1878. évi XXII. törvénycikk

a magyar korona országainak és Ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt, a részvénytársaságok, biztositó társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről * 

A magyar korona országainak és Ő Felsége többi királyságai és országainak kormányai közt a vám- és kereskedelmi szövetség XX. czikkében foglalt határozmányok keresztülvitele végett létrejött egyezmény, miután az mind a magyar országgyülés, mind Ő Felsége többi királyságai és országainak törvényhozása által elfogadtatott, és ő császári és apostoli királyi Felsége részéről szentesittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Az egyezmény szövege következő:

A vám- és kereskedelmi szövetség XX. czikkében megállapitott azon jogositványra nézve, mely szerint az egyik állam területén törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok), biztositó társaságok, közkereseti és ipar-szövetkezetek (Erwerbs- und Wirthschafts-Genossenschaften) müködésüket a másik állam területére kiterjeszthetik és fióktelepeket állithatnak, kizárólag a következő közelebbi határozatok alkalmazandók:

1. § Ha az egyik állam területén törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok), biztositó társaságok, közkereseti s iparszövetkezetek üzletüket fióktelepek által, saját czégük alatt a másik állam területén is kivánják folytatni, kötelesek az üzlet megkezdése előtt czégüket azon kereskedelmi biróságnál bejegyeztetni, melynek kerületében fióktelepet szándékoznak felállitani. E bejegyzés a kereskedelmi czégjegyzékekbe akkor is eszközlendő, ha a társaság kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozik.

Ezen határozat kötelező minden állandó székhelylyel biró oly ügynökségre nézve is, mely az illető állam területén bejegyzett fiókteleptől függetlenül működik.

2. § A társaság a másik állam területén felállitott minden fióktelep részére képviselőt köteles rendelni, ki ugyanott tartozik rendesen lakni és feljogositandó arra, hogy a társaságot a fióktelep ügyleteiből eredő ugy biróság előtti, mint biróságon kivüli minden ügyben képviselhesse.

A társaság tartozik képviselőjének ezen jogi cselekményeit magára nézve kötelezőknek elismeri és azok tekintetében azon államterület biróságainak van alárendelve, melyen a fióktelep törvény szerint felállittatott.

Több fióktelep részére egy és ugyanazon képviselő is rendelhető.

3. § A fióktelepnek a 2. §-ban emlitett üzletéről, a telep helyén, külön könyvek vezetendők.

A közös közlekedési vállalatok könyvvezetési módja, különösen a kiadások mikénti megosztása a két kormány közt, külön egyezmények által állapittatik meg. Azon közös közlekedési vállalatokat illetőleg, melyekre nézve megállapodások eddigelé nem léteznek, a két kormány azonnal tárgyalásokat fog kezdeni, hogy ily megállapodások a legrövidebb idő alatt eszközöltessenek.

A közös közlekedési vállalatok külön könyvei a társaság főszékhelyén is vezethetők.

4. § A kereskedelmi czégjegyzékbe való bejegyzés eszközlése czéljából köteles a társaság alapszabályait a törvényszéknek hiteles alakban bemutatni, és egyuttal igazolni, hogy hazája törvényei szerint jogszerüen áll fenn. Tartozik továbbá a 2. § értelmében kirendelt képviselőt ugyanott bejelenteni.

A bejegyzés eszközlését és közzétételét illetőleg - a mennyiben ezen egyezményben kivétel nem tétetik - az azon területen fennálló szabványok mérvadók, a mely területen a bejegyzésnek történnie kell. A képviselő (2. §) neve mindenesetre közzé teendő.

Az emlitett szabványok alkalmazandók minden egyéb bejegyzések és közzétételek tekintetében is, melyek a fennálló törvények és rendeletek szerint az ott felállitott társaságokra nézve előszabvák. Hasonlókép bejelentendő és közzéteendő az alapszabályoknak a társaság hazájában jogszerüen keletkezett minden kiegészitése, módositása vagy a vállalat megszüntetése is. Ilynemü kiegészitések vagy módositások a mindegyik területen a bejegyzéshez és közzétételhez általában kötött hatályt csak ezen külön bejegyzés és közzététel időpontjától nyerik meg.

5. § A közgyülési jegyzőkönyvek és az évi mérleg legkésőbb két hónappal a közgyülés megtartása után hiteles alakban bemutatandó azon törvényszéknek, melynél a fióktelep be van jegyezve.

A 2. §-ban emlitett képviselő ezen kötelezettségnek teljesitéseért minden tekintetben felelős.

6. § Az érdekeltek kivánatára vagy a politikai hatóság közbelépésée folytán azon biróság által, melynél a bejegyzés történt, a fióktelep bejegyzésének törlése elrendelhető, ha igazoltatik, hogy a vállalat saját hazájában fennállani megszünt, vagy ha a másik területen levő üzlet folytatása tekintetében ezen egyezménynek határozatai, történt felszólitás daczára, a megállapitott megfelelő határidő alatt meg nem tartatnak.

A bejegyzésnek jogerejü törlése folytán megszünik a fióktelep jogosultsága is.

7. § Azon társaságok, melyek a másik állam területén jelenleg már fióktelepekkel birnak, kötelesek ezen egyezmény 1-4. §-aiban foglalt határozmányoknak, a mennyiben ez már különben is meg nem történt volna, megállapitandó alkalmas határidő alatt eleget tenni.

8. § Az egyik állam területén létező biztositó társaságok, melyek működésüket fióktelepek felállitása által jövőre a másik állam területére kiterjesztendik, tartoznak ezen fióktelepek bejegyzése előtt mindazon feltételeknek is megfelelni, melyekre a honi törvények a belföldi biztositó társaságokat a biztositási ügylet megkezdhetése végett különösen kötelezik.

A mennyiben valamely alap tényleges befizetésének igazolásáról van szó: a társaság főszékhelyén történt befizetés igazolása elégséges.

9. § A fióktelep nélküli üzletfolytatás tekintetében a vám- és kereskedelmi szövetség XIV. czikkében foglalt határozmányok alkalmazandók.

10. § Az ezen egyezményben megjelölt vállalatoknak a másik állam területén engedélyezett üzlet gyakorlása alól, a takarék-betétek elfogadására alapitott takarékpénztári üzlet kivétetik.