § Az atyai hatalmat tényleg gyakorló atyának jogában áll, végrendeleti uton, vagy a végrendeletekre előszabott alakban kiskoru gyermekei részére, ha összes hagyatéka a terhek levonásával 100,000 frtot felülhalad, családtanácsot felállitani s annak tagjait kijelölni.
152. § Ily atyai rendelkezés hiányában családtanács felállitását az anya, nagyszülők vagy rokonok kérelmére, melylyel a családtanács tagjai is javaslatba hozandók, az alantas gyámhatóságok meghallgatásával oly esetekben, midőn a kiskoruakra terjedelmes s kezelésének felügyeletére nézve gyors és szakszerü eljárást kivánó vagyon háramlott, - vagy a gondnokság alá helyezett ily vagyon birtokában van, a belügyminister megengedheti.
Az anya ugyanez iránti kérelmét végrendeletileg is kifejezheti.
153. § A családtanács az elnökön kivül 4 tagból áll.
154. § A családtanács elnöke azon árvaszék elnöke, illetőleg elnöki helyettese, mely a kiskoru illetékes gyámhatósága lenne.
155. § Oly ügyekben, melyek rendszerint a gyám vagy gondnok és a szülők és nagyszülők, esetleg rokonok egyetértő intézkedésétől függnek, (147. §) családtanács felállitása esetében, a gyám vagy gondnok és a családtanács elnöke intézkednek.
156. § A családtanács tagjai rendszerint csak rokonok lehetnek, egy tag azonban a gyámolt vagy gondnokolt családjával jó viszonyban élő és ügyeit ismerő nem rokon is lehet.
A rokonok közül, a mennyiben lehetséges, egynek az atyai, egy másiknak pedig az anyai részről kell lenni.
157. § A családtanácsnak átalában csak azok lehetnek tagjai, kik a gyámságra vagy gondnokságra jelen törvény szerint alkalmasak; nőrokonok azonban, ha egyébként akadály fenn nem forog, a családtanácsba beválaszthatók.
158. § A családtanács létszámában időközben felmerült hiányok betöltését, az illető gyámhatóság és családtanács meghallgatása mellett, a belügyminister eszközli.
159. § A kijelölt tagok arra nézve, hogy a tagságot elvállalják-e? tartoznak a hatósági felszólitás kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt nyilatkozni.
Az elvállalt tagságtóli felmentés a belügyminister által a 49. § határozatai szerint történhetik.
160. § A családtanács tagjai a gyámolt vagy gondnokolt vagyonának fentartásáért felelősek.
161. § A családtanács gyámhatósági jogkörrel bir; ha azonban határozatainak végrehajtásánál a közhatósági tisztviselők igénybe vétele szükséges, ez iránt az illetékes gyámhatóságot keresi meg.
A gyám vagy gondnokrendelés, nagykorusitás, leltározás és hagyatéki tárgyalás, nem különben a birságolás és fegyelmi jog az illetékes gyámhatóságnak tartatik fenn.
162. § A családtanács a kiskoru vagy gondnokolt ügyeiben szótöbbséggel határoz. (188. §)
Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül legalább 2 tag jelenléte szükséges.
163. § Felebbezésnek a családtanács határozatai ellen a gyám vagy gondnok vagy a tanács valamelyik tagja részéről csak oly esetben van helye, midőn a gyámolt vagy gondnokolt törzsvagyona megváltoztatnék és ha ezt az illető a gyámolt vagy gondnokolt érdekeire hátrányosnak, vagy nagy koczkáztatással járónak tartaná.
A gyám vagy gondnok azonban a reá nézve sérelmesnek vélt határozatot felebbezheti.
164. § A felebbezés a II. rész IV. fejezetének határozatai szerint a belügyministerhez történik.
165. § Ha a családtanács felállitása az atyától származott, a gyámhatóság birálja meg, vajjon az törvényszerüleg alakittatott-e?
Törvényszerü alakitás esetében a családtanácsot elismeri, és ezen elismerést a tagok megnevezésével a gyám vagy gondnok részére, valamint a tanács elnökének kiszolgáltatja s ebbeli határozatának jogérvényre emelkedésével a családtanács felállitását a hivatalos hirlapban közzé teszi.
Ez utóbbi eljárás a 152. § esetében a belügyministert illeti.
166. § A családtanács működtetése ezen közzétételtől kezdődik, ellenkező esetben a gyámolt vagy gondnokolt ügyében az I. rész VI. fejezetének határozatai alkalmazandók.
167. § A családtanács felügyelete alatt álló gyámoltak vagy gondnokoltak drágaságai kötvényei és értékpapirjai, megőrzés végett a szokásos őrzési díjak fizetése mellett bármely gyámpénztárba letehetők.
168. § A családtanács tartozik a gyámolt vagy gondnokolt vagyoni állásáról a belügyministernek évenként jelentést tenni.
A belügyminister, ha e jelentésből, vagy az első foku gyámhatóság a rokonok vagy a gyámgondnok indokolt előterjesztéséből arról győződnék meg, hogy a családtanács működése vagy mulasztásai folytán a gyámolt vagy gondnokolt szellemi vagy anyagi érdekei veszélyeztetnének, a családtanácsot feloszlathatja.
169. § A község jegyzője vagy körjegyzője a II. rész VI. fejezete értelmében:
felveszi a halálesetet;
gondoskodik a hagyaték biztosságáról;
leltároz;
nevezett gyám vagy gondnok nem létében gyámot vagy gondnokot hoz javaslatba.
170. § A községi közgyám:
1. felügyel a zár alá tett hagyatékra (226. §);
2. gyám vagy gondnokot hoz javaslatba (228. §);
3. közremüködik a leltározásnál (234. §);
4. helyettesiti a gyámot vagy gondnokot, mig az kirendeltetik, illetőleg mig működését megkezdi (68. §);
5. helyettesiti a rokonokat (144. §);
6. közvetiti az érintkezést a gyám vagy gondnok és a szülők, nagyszülők esetleg rokonok közt (145., 150. §);
7. nyilvántartja a községbeli gyámoltakat és gondnokoltakat;
8. felügyel a községben létező gyámok és gondnokok eljárására s e részben, ha mulasztást tapasztal, a községnek vagy a gyámhatóságnak jelentést tesz;
9. jegyzőkönyvre veszi az irásbeli számadásra nem képes gyámok és gondnokok jelentéseit (119. §) és számadásait (120. §) és azokat az illetékességhez képest a községnek vagy a gyámhatóságnak bemutatja;
10. közegül szolgál a községnek oly gyámügyi teendőkre nézve, melyeknek teljesitésével jelen törvény által más közeg nincs megbizva.
171. § A községi előljáróság a gyámhatóság által megbizható azzal, hogy az örökösödési tárgyalást vezesse oly esetekben, midőn csupán leszármazó kiskorú vagy gyámhatóság alatti törvényes nagykorú örökösök, vagy ilyenek és nagykorú törvényes örököstársak és csekély vagy csak annyi vagyon maradt, melynek jövedelme a kiskorúak fentartására felmegy.
Megbizható községi előljáróság továbbá azzal, hogy intézkedjék a vagyontalan és oly kiskoruak minden ügyeiben, hol a vagyon csekélysége miatt nem annyira számadásról, hanem inkább annak ellenőrzéséről van szó, hogy a jövedelem fejében a kiskoruak kellőleg eltartattak.
Ily esetekben a kiskoruakra nézve a községi előljáróság gyámhatósági jogkörrel intézkedik, azon korlátok közt, a melyeket a gyámhatóság, tekintettel a község anyagi és szellemi állapotára, az örökösödési tárgyalás befejeztekor megállapit.
Tartozik a községi előljáróság ily intézkedéseiről jegyzőkönyvet vezetni.
Köteles a szolgabiró a jegyzőkönyveket minden negyedévben átvizsgálni s ennek megtörténtéről, ugy az ezen alkalommal tett észleleteiről a gyámhatóságnak jelentést tenni.
