1. § Adótételek.
A répaczukorgyártás megadóztatása iránt eddig érvénybe levő fogyasztási adótételek továbbra is fentartatnak.
2. § A czukoradó megszabásának és beszedésének módjai.
1. 1878. évi augusztus hó 1-jétől kezdve azon répaczukorgyárakban, melyek a répalevet viznyomásu sajtók vagy telepekbe (u. n. batteriákba) egyesitett áztató edények segedelmével állitják elő, a fogyasztási adó kizárólag átalányozás utján, és pedig a létermelő készülékek termelő képességének és azok használati idejének alapul vétele mellett szabatik ki.
Midőn a répaczukorgyártásra más létermelő készülékek használtatnak, az ezeket használó répaczukorgyárakban a megadóztatandó répamennyiség, mindaddig a répa közvetlen felmérése által puhatoltatik ki, mig a termelő képesség mérvei a nyert tapasztalatok alapján biztos módon megállapittathatnak.
2. A létermelő készülékek naponkénti termelőképességének mérvei a czukorgyárosok köréből választandó szakértők meghallgatása után, az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton oly módon szabályoztatnak, hogy a magyar-osztrák közös vámterületen a répaczukor-termelés után járó fogyasztási adóból és a nyers és finomitott czukorra vetett beviteli vámból a következő tiszta jövedelem éressék el, és pedig: az 1878/9. évi termelési idényre 6.000,000 frt, - minden következő termelési idényre pedig 500,000 forinttal több, mint a közvetlenül megelőző idényben.
A mikor a 10.500,000 forintnyi tiszta jövedelem eléretik, akkor a törvényhozás ujabb intézkedésének lesz helye.
A létermelő készülékek naponkénti termelőképessége mérveinek fokozása magasabb tiszta jövedelem elérése czéljából nem eszközölhető azon esetben, ha a legközelebbi termelési idényre kilátásba vett tiszta jövedelem előreláthatólag már az illető folyó termelési idényben fog eléretni.
Ez által azonban ezen mérveknek a létermelő-készülékek megadóztatásának egyenlősitése czéljából való szabályozása kizárva nincsen.
Termelési idény alatt az augusztus 1-jétől a következő év julius végeig terjedő időszak értetik.
A szabályszerü czukor-megadóztatás tiszta jövedelme akként állapittatik meg, hogy azon összeghez, melyet a magyar-osztrák közös vámterületen a répaczukor-termelés után járó fogyasztási adó fejében az illető termelési idényben előirt összegek az üzleti akadályok folytán törvényszerüen járó adóleirások illetőleg adóvisszatéritések levonása után eredményeznek, az ugyanazon termelési idényben a behozott nyers és finomitott czukor után szedett vám hozzáadatik, és ezen összegből azon összeg levonatik, melyet az ugyanazon termelési idényben, az adóvisszatérités fentartása mellett, a vámvonalon át történt czukorkivitel adóvisszatérités fejében igénybe vesz.
3. Ha a szabályszerü czukormegadóztatás által valamely termelési idényben kilátásba vett tiszta jövedelem nem éretik el, az átalányozott répaczukorgyárak vállalkozói az ezen termelési idényben mutatkozó hiányt oly módon tartoznak fedezni, hogy mindegyik az illető termelési idényre eső, az üzletakadályok után járó adóleirások illetőleg adóvisszatéritések levonása által helyreigazitott adóátalányának annyi százalékát köteles az állampénztárba pótlólag befizetni, a hány százalékot azon hiány tesz, mely az üzletakadályok folytán járó adóleirások illetőleg adóvisszatéritések levonása után fenmaradt összes átalányösszegekben a kérdéses termelési idényben mutatkozik.
Ha pedig azon termelési idényt, melyre bizonyos hiány fedezendő, közvetlenül oly idény előzte meg, melyben a kilátásba vett tiszta jövedelemhez képest többet mutatkozik, ezen többlet a hiánynak részbeni, esetleg teljes fedezésére betudatik.
A netalán teljesitendő pótfizetések fejében az átalányozott répaczukorgyárak minden vállalkozója a termelési idény megnyitása előtt elégséges biztositékot tartozik nyujtani, mely biztositék azon átalányösszeg rendeleti uton megállapitandó bizonyos százalékának megfelel, a mely a vállalkozó gyárát 120 üzleti napra terheli, a pótfizetés azonban az erre vonatkozó hivatalos értesitéstől számitandó egy hónapnál előbb nem esedékes.
3. § Határozatok a czukoradónak átalányozása tekintetében.
