1878. évi XXV. törvénycikk

az osztrák-magyar bank létesitéséről és szabadalmáról * 

1. § Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében megillető és kölcsönösen elismert jog a legközelebbi 10 évre igénybe nem vétetvén, az 1878. évi julius 1-től 1887. évi deczember 31-ig terjedő időre egy osztrák-magyar bank létesitése határoztatik el.

2. § Az osztrák-magyar banknak az 1878. évi julius 1-étől 1887. évi deczember 31-ig terjedő időre az alább következő, s ezen törvény kiegészitő részét képező alapszabályokban foglalt szabadalom adatik.

3. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az alább következő, s ezen törvény kiegészitő részét képező egyezményt a szabadalmazott osztrák nemzeti bankkal a magyar állam részéről megköthesse.

4. § Ezen törvény kihirdetése napjával életbe lép: végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

Az osztrák-magyar bank alapszabályai

I. CZIM

A bank czége és székhelye

1. CZIKK

Az osztrák-magyar bank, melylyé a „szab. osztr. nemzeti bank” átalakul, részvénytársaság, mely alapszabályszerü működését a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, és a magyar korona országaiban gyakorolja. Czége német nyelven: „Österreichisch-Ungarische Bank”, magyar nyelven: „Osztrák-magyar bank”. Pecsétje: az osztrák-magyar monarchia czímére, a czéget mindkét nyelven tartalmazó körirattal.

2. CZIKK

Az osztrák-magyar bank székhelye: Bécs.

A bank minden üzletágára nézve (a jelzáloghitel- és záloglevélüzlet kivételével, 56. czikk) Bécsben és Budapesten főintézetek állittatnak fel. A szabadalmazott osztrák nemzeti banknak a monarchia mindkét felében, egyéb helyeken egy vagy több üzletágra nézve fennálló fiókintézeteinek üzletét az osztrák-magyar bank, további alapszabályszerü határozatának fentartása mellett egyelőre változatlanul folytatja.

A bank jogában áll az osztrák-magyar monarczhia területén egy vagy több üzletág folytatása czéljából fiókintézeteket felállitani.

A bank köteles az osztrák vagy a magyar ministerium által, a bank főtanácsával egyetértőleg felismert szükség folytán, a monarchia illető állama területén a leszámitolási, kölcsön és utalványozási üzlet számára fiókokat - még pedig a határozat keltétől számitva, legkésőbb 6 hónap alatt - felállitani.

Létező fiókok, a bank fennállására nézve megszabott idő lefolyása előtt, csakis az illető pénzügyminister beleegyezésével szüntethetők meg.

II. CZIM

Társulati tőke, részvények és részvényesek

3. CZIKK

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank minden ingó és ingatlan vagyona - ideértve a tartalék- és nyugdijalapot és a jelzálogos követeléseket is, - ezen alapszabályok erejénél fogva az osztrák-magyar bank tulajdonéba megy át; szintúgy átveszi az osztrák-magyar bank saját tartozásai és kötelezettségeikép a szabad, osztrák nemzeti banknak minden tartozását és kötelezettségét, különösen az utóbbi által kibocsátott bankjegyeket és zálogleveleket.

4. CZIKK

Az osztrák-magyar bank részvénytőkéje 90 millió forintból áll, mely 600 forintjával, 150 ezer részvényre van befizetve.

A részvénytőke felemelése vagy leszállitása csak a monarchia mindkét részének törvényhozása által helybenhagyott közgyülési határozat folytán eszközölhető.

5. CZIKK

A részvényesek összesége képezi a banktársulatot.

A bank vagyonából a részvényeseket minden egyes részvény után egyenlő rész illeti meg.

A részvények oszthatatlanok. A részvény alapszabályszerü összegén túl egy részvényes sem kezeskedik.

6. CZIKK

Az osztrák-magyar bank minden kötelezettségeiért összes vagyonával kezeskedik.

A szabad. osztr. nemzeti bank és az osztrák-magyar bank által kibocsátott záloglevelek kamatainak és tőkéjének pontos fizetéseért első sorban a bank jelzálogilag biztositott követelései és azonfelül a bank egyéb ingó és ingatlan vagyona kezeskednek.

A banktársulat feloszlása vagy a jelzálog-hitel-osztálynak a többi üzleti osztályoktól elkülönitése esetében, ezen szavatosság a bank jelzálogilag biztositott követeléseire és a bank részvénytőkéjéből kihasitandó alapra lesz szoritva, mely alap az akkor forgalomban levő zálogleveleknek legalább is egy tizedével egyenlő, és a záloglevelek beváltásának mérve szerint ugyanezen arányban leszállitható.

7. CZIKK

A részvények névre szólnak és egy külön részvénykönyvbe iratnak be. Azok szelvény-ivvel és szelvény-utalványnyal láttatnak el, és a mellékelt minta szerint állittatnak ki.

8. CZIKK

Oly részvények, melyek szabad névre szólnak, a bank által bármily névre átiratnak, ha az átengedés vagy forgatmány annak névaláirásával van ellátva, kire a részvény szól.

A bank nem vizsgálja az aláirás valódiságát és azért szavatosságot nem vállal.

Minden részvényes biztosithatja a birtokában levő részvényekhez való tulajdonjogát. E czélra a részvényes, részvényeinek előmutatása mellett, a banktól követelheti, hogy a részvény-könyvben följegyeztessék, miszerint ezen részvények más névre átirása csak az ő hitelesitett aláirása alapján eszközölhető. A történt előjegyzés magán a részvényen kitüntetendő.

9. CZIKK

Oly részvények, melyek nem szabad névre szólnak, akkor irathatnak át, ha az előmutató közokiratok, vagy pedig biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett okmányok által igazolja, hogy a részvény tulajdonjogát megszerezte. Az átiratási engedély, a tulajdonjog szerzését igazoló okmányok előmutatása mellett, a főtanácsnál eszközlendő ki.

Nem szabad névre szóló részvények azok:

a) melyeken határozottan fel van jegyezve, hogy azok kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy tulajdonát képezik;

b) melyek valamely testület, község, alapitvány, vagy hatósági kezelés, vagy felügyelet alatt álló intézet nevére szólnak;

c) melyek le vannak kötve, (lekötési záradékkal ellátva, 10. czikk); vagy:

d) olyanok, a melyeken a tulajdonos szabad rendelkezési jogát gátló birói rendelet van feljegyezve, vagy melyekre nézve ily rendelet közvetlenül a bankkal közöltetett.

10. CZIKK

Ha valamely részvénybirtokos a saját részvényei után őt megillető osztalék felvételét magának biztositani kivánja, vagy ha valamely részvény és annak jövedelme bizonyos czélra lekötendő, akkor a részvénynek, a mennyiben nem a tulajdonos nevére szól, ennek nevére leendő átiratása és a részvénynek lekötése a részvény és a szelvényivnek előmutatása mellett, a banknál irásban kérendő. Ilyenkor a részvényre irandó lekötési záradék pontosan megjelölendő és azon személy megnevezendő, ki a lekötött részvény után időnkint kijáró osztalék felvételére és nyugtázására fel van hatalmazva.

Több tulajdonos javára lekötésnek, vagy az osztalék rész-összegekben való kiszolgáltatásának nincs helye.

A lekötés a részvénykönyvben és a részvényen, melynek szelvényivét a bank visszatartja, feljegyeztetik; a minek az a következménye, hogy a lekötött részvényre eső osztalék csak a lekötési záradék tartalmának megfelelő nyugtára fizettetik ki.

A részvény lekötésének feloldására ugyanazon hatóság vagy személy beleegyezése kivántatik meg, mely a lekötést eszközöltette.

Ha a lekötés alóli feloldást nem a részvényen megnevezett tulajdonos, hanem más valaki kéri, ez esetben a 9. czikknek az átiratásra vonatkozó határozatai mérvadók.

11. CZIKK

Fel nem vett osztalék azon hónak, a melyben kifizetésre esedékesek valának, utolsó napjától számitandó 3 év alatt a tartalékalap javára elévülnek. Különösen figyelemreméltó esetekben a főtanács e részben kivételt tehet.

III. CZIM

Közgyülés

12. CZIKK

A részvényeseket a bank ügyeire nézve megillető jogokat, a részvényesek összegének nevében, a közgyülés gyakorolja.