A községi előljáróság felügyel továbbá, hogy a községi egyes közegek gyámügyi teendőiket pontosan teljesitsék.
Végre eljár mindazon gyámügyekben, melyek foganatositásával a gyámhatóság részéről megbizatott.
172. § A 171. § 1. és 2. bekezdésében felsorolt teendőket rendezett tanácsu s törvényhatósági joggal felruházott városokban maga az árvaszék, a fővárosban a kerületi előljáróság teljesiti. A községek és kerületi előljáróságok gyámhatósági hatáskörben tett intézkedéseik kiadásánál azon kifejezést: „N. N. gyámhatóság nevében és megbizásából” használják.
173. § Minden község köteles közgyámot alkalmazni. Ha egyes kisközségekben erre alkalmas egyének nem találtatnak, a törvényhatóságnak kötelességében áll több községnek egy közgyám tartására leendő szövetkezését a helyi viszonyoknak megfelelően elrendelni és foganatosittatni. Hogy ily esetben a közgyám mely községben lakjék és az egyes szövetkezett községek mily mérvben járuljanak a közgyám tartásával esetleg összekötött terhek viseléséhez, azt esetről esetre a közigazgatási bizottság határozza meg.
174. § Nagy és kis község a gyámoltak vagy gondnokoltak pénzeit és értékeit rendszerint nem kezelheti.
Oly községek azonban, melyek erre elegendő szellemi és anyagi képességgel birnak, a gyámhatósági jog gyakorlatával - a rendezett tanácsu városok árvaszékei szervezetének megfelelőleg, - a közigazgatási bizottság meghallgatásával a belügyminister által felruházhatók.
175. § Gyámügyekben a kis és nagy községek a szolgabiró felügyelete alatt állanak, ki ezt a 171. §-ban meghatározott ellenőrzésen kivül, azok összes gyámügyi teendőire nézve gyakorolja.
A szolbabiró e részbeni teendőit az egész járás vagy egyes községekre nézve a törvényhatóság egyes megbizottakra ruházhatja.
176. § A gyámhatóságok elsőfokulag teljes jogkörrel a törvényhatóság és a rendezett tanácsu városok, kivételképen a községek (174. §) árvaszékeik által gyakorolják.
177. § Minden árvaszéknek egy elnökből és legalább két ülnök és egy jegyzőből, azonkivül megfelelő számu segédszemélyzetből kell állni.
A jegyző csak akkor bir szavazati joggal, ha ülnököt helyettesit, vagy ha ülnöki teendőket végez.
178. § A törvényhatósági bizottságok, illetőleg a városok képviselőtestületei felhatalmazvák, hogy saját tagjaikból bizonyos számu egyéneket választhassanak, kik az egyuttal meghatározott sorrendben és oly számban, mint a mennyi árvaszéki ülnök van, ezekkel együtt az árvaszék üléseiben döntő szavazattal részt vesznek, szavazataikhoz képest azonban szinte felelősek.
179. § A törvényhatóságok, illetőleg a rendezett tanácsu városok ügyészei az árvaszéknek szintén tagjai, de döntő szavazattal nem birnak.
Az ügyész minden jogi és peres kérdésekben, valamint jogügyletek kötésénél határozathozatal előtt meghallgatandó, és nyilatkozatát, ha az árvaszék ülésén jelen van, jegyzőkönyvbe adhatja vagy irásban köteles benyujtani.
A törvények és szabályrendeletek megtartása felett őrködni tartozván, általa az árvaszék minden érdemleges határozata felebbezhető, mi végből vele e határozatok rövid uton közlendők.
Köteles a tiszti ügyész az árvaszék megbizása folytán örökösödési tárgyalásokban részt venni, továbbá a gyámhatóság érdekeinek védelmére, valamint egyes esetekben az árvaszék felhatalmazása folytán a kiskoru vagy gondnokolt nevében a biróságnál lépéseket tenni.
180. § Törvényhatóságok árvaszékeinél az elnöknek és ülnököknek, rendezett tanácsu városok és községek (174. §) árvaszékeinél pedig legalább egy ülnöknek jogvégzettnek kell lenni.
Kivétel e tekintetben csak oly esetben történhetik, ha az illető gyámhatósági vagy birói hivatalt hosszabb ideig viselvén, magát különös képesség és szorgalom által kitüntette.
181. § Rendezett tanácsu városok árvaszékeinek elnöke a városi polgármester.
182. § Azt, hogy az árvaszék elnökét, akadályoztatása esetében, melyik ülnök helyettesitse, előzetesen a közgyülés határozza meg.
183. § A törvényhatósági, illetőleg városi számvevőség az árvaszéknek is szakközege.
184. § Az árvaszék végrehajtó közegei: a szolgabirák és a községi előljáróság, rendezett tanácsu városokban az árvaszék kiküldött tagjai, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács erre kirendelt tagja vagy tagjai, Budapesten a kerületi előljáróság.
185. § Az árvaszéki rendes személyzet az árvaszéki elnök közvetlen rendelkezése felügyelet és ellenőrzése alatt áll, az összes személyzetre különben a törvényhatósági és rendezett tanácsu városok hivatalos személyzete iránt fennálló törvények és szabályok alkalmazandók.
186. § Árvaszékeknél az előkészitő, vagy az érdemleges határozatok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket ülnöki előterjesztésre az elnök állapitja meg.
Érdemleges határozatok ülésben testületileg hozandók.
Az árvaszék ülései nyilvánosak, de az árvaszék a közönség kizárását elrendelheti, ha oly viszonyok érintetnek, melyeknek nyilvánosságra hozatala egyik vagy másik fél jóhirét vagy érdekét veszélyeztetné.
A felek és képviselőik azonban ekkor is jelen lehetnek.
187. § Érvényes határozatok hozatalára az elnökön kivül két rendes ülnök vagy egy rendes ülnök és egy szavazati joggal biró jegyző, mint helyettes ülnök (177. §) vagy egy kiküldött (178. §) jelenléte szükséges.
188. § Az árvaszék határozatait szótöbbséggel hozza.
189. § Az érdemleges árvaszéki határozatok indokolandók.
190. § Az árvaszék az illetékessége alá tartozó ügyekben saját felelőssége mellett önállóan működik, a reá nézve illetékes felsőbb és más hatóságokkal, valamint a társhatóságokkal és biróságokkal közvetlenül érintkezik.
191. § A gyámhatóság a jogerőre emelkedett határozatokat közigazgatási uton, és pedig saját területén közegei által, más gyámhatóság területén annak megkeresése által hajtatja végre.
Ingóságokra vezetendő végrehajtás az 1876:XV. törvénycikk s jelen törvény 127. §-a szerint történik.
Ingatlanokra vezetendő végrehajtás a polgári törvénykezési rendtartásban meghatározott eljárás szerint a biróság utján eszközlendő.
A gyámhatóság elmarasztaló határozata azon okmányok erejével bir, melyek alapján ingatlanokra birói végrehajtásnak van helye.
Jogérvényes gyámhatóságai határozatok ellen birói uton csak ezen törvényben megjelelt esetekben lehet orvoslást keresni.
192. § Birságpénzek az azon ügyben érdekelt gyámolt vagy gondnokolt illetőségi községének javára esnek, és vagyontalan árvák tartására és kiképezésére forditandók.
Ezen birságpénzek kezelésének módozatát a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg.
193. § A mennyiben más egyesség nem jött létre, a gyámhatóság határozatainak külországban leendő végrehajtása végett a belügyministerhez fordul; ennek utján jutnak hozzá a külországi gyámhatósági határozatok is.
194. § A gyámhatóság a külországi gyámhatóságok határozatait csak oly ügyekben hajthatja végre, melyek jelen törvény szerint a gyámhatóságok hatásköréhez tartoznak, és csak azon esetben köteles azokat végrehajtani, ha az illető országgal e tekintetben kölcsönösség viszonya áll fenn.