A répaczukortermelés után járó fogyasztási adónak átalányozás utján való megszabásánál a czukoradó iránt érvényben levő törvénynek a törvényesitett szabályoknak az adómegváltásra vonatkozó rendelkezései következő módositásokkal alkalmazandók:
1. Az átalányozás alá eső létermelő-készülékek naponkénti termelőképességének mérvei minden termelési idényre nézve, a termelési idényt megelőzőleg, legkésőbb junius 1-éig közzé tétetnek.
2. A termelési idény (átalányozási időszak) alatt a létermelő készülékeket sem megváltoztatni, sem a bejelentés eltérő más módon használni, sem a bejelentetteken kivül más, vagy uj készülékeket felállitani nem szabad, azon eset kivételével, midőn egy megromlott létermelő készülék egyenlő ürmérettel, minőséggel, és termelő képességgel biró készülékkel kicseréltetik, magától értetvén, hogy ily kicserélés csak előleges bejelentés és hivatalos hitelesités után eszközölhető.
Ezen tilalom megsértése 100-2000 forintig terjedhető birsággal fenyittetik.
Azonkivül a megröviditett adónak négyszeres összegétől annak nyolcszoros összegéig terjedhető birság alkalmazandó, ha a létermelő képesség a foganatositott változtatás folytán fokoztatik.
Megröviditett adónak ezen esetekben azon összeg veendő, mely a termelőképesség-fokozások után azon időszakra, melyben ezen nagyobb termelőképesség létezett - de legalább is 24 órára - esik.
Ha ezen időszak megbizható módon nem állapitható meg, a megrövidett adó kiszámitásának alapjául az üzlet idejének a kihágás felfedezésekor már lejárt része veendő.
A termőképesség növekedése a termelési idénynek a tilalom megszegése napjától még hátralévő idő tartamára, ha pedig ezen nap biztosan meg nem állapitható, az egész termelési idényre az adó-átalány megszabásánál betudatik.
3. Az üzleti bejelentésben, az üzletből és ez által a megadóztatásból csak a vasárnapok és más elismert ünnepnapok rekeszthetők ki.
Karácsonykor a kirekesztés, a karácsonyi ünnepnapok betudásával, 14 közvetlenül egymásra következő napot magában foglaló időszakra is kiterjedhet.
Ha a répa-czukorgyár üzlete nem a termelési idény első hónapjának első napjával kezdődik, vagy nem az utolsó hónapjának utolsó napjáig folytattatik, ez esetben a bejelentésnek azon napokra nem kell kiterjedni, melyek az első üzleti hónapban az üzlet kezdetét megelőzik, az utolsó üzleti hónapban pedig az üzlet berekesztése után következnek.
Üzletnap alatt a reggeli 6 órától a következő nap reggeli 6 órájáig terjedő idő értetik.
Ha tehát a bejelentésben például egy vasárnapnak az üzleti időből való kirekesztéséről van szó, akkor az üzleti időből a vasárnap reggeli 6 órájától a hétfő reggeli 6 órájáig terjedő idő kizáratik.
A létermelőkészülékek termelőképessége szerint megadóztatandó répamennyiség megállapitásánál a bejelentett üzleti naptöredéke egész üzleti napnak számittatik.
4. Az üzletnek a termelési idény alatti megszoritása nem ad igényt a megadóztatandó répamennyiség lejebb szállitására.
Ha azonban elhárithatatlan akadály miatt a létermelő készülékek használatát a bejelentett üzleti időtartam alatt egy huzamban 24 vagy több órán át teljesen meg kell szüntetni, - azon adóösszeg, mely a bejelentés szerinti munkaszünet idejére, az óratöredékek elhagyása mellett esik, azon feltétel alatt térittetik vissza vagy iratik le, hogy a gyár vezetője az üzleti akadályról annak beállta után azonnal, és a létermelés isméti megkezdéséről legalább is 6 órával a megkezdés előtt, a gyár közvetlen felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek két példányban és a pénzügyigazgatóságnak egy példányban irott jelentést tegyen.
Ha pedig a pénzügyigazgatóság székhelye és a gyár között távirati összeköttetés létezik, ezen jelentés a pénzügyigazgatósághoz táviratilag is megteendő.
Az irásbeli bejelentésnek egyik példánya a benyujtás napjának és órájának hivatalos igazolásával ellátva, a gyárvezetőnek a fent emlitett pénzügyi közeg által visszaadatik.
A munkaszünet időtartama az adó visszatéritése vagy leirása czéljából hitelt érdemlő módon megállapitott azon időponttól kezdve, melyben a létermelő-készülékek tökéletesen kiüritve lettek, azon időpontig számittatik, a midőn a répaapritás ismét kezdetét veszi.