13. CZIKK

A közgyülés egybegyül:

a) a rendes évi ülés megtartására legkésőbb minden év február havában;

b) a rendkivüli ülésekre, valahányszor ennek szüksége fenforog.

A közgyülés a főtanács által hivatik össze és Bécsben tartatik.

Negyven tag (14. czikk) irásbeli kérelmére a közgyülés 60 nap alatt rendkivüli ülésre hivandó össze.

14. CZIKK

Az osztrák-magyar bank közgyüléseiben csak osztrák és magyar állami alattvalók vehetnek részt.

Mindazok a részvényesek, kik a rendes évi ülést megelőző november havában 20, saját nevükre szóló és ugyanazon évi julius hava előtt keltezett részvény birtokát letevés vagy lekötés által igazolják, az azon évi üléssel kezdődő év tartama alatt, a legközelebbi rendes évi ülés összejöveteléig, a mennyiben a 15. czikk határozatai ennek utjában nem állanak, tagjai a közgyülésnek.

A részvények letételére a felhivás évenként október hava utolsó hetében történik a főtanács által, a Bécsben és Budapesten megjelenő hivatalos lapokban közzéteendő hirdetmény utján. A közgyülés üléseire a meghivás ugyanazon módon történik, még pedig a rendes évi ülésre 45 nappal, rendkivüli ülésre 14 nappal annak megtartása előtt.

A közgyülés rendkivüli üléseiben csak azon tagok vehetnek részt, kik a rendes évi ülésben is részt venni jogositva voltak, s kik, a mennyiben részvényeik nincsenek lekötve, a részvények folytonos birtoklását azoknak ujabbi letétele által 8 nappal a rendkivüli ülés előtt igazolják.

15. CZIKK

A közgyülésből ki van zárva:

a) a ki polgári jogai teljes élvezetében nincs, különösen az is, a kinek vagyona felett a csődeljárás megindittatott, ennek bevégzéseig;

b) a ki fenyitő itélet folytán polgári, politikai, vagy becsületbeli jogaiban korlátolva van - ezen korlátozás tartama alatt.

16. CZIKK

A közgyülés 100 tag jelenléte által határozatképessé lesz. Ha a rendes évi ülésre, vagy rendkivüli ülésre történt meghivás folytán határozatképes gyülés nem jött egybe, 8 nap alatt az ülés tartására uj határidőt tüzendő ki, mely alkalommal a gyülés, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, határozatképes; de ez esetben a gyülés csak oly tárgyak felett határozhat, melyek az eredeti napirendbe fel voltak véve. A második meghivás az ülésre legalább 8 nappal annak megtartása előtt közzéteendő.

17. CZIKK

A megelőző év zárszámadása (104. czikk 2.) 8 nappal a közgyülés rendes évi ülésének megtartása előtt a bécsi és budapesti főintézetnél közmegtekintésre kiteendő, és a közgyülés minden tagjának, ha kivánja, egy-egy példányban ingyen kiszolgáltatandó.

Nyolcz nappal a közgyülés minden ülése előtt a napirend a közgyülés tagjaival a főtanács által a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzé teendő hirdetmény utján közlendő.

Kellő időben beadott önálló inditványok a napirendre felveendők.

18. CZIKK

A közgyülés minden tagja csak személyesen jelenhet meg, és magát meghatalmazott által nem képviseltetheti; és a tanácskozmányokban és határozathozatalnál, habár többféle minőségben venne is részt a tárgyalásokban, csak egy szavazattal bir.

19. CZIKK

Ha a részvények jogi személyre, nőre, vagy több résztvevőre szólnak, annak van joga a közgyülésen megjelenni és a szavazati jogot gyakorolni, a ki a részvénytulajdonosoktól, feltéve, hogy ezek vagy osztrák vagy magyar alattvalók, felhatalmazást mutat fel. A meghatalmazottaknak azonban a részvénybirtok kivételével egyéb személyes tulajdonságaiknál fogva (14. és 15. czikk) képeseknek kell lenniök arra, hogy a közgyülésben részt vehessenek.

20. CZIKK

A közgyülésen a bank kormányzója, vagy akadályoztatása esetében az egyik alkormányzó elnököl.

Az elnök először is a főtanács javaslatait terjeszti a közgyülés elé tárgyalás és elhatározás végett.

Ezután a napirendre (17. czikk) kitüzött többi tárgyak az elnök által meghatározandó sorrendben kerülnek tárgyalás alá és a szükséges választások ejtetnek meg.

A határozatok (a 107. czikkben emlitett eset kivételével) általános szavazat-többséggel hozatnak.

Az elnök csak szavazat-egyenlőség esetében szavaz, és szavazata döntő.

21. CZIKK

A közgyülés rendes évi ülésében (13. czikk) a főtanács jelentést tesz a lejárt év üzletvezetéséről, a számvizsgálók pedig a mérleg megvizsgálásáról. (50. czikk.)

A közgyülés ezután a fölött határoz: valjon a mérlegzárlat jóváhagyandó és a felmentvény kiadandó-e?

A közgyülésnek 105. és 107. czikkben emlitett határozatokon kivül különsen fenn van tartva:

a) a főtanácsosok választása (23. és 31. czikk.);

b) az 5 számvizsgáló és 5 póttag választása (50. czikk.);

c) az alapszabályok megváltoztatása feletti határozat, fentartva a monarchia mindkét állama törvényhozásának jóváhagyását;

d) határozathozatal a részvénytőke felemelése vagy leszállitása iránt (4. czikk).

22. CZIKK

A közgyülés minden tagjának jogában áll, a közgyülés üléseiben inditványokat tenni. Oly inditványok felett, melyek nem közvetlenül a napirenden levő tárgyra vonatkoznak, a közgyülés azon ülésben, melyben azok beadatnak, határozatot nem hozhat.

Önálló inditványok, (17. czikk) indokolással együtt, legalább 30 nappal a közgyülés illető ülése előtt adandók be irásban a kormányzóhoz.

23. CZIKK

A főtanácsosokat a közgyülés választja s pedig 8-at közvetlenül a közgyülés tagjai sorából, kettőt-kettőt pedig a bécsi és budapesti igazgatóságok által javaslatba hozott jelöltek közül.

Az utóbbi két-két főtanácsos választása czéljából mindegyik igazgatóság a közgyülésnél háromszor annyi egyént hoz javaslatba, mint a hány hely betöltendő lesz (41. czikk).

Az igazgatóságok kijelölésébe mind a közgyülés tagjai, mind pedig oly személyek is felvehetők, kik nem tagjai a közgyülésnek, a mennyiben a részvénybirtok kivételével, egyéb személyes tulajdonaiknál fogva (14. és 15. czikk) képesek lennének a közgyülésben résztvenni.

Mindegyik igazgatóság csak az illető állam polgárait veheti fel kijelölésébe.

Az osztrák-magyar bank főtanácsának tagjai bank- vagy jelzálog-üzletet folytató más intézet igazgatásában nem vehetnek részt.

24. CZIKK

A főtanács tagjai általános, a számvizsgálók és helyetteseik viszonylagos szavazat-többséggel választatnak.

A választások irásbelileg szavazójegyek beadása által eszközöltetnek. A szavazó aláirása a szavazójegyen nem kivántatik.

A szavazatok megvizsgálását és összeszámitását (serutinium) a közgyülés által választott szavazatszedők teljesitik.

Szavazat-egyenlőség eseteiben mindenkor a sors határoz.

Ha a főtanács választása alkalmával az első szavazás folytán, általános többség nem éretett el, szükebb választás ejtendő meg.

A szükebb választásnál a közgyülés tagjai csak azon személyzet közül választhatnak, kiknek az első választásnál aránylag legtöbb szavazatuk volt.

A szükebb választás alá bocsátandó személyek számának mindenkor kétszer akkorának kell lennie, mint a milyen a választandó főtanácsosok száma.

Szavazategyenlőség esetében azon kérdés felett: ki bocsáttassék szükebb választás alá, a sors határoz.

Minden szavazat, mely szükebb választás alkalmával e választás alá nem bocsátott személyre esik - érvénytelennek tekintendő.

IV. CZIM

A bank igazgatása

A) A főtanács

25. CZIKK

A főtanács képviseli az osztrák-magyar bankot kifelé, biróság előtt, és peren kivül és az alapszabályok korlátai között jogositva van mindazon intézkedésekre, melyek a közgyülésnek fentartva mincsenek.

A főtanács vezérli és ellenőrzi a bank vagyonának kezelését és annak összes üzletét.