195. § Az árvaszéki érdemleges határozatokat, felterjesztéseke és levelezéseket az elnök, egyéb kiadványokat pedig a jegyző irja alá.
196. § Az árvaszék pecsétjét az illető törvényhatóság, illetőleg rendezett tanácsu város czimere és az árvaszéknek köriratba foglalt czime képezi.
197. § Az árvaszékek ügyrendjét a belügyminister rendeleti uton állapitja meg.
198. § A gyámhatóság illetékessége jelen törvényben körülirt hatáskörrel rendszerint azon egyénekre terjed ki, kik azon területen, melyre nézve a gyámhatóság felállittatott, községi illetőséggel birnak.
199. § A gyámhatósági illetékesség azon árvaszékre, melynek területén a gyámoltak vagy gondnokoltak állandóan tartózkodnak, ez utóbbiak, illetőleg a gyám, gondnok vagy rokonok kérelmére átruházható.
200. § A gyámhatóság az illetékességet igényelheti, ha a gyámság vagy gondnokság alá jutottak vagyonának legnagyobb része területén fekszik.
201. § A gyámhatóság illetékessége esetében is kivételesen köteles oly egyénekre nézve, kik a gyámsági vagy gondnoksági eset felmerültekor területén tartózkodnak, a halasztást nem türő intézkedéseket mindaddig megtenni, mig az illetékes gyámhatóság meg nem állapittatott.
202. § A gyámhatóság rendszerint illetékessége mindaddig tart, mig a gyámhatósági teendőket az időközben illetékessé vált gyámhatóság át nem veszi.
203. § A gyámhatósági illetékességnek megállapitása és a rendszerinti gyámhatóság gyakorlatának átruházása egy törvényhatóság területén lévő gyámhatóságok közt a közigazgatási bizottságot, - külön törvényhatóságok területén levő árvaszékek közt a belügyministert illeti, ha azok eziránt egymást közt egyetértésre nem jutnának.
A 200. § esetében azonban az átruházás mindig a belügyminister rendelete által történik.
204. § A gyámhatóságok és bíróságok közt előforduló illetékességi kérdések a gyámhatóságok részéről a belügyministerhez jelentendők fel.
205. § A községnek gyámügyekben, valamint az árvaszékeknek első fokban hozott érdemleges határozatai az azokban érdekeltek által felebbezhetők.
Az ügy felderitésére szolgáló végzések elleni sérelmek, csak az érdemleges elintézést magában foglaló határozat elleni felebbezésben hozhatók fel.
206. § Gyámtári kölcsönök iránti határozatok, csak a kölcsön megszavazása esetében, a törvény vagy szabályrendeletben előirt feltételek meg nem tartása tekintetéből felebbezhetők.
Ily estekben köteles az ügyész felebbezéssel élni.
207. § Felebbezésnek a határozat kézbesitésétől fogva 15 nap alatt van helye.
E határidő a kézbesitést követő naptól számittatik.
Ha a határidő utolsó napja vasárnap vagy ünnepnapra esik, a felebbezés a következő köznapon is benyujtható.
A felebbezés mindig azon árvaszéknél vagy községnél nyujtandó be, mely a határozatot elsőfokulag hozta.
208. § A törvényes határidőben benyujtott felebbezés felfüggesztő joghatálylyal bir, a biztositási intézkedések megtételét azonban nem gátolja.
209. § A törvényes határidőben nem felebbezett határozat vagy annak nem felebbezett önálló része jogérvényre emelkedettnek tekintendő.
210. § Ha a felebbezésben az ügy érdemének felvilágositására szolgáló körülmények hozatnak fel, a felebbezés előterjesztésnek tekinthető s az uj körülmények alapján uj érdemleges határozat hozható, erre a felsőbb foku gyámhatóság utasithatja is az elsőfoku határozat hozóját.
Ha az elsőfoku hatóság a felebbezésben felhozott körülményeket nem találja olyanoknak, melyek indokából uj érdemleges határozat lenne hozandó, vagy az uj határozat nem felel meg a felebbező kérelmének: a felebbezés a felsőbb hatósághoz terjesztendő fel.
211. § A felfolyamodvány (ha előterjesztéssel nem kapcsolatos) az illető elsőfokú hatóság által a felsőbb hatósághoz legkésőbb 8 nap alatt felterjesztendő, s ahhoz a felebbezett határozat hiteles másolata az ügyre vonatkozó összes iratokkal együtt csatolandó.
212. § A község által gyámhatósági ügyekben hozott határozatok elleni felebbezések felett másodfokulag a törvényhatósági árvaszék, harmadfokulag a törvényhatósági közigazgatási bizottság határoz.
A közigazgatási bizottság harmadfoku határozatai ellen a felek részéről felebbezésnek helye nincs.
A rendezett tanácsu városok és törvényhatósági árvaszékek első fokban hozott határozatai ellen benyujtott felebbezések felett, másod fokban a törvényhatósági közigazgatási bizottság, végső fokban pedig a belügyminister határoz.
213. § A közigazgatási bizottság elé az illető törvényhatóság és annak területén létező rendezett tanácsu városok, valamint a 174. § értelmében gyámhatósággal felruházott községek árvaszékei részéről, évnegyedenkint következő kimutatások terjesztendők:
1. A gyámolt és gondnokoltak létszámának kimutatása az előbbi negyedben történt változások feltüntetésével.
2. Az árvaszék tevékenységének számszerinti kimutatása, mind a feldolgozás, mind a kiadmányozásra nézve, a netaláni hátralékok indokolásával. Ezen kimutatásban különös tekintet forditandó a számadások beérkezésére és megvizsgálására.
3. Kimutatása az árvapénztár állásának, a kiadott kölcsönöknek, különösen pedig annak, hogy a pénztárba mennyi kamatnak kellett befolyni s mennyi folyt be, továbbá hány egyén szabadult fel a gyámi hatóság alól, ezek közül gyámpénztárilag kezelt pénz hánynak lett kiutalványozva, hánynak tényleg kiadva, s hány volt vagyontalan?
4. Kimutatása annak, hogy hány és mily gyámhatósági közegektől nem érkezett be jelentés a gyámhatóság által kitűzött időre?
Ezen kimutatásokba az előbbi hátralékok is felveendők.
214. § A közigazgatási bizottság e kimutatások eredményéhez képest részint saját hatáskörében intézkedik, részint orvoslás vagy intézkedés végett a törvényhatósághoz vagy a belügyministerhez fordul.
215. § A közigazgatási bizottság saját hatáskörében:
1. eljár az árvaszéki személyzet, - mint törvényhatósági és községi közegek - fegyelmi ügyeiben;
2. megvizsgálja az árvaszékek eljárása ellen felmerült panaszokat;
3. elintézi a területén létező községek, rendezett tanácsu városi és a törvényhatósági árvaszékek közt felmerült illetékességi kérdéseket. (202. §);
4. intézkedik a gyámhatóság és közegei közt, valamint az utóbbiak és a községi előljárók közt működésük közben felmerült s fegyelmi eljárást nem igénylő összeütközések iránt;
5. határoz az illetkességbe eső (212. §) felebbezések fölött.
216. § A felebbezések tárgyalására a közigazgatási bizottság kebeléből egy küldöttség alakittatik, mely áll a főispán elnöklete alatt, az árvaszéki elnökön és tiszti ügyészen kivül az alispán (elnökhelyettes), főjegyző és a közigazgatási bizottságnak a törvényhatósági bizottság által választott négy tagjából, kik közül kettőt egy póttaggal a közigazgatási bizottság
választ, kettőt pedig szintén egy póttaggal a főispán nevezi ki.
217. § Előadó az árvaszéki elnök, vagy az előadásra nézve általa helyettesitett árvaszéki ülnök.
Az előadó és a tiszti ügyész döntő szavazattal nem birnak.
218. § A Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül négy szavazattal biró tag jelenléte szükséges.
219. § Örökösödési ügyekben a községi előljáróság és a gyámhatóság a jelen törvényben meghatározott módon és az
ebben megállapitott korlátok között járnak el.