A legelőbb emlitett időpontra nézve az tételeztetik föl, hogy ez az üzletakadályról szóló bejelentés átnyujtásának időpontját legfeljebb annyi idővel előzte meg, a mennyi idő megkivántatik arra, hogy a gyár és az emlitett pénzügyi közeg állomása közötti ut, a legrövidebb idő alatt megtétehessék.
4. § Határozatok azon czukorgyárakra nézve, melyek adójukat a répa hivatalos felmérése alapján fizetik.
Azon répaczukorgyárakra nézve, melyekben a megadóztatandó répamennyiség kipuhatolása a 2-ik § 2-dik kikezdése szerint a répa sulyának hivatalosan ellenőrzött felmérése alapján történik, a czukoradó iránti törvény és szabályok hivatalos összeállitásának III. fejezetében foglalt határozatok a következő módositásokkal mérvadók, és pedig:
1. a gyáros köteles, a pénzügyigazgatóság kivánatára a gyár közvetlen felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek, magában a gyárban, vagy a gyárhoz tartozó vagy annak közelében fekvő épületben - legalább két füthető szobából és konyhából álló és a többi szükséges mellékhelyiségekkel u. m. fakamarával stb. ellátott lakást, nemkülönben a gyárban a szükséges asztallal, székekkel stb. felszerelt alkalmas szobát irodául átengedi.
A lakásért és az irodáért fizetendő lakbér a pénzügyi hatóság és a gyáros között egyezségileg állapittatik meg. Ha e tekintetben egyezség nem jönne létre, a lakbér az első folyamodásu közigazgatási hatóság által állapittatik meg.
2. A répa felmérésénél 3 métermázsánál kevesebbet a mérlegre rakni nem szabad.
3. A mérlegre netán mosatlan állapotban hozott nyers répáért sulyelengedésnek nincs helye.
4. Ha valamely gyárban egy hónap alatt a bejelentett répa mennyiségénél kevesebb dolgoztatik fel, az előirt vagy befizetett többlet leiratik, illetőleg visszatérittetik.
5. A pénzügyigazgatóságnak jogában áll, kebeléből kiküldött tisztviselői által a gyár iparkönyveit, akár magában a gyárban, akár másutt vezettessenek azok - megtekintetni és ezen könyvek azon adataiból, melyek a termelési és segédanyagok beszerzésére és hováforditására, valamint a czukornyerésre és a czukoreladásra vonatkoznak, kivonatokat késziteni.
5. § A belföldi anyagokból termelt czukor után járó fogyasztási adó esedékessége és hitelezése.
A répaczukor termelése után járó fogyasztási adó akkor esedékes, a mikor az üzleti bejelentés benyujtatik.
Azon czukorgyárosoknak, kik az illető szabályok szerint kellő biztositékot nyujtanak, megengedhetik, hogy adójukat annak esedékességétől számitandó legfeljebb 6 hónap alatt fizethessék le.
Biztositékot lehet nyujtani:
1. Oly nyilvános pénzintézet kezessége által, - vagy legalább is három bejegyzett oly gyár és kereskedő czég részéről egyetemleges kötelezettséggel kiállitott kötvény letétele által, melyek ellen a hitelezési kedvezményt kizáró aggály nem forog fenn:
2. állami, vagy a kormány által biztositékadásra alkalmasnak nyilvánitott, és a tőzsdén jegyzett értékpapirok letétele által;
3. ingatlan birtokra vezetett jelzálog által.
Az állami, vagy más értékpapirok, valamint a jelzálog-kötvények mindenkor oly nyilatkozat kiséretében teendők le, melyben kijelentetik: hogy azok a hitelezett adó biztositékául szolgálnak.
A felett: vajjon az ajánlott biztositék (1-3) elfogadható-e, vagy sem? esetről-esetre, a pénzügyi hatóság határoz.
6. § A személyes fizetési és kezességi kötelezettség ezen adóra nézve.
Ezen adónak fizetése a répaczukor-termelésre válallkozót illeti.
Az adómegrövidités miatt beszedendő illeték befizetésére azonban, ha a vállalkozó az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető a vállalkozó közvetlen kezessége mellett köteleztetik.
7. § A be nem jelentett, vagy a bejelentéstől eltérő adó alá eső művelet beszámitása.
Az üzletvezetőnek számittatik be azon adó alá eső művelet, mely a gyár székhelyén való jelenlétében bejelentés nélkül folyamatba vétetett, vagy az üzleti bejelentéstől eltérőleg történt.
