1878. évi XXI. törvénycikk

az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról * 

I. CZIKK

Jelen törvény határozatai az osztrák-magyar monarchia közös vám- és kereskedelmi területére nézve érvényesek, de a vámkülzetekre, valamint Dalmáczia királyságának külön vámterületére nem szólnak.

II. CZIKK

Minden árú, mely nincs határozottan vámmentesnek nyilvánitva, a bevitelnél vámköteles s azt a vámdijat fizeti, melyet a mellékelt vámtarifa azon vámtétele szab, a mely alá az áru tartozik.

A hol a vámtarifa egyenesen mást nem határoz, a fogyasztási adó alá vetett tárgyak, az e részben fennálló törvényes határozatok értelmében, még az állami, tartományi, vagy községi belső fogyasztási illetékeket és pótlékokat is fizetik.

Az áruk átvitelénél vámdij nem fizetendő.

A kivitelnél csakis a mellékelt kiviteli vámtarifában emlitett tárgyak esnek az ott előszabott vámdij alá.

III. CZIKK

A mely árúk oly államokból jönnek, hol az osztrák és magyar hajók, vagy az osztrák-magyar monarchiából érkező árúk más államokéinál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, a bevitelnél a vámtarifában megállapitott vámon felül még ennek 10 százalékát, és ha a tarifa szerint vámmentesek, az áru kereskedelmi értékétől rendeleti uton megállapitandó 5 százaléknyi specificus vámot fizetnek.

A kormány felhatalmaztatik annak rendeleti uton való kivételes megállapitására, hogy az ily intézkedés csak egyes áruosztályokra találjon alkalmazást, vagy hogy egyes áruosztályok azon intézkedés alól kivéve maradjanak.

IV. CZIKK

Rendeleti uton kibocsátandó betüsoros árulajstrom fogja az egyes áruknak a vámtarifa illető tételeibe való részletes beosztását, a vámtarifa szószerinti szövege és értelme szerint megállapitani: ezen árulajstrom szükség esetében kiegészithető és módositható.

Hasonló uton sorolhatók, alkatrészeikre és rendeltetésükre való tekintettel, más vámtétel alá az ujonnan forgalomba jövő vegyészeti tárgyak, melyek különben, mint a tarifában különösen meg nem nevezettek, a 64. e) 3. tétel alá esnének.

V. CZIKK

Különböző anyagokból készült árúk, melyek sem az apró árúkhoz (61. vámszakasz) nem tartoznak, sem a tarifa szerint külön vám alá nem esnek, valamint oly keverékek, melyeknek részei különböző vámtételek alá tartoznak, főalkatrészük szerint, - s ha kétséges, hogy mi a főalkatrészük, azon alkatrészük szerint vámozandók, mely a tarifa szerint magasabb vám alá esik. Részletesebb határozatok e tekintetben rendeleti uton fognak megállapittatni.

VI. CZIKK

Az állami egyedáruság tárgyainak: konyhasó, lőpor, dohány és dohánygyártmányoknak be- és átvitele csakis az illetékes hatóság engedélyével történhetik.

A kormány fel van hatalmazva bizonyos árúk forgalmát közérdekből, különösen pedig egészségügyi és biztonsági szempontból, rendeleti uton korlátolni. Egyelőre az erre vonatkozó rendszabályok maradnak érvényben.

VII. CZIKK

A beviteli vámdij alól fel vannak mentve:

1. Az Ő Felsége közvetlen használatára rendelt tárgyak.

2. Azon tárgyak, melyek a cs. és kir. udvarnál megbizott diplomatiai személyek közvetlen használatára vannak rendelve, és pedig a külön szabályokhoz képest.

3. Dohánylevelek államgyárak számára, továbbá konyhasó, lőpor és dohánygyártmányok, melyek kincstári raktárak számára vagy a vámkülzetek környékein lakóktól a vámkülzetek árus helyein vásároltatnak.

4. Az állambányák termékei a trieszti cs. kir. árus ügynökségből.

5. Katonai készletek, ugymint katonaruhák, fegyverzeti darabok, fegyverek, lőszer, tábori szerek (a mikhez az ágykellékek, az orvosi és kórházi szerek is tartoznak), továbbá lovak a hadcsapatok vagy a hadi tengerészet telepei közt a vámterületen kivül és belől való forgalomban: a hadigazgatásnak katona-műtani kisérleteihez való robbantó eszközök és durranyagok.

6. Államhatóságoktól a vámküzletekből a vámterületre küldött hivatali szükségletek.

7. A külföldről és a vámkülzetekből a vámterületre bevándorlók holmija: szintugy gépek és géprészek, gyári eszközök és szerszámok, a mennyiben ezek a tárgyak a bevándorlók saját használatára valók, viszonyaiknak megfelelnek és a folytonos használat nyomait magukon viselik.

Kiházasitási tárgyak oly személyek számára, kik házasságuk következtében a vámterületre költöznek, a mennyiben azok viszonyaiknak megfelelnek.

Ezen vámmentességből mindazonáltal ki vannak zárva: a fogyasztási adó alá eső tárgyak és fogyasztási czikkek, állatok, fel nem dolgozott kelmék és félgyártmányok, végre nyers anyagok.

8. Örökölt tárgyak, ugymint: butor, házi-, asztali- és konyhaeszközök, ruházatok, ágy-, asztal- és fehérnemű, használt gyáriszerek, használt szerszámok stb., a mennyiben azok az örökösnek saját használatára valók és viszonyainak megfelelnek.

Ezen vámmentességből a 7. szám 3. bekezdésében felsorolt tárgyak szintén ki vannak zárva.

9. Művészeti és tudományos tárgyak, melyek nyilvános, tudományos és művészeti intézetek gyüjteményei számára valók, a külföldön tartózkodó osztrák és magyar művészek művei.

10. Anatomiai készülékek, csontvázak, holttetemek.

11. Régiségi tárgyak, ha minőségük nem hagy semmi kétséget az iránt, hogy értékük leginkább csak óságukban áll, és a gyüjtésen kivül semmi más czélra és használatra nem alkalmasak.

12. Törvényszéki tárgyalások tárgyai.

13. Adományozott rendjelek.

Az 1. számra szóló alakszerüségeket, s a többire nézve megkivánható bizonyitékokat és feltételeket külön rendeletek fogják szabályozni. Egyelőre az e részben fennálló rendeletek maradnak érvényben.

VIII. CZIKK

Vámmentesek továbbá:

1. Az utazók holmija, ugymint:

Fehérnemű, ruházat, ágynemü, utazási eszközök, arany- és ezüstnemüek és egyéb drágaságok, a kézmüvesek szerszámai, a művészek eszközei, mű- és hangszerei, a fuvarozók és hajósok ruházi és fehérneműi, könyvek, élelmiszerek, gyógyszerek utazás közben való használatra, dohány külön szabályok által meghatározott mennyiségben (jelenleg legfeljebb 35 gramm vagy 10 darab szivar), a mennyiben e tárgyak csupán az utazó saját használatára valók és minőségőkre valamint mennyiségökre nézve az utazó szükségleteinek, állásának és egyéb viszonyainak megfelelnek.

Használt házi eszközöknek és butoroknak vámmentes behozatala engedélyezhető továbbá oly utazóknak és közszolgálatban álló egyéneknek, kik egy évnél tovább szándékoznak az osztrák-magyar monarchiában tartózkodni és ezen szándékukat hitelesen igazolják.

Ugyanazon kedvezmény oly belföldieknek is engedélyezhető, kik a vámterületen kivül egy évnél tovább tartózkodván, a vámterületre ujra visszatérnek.

2. Fuvarozási eszközök, ugymint: az utazók kocsijai, a személy- és áruszállitó kocsik, szánok és taligák, teherkosarak, puttonyok és teherhordásra való hasonló készülékek, maguk az illető igás- és teherhordó állatok, és hajók (ez utóbbiak a rajtuk levő leltári darabokkal együtt, a mennyiben a hajók külföldiek tulajdona, vagy a mennyiben a belföldi hajók ugyanazon vagy hasonló nemü leltári darabokkal jönnek vissza, a minőkkel kimentek volt), hanem csak oly föltétel alatt, ha a személyszállitó kocsik a használat világos nyomait mutatják, vagy ha különben is a szállitott személyekből és árúkból, a rendeltetés helyéből, az út irányából, a fuvarozási eszközökből s a fuvarozás minőségéből kitünik, hogy az utazás valóban személy- vagy árúfuvarozási, nem pedig oly czélból történik, hogy a fuvarozási eszköz a vámdij alól fölszabadittassék.

3. A menő és jövő hajók elesége, mi alatt a Dunán közlekedő hajók számára való sör is értetik.

4. Mustralapok és mustrák oly darabokban vagy próbákban, melyek csakis mustráknak használhatók: de a dohány és a fogyasztási czikkekből való bárminő próbák nem vámmentesek.

5. A megvámolandó áru boritékja, tartója vagy edénye, kivéve:

a) ha azok a göngysulyról szóló határozatok szerint magához az árúhoz számittatnak;

b) ha valamely árú, oly boritékban és edényben fordul elő, melyben azt alakjánál és minőségénél fogva nem szokás szállitani, és melyre nagyobb vámdij van szabva, mint magára az árúra.

6. Mindazon árúk, melyeknek sulya 25 grammnál csekélyebb, vagy a melyek után a beszedendő vámdij 2 krajczárnál kevesebb. Visszaélések esetében e kedvezmény egyes személyekre vagy bizonyos határvonalakra nézve ideiglenesen megszüntethető.

7. A hivatalos raktárakban teljesen megromlott árúk. Ha az árú csak annyira romlott meg, hogy eredeti rendeltetésére többé nem alkalmas, de azért még hasznavehető, pl. bor, mely még mint eczet használható, az illetékes pénzügyi hatóság a vámdij megfelelő mérséklését engedélyezheti.

IX. CZIKK

A beviteli vámdij alól fel vannak mentve továbbá:

1. Hajók épitésére és felszerelésére szükséges tárgyak az 1872. évi XXV. tc. értelmében.

2. Oly árúk és tárgyak, melyek kikészités, kijavitás vagy feldolgozás végett hozatnak be a vámterületre, oly feltétel alatt, hogy a kikészitett, kijavitott vagy megmunkált árúk és tárgyak isméti kivitele a pénzügyi hatóságtól előre meghatározott idő alatt történjék és hogy a behozott és ismét kivitt árúk azonossága biztositható legyen.

3. Oly árúk és tárgyak, melyek a vámkülzetekbe ottan leendő kikészités, kijavitás vagy feldolgozás végett kivitetnek és az illető vámkülzetekből kikészitve, kijavitva vagy feldolgozva a vámterületre ismét behozatnak, a 2. pont alatt felsorolt feltételek mellett.

4. Árúk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek a vámterületről külföldi vásárokra vagy bizonytalan eladásra kivitetnek és eladatlanul ismét visszahozatnak.

Az ezen forgalmi könnyitéseket (1-4) illető ellenőrzési szabályok rendeleti uton fognak megállapittatni.

Oly árúk, melyek eladás végett külföldre küldettek és előre nem látott akadályok miatt eladatlanul visszaérkeznek, a nélkül, hogy külföldön szabad forgalomba kerültek volna, az isméti behozatalkor az illetékes pénzügyi hatóság különös engedélye folytán a beviteli vámdij fizetése alól felmenthetők.

X. CZIKK

A határszéli kerületben vámmentesek:

1. a vámhatár által átszeldelt földbirtokok gazdasági forgalmában, az e birtokokhoz tartozó gazdasági állatok, és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag, továbbá az e birtokokon nyert földmivelési és állattenyésztési termények;

2. a határon át legeltetésre vagy munkára bejövő, illetőleg visszajövő állatok, valamint a legeltetés ideje alatt nyert termények, ugymint: vaj, sajt és az időközben megszaporodott állatok is.

XI. CZIKK

A vezénylő pénzügyi hatóságok méltánylást érdemlő és bizonyitványokkal teljesen igazolt viszonyok esetében megengedhetik, hogy vámmentesen vagy mérsékelt vámdij fizetése mellett behozhatók a következő árúk:

1. a különböző hitfelekezetek szegény templomai és egyházai számára rendelt szertartási tárgyak, és az ily templomok és egyházak épitésére és felállitására való anyagok:

2. élelmiszerek, ruházatok és épitési anyagok, melyek tűzvész vagy más elemi csapás által károsult belföldi lakosoknak, életük fentartására vagy házaik fölépitése vagy helyrehozására ajándékban küldetnek;

3. a régi, és használat jeleit magukon viselő tárgyak, melyeket vagyontalan egyének külföldről ajándékul kapnak.

XII. CZIKK

Az oly nemzetközi egyezmények alkalmával, melyek által vasuti csatlakozások biztositására egy közös határ- és üzleti váltó-állomás a vámhatáron belül állapittatik meg, a kormány arra hatalmaztatik föl, hogy a vámmentes bevitelt a következő tárgyak számára biztosithatja:

a) a váltóállomás épitéséhez és üzleti berendezéséhez, valamint az állomás és a vámhatár között fekvő csatlakozási pályához szükséges anyagok, felszerelések és egyéb tárgyak számára, a mennyiben az idevágó munkák szerződésszerű elvállalása folytán, mindezeknek szolgáltatása a külföldi hatóságok vagy a külföldi vasuti vállalat kötelességében áll;

b) a külföldi vasuti vállalattól magára vállalt üzleti szolgálat ellátásához (beleértve a jókarbantartást is), valamint a külföldi határhivatalok hivatalos szolgálatához szükséges üzleti tárgyak, eszközök és fogyasztási anyagok számára, a mennyiben azok e czélokra szükségeseknek bizonyulnak;

c) a külföldi vasuti igazgatósághoz vagy a szomszéd államnak érdekelt hatóságaihoz tartozó és a vámterületen belől állomásozó hivatalnokok s szolgálattevők költözködő holmijának s szolgálati szereinek számára.

XIII. CZIKK

A vámtarifában kitett vámdijak, ideértve a mérő-, pecsét- és czédulapénzt is, aranyban fizetendők.

Külön rendeletek fogják meghatározni azt, mily feltételek alatt szabad ezüstöt is a vámok fizetésénél használni.