220. § Haláleset alkalmával a községi halottkém erről, a hullavizsgálat megtörténtével, a községnek jelentést tenni tartozván, e jelentést azon esetre, ha nézete szerint bármi okból a hagyaték
elidegenithetésétől lehet tartani, „sürgős” szóval jelzi meg.
221. § E jelentés beérkeztével a községi (kör) jegyző (városokban pedig az erre rendelt hivatalos közeg) köteles sürgős esetben, vagy ha ő más okból az eljárást sürgősnek tartja, azonnal
a halottas házhoz menni, s a hagyaték biztositására nézve intézkedéseket tenni.
222. § Ha az elhunyt lakásán senki sincs, kire annak vagyona megnyugvással bizható lenne, jogában áll a 221. §-ban megnevezett közegeknek a különben veszélyben forgó ingó vagyont temetés előtt vagy közvetlen utána, két tanu jelenlétében jegyzékbe véve, megőrzés végett a község házához vitetni, vagy a körülményekhez képest pecsét és zár alá tenni.
223. § Nem sürgős esetben köteles a községi jegyző a halálesetet, a jelentés beérkeztétől számitandó 3 nap alatt két példányban felvenni.
224. § A haláleset felvételéhez tartozik azon körülmények kinyomozása, melyekből az örökség megnyiltának idejét, a hagyaték hozzávetőleges értékét, az örökösök neveit, életkorát, tartózkodási helyét, netaláni elmebeli fogyatkozását s az illetékes hagyatéki biróságot és gyámhatóságot kitudni lehet.
225. § A haláleset felvételére szolgáló minta az ügyrendtartásban foglaltatik.
226. § A községi jegyző tartozik azon esetben, ha az örökhagyónak halála helyén sem hátrahagyott házastársa, sem önjogu gyermeke, sem más közeli rokona nincs, a kinek kezeinél s felügyelete alat a hagyatéki javakat hagyni lehetne; vagy ha az örökösök között oly személyek vannak, kik jogaikra fel nem ügyelhetnek s ezek törvényes képviselőivel még nem birnak; addig is, mig a gyámhatóság, illetőleg hagyatéki biróság intézkedhetik, a hagyatékot zár alá venni, lepecsételni és a községi közgyám felügyelete alá helyezni, az eltarthatatlan ingóságok értékesitéséről pedig a közgyámmal egyetértőleg gondoskodni.
Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra, az attól kinél létezik, átveendő és a haláleseti felvételhez csatolandó. Ha az, kinél a végrendelet letéve volt, ugyanezt át nem adja, ezen körülmény a haláleset felvételében megemlitendő.
Szóbeli végrendelet esetében a végrendeleti tanuk neve, polgári állása s tartózkodási helye a felvételi ivbe feljegyzendő.
227. § A községi jegyző a haláleset felvételét azon járásbiróságnak, melyhez a község tartozik, beküldi.
228. § Midőn kiskoru örökösök maradtak, a járásbiróság a végrendeletet haladéktalanul kihirdetni, annak hivatalból hitelesitett másolatát az illető községnek megküldeni, s ha a végrendeletben gyám vagy gondnok, vagy végrendeleti végrehajtó van nevezve, ezeket erről értesiteni köteles.
A községi jegyző a végrendelet hiteles másolatát a halál-felvételnek a gyámhatóságot illető példányához csatolja s a nevezett gyám vagy gondnok vagy végrehajtó nevét, állását és tartózkodási helyét, a haláleset felvételéről szóló ivbe beigtatja, ha pedig nevezett gyám vagy gondnok nincsen, a netalán életbe lévő anyát megkérdezi, vajjon a vagyont kezelni kivánja-e? és válaszát a felvételi ivbe bejegyzi.
Ha szülők nem léteznek, kipuhatolja azokat, kik törvényszerint (42. §) a gyámság vagy gondnokágra hivatvák, a rokonokat pedig (esetleg a kiskoruakat) meghallgatja az iránt, hogy kit ajánlanak gyámul vagy gondnokul, az erre hivatottak közül vagy általában? esetleg kit ajánlanak gondnokul a méhmagzat vagy távollevő örökösök részére? ebbeli nyilatkozatukat, valamint a lelkész, közgyám és saját e részbeni ajánlatát, ugy azt, hogy a javaslatba behozottak a gyámságot vagy gondnokságot elvállalják-e? a felvételi ivbe feljegyzi, végre a kiskoru örökösök születési bizonyitványát az illető egyházi közeg utján megszerzi, a felvételi ivhez csatolja s az ekként kiegészitett és a közelebbi rokonok jegyzékével ellátott halálesetrőli felvételt a gyámhatósághoz beterjeszti.
229. § Holttá nyilvánitás esetében a községi jegyző a halálesetfelvétel iránt, a biróság vagy gyámhatóság rendelete alapján jár el.
230. § Az anyakönyvvezető egyházi közeg köteles a jegyző felszólitására a kiskoru örökösök születésére vonatkozó bizonyitványt hivatalból dijmentesen kiszolgáltatni.
231. § A gyámhatóság a halálesetrőli jelentés beérkeztével annak netalán szükséges kijavitása, valamint más községben levő hagyatéki javak leltározása végett intézkedik és az atyai hatalom, illetőleg a gyámság vagy gondnokság kérdését tárgyalja.
E czélból kiskoru örökösök létében a gyám személye iránt a még meg nem hallgatott rokonokat kihallgattatja; fontosabb ügyekben, melyek ellátására a községi közgyám alkalmasnak nem mutatkozik, vagy ha a kijelölt gyám vagy gondnok iránti tárgyalás előre láthatólag több időt venne igénybe, ideiglenesen gyámot vagy gondnokot rendel ki.
232. § Ha nehézségek nem merülnek fel, a gyámhatóság tudomásul veszi az atyai hatalom gyakorlatának bejelentését, vagy a körülményekhez képest megerősiti, vagy kirendeli a gyámot vagy gondnokot s utasitja őt:
1. hogy a leltározásban, a mennyiben az még meg nem történt volna, részt vegyen;
2. hogy a kiskoruak gondozását és a leltár alapján a kiskoruak vagyonát vegye át, s mindkét tekintetben az elhalaszthatatlan intézkedéseket tegye meg.
233. § A hagyaték leltározásának következő esetekben van helye:
1. ha az örökösök közt kiskoruak, vagy gondnokság alá tartozó személyek vagy méhmagzat van;
2. ha azok közül, kiket az örökség valószinüleg illetni fog, habár azok nagykoruak is, egyik vagy másik ismeretlen helyen távol van;
3. ha az örökösök ismeretlenek vagy örökös általában nem létezik.
Ez esetekben a községi jegyző hivatalból, - különben a gyámhatóság vagy biróság rendelete folytán tartozik a leltárt felvenni.
234. § A községi jegyző a 228. §-ban körülirt teendőinek végezte után, a leltározást és pedig, ha a kiskoruak szülőinek egyike életben van, legfeljebb 3 nap mulva, ha gyám vagy gondnok neveztetett, ennek közbenjöttével és tudósitásától számitva 8 nap alatt, mely határidő azonban a kinevezett gyám vagy gondnok kivánságára 14 napra hosszabbitható, ily esetek nem létében pedig 8 nap alatt a községi közgyám közbenjöttével megkezdi.
235. § A leltár felvétele az örökösödési eljárást szabályozó törvények szerint történik.
236. § A leltár a 233. § 1., 2. pontjai esetében a gyámhatóságnak, a 3. pont esetében pedig a járásbiróságnak küldendő be.
A közgyámmal egyetértőleg megállapitott halaszthatatlan kiadások fedezésére nem szükséges pénz, továbbá kötvények, értékpapirok, ékszerek és drágaságok, a leltárral együtt beküldendők.
