1. § A kisebb polgári peres ügyek azon részében, melyek a községi biráskodást meghaladják (14. §) biráskodnak:
a) a járásbiró;
b) megyékben a szolgabiró, ha a jelen törvény 2. §-a értelmében ezen biráskodással felruháztatik;
c) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban, továbbá nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén a jelen t. 3. §-a értelmében kinevezett békebiró.
2. § A szolgabiró az igazságszolgáltatás gyorsitása végett ezen biráskodással azon esetben ruházandó fel: ha az a közigazgatás hátráltatása nélkül lehetséges és ha az illető jogot végzett vagy elméleti birói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy már birói hivatalt viselt.
Ezen felruházás a közigazgatási bizottság felterjesztésére, a belügyminister beleegyezésével, az igazságügyminister által a király nevében történik.
3. § Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban, nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén egy vagy több jogot végzett vagy elméleti birói vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy birói hivatalt viselt feddhetlen jellemü alkalmas egyén, a közigazgatási bizottság meghalgatása után az igazságügyminister által a király nevében békebiróvá kinevezhető, ha:
a) eziránt a törvényhatósági joggal felruházott város közvetlen; a rendezett tanácsu városok képviselő testülete és a nagy község, vagy az egy körjegyzőségben szövetkezett több kis községnek előljárósága pedig a közigazgatási bizottság utján folyamodik;
b) és oly egyént, ki a fentebbi kellékekkel birván, e tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javaslatba hoz.
Ezen békebirák az 5. §-ban foglalt községi biráskodással is megbizhatók, ha ezt az illető hatóságok folyamodványukban [a) pont] szintén kérik, mely esetben a békebiró ebbeli működésének tartama alatt az emlitett hatósági területeken külön községi biráskodásnak helye nincs.
4. § A szolgabiró azon biráskodást, melylyel a 2. §. értelmében felruháztatott, mindaddig megtartja, mig a szolgabirói hivatalt viseli, kivévén, ha időközileg a viszonyok változván, ez a közigazgatás hátráltatásával járna, mely esetben a szolgabiró ezen biráskodás továbbvitelétől, a közigazgatási bizottság meghallgatása mellett, a belügyminister beleegyezésével az igazságügyminister által felmenthető.
5. § A községi biráskodást gyakorolják:
a) szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban a közgyülés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő;
b) nagy községekben a biró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével;
c) kis községekben a biró az előljáróság két tagjával.
Az irásbeli teendőket, ha az előljáróságnak erre alkalmas más tagja nincs, a körjegyző vagy helyettese avagy egy e czélra az előljáróság által meghivott alkalmas községi lakos végzi.
d) Budapest fővárosában a községi biráskodással a kerületi előljáróságok tagjai is megbizhatók.
6. § Oly járásokban, a hol a járásbiróság több birói személyből áll és a hol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügyminister az érdeklettek kérelmére a járásnak a kisebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti.
Mindenik szakasz főhelyén alkalmas időközben a járásbiróság egyik birói tagja megjelen és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban felmerült kisebb polgári peres ügyeket elintézi.
7. § A jelen törvény szerinti biráskodással felruházott szolgabirák és kinevezett békebirák tisztök elfoglalását megelőzőleg a törvényhatóság közigazgatási bizottsága vagy annak kiküldöttje előtt következő esküt (fogadalmat) kötelesek letenni:
„Én N. N. esküszöm (fogadom), hogy a királyhoz és az alkotmányhoz hű leszek és hogy mindazon ügyekben, melyekben mint biró eljárni és itélni hivatva leszek, igazságosan, a törvény és lelkiismeretem szerint fogok eljárni. ”
A községi biráskodással megbizott közegeknél ezen eskü helyét a hivatali, illetőleg előljárói eskü pótolja.
8. § Békebiróvá nem neveztethetnek ki:
1. az állami tisztviselők;
2. a községi és körjegyzők;
3. az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltek;
4. a királyi közjegyzők;
5. a véderőnek a hadsereghez, haditengerészethez és a honvédséghez tartozó, tettleges szolgálatban levő tagjai;
6. valamely egyház-községben alkalmazásban lévő lelkészek és segédlelkészek, továbbá a szerzetesek és a néptanitók.
9. § A járásbirók és a jelen törvény értelmében biráskodással felruházott szolgabirák a kisebb jelentőségü polgári peres ügyek azon részében, mely a községi biráskodást meghaladja, a jelen törvény 1. §. c) pontjában emlitett közegek felállitása esetében is járásuk egész területén gyakorolják ezen birói hatóságot.
A városokban, nagy községekben, vagy körjegyzői szövetkezetek területén alkalmazott békebirák hatásköre csak az illető város, nagy község, vagy körjegyzői szövetkezet területére terjed ki. A közigazgatási bizottság felterjesztésére azonban az igazságügyi ministernek jogában áll a szabad királyi, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu várost két vagy több elkülönitett járásra felosztani és a felosztott részeket ismét egyesiteni.
10. § A községi biráskodás tekintetében Budapest fővárosának mindenik közigazgatási kerületében megbizott közegek csak az illető kerületben gyakorolják ezen birói hatóságot.
11. § A jelen törvény szerinti eljárás alá a következő polgári peres ügyek tartoznak:
1. Pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad.
2. Ingóságok vagy munkateljesités iránti keresetek, ha a kereset tárgyának értéke a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad, vagy felperes a követelés tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik.
3. Kamatok, életjáradékok, tartási és élelmezési kötelezettségek iránti keresetek, ha a kereset tárgya a járulékokon kivül évi 50 frt összeget vagy értéket meg nem halad, vagy felperes a kereset tárgya helyett 50 frtot meg nem haladó pénzösszeget elfogadni késznek nyilatkozik, és ha a főkötelezettség birói itéleten, egyezségen vagy közjegyzői közokiraton alapul, vagy az adós által kétségbe nem vonatik.
4. Polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyek, ha a követelt összeg a járulékokon és az esetleg szintén megitélhető pénzbirságon kivül 100 frt összeget meg nem halad és ugyanazon összeg erejéig a vadak által okozott kártéritést tárgyazó keresetek.
5. A bérelt laknak vagy tartozmányainak kiüritése, ugy ugyanezeknek a bérlő részére való átbocsátása iránti keresetek feltétlenül; lakást és tartozmányait nem képező más bérelt helyiségek kiüritésére és átbocsátására vonatkozó keresetek pedig csak akkor, ha az évi bérösszeg Budapesten 400 frtot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad.
Részint lakást és tartozmányait képező, részint más helyiségek együttes kibérlése esetében a bérlemény kiüritése vagy átbocsátása iránti keresetek csak azon esetben tartoznak a jelen törvényben szabályozott eljárás alá, ha az együttes évi bérösszeg Budapesten 400 forintot, más helyen pedig 200 frtot meg nem halad.