Neki van fentartva az egyes üzletágakra forditandó pénzeszközök meghatározása és az üzleti feltételek megállapitása; továbbá a fiókok felállitása, vagy megszüntetése tekintetében (2. czikk) a bankot megillető elhatározás, valamint a jelzálog-, hitel- és záloglevél-üzlet vezetése, az ez iránt fennálló külön alapszabályok szerint.

A főtanács meghatározza az általános alapelveket, kibocsátja a koronként szükségelt részletes utasitásokat az összes üzletvitelre nézve s ellenőrzi és biztositja azok megtartását.

A leszámitolási és kölcsönüzlet tekintetében, az osztrák és a magyar bankpiaczokon ugyanazon általános szabályok érvényesek.

A főtanács minden üzletévre a maga kebeléből végrehajtó bizottságot választ (30. czikk), ő választ a bécsi és a budapesti igazgatóság 8 tagja közül hat-hat tagot (41. czikk).

A főtanácsnak veto-joga van a bécsi és budapesti igazgatóságok által kinevezett, vagy hivataluk lejártával ujra meghivott birálók (censor) ellen. (40. czikk).

A főtanács kinevezi és alkalmazza a szolgálat minden ágában a szükséges személyzetet. (46., 47. és 49. czikk).

26. CZIKK

A főtanács a kormányzóból, két alkotmányzóból és 12 főtanácsosból áll.

27. CZIKK

A kormányzót a cs. királyi osztrák, és a m. királyi pénzügyminister közös javaslatára Ő csász. és Apost. királyi Felsége nevezi ki.

A kormányzó 20,000 forint évi fizetést húz a bank pénztárából, és szabad lakást élvez a bécsi társulati épületében.

28. CZIKK

A két alkormányzó kinevezése oly módon történik, hogy a főtanács részéről a 41. czikk határozatainak figyelembe vételével külön-külön előterjesztendő hármas kijelölés alapján az egyik alkormányzó, ki egyuttal a bécsi igazgatóság elnöke, az osztrák pénzügyminister, a másik, ki egyuttal a budapesti igazgatóság elnöke, a magyar pénzügyminister által Ő cs. és Apost. királyi Felségének kinevezésre ajánltatik.

29. CZIKK

A kormányzó hatáskörének fentartott teendőket annak akadályoztatása esetében azon alkormányzó végzi, kit a kormányzó erre kijelöl. Az alkormányzókat szükség esetében a főtanács által saját kebeléből kijelölendő tag fogja helyettesiteni.

30. CZIKK

A közgyülés által megválasztott főtanácsosok megerősitése Ő császári és Apost. királyi Felségének van fentartva. Ezen legfelsőbb megerősitést a bank főtanácsa az illető pénzügyminister utján kérelmezi.

31. CZIKK

A főtanácsosok hivatala 4 évig tart, azok, kikre a kilépés sora kerül, ismét megválaszthatók.

A közgyülés első rendes évi ülésében sorsolás utján kijelölendő három főtanácsos, és pedig kettő azok közül, kiket a közgyülés a maga kebeléből, és egy azok közül, kiket az igazgatóságok javaslata alapján választott, a második és harmadik rendes évi ülésben, szintugy három főtanácsos, a negyedik évi ülésben, a még hátra lévő három főtanácsos lép ki.

A kilépők ugyanazon módon pótoltatnak, a mint a kilépő megválasztatott.

Ha egy főtanácsos működési idejének letelte előtt kilép, a pótválasztás csak a kilépett tag választási időszakára terjed.

32. CZIKK

Minden főtanácsos hivatalba lépése alkalmával s annak tartamára 25 darab saját nevére szóló tehermentes osztrák-magyar bankrészvényt tartozik a banknál letenni.

33. CZIKK

Az alkormányzók és főtanácsosok hivatalukat dijtalanul látják el.

34. CZIKK

Az osztrák-magyar bank kormányzója, az alkormányzók és főtanácsosok hivataloskodásuk megkezdése alkalmával ünnepélyes fogadást tesznek, hogy a bank alapszabályait pontosan megtartandják, a közhitel érdekeit és a bank javát tehetségük szerint előmozditandják, a banküzlet hű, buzgó és figyelmes vezetésére s a bank vagyonának gondos kezelésére törekedni fognak, és a bank tárgyalásait titokban fogják tartani.

A bank-kormányzó ezen fogadást Ő cs. és apostoli királyi Felsége előtt teszi. Az alkormányzók a fogadást az illető pénzügyministernek, a főtanácsosok pedig a bankkormányzónak teszik és kézadással megerősitvén, erről okiratot állitanak ki.

35. CZIKK

Az osztrák-magyar bank kormányzója, az alkormányzók és a főtanácsosok felelősek azon határozatokért, melyekhez beleegyezésükkel járultak, valamint saját hatáskörükben az üzletnek hű, gondos és az alapszabályoknak megfelelő vezetéseért.

36. CZIKK

A főtanács rendszerint minden hónapban kétszer gyül egybe, a bankkormányzó által kijelölendő napokon, rendkivüli gyüléseket, a szükséghez képest a kormányzó hiv egybe. Mindegyik kormánybiztosnak (51. czikk) jogában áll rendkivüli gyülés egybehivását követelni.

A főtanács üléseire annak minden tagja és a két kormánybiztos meghivandó.

37. CZIKK

A főtanács gyüléseiben a kormányzó elnököl.

A főtanács határozatképességéhez az elnökkel együtt legalább öt tagnak jelenléte kivántatik meg.

A határozatok a jelenlévők általános szótöbbségével hozatnak: az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz és szavazata döntő.

A főtanácsnak egy tagja sem gyakorolhat egynél több szavazatot. Meghatalmazások és távollevő tagok irásbeli szavazatai el nem fogadhatók.

A főtanácsban minden választás szavazatjegygyel történik.

A tárgyalási jegyzőkönyvekben a jelenlevők nevei és a hozott határozatok elősorolandók.

Mindegyik kormánybiztosnak és a főtanács minden jelenlevő tagjának szabadságában áll a többség határozatától eltérő nézetét jegyzőkönyvbe vétetni.

A tárgyalási jegyzőkönyvek az elnök, a vezértitkár mint előadó, és a kormánybiztosok által (51. czikk), - a mennyiben ez utóbbiak az ülésben jelen voltak - aláirandók és a levéltárban megőrizendők.

38. CZIKK

A főtanács az osztrák-magyar bank czégvezetője.

Érvényes czég-jegyzéshez a kormányzó, vagy egy alkormányzó és egy főtanácsi tag, valamint a vezértitkár, vagy helyettesének aláirása szükséges.

Ezen czég-jegyzés a bankra nézve minden esetben, különösen oly esetekben is, hol a törvény külön meghatalmazást kiván, kötelező.

A főtanács határozza meg, mely esetekben és mely formában kötelezhetik a bankot a bécsi üzletvezetőség (46. czikk), a bécsi és budapesti főintézetek, vagy egyes üzletosztályok, nemkülönben a bankfiókok aláirásai, s ezt az illető hivatalos helyiségekben kifüggesztés utján közhirré teszi.

A főtanács levelezése mindenkor az alapszabályszerü czégjegyzéssel ellátandó.

39. CZIKK

A főtanács végrehajtó bizottsága (25. czikk) köteles a 84. czikkben foglalt határozatok pontos megtartására felügyelni. Ezen bizottság teszi meg sürgős szükség esetében a kellő és halaszthatatlan intézkedéseket és azokat a főtanácsnak - legközelebbi gyülésén - indokolva tudomására hozza.

A végrehajtó bizottság a kormányzóból és a főtanács négy tagjából áll, mely utóbbiak közül egynek, tekintettel arra, hogy a bankügyletek a monarchia mindkét államában előfordulnak, a főtanács egy magyar tagjának kell lennie. A végrehajtó bizottság határozatképes, ha az elnökkel együtt 3 tagja jelen van. Az akadályoztatások eseteire a főtanács saját kebeléből két póttagot választ.

B) Igazgatóságok Bécsben és Budapesten

40. CZIKK

A bécsi igazgatóság és a budapesti igazgatóság időről-időre megállapitják azon arányt, melyben az igazgatóságnak az összes osztrák, illetőleg magyar bankpiaczok számára a leszámitolási és kölcsönüzletre rendelkezésre álló főösszegek az egyes osztrák, illetőleg magyar bankpiaczok közt felosztandók, ugyszintén időről-időre meghatározzák azon végső határt, melyen belül a bankhitel mindkét üzletben az egyes czégek és személyek részéről igénybe vehető.