237. § A telekkönyvi hatóság köteles a leltározó jegyzőnek szóbeli vagy irásbeli felszólitására az örökhagyó ingatlan birtokát, telekkönyvileg bejegyzett jogait s követeléseit tárgyazó telekkönyvi hiteles kiadványt sürgősen kiszolgáltatni, mely a leltárhoz csatolandó; a telekkönyv által előtüntetett hagyatéki terhek a leltárba felveendők.
238. § A leltározásnál a rokonok is jelen lehetnek, s megjegyzéseik a leltárhoz csatolandók vagy abba röviden beirandók.
239. § A leltár a leltározó, a tanuk és az érdeklettek által aláirandó.
240. § A községi jegyző részére leltározásért szabályrendelettel a törvényhatóság szab meg mérsékelt dijakat.
241. § községi jegyző által felvett leltár, a közjegyző vagy birósági közeg által felvett leltárakéhoz hasonló joghatálylyal bir.
242. § A leltározás, ha a szülők, az örökösök vagy a rokonok kivánják, vagy ha a gyámhatóság elrendeli, közjegyző vagy valamely gyámhatósági közeg által is teljesithető.
243. § A gyámhatóság a leltár beérkeztével azon esetre, ha az örökösödésre hivatottak vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt áll; - az örökösödési eljárás meginditása czéljából tárgyalást rendel.
244. § A tárgyalás a helyszinére tüzendő ki, s annak vezetésére, ha a helyszine a gyámhatóság székhelye, az árvaszék egy tagja; különben pedig a szolgabiró, és ha a gyámhatóság az örökösök kérelme folytán vagy különben szükségesnek tartja, mellé az ügyész is kirendelendő.
245. § Az örökösök kivánatára, vagy ha a gyámhatóság czélszerünek látja, a tárgyalás vezetésével a királyi közjegyző is megbizható.
246. § Oly esetekben, midőn csupán leszármazó kiskoru vagy nagykoru, de gyámhatóság alatti törvényes örökösök vagy ilyenek és nagykoru törvényes örököstársak és csekély vagy csak annyi vagyon maradt, melynek jövedelme nem több, mint a mennyi a kiskoruak eltartására okvetlen szükséges, - a tárgyalás vezetésével a községi előljáróság bizható meg.
247. § Az örökösödési tárgyaláshoz annak vezetője által minden érdekelt megidézendő.
248. § Ha a rokonok közül valamelyik meg nem idéztetett volna, ez az illetőt törvényes jogának gyakorlatától nem fosztja meg, a tárgyalás folyamát azonban nem akadályozhatja.
249. § A tárgyalás mindenkor szóbeli.
250. § A tárgyalás alkalmával:
1. A rokonok megválasztják maguk közül azokat, kik a kiskoruak ügyében jelen törvény szerint meghallgatandók. (143. §)
2. A megválasztott rokonok és az összes érdekelt örökösök közbenjöttével véglegesen megállapittatik s aláiratik a leltár.
3. Tárgyaltatik az örökösödési jogczim és az örökség elfogadásának kérdése s esetleg beszereztetnek azon okmányok, a melyek alapján az örökösödési jog igazolandó.
Azon esetekben, midőn csupán az örökhagyó leszármazói, felmenői, testvérei, vagy ezek leszármazói és házastársa örökösödnek s örökjoguk iránt kétség nem forog fenn, a családi összeköttetés igazolására a haláleset felvétel elegendő bizonyitékul tekintendő; más esetekben a családi összeköttetés anyakönyvi kivonatokkal, vagy más teljes hitelü okiratokkal bizonyitandó.
Oly esetekben pedig, midőn az ingatlan nincs az örökhagyó nevére telekkönyvezve, megszereztetik az okirat, illetőleg az érdekeltek megidézésével jegyzőkönyvbe vétetik azon nyilatkozat, melynek alapján az átirás eszközölhető.
4. Ha a tárgyalás alkalmával kitünnék, hogy a kiskoruak érdeke, szülőinek, a gyám vagy gondnoknak, vagy más kiskoru testvérnek érdekével összeütközik, - az esethez képest és azon eset tartamára a tárgyalás vezetője a gyámhatóság utólagos jóváhagyás mellett akár a közgyám, akár más alkalmas községi lakos személyében ügygondnokot rendel, ha pedig a kiskoruak érdeke egymással jó összeütközésbe, mindegyik érdek részére külön ügygondnok rendelendő.
5. Megállapittatik a kiskoruak neveltetése és kiképeztetésének módja és költségei, továbbá a vagyonkezelés módja; a gyámság vagy gondnokság alatti egyéneket illetőleg megállapittatik továbbá az ingatlanok és ingóságoknak eladhatása és eladási módja, a kötvények és értékpapirok iránti intézkedés, nemkülönben a terhek mikénti lerovása és azon összeg, mely a fennebbiek czéljából, a gyám vagy gondnok kezén hagyandó lesz, illetőleg azon összeg, melyet a szülőnek biztositania kell.
251. § Ha a tárgyalás alkalmával az örökösödési jog vitássá nem vált, e jognak igazolása a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétetik, s megállapodás történik arra nézve, vajjon az örökösök vagyonközösségben maradjanak-e, vagy köztük osztály történjék?
Ha a kiskoru örökösök érdeke egymásba ütközik vagy az örökösök közt önjoguak is vannak, köztük és a gyámhatóság alá tartozók közt az osztályos egyezség megkisérlendő; ha létre jön, az jegyzőkönyvbe vétetik, s az egyezségről külön okirat állittatik ki. A tárgyalás vezetője köteles mind az örökösödési jogra, mind az osztályra nézve az egyezséget, még pedig ha az eredményhez remény mutatkozik, ismételve megkisérleni.
Ha az önjogu örökösökkel sem az örökösödési jog sem az osztály iránt egyezség létre nem jött, ez szinte jegyzőkönyvbe veendő.
252. § Végrendelet esetében a netaláni hagyományosok értesitése, s ha valamely örökösnek ebbeli joga feltételtől van függővé téve: a feltétel teljesitése is igazolandó.
Ingatlanok osztály alá vétele esetében, a mennyiben egyes hagyatéki ingatlanok szétdarabolása szükséges, az eldarabolási vázlat a telekkönyvi törvények rendelete szerint kiállitandó, s az iratokhoz csatolandó.
253. § Az ekként felszerelt és a jelenlevők által aláirt jegyzőkönyv, a tárgyalás vezetője által a gyámhatósághoz beterjesztetik.
254. § A gyámhatóság nehézségek nem létében, vagy a kipótolandók kipótolása után a jegyzőkönyvi megállapodásokat jóváhagyja s annak hiteles másolatát az atyának vagy gyámnak, illetőleg gondnoknak végrehajtás és miheztartás végett kiadja.
Ha az örökségi jog vitássá nem vált, a jegyzőkönyv és az összes iratok csak azon esetben teendők át a hagyatéki birósághoz, ha az örökség tárgyát ingatlanok vagy telekkönyvileg bejegyzett jogok is képezik.
Azon esetben, midőn az ingatlan vagy telekkönyvi jog az örökhagyó nevén áll, vagy ha nem áll is, de a hagyatéki tárgyalás folytán annak az örökhagyóra történt átháramlása, telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirattal, vagy jegyzőkönyvi nyilatkozattal (250. § 6. bekezdése) igazoltatott: a hagyatéki biróság minden vizsgálat mellőzésével, az ingatlannak vagy telekkönyvi jognak az örökös vagy hagyományos nevére leendő átiratását megrendelni, s e végből az illetékes telekkönyvi hatóságot -esetleg a fenn megjelölt okirat vagy jegyzőkönyvi nyilatkozat áttétele mellett - hivatalból megkeresni köteles.
Ha pedig az örökhagyó nevére való átirásra alkalmas ily okmányok nem tétettek át, a biróság csupán azt állapitja meg, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan, mint örökség vagy hagyomány kire szállott; és ezen örökös vagy hagyományos az ilyen ingatlanok telekkönyvi átirását a fennálló törvények értelmében - szükség esetében - a telekkönyvi tulajdonos ellen meginditandó per utján van jogositva eszközöltetni.