6. Haszonbérletek visszabocsátása iránti keresetek, ha az évi bérösszeg 50 frtot meg nem halad.
7. A becsületsértési ügyek az ország azon területén, a hol ezek polgári peres eljárás tárgyát képezik.
8. A vásári birósági ügyek az országos és heti vásárok ideje alatt, ha a követelt összeg vagy a követelt tárgy értéke a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad.
9. Mesgye-igazitási és sommás visszahelyezési ügyek azonban csak akkor, ha a per tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, avagy egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi.
Telekkönyvi és váltóügyek, továbbá a bánya és urbéri biróságok elé, ugyszintén a fennálló törvények értelmében közigazgatási, vagy más nem birói hatósághoz utalt ügyek, végre a jelen szakasz 8. pontjának eseteit kivéve, a kereskedelmi ügyek a jelen törvényben szabályozott eljárás alá semmi esetben sem tartozhatnak.
12. § A 11. §-ban elő nem sorolt ügyekben a jelen törvény szerinti eljárásnak azon esetben sincsen helye, ha a felek magukat akár a biróság megjelölése mellett, akár a nélkül, ezen eljárásnak alávetették.
Valamely egészben vagy részben még fennálló követelés, a mely a 11. § 1., 2., 3. és 4. pontjaiban megállapitott összeget vagy értéket tulhaladja: a jelen törvény szerinti eljárás alá akkor sem tartozik, a midőn annak csak egy része vonatik kereset alá, habár e rész összege vagy értéke nem terjedne is tul a jelen törvény által megszabott biráskodás hatáskörén.
13. § Az 1. §-ban meghatározott közegek a 11. §-ban felsorolt ügyekben egyenlő birói hatósággal birnak.
14. § A 11. § 1., 2. és 3. pontjaiban felsorolt ügyek azon esetben, ha a kereset tárgya vagy értéke 20 forint összeget meg nem halad, kizárólag a községi biráskodás alá tartoznak.
A 11. § 4. pontjában foglalt ügyek pedig, ha a követelés tárgya vagy értéke 20 frt összeget meg nem halad, - felperes választása szerint akár az illetékes járásbiró, szolgabiró és békebiró, akár a községi biráskodásra hivatott közegek előtt megindithatók.
15. § A birói illetőséget rendszerint az alperes lakhelye vagy ha állandó lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye; jogi személyek, testületek, közintézetek, részvénytársulatok és szövetkezeteknél pedig ezek székhelye szabályozza.
Ha ugyanazon panasz többek ellen intéztetik: bármelyik alperesnek illetékes birósága választható.
Ha a követelés alapját képező okiratban a kötelezettség teljesitésének helye kiköttetett: a pert e hely illetékes birósága előtt is meg lehet inditani.
Jelen törvény 11. §-ának 4. pontja esetében a per azon biróság előtt inditandó meg, melynek területén a mezei rendőri kihágás vagy a vadak által okozott kár elkövettetett.
A 11. § 5. és 6. § pontjainak eseteiben a per a bérlemény helyének, a 9. pont esetében pedig a foglalás helyének birósága előtt inditandó meg.
Több egyenlően illetékes biróság közt a választás felperest illeti.
16. § A birónak nem szabad oly ügyekben eljárni és itélni:
1-ör, melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet;
2-or, melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, vagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele másodiziglen oldalrokonságban vagy elsőiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülői vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak;
3-or, melyekben mint tanu, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött;
4-er, az olyan felek ügyeiben, kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll.
Birói érdekeltség esetében a hason hatáskörrel biró szomszédos birák közül felperest illeti a választás: és ha birói érdekeltség az eljárás folyama alatt merül fel, az eljárás megszüntetése mellett az iratok a hason hatáskörü szomszédos birák közül ahhoz teendők át, a kit felperes választ.
17. § Ezen törvény 28-43, 48. és 49. §-ai a községi biráskodás körüli eljárásban is alkalmazandók, a 37. és 39. §-ok azonban azzal a módositással, hogy a községi biróság csak pénzbüntetést, és pedig öt forintig terjedhető összegben szabhat ki.
18. § Valamely ténykörülmény valódiságát vagy valótlanságát a biróság a tárgyalás és a bizonyitás összes eredményének szorgos összevetése alapján szabad meggyőződése szerint itéli meg, valamint azt is, hogy a felek beismerésének, ha az később visszavonatott is, mennyiben tulajdonitandó hatály.
19. § A bizonyitás módjai: a beismerés, okirat, tanuvallomás, szakértők véleménye, birói szemle.
Eskü által való bizonyitásnak helye nincs.
20. § A tanuk és szakértők eskü helyett lelkiismeretükre való hivatkozás mellett kézadással erősitik meg vallomásukat.
A vallomásnak ily megerősitése az esküvel erősitett vallomással egyenlő erejünek tekintetik.
Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy kézadással erősitett vallomást letenni vonakodó tanu annyiszor, a mennyiszer öt forintig terjedhető pénzbüntetésben marasztalható.
21. § Ha kellően megidézett felek valamelyike a tárgyalásra meg nem jelen, és a másik fél a halasztásba önként bele nem egyezik: a megjelenő félnek a kereset tárgyára vonatkozó ténykörülmények iránt tett előadása, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyitékok által meg nem czáfoltatik, valónak tartandó.
22. § Tanuhalgatást, birói szemlét, vagy szakértők meghalgatását a biró szóval rendeli meg, és a mennyire lehetséges, a bizonyitásokat a tárgyalás napján maga veszi fel.
Ha a bizonyitásnak a tárgyalási határnapokon való felvétele nem eszközölhető, a biró erre ujabb határnapot rendel, vagy a körülményekhez képest az illetékes hason hatáskörü biróságot keresi meg. - Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval vagy később irásban értesitendők, a meg nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza.
Ugy a tanukhoz, mint a szakértőkhöz azon ténykörülményekre, - melyek bebizonyitása általuk szándékoltatik - tartozó kérdéseket a biróság saját belátása szerint hivatalból vagy a felek inditványára intézhet.
Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is jegyzőkönyvbe veendő.
23. § A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell:
a) az eljáró biróság megnevezését, a tárgyalás helyét és idejét;
b) a feleknek, illetőleg képviselőiknek neveit;
c) a kereset tárgyának megjelölését;
d) az itéletet és annak rövid indokolását.
Községi biráskodás alá tartozó ügyekben a jegyzőkönyvet vezeti az illető községi vagy körjegyző vagy ezek segéde, avagy más a biró által e czélból meghivott és meghitelt jegyzőkönyvvezető.
A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, a biró, illetőleg a biróság egyik tagja, kis községekben a jegyzőkönyvvezető által aláiratik s birói pecséttel elláttatik.
A felek is kötelesek a jegyzőkönyvet aláirni, illetőleg kézjegygyel ellátni. Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő.
24. § Az itélet a feleknek rendszerint a tárgyalás befejezte után azonnal kihirdetendő.