Az ez esetben fizetendő pótlék az aranynak a megelőző hónapban elért átlagos árfolyama alapján, rendeleti uton, havonként fog meghatároztatni és közzététetni: ugyanez uton fog meghatároztatni a bel- és külföldi aranypénznek aranyforint értéke is, mely értékben azok vámfizetéseknél elfogadtatnak és adatnak.

XIV. CZIKK

A vámilletékek felszámitásakor az egy félkrajczárnál kisebb tört részek számba nem vétetnek, a félkrajczár s a nagyobb tört azonban egész krajczárnak veendő.

XV. CZIKK

A tarifában minden egyes tételre kiszabott dijakon (vámokon, engedélyi illetékeken, fogyasztási adópótlékokon) kivül a vámeljárásnál következő mellékilletékek fizetendők:

1. A mérlegpénz, és pedig 5 krajczárjával 100 kilogrammnyi teljsúly után, oly árúknál, melyek hivatalból vagy a fél kivánatára méretnek meg.

A súlynak számvetési uton való kitudásáért, próbamérésekért és magánmérlegen történt mérésért, mint például a vasuti pályaudvarokon történő vámkezelésnél, mérlegpénzt nem kell fizetni.

A mérlegpénz kiszámitásánál 50 kilogrammnál kisebb súlyrészek számba nem vétetnek, 50 kilogramm s annál nagyobb súlyrészek azonban 100 kilogrammnak számittatnak.

Ha az árú összes súlya 50 kilogrammnál kisebb, mérlegpénzül 3 krajczár fizetendő.

2. Pecsétdij: és pedig minden alkalmazott egyes ólompecsétért 2 krajczár, és minden alkalmazott egyes viaszpecsétért 1 krajczár.

A kisérő jegygyel való ellenőrzés alatt átvitelre utalt árúk pecsétdijt nem fizetnek. A hajók, vasuti kocsik stb. rakodó helyének vámhivatalos elzárásáért sem jár pecsétdij.

3. Czédulapénz és pedig 10 krajczár a külföldi vámolatlan árúkról kiállitott kisérő jegynek ama példányáért, mely a félnek kiszolgáltatandó.

Ha az eredetileg átvitelre szánt árúnál utóbb beviteli czélt vallanak be, a mellékilletékek utólag fizetendők.

A vámvonalat érintő belforgalomban, valamint az ellenőrző eljárásnál sem pecsétdij, sem czédulapénz nem fizetendő.

4. Raktárdij a hivatalos raktárakban elhelyezett árúkért és pedig a helyi és egyéb viszonyok tekintetbevételével külön rendelet által megállapitandó összegben, mely azonban a teljsúly minden 100 kilogrammja után egy-egy napra rendszerint 1.6 krajczárnán nem nagyobb.

Ha rendkivül sok a raktárba elhelyezendő árú, a teljsúly 100 kilogrammja után egy-egy napra a raktárdij 2.4 krajczárig emelhető.

A mi a hivatalos helyiségen kivül teljesitett hivatalos cselekményekért járó költségek megtéritését, az árúk hivatalos kiséréseért fizetendő illetékeket, valamint a külön vizi vámdijakat, a kikötő- és hajózási dijakat illeti, megmaradnak az eddigi határozatok.

Az egy krajczárnál kisebb részek fizetésére nézve a mellékilletékeknél is a XIV. czikkben foglalt határozatok érvényesek.

XVI. CZIKK

A göngysúlynak megállapitása és megváltoztatása a forgalomban szokásos csomagolási módokra s az abbeli súlyviszonyokra való tekintettel rendeleti uton fog történni. Oly árúknál, melyeknek 100 kilogrammjáért 3 frtnál nagyobb vám nem fizetendő, valamint a folyadékokat közvetlen magukba foglaló edényeknél semmi göngysúly néven való levonásnak nincs helye.

XVII. CZIKK

Jelen törvény 1879. évi január 1-én lép életbe. Ezen nappal megszünik az 1853. évi deczember 5-éről szóló vámtarifa, továbbá az 1865. évi junius 30-áról szóló ideiglenes vámtarifa, valamint minden arra vonatkozó törvény és rendelet, a mennyiben a jelen törvénynyel ellenkezik.

XVIII. CZIKK

Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatnak meg.

Az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifája

Osz-
tály
Sza-
kasz
Az árú megnevezése
BEVITELI VÁMTARIFA
I Gyarmatárúk és déli gyümölcs:
1 Kákáo
2 Kávé
3 Füszerek
4 Déli gyümölcsök
5 Thea
6 Czukor.
II 7 Dohány és dohánygyártmányok.
III Kerti és mezei termények:
8 Gabona, hüvelyesek, rizs, liszt és őrlemények
9 Növények, és (más szakaszokban föl nem emlitett) növényrészek.
IV Állatok és (más szakaszokban elő nem forduló) állati termények:
10 Halak, kagylós és más vizi állatok
11 Vágó- és igásmarha
12 Vad, szárnyas és más állatok
13 Nyers bőrök
14 Haj, szőr, sörte és toll
15 Hús, viasz, sajt, méz és (más szakaszokban nem foglalt) állati termékek.
V Zsiradék és zsiros olajok:
16 Zsiradék
17 Zsiros olajok.
VI Italok és eledelek:
18 Sör és méhsör
19 Eczet
20 Égetett szeszes folyadékok
21 Bor és mesterséges borok
22 Eledelek.
VII Tüzelő-, épitő- és műanyagok:
23 Fa, szén és tőzeg
24 Esztergályos- és faragóanyagok
25 Ásványok.
VIII Gyógyszer-, illatszer-, festő- és cserzőanyagok, mézgák és gyanták:
26 Gyógyszer- és illatszeranyagok
27 Festő és cserző anyagok
28 Mézgák.
IX Szövő és kötőanyagok és fonalak:
29 Pamut
30 Pamutfonalak
31 Len, kender, juta
32 Lenfonalak
33 Gyapju
34 Gyapjufonalak
35 Selyem.
X Szőtt és kötött árúk, ruházatok és pipereárúk:
36 Pamutárúk
37 Lenárúk
38 Gyapjúárúk
39 Selyemárúk
40 Ruházatok és pipereárúk.
XI Árúk sörtéből, háncsból, kákából, kókuszdiórostból, füből, nádból, szilánkból, széknádból és szalmából, valamint papiros és papirosárúk:
41 Kefekötő- és szitakötőárúk
42 Árúk háncsból, kákából, kokusdió-rostból, füből, nádból, szilánkból, széknádból és szalmából
43 Papiros és papirosárúk.
XII Kaucsuk- és guttapercsa-, viaszos vászon-, bőr- és szücsárúk:
44 Kaucsuk és guttapercsa, valamint azokból való árúk
45 Viaszos vászon és viaszos tafota
46 Bőr és bőrárúk
47 Szűcsárúk.
XIII Fa-, csont-, üveg-, kő- és agyagárúk:
48 Fa- és csontárúk
49 Üveg és üvegárúk
50 Kőárúk
51 Agyagárúk.
XIV Fémek és fémáruk:
52 Vas és aczél
53 Vas- és aczélárúk
54 Nemtelen fémek
55 Fémárúk
56 Nemes fémek.
XV Kocsik, szánok és hajók:
57 Kocsik és szánok
58 Hajók.
XVI Mü- és hangszerek, gépek és apróárúk:
59 Mű- és hangszerek bármily anyagból
60 Gépek és géprészek
61 Apróárúk.
XVII Konyhasó, vegyészeti árúk, gyógy-, festő- és gyujtószerek:
62 Konyhasó
63 Vegyészeti segédanyagok
64 Vegyészeti árúk, gyógy- és festő szerek
65 Gyertya és szappan
66 Gyujtószerek.
XVIII 67 Irodalmi és műtárgyak.
XIX 68 Hulladékok.
KIVITELI VÁMTARIFA
Rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok.

BEVITELI VÁMTARIFA

I. Gyarmatárúk és déli gyümölcs

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.

1 Kákáo:
13 ládákban és keményfa-dongájú hordókban
Kákáo-bab és kákáo-hüvely 100 klgr. 16.- 10 másféle hordókban
9 kosarakban
3 zsákokban és zsákfélékben
17 200 kilogrammnál kisebbsúlyú ládákban

2 Kávé.
a) nyers kávé


100 klgr.


24.-
12 200 kilogramm v. annál nagyobb súlyú ládákban, továbbá keményfa-dongájú hordókban
10 másféle hordókban
9 kosarakban
7 háncs-zsákokban (fardi)
2 zsákfélékben
20 hordókban és ládákban
b) pörkölt kávé 100 klgr. 30.- 13 kosarakban
6 zsákfélékben
c) kávépótló (pörkölt vagy őrölt katáng is) 100 klgr. 6.- 13 hordókban és ládákban
3 Füszerek:
a) bors, szintúgy hosszú bors, paprika és fehér bors, törött borshulladék, szegfűbors (piment), csillagos ánizs, gyömbér, kardamom, guinea-bors

100 klgr.


24.-


16 hordókban és ládákban
b) szegfűszeg, szintúgy magszegfü, szerecsendióvirág (mucis), szerecsendió, fahéj (valódi fahéj, kasszia-fahéj, malabar-fahéj, indiai fahéj fahéjvirág)

100 klgr.


40.-
9 kosarakban
4 zsákfélékben
c) sáfrány, vanilia 100 klgr. 60.-
4 Déli gyümölcsök:
a) frisfüge, szentjánoskenyér, gesztenye, lazeruoli, fejtetlen czirbolyamag (pignoli), zsidóalma, narancs- és czitromhéj; éretlen apró narancs; sós vizbe rakott limoni, czitrom és narancs; fris vagy besózott olajbogyó



100 klgr.




2.-
20 szénába s más effélébe (de nem puszta gyékénybe vagy vászonba) csomagolt hordókban és ládákban
13 másféle hordókban és ládákban, valamint kosarakban
b) aszalt füge, gránátalma, fejlett czirbolyamag (pignoli), aszúszőlő, aprószőlő és mazsola-szőlő
100 klgr.

6.-
6 zsákfélékben
9 fadobozokban és efféle
Jegyzet.
Egészen vagy félig megromlott, szintúgy emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná tett s ipari czélokra szánt aszuszőlő, aprószőlő és mazsolaszőlő vagy aszúfüge, 100 klgr-ért 40 kr.
kisebb ládákban
11 fadobozokban és efféle kisebb ládákban, egyszerü vászonboritékba, nád-, szalma- vagy háncs- gyékénybe csomagolva
c) czitrom, limóni, narancs
Jegyzet.
Czitrom, limóni és narancs megolvasva
100 darabért 1 frt 60 kr.
Ha a fadobozokba vagy efféle kisebb ládákba csomagolt tárgyak még külön hordókban, ládákban
d) datolya (törökszilva), mandula, pisztácz 100 klgr. 15.- vagy kosarakban foglaltatnak, ezen boritékok számára is a fentebb megjelölt göngysúlyszázalékok levonandók és pedig az összes teljsúlyból.
5 Thea: 100 klgr. 50.- 23 ládákban
Nyers czukornál és lisztczukornál, valamint törött czukornál:

6 Czukor:
13 keményfa-dongájú hordókban és ládákban
a) nyers czukor a hollandi standard 19 számán alul; czukoroldatoka; keményitőczukor (szőlőczukor) szilárd állapotban

100 klgr.


15.-
10 másféle hordókban
8 nem-európai nádfonadékokban (kanasser, kranjans)
b) nyers czukor a hollandi standard 19. száma és azon fölül; finomitott czukor
100 klgr.

20.-
7 másféle kosarakban
4 zsákfélékben.
c) szörp; keményitőczukor (szőlőczukor) hig állapotban, melasse
100 klgr.

6.-
Másféle czukornál:
14 keményfa-dongájú hordókban
Jegyzet a 6. szakaszhoz. 13 ládákban
A fogyasztási adók a vámtételekben benfoglaltatnak. 10 másféle hordókban
7 kosarakban
4 zsákfélékben.
Szörpnél:
11 burokhordókban

II. Dohány és dohánygyártmányok

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
7 a) nyers dohány, azaz feldolgozatlan
dohánylevelek, szintúgy dohányormók,
dohányszárak és dohányvirágok


100 klgr.


21.-
12 ládákban, hordókban, seronokban és kanasserekben
9 másféle kosarakban
(Csak külön engedély mellett) 4 zsákfélékben
b) dohánygyártmányok, azaz dohány tekercsekben, szétgöngyölitett vagy ormózott levelekben, vagy vágott dohány, burnótnak előkészitett dohány, dohányliszt, dohányhulladék, szivar, burnót: szintúgy a dohánylevelek száraiból és ormóiból készült papiros



100 klgr.




52.50
16 hordókban és ládákban
13 kosarakban
6 zsákfélékben
Szivaroknál:
24 kis faládákban
(Csak külön engedély mellett) 12 kis lemezpapiros-ládákban
Jegyzet.
Külön engedély esetében következő engedélyilletékek fizetendők:
vagy kosárkákban
Ha a kis faládákba, lemezpapiros-ládákba vagy kosárkákba csomagolt
1. Szivarok- és szivarkákért 500 tiszta súlyú gramm
után 5 frt 50 kr.
szivarok még külön hordókban, ládákban, kosarakban vagy
2. más dohánygyártmányokért 500 tiszta súlyú gramm
után 4 frt 20 kr.
zsákfélékben foglaltatnak: ezen esetre szabadságában áll a félnek,
3. nyers dohányért 500 tiszta súlyú gramm után
3 frt 50 kr.
vagy a szivaroknak kettős boritékokkal együtt mért összes súlyát,
A dohány és dohánygyártmányok a most felsorolt alosztályok szerint is bevallandók. vagy ezen teljsúly mellett a kis faládák, lemezpapiros-ládák v. kosárkák teljsúlyát külön is bevallani.
Az első esetre az elől emlitett göngysúlyszázalékok is levonhatók és pedig az összes teljsúlyból az utóbbi esetre azonban a göngysúly csak 24, illetőleg 12 százaléknak vehető.
Egyes, puszta vászonnal bevont ládácskák, lemezpapiros-ládák vagy kosárkák báloknak nem tekinthetők.