Midőn az ilyen még az örökhagyó nevére át nem irt ingatlan valamely kiskorunak vagy gondnokság alatt állónak osztályrészébe jut, az átirás eszközöltetésére a gyámhatóság a kiskorunak vagy gondnokság alattinak törvényes képviselőjét s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a törvényhatósági (árvaszéki) ügyészt köteles utasitani.
Ha a hagyaték csak ingókból áll, a tárgyalási jegyzőkönyv hiteles másolatát a leltár s esetleg a végrendelet hiteles másolatával felszerelt hagyatéki kimutatás kiséretében a gyámhatóság az illető adó (illetékszabási) hivatalnak az illeték kiszabása végett megküldi; midőn pedig a hagyatékhoz ingatlanok is tartoznak, az emlitett iratok áttételét az illető biróság eszközli.
255. § Ha a tárgyalás alkalmával az örökjog vitássá vált, vagy az örökösök az osztályra nézve nem egyeztek meg: az összes iratok további intézkedés végett a hagyatéki birósághoz haladéktalanul átteendők.
A hagyatéki vagyon ezen esetben a hagyatéki biróság további intézkedéseig, esetleg zárlat elrendeléseig, annak birtokában és kezelése alatt marad, a ki a gyámhatósági eljárás folyama alatt a vagyont birta és kezelte.
Ez azonban a hagyatéki biróságnak a kezelésről számot adni tartozik.
256. § Ha a gyámhatóság alatt álló egyénekre hagyomány háramlott, a gyámhatóság a hagyaték leltározását csak oly esetben rendeli el, ha ezt a hagyomány biztositására nézve szükségesnek tartja.
Oly esetben, midőn örökösök is vannak, ha az örökösök a hagyományt a gyámhatóság által elfogadható módon biztosítják, követelhetik, hogy a gyámhatósági beavatkozás abban hagyassék.
A gyámhatóság egyébiránt a hatósága alatt álló egyénekre háramlott hagyomány kezelése iránt, a fentebbi szabályok határai között jár el.
257. § Távollevő önjogu örökösök örökségének kezelésére a gyámhatóság gondnokot rendel, ki a kezelési módozatnak gyámhatósági jóváhagyása és számadása mellett azt mindaddig kezeli, mig a felett a biróság az 1868:LIV. törvénycikk 576. §-a értelmében intézkedik; h azonban a távollevő gyámhatóság alá tartozik, vagy ilyenek örökös társa, a fenérintett szakaszban előirt hirdetményi és örökösödési eljárás a gyámhatóságot illeti.
258. § Az árvaszék elmebetegek részére addig is, mig gondnokság alá helyezésük biróilag kimondatnék, s a rokonok meghallgatásával a gyámhatóság által gondnok rendeltetnék, szükség esetében ideiglenes gondnokot rendel.
259. § Az ideiglenes gondnok hatásköre csupán a gondnokolt személyi ügyeire s vagyonára való felügyeletre terjed ki.
Addig, mig ily ideiglenes gondnok rendeltetnék, a vagyon körüli felügyelet a fennérintett vagy más gondnoksági esetekben is a községi közgyámot illeti.
260. § A gondnokrendeléssel egyidejüleg az árvaszék a fentebbi, valamint a nagykoruak egyéb gondnoksági eseteiben intézkedik, hogy a leltár a községi jegyző, valamely gyámhatósági közeg vagy kir. közjegyző által a gondnok közbenjöttével felvétessék.
261. § A leltár beérkeztével az árvaszék tárgyalást tűz ki (243., 244., 245., 246. §) a gondnokolt személyi és vagyoni ügyeinek rendezése czéljából és a jegyzőkönyv alapján határoz a körülmények és jelen törvény szabályai szerint.
262. § A gondnok számadására nézve az I. rész V. fejezetének határozatai az irányadók.
263. § A gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozditása a gyámhatóságnak legfőbb feladata.
264. § Kötelessége különösen felügyelni, hogy a kiskoruak szorgalmas tanulásra és kitartó munkásságra szoktassanak, szükség esetében kényszeritessenek.
Minden kiskoru kiképzése (nagy vagyonnal biróké is) oly irányban vezetendő, hogy esetleges vagyontalanság esetében keresetképesség álljon rendelkezésére.
Különösen a községek feladata vagyontalan árvákat viszonyaik és hajlamuknak megfelelő életpályán szakismeretek elsajátitásában községi költségen gyámolitani, melyért a kiskoru a község részére viszonszolgálat teljesitésére szerződésileg leköthető.
Ily viszonszolgálat értékének arányban kell lenni a gyámoltra forditott költségekkel; az erre vonatkozó szerződés csak bizonyos meghatározott időre szólhat s mindenkor az árvaszék jóváhagyása alá bocsátandó.
265. § A vagyon állagának csonkitása (26. §) csak a kiskoru érdekében engedhető meg.
Változtatások a vagyon állagában, ha a gyámolt vagy gondnokoltra nézve előnynyel járnak, nem gátolandók.
Nagykoru gondnokoltak vagyona állagának és kezelésének megváltoztatása, főleg, ha a gondnokság megszünésére még annak életében kilátás van, sürgős szükség nélkül mellőzendő.
266. § Kiskoruak részére vagyonszerzés készpénzzel kifizethetés esetén kivül csak azon esetben engedélyezhető, ha e szerzés folytán előállott adósság törlesztésére s a kamatok fizetésére minden kétséget kizáró fedezet mutattatik ki.
267. § Szükségből vagy czélszerüségből eladandó ingatlan birtok a leltári becsün alól csak akkor idegenithető el, ha az megtartás esetében az elértéktelenülés veszélyének volna kitéve, vagy ha azért netalán bekövetkező birói végrehajtás alkalmával még csekélyebb ár lenne várható.
A vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése rendszerint csak a vételár teljes lefizetése után engedélyezendő.
Kedvezőbb vételár elérésének indokából megengedhető, hogy a vételár egyharmada bizonyos ideig a megvett birtokon első helyeni bekeblezés és kamatozás mellett maradhasson.
E határidő akként szabandó meg, hogy a gyámolt vagy gondnokolt életkor szerint bekövetkező önjogosultsága esetén túl ne terjedjen.
268. § Telekkönyvi bejegyzésekkel terhelt ingatlan birtoknak biróságon kivüli önkéntes árverezését csak akkor engedheti meg a gyámhatóság, ha biztos kilátás van arra, hogy a befolyandó vételárból a terhek törleszthetők lesznek.
A megkisérlett árverezés eredménye csak e feltétel teljesültével hagyható jóvá.
269. § Telekkönyvi átiratással kapcsolatos eladásoknál, történjék az szabad kézből vagy önkéntes árverés folytán, a gyám vagy gondnok és a vevő közt adásvételi szerződés kötendő, s a gyámhatósági jóváhagyás e szerződésre vezetendő.
270. § A vagyonkezelés meghatározásánál, - ott, hol a törvény tüzetesen nem intézkedik, - nem általános szabályok vagy szokások, hanem a fenforgó körülmények és czélszerüség, továbbá a gyám vagy gondnok tulajdonságai és a kiskoruak e részbeni viszonya nagykoruságuk esetére tartandó szem előtt.
Földbirtoknál oly gazdálkodási rendszer, mely a távolabb időbeni jövedelmezőségre nézve aggályt kelthetne, csak szakértők helyeslő véleménye alapján engedhető meg.
Épületek és felszerelések jó karban tartása tekintetében a gyámgondnokok különösen ellenőrizendők.
Okszerű gazdálkodás és jövedelmezésre szolgáló felszerelések és beruházások lehetőleg előmozditandók.
271. § Gyári, kereskedési vagy iparüzlet fentartható:
1. ha a gyámolt vagy gondnokolt maga is ugyanazon kereseti pályát követi;
2. ha az a gyámolt vagy gondnokoltnak és családjának fő jövedelmi forrása;
3. ha az üzlet egészben szállván a gyámolt vagy gondnokoltra, a befektetett tőke megfelelő jövedelmezősége alaposan remélhető s ha ily üzlet ellenőrizhető;
4. ha annak fentartását szakértők helyeslő véleménye indokolná.