Ha a felek valamelyike a kihirdetésnél nem volt jelen, az a jegyzőkönyvben megjegyzendő és annak a jegyzőkönyv kiadványa irásban kézbesitendő.
25. § A községi biráskodást gyakorló közegek határozataival eldöntött ügyet, a meg nem elégedő fél a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt a járásbiró elé viheti, ki abban a kisebb polgári peres ügyekre megszabott eljárás szabályai szerint jár el.
Ezen szándék szóval vagy irásban az eljáró községi biróságnál bejelentendő és a jegyzőkönyvben a bejelentés időpontjának kitétele mellett feljegyzendő.
A biróság a jegyzőkönyv kiadványát legfölebb 8 nap alatt azon járásbirósághoz küldi be, melynek járásához a község vagy város tartozik.
Ha az ügy a járásbiró elé vitetett, a végrehajtás a biztositáson túl nem terjedhet; mi ha foganatosittatott, az erről szóló jegyzőkönyv pótlólag a járásbirósághoz szintén átteendő.
26. § A járásbiró a jegyzőkönyv vétele után az ügyben ezen törvény 29. és következő §-ai szerint jár el.
27. § A községi biráskodással felruházott békebirák (3. §) az ily ügyekben is a III. fejezet határozatai szerint járnak el.
28. § Felperes szóval vagy irásba foglalva terjesztheti elő panaszát.
Ugyanazon panaszba több, habár jogalapra és tárgyra különböző követelés foglalható, ha ezek mindenike ugyanazon felperes vagy felperesek által ugyanazon alperes vagy alperesek ellen támasztatik, és a biróság az egybefoglalt követeléseknek mindenikére nézve illetékes.
29. § A biró, ha az ügyet hatósága alá tartozónak és magát illetékesnek tartja, a panasz tárgyalására lehetőleg rövid határnapot tüz ki.
Ha ellenben a biró az ügyet hatósága alá tartozónak vagy magát illetékesnek nem tartja, visszautasitó végzést hoz, s azt röviden irásba foglalva, felperesnek azonnal kézbesiti, vagy legfelebb nyolcz nap alatt kézbesitteti.
30. § A felek az ügy tárgyalására rendszerint a peres felek neveit, a kereset tárgyát vagy összegét s a tárgyalás idejét és helyét tartalmazó idézvény kézbesitése által hivatnak meg.
Az idézvény a biró által sajátkezüleg aláirandó, s birói pecséttel látandó el.
Községi biróság elé tartozó ügyekben az idézvényt a községi biró, vagy ennek rendeletére a községi - a körjegyző, vagy segéde állitja ki.
Az idézvény rövid tartalma a biróság naplójába, illető rovatainak kitöltése által bevezetendő.
Ha a felek szóbeli felhivásra megjelentek, irásbeli idézés nem szükséges.
31. § Az idézvénynek egy-egy példánya a felek mindenikének vétbizonyitvány mellett a fennálló törvények szerint kézbesitendő.
Más biróság terület-körében teljesitendő kézbesitések megkeresés utján eszközöltetnek.
Ha felperes kivánja, az alperesi idézvényi példány a kézbesités eszközöltetése végett neki adandó át. Felperes az ellenfélnek szóló példány vagy példányok kézbesitése végett a községi kézbesitőt hivja fel, ki ezen esetben akként köteles eljárni, mintha a kézbesités közvetlenül a biróság által hagyatott volna meg.
32. § Ha a biráskodásra kitűzött időben felperes ellenfelével együtt a biróság előtt megjelen, a mennyiben fontos okok nem akadályozzák, és a biró a megjelent felek személyazonosságáról meggyőződést szerezhet, a tárgyalás külön idézés nélkül azonnal megtartandó.
33. § Önjogú személyek a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg.
Kiskoruak, gondnokoltak és jogi személyek a törvény, illetőleg alapszabályaik szerint jogositott képviselő által, közkereseti társaságok a czégjegyzésre jogositott személyek által képviseltetnek.
Oly jogokat vagy kötelezettségeket illető ügyekben, melyekre vonatkozólag a kiskoruak is rendelkezési jogosultsággal birnak, a személyes megjelenési jog ezekre is kiterjed.
34. § A feleknek jogukban áll a tárgyalásnál magukat meghatalmazott által képviseltetni.
A házastárs házastársa helyett, a nagykoru fiu szülője helyett vagy viszont, a gazdatiszt a helyett, a kinél alkalmazva van, a kereskedő-segéd vagy iparos-segéd főnöke helyett, irásbeli meghatalmazás nélkül is megjelenhetnek.
35. § Meghatalmazott által kötelesek magukat képviseltetni:
1. a kiket a biró külön meghatalmazott általi képviseletre utasit azon okból, mert magukat érthetően kifejezni nem képesek;
2. a kiktől a biróság illetlen magaviselet vagy az ellenfél, vagy pedig valamely tanu, vagy szakértő megsértése miatt a szót elvonta. (37. §)
36. § Az előző 34. és 35. §-ok eseteiben a meghatalmazott által való képviseltetés folytán felmerült költségtöbblet az ellenfél terhére semmi esetben sem állapitható meg.
A meghatalmazott díjainak és költségeinek saját fele ellenében való birói megállapitását, kivévén a 35. § eseteit, nem követelheti.
37. § A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános; de csak felnőttek bocsáthatók a tárgyalási helyiségbe.
A felek előterjesztésére, vagy hivatalból kizárható a nyilvánosság, ha a biró a közerkölcsiség tekintetéből szükségesnek látja. Ez esetben is kivánhatja mindenik fél, hogy részéről két bizalmi személy jelen lehessen.
A biró őrködik a rend fentartása felett; a rendzavarókat, ha a rendreutasitás nem használ, a kiutasitással való fenyegetés után a tárgyalási helyiségből kiutasithatja; sőt azokat, a kik nagyobb illetlenséget követnek el, különösen a birót, a felet, vagy meghatalmazottat, a tanut, vagy szakértőt megsértik, 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, fizetésképtelenség esetében pedig 24 órai elzárással fenyitheti.
Az ez iránt hozott végzés azonnal kihirdetendő és végrehajtandó.
38. § A biró legelőbb is a feleket a ténykörülmények, a bizonyitékok és kérelmük iránt kihalgatni, s ennek megtörténte után az ügy felderitése végett hozzájuk kérdést intézni köteles a végből, hogy a döntő körülmények tisztába hozassanak s a valódi tényállás kipuhatoltassék. - Ugyanezen czélból a felek, a biró által közvetitve, vagy ennek engedelmével közvetlenül is intézhetnek egymáshoz kérdéseket. A biró azonban az ügyre nem tartozó kérdések intézését megtagadhatja, s általában oda hatni köteles, hogy az ügyre nem tartozó hosszadalmasságok és mellékkörülmények mellőzésével, a tárgyalás lehetőleg megszakitás nélkül fejeztessék be.
A biró köteles figyelmeztetni a feleket azon következményekre, melyek az ügyállás felderitésének vagy bizonyitékaik megjelölésének elmulasztásából származnak.