III. Kerti és mezei termények

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
8 Gabona, hüvelyesek, rizs, liszt és őrlemények:
a) buza, tönköly, kétszeres, rozs, árpa, maláta, zab, tengeri (kukoricza), tatárka (pohánka), köles, bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse, bükköny

100 klgr.


vámm.
b) rizs
1. fejtett 100 klgr. 100 klgr. 2.-
2. fejtetlen, rizshulladék 100 klgr. -.60
c) liszt és őrlemény (darált, törött, és hántott szemek; kása, dara, apródara)
100 klgr.

vámm.
Jegyzet.
Rizs, Olaszország határain át Tirolba való behozatalnál 100 klgr.-ért 1 frt.
9 Növények, és (más szakaszokban föl nem emlitett) növényrészek:
a) friss kerti termények, friss mezei termények, friss gyümölcsök.
b) élő növények, szintúgy cserepekben és vedrekben: gabona kévékben, hüvelyesek szárastul, széna, szalma, káka, pálmalevelek, katángyökér (cichoria), ánizs, koriander, édes kömény, kömény, olajmag, lóheremag, mustármag, mustárpor vagy őrlött mustár (hordókban és effélékben): külön meg nem nevezett növények és növényrészek friss állapotban, vagy száritva





100 klgr.






vámm.
c) 1. elkészitett kerti és mezei termények és pedig: főzelékek s káposztafajok, burgonya és répanemüek, ennivaló gyökerek, gombák (ideértve a szarvasgombát is) száritva, sajtolva, aszalva, szétvagdalva, porrá törve, v. más módon apritva, sózva, hordókban eczetbe rakva
2. elkészitett gyümölcs, és pedig száritott, aszalt, szétvagdalt, porrá tört vagy más módon apritott gyümölcs: czukor nélkül befőzött gyümölcsiz (Leckwar): száraz dió és mogyoró, szintúgy dióbél és mogyoróbél.
3. külön meg nem nevezett növények és növényrészek elkészitve, és pedig porrá törve, vagy máskép apritva vagy festve

100 klgr.


1.50
Jegyzet.
A c) vámtétel alatt felsorolt tárgyak pléhszelenczékbe és effélékbe légmentesen foglalva, vagy máskép mint a felsorolt módokon elkészitve vagy szelenczékbe, üvegekbe, palaczkokba és effélékbe becsinálva, finom eledeleknek tekintendők.
13 hordókban és ládákban
d) komló, szintúgy komlóliszt (lupulin) 100 klgr. 5.- 9 kosarakban
4 zsákfélékben

IV. Állatok és (más szakaszokban elő nem forduló) állati termények

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
10 Halak, kagylós és más vizi állatok:
a) friss halak, folyóvizi és pataki rákok, friss csigák 100 klgr. 1.-
b) besózott vagy füstölt heringek 100 klgr. 2.-
c) külön meg nem emlitett halak, sózva, füstölve, száritva 100 klgr. 4.- 13 hordókban, ládákban s másféle
d) marinált halak; káviár és káviárfélék, tengeri kagylós és héjas állatok (p. o. osztrigák, homárok, ollótlan rákok), teknősbéka

100 klgr.


6.-
födővel födött faedényekben (kádakban s effélékben)
10 földetlen faedényekben
9 kosarakban
6 zsákfélékben
Jegyzet
a 10. b), c) és d) vámtételekhez:
1. halak, kagylós és más vizi állatok, szintúgy káviár pléhszelenczékbe és effélékbe légmentesen foglalva, vagy máskép mint a felsorolt módokon elkészitve, vagy szelenczékbe, üvegekbe és palaczkokba becsinálva, finom eledeleknek tekintendők.
2. Az elkészitett halaknak útközben szükséges megnedvesitésére szánt és a halakkal együtt, de külön edényekben szállitott sóslé (salamoja), ha a halak összes teljsúlyának 10%-át teszi, a vám külzetekből való behozatalnál vámmentes, a külföldről való behozatalnál azonban a halakéval egyenlő vámot fizet.
Minden más sólúgnak, valamint az emlitett 10 százaléknál nagyobb súlyú sóslének a behozatala és átvitele tilos.
11 Vágó és igásmarha:
a) ökör és bika darab 4.-
b) tehén darab 1.50
c) fiatal marha (tinó és üsző) darab -.75
d) borju darab -.40
e) juh és kecske (szintugy kos, ürü és bak) darab -.30
f) bárány és gödölye darab -.20
g) sertés darab 2.-
h) malacz (10 klgr.-nál nem nehezebb) darab -.30
Jegyzet
a 11. a)-h) vámtételeihez.
Vágómarha leölve, még bőröstül és belestül is, húsnak vétetik.
i) ló és csikó darab vámm.
k) öszvér és szamár darab 2.-
12 Vad, szárnyas és más állatok:
a) mindennemü vad és szárnyas, eleven vagy holt,- a megejtett szarvas, őz, zerge és vaddisznó kivételével
darab

vámm.
b) méhköpük eleven méhekkel darab vámm.
c) külön meg nem nevezett állatok darab vámm.
13 Nyers bőrök
(frissen vagy száritva, szintugy sózva vagy meszezetten, de tovább ki nem készitve)


100 klgr.


vámm.
14 Haj, szőr, sörte és toll:
Mindennemü szőr és haj, nyersen vagy elkészitve (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy páncolva, szintugy fürtökbe rakva); sörte; külön nem nevezett toll (szintugy ágy tollu, nyers vagy elkészitett tollszárak [irótollak]); meg nem munkált disztollak



100 klgr.




vámm.
15 Hús, viasz, sajt, méz és
(más szakaszokban nem foglalt)
állati termékek:
a) fris és elkészitett hús
(és pedig sózott, száritott, füstölt, páczolt)

100 klgr.

3.-
Jegyzet.
Füstölt, páczolt hús a Dalmácziából való behozatalnál a szabályszerü feltételek alatt 100 klgr. 1 frt 80 kr.
b) kolbász (szintúgy véres, májas- és szalonnáshurka) 100 klgr. 20.- 16 ládákban és hordókban
Jegyzet 9 kosarakban
a 15. a) és b) vámtételekhez. 6 zsákfélékben
1. Hús alatt megejtett szarvas, zerge, őz és vaddisznó is értendő.
2. Friss, sózott, száritott, füstölt, páczolt, szintugy befőzött (bepárolt) hús, még az esetben is, ha pléhszelenczékbe és effélékbe légmentesen berakva fordúl elő, a) szerint vámozandó.
c) fehér, sárga és festett viasz (szintúgy növényviasz), viaszsonkoly; szivacs
100 klgr.

5.-
13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
6 zsákfélékben
d) sajt
Jegyzet
100 klgr. 9.- 16 50 kilogramm vagy annál nagyobb súlyú ládákban
A Rumániából érkező sózott tehén- és juhtúró (edényekbe rakva, vagy ökörhólyagokba vagy juhbőrökbe tömve), szintugy a gomolyákban előforduló rumániai brinza, továbbá a Dalmácziából érkező juhtúró a fennálló feltételek alatt 100 klgr. 3 frt. 13 50 kilogrammnál kisebb súlyú ládákban
11 hordókban és vedrekben
8 kosarakban
6 zsákfélékben
e) mindennemü tojás; tej (szintúgy aludttej és tejföl); tehéntúró és egyéb édes túró
100 klgr.

vámm.
f) 1. méz, méhköpük mézestül és viaszostul;
2. friss, sózott vagy száritott hólyagok és belek: aranyverő hártya; belekből készült kötelek;
3. kitömött állatok;
4. külön meg nem nevezett állati termékek 100 klgr. vámm.

V. Zsiradékok és zsiros olajok

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
16 Zsiradék:
a) friss, sózott, olvasztott vaj; disznózsir és lúdzsir; szalonna
100 klgr.

8.-
13 hordókban, ládákban, fazekakban és vedrekben
b) stearin, stearinsav; palmitin, paraffin,
ceresin; czetvelő

100 klgr.

3.-
9 kosarakban
6 bőrökben, belekben és zsákfélékben
c) faggyú 100 klgr. vámm.
d) 1. halzsir; 100 klgr.
2. külön meg nem nevezett zsiradék és zsirkeverék 100 klgr. 1.-
17 Zsiros olajok:
a) zsiros olajok, palaczkokban és korsókban 100 klgr. 10.- 24 ládákban
b) faolaj hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban 100 klgr. 4.- 16 kosarakban
Jegyzet
a 17. b) vámtételhez.
1. Faolaj hordókban és tömlőkben, ha a vámkezelés fővámhivatalnál történik, és ez alkalommal 100 kilogramm faolajhoz 1 kilogramm terpentinolajat vagy 130 gramm rozmarinolajat vegyitenek, 100 klgr. 80 kr.
2. A dalmácziai, isztriai és a quarneri szigetekbeli faolaj hordókban - ha behozatala az erre külön felhatalmazott hivataloknál történik - a fennálló feltételek alatt 100 klgr. 50 kr.
c) pálmaolaj (pálmavaj) és kókusdióolaj (kókusdióvaj) hordókban
100 klgr.

vámm.
d) repczeolaj, lenolaj, ricinusolaj és más külön meg nem nevezett zsiros olajok hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban

100 klgr.


1.50
Jegyzet
a 17. szakaszhoz.
1. Faolaj és a 17. d) vámtétel alatt emlitett olajok, ha a határforgalomban kannában nyilt korsókban, pléh vagy üvegpalaczkokban és hasonló el nem csukott edényekben hozatnak be, hordókban való faolajnak, illetőleg hordókban való külön meg nem nevezett zsiros olajoknak tekintendők.
2. Palaczkokban, korsókban vagy hasonló edényekben való zsiros olajok, ha legalább 25 kilogramm súlyúak, hordókban való zsiros olajoknak tekintendők.

VI. Italok és eledelek

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
18 Sör és méhsör:
a) hordókban 100 klgr. 3.-
b) palaczkokban és korsókban 100 klgr. 8.- 24 ládákban
Jegyzet. 16 kosarakban
A sör után szedett általános fogyasztási adó a vámtételben már benfoglaltatik.
19 Eczet:
a) hordókban 100 klgr. 3.- 24 ládákban
b) palaczkokban és korsókban 100 klgr. 8.- 16 kosarakban
20 Égetett szeszes folyadékok:
a) borszesz (alkohol) és mindennemü pálinka,
kevert pálinkafélék is; arrak; rum
(a fogyasztási adóval együtt)


100 klgr.


24.-
24 ládákban csak ha palaczkokban hozatnak be
16 kosarakban csak
b) likőrök, puncseszenczia és más édesitett
szeszes folyadékok
(a fogyasztási adóval együtt)


100 klgr.


40.-
ha palaczkokban hozatnak be
11 burokhordókban
21 Bor és mesterséges borok,
szintúgy gyümölcsbor, must és gyümölcsmust:
24 ládákba n csak a palaczkokban hozatnak be
a) hordókban
b) palaczkokban
100 klgr.
100 klgr.
12.-
20.-
16 kosarakban csak ha palaczkokban hozatnak be
Jegyzet
a 21 szakaszhoz.
16 kosarakban csak ha palaczkokban hozatnak be
1. a vámkülzetekből való borok a fennálló feltételek alatt 11 burokhordókban
2. borczefre a hordókban való bor vámjának felét fizeti.
Jegyzet
a 18-21. szakaszhoz.
Italok, melyek a határforgalomban kannákban, korsókban, pléhpalaczkokban vagy be nem szurkolt üvegpalaczkokban fordulnak elő, hordókban való italoknak tekintendők.
22 Eledelek
(más szakaszokban nem foglaltak):
a) közönséges kenyér, mind fehér, mind fekete; hajós kétszersült
100 klgr.

vámm.
b) 1. Sago és sago-pótló, tapioka, arrow-root;
2. ostya lisztből: gyümölcskenyér; kétszersült (a hajós kétszersült kivételével)
100 klgr.

5.-
c) tésztanemü (azaz metélt és hasonló nem sütött készitmények lisztből)
100 klgr.

6.-
d) tápláló anyagúl szolgáló oldékony készitmények, azaz húskivonat, sűritett leves és tej, gyermekliszt és effélék

100 klgr.


7.-
16 hordókban és ládákban
13 kosarakban
6 zsákfélékben
e) 1. elkészitett mustár (szintugy mustárpor [mustárliszt] hólyagokban, szelenczékben, palaczkokban, korsókban vagy staniolban)
2. olajba rakott ángolna és tinhal, hordókban
3. kápri 100 klgr. 15.-
f) finom eledelek, azaz:
1. csokoládé (őrlőtt kákáo, és kákáotészta is), nemkülönben csokoládé pótló és csokoládé gyártmányok; czukorba főtt; czukrosság; mindenféle sütemény;
2. palaczkokba, szelenczékbe és hasonlókba becsinált, gőzbe főtt vagy besózott, továbbá czukor-, méz-, olajba vagy egyébként berakott mindenféle gyümölcs, fűszer, főzelék és más külön meg nem nevezett ennivalók (gomba, szarvasgomba, szárnyas-állat, tengeri-állatok és effélék);
3. pástétomok, kocsonyák, mártások és másféle hasonló tárgyai a finomabb étkezésnek;
4. külön meg nem nevezett elkészitett eledelek 100 klgr. 16 hordókban és ládákban
13 kosarakban
6 zsákfélékben

VII. Tüzelő-, épitő- és műanyagok

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
23. Fa, szén és tőzeg:
a) tüzifa, szintugy fakéreg, rőzse, rőzsenyaláb, kötőfüz, galyak, kilugozott cser és cserpogácsa; közönséges (európai) szerszámfa, nyers állapotban vagy előkészitve, azaz fürészárú, hordófa, (donga) és nagyjából előkészitett mindenféle más szerszámfa, a furnir kivételével




1 köbm.





vámm.
b) nem európai szerszámfa (tuskók, deszkák és czölöpök) 100 klgr. vámm.
c) faszén, tőzeg és tőzegszén, ásványszén (kőszén), koksz, és ezen anyagokból való mindenféle mesterséges szilárd tüzelőanyag

100 klgr.


vámm.
24 Esztergályos és faragóanyagok
(más szakaszokban nem foglaltak):
1. borostyánkő (szintúgy borostyánkőgyuradék); gagát; tajték; hasitatlan, páczolatlan, festetlen széknád; finomabb botok és nádak; kokus- és coquilldió és kokusdióhéj; areka- és kasztadió; szarvak, szarúszeletek, szarvhegyek, karmok, lábak, paták; nyers halcsont:
2. elefántcsont és más állati fogak, csontok, békateknő, gyöngyház és más kagylók, nyers állapotban vagy csak hasitva, lapitva vagy szétvagdalva (táblákban vagy darabokban);
3. nyers korálok (fúrva is, de nem tisztitva vagy köszörülve)
100 klgr.

vámm.
25 Ásványok,
azaz nyers vagy csak nagyjából faragott vagy fürészelt kövek: földnemek és nyers ásványi anyagok, égetve, iszapolva vagy őrölve is; érczek, előkészitett állapotban is; mindezen tárgyak a mennyiben más szakaszokban nem foglaltatnak





100 klgr.





vámm.