8. § A czukorgyári vállalkozónak kezessége a pénzbirságokért.
Azon pénzbirságokért, melyek a répaczukortermelés után járó fogyasztási adót illető szabályok elleni kihágások miatt szabandók meg, a répaczukorgyártásra vállalkozó kezeskedik feltétlenül, a mennyiben ő már különben is, mint vétkes el nem lenne marasztalandó.
E tekintetben kivételt a hivatalos zár megsértése miatt kiszabott birságok képeznek.
9. § Czukorkivitel az adó visszatéritési igény fentartása mellett.
a) Az adóvisszatérités kiszabása.
Az 1878. évi augusztus 1-jétől kezdve a vámvonalon legalább is 500 kilogrammnyi mennyiségben kivitt gyarmat- vagy répa-czukorért a történt kivitel napjától számitandó 6 hónap letelte után esedékes utalványok mellett minden száz kilogrammnyi vám- és fogyasztási adó fejében visszatérittetik:
a) oly czukorért, melynek polarisationalis százaléka 99.5%-on alul áll, és legalább 92%-ot tesz, 9 frt 10 kr.;
b) oly czukorért, melynél a polarisatio legalább is 99.5%, 11 frt 18 kr.
Azon vámhivatalokat, melyek a vám- és fogyasztási adóvisszatérités fentartása mellett, kivitelre bejelentett czukorra nézve a kiviteli eljárást foganatosithatják, a pénzügyminister határozza meg.
10. § b) büntetés kiszabása.
Adómegröviditéskép büntetendő:
1. ha az adóvisszatéritési igény fentartásával benyujtott kiviteli nyilatkozatban a czukor sulymennyisége a hivatalos leletnél 5%-kal nagyobb: vagy
2. ha ily kiviteli nyilatkozatban az adóvisszatérités magasabb osztályért vétetik igénybe, - mint milyen azon osztály után jár, melyhez a kivitelre szánt czukor tartozik;
3. ha a czukor, melyért az adóvisszatérités igénybe vétetik, nem azon minőséggel bir, melyért adóvisszatéritésnek helye van, vagy ha a czukor helyett más tárgy találtatik.
A biróság azon adó négyszeresétől annak nyolcszorosáig terjedhető összeggel szabandó meg, mely az 1. alatti esetben a czukormennyiségnél talált különbségért: a 2. alatti esetben a megilletőnél magasabb összegben: a 3. alatti esetben pedig egyáltalában adóvisszatérités fejében igénybe vétetik.
E birságokon kivül a valótlanul bejelentett czukor mindazon esetekben elkoboztatik, a melyekben ezen czukor a kincstár megröviditésére irányzott szándékból oly czukor közé csomagoltatik, mely után vám- vagy fogyasztási adó visszatérités, vagy magasabb vám- és fogyasztási adó visszatérités, vagy leirás jár.
Ha a czukor tartalma hivatalos megállapitása alkalmával 92%, illetőleg 99.5% polarisationalis százalékon alul találtatik és a különbség 1/2 százalékot meghalad, ezen különbség miatt a vám- és fogyasztási adó visszatéritése egyáltalában, illetőleg annak magasabb kiszabása megtagadtatik.
Ha a fentemlitett különbség egy százalékot halad meg, az adó visszatérités megtagadásán túl a büntető eljárás is megindittatik.
11. § A biróságok enyhitése.
Sem a répaczukorgyártás fogyasztási adóját illető szabályok ellen elkövetett kihágások miatt, sem a fentebbi 10. § alapján kiszabandó pénzbirságokat nem szabad meghatározott legkisebb mértékükön alul még azon esetben sem enyhiteni, ha a törvényes büntető eljárás elejtése lenne is engedélyezhető.
12. § Zárhatározmányok.
A jelen törvény megsértésének eseteiben, a mennyiben a rendes büntető eljárás elejtése nem engedélytetett, a törvényhozás további intézkedéseig az 1871. évi LXVI. törvénycikk által megjelölt első folyamodásu törvényszékek, és az 1872. évi XXXVIII. törvénycikk alapján a királyi tábla, mint második és utolsó folyamodásu biróság határoznak.
13. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a belföldi anyagokat felhasználó czukorgyártás megadóztatása iránt fennálló szabályokat, a mennyiben azok a jelen törvény által nem módosittattak, érvényben tarthassa.
14. § Végrehajtási záradék.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügy- és igazságügyi ministerek, illetőleg Horvát-Szlavon országokra nézve a pénzügyminister és Horvát-Szlavon országok bánja bizatnak meg.