A jelen törvény által megállapitott eljárás alá tartozó ügyekben szavatosra való hivatkozásnak helye nincsen.
39. § A biró a járása területén lakó vagy tartózkodó, azonban 34. § engedelme mellett meghatalmazott által képviselt felet, a mennyiben szükségesnek látja, személyes megjelenésre idézheti. E meghagyásnak a felek, ha csak legyőzhetlen akadályok által vissza nem tartatnak, 50 frtig terjedhető büntetés terhe alatt eleget tenni kötelesek.
40. § Ha a tárgyalás közben kitünik, hogy a megjelentek valamelyike önképviseletre nincs jogositva, vagy a felek valamelyike helyett olyan személy jelent meg, ki képviselői jogát nem igazolja: a biró a tárgyalást hivatalból halaszsza el és a törvényszerü eljárás eszközlésére a szükségeseket hagyja meg.
Ez esetben mindazonáltal tartozik a biró a feleknek kijelenteni, hogy ismételt halasztásnak, az ellenfél beleegyezése nélkül, nem lesz többé helye.
A tárgyalás elhalasztandó akkor is, ha valamelyik fél az ügy iránt érthetően nyilatkozni képes nem lévén, a biró meghagyására rögtön meghatalmazottat nem állit; vagy ha valamelyik fél illetlen magaviselete miatt a tárgyalási helyiségből kitiltatott.
Ezen esetekben utasitandó az illető fél, hogy az ujabb tárgyalásra meghatalmazott által jelenjen meg, különben meg nem jelentnek fog tekintetni.
Ha a tárgyalás elhalasztatik, a biró tartozik a feleket az újabb tárgyalási határnapról, a mennyire lehetséges, azonnal szóval értesiteni.
41. § Ha a tárgyalás közben kiderül, hogy a kereset nem tartozik a jelen törvény szerint való eljárás alá; a biró a további eljárást az esetben is köteles megszüntetni, ha a fél az iránt kifogással nem élt.
Az eljárás megszüntetése végzés által mondandó ki, mely azonnal kihirdettetik, és ha valamelyik fél kivánja, neki irásba foglalva kézbesittetik.
Ezen esetben felperes keresetét a rendes biróságok előtt feltétlenül megindithatja; és a rendes birói hatóságok az ügyet azon ok miatt, hogy az a jelen törvény szerinti eljárás alá tartozik, el nem utasithatják.
42. § A felek kihallgatása után a biró köteles az egyezséget megkisérleni.
Ha az egyezség sikerül: az a jegyzőkönyvbe bevezetendő, joghatálylyal azonban csak akkor bir, ha a felek által sajátkezüleg aláiratik, vagy a menynyiben a jegyzőkönyvet aláirni nem képesek, kézjegyök alkalmazása mellett nevök egy erre felhivott s magát névaláiróként megjelölő tanu által aláiratik. Ezenfelül az egyezség birói aláirással és pecséttel is ellátandó.
43. § Ha az egyezség nem sikerül: a peres ügy, a mennyiben bizonyitási eljárás szüksége nem forog fenn, azonnal; ellenesetben a bizonyitási eljárás befejezése után itélet által döntetik el; s abban a kötelezettség teljesitésére az itélet kihirdetését vagy kézbesitését követő naptól bezárólag számitandó és legfelebb nyolcz napra terjedő határidő tüzetik.
Ha több követelés foglaltatott egybe, s valamennyi iránt azonnal itéletet hozni nem lehet, a biró, az itélethozatalra még nem alkalmas követelés elkülönitésével, jogositva van azon követelések felett hozni itéletet, melyekre nézve bővebb felderités szüksége fenn nem forog.
A biró az egybefoglalt követelések tárgyalásának elkülönitését is elrendelheti.
44. § Mindenik fél tartozik azon ténybeli állitásokat, melyekre jogát vagy kifogását alapitja, bebizonyitani.
A bizonyitás módjai: a beismerés, okirat, tanuvallomás, szakértők véleménye, birói szemle és eskü.
45. § Mindazon ténybeli állitás, melyet az ellenfél a per folyamában nyiltan beismer, és a melyre a hozzá e tárgyban intézett kérdés daczára tagadólag nem nyilatkozik, bebizonyitottnak veendő.
Bizonyitékul szolgál a biróságon kivüli beismerés is, ha ennek megtörténte a hivatkozó fél által bizonyittatik.
Ha a felek valamelyike a tárgyalási határnapra meg nem jelen, az ellenfélnek a ténykörülmények iránt tett nyilatkozatai, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyitékok által meg nem czáfoltatnak, valóknak tartandók.
46. § Közokiratok, ha csak ezeknek hamissága vagy szabálytalansága be nem bizonyittatik, teljes bizonyitó erővel birnak.
Magánokirat, melynek valódisága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyittatott, a kiállitó ellen teljes bizonyitékul szolgál.
Azon magánokirat, melynek tartalmát az ellenfél tagadja, úgy szolgál bizonyitékul:
a) ha azt sajátkezüleg irta és aláirta; vagy
b) ha az idegen kézzel irt okiratot két előttemező tanu jelenlétében irta alá, vagy azok előtt az aláirást sajátjának ismerte el;
c) ha a kiállitó, ki irni nem tud vagy nem képes, két előttemező tanu jelenlétében, kiknek egyike által a kiállitó neve is aláiratott, kézjegyével látta el az okiratot.
Ha a kiállitó olvasni sem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti: az okirat csak akkor bir teljes bizonyitó erővel, ha tartalma a kiállitónak megmagyaráztatott, és ennek megtörténte a tanuk által az okiraton bizonyittatott.
Bejegyzett kereskedőknek és iparosoknak szabályszerüen vezetett könyvei, a követelés alapjául szolgáló tételek bejegyzésétől számitott két évi időtartam alatt, félbizonyitó erővel birnak, ha az áruczikk kézhezjutása vagy megrendelése igazoltatik.
Az okiratok a hivatkozó fél által eredetben felmutatandók, s másolatban vagy eredetben az iratokhoz csatolandók.
47. § Két együtt jelen volt tanunak közvetlen tudomásán alapuló, egyező, világos és határozott vallomása teljes bizonyitékot képez.
48. § Tanuságtételre nem bocsáthatók:
a) a kik a bizonyitandó tény történtekor 12 évesek nem voltak, vagy kihallgatásuk alkalmával 16-ik évöket be nem töltötték;
b) a kik elmebeli vagy testi fogyatkozásuk miatt a valóságot fel nem ismerhették vagy előadni nem képesek;
c) a kik hamis tanuságért vagy hamis esküért büntetve voltak;
d) a kik vallomásukból vagy a per kimeneteléből közvetve vagy közvetlenül kárt vagy hasznot várhatnak;
e) a kik a bizonyitó ellenfelével ellenségeskedésben vagy perben állanak;
f) a bizonyitó félnek meghatalmazottja, fel- és lemenő ágbeli rokonai, házastársa és jegyese.