VIII. Gyógyszer-, illatszer-, festő- és cserző-anyagok, mézgák és gyanták

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
26 Gyógyszer és illatszeranyagok:
a) 1. szürke ambra; castoreum; pézsma (moschus); czibet; pézsma-patkányfark; körisbogár;
2. pézsmamag; kákáovaj; tisztitott (finomitott) kámphor; kubéba; galanyagyökér (galgant); jalappagyanta; borostyánmegyviz; muscatbalzsam (muscatvaj); opium; medveczukor; lavendula-, narancs virág-, rózsa- és hasonló illatos vizek (borszesz nélkül); borostyánkő-, agancs-, kautsuk-, borostyán-, rozmarin- és fenyőmag-olaj





100 klgr.






6.-



13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
7 zsákfélékben
b) külön meg nem nevezett illó olajok: illatos eczet, zsiradék és olaj
100 klgr.

10.-
Jegyzet
Ha az a) és b) alatt emlitett eczetek, zsiradékok, olajok és vizek czimjegygyel, használati utasitással és más effélével ellátott edényekben fordulnak elő, a mi által illatszer árúknak mutatkoznak, az illatszerárúkra szóló határozmányok szerint vámozandók.
27 Festő- és cserző-anyagok:
a) 1. festőfa tuskókban;
2. festéshez vagy cserzéshez való héjak, gyökerek, levelek, virágok, gyümölcsök és effélék, szétvagdalva, őrölve vagy máskép apritva is; catechou (japáni föld); kino, cochenille, szilveszter, kermeszrovar, indigo, lacdye, orlean



100 klgr.




vámm.
b) festőfa felaprózva (azaz ráspolyozva, őrölve, szétvagdalva)
100 klgr.

-.50
c) 1. buzérkivonatok; garancine és garancinette; lackmus; nyers sepia hólyagokban;
2. gesztenyefa-kivonat, valamint külön meg nem nevezett cserzőanyagkivonatok
100 klgr.

1.50
d) orseille, persio és külön meg nem nevezett festőanyagkivonatok
100 klgr.

3.-
28 Mézgák
(szintúgy gyanták és mézga gyanták) és más külön meg nem nevezett növénynedvek, kátrány és kőolajok.
a) 1. közönséges gyanta; hegedügyanta; mindenféle kátrány (a barnaszénkátrány és a szénpalakátrány kivételével), szintúgy kátrány-kocsikenőcs; földviasz (ozokerit); aszfalt és más földi gyanták; földi szurok;
2. kopálgyanta; damargyanta; fehéritetlen sellak; gummi arabicum, gummigedda, gummi-senegal, gummigutti; tragant-gummi;
3. terpentinolaj, fenyőtülevél-olaj, szurokolaj, gyantaolaj, fenyőtülevél-kivonat, terpentin, lép (madárenyv)

100 klgr.


vámm.
b) külön meg nem nevezett mézgák, gyanták és mézgagyanták, természetes balzsamok és növénynedvek

100 klgr.


1.50
c) limoni- (czitrom-)lé 100 klgr. -.80
d) Kőolaj, továbbá barnaszén- és palakő kátrány:
1. nyers állapotban és előzetes finomitás vagy tisztitás nélkül világitásra nem használható:
aa) nehéz, melynek sürüsége 12 Reamur hőfok mellett, a tiszta viz sűrüségének 830 ezred részénél (foknál) nagyobb

100 klgr.


-.60
bb) könnyű, 830 és annál kisebb foku 100 klgr. 1.25
2. nyers állapotban, előzetes fimomitás vagy tisztitás nélkül világitásra használható
100 klgr.

3.-
3. finomitott vagy félig finomitott:
aa) nehéz, melynek sűrűsége 850 foknál nagyobb 100 klgr. 1.50
bb) könnyü, 850 és annál kisebb foku 100 klgr. 3.-
Jegyzet
Ipari czélokra oldó és kiválasztó szerekül való finomitott kőolaj (kivéve a világitási és zsiradék-iparra rendeltet), melynek sűrüsége 12 Reaumur hőfok mellett a tiszta viz sürüségének 770 ezred-részénél (fokánál) kisebb, a rendeleti uton meghatározandó feltételek és felvigyázat mellett 100 kilogramm 1 frt 50 kr.

IX. Szövő- és kötőanyagok és fonalak

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
29 Pamut:
a) nyers, gyaratolt, festett; pamuthulladékok 100 klgr. vámm. 18 ládákban és hordókban
b) pamutvatta 100 klgr. 5.- 13 kosarakban
Jegyzet 7 zsákfélékben
A gyapju- és selyemvatta is mint pamutvatta vámozandó.
30 Pamutfonalak
(szintúgy a lennel vegyesek is):
a) angol számozás szerint 12-ik számig, egyes vagy kettős fonalak:
1. nyers állapotban 100 klgr. 6.-
2. fehéritve vagy festve 100 klgr. 10.-
b) 12-ik számon felül egész a 30-ik számig, egyes vagy kettős fonalak:
1. nyers állapotban 100 klgr. 8.- 18 ládákban és hordókban
2. fehéritve vagy festve 100 klgr. 12.- 13 kosarakban
c) 30 számon felül, egyes vagy kettős fonalak: 100 klgr. 12.- 7 zsákfélékben
d) hármasával vagy többesével sodrott fonalak nyers állapotban, fehéritve vagy festve; szintugy a kisebb forgalom számára kiszereltek is

100 klgr.


20.-
e) szőtlen pamutbelek, akár viaszozva, akár nem 100 klgr. 12.-
31 Len, kender, juta
és más növényi fonóanyagok, a pamut kivételével, nyers állapotban, áztatva, törve vagy gerebenezve, szintugy hulladékaik; erdei pamut, erdei pamutvatta, tengerfű




100 klgr.




vámm.
32 Lenfonalak,
azaz fonalak lenből, kenderből, jutából, vagy egyéb növényi fonóanyagokból, a pamutot kivéve:
a) nyers állapotban
1. jutából 100 klgr. 1.50
2. lenből, kenderből vagy egyéb növényi fonóanyagokból (gépfonták)
100 klgr.

1.50
Jegyzet
Kézfonta fonalak vámmentesek.
b) fehéritve, szapulva vagy festve; czérnázott jutafonál 100 klgr. 5.- 13 ládákban és hordókban
c) czérnázva (a jutafonál kivételével) 100 klgr. 12.- 9 kosarakban
6 zsákfélékben
33 Gyapju,
nyers állapotban, mosva, fésülve, festve, fehéritve, őrölve és hulladékai


100 klgr.


vámm.
34 Gyapjufonalak,
azaz fonalak gyapjuból és egyéb állati szőrökből (szintúgy a lennel vagy pamuttal vegyesek is);
a) kemény fésüs fonál, nyers állapotban 100 klgr. 1. 50
b) külön meg nem nevezett gyapjufonál, nyers állapotban 100 klgr. 8.- 16 ládákban és hordókban
c) gyapjufonál, fehéritve, festve, szinnyomatosan vagy hármasával vagy többesével czérnázva
100 klgr.

12.-
11 kosarakban
6 zsákfélékben
35 Selyem:
a) selyemgubók, fonatban selyemhulladék 100 klgr. vámm.
b) 1. motolált (sodratlan szálselyem) vagy sodrott selyem, sem fehéritve, sem festve;
2. floretselyem (fonott selyemhulladék), szintúgy fehéritve, de nem festve; mindkettő (1. és 2.) czérnázva is, de egyéb fonóanyag nélkül

100 klgr.


vámm.
c) 1. selyem fehéritve vagy festve, vagy egyéb fonóanyaggal vegyesen;
2. floretselyem, festve vagy egyéb fonóanyaggal vegyesen
100 klgr.

22.-
16 ládákban és hordókban
11 kosarakban
7 zsákfélékben

X. Szőtt és kötött árúk, ruházatok és pipereárúk

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
36 Pamutárúk,
azaz szőtt és kötött áruk pamutból vagy pamut- és lenből, szintugy fém- vagy üvegszálakkal vegyesen, azonban selyem, gyapju vagy egyéb állati szőrök nélkül:
a) közönséges azaz 50-es számu s annál durvább fonálból készült szövetek borzolva és kikészitve is:
aa) közönséges sima szövetek, sávolyosan is, melyeknél 5 négyszög milliméterre 38 vagy annál kevesebb fonál esik:
1. nyers állapotban 100 klgr. 32.-
2. fehéritve vagy festve (a törökvörösre festett szövetek kivételével)
100 klgr.

40.-
3. tarkán szőve, szinnyomatosan vagy törökvörösre festve
100 klgr.

60.-
bb) közönséges mustrásszövetek, melyeknél 5 négyszög milliméterre 38 vagy annál kevesebb fonál esik:
1. nyers állapotban 100 klgr. 40.-
2. fehéritve vagy festve (a törökvörösre festett szövetek kivételével)
100 klgr.

50.-
3. tarkán szőve, szinnyomatosan, vagy törökvörösre festve
100 klgr.

70.-
cc) közönséges sűrű sima vagy mustrás szövetek, melylyeknél 5 négyszög milliméterre 38 fonálnál több esik:
1. nyers állapotban 100 klgr. 50.- 18 ládákban és hordókban
2. fehéritve vagy festve (a törökvörösre festett szövetek kivételével)
100 klgr.

60.-
13 kosarakban
7 zsákfélékben
3. tarkán szőve, szinnyomatosan, vagy törökvörösre festve
100 klgr.

80.-
b) finom sima vagy mustrás szövetek, azaz 50-es számunál finomabb, de a 100-as számunál (bezárólag) nem finomabb fonálból
1. nyers állapotban 100 klgr. 60.-
2. fehéritve vagy festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan
100 klgr.

90.-
c) legfinomabb sima vagy mustrás szövetek, azaz 100-as számunál finomabb fonálból készült szövetek, továbbá tüll, bobinet, petinet, a d) alatt emlitett függönykelmék és butorhálók kivételével, csipkék, himzett szövetek, fém- és üvegszálakkal vegyes árúk



100 klgr.




150.-
d) bársony és bársonynemü szövetek, felmetszett vagy metszetlen bolyhókkal, bobinetszerü függönykelmék és butorhálók; szalag-, paszománt-, gombkötő- és kötött árúk


100 klgr.



70.-
e) szőtt pamutbelek, hálószerü szövetek, hevederek, durva hálók és kötelek bélésnek való keményitett hálószövetek

100 klgr.


24.-
37 Lenárúk,
azaz szőtt, kötött és kötélverő árúk len-, kender-, juta és (a pamut kivételével) egyéb növényi fonóanyagból, továbbá asbestből, fém- vagy üvegszálakkal vegyesen, azonban selyem, gyapju és egyéb állati szőrök nélkül:
a) szürke csomagoló vászon, azaz sima, durva, fehéritetlen vagy egyszerüen mustra nélküli sávolyos szövet, kenderből vagy lenből, melynél 5 milliméterre 5 lánczfonálnál több nem esik, szintugy ilyen vászonból készült zsákok



100 klgr.




2.-
Jegyzet
Használatban volt jegyes zsákok, szürke csomagoló vászonból a visszakerülésnél vámmentesek.
b) közönséges lenárúk:
1. vászon, melynél 5 milliméterre 20 lánczfonálnál több nem esik, csinvat (ugynevezett két vagy több nyüstös); nyers állapotban, fehéritetlen, mustrátlan

100 klgr.


12.-
2. fehéritett, festett, tarkán szőtt, szinnyomatos lenárú: 13 ládákban és hordókban
aa) melynél 5 milliméterre legfeljebb 10 láncfonál esik 100 klgr. 20.- 9 kosarakban
bb) melynél 5 milliméterre 11-20 lánczfonál esik 100 klgr. 40.- 6 zsákfélékben
3. mustrás lenárúk, melylyeknél 5 milliméterre legfeljebb 20 lánczfonál esik
100 klgr.

40.-
c) finom lenárúk, azaz olyanok, melyeknél 5 milliméterre 20 lánczfonalnál több esik, nyersen, fehéritve, tarkán szőve, festve, szinnyomatosan, mustrásan

100 klgr.


80.-
d) battist, gaze, linons és egyéb ritkás szövetek 100 klgr. 120.- 18 ládákban és hordókban
e) csipkék, szegély-csipkék, himzett szövetek és fém- vagy üvegszálakkal vegyes árúk
100 klgr.

150.-
13 kosarakban
7 zsákfélékben
f) jutaszövetek
1. Zsák- és csomagolószövet, nyers állapotban, fehéritetlen, festetlen, mustrátlan, szintúgy egyszerüen sávolyozott, valamint ily szövetekből készült zsákok

100 klgr.


2.80
Jegyzet
Használatban volt jegyes zsákok jutából a visszakerülésnél vámmentesek.
2. láb- és kocsitakarók, átalszőnyegek és 1. és 3. alatt nem emlitett másféle jutaszövetek, szintúgy fehéritve, festve, szinnyomatosan és mustrásan

100 klgr.


12.-
Jegyzetek
1. Láb- és kocsitakarók és átalszőnyegek, melyek nem jutából, hanem egyéb növényi anyagokból készültek, mint az f) 2. alattiak vámozandók. 13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
6 zsákfélékben
2. láb- és kocsitakarók fonott vagy sodrott manillakenderből, de más anyag nélkül, festve is 100 kilogrammért 6 frt.
3. Butor- és ruhaszövetek, tapéták, valamint egyéb szövetek jutából más növényi fonóanyaggal - ide értve a pamutot is - vegyesen, a mennyiben a juta a fonálszánban túlnyomó, hasonlókép himzett vagy fémszálakkal vegyes jutaszövetek



100 klgr.