Ily esetek nem létében az üzlet lehetőleg előnyösen értékesitendő.
Vagyonközösség esetében az üzletnek a gyámoltat vagy gondnokoltat illető része kellőleg biztositandó.
Az ily üzletekre vonatkozó számadásokat, melyekhez mérleg csatolandó, az árvaszék szakértők által is megvizsgáltatja.
272. § A leltározás alkalmával talált vagy időközben a kiskoruak tulajdonába jutott értékpapirok és magánkötvények iránt, arra nézve, hogy azok értékesittessenek, felmondassanak vagy megtartassanak-e? az árvaszék, a gyám, gondnok és a szülők, nagyszülők, esetleg rokonok meghallgatásával, és a körülmények szerint a gyámolt vagy gondnokolt előnyének figyelembe vétele mellett a tárgyalási jegyzőkönyv (253. §) beérkeztével, egyénkint pedig a gyám vagy gondnok javaslata folytán esetről esetre határoz.
A magán-kötvények csak oly esetben tarthatók meg, ha törvényszerüleg biztositvák; különben behajtandók.
273. § A leltárak felülvisgálatánál az árvaszék köteles arra ügyelni, hogy abba minden ingó és ingatlan vagyon és vagyonbeli érték felvétessék, a terhek pedig ne csak felsorolva, hanem a mennyire lehet, igazolva is legyenek.
274. § Ha az örökség vagy hagyománynál önjogu személyek érdekelvék, és az árvaszék a tárgyalás alkalmával létrejött osztályegyezséget bizonyos fentartások vagy feltételek kikötésével szándékozik jóváhagyni, ezek iránt előbb az önjoguak meghallgatandók, s azoknak a fentartás vagy feltételhez való hozzájárulása a jóváhagyási záradékban kitüntetendő; különben a gyámhatóság jóváhagyása oly esetekben, midőn valamely jogügylet megkötésénél önjoguak és gyámhatóság alattiak együttesen érdekelvék, csak a gyámhatóság alattiak képviselőinek cselekvényeire szoritkozhatik.
275. § A gyámgondnoki számadások a számvevőnek átvizsgálás végett, és ha a számadásra nézve általában vagy némely tételeire nézve jogi kérdések merülnének fel, az ügyésznek is véleményezés végett kiadandók.
Ha a számvevő vagy ügyész észrevételeket terjesztenek elő, azok a számadóval közlendők, s nyilatkozatának beérkeztével, vagy ha a kitűzött határidőben nem nyilatkozott, az ügyiratok a számvevőnek és ügyésznek végső javaslataik előterjesztése végett kiadandók.
E közben a rokonok, ha szükséges, újból meghalgathatók.
A számadások vizsgálata alkalmával a gyámoltak vagy gondnokoltak személyes ügyeire vonatkozó jelentések is tárgyalás és birálat alá veendők, és a szükségesnek mutatkozó intézkedések megteendők.
276. § A gyámhatóság, a szülők és nagyszülők, illetőleg rokonok nyilatkozatait és észrevételeit általában csak akkor hagyhatja figyelmen kivül, ha azok alapos okoknál fogva a kiskoruak érdekére előnyösöknek nem tekinthetők.
277. § A gyámhatóság szóbeli kérelmet is elfogad. Ennek jegyzőkönyvi felvétele iránt az elnök intézkedik.
Ha irásbeli beadványnál a fél azonossága iránt kétely merül fel, az annak teljes hitelt érdemlő alakbani kiállitására utasitandó.
278. § A gyámhatóság előforduló ügyekben a tényállás valóságának felderitésére nézve hivatalból tartozik intézkedni s a feleket jogaik és kötelességeikre figyelmeztetni.
279. § A gyámhatóság bármely ügy tárgyalásához a feleket személyes megjelenésre idézheti; ha a fél személyes vagy meghatalmazottja által meg nem jelenik, ellene, ha az elmaradás nem igazoltatik, pénzbirság alkalmazásának van helye.
Fontos esetekben a gyámhatóság személyes megjelenésre kötelezheti a felet, s ezt pénzbirság s elkerülhetlen szükség esetében kényszer utján is foganatosithatja.
280. § A tárgyalást a gyámhatóság által kirendelt közeg vezeti. A felek nyilatkozataik pontos feljegyzését követelhetik, köteles viszont az ellenfél azon állitásaira nézve, melyeket a tárgyalás vezetője felderiteni kiván, nyilatkozni.
281. § A gyámhatóságok a felek irányábani fegyelmi hatalmat, rendreutasitás és birságolás által gyakorolják.
282. § A gyámhatóság a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyairól gyámjaik és gondnokaikról, a nagykoruság bekövetkeztének idejéről nyilvántartás vezet, azt vezet továbbá mindazon ügyről, melyben a gyámhatóság részére vagy részéről valamint teljesiteni kell.
283. § A gyámhatóság meghatározza azon közegeket, melyek egyes ügyekben nyilvántartást vezetni s a határidő lejártával az erre vonatkozó ügyiratokat az elnöknek bemutatni kötelesek, az elnök pedig tartozik a teendők teljesitésére felügyelni, - e részbeni mulasztásért az illetők nemcsak mint kötelességsértők feleletre vonandók, hanem esetleg kártéritésben is elmarasztalhatók.
284. § Ha a gyámhatóság gyakorlata valamely gyámolt vagy gondnokolt irányában megszünt, a gyámhatóság tartozik az ebből folyó intézkedéseket kérelem bevárása nélkül hivatalból megtenni.
285. § A gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei rendszerint az árvaszékek pénztáraiban kezeltetnek, illetőleg őriztetnek.
Az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának felterjesztésére azonban a belügyminister kivételesen megengedheti, hogy oly községek, melyek igazolják, hogy a rendszeres számadás vitelére kellő szellemi erőről gondoskodni, az árvapénzek megkárositása ellen anyagi biztositékot nyujtani és egyszersmind a nagykoru árvák pénzeinek a nagykoruság bekövetkezésekor való kifizetése iránt kellően intézkedni képesek, a községbeli árvák pénzeit a törvényhatósági árvaszék felügyelete alatt maguk kezelhessék.
286. § Egyes gyámoltak és gondnokoltak pénzei és pénzértékei csak a felettük gyakorlott gyámhatóság tartama alatt kezelhetők a pénztárak által.
Ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat az illetőnek kézbesithető nem volna, vagy a kézbesitéstől számitandó fél év alatt a pénzt vagy pénzértéket fel nem venné, ha annak tulajdonjoga vitássá válnék, vagy ha a jogutódok nagykoruak, tartozik az árvaszék azt birói kézbe letenni, nagy és kiskoru jogutódoknál pedig azon esetben, ha az örökségi tárgyalás alkalmával köztük egyesség nem jött létre.
287. § A pénz és pénzértékkezelési rendszer részletes módozatait, valamint a gyümölcsöztetés körüli eljárást az alább következő határozatok körén belül a törvényhatósági bizottság, a rendezett tanácsu városok, valamint a 174. és 285. §-ok szerint a pénzt és pénzértéket kezelő községek képviselőtestületei szabályrendeletileg állapitják meg. A törvényhatóságok e nemű szabályrendeletei közvetlenül, a rendezett tanácsu városok és községek szabályrendeletei pedig az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizottságának véleményes jelentésével terjesztendők a belügyminister elé jóváhagyás végett.
288. § Az összesitett pénzkezelési rendszernél kölcsön csak törlesztés feltétele mellett adható. A törlesztési határidő 32 éven túl nem terjedhet.
Ezen határidőn belül a törlesztési évek számát az egyes törvényhatóságok az előző § értelmében készitendő szabályrendeletben állapitják meg.