Mennyiben fogadhatók el tanukul a bizonyitó fél oldalrokonai, sógorai, szolgálati személyzete és azok, a kik nyereségvágyból elkövetett büntethető cselekményben bünösöknek itéltettek, vagy hamis tanuságért vagy hamis esküért kereset alatt állanak: a körülmények szerint a biró itéli meg.
49. § Azon ténykörülmények igazolására, melyekről a biró szemle vagy szakértők meghallgatása utján szerezhet meggyőződést, a birói szemle és szakértők meghallgatása akkor is elrendelhető, ha a felek ezt nem kérték.
A meghallgatandó szakértőket a biró hivatalból nevezi ki.
A tanuság-tételre való bocsátást gátló körülmények a szakértőknél is kizárási okot képeznek.
50. § Tanuhalgatást, birói szemlét, vagy szakértők meghalgatását a biró szóval rendeli meg, és a mennyire lehetséges, a bizonyitásokat a tárgyalás napján maga veszi fel.
Ha a bizonyitásnak a tárgyalási határnapon való felvétele nem eszközölhető, a biró erre ujabb határnapot rendel vagy a körülményekhez képest az illetékes hason-hatáskörü biróságot keresi meg. Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval, vagy később irásban értesitendők; a meg nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza.
A tanuk és szakértők az eljáró biró által megállapitott, ugy a kihallgatás alkalmával a felek inditványai alapján, vagy a tanu feleletéből folyólag a biró által szükségesnek talált kérdésekre halgattatnak ki, és vallomásukat esküvel s ha az eskütétel vallásuk szabályaival ellenkezik, fogadalommal megerősiteni kötelesek; kivéve azon esetet, ha mindenik érdeklett fél jelen van, s az eskü mellőzését kivánja. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy az esküt (fogadalmat) letenni vonakodó tanu annyiszor, a mennyiszer 50 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalható.
Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is külön jegyzőkönyvbe veendő fel.
51. § Eskü által való bizonyitásnak csak a következő esetekben van helye:
a) ha valamely ténykörülmény nem teljes bizonyitó erejü okmány vagy egy kifogástalan tanu által igazoltatik: a bizonyitó félnek, a mennyiben a tényről közvetlen tudomása van, póteskü itélhető;
b) ha valamely valódiságra nézve kétségtelen követelés összege másként be nem bizonyitható: a követelő félnek becslő eskü itélhető;
c) ha valamely magánokirat valódisága tagadtatik: az aláirást tagadó fél esküt köteles tenni arra, hogy az aláirás nem tőle származik; ha pedig ezen esküt le nem teszi, az aláirás valódisága bebizonyitottnak veendő. Midőn azonban az okiratra hivatkozó fél azt állitja, hogy személyesen jelen volt az okirat aláirásánál; az aláirást tagadó fél a tárgyalás során az esküt visszakinálhatja, és ez esetben, ha a bizonyitó fél ezen esküt leteszi, az okirat valódisága bebizonyitottnak vétetik;
d) oly döntő ténykörülményekre nézve, melyekről mindkét peres félnek közvetlen tudomása van, más bizonyitékok hiányában a bizonyitó fél ellenfelét esküvel kinálhatja meg. A megkinált az esküt visszakinálhatja. A kinált eskü a bizonyitó ellenfelének, visszakinálás esetében pedig a visszakinált eskü a bizonyitó félnek itélendő meg.
Esküvel eldöntött perekben a megitélt eskü szövege az itéletbe szószerint felveendő, és a peres felek jogai és kötelezettségei feltételesen, úgy az eskü letételének, mint a letétel elmulasztásának esetére megállapitandók.
52. § A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell:
a) az eljáró biró nevét, a tárgyalás helyét és idejét;
b) a feleknek s illetőleg képviselőiknek neveit;
c) a panasz tárgyának megjelölését;
d) lehetőleg rövidséggel és a felek előadásának mellőzésével, csupán a lényeges bizonyitékokra általában való utalás mellett a kideritett tényállást;
e) a tárgyalás közben hozott s az érdekletteknek kihirdetett vagy kézbesitett végzéseket;
f) az itéletet és annak rövid indokolását.
A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, birói aláirással és pecséttel láttatik el.
A felek is kötelesek a jegyzőkönyvet aláirni, illetőleg kézjegygyel ellátni. Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő.
53. § Az itélet s a tárgyalás folytán hozott végzések a feleknek rendszerint kihirdetendők.
Végzés a feleknek csak a jelen törvény által rendelt esetekben, a jegyzőkönyvnek a bevezetést [52. § a), b), c) pont] és az itéletet tartalmazó kiadványa pedig csak annak kézbesittetik, ki a tárgyaláson meg nem jelenés folytán marasztaltatott és e miatt nekie az itélet kihirdethető nem volt.
Helyben lakó fél az itélet kihirdetésére ez esetben is megidézhető.
A felek szóbeli vagy irásbeli kérelmére azonban az itéletet tartalmazó kiadvány akkor is irásban kiadandó, ha az itélet kihirdettetett.
A feleknek e mellett jogukban áll saját költségökre a jegyzőkönyvnek egész terjedelemben hiteles másolatban való kiadatását kivánni.
54. § Az itélet jogerőre emelkedése után a megitélt eskü letételére hivatalból tüzetik határnap, illetőleg e végből az illetékes hason hatáskörű biró hivatalból kerestetik meg.
Ha az itélet kihirdetésénél mindkét fél személyesen jelen van, és az itélet ellen semmiségi panasz nem emeltetett, a megitélt eskü ujabbi határnap kitüzése nélkül azonnal kiveendő.
55. § A kisebb jelentőségü polgári peres ügyekben csak a jelen törvény 56-tól 63-ig terjedő §-aiban szabályozott jogorvoslatnak van helye.
56. § Igazolásnak helye van, ha a tárgyalási határnapra valamelyik fél, vagy az eskü-letéti határnapra azon fél, kinek részére az eskü megitéltetett, önhibáján kivül meg nem jelenhetett.
Az igazolási kérelem a helyben lakó fél által az elmulasztott határnaptól számitott nyolcz nap alatt szóval terjesztendő elő, vagy irásban adandó be, és a további eljárásra halasztó hatálylyal bir.
Az igazolási kérelem felett a biró a felek meghalgatása után végzés által határoz, s ha az igazolásnak helyt ad, a hozott itélet hatályon kivül tétele mellett, az érdembeli eljárást nyomban folytatja, illetőleg a megitélt eskü kivétele iránt intézkedik.