40.-
g) Kötélverő árúk:
1. fehéritetlenül, festetlenül: kötelek, alattságok, hevederek tömlők, vedrek, fehéritve is: mindezen árúk kátrányozva, enyvezve, firniszelve is

100 klgr.


3.-
2. fehéritve, az 1. szám alatt nevezettek kivételével, festve
100 klgr.

12.-
h) paszománt-, gombkötő-, szalag- és kötött árúk 100 klgr. 80.-
38 Gyapjúárúk,
azaz valamennyi szőtt és kötött árúk, továbbá nemezek, gyapjuból vagy más állatszőrökből, tisztán, vagy fém- vagy üvegszálakkal és más szövő- és kötőanyaggal vegyesen is, azonban selyem nélkül:


13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
6 zsákfélékben
a) pokróczok, szürposztó, matrózposztó (sigona), darócz, sajtóposztó; kutya-, borju-, vagy marhaszőrből készült szövetek és fonadékok; lószőrből készült szitafenekek, kötelek, alattságok, festetlen hálószerü szövetek és hálók; kalaphulladékok, posztószélek, állatszőrből készült durva nemez (szintúgy szabva, kátrányozva vagy fénymázozva); lazán zilált kallatlan nemez (kalapnemez)






100 klgr.







9.-
b) lábszőnyegek, a mennyiben a) alá nem foglaltatnak; gyapjuból készült nemez és nemezárúk, szinnyomat nélkül; hevederek

100 klgr.


30.-
c) külön meg nem nevezett gyapjúárúk:
1. négyszögméterenként 600 gramnál nagyobb súlyúak 100 klgr. 40.-
2. négyszögméterenként 450-600 gram súlyúak 100 klgr. 60.-
3. négyszögméterenként 450 gramnál kisebb súlyúak 100 klgr. 80.-
Jegyzet
a c)
2 és 3-hoz.
18 ládákban
13 kosarakban
Egészen pamutlánczzal szőtt, egyszinű, mustrátlan, posztószerűen elkészitett négyszögméterenként 300-600 gramm súlyú szövetek 100 klgr. 50 frt. 7 zsákfélékben
d) bársony és bársonynemű szövetek; szinnyomatos nemez, szövetek és nemezárúk; szalag-, paszománt-, gombkötő- és kötött árúk

100 klgr.


80.-
e) ritkás gyapjú-szövetek 100 klgr. 100.-
f) 1. csipkék (csipkekendők), himzett gyapjúszövetek, fém- vagy fonott üvegszálakkal vegyes árúk;
2. sálok, sálszerü szövetek 100 klgr. 150.-
39 Selyemárúk,
azaz selyemből vagy floretselyemből készült szőtt és kötött árúk és pedig tisztán selyemből vagy más szövő- és kötőanyaggal, fém- vagy üvegszálakkal vegyesen:
a) finomak, tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk, csipkék (csipkekendők), himzett szövetek, fém- v. üvegszálakkal vegyes szövetek

100 klgr.


300.-

22 ládákban
13 zsákfélékben
b) közönségesek, azaz az a) alatt nem emlitett árúk, melyekben egyéb szövő- és kötőanyagokon kivül selyem vagy floretselyem is van:
1. mustrás szövetek; szinnyomatos vagy ritkás szövetek; szalag-, gombkötő- és paszomántárúk
100 klgr.

200.-

20 ládákban
2. sürü sima szövetek; bársony és bársonynemü szövetek; sálok és sálszerü szövetek; kötött árúk
100 klgr.

150.-
7 zsákfélékben
Jegyzetek
1. Selyemhulladékból való nyers fonalú egészen durva szövetek, melyek szürke boriték-vászonhoz hasonlitanak és sajtolókendőre, törülő ruhára s effélére valók; 100 klgr. 24 frt.
2. Olyan kelme, melyben csak a mustra vagy díszités selyem, de tulajdonképeni szövetében sem a láncz, sem a vetőlék nem az, selyemárúnak nem tekintetik, hanem minőségéhez képest a megfelelő pamut-, len- vagy gyapjú-árúk közé sorolandó.
3. Selyem, mely más fonóanyagból készült fonálba úgy van belefonva, hogy azt kivülről nem takarja, az ily fonalakból készült szöveteknél számba nem vétetik.
40 Ruházatok és pipereárúk
csupán szőtt és kötött árúkból, egyedül vagy más anyagokkal összeköttetésben:
a) mesterséges virágok, azaz kész virágok szőtt és kötött árúkból vagy egyéb anyagokkal kapcsolatban; megkészitett disztollak

100 klgr.


170.-
b) mesterséges virágrészek, azaz egyes levelek, szárak, virágporszálak, himporszálak, egybe nem illesztve és a nélkül, hogy az egész virágnak lássék

100 klgr.


70.-
20 ládákban
c) kalapok:
1. férfi-kalapok selyemből és mindenféle más szövetből; gibus; fölszerelve is
100 klgr.

130.-

20 ládákban
2. férfi-kalapok nemezből (gyapju- vagy más szőrből készült)
100 klgr.

90.-
13 kosarakban
7 zsákfélékben
3. külön meg nem nevezett kalapok, szerelve és diszitve
darab

-.50
Jegyzet
Kalapnak formált nemez, szintúgy kalapnak való nemez, süveg alakban 100 klgr. 40 frt.
d) külön meg nem nevezett ruházatok és pipereárúk főalkatrészük szerint fizetnek vámot, mely azonban még 20 százalékkal megtoldatik. 20 ládákban
13 kosarakban
7 zsákfélékben
Jegyzet. 13 kosarakban
1. Ha kétséges, vajjon a ruházat vagy pipereárú több alkatrészei közül melyik a főalkatrész, vagy hogy a főalkatrész mely vámtétel alá tartozik, a vám kiszámitására a kérdéses vámtételek közül a magasabb szolgál.
A külön meg nem nevezett ruházatok és pipereárúk bevallásánál főalkatrészeiket is be kell vallani.
Jegyzet
a X. osztályhoz.
1. Ruházatok, melyek el nem készitve csak kiszabott darabokban érkeznek, továbbá ágyi ruha, asztali s egyéb háztartási ruhanemüek, mindezen árúk, ha más anyag nélkül valók, nem vámozandók ruházatokul vagy pipereárúkul.
A fehérnemü a ruházathoz tartozik.
2. Tollal vagy egyébbel töltött ágynemü (vánkos, matrácz, szalmazsák stb.) úgy vámozandó, hogy súlyának 2/3-ada töltelékére, 1/3-ada pedig szövetére számittatik.

XI. Árúk sörtéből, háncsból, kákából, kokusdió-rostból, fűből, nádból, szilánkból, széknádból és szalmából, valamint papiros és papirosárúk

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
41 Kefekötő és szitakötőárúk:
a) közönségesek:
1. Sörtéből és más állati vagy növényi anyagokból, a szőr- és hajból valók és a 42. a) 2. alatt emlitett kefék és seprők kivételével; festetlen tollakból készült porseprők; mindezen tárgyak páczolatlan, fénymázatlan, lirniszetlen, festetlen fával vagy ilyféle vassal kapcsolatban is;
2. efféle kész fa-sziták fafonadékból vagy vasdrótból készült fenekekkel, faszitafenekek
100 klgr.

2.-
b) finomak:
1. árúk szőrből és hajból, festett tollakból készült porseprők, akár magukban, akár más anyagokkal kapcsolatban, valamint külön meg nem nevezett valamennyi kefekötő- és szitakötő-árúk egyéb mint az a) alatt emlitett anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben e miatt nem tartoznak a kaucsuk-, bőr- vagy apró-árúk közé;
2. dörzsölő- és lókefék szőtt és kötött árúkkal kapcsolatban
100 klgr.

12.-
20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
9 zsákfélékben
42 Árúk háncsból, kákából, kókusdió-rostból, füből, nádból, szilánkból, széknádból és szalmából:
a) 1. festetlen lábteritők és festetlen gyékények (kocsitakarók és effélék) háncsból, kákából, kokusdiórostból, fűből nemkülönben tengeri füből, nádból, széknádhulladékból, és szalmából;
2. kefék és seprők kákából, fűből, nádból, hangagyökérből vagy rizsszalmából, fénymázolatlan vagy fényezetlen fával kapcsolatban is


100 klgr.



1.-
b) hasitott széknád, nyers állapotban 100 klgr. -.50
c) 1. kalapok és sapkák faszilánkból szerelés nélkül;
2. szalmaszalagok (szalagnemü mindenféle szalmafonadékok) más anyagok nélkül
100 klgr.

2.-
d) 1. festett lábteritők és festett gyékények (kocsitakarók és effélék) háncsból, kákából, kokusdiórostból, fűből, nem különben tengeri fűből, nádból, széknádhulladékból és szalmából;
2. házi használatra való durva árúk pl. tálak, tányérok, kosarak s effélék, mindezen (1. és 2. alatt felsorolt) tárgyak fával kapcsolatban is;
3. páczolt, festett v fénymázozott (hasitott és hasitatlan) széknád
100 klgr.

5.-

16 ládákban és hordókban
e) külön meg nem nevezett fonadékok, minden egyéb anyagok nélkül teritők, a mennyiben a) és d) alá nem foglaltatnak



12.-
12 kosarakban
9 zsákfélékben
Jegyzet
Azért, hogy valamely teritő szőtt vagy kötött árúval van bélelve, vagy szegélyezve, vagy hogy kötőszálakkal van ellátva, mégis ezen vámtétel alá tartozik.
f) sparteriák, azaz selyem- vagy más fonalakkal, lószörrel vagy fémszálakkal átvont vagy átszőtt fonadékok egyéb anyagokkal kapcsolatban, is a mennyiben e miatt az apró árúk közé nem tartoznak


100 klgr.



50.-
20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
9 zsákfélékben
g) 1. kalapok és sipkák szalmából, nádból, háncsból, kákából, halcsontból és pálmalevelektől, szerelés nélkül

darab


-.20
2. kalapok és sipkák, az előbb emlitett anyagokból vagy faszilánkból, felszerelve
darab

-.40
Jegyzet
Szerelés alatt az árúnak csak béléssel, szalaggal és szegélylyel való ellátása értetik.
43 Papiros és papirosárúk:
a) 1. durva szürke csomagoló és szürke itatós papiros; simitatlan csomagoló papiros (enyvezett vagy enyvezetlen);
2. papiroslemez, szintúgy kőpapiroslemez, fényesitő papiroslemez, kátrányos papiroslemez (aszfaltnemez), fapép;
3. palapapiros és ebből készült táblák (egyéb anyagok nélkül), tajtkő-, üveg-, homok- és surlapapiros, tajtkő- és surlavászon

100 klgr.


vámm.
b) 1. csomagoló papiros simitott, festett, fénymázozott vagy kátrányozott, enyvezve is;
2. enyvezetlen közönséges papiros (durva szürke; félig fehér és festett); enyvezetlen nyomdapapiros;
3. formás művek kőpapirospépből, aszfaltból vagy hasonló anyagokból, mázolatlanul és fénymázolatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban is

100 klgr.


2.-
c) külön meg nem nevezett papiros, azaz a), b), d), és e) alá nem foglalt papiros, szintugy kőnyomatu, nyomtatott vagy vonalazott czimjegyek, czimczédulák, fuvarlevelek, számlák és efféléknek előkészitett papiros; szobafestő papiros



100 klgr.




3.-
d) arany- és ezüstpapiros és arany és ezüst mustrákkal ellátott papiros (valódi vagy nem valódi aranyozással vagy ezüstözéssel, szintugy bronzolva is); préselt vagy áttört papiros; szeletek ezen papirosnemekből; papiros tapeták



100 klgr.




12.-
e) papirosárúk: 16 ládákban és hordókban
1. árúk papirosból és papiroslemezből, szintugy papiros pépből vagy fapépből: 13 kosarakban
6 zsákfélékben
2. formás művek kőpapiros-pépből, aszfaltból vagy hasonló anyagokból, a mennyiben b) alá nem foglaltatnak;
3. árúk az előbb emlitett anyagokból, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt a kaucsuk-, bőr- vagy az apró-árúk közé nem tartoznak;
4. papiros és lemezpapiros vászonnal (pamutvászonnal is) ragasztva; abból készült levélboritékok és könyvtáblák; papirosból készült kalapbélés szövettel bevonva is


100 klgr.



12.-

16 ládákban és hordókban
13 kosarakban
6 zsákfélékben
f) játékkártyák 100 klgr. 60.-
Jegyzet
A játékkártyák a fennálló szabályok szerinti bélyeget is fizetik, és a játékok száma is bevallandó.

XII. Kaucsuk- és guttapercsa-, viaszos vászon-, bőr- és szücsárúk

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
44 Kaucsuk és guttapercsa, valamint azokból való árúk:
a) kaucsuk és guttapercsa, nyersen vagy tisztitva 100 klgr. vámm.
b) kaucsuk feloldva; kaucsuk eredeti táblákban (nem vulkanizálva); kaucsukszálak más anyagok nélkül vagy csak nyers pamut-, len- vagy gyapjúfonállal akkép körülfonva, hogy azok nyujtás nélkül felismerhetők legyenek



100 klgr.




1.50
c) keményitett kaucsuk (kemény gummi) fényesitve is, azonban tovább ki nem készitve (táblák, pálczák, csövek)

100 klgr.


6.-


16 ládákban és hordókban
d) közönséges kaucsukárúk, azaz fénymázolatlan, festetlen, szinnyomat nélküli árúk lágy kaucsukból, egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt az apró árúk közé nem tartoznak


100 klgr.



12.-
13 kosarakban
6 zsákfélékben
e) finom kaucsukárúk, azaz fénymázos, festett szinnyomatos, vagy préselt rajzokkal ellátott árúk lágy kaucsukból; árúk keményitett kaucsukból; mindezen árúk egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt az apró árúk közé nem tartoznak; egészen vagy részben kaucsukból készült, vagy kaucsukkal kapcsolatos czipészárúk





100 klgr.






20.-


20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
6 zsákfélékben
f) kaucsukkal bevont, áztatott, bekent vagy kaucsukrétegekkel összekötött, avagy beragasztott kaucsukszálakkal ellátott szövetek

100 klgr.