289. § Kölcsön földbirtokra és házakra a becsérték egy harmad részeig adható.
Ez utóbbiaknak a kölcsön tartama alatt biztositva kell lenniök.
A kölcsönadás feltételeinek részleteit a törvényhatóságok, rendezett tanácsu városok és a 174. és 285. § szerinti községek a 287. §-ban érintett szabályrendeletben állapitják meg.
A jelzálogul szolgáló birtokon netalán létező terhek a becsértékből háromszoros összeggel leszámitandók. A kölcsön csak a telekkönyvi bekeblezés megtörténtével utalványozható.
290. § A kamatok az adósok által félévi előleges részletekben január 1-jén és julius 1-jén fizetendők, a gyámoltak és gondnokoltak képviselőinek pedig a gyámpénztár által szintén félévenkint, február 1-jén és augusztus 1-jén szolgáltatandók ki.
A határidőt elmulasztó adós késedelmi kamatot tartozik fizetni.
Azon összeget, melyen túl egyeseknek kölcsön nem adható, valamint a kamatlábat a törvényhatóság bizottsága, illetőleg a rendezett tanácsu város képviselő testülete és a 174. és 285. §-okban emlitett községek állapitják meg.
291. § A gyámpénztár pénzkészlete jóhitelü pénzintézeteknél is elhelyezhető. Ezeket a törvényhatóság, illetőleg képviselő testület jelöli ki, névszerinti szavazattal, és a netalán bekövetkező károsodásért első sorban azok felelősek, s tartoznak kárpótlással, kiknek szavazatával az erre vonatkozó határozat hozatott, a 299. §-ban emlitettek felelőssége azonban ez által érintetlen marad.
292. § A nagykoruvá vált gyámolt tőkéje és pénzértékei a nagykoruság életkor szerinti bekövetkeztével azonnal, a gyámság vagy gondnokság más okból való megszüntével pedig három hó alatt az illetőnek átadandók.
293. § A gyámpénztár a gyámolt vagy gondnokoltnál a befolyt kamat jövedelméből évenként 10%-ot levonhat, a pénzérték őrzéseért pedig a törvényhatóság, illetőleg a képviselő testület által megállapitandó mérsékelt díjakat szedhet; az ekként befolyt összegekből tartalékalap alakitandó.
294. § Összesitett pénzkezelés alá nem jutnak azon kötvények és értékpapirok, melyek a 272. § értelmében természetben megtarthatók.
295. § Egyénenkénti rendszernél, az egyes gyámoltak vagy gondnokoltak pénzei elkülönitve; vagy
1) jóhitelü pénzintézetekbe adandók a 291. §-ban emlitett felelősség mellett; vagy
2) magyar állampapirok, és az állam által kamataikra nézve biztositott értékpapirokba, melyek az állam által óvadékképeseknek elismertettek, vagy a magyar földhitelintézet zálogleveleibe fektetendők, vagy
3) ingatlan vagyonra a becsértéknek a 289. §-ban érintett mértékig, azonban csak első helyeni telekkönyvi bekebelezés mellett, esetleg a gyámgondnok javaslatára kölcsön adhatók, vagy
4) a mennyiben egyelőre egyik sem volna eszközölhető, kamatozó letétként a kir. adóhivatalba szállitandók.
A gyámság vagy gondnokság megszüntével a 2. és 3. pont alatti kötvények természetben adandók át az illetőknek.
296. § A magánkötvények a gyámolt vagy gondnokolt nevére állitandók ki, a kamatok behajtásáról - szükség esetén per utján - a gyám, illetőleg gondnok gondoskodik.
Az értékpapirok szelvényei értékesités végett a szülőnek vagy gyám, vagy gondnoknak átadatnak, ha azonban azok a gyámpénztárnál tőkésittetnek, a beváltásról a gyámpénztár gondkoskodik.
A kötvények őrzéseért a gyámpénztár mérsékelt díjat (293. §) számithat fel.
297. § A városi törvényhatóságok maguk állapitják meg, vajjon a gyámpénztári kölcsönök kiadása iránti intézkedés az árvaszékre vagy pedig a városi tanácsra ruháztassék-e? Utóbbi esetben a felelősség a tanács tagjait is illeti.
298. § A tartalékalap és kamatai iránt a törvényhatóságok bizottsága, illetőleg a rendezett tanácsu városok képviselő testülete a belügyminister jóváhagyásával rendelkezik.
299. § A kölcsönadott pénzekért felelősek: az árvaszék, illetőleg városi tanács tagjai szavazataik szerint, ha a törvényes feltételek szem előtt nem tartották s első sorban fizetik a kártalanitást, másod sorban a tartalékalap, harmad sorban a törvényhatóság.
A 285. § értelmében rendszeresitett községi kezelésnél a kölcsönző pénzekért: elsősorban a közgyám, másodsorban a községi előljárók és illetve a képviselőtestület harmadsorban a község felelős.
Ez utóbbiak azonban tartoznak a felszabadult gyámoltat vagy gondnokoltat kielégiteni, illetőleg a kijáró összeget a kártalanitásra első vonalban kötelezettek elleni viszkereseti jog fentartásával előlegezni és pedig összesitett rendszernél minden esetben, egyénenkénti rendszernél pedig, ha a vagyon pénzintézetbe helyeztetett el és ha a magán-kötvények mellett elhelyezett tőkékre nézve az árvaszék a kölcsönadásnál törvényszerü feltételeket szem előtt nem tartotta volna.
300. § A gyámpénztári számadások felett számvevői előleges vizsgálat alapján rendezett tanácsu városokban a községi képviselő testület, törvényhatóságokban a törvényhatósági bizottság határoz.
A számadás alapján készitett évi mérleg a belügyministerhez felterjesztendő.
301. § A árvaszékek részére jelenleg fennálló szabályrendeletek azon része, mely jelen törvénynyel nem ellenkezik, egyelőre érvényben marad.
A törvényhatóságok és rendezett tanácsu városok azonban kötelesek az ily szabályrendeleti határozatokat egybeállitani, és jelen törvény életbeléptétől számitandó fél év alatt jóváhagyás végett a belügyministerhez felterjeszteni.
302. § A törvényhatóságok és rendezett tanácsu városok jelen törvény életbelépte után intézkednek a IX. fejezet értelmében szükséges szabályrendeletek megalkotása s az iránt, hogy a régi pénzkezelési rendszer miként olvadjon össze az új rendszerrel, s kötelesek azokat - és pedig a rendezett tanácsu városok a törvényhatóság utján - egy év alatt a belügyministerhez jóváhagyás végett felterjeszteni.
303. § Jelen törvény életbeléptetése alkalmával:
a folyamatban levő ügyek, valamint az eddig benyujtott vagy benyujtani kellett számadások, a biztositás és végrehajtás kivételével, az előbb érvényben volt törvények és szabályrendeletek szerint döntendők el: a biróság előtt folyamatban levő hagyatéki ügyek pedig a biróság által látandók el.
A gyámhatóságok által jelen törvény életbelépte előtt hozott határozatok elleni felfolyamodványokra a felebbezési fokozat tekintetében jelen törvény alkalmazandó; az előbbi felsőbb gyámhatóságnak már felterjesztett felfolyamodványok azonban ez utóbbi által nyernek elintézést.
304. § Jelen törvénynek a gyámi és gondnoki jutalomra és gyámpénztári levonásokra (293. §) vonatkozó intézkedései, a mennyiben a gyámság vagy gondnokság jelen törvény életbeléptetése előtt vette kezdetét, az életbeléptetés határidejére következő év elejétől alkalmazandók.
305. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a gondnokság alá helyezés, a kiskoruság meghosszabitása és az atyai hatalom megszüntetése kérdésében a birósági eljárást, addig, mig ez iránt törvény intézkedik, rendeleti uton szabályozza.
306. § Jelen törvény végrehajtásával s az e végre szükséges utasitások és intézkedések kibocsátásával, valamint az életbeléptetés idejének meghatározásával a belügyminister bizatik meg.