57. § A kisebb polgári peres ügyek azon részében, melyek a községi biráskodást meghaladják; továbbá a községi biráskodás alá tartozó azon ügyekben, melyekben a békebiró járt el, a felebbezés kizárásával, csak semmiségi panasznak van helye a következő esetekben:
a) ha a biró oly ügyben itélt, mely jelen törvény szerint az ő hatásköre alá nem tartozik;
b) ha a biró oly ügyet, mely a jelen törvény által szabályozott eljárás alá tartozik, erről az utról elutasit;
c) ha oly biró járt el és itélt, ki személyes érdekeltségénél fogva arra jogositott nem volt (16. §);
d) ha oly ügyben határozott, melyben illetőséggel nem birt (15. §)
e) ha meg nem jelenés indokából lett ügyvesztes azon fél, a ki törvény szerint megidézve nem volt;
f) ha felperesi vagy alperesi minőségben önképviseletre nem jogositott fél törvényes képviselőjének mellőzésével lépett fel vagy idéztetett meg, és ezen hiba utólag nem pótoltatott.
58. § A semmiségi panasz a határozat kihirdetésekor azonnal bejelentendő, és ha a fél kivánja, annak irásbani beadhatására három napi határidő engedendő.
Azon fél, kinek részére az itéletnek kézbesittetnie kell (53. §), a kézbesitéstől számitandó három nap alatt bármikor élhet semmiségi panaszszal, és ezt akár szóval bejelentheti, akár irásban beadhatja.
59. § Semmiségi panaszok felett azon kir. törvényszék határoz, melynek kerületében az itélő biróság székhelye fekszik, mivégből az iratok az 58. §-ban foglalt rendelkezés által igényelt idő eltelte után oda haladéktalanul felterjesztendők.
60. § A törvényszék határozathozatal előtt az eljáró birótól felvilágositásokat kérhet, sőt megrendelheti azt is, hogy a felek az általa kijelölt körülményekre újólag meghalgattassanak.
A törvényszék végérvényesen határoz és határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Nyilván alaptalan semmiségi panasz esetében a királyi törvényszék a panaszt emelő ellen 25 frtig terjedő pénzbirságot szabhat.
61. § A semmiségi panasz az itélet végrehajtását nem akadályozza. Ha az itélet eskütől van föltételezve, és a marasztalt fél semmiségi panaszszal élt, a végrehajtás a biztositáson tul nem terjedhet.
Különös esetekben, midőn a marasztalt felet a kielégitési végrehajtás foganatba vétele által nehezen helyrehozható károsodás érhetné, úgy az eljáró biró, valamint a törvényszék is elrendelheti, hogy a törvényszék határozatának meghozataláig, a végrehajtás csak a biztositásig terjedjen.
62. § A törvényszéknek a semmiségi panasz következtében hozott határozata a feleknek irásban kézbesitendő, és az abban netalán megrendelt további intézkedések foganatba vétele hivatalból eszközlendő.
63. § A kisebb polgári peres ügyek azon részében, melyek a községi biráskodás alá nem tartoznak, egyszeri perujitásnak feltétlenül helye van.
Ezen ujitott per az itélet jogerejüvé váltától számitandó 30 nap alatt és ugyanazon biróság előtt inditandó meg, mely a főügyben eljárt és itélt.
Az ujitott ügyet a biró a jelen eljárás szabályai szerint még egyszer tárgyalja és mindazt birói megfontolás alá veszi, mit a perlekedő felek akár egész ujonnan, akár a főügy tárgyalásának folyamán kifejlettekkel kapcsolatosan felhoznak.
64. § A perujitás a főperben hozott itélet végrehajtását semmi esetben sem akadályozhatja. Ha azonban az ujitott perben hozott itélet amattól eltérő lenne és a végrehajtási eljárás még befejezve nincs, ennek továbbfolytatása, esetleg megszüntetése az uj itélet értelmében eszközlendő.
65. § A semmiségi panasz következtében megsemmisitett, vagy a perújitás folytán megváltoztatott itéleteknek szükségessé válandó visszvégrehajtása a jelen törvény IV. fejezetében szabályozott eljárás szerint történik.
66. § A végrehajtást a biró az itéletben rendeli el. A végrehajtás vagy az illető birák valamelyike vagy ezeknek kiküldött hivatalos közege, vagy a községi, illetőleg körjegyző vagy ezeknek segéde, vagy az előljáróságnak valamely irástudó tagja, vagy végül városokban egy e végből rendelt hivatalos személy, mint kiküldött által foganatosittatik.
A kiküldött az itéletben nevezendő meg, a végrehajtás azonban csak a nyertes félnek a kiküldöttnél való szóbeli vagy irásbeli jelentkezésére foganatositandó.
Ha a végrehajtás az itélő biró területi hatáskörén kivül foganatositandó, e végből az illetékes hason hatáskörü biróság az iratok áttétele mellett megkerestetik.
A jelen törvényben körülirt eljárás alá tartozó ügyekben előleges biztositásnak helye nincsen, a bérbeadó azonban a bérlő ellenében a bérösszeg erejéig a törvényes zálogjoggal terhelt ingóságok összeirását, ugy az eljárás meginditása előtt, mint az eljárás folyamában követelheti.
67. § Pénzbeli marasztalás esetében a végrehajtás a marasztalt félnek csak ingóságaira, készpénzére vagy követelésére vezettethetik.
A végrehajtás alá veendő tárgyak összeirandók, zár alá vetteknek nyilvánitandók, és a mennyiben a felek a becsértéket kölcsönösen meg nem állapitják, a végrehajtó által megbecsülendők; ha azonban valamelyik fél kivánja, saját költségére szakértő becsüs alkalmazandó.
Az összeirás alkalmával a végrehajtó a zártörés bünfenyitő következményeire a végrehajtást szenvedőt vagy háznépét figyelmeztetni és hogy ez megtörtént, a jegyzőkönyvbe bevezetni köteles.
A végrehajtónak jogában áll a végrehajtást szenvedőnél a zár alatt levő helyeket felnyittatni. Ugyanaz ellenszegülés esetében a szükséges karhatalmat hivatalból szerzi meg.
A lefoglalt ingóságok, a mennyiben a végrehajtató kivánja, és ha ez a végrehajtásnál jelen nincsen, a mennyiben a körülmények szükségesnek mutatják, a végrehajtó által kinevezett zárgondnok kezelése alá adandók.
68. § Olyan tárgyak, melyek már korábban lefoglaltattak, vagy a melyek a végrehajtás alkalmával mások tulajdonának állittatnak, csak akkor foglalhatók le, ha a végrehajtást szenvedőnek másnemü ingóságai vagy követelései a marasztalási összeget nem fedezik.
Midőn olyan ingóságok és követelések foglaltatnak le, melyek már előzőleg foglalás alá vétettek: a korábbi végrehajtást foganatositó biróság vagy hatóság, s a mennyire kipuhatolható, azon személy neve s lakhelye is kitüntetendő a jegyzőkönyvben, a kinek javára a korábbi végrehajtás foganatosittatott.
Olyan ingóságok és követelések lefoglalása esetében, melyek állitólag mások tulajdonát képezik, az igénylő neve és lakhelye a jegyzőkönyvben megjegyzendő.
69. § Ha a marasztaltnak követelései vétetnek végrehajtás alá: erről a marasztalt fél adósa azonnal értesitendő.