45.-
13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
6 zsákfélékben
Jegyzet
f)
-hez.
Tömlők kenderből, kivül vagy belül kaucsukkal bevonva, géphajtó-szijak és kicsitakarók durva szövetekből kaucsukkal bevonva vagy áztatva, gyaratolók bevonására való szövetek, mesterséges gyaratoló bőr és nyomtató kaucsukkendők 100 klgr. 3 frt.
g) ruganyos szövetek, kötött árúk és paszománt-árúk kaucsukszálakból vagy beleszőtt kaucsukszálakkal, az egyéb anyagokból készült hozzávalóval is

100 klgr.


70.-

20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
h) ruházatok az f) alatt emlitett szövetekből 100 klgr. 50.- 6 zsákfélékben
Jegyzet
a 44. szakaszhoz.
Guttapercsából készült árú kaucsuk-árúnak tekintendő.
45 Viaszos vászon és viaszos tafota:
a) 1. Durva viaszos vászon, azaz csomagoló viaszos vászon szinnyomat nélkül; aszfalt-vászon;
2. Kocsitakarók csomagoló vászonból [37 a)] zsák és csomagoló juta-szövetekből [37 f)] 1., olajjal, kátránynyal vagy olajvegyülékkel bevonva vagy áztatva


100 klgr.



2.-
b) 1. finom viaszos vászon, azaz minden másnemü, szintúgy festő vászon és bőrvászon;
2. kocsitakarók közönséges vászonból [37 b)] olajjal, kátránynyal vagy olajvegyülékkel bevonva vagy áztatva

100 klgr.


10.-

13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
c) viaszos muszlin, viaszos tafota 100 klgr. 20.- 6 zsákfélékben
46 Bőr és bőrárúk:
a) közönséges [azaz b) alatt meg nem nevezett] bőr, szintugy talpnak, csizmaszárnak és effélének szabva; valódi bagaria

100 klgr.


8.-
16 ládákban és hordókban
13 kosarakban
6 zsákfélékben
Jegyzetek
1. A kikészitett, szintúgy a cserzett, még meg nem festett vagy tovább ki nem dolgozott juh- és kecskebőrök, hasitva is 100 klgr. 2 frt.
2. A csupán feketitett bőr, továbbá a sárga vagy vörös durva festékkel nyersen mázolt mesin bőr közönséges bőrnek veendő.
b) finom bőr, és pedig keztyűbőr, kordován, maroquin, szattyán valamint minden festett fénymázos és bronzolt vagy rajzosra préselt bőr; pergament

100 klgr.


18.-
c) 1. Közönséges bőrárúk, azaz a b) alatt meg nem nevezett bőrből, bőrvászonból s viaszos vászonból készült árúk; szőrös bőrökből, vitorlavászonból, csinvatból vagy juta-szövetekből készült czipész-, nyerges-, szijgyártó- és bőröndösárúk; mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, amennyiben e miatt az apró árúk közé nem tartoznak;
16 ládákban és hordókban
13 kosarakban
6 zsákfélékben
2. nemezből, pósztószélekből vagy kelméből készült czipészárúk, bőrrel vagy bőrvászonnal kapcsolatban is

100 klgr.


16.-
d) finom bőrárúk, és pedig kordovánból, maroquinból, szattyánból, brüsseli és dánbőrből, irhából vagy fehérre készitett, festett vagy fénymázoos vagy rajzosra préselt bőrből, továbbá viaszos muszelinból, viaszos tafotából vagy pergamentből, mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt az apró árúk közé nem esnek





100 klgr.






26.-



20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
6 zsákfélékben
e) bőrkeztyűk (akár csak kiszabva vagy szőtt és kötött anyagokkal kapcsolatban)
100 klgr.

40.-
Jegyzet
a 44., 45. és 46. szakaszokhoz.
Töltött ágynemü (vánkos, matrácz, szalmazsák stb.) ugy vámozandó, hogy súlyának kétharmada töltelékére, egyharmada pedig kelméjére számittatik.
47 Szűcsárúk:
a) prémbőr (azaz az egyik oldalon félig vagy egészen kikészitett, a másik oldalon azonban szőrös és tovább ki nem készitett mindenféle bőrök)

100 klgr.


2.-
b) nyers szűcsárúk (azaz prémbőrből készült, de más alkatrészek nélkül való mindenféle munkák, p. o. nem bélelt takarók, prémbélés, prémelések és prémformára összevarrt finom báránybőrök [Talupen]; fehéritett vagy festett nem bélelt angora és juhbőrök); kész, de be nem vont juhbőr-bundák és efféle kucsmák




100 klgr.





9.-


13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
6 zsákfélékben
c) kész szücsárúk (azaz valamennyi külön meg nem nevezett árú, p. o. bevont bundák, karmantyúk, kucsmák, kesztyűk; bélelt takarók prémbélés és prémelések)


100 klgr.



100.-
20 ládákban
16 hordókban
12 kosarakban
6 zsákfélékben
Jegyzet.
Ruha, mely nincs egészen prémbőrrel bevonva vagy bélelve, nem szücsárúnak, hanem ruházatnak veendő.

XIII. Fa-, csont-, üveg-, kő- és agyagárúk

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
48 Fa és csontárúk,
azaz fából, csontból, mesterséges fa- és csontgyuradékból vagy faragásra való más állati és növényi anyagokból készült árúk - a korálok- és teknősbékahéjból készültek kivételével:
a) legközönségesebb faárúk, azaz durva, nyers, festetlen kádár-, esztergályos- és asztalosmunka fából, szintugy csupán gyalult faárúk és kerékgyártó-munkák; durva gépek (szintugy esztergák, mángorlók, malmok, sajtók, fonó kerekek, szövő székek), durva kosárkötő árúk (p. o. málha-, kézi-, szekér- és ruhakosarak, halvarsák és effélék), galjseprők; földmivelési, kerti és konyha-eszközök; durva, csupán gyalult, faragott vagy esztergályozott játékszer; mindezen árúk nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban









100 klgr.










vámm.
b) közönséges faáruk, és pedig: ki nem rakott furnirok; parketták; parafa-táblák, -korongok, -dugók és -talpak
100 klgr.

1.50
c) 1. Finom faárúk, azaz fa-butornemű, valamint az a) és b) alá foglalt faárúk - a játékszerek kivételével - festve, páczolva, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve, szintugy háncs-, sás-, káka-, széknád- szalma- és kosár-fonadékkal, nemtelen fémmel, üveggel s közönséges bőrrel kapcsolatban is;
2. hasitott halcsont 100 klgr. 3.-
d) 1. Legfinomabb faárúk, azaz finom esztergályozott és faragott árúk; függő órák és óraszekrénykék fából, boulemunkák; bronzos faárúk valódi aranyozással vagy ezüstözéssel; kirakott, vagy egyik oldalon papirral vagy szövetekkel bevont vagy préselt furnirok; finom kosárkötő árúk; finom játékszer, azaz másféle, mint az a) alatt megnevezett; az a) b) és c) alatt meg nem nevezet faárúk, továbbá faragásra való egyéb növényi anyagokból, pl. areka-, kókus-, és kődióból készült árúk;
2. Külön meg nem nevezett csontárúk;
mindezen (1. és 2. alatt felsorolt) árúk egyéb anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt a kaucsuk-, bőr- vagy apróárúk közé nem tartoznak;
3. Párnázott, be nem vont butorok 100 klgr. 12.- 20 ládákban és hordókban
e) párnázott, bevont butor 100 klgr. 20.- 13 kosarakban
10 félládákban
7 zsákfélékben v. farámában
49 Üveg és üvegárúk:
a) 1. Közönséges öblös üveg (üvegedény) a maga természetes szinében, azonban nem fehér, nem préselt, sem köszörült, sem surolt öblös üveg;
2. Nyers, köszörületben tükörüveg;
3. Üveganyag, nemkülönben a belőle készült üvegzsindely; nyers bordás öntött üvegtáblák; üvegcsövek, üvegpálczák és üveglemezkék, szinkülömbség nélkül (a milyenek a gyöngykészitéshez, műfuváshoz és gombgyártáshoz használtatnak); zománczanyag és üvegmáz;
4. Optikai üveg, és pedig flint-, crown-, czink és pórisüveg, nyers állapotban, lencsékké nem köszörülve, darabokká, lemezekké vagy lencsékké préselve, szintugy próbára vagy nagyjából köszörülve is



100 klgr.




1.50
b) 1. fehér (átlátszó), mustrátlan, köszörületlen, surolatlan, préseletlen vagy csak surolt és köszörült dugóju, fenekü vagy szélü öblös üveg;
2. csillárfüggők tömör üvegből, üveggombok, üvegkorálok, üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcsöppek ha szinesek is

100 klgr.


2.-
c) ablak- és táblaüveg, a maga természetes zöld, félig fehér vagy teljesen fehér szinében
100 klgr.

4.-
d) fehér tömör üveg, préselt, köszörült, surolt, étetett, metszett, mustrás üveg
100 klgr.

8.-
e) 1. szines üveg, az a) 3. és b) 2. alatt emlitett árúk kivételével; festett, aranyozott, ezüstözött, pásztákkal (kameákkal) kirakott üveg, hamis kövek foglalás nélkül; 23 ládákban és hordókban
13 kosarakban és állványokban
2. foncsoros köszörületlen tükörtábla és foncsoros vagy foncsortalan köszörült tükörüveg;
3. tükör rámástúl;
4. üveg- és zománcz-árúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt a kaucsuk-, bőr- vagy apró árúk közé nem tartoznak

100 klgr.


12.-
20 ládákban és hordókban
13 kosarakban és állványokban
50 Kőárúk,
azaz árúk kövekből és nem égetett földből, cementből és kőgyuradékból, a borostyánkőből és gágátból készültek kivitelével:
a) Kőfaragó munkák (azaz ajtó- és ablaktokok, oszlopok és oszloprészek, csatornák, csövek, vályuk és effélék csiszolatlan állapotban, - az alabastromból és márványból készültek kivételével -); próbakövek, köszörülő- és fenkövek minden más nélkül; malomkövek vas abroncsokkal vagy fémburokkal; vágott nem pallérozott kőtáblák és nyomdakövek; apró golyók márványból és effélék; érmeknek, metszett köveknek és efféléknek gipszből vagy kénből öntött másai








100 klgr.









vámm.
b) külön meg nem nevezett kőárúk, azaz más árúk kőből (a szobrok [67. b) 3. vámtétel] és drágakövekből és féldrágakövekből készült árúk kivételével):
1. közönségesek, azaz munkák kövekből, fényezetlen vagy fénymázolatlan fával vagy hasonló vassal kapcsolatban is; palavesszők, papirral bevontan is

100 klgr.


1.50
2. finomak, azaz munkák kövekből, más anyagokkal kapcsolatban is, szintugy tajték-árúk; mindezen árúk, a mennyiben a kaucsuk-, bőr-, vagy apró árúk közé nem tartoznak


100 klgr.



12.-

16 ládákban és hordókban
12 kosarakban
6 zsákfélékben
c) drágakövek (azaz drágakövek és féldrágakövek) és korálok (valódiak és nem valódiak) kikészitve (azaz köszörülve, vágva, vagy máskép kikészitve), valódi gyöngyök, mindezen árúk foglalás nélkül


100 klgr.



24.-


16 ládákban és hordókban
51 Agyagárúk,
azaz porczellán kőedény és égetett földből való egyéb munkák:
a) 1. cserépzsindelyek és téglák; agyagcsövek, épületekhez való diszitmények, terracottából valók is;
2. közönséges agyagból készült árúk és pedig közönséges cserépedény, közönséges kályhák, kályhacsempék, és koczkatéglák

100 klgr.


vámm.
b) fekete vagy grafit-edény, gázretorták, olvasztó tégelyek; közönséges kőagyagból való csövek, lemezek, korsók és gyári czélokra szükséges edények; cseréppipák


100 klgr.
-.50
c) 1. Terracotta-árúk, kivéve az a) 1. alatt emlitetteket; mindenféle siderolith-árúk;
2. finoman dolgozott kályhák és kályhacsempék, azaz át nem látszó zománczmázzal vagy ékitményekkel ellátottak;
3. az a), b) és c) alatt foglalt agyagárúk fával vagy vassal kapcsolatban, vagy nemtelen fémmel szerelve

100 klgr.


2.-
d) külön meg nem nevezett agyagárú:
1. egyszinü vagy fehér 100 klgr. 5.-
2. festett, szinnyomatos, aranyozott, ezüstözött 100 klgr. 6.-
e) fehér porczellán, a szines széllel vagy névjegygyel s hasonlóval ellátott is
100 klgr.

5.-
22 ládákban és hordókban
3 kosarakban
f) 1. szines, festett, szinnyomatos, aranyozott vagy ezüstözött porczellán;
2. mindennemü agyagárúk, más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben e miatt c) 3. alá nem foglaltatnak és a kaucsuk-, bőr- vagy apró árúk közé nem tartoznak


100 klgr.



12.-

XIV. Fémek és fémárúk

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
52 Vas és aczél:
a) nyersvas, szintugy ócska töredékvas, vashulladék, ócska aczél-töredék és aczélhulladék
100 klgr.

-.50
Jegyzet
Vasreszelék és kovácspor vámmentes.
b) buczavas (bugák, farkvas), nyerssin (millbars), ingots (nyers aczél tuskókban vagy öntött darabokban)
100 klgr.

1.50
c) 1. nem formás frisitett (kovácsolt, hengerelt) vas, rudakban;
2. vasuti sinek; nagyjából kovácsolt gép- és kocsirészek (tengelyek, forgattyúk és effélék), a mennyiben egyenkint 25 kilogram vagy nagyobb súlyúak; kovácsolt vasból való csövek (kapcsoló részek is);
3. nem formás aczél (nyers és cement-aczél, öntött aczél és finomitott aczél)
100 klgr.

2.50
d) Frisitett vas és aczél, rudakban, formás vas (azaz a használatra előkészitett alakban), sarok- és szögletvas, keréktalpvas (tyres), ekevas, horgonyok, horgony- és hajólánczok


100 klgr.



3.50
e) fekete vaspléh, szintugy kikészitve, mélyitve lyuggatva; nyers aczélpléh, nyers (nem csiszolt) vas- és aczéllemezek; vasdrót, csiszolatlan aczéldrót

100 klgr.


4.-
10 ládákban és hordókban
6 kosarakban
4 zsákfélékben
f) csiszolt, firniszelt, fénymázozott, rezezett, ónozott (bádog), czinkezett vagy ólmozott vaspléh és vaslemezek, csiszolt aczélpléh és aczéllemezek; rezezett, czinkezett, ónozott vagy ólmozott vasdrót, cziszolt, aczéldrót, aczélhúrok



100 klgr.




8.-
53 Vas és aczélárúk
(más szakaszokban nem foglaltak);
a) egészen durva öntöttvasárúk, azaz üstök, kályhák, lemezek, kerekek, csövek, rostélyok, csúcssinek (keresztező darabok vasuti vágányokhoz) és effélék

100 klgr.


1.20
b) legközönségesebb vas és acélárúk:
1. durva vasöntvény és aczélöntvény; durva árúk kovácsolt vasból, aczélból vagy pléhből;
2. kaszák, sarlók, szecskavágó vasak, anyasrófok és srófvesszők (Bolzen), kavicsrostáló rácsok és durva drótfonadékok, melyeknél 2 centiméterre legfeljebb 8 drótszál esik;
mindezen (1. és 2. alatt nevezett) árúk érdesen (feketén) vagy csak surolva, vagy csupán egyes kevés helyeken leköszörülve, esztergályozva vagy mázolva, nemkülönben fával kapcsolatban


100 klgr.



4.-

10 ládákban és hordókban
6 kosarakban
4 zsákfélékben
c) srófok és drótszögek 100 klgr. 7.-
d) közönségesek:
1. leköszörült, esztergályozott, firniszelt, mázolt, rezezett, ónozott, czinkezett vagy ólmozott, de sem csiszolt, sem fénymázozott vagy zománczozott vas- és aczélárúk;
2. balták (fejszék), fürészek, gyalúk, vésők, posztónyiró-, fanyeső-, gyapjunyiró-ollók és durva szabóollók, kézmiveseknek való durva kések, fúrók, reszelők, ráspolyok;
3. drótkötelek, drót-kefék, szitafenekek, toronyórák és azok alkatrészei, zománczozott főzőedény öntött vasból, zománczozott jászolok és effélék öntött vasból;
mindezen (1., 2., 3.) árúk fával kapcsolatban is 100 klgr. 8.- 10 ládákban és hordókban
6 kosarakban
4 zsákfélékben
e) finomak:
1. férfi és női ékszerek, csecsebecsék és pipereárúk, az igazán vagy hamisan aranyozottak vagy ezüstözöttek kivételével;
2. drótfonadékok és drótárúk [a b) és d) alatt emlitettek kivételével], halászhorgok, füzőtük, kapcsok, tük (a varótük kivételével), csatok és effélék drótból; papirossal bevont drót;
3. dorombok, gyűszük, tolltartók és tollfogók, aczélgyöngyök, takácsbordák, bordafogak, mindennemü gyaratolók, rugók (az óra- és kocsirugók kivételével);
4. fegyverek (a lőfegyverek kivételével), mindennemü fegyverrészek;
5. csiszolt, fénymázozott és zománczozott tárgyak a d) és f) alattiak kivételével;
6. vasárúk (az f) alatt megnevezettek kivételével), más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben e miatt a kaucsuk-, bőr- vagy apró-árúk közé nem tartoznak;
7. párnázott butorok 100 klgr. 12.- 13 ládákban és hordókban
f) varrótűk, irótollak, órarészek, óraművek, mindennemü lőfegyverek; fonállal körülfont drót
100 klgr.

30.-
6 kosarakban
4 zsákfélékben
Jegyzet
az 53. szakaszhoz.
1. A rozsda ellen szolgáló durva máz vagy firnisz nem vétetik fénymáznak és ennélfogva nem zárja ki az árút az 53. a) és b) tételből. Szintúgy figyelembe nem veendők a vasárú vámozásánál annak egyéb nemtelen fémekből való lényegtelen alkatrészei, ha ezek sem igazán aranyozva vagy ezüstözve, sem aranynyal vagy ezüsttel kirakva nincsenek.
2. Fegyvert és fegyverrészt fegyvernek és fegyverrésznek kell bevallani.
54 Nemtelen fémek
(más szakaszokban meg nem nevezettek):
a) nyers ólom (tuskókban, melenczeformában stb., szintúgy ócska töredék és hulladék, keményólom, betüfém is)

100 klgr.


1.-
b) öntött ólom (kazánok, csövek, lemezek, golyók, sörét és effélék), mángolt, hengerelt, volt ólom (ólomdrót), nyomdabetük, stereotyplapok

100 klgr.


4.50
6 ládákban és hordókban
c) réz, nikkel (szintúgy nikkelszivacs), ón, czink, antimon, sárgaréz, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett nemtelen fémek és fémkeverékek, - és pedig nyers állapotban (tuskókban, tárcsákban, korongokban, rudakban és rögekben, szintúgy ócska töredék és hulladék), kéneső




100 klgr.





vámm.
d) czink rudakban, lemezekben és pléhekben 100 klgr. 1.50
e) czinkdrót és czinkcsövek; nyers cziköntvény azaz tovább ki nem készitett öntvény, szintúgy közönséges famunkával és vasrudakkal vagy lemezekkel kapcsolatban is


100 klgr.



3.-
f) vont, nyújtott ón (ónrudak, ónlemezek, ónpléhek, és óndrót); óncsövek; nyers ónöntvény, azaz tovább ki nem készitett öntvény, szintúgy közönséges famunkával vagy vasrudakkal vagy lemezekkel kapcsolatban is



100 klgr.




4.-

10 ládákban és hordókban
6 kosarakban
1 zsákfélékben
g) réz, sárgaréz, nikkel, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett más nemtelen fémek és fémkeverékek:
1. durva öntvény darabokban (azaz harangok és csövek, darabonkint 5 kilogrammnál súlyosabbak és más tárgyak, darabonkint 10 kilogrammnál súlyosabbak)


100 klgr.



6.-


10 ládákban és hordókban
6 kosarakban
2. vonva, nyújtva (rudak, táblák, lemezek, pléhek [szintúgy mélyitve vagy lyuggatva], drótok és húrok)

100 klgr.


8.-
1 zsákfélékben
55 Fémárúk,
azaz munkák külön meg nem nevezett, nemtelen fémekből vagy fémkeverékekből az 54. b), e), f) és g) valamint a 61. szakasz alatt felsoroltak kivételével:
a) durva ónárúk (tálak, tányérok, üstök és egyéb edények), nem fénymázozva és egyéb anyagok nélkül
100 klgr.

5.-
13 ládákban és hordókban
6 kosarakban
b) közönséges fémárúk, és pedig hengerek, üstök, főző- és pároló-készülékek, fénymázolatlanul, csiszolatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban is

100 klgr.


8.-
4 zsákfélékben
c) finom fémárúk:
1. a), b) és d) alatt nem foglalt árúk, továbbá fémárúk, más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben e miatt a kaucsuk-, bőr- vagy apróárúk közé nem tartoznak;
2. platirozott (ezüstözött) drótok, pléhek, táblák és lemezek rézből és sárgarézből
100 klgr.

12.-
d) irótollak, órarészek, óraművek; drótszövetek, melyeknél 2 centiméterre 20 vagy több lánczszál esik; hamis leoni fonadékok: nemtelen fémekből készült drótok, szövőanyagokkal körülfonva


100 klgr.



30.-
13 ládákban és hordókban
6 kosarakban
4 zsákfélékben
56 Nemes fémek
(nyers állapotban vagy hulladékokban, és nemes érczpénz):
a) arany és ezüst (nyers, tuskók, rudak, lemezek, szemek, por, rézzel ötvözött rudak, ócska töredék, és kiégetett arany vagy ezüst); platina (nyers, zsugorodott, olvasztott platina vagy platinaszivacs és ócska töredék); külön meg nem nevezett nemes fémek (nyers, ócska töredék)




100 klgr.





vámm.
b) pénz (szintúgy emlékpénzek és érmek) nemes fémekből
100 klgr.

vámm.
Jegyzetek
1. Nemtelen fémekből készült pénzeket úgy kell vámozni, mint azt az anyagot, a miből valók.
2. Nemtelen fémekből készült érmeket úgy kell vámozni, mint az illető fémekből való lemezeket.

XV. Kocsik, szánok és hajók

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
57 Kocsik és szánok:
a) teherszállitó-kocsik darab 2.50
b) személyszállitó-kocsik, bőr- vagy párnamunka nélkül darab 15.-
c) személyszállitó-kocsik, bőr- vagy párnamunkával darab 75.-
Jegyzet
az 57. a), b) és c) vámtételekhez.
Szánok az a) és b) tételnél a vám felét, a c) tételnél két harmadát fizetik.
d) vasuti kocsik:
1. párnázott személyszállitó-kocsik darab 500.-
2. párnázatlan személyszállitó-kocsik darab 350.-
3. fedett teherszállitó-kocsik darab 200.-
4. nyilt teherszállitó-kocsik darab 150.-
5. draisinek darab 50.-
Jegyzet.
E vám a két tengelyü kocsit illeti. Minden további tengely fejében még 25 százalék fizetendő. Surlófékkel ellátott kocsiknál még azonfelül 35 frt-jával több vám fizetendő.
Több tengelylyel vagy surlófékkel ellátott kocsiknál e körülmény világosan bevallandó.
58 Hajók:
a) fából (szintúgy vassal vagy rézzel pántolva) tonna *  -.40
b) vasból, szintúgy nemtelen fémből és fémkeverékből; gőzhajók
tonna * 

5.-
Jegyzet
az 58. szakaszhoz.
A hajó hajtására és fentartására szükséges fölszerelés (pl. vitorlák és vitorlarudak, horgony és horgonylánczok, hajókötelek, mellékhajók), a mennyiben a közönséges szükségletet túl nem haladja, külön meg nem vámozandó.
Ellenben egyéb leltári tárgyak, valamint a gőzhajók gőzgépei külön vámozás alá esnek.
Jegyzet
a XV. osztályhoz.
Kézi kocsi és kézi szán, továbbá játékszernek való hajó, kocsi és szán, kocsi-, szán- és hajóminták, valamint egyes kocsi- és hajórészek ugy vámozandók, mint azon anyagból készült árúk, melyekből valók.

XVI. Mű- és hangszerek, gépek és apró árúk

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
59 Mű és hangszerek bármily anyagból:
a) csillagászati, mennyiségtani, optikai műszerek (a foglalt szemüvegek és szinházi látcsövek kivételével), természettani műszerek; laboratoriumok számára való vegytani műszerek; sebészeti műszerek


100 klgr.



vámm
b) hangszerek 100 klgr. 10.- 23 ládákban és hordókban
9 zsákfélékben
60 Gépek és géprészek
fából vagy ezüstözetlen és aranyozatlan nemtelen fémből, egyéb anyagokból készült mellékrészekkel kapcsolatban is, a mennyiben ez utóbbiak a 61. a) és 61. b) 1. vámtétele alá nem tartoznak: és pedig, ha a súly szerint túlnyomó bennök:
a) fa 100 klgr. 2.-
b) öntött vas 100 klgr. 2. 70 13 ládákban és hordókban
c) kovácsolt vas vagy aczél 100 klgr. 4.- 8 félládákban
d) egyéb nemtelen fém 100 klgr. 8.- 6 kosarakban
4 zsákfélékben v. farámában
Jegyzet
d)-hez.
Belföldi kelmenyomtató műhelyek számára szánt vésett vagy vésetlen réz- és sárgaréz-hengerek és lapok, - külön engedély mellett vámment.
Jegyzet
a 60. szakaszhoz.
Legközönségesebb faárúnak mutatkozó gépek legközönségesebb faárúnak veendők.
A gőzmozdonyok, szerkocsik és gőzkazánok szintén gépeknek veendők.
Géprészekül csak oly tárgyak vámozandók, melyek más alkatrészek és mozgató erő nélkül önálló használatra nem alkalmasak, pl. orsók, excenterek, vagy fogaskerekek, gőzhengerek.
61 Apró árúk:
a) Legfinomabbak:
1. Egészben vagy részben nemes fémekből, igazi vagy hamis gyöngyökből, igazi vagy hamis korálokból foglalt drágakövekből való árúk;
2. Zsebórák, igazi aranyfüst és ezüstfüst;
3. Igazi arany- és ezüstfonadékok, valamint azokból vagy valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni fonadékból készült árúk (paszomántárúk) 100 klgr. 200.- 20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
9 zsákfélékben
b) Finomak:
1. Árúk, valódian aranyozott vagy ezüstözött, vagy aranynyal és ezüsttel kirakott nemtelen fémekből (a fémgyöngyök és az 55. c) vámtétel alá sorozott drótok, pléhek és lemezek kivételével); árúk féldrágakövekből - foglalva is, - teknősbéka héjból, borostyánkőből, gagátból; parókás munkák, a hajutánzatokból készültek is; mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt a) alá nem tartoznak;
2. Hamis gyöngyök, mesterséges fogak, nem szőtt és nem kötött árúkon való himzések;
3. Selyemárúk, a 36. c) alatt nevezett pamutárúk, a 37. e) alatt emlitett lenárúk, és a 38. f) alá foglalt gyapjúárúk más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben a) alá vagy a ruházatok és pipereárúk alá nem tartoznak



100 klgr.




100.-

20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
9 zsákfélékben
c) Közönségesek:
1. Férfi és női ékszerek, csecsebecsék és piperetárgyak nemtelen fémekből ugyan, de finoman dolgozva és vagy vernirozva (nem valódi aranyozással és ezüstözéssel) vagy alabastrommal, elefántcsonttal, zománczczal, hamis drágakövekkel, lávával, gyöngyházzal vagy faragványokkal, pásztákkal, kameákkal, fémből öntött diszitményekkel és effélékkel kapcsolatban; továbbá férfi és női ékszerek csontból, fából, nemtelen fémekből, üvegből, kemény kaucsukból s több efféléből, fonalakkal kapcsolatban (pl. karpereczek, nyakékszerek s több efféle);
2. Árúk, hamis leoni fonadékból; árúk mintázott viaszból idomitva, fali órák és állvány-órák (a fából készült függő órák kivételével); szinházi látcsövek és foglalt szemüvegek; mindezen árúk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt a) és b) alá nem tartoznak;
3. gyermekjátékszerek, szőtt-, kötött- és apró árúkkal kapcsolatban, a legmagasabb vám alá eső apró-árúkkal kapcsolatban levők kivételével;
4. Szőtt és kötött árúk más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben azok a) és b) vagy a ruházatok és pipereárúk közé nem tartoznak;
5. aranyozott, ezüstözött vagy vernirozott fémgyöngyök, aranyverő hártyákból készült árúk; bérhúrok, selyemmel körülfonva is

100 klgr.