Az igazgatóságok jelentést tesznek a főtanácsnak a bankhitel felhasználásáról, közvetlen hatáskörükön kivül álló ügyekben is inditványokat tesznek a főtanácsnak, és a 63. czikkben nekik fentartott esetekben határoznak.

Az igazgatóságok meghatározzák a birálók (censorok) számát az egyes piaczok szükséglete és viszonyaihoz képest; ők nevezik ki, a főtanácsnak fentartott veto-jog épségben tartásával, a birálókat a monarchia illető részében. (25. Cikk.)

41. CZIKK

A bécsi igazgatóság tagjainak osztrák állampolgároknak, a budapesti igazgatóság tagjainak magyar állampolgároknak kell lenniök.

Mindegyik igazgatóság az illető alkormányzóból, mint elnökből (28. czikk), és 8 igazgatóból áll, kiknek Bécsben, illetőleg Budapesten kell lakniok.

A közgyülés által az illető igazgatóság javaslata alapján választott két főtanácsos egyuttal tagja ezen igazgatóságnak, a többi hat igazgató mindegyik igazgatóság részére a főtanács által választatik négy évre, s ezen működési idő lejárta után ujra megválasztható.

42. CZIKK

Az igazgatóságok tagjaivá a főtanács által (41. czikk) ugy a közgyülés tagjai, mint más személyek is választhatók, kik nem tagjai a közgyülésnek, a mennyiben a részvénybirtok kivételével, személyes tulajdonságaiknál fogva (14. és 15. czikk) képesek lennének a közgyülésben részt venni.

Az igazgatóságok tagjai banküzletet folytató más intézet igazgatásában nem vehetnek részt.

Minden igazgató tartozik hivataloskodása kezdetén s annak tartamára a banknál husz darab saját nevére szóló tehermentes osztrák-magyar bankrészvényt letenni.

43. CZIKK

Az igazgatók hivatalukat dijtalanul látják el.

Az igazgatók hivatalba lépésük alkalmával a kormányzó kezébe fogadást tesznek a 34. czikk értelmében és azon határozatokért, melyekhez beleegyezésükkel járultak, valamint saját hatáskörükben az üzletnek, hű, gondos és az alapszabályoknak megfelelő vezetéseért a főtanácsnak felelősek.

44. CZIKK

Minden igazgatóság rendesen hetenkint, az elnök által meghatározandó napon együtt egybe a hatásköréhez tartozó ügyek elintézésére.

Rendkivüli gyülések a szükséghez képest az elnök vagy a kormányzó intézkedése folytán hivatnak össze.

Az igazgatóság határozatképességére 5 tag jelenléte szükséges.

Az igazgatóság tanácskozásainál a határozatok a jelenlevők általános szavazat-többségével hozatnak. Az elnök csak szavazat-egyenlőség esetén szavaz és szavazata döntő.

Az alkormányzónak az igazgatóság elnökségével járó hivatalos teendőit, az alkormányzó akadályoztatása esetén azon igazgató teljesiti, kit az alkormányzó erre kijelölt.

45. CZIKK

Mindegyik igazgatóság mellé a főtanács egy tisztviselőt oszt be, a ki által az igazgatóság a maga határozatait végrehajtja.

Az igazgatóságok tárgyalásai jegyzőkönyvei, továbbá azoknak a főtanácscsal és a monarchia illető államában fennálló bankintézetekkel folytatott levelezései az elnök s ennek akadályoztatása esetén az igazgatóság egyik tagja, s az igazgatóság mellé beosztott tisztviselő által aláirandók.

Minden tárgyalási jegyzőkönyv legfeljebb három nap alatt másolatban a főtanácsnak megküldendő.

V. CZIM

Üzletvezetés és a bank személyzete

46. CZIKK

Az összes üzletág fővezetése a főtanács felügyelete alatt, és az általa kiadandó utasitás értelmében a vezértitkár által történik.

A vezértitkár azon közeg, mely által a főtanács minden határozatát végrehajtatja és mely azoknak foganatositására első sorban felügyel. Ő a főtanácsnak, valamint a végrehajtó bizottságnak minden ülésében részt vesz, de szavazat nélkül. Kötelességében áll a szolgálat érdekében javaslatokat terjeszteni a főtanács elé, s az ő nyilatkozatai a jegyzőkönyvekben és iratokban kitüntetendők.

A közvetlen üzletvezetés czéljából a vezértitkár mellé rendelvék a vezértitkárság főtisztjei, a pénztári és számviteli kezelés feletti őrködés czéljából pedig a pénztár igazgatója és a főkönyvvezető, kik minden beadványt és összeállitást a vezértitkár utján terjesztenek a főtanács elé, és általa veszik a főtanács határozatait is.

47. CZIKK

A bank tisztviselői és egyéb alkalmazottjainak kinevezése és alkalmazása a főtanácsnak van fentartva. Ez adja ki nekik az utasitásokat, határoz alkalmazásuk, szolgálati viszonyaik és elvezményeik felett, részesitheti őket jutalmakban és segélyekben, ez gyakorolja felettük a fegyelmi hatalmat.

A tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalból való felfüggesztése és elbocsátása felett a főtanács határoz.

Tisztviselők és szolgák, és azoknak hátramaradt családtagjai nyugdiját, a banktársulat alkalmazottjai után maradt árvák nevelési járulékait, valamint szolgálatképtelen munkások és azok családtagjai nyugbérét a főtanács állapitja meg, az erre vonatkozó szabályok értelmében.

48. CZIKK

A bank tisztviselői kötelesek a bank tárgyalásait és egyes üzleteit, különösen a magánszemélyek és czégeknek engedélyezett hitel terjedelmét, valamint a banknál levő pénzek, zálogok és letétek számát, minőségét és értékét s a tulajdonosok neveit titokban tartani. (98. czikk.)

49. CZIKK

A szab. osztr. nemzeti bank tisztviselői és egyéb alkalmazottjai, rang- és korsorozatuk, valamint szolgálati illetményeik megtartása mellett, az osztrák-magyar bank által átvétetnek.

Azon szolgálati, fizetési, nyugdij- és nyugbéri igényeket, melyeket a szab. osztr. nemzeti bank tisztviselőinek és alkalmazottjainak támasztani joguk van, az osztr.-magy. bank tartozik kielégiteni. Ugyanez áll a szab. osztr. nemzeti bank tisztviselői és alkalmazottjainak hátrahagyott családtagjai illetményeire nézve.

VI. CZIM

Számvizsgálók

50. CZIKK

A közgyülés által saját kebeléből választott számvizsgálók (21. czikk. b.) tartoznak a banknak az egész évre lezárt mérlegét megvizsgálni, és erről a közgyülés rendes évi ülésében jelentést tenni.

Jogukban áll feladatuk teljesitésére a főtanácstól minden szükséges felvilágositást követelni, s különösen a bank könyveibe is betekinteni.

VII. CZIM

A bank viszonya az államkormányokhoz

51. CZIKK

Az osztrák és a magyar kormány egy-egy biztost és egy helyettest nevez ki, olyan közegekül, melyek által az államkormány a monarchia mindkét államában meggyőződést szerez magának arról, hogy a bank a szabályoknak megfelelőleg jár el.

52. CZIKK

Ezen biztosoknak jogában áll a közgyülés, valamint a főtanács és az illető igazgatóság üléseiben, de csak tanácskozó szavazattal jelen lenni, és minden felvilágositást megkövetelni, mely feladatuk teljesitésére szükséges.

53. CZIKK

Ha bármelyik kormánybiztos a közgyülés, a főtanács, vagy az illető igazgatóság valamely határozata ellen azon okból szólal fel, mivel azt az alapszabályokkal ellenkezőnek tartja, akkor ezen felszólalásnak felfüggesztő hatása van és az ügy, a mennyiben valamelyik igazgatóság határozatára vonatkozik, első sorban eldöntés végett a főtanács elé terjesztendő.

Ha a kormánybiztos felszólalása a közgyülés vagy a főtanács határozata ellen irányul, akkor az ügy egyelőre tárgyalás végett azon kormány elé terjesztendő, melytől a kormánybiztos megbizását nyerte. Ha azután a kormány és a bank között egyetértés nem jön létre, az ügyet minden további felebbezés kizárásával választott biróság dönti el, mely Bécsben ül egybe. E biróság 7 tagból áll, kik közül hármat a bécsi legfőbb törvényszéknek, hármat a budapesti kir. Curia semmitőszéki osztályának elnöke egy évre a vezetése alatt álló birói testület kebeléből nevez ki. A hetedik tagot, ki egyszersmind ezen választott biróság elnöke, ama 6 tag választja. Ha a választásnál absolut többség el nem éretett, a választott biróság elnökét felváltva, egyszer a bécsi legfőbb törvényszék és egyszer a budapesti kir. Curia semmitőszéki osztályának elnöke nevezi ki. Hogy a két legfőbb törvényszék elnöke közül ki gyakorolja először a választott biróság elnökének kinevezése iránti jogot, sorshuzás által döntendő el. A választott biróság a főtanács előzetes meghallgatása után általános szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében azon nézet válik határozattá, melyhez az elnök járult.

A választott biróság semmiféle perrendtartási szabályokhoz nincs kötve, de tartozik mégis határozatainak indokait előadni.

54. CZIKK

Mindazon ügyekben, melyekben az államkormány közremüködése megkivántatik, a bank a főtanács utján az illető pénzügyministerhez s esetleg a körülményekhez képest mindkét pénzügyministerhez fordul.

55. CZIKK

A bank az osztrák vagy a magyar pénzügyi kormányzat részéről beadott váltókat az alapszabályok értelmében (60. czikk) leszámitolhat, de ehhez a főtanács határozata kivántatik. Ily esetben a főtanács ülésében legalább 9 tag jelenléte szükséges, és a jelenlévők kétharmadának a leszámitolás mellett kell szavazni. Ezenkivül a bank az államkormány számára csak bizományos üzleteket végezhet.

Az ily bizományos üzletek teljesitéséből eredő követelés egyezkedés szerint, de legkésőbb minden hó végével készpénzben kölcsönösen kiegyenlitendő.

VIII. CZIM

A bank üzletei

56. CZIKK

Az osztrák-magyar bank jogositva van:

a) váltókat, értékpapirokat és szelvényeket leszámitolni (60. czikk);

b) kézi zálogra kölcsönt adni (65. czikk);

c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés végett átvenni (71. czikk);

d) pénzeket elismervényre (75. czikk); továbbá

e) pénzeket, rövid lejáratu váltókat és értékpapirokat folyó számlára (giro üzletbe) átvenni (76. czikk);

f) utalványokat saját pénztáraira kiállitani (78. czikk);

g) bizományi üzleteket teljesiteni (81. czikk);

h) osztrák és magyar állami, országos, illetőleg községi kölcsönöket lejárt kötvényeit és szelvényeit beváltani;

i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piaczokra szóló váltókat venni és eladni;

k) a jelen alapszabályok függelékét képező jelzáloghitelüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni, és

l) a bank saját zálogleveleit venni és eladni.

A bank üzletéve kezdődik január 1-én és végződik deczember 31-én.

57. CZIKK

Az osztrák-magyar bank a monarchia mindkét államában a kamatláb magasságát a korlátozó minden törvényes intézkedés hatálya alól felmentetik.

58. CZIKK

A bank részére fizetések csak a bank jegyeiben (82. czikk), vagy valamely vert törvényes pénznemben teljesithetők.

59. CZIKK

A főtanács minden hirdetménye a bécsi hivatalos lapban német, a budapesti hivatalos lapban pedig magyar nyelven tétetik közzé.

A) Leszámitolási üzlet

60. CZIKK

Az osztrák-magyar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek osztrák értékre szólanak és legfeljebb három hó alatt az osztrák-magyar monarchián belül fizetendők, leszámitolni.

A leszámitolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláirásával kell ellátva lenniök.

Azt, hogy ezek közül hánynak kell bejegyzett czégnek lenni? a főtanács határozza meg. Az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasitására.

A bank nem köteles a leszámitolás megtagadásának okát adni.

61. CZIKK

A banknak jogában áll általa a kölcsönüzletben elfogadható minden értékpapirt (65. czikk) és azok szelvényeit, a mennyiben azok legfeljebb 3 hó alatt lejárnak, leszámitolni.

62. CZIKK

A leszámitolás végett benyujtott váltók vizsgálatánál egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő.

Ezen vizsgálat rendesen egy biráló bizottság által eszközöltetik.

Azon különös eseteket, melyekben váltók a biráló bizottság előzetes vizsgálata nélkül leszámitolhatók, a főtanács határozza meg, ily váltók azonban utólag a biráló bizottság elé terjesztendők.

A váltóbirálók a leszámitolás végett benyujtott váltók megitélésénél szigoru részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve irásban fogadást tenni.

A biráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik, vagy oly czég váltói megbirálásánál, mely czégnek bármily minőségben részesei.

63. CZIKK

A benyujtott váltók elfogadása vagy visszautasitása felett a biráló bizottságok szavazattöbbséggel határoznak.

Az elnök csak szavazatok egyenlősége esetében szavaz, és szavazata döntő.

A biráló bizottság elnöke Bécsben és Budapesten az igazgatóságnak egy tagja; ennek akadályoztatása esetében, valamint a fiókok biráló bizottságaiban, egyáltalában a biráló bizottság tanácskozásaiban résztvevő hivatalnok elnököl.

Az elnöklőnek jogában áll a biráló bizottság által elfogadásra alkalmasnak talált váltó leszámitolását megtagadni. Ha ez oly biráló bizottságban történik, melyben hivatalnok elnököl, tartozik az elnöklő hivatalnok a birálók többségének kivánatára, az esetet eldöntés végett az illető igazgatóság elé terjeszteni. (40. czikk.)

64. CZIKK

Birálókká a két igazgatóság (25. 40. czikk.) az illető kereskedelmi kamara meghallgatása után, kereskedőket és a helyi kereskedelmi és ipari viszonyokat ismerő más egyéneket nevez ki.

A birálók három évre neveztetnek ki, melyen lefolyása után ugyanazon minőségben további három évre közvetlenül ismét meghivhatók.

A főtanács tagjainak, igazgatóknak és birálóknak fiai, társai és ügyvezetői birálókká nem nevezhetők ki.

B) Kölcsönüzlet

65. CZIKK

A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg nem haladó időre, adni.

Zálogul elfogadhatók:

1. arany és ezüst, osztrák-magyar vagy külföldi vert pénzben és rudakban;

2. az osztrák-magyar monarchia valamely nyilvános tőzsdéjén, hivatalosan jegyzett értékpapirok, még pedig:

a) osztrák és magyar állampapirok;

b) osztrák és magyar országos, illetőleg községi kölcsönök értékpapirjai;

c) az osztrák-magyar monarchiában levő jelzáloghitelintézetek záloglevelei;

d) teljes üzletben álló osztrák vagy magyar közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett részvényei; és

e) a d) alatt emlitett társulatok és vállalatok teljesen befizetett elsőbbségi kötvényei.

A főtanács határozza meg, mely értékpapirok, és az árfolyam mely hányadával, esetleg mely főösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a bank pénztárainál a monarchia mindkét államában.

66. CZIKK

Az adósnak szabadságában áll az előleget annak lejárta előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére előre lefizetett kamatok visszatéritését követelhesse.

67. CZIKK

Ha a zálog tőzsdeszerű értéke csökkenést szenved, az adós köteles megfelelő pótzálogot adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét visszafizetni. Az utolsó esetben megfelelő kamatvisszatéritésnek van helye.

Ha az adós azonban sem a megkivántató pótzálogot nem adja, sem a kölcsön visszafizetését nem teljesiti, jogában áll a banknak, a zálogot még kölcsön lejárata előtt valamely nyilvános tőzsdén egészben vagy részben eladni, és csakis a saját jogai és követelései kielégitése után fenmaradó többletet az adós számára és rendelkezésére kamatozás nélkül letétképen (71. czikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos költségén és veszélyére birói kézhez letenni.

Ha a zálog eladásából nyert összeg a bank követelésének fedezésére elégtelen, a bank számára még fenmarad az adós elleni kártalanitási kereseti jog.

68. CZIKK

Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, a banknak joga van saját kártalanitása czéljából a zálogot az adós megkérdezése és birói közbenjárás nélkül egészen vagy részben eladni.

A bank azonban az eladásra nincs kötelezve, és ha azt a kölcsön lejárata után nem foganatositja, egész követelési joga tőkében, kamatokban és költségekben ki van véve az elévülés alól.

Eladás esetében az adósnál hátralevő tőketartozáshoz a kamatok, netaláni dijak és költségek, és az egész követeléstől egy harmad százaléknyi külön eladási jutalék hozzáadatnak, és csak a fenmaradó összeg szolgáltattatik ki, a zálogjegy visszaadása és formaszerű nyugtázás mellett.

69. CZIKK

Ha a lejárat napján vissza nem váltott értékpapirok el nem adhatók, e körülmény nem ad igényt a kölcsön meghosszabbitására, és az adósnak kötelezettségét a bank irányában fenálló tartozásának teljes lefizetésére nézve nem szünteti meg.

70. CZIKK

A bank valamely fő- vagy fiókintézete által kiállitott zálogjegy birálóját jogositottnak tekinti arra, hogy a záloggal minden általában megengedhető változtatást tehessen, és azt visszaválthassa. A bank a megkivántató aláirások valódiságát nem vizsgálja, és azok valódiságáért kezességet nem vállal.

C) Letétek

71. CZIKK

A bank a főtanács által megállapitandó szabályok szerint átvesz készpénzt, továbbá értékpapirokat és okmányokat megőrzés, végre értékpapirokat kezelés véget.

72. CZIKK

A bank a nála letett tárgyakat gondosan megőrizni, és azok száma és minőségeért kezeskedni tartozik, kezeskedik különösen hütlen kezelés és sikkasztás esetében, de nem kezeskedik háboru, zendülés, elemi csapások vagy más véletlen esetek által okozott károkért, melyek az általános törvények szabályok szerint kizárólag a tulajdonost érik.

A bank kezessége a neki megőrzés végett átadott letétekre nézve megszünik a letétjegyben kijelölt vagy meghosszabbitott letéti idő lejártával, ha a bank a letett tárgyat a tulajdonos költségén és veszélyére birói kézbe leteszi.

73. CZIKK

A bank által a nála letett értékekről és okmányokról kiállitott letéti jegyek átruházhatók.

Az engedmény vagy a forgatmány (giro) a letevő aláirásával ellátandó, és a banknak bejelentendő.

74. CZIKK

Harmadik személy számára letett tárgya felett a letevő a bemondott tulajdonos által kiállitott felhatalmazási okmány felmutatása nélkül nem rendelkezhetik, valamint harmadik által letett tárgy tulajdonosa, ha személyesen követeli a letett tárgyat, személye azonosságát a bank által elegendőnek itélt módon igazolni tartozik.

D) Pénzek átvétele elismervényre

75. CZIKK

A banknak jogában áll, készpénzt jegyekben vagy vert pénzben, kamat nélkül, bizonyos vagy bizonytalan időre elismervény mellett átvenni.

E) Forgatmányi (giro) üzlet

76. CZIKK

A forgatmányi (giro) üzletben átvesz a bank pénzeket, rövid lejáratu váltókat és értékpapirokat folyó számlára, kamatozásra vagy kamat nélkül. A laptulajdonos követelése felett, ha ez már a bankhoz befolyt, utalvány (chéque) által rendelkezhetik, még pedig akár készpénzben való felvétel által, akár egy harmadik személy javára.

A bank a forgatmányi lapnak kért megnyitását megtagadhatja, vagy a megnyitott lapot a laptulajdonosnak felmondhatja a nélkül, hogy ennek okát adná.

Minden laptulajdonos saját elfogadványait kifizetés végett a bank illető giró-pénztárához utalhatja.

77. CZIKK

Ha egy laptulajdonos vagyona felett csőd nyittatik s a bank erről a 97. czikknek megfelelőleg értesittetik, a laptulajdonos utalványai, legyenek azok bármikor kiállitva és akár még az ő kezei között, akár egy harmadik személy birtokában, figyelembe többé nem vétetnek.

A laptulajdonos követelése a 97. czikkben foglalt határozatok szerinti eljárás alá esik.

F) Utalványozási üzlet

78. CZIKK

Az utalványozási üzletben a bank e czélra kijelölt pénztárainál pénzek fogadtatnak el, oly czélból, hogy azok a máshelyt fennálló pénztáránál kifizettessenek s e pénzekről látra vagy meghatározott időre fizetendő utalványok állittatnak ki. Ezen utalványok az átvevő nevére vagy annak rendeletére szólnak.

A bank nem kezeskedik a forgatmány (giro) vagy nyugtázás (acquit) valódiságáért.

Bizonyos időre lát után szóló utalványok a banknak a fizetés helyén levő pénztáránál bemutatandók a czélra, hogy azokra a fizetés napja följegyeztessék.

79. CZIKK

Az utalványok bemutatása, átruházása és kifizetése tekintetében az ezen cselekmények helyén a váltókra nézve érvényben álló szabályok alkalmazandók.

80. CZIKK

Ha egy utalvány elvész, az elvesztő fél a kifizetést a banknak a fizetés helyén levő intézeténél 14 nap tartamára betilthatja az esetben, ha az utalvány számát, összegét, a kiállitás helyét és napját és azon személynek, kire az utalvány szól, nevét helyesen bejelenti.

Ha az elvesztő fél az emlitett adatokat teljesen és pontosan bemondani nem képes, a bank illető intézete saját belátása szerint határoz a felett, vajjon a kifizetés 14 napi felfüggesztésének egyelőre lehet-e helye vagy sem?

G) Bizományi üzlet

81. CZIKK

Az osztrák-magyar banknak jogában áll pénzeket bizományképen behajtani, idegen számlára előzetesen kézhez vett készpénzbeli fedezett mellett, mindennemü értékpapirokat, nemkülönben nemes érczeket venni, és azokat előzetes beszállitás után eladni.

IX. CZIM

Bankjegyek

82. CZIKK

Az osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar monarchia egész területén kizárólagos joggal bir önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kivánatára kifizetendők, kiállitani és forgalomba bocsátani.

A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak 10 forintnál kisebb összegről.

Ezen utalványok egyik oldalán német, a másik oldalon magyar azonos tartalmu szöveggel s az osztrák-magyar monarchia czimerével, valamint a bank alapszabályszerü czégjegyzésével (38. czikk) vannak ellátva.

83. CZIKK

Az osztrák-magyar bank köteles az általa kibocsátott jegyeket bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra azonnal törvényes érczpénzzel beváltani.

Az ebbeli igéret a bankjegyek szövegébe felveendő.

Ha e kötelezettség a bécsi, vagy budapesti főintézetnél legföljebb 24 óra alatt a bemutatástól számitva nem teljesittetik, ez, kivéve a jegybeváltásnak a monarchia mindkét államában törvényes uton egyidejüleg történt ideiglenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom elvesztését vonja maga után.

A bank köteles jegyeit egyéb pénztárainál is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, törvényes érczpénzzel beváltani.

84. CZIKK

A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban legyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesitését biztositani alkalmas.

Azon összegnek azonban, melylyel a forgalomban levő bankjegyek összege a 200 milliót meghaladja, ezüstben vagy aranyban, vertpénzben vagy rudakban mindenesetre meg kell lenni.

Szintugy bankszerüleg fedezve kell lenni azon összegnek, melylyel a forgalomban levő bankjegyek, hozzászámitva az elismervény mellett, vagy folyó számlára átvett rögtön visszafizetendő idegen pénzeket, a meglevő érczkészletet meghaladják.

Bankszerü fedezetül szolgálhatnak:

a) az alapszabályok szerint leszámitott váltók és értékpapirok;

b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemes érczek és értékpapirok;

c) osztrák és magyar állami, országos, illetőleg községi kölcsönök beváltott lejárt kötvényei és szelvényei;

d) külföldi piaczokra szóló váltók.

Ha a tapasztalás azt mutatná, hogy az itt megállapitott, csak bankszerüleg fedezett bankjegymennyiség elégtelen, a bank jogában álland, tényekkel indokolandó javaslatait a kormányok elé terjeszteni s azoknak alkotmányos tárgyalását kivánni.

85. CZIKK

Forgalomban levőknek tekintendők azon bankjegyek, melyek a bank által kibocsáttattak s pénztáraihoz még vissza nem kerültek.

A bekivánt, de az utolsó határnaptól 6 év alatt (89. czikk), beváltásra, vagy kicserélésre nem került bankjegyek azonban forgalomban többé nem levőknek tekintendők és a forgalomból leirandók.

86. CZIKK

Az osztrák-magyar bank jegyei kizárólag élvezik azon kedvezményt, hogy minden osztrák-értékben teljesitendő olyan fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerü kötelezettség folytán nem teljesitendő érczpénzben, az osztrák-magyar monarchia egész területén mindenki által, valamint minden közpénztárnál teljes névértékükben elfogadandók.

87. CZIKK

A bank köteles törvényes ezüstpénzt, vagy ezüst rudakat, 45 forintot bankjegyekben számitva a finom ezüst érczfontjáért, bécsi és budapesti főintézeteinél kivánatra mindenkor beváltani. A banknak jogában áll ezen beváltásért 1/4% jutalékot és ezen kivül ezüst rudaknál a bécsi csász. és kir. főpénzverde, illetőleg a körmöczi királyi pénzverde által az egyforintos darabokért koronként meghatározott veretési dijat, Budapesten ezenfelül a Budapest és Körmöcz közötti kétszeres szállitási költségeit levonni. Az ezüst rudakra nézve azonban ezen kötelezettség csak azon feltétel alatt áll fenn, ha az ezüst 1 forintosok veretése nincs megszüntetve.

88. CZIKK

A bank köteles jegyeit főintézeteinél és fiókjainál más értékfokozatu jegyekkel a bemutató felek ebbeli kivánságához képest felcserélni.

A bankjegyek biróilag meg nem semmisithetők, a bankjegyekre semminemü előjegyzés, vagy letiltás nem eszközölhető.

Uj alaku bankjegyek kibocsátása előtt a bank azok pontos leirását a bécsi és budapesti hivatalos lapokban közzé teszi.

89. CZIKK

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejáratakor a két kormány a főtanácscsal egyetértőleg állapitja meg a határidőket, melyekben a bekivánt bankjegyek beváltás vagy felcserélés végett bemutatandók.

A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év mulva a bank többé nem köteles a bekivánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni.

A behivott, de beváltás alá nem került bankjegyek összege (85. czikk) a tartalékalap javára elévül.

90. CZIKK

Valahányszor az osztrák vagy a magyar államkormány kivánja, vagy ha egyik kormánybiztos, a kormányzó, vagy a pénztár-igazgató személyében, hivatalból való kilépés által változás történik, a forgalomban levő bankjegyek az időszerinti állása legpontosabban megvizsgáltatik, a lelet a létező jegyzésekkel összehasonlittatik s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, valamint a vezértitkár, a főkönyvvezető s a bankjegygyártás főnöke által aláiratik, azután pedig a levéltárban megőriztetik.

X. CZIM

A bank külön jogai

91. CZIKK

Az osztrák, illetőleg a magyar kereskedelmi törvényeknek a részvénytársulatokra általában vonatkozó határozatai, a mennyiben az osztrák-magyar bank alapszabályaival ellentétben állanak, e bankra nem alkalmazhatók.

Különösen nem köteles az osztrák-magyar bank sem saját, sem fő-, sem fiók-intézetei czégét a kereskedelmi törvényszéknél bejegyeztetni.

92. CZIKK

A bank vagyona és jövedelmei, - kivéve az ingatlanokat, a tartalékalap értékpapirjait és az osztalékot, mely utóbbi után a bank fizeti a részvényesek helyett az adót - adómentesek.

93. CZIKK

A bank minden könyvei és előjegyzései, valamint az osztrák-magyar bank, annak fő- és fiókintézetei által kiállitott minden okmány, a monarchia mindkét részében bélyeg- és illetékmentesek.

94. CZIKK

Az osztrák-magyar bank által kibocsátott jegyek, részvények, kötvények és záloglevelek, vagy az azokhoz tartozó szelvényeknek és szelvényutalványoknak hamisitása (utánzása vagy megmásitása) a monarchia mindkét részében, mint nyilvános hitelpapirok hamisitásának bünténye, minden egyéb a bank által kiállitott okmány utánzása, vagy hamisitása pedig, mint közokirathamisitás, a büntető törvény határozmányai szerint büntettetik.

95. CZIKK

A bank ellen a bécsi főintézet és a banknak az osztrák tartományokban levő fiókjai üzletére vonatkozó kereset csakis a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél, a budapesti főintézet és a banknak a magyar korona országaiban levő fiókintézetei üzletére vonatkozó kereset pedig csakis a budapesti királyi váltó- és kereskedelmi törvényszéknél inditható meg.

Minden egyéb ügyekben, különösen jelzálog-hitel-ügyekben is, az osztrák-magyar bank ellen keresetet csak a cs. kir. bécsi országos törvényszéknél lehet meginditani.

96. CZIKK

Az osztrák-magyar bank könyvei s ezeknek a bank alapszabályszerü czégjegyzésével ellátott kivonatai, közokiratok bizonyitó erejével birnak.

97. CZIKK

A ki a banknál letett pénzekre és értékekre vagy a banknál felveendő követelésekre letiltást, zálogolást, vagy végrehajtást kieszközölni kiván, köteles az iránt az illetékes birósághoz fordulni, mely efféle biztositási vagy végrehajtási intézkedést mindég csak a bankot ezen értékekre nézve megillető jogok épentartásával rendelheti el, és erről a bankot közvetlenül értesiteni tartozik.

De mindezen esetekben jogában áll a banknak a pénzeket, vagy az illető követelési összeget a tulajdonos, vagy a követelésre jogosult személy költségén birói kézhez letenni.

Ha a banknál levő pénzek vagy értékek tulajdonosa csőd alá kerül, vagy meghal, a csőd-, illetőleg hagyatéki tömeg képviselőjének kötelessége erről a bankot az illetékes hatóság utján értesiteni s annak tudomására hozni, mely személyek vannak jogositva a pénzek és értékek feletti rendelkezésre. Ha ezen közlés elmaradt, a bank ebből a csőd- vagy hagyatéki tömegre háramló károkért nem kezeskedik.

A banknál levő pénzek és értékek biróilag igazolt harmadik személyeknek mindenkor csakis az illető okmány visszaadása mellett szolgáltathatók ki.

98. CZIKK

A bank az általa nyujtott hitelekről senkinek sem, az általa kiadott részvényekről és záloglevelekről és a nála levő pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ád felvilágositást (48. czikk).

A biróságok joga, felvilágositást követelhetni, ez által nem érintetik.

99. CZIKK

Az osztrák-magyar bank által kiállitott részvények, záloglevelek és az azokhoz tartozó osztalék, illetőleg kamatszelvények birói megsemmisitése a bécsi cs. kir. országos törvényszéknél kérendő.

Utalványok birói megsemmisitésénél (78. czikk) a fizetéshelyen váltókra nézve érvényben álló szabályok szerinti eljárásnak van helye.

Minden egyéb, az osztrák-magyar bank vagy annak egyik intézete által valamely osztrák helyen kiállitott okirat birói megsemmisitésére kizárólag a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a bank intézetei által a magyar korona országaiban kiállitott okiratok birói megsemmisitésére, kizárólag a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékes.

E részben a bécsi cs. kir. országos törvényszék az állampapirok birói megsemmisitésére nézve, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék pedig a Magyarországban a földtehermentesitési kötvényekre nézve fennálló szabályok szerint jár el.

100. CZIKK

A banknak saját követelései kielégitése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre és értékekre.

Ezen elsőbbségi jog a bankot nemcsak azon pénzekre és értékekre nézve illeti meg, melyek neki követelései biztositására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott.

A banknak jogában áll követelését birói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netalán nyitott csődön kivül is, a fennebb emlitett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, a mennyiben a bank az illető pénzeket és értékeket adósának vagyonaként vette át, és az emlitett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak.

XI. CZIM

Évi mérleg és heti kimutatások

101. CZIKK

Az évi mérleg a következő határozatok szerint állitandó fel:

1. a mérleg minden évi deczember 31-én zárandó le;

2. a bank birtokában levő értékek a deczember 31-iki napi árfolyammal veendők fel a mérlegbe; a bank birtokában még meglevő értékek után elért, pénztárilag még be nem folyt árfolyamnyereség, a tartalékalap javára irandó;

3. a kezelési költségek közül csakis uj alakul bankjegyek kibocsátásával járó költségek oszthatók fel több évre.

102. CZIKK

A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének öt százaléka (5%) illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelméből 10% a tartalékalap javára helyeztetik el, és a maradványból legelőbb az osztalék a befizetett részvénytőke 7%-ára kiegészittetik.

A tiszta nyereség még azután fenmaradó részének fele a részvényeseket megillető osztalékhoz számittatik: másik fele a két állam javára esik, még pedig ugy, hogy abból 70% az osztrák, 30% a magyar kormányt illeti.

Az első félév tiszta jövedelméből, a menynyiben az a fentebbi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év julius havában egy, a főtanács által meghatározandó összeg szolgáltatik ki a részvényeseknek.

A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyülésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki.

Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számitandó 5%-os osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ezáltal a tartalékalap a befizetett részvénytőke 10%-nál alább nem száll.

103. CZIKK

A tartalék alap rendeltetése az, hogy belőle még az 5%-os rendes osztalék (102. czikk) kiegészitése előtt a netáni veszteségek és leirások fedeztessenek.

Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke 20%-ával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporitást nem nyer, mindaddig, mig a fönnebbi összegnél alább nem száll. Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap, azt a főtanács határozza meg.

A bank saját részvényeiben azonban azt elhelyezni nem szabad.

104. CZIKK

Az osztrák-magyar bank a Bécsben és Budapesten megjelenő hivatalos lapokban közzé tenni tartozik:

1. követelései és tartozásai állását minden hó 7-ik, 15-ik, 23-ik és utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni 5-ik napon, és

2. a bank mérlegét s a nyereség és veszteség számla évi zárlatát legkésőbb 8 nappal a közgyülés rendes évi ülése előtt. (13. czikk.)

A bank követeléseinek és tartozásainak közzé teendő állagába felveendők:

A tartozások lapján:

a) a befizetett részvénytőke;

b) a tartalékalap;

c) a forgalomban levő bankjegyek összege;

d) a többi azonnal lejáró tartozások;

e) a felmondási határidőhöz kötött tartozások;

f) a forgalomban levő záloglevelek;

g) a többi tartozások.

A követelések lapján:

aa) az érczkészlet és érczben fizetendő váltók összege;

bb) a leszámitolt váltók és kézi zálogra adott kölcsönök állaga;

cc) az értékek;

dd) a jelzálogos kölcsönök állaga;

ee) a többi követelések.

XII. CZIM

A szabadalom tartama s a bank feloszlása

105. CZIKK

Az osztrák-magyar bank szabadalma 1878. évi julius 1-től 1887. évi deczember 31-ig tart.

A szabadalom lejárta előtt 3 évvel a közgyülés a felett fog tanácskozni, és határozni: vajjon kérje-e, és esetleg mily módositásokkal a szabadalom megujitását.

106. CZIKK

Ha az osztrák-magyar banktársulat feloszlik, a főtanács az alapszabályok 6. czikkének figyelembe tartása mellett, a bank összes ingó és ingatlan vagyonát értékesiti s összes kötelezettségeit teljesiti.

A fenmaradó összeg a társulati tagok közt a részvények arányában elosztatik.

107. CZIKK

Az osztrák-magyar banktársulat saját kérelmére, a monarchia mindkét állama törvényhozásának jóváhagyása mellett, szabadalmának lejárta előtt is feloszlatható. Ily kérelem azonban csakis a közgyülésnek rendkivüli ülésében, a jelenlévő tagok 3/4-ének szavazata által határozható el. A főtanács részéről a bécsi és budapesti hivatalos lapokban 4 héttel előtt közhirré teendő, hogy ezen ülésben az osztrák-magyar banktársulat feloszlásának kérdése fog tárgyaltatni.

108. CZIKK

Azon vitás kérdések felett, melyek a társulat feloszlása alkalmából annak tagjai közt felmerülnek, az 53. czikkben megjelölt választott biróság határoz, melynek határozata ellen fellebbezésnek ez esetben sincs helye.

Ezen választott biróság előtt érvényesitendők azon igények is, a melyek a 35. és 43. czikkben kimondott felelősség alapján támasztatnak.

XIII. CZIM

Átmeneti határozatok

109. CZIKK

I. Az osztrák-magyar bank alakuló közgyülése a bank kormányzójának elnöklete alatt, a bank alapszabályainak a monarchia mindkét részében törvényerőre emelkedése után legfölebb három hónap alatt megtartandó.

E közgyülést a szab. oszt. nemzeti bank igazgatósága hivja össze.

II. Az osztrák-magyar bank alakuló közgyülésén való részvételre nézve a bank alapszabályainak 14. és 15. czikke mérvadó, oly kivétellel, hogy a részvények birtoka november hava helyett (14. czikk) csak nyolcz nappal a közgyülés megtartása előtt igazolandó, s a részvények letételére vonatkozó felhivás 30 nappal a közgyülés előtt bocsátandó ki.

III. Az alakuló közgyülés napirende 12 főtanácsos (26. czikk) és a számvizsgálók és póttagjai választására (50. czikk) szoritkozik.

IV. A javaslatot azon két-két főtanácsos választására, kik egyuttal a bécsi, illetőleg a budapesti igazgatóság tagjai (23. 41. czikk), az osztrák nemzeti bank igazgatósága fogja, az osztrák, illetőleg magyar pénzügyminister előzetes beleegyezése mellett, az alakuló közgyülés elé terjeszteni.

V. Az osztrák-magyar bank főtanácsának megalakulásáig, az osztrák nemzeti bank igazgatósága fogja a bank üzleteit az eddigi czég alatt és eddig fennálló szabályok értelmében folytatni.

110. CZIKK

Az osztrák-magyar banknak a 82. és 86. czikkben megadott kizárólagos jogok csak azon megszoritással érvényesek, hogy a monarchia mindkét részében kényszerforgalomban részesülő államjegyeknek az 1867. évi deczember 24-én kelt törvény (birodalmi törvényalap 3. szám) illetve az 1867. évi XV. törvénycikk által szabályozott forgalma érintetlenül marad.

A meddig ezen államjegyek kényszerforgalma fennáll, az osztrák-magyar bank az 58. czikk határozatai daczára köteles a monarchia két részének közös adósságát képező ezen államjegyeket fizetésül elfogadni, s ennek ellenében fel van jogositva ezen államjegyeket a bankjegyek bankszerü fedezetébe (84. czikk) beszámitani.

111. CZIKK

A mig az államjegyek kényszerforgalma a monarchia mindkét részében meg nem szüntettetik, az osztrák-magyar bank alapszabályainak azon határozmányai, melyek a bank jegyeinek törvényes vert pénzzel beváltására vonatkoznak (83. czikk), fel vannak és maradnak függesztve.

112. CZIKK

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank vagyonának az osztrák-magyar bankra átruházása alkalmából kiállitandó mindennemü nyilatkozatokra, okmányokra és netalán eszközlendő telekkönyvi bejegyzésekre, valamint az osztrák-magyar bank részvényeinek első kiállitására nézve a monarchia mindkét államában teljes bélyeg- és illetékmentesség biztosittatik.

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank részvényei legfölebb két év alatt az osztrák-magyar bank részvényeivel kicserélendők.

113. CZIKK

A szabadalmazott osztrák nemzeti bank osztrák-magyar bank neve alatt leendő ujjá alakulása alkalmából a monarchia mindkét államában a részvénytársulatok felszámolása tekintetében érvényes kereskedelmi jogi határozmányok alkalmazása alól világosan felmentetik.

Egyezmény, mely egyrészről a cs. kir. osztrák pénzügyminister és a magyar királyi pénzügyminister, másrészről a szabadalmazott osztrák nemzeti bank között megköttetett

I. CZIKK

A magyar bankpiaczok leszámitolási és kölcsön-üzlete czéljára 50 millió forint bocsáttatik a budapesti főintézet rendelkezésére, mely összeg az osztrák piaczok üzletére nem forditható.

Nagyobb hitelszükséget esetében, a főtanács az osztrák-magyar bank rendelkezésre álló általános tartalékaiból még a fönnebbi 50 millió frton tul is fog bizonyos időre összegeket bocsátani a budapesti igazgatóság rendelkezésére; a mely összegek azonban a főtanácsnak az általa meghatározandó idő elmultával szabad rendelkezésére visszaszolgáltatandók.

II. CZIKK

A birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban az osztrák-magyar bank 1878. és 1879. években az osztrák ministerium által kijelölendő helyeken öt uj fiókot fog felállitani.

III. CZIKK

A magyar korona országaiban az osztrák-magyar bank az 1878. év folyamában