A kielégités ezen esetben a lefoglalt követelésnek átruházása, vagy árverés utján való eladása által eszközöltetik.
70. § Ha olyan tárgyak foglaltattak le, melyek már előzőleg már részére rendes birói végrehajtás alá vétettek: a biró, a mennyiben a korábbi foglalás előtte tudva van, vagy igazoltatik, a további eljárás folytatása végett az iratokat a korábbi foglalást eszközlő birói hatósághoz köteles áttenni.
Ha a lefoglalt ingóságokra később vezettetik rendes birói végrehajtás: a biró az árverést megrendelheti, de erről az előtte tudvalevő vagy bejelentett később foglaltatót, illetőleg azon biróságot, mely a későbbi foglalás foganatositására kiküldöttet rendelt, értesiteni köteles.
A lefoglalt ingóságokból ezen esetben csak annyi árverelhető el, hogy a birói végrehajtás utján behajtandó marasztalási összeg és járuléka kifizethető legyen.
A biró a megtartott árverés folytán a végrehajtató fél követeléseit kielégiti, s csak a vételár netaláni feleslegét teszi át a később foglaltató rendes birósághoz.
71. § Ha olyan tárgyak foglaltattak le, melyek a végrehajtás alkalmával mások tulajdonának állittattak, vagy melyeket a foglalás napjától számitott 8 nap alatt valaki szóbeli vagy irásbeli bejelentésben tulajdonaként igényel: akkor a tulajdonigény kérdése az igénylő, a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő megidézése mellett, a jelen törvényben megszabott eljárás utján azon biró által döntetik el, a ki a végrehajtást foganatositotta, vagy a végrehajtás foganatositására kiküldöttet rendelt. - Az e tárgyban hozott végzés által csupán az döntetik el, hogy az igényelt tárgyak a végrehajtási zár alól felmentetnek-e vagy sem?
A foglalás napjától számitott 8 nap eltelte után bejelentett igények figyelembe nem vétetnek, és az árverés ezekre való tekintet nélkül megrendelendő.
Ha a biró az igényelt tárgyakat a végrehajtási zár alól fel nem oldja: az igénylőnek jogában áll a végrehajtás helyének illetékes járásbirósága előtt igénykeresetét a végzés kihirdetésétől számitott 8 nap alatt meginditani: de ennek halasztó hatálya csak azon esetben van, ha az igénylő a marasztalási összeget és járulékait, vagy ha az igényelt tárgyak becsértéke kevesebb, ezen becsértéket birói kézhez leteszi; mely az igényper eldöntéseig az illetékes járásbirósághoz tétetik át.
Ha pedig a biró az igényelt tárgyakat a végrehajtási zár alól feloldja: a végrehajtatónak áll jogában e végzés kihirdetésétől számitott 8 nap alatt e járásbiróság előtt inditandó keresettel annak kimondását kérni, hogy a lefoglalt tárgyak végrehajtásí zár alól való felmentésének helye nincsen.
Ezen 8 napi határidő eltelte, illetőleg a meginditott per jogerejü eldöntése előtt, a birónak a zár alól való feloldást rendelő végzése nem hajtható végre.
72. § Ha a végrehajtás folyama alatt a marasztalt fél ellen csőd üt ki, a további eljárás, az addig eszközlött lépések jogi következményének épségben maradása mellett, megszüntetendő, és a követelő fél erről azon utasitással értesitendő, hogy igényeit a csődbiróságnál érvényesitse.
73. § Ha a marasztalt fél ingó vagyon átadására van itéletileg kötelezve, ezt a végrehajtó a végrehajtást szenvedőtől, vagy ha az ingó vagyon egy harmadiknál van, ki az átadást teljesiteni kész, ettől átveszi és a végrehajtató félnek átadja. Az átvétel és átadás elismervény mellett történik.
74. § Ha a marasztalt fél valamely munka teljesitésére köteleztetett és azt teljesiteni vonakodnék, arra megfelelő pénzbirsággal szoritandó.
A biró által megállapitott pénzbirság végrehajtás utján hajtatik be.
75. § Ha a 73. § esetében a végrehajtás a megitélt tárgy nem létezése, vagy fel nem találása miatt eredményre nem vezetett; a végrehajtó, a menynyiben az itéletben a marasztalás tárgyának pénzbeli értéke megállapittatott, ezen értékösszeg erejéig a végrehajtást a marasztalt fél ingóságainak, készpénzének és követelésének lefoglalása által nyomban eszközli.
Ha pedig a pénzbeli egyenérték az itéletben meg nem állapittatott, a végrehajtó a valószinü érték erejéig eszközöl foglalást.
Utóbbi esetben a foglalás megtörténte után a pénzbeli egyenértéket a perben eljáró biró a felek meghalgatása és szükség esetében szakértői becsü után állapitja meg.
A további végrehajtási lépések ezen megállapitott összeg erejéig foganatositandók.
76. § Az előbbeni szakasz intézkedése megfelelő alkalmazást nyer a 74. § esetében is akkor, ha a pénzbüntetés a munka teljesitését nem eredményezte.
Ezen esetben egyébiránt a végrehajtatónak szabadságában áll, a pénzbüntetés által való végrehajtás mellőzésével, egyenesen a megitélt munka pénzbeli egyenértékére az előbbeni szakasznak megfelelő módon eszközölni a végrehajtást.
77. § A teljesitett végrehajtásról jegyzőkönyv vétetik föl, melynek felolvasására és aláirására nézve az 52. § intézkedései alkalmazandók.
A felvett jegyzőkönyv netalán a foglalt készpénzzel, értékpapirokkal és drágaságokkal együtt a végrehajtást elrendelő, illetőleg az annak foganatositása végett megkeresett biróhoz 24 óra alatt beküldendő.
78. § A végrehajtási foglalástól, továbbá a 73. § esetében az ott szabályozott végrehajtási eljárástól, végre a 74. § esetében a pénzbirság kirovását tartalmazó végzés kézbesitésétől számitott 8 nap alatt a végrehajtást szenvedő panaszt használhat a következő sérelmek miatt:
a) ha a végrehajtás az itélet, vagy egyezség tartalmán tul terjesztetett;
b) ha oly tárgyak foglaltattak le, melyek az 1868. évi LIV. tc. 395-398. § vagy az 1876. évi XXXI. tc. értelmében a végrehajtás alól kivéve vannak; a végrehajtási eljárás megsemmisitendő.
Másnemü sérelmek esetében, valamint a végrehajtási eljárás további folyamában, a végrehajtást szenvedő panaszszal nem élhet.
79. § A végrehajtató a végrehajtás folyamában hozott végzések és eljárás ellenében panaszszal élhet a következő esetekben:
a) ha a végrehajtás az itéletben vagy egyezségben megállapitott teljesitési határidő eltelte daczára meg nem rendeltetik:
b) ha a végrehajtás az itélet vagy egyezség tartalmánál szükebb körre szorittatik;
c) ha a végrehajtási eljárás szabályellenesen foganatosittatik;
d) ha a lefoglalt tárgyakra az árverés meg nem rendeltetik.