50.-
20 ládákban és hordókban
13 kosarakban
9 zsákfélékben

XVII. Konyhasó, vegyészeti árúk, gyógy-, festő- és gyujtószerek

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
62 Konyhasó,
(tengeri só, főtt só, kősó, sósviz, sóslug,
és tengeri viz)


100 klgr.  * 


-.84
Jegyzetek.
1. Kivételesen engedélyezett behozatal esetében az engedélyezési dij 100 tisztasúlyú kilogramm konyhasóért 9 frt 38 kr.
100 tisztasúlyú kilogramm kreuznachi anyalugért 1 frt 88 kr.
2. Orvosi bizonyitvány alapján gyógyitási czélra a tengeri viznek illetékmentes behozatala engedélyezhető.
3. A pénzügyminiszterium azon gyáraknak, melyek vegyészeti czikkek gyártására és azon iparosoknak, kik nem élelmi czikkeknek való terményeikhez a sót lényeges gyártószerül nagyobb mennyiségben szükséglik, a külföldi sónak illetékmentes behozatalát engedélyezheti.
63 Vegyészeti segédanyagok:
a) arzén, arzénes sav (az arzénsav kivételével), kénarzén (Operment, Realgar), természetes póris, pórissav, kolkothar, fekete vasrozsda, vassáfrán, mindenféle vaspácz, nyers faeczet (ételre nem való), vasgálicz gyártott és természetes ásványvizek, réz- és ónhamu, czinkpor (czinkhamu), czinkes pesttapadék (Tutia aleyandrina), hamuzsir (tisztátlan szénsavas káli, kilugzatlan fahamu), nyers salétrom (kálisalétrom), nyers nátronsalétrom (chilisalétrom), kén (darabokban és rudakban), szintugy őrölve, valamint kénvirág, kénantimon, nyers vagy finomitott borkő (eremor tartari), czitromsavas és borsavas mész, czafer, szmálta, üvegporzó











100 klgr.












vámm.
b) emésztő só (chlorkalium, sylvin), chlormagnezium, kénsavas káli, kénsavas nátron (glaubersó), kettős kénsavas káli és nátron

100 klgr.


-.20
c) kénsav, sósav, salétromsav (választóviz), királyviz 100 klgr. -.50
d) szóda (azaz szénsavas nátron), szénsavas és kénsavas ammoniak, szappanfőző lug, glycerines lug, glycerin
100 klgr.

-.80
e) 1. timsó-félék, kénsavas timföld és chloraluminium, admonti gálicz (vas- és rézgálicz keveréke), réz- és czinkgálicz, ólomhamu, ólomtajt, tisztitott póris, chlorbárium, chlorcalcium, chlormész, chlorczink, faeczetsavas ólom, faeczetsavas mész, faeczetsavas timföld, ásványkermesz (antimon-czinober), tehéntrágyasó, ammóniak (szalmiákszesz), agancsszesz, szalmiak (chlorammonium), tisztitott salétrom (káli és nátronsalétrom), kéngyertya, kénvas, kénszén, kénsavas baryt (mesterséges), oldható üveg és üvegoldat;
2. anilin, nyers anthracen, nyers naphtalin, nyers carbolsav, nitrobenzol
100 klgr.

1.50
Jegyzet
Timsó a st. pietroi timsóbányából (Sevignaco mellett Istriában), ha Trieszten keresztül jön be a fennálló feltételek alatt



100 klgr.



30.kr.
f) ólomfehér, czinkfehér (tiszta czinkoxyd), ólomeczet, ólomczukor, sárga és vörös vérlugsó, alchlorossavas káli (eau de Javelle), alchlorossavas nátron (eau de Labarraque), chromsavas káli, chromsavas ólomoxyd (chromsárga és chrómvörös), chromsavas czinkoxyd (czinksárga), chromsavas baryt, rézvirág, mindenféle ragasz; masszikot, miniom, kasszeli sárga, nápolyi sárga, tiszta szénsavas káli, kettős szénsavas nátron (soda bicarbonata) és káli, bengesárga, borkősav, ónsó (ónchlorür) és egyéb ónkészitmények








100 klgr.









3.-
g) maró-káli, maró-nátron, kénsavas és alkénsavas mész, nyers mangansavas és hypermangansavas kali és nátron, kénsavas és alkénsavas nátron, kénnátrium, sóskasav (czukorsav) sóskasavas káli (sóskasó), kénsavas magnézia



100 klgr.




4.-


13 ládákban és hordókban
9 kosarakban
6 zsákfélékben
64 Vegyészeti árúk, gyógy- és festőszerek:
a) keményitő-mézga és mézgapótlók (dextrin, leiogomme)
100 klgr.

vámm.
b) 1. mindenféle enyv, keményitő készitmények (hajpor, csiriz, pép), fehérje, gelatine (állati fagylaló);
2. feketitők (korom, nyomdafesték és frankfurti feketitő, szénpor és mindennemü szénes feketitő, a szemmé tört csontszén kivételével), csizmamáz

100 klgr.


1.50
c) keményitő:
1. közönséges szürke 100 klgr. 1.50
2. fehér 100 klgr. 6.- 13 ládákban
d) 1. elkészitett gyógyszerek, gyártott balzsamok, befőttek, tészták, izek a mennyiben a finom eledelek közzé nem tartoznak, gyógyitalok, szörpök, gyógyeczetek, gyógymézek, gyógyborok, mithridat (theriák), keverékek, pilulák, porok, tapaszok, kenőcsök, tinkturák, tokba burkolt gyógyszerek, felirataik, czimczéduláik, boritékaik stb. efféle által orvosi szereknek, állati gyógyszereknek, fajfesőtszereknek, vagy szépitő szereknek mondott anyagok, az alkatrészekre való tekintet nélkül;
2. illatszerek, arczfesték;
3. tus, rajzszén, fekete és szines czeruza és pasztel, foglalva vagy nem foglalva, mindennemü festékek, hólyagokban, tokokban, kagylókban, tésztaalakban és szekrénykékben


100 klgr.



24.-

16 hordókban és ládákban
9 kosarakban
6 zsákfélékben.
e) 1. phosphor és phosphorsav, kéneső-készitmények (szintúgy czinober), aether, chloroform; tiszta, szilárd és folyékony carbolsav; gelatine-készitmények, firniszek, füstölő kúpok, pecsétviasz, tinta és tintapor, tejczukor, sajtolt élesztő; Ha a phosphor vizzel töltött pléhládákban fordul elő, a külső burkolatra szóló gyöngysúlya felül az összes teljsúlynak még 20%-a.
2. kátrányfestő-anyagok és mesterségesen gyártott szerves festőanyagok;
3. külön meg nem nevezett
vegyészeti termékek és
gyártmányok

100 klgr.

10.-
16 hordókban és ládákban
9 kosarakban
6 zsákfélékben
Jegyzet
Alkoholos firnisz, fénymáz és politura, alkoholnak (20. a) vámtétel), olaj-firnisz, (gyanta, terpentin vagy kőolaj nélkül), zsiros olajnak (17. a) illetőleg d) vámtétel) veendő.
65 Gyertya és szappan:
a) viaszgyertyák (viaszmécsek), viaszfáklyák, viasztekercsek, mécsek, gyujtógyertyácskák
100 klgr.

10.-

16 ládákban
b) külön meg nem nevezett gyertyák és zsirgyártmányok, pl. stearinból, czetvelőből, pálmaolajból, palmitinból
100 klgr.

8.-
9 kosarakban
6 zsákfélékben
c) fagyúgyertyák 100 klgr. 6.-
d) szurokfáklyák 100 klgr. 1.50
e) szappan:
1. zöld, fekete és másféle kenő-szappan, közönséges szilárd szappan
100 klgr.

2.50
2. finom szappan táblácskákban, golyókban, szelenczékben, edényekben
100 klgr.

6.-
13 ládákban
9 kosarakban
3. illatszeres szappan 100 klgr. 10.- 6 zsákfélékben
Jegyzet
Trieszti, fiumei és piranoi nem illatszeres olajszappan a fennálló feltételek alatt a tarifaszerű vámtétel felét fizeti
A pénzügyi és a kereskedelm. miniszteriumnak hatalmában áll ezt a kedvezményt a vámkülzetekben levő egyéb szappangyáraknak is megadni.
66 Gyujtószerek:
a) közönséges gyujtószerek és pedig kénszálak, gyufák, dörzsölő fidibuszok; természetes páczolt tapló; mesterséges tapló; gyujtó (természetes és mesterséges); papiros tapló


100 klgr.



vámm.
b) tüzijáték készitmények, kanóczok (gyujtó és robbantó zsinegek)
100 klgr.

10.-
16 ládákban és hordókban
9 kosarakban
c) töltött lőkupakok 100 klgr. 24.- 6 zsákfélékben
d) lőanyagok, azaz minden lobbanó anyag, mely lőfegyverekből való lövésre használható, továbbá robbanó szerek, melyek a lőpor alkatrészeiből (salétrom-, kén- és szénből) állanak

100 klgr.  * 


52.50


13 hordókban
e) a d) alatt nem foglalt robbanó szerek és lobbanó anyagok
100 klgr.  * 

24.-

16 hordókban

XVIII. Irodalmi és műtárgyak

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
67 Irodalmi és műtárgyak:
a) 1. könyvek, nyomtatványok, szintúgy naptárak, ujságok és hirdetmények, térképek, hangjegyek, iratok (acták és egyéb kéziratok);
2. papirosan való képek, azaz réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok, fanyomatok, szinnyomatos képek, fényképek és effélék

100 klgr.


vámm.
Jegyzet
a 67. a) 1. és 2. vámtételhez.
A mennyiben a naptárak, hirlapok és hirdetmények behozatalára külön bélyeg- és ellenőrzési szabályok szólnak, ezen tárgyak darabszám szerint is bevallandók.
Bekötött könyvek és képes művek, vászonra vagy lemezpapirosra ragasztott képek és térképek, a kötés vagy hátboritékra való tekintet nélkül, ezen szakasz szerint vámozandók.
Ha azonban a kötés selyem, bársony, elefántcsont- vagy békateknőből való, vagy ha a kötés apró-árúkhoz tartozó kapcsokkal vagy ékitményekkel való ellátva, vagy ha a képek az apróárúk közé tartozó kartonokban fekszenek: ezen tárgyak a kötés vagy kartonok minősége szerint vámozandók.
Szintugy papiroson való képek rámákban ez utóbbiak anyagához képest vámozandók.
b) 1. festvények, azaz fára vagy nemtelen fémre festett, nem fénymázozott képek, vászon- vagy kőre festett képek, továbbá papiroson való eredeti képek és rajzok;
2. képnyomó lapok, nemtelen fémből, kőből vagy fából;
3. szobrok (szintúgy mellszobrok és állati alakok), valamint domborművek kőből, öt kilogrammnál súlyosabb darabokban, hasonlókép szobrok, mellszobrok és állati alakok fémből vagy fából, de legalább is természetes nagyság



100 klgr.




vámm.
Jegyzet
1. Egyéb anyagokra festett képek, mint az illető anyagokból készült munkák vámozandók, pl. festett ablakfüggönyök és takarók, mint az illető anyagból készült szinnyomatos árúk.
2. Berámázott képeknél a rámák, melyek minőségüknél fogva az apró-árúk közé nem tartoznak, ép ugy mint magok a festmények vámmentesek.
Ha pedig a rámák minőségüknél fogva az apró-árúk közé tartoznak, a képek tiszta súlya a rámákkal együtt állapittatik meg és e súlynak egyik fele festvénynek, másik fele pedig a ráma minősége szerint vámozandó.

XIX. Hulladékok

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
68 Hulladékok:
a) trágyasó-félék 100 klgr.  *  vámm.
b) 1. állati és másféle trágya, szintúgy gyártott trágyaszerek; kilugozott fahamu; kőszénhamu, csonthamu; csontliszt és csontszén, savakkal felbontva is; ráspolyozott szarvak és paták; hig és száritott vér; állat-inak; a vérlugsó-gyártás maradékai, ammoniakos viz (gázviz);
2. seprő és élesztő, a sajtolt élesztő kivételével; korpa; polyva; a zsiros olajok gyártásánál megmaradó szilárd hulladékok, őrölve is; moslék, törköly;
3. az üveggyártásnál előforduló hulladékok, üvegcserepek, üvegárúk és agyagárúk cserepei; a viaszkészitésnél előforduló hulladékok; szivacshulladékok; enyvbőr s elhasznált régi bőrdarabok és csak az enyvkészitéshez alkalmas egyéb bőrhulladékok, a kaucsuk- és guttaperese-gyártásnál előforduló hulladékok, valamint ily gyártmányok ócska darabjai






100 klgr.







vámm.
c) 1. rongyok és papirosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjurongyok, áztatottak is (rongypép, szilárd vagy hig papirostészta), papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek;
2. rongypép egyéb mint a c), 1. alatt emlitett anyagokból, tépés (tépett vászon)
100 klgr.

vámm.
Jegyzet
a XIX. osztályhoz.
A vámtarifában külön fel nem sorolt hulladékok úgy vámozandók, mint ama nyers anyagok, melyekből e hulladékok valók.

KIVITELI VÁMTARIFA

Sza-
kasz

Az árú megnevezése
Vám-egység Vám Göngysúly, a teljsúly
százalékaiban kifejezve
frt kr.
Rongyok és papirgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len-, pamut-, selyem- és gyapjúrongyok, áztatottak is (rongypép, szilárd vagy hig papirostészta), papirosszeletkék (papiroshulladékok), makulatura (irott és nyomtatott), ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek




100 klgr.





4.-
Minden egyéb itt föl nem sorolt árú vámmentes.