Ezen panasz a végzés kézbesitésétől, illetőleg az eljárástól számitott 8 nap alatt adandó be.
Az a) és d) pontok eseteiben, ha a biró alakszerü végzés hozatala nélkül mellőzi a végrehajtás vagy árverés megrendelését, a panasz bármikor beadható.
80. § A panasz felett azon királyi törvényszék határoz, melynek területén az eljáró biró székhelye van.
A panasz az eljáró birónál szóval vagy irásban adandó be, s a biró által az iratok három nap alatt fölterjesztendők.
A királyi törvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincsen.
A királyi törvényszékek által a panasz folytán felterjesztett ügyben hozott határozatoknak a biró eleget tenni köteles.
Nyilván alaptalan panasz esetében a királyi törvényszék a panaszt emelő ellen 25 frtig terjedő pénzbirságot szabhat.
81. § A foglalási eljárás jogerőre emelkedése, illetőleg az igényper beadására szolgáló határidő eltelte után, igényper beadása esetében pedig annak jogerejü eldöntése után a biró az árverés foganatositására hivatalból tűz ki határnapot, arról a feleket értesiti, és az árverést kifüggesztés által s a helyi szokás utján megállapitott módon kihirdetteti.
Az árverést a biró vagy maga teljesiti, vagy annak foganatositására kiküldöttet rendel (66. §).
Az árverés készpénz-fizetés mellett történik, és mindaddig folytatandó, mig a marasztalási összeg és járuléka ki nem telik.
Az árverésen eladott tárgyak a vevőknek azonnal általadandók.
82. § Ha a végrehajtást szenvedő bérlő, s az ő tulajdonában vagy használatában a bérlemény területén található, vagy ezenkivül levő, de a bérleti üzlethez tartozó ingóságok foglaltattak le: az árverésen befolyt vételárból, a mennyiben a bérbe adó ebbeli követelését a végrehajtási eljárás befejezéseig bejelenti, mindenekelőtt a félévi bérleti vagy egy évi haszonbéri követelés, mint törvényes zálogjoggal biró elégitendő ki; és ha ez iránt vita támad, az igényelt összeg az elsőségi kérdés eldöntése végett a rendes birósághoz teendő át. Ezután a végrehajtató nyugta, és a netaláni eredeti adóslevél beváltása, illetőleg a részlet-törlesztésnek erre feljegyzése mellett kifizettetik; a netaláni maradvány pedig, a mennyiben a 70. § intézkedése eltérő eljárást nem tenne szükségessé, a végrehajtást szenvedőnek kiadatik.
83. § Ha az árverésen befolyt összegből a nyertes fél teljes kielégitést nem nyert, vagy ha a korábbi végrehajtás vagyonhiány miatt sikeretlen maradt, avagy csak részben nyujtott fedezetet, ugy akkor is, ha a lefoglalt ingóságokra igénykereset támasztatik; a nyertes fél jelentkezésére az eljáró biró folytatólagos végrehajtást rendel, mely a fentebbi szabályok szerint foganatosittatik.
84. § Ha az itélet vagy egyezség után felmerült tények következtében a végrehajtatónak joga egészben vagy részben elenyészett: a végrehajtást szenvedő fél az eljáró biró előtt a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását a végrehajtási eljárás befejezéseig bármikor kérheti.
Ezen kérelem felett a biró az ellenfél meghallgatása és a netalán szükséges bizonyitási eljárás után, végzés által határoz.
A kérvény beadása a további végrehajtási lépésekre nézve csak akkor bir halasztó hatálylyal, ha a végrehajtási jog elenyésztének alapjául szolgáló tény közokirattal vagy teljes bizonyerejü magánokirattal van igazolva, avagy ha a végrehajtást szenvedő a marasztalási összeget és járulékait a biró kezéhez leteszi.
85. § A végrehajtás folyamában felmerült összes költségeket az eljáró biró állapitja meg.
Az árverés foganatositása alkalmával felmerült költségeket a kiküldött állapitja meg, habár nem biró is.
A végrehajtók napdij és fuvardij szabályzatát minden törvényhatóság területére az illető közigazgatási bizottság megállapitani s közzétenni köteles.
Ha valamely végrehajtó ugyanazon napon több végrehajtási eljárást foganatosit, a költségek aránylag megosztandók.
A végrehajtási eljárás folyamában a végrehajtatónak jogában áll magát meghatalmazott által képviseltetni, de az ezáltal felmerült költség-többlet az ellenfél ellenében nem itéltetik meg.
86. § Ha az ingóságokra megkisérlett végrehajtás sikeretlen maradt, ha a lefoglalt tárgyakra igény jelentetett, vagy ha a végrehajtató a marasztalt fél lakhelyének községelőljárósága által kiállitott bizonyitványnyal igazolja, hogy ennek a követelést fedező ingóságai nincsenek; jogában áll a végrehajtató félnek a marasztalt fél ingatlanaira végrehajtást kérni. Ezen esetben a törvénykezési rendtartás szabályainak megfelelő kérvény az eljáró biróhoz adandó be, ki azt 3 nap alatt további szabályszerü eljárás végett az illetékes telekkönyvi hatósághoz, ha pedig több telekkönyvi hatóság területköréhez tartozó ingatlanokra kéretik a végrehajtás, az első helyen emlitetthez áttenni, és a mennyiben a marasztalási összeg részletes kielégités által kevesbedett, ezt átiratában összeg szerint kitenni köteles.
87. § A kisebb jelentőségü polgári peres ügyekben biráskodással felruházott közegek, az ezen törvény által hatáskörükhöz utalt ügyekben való hivatalos eljárásánál akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozott, és a jelen törvényben megengedett jogorvoslat által el nem háritható károkért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak; ezenfelül:
a fegyelmi eljárásra nézve a szolgabirák és békebirák birói minőségükben a birói felelősségi és fegyelmi, a kis és nagy községek előljárói, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városok kirendelt közigazgatási tisztviselői pedig az illető községi és köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvények fegyelmi szabályainak vannak alávetve.
88. § Ezen törvény alapján kiszabott pénzbirságok azon község pénztárát illetik, a mely községnek illetősége alá a marasztalt tartozik.
89. § Jelen törvény a folyamatban lévő peres ügyekre nem alkalmazandó.
90. § Ezen törvény hatálybalépte napjának megállapitásával és végrehajtásával, továbbá az életbeléptetés végett szükséges intézkedéseknek rendeleti uton való szabályozásával, végre az ügyviteli szabályok megállapitásával a bel- és igazságügyi ministerek bizatnak meg.
91. § A pénzügyminister és igazságügyminister felhatalmaztatnak, hogy a jelen eljárásra vonatkozó bélyegszabályozást, a törvényhozás további intézkedéseig, rendeleti uton állapitsák meg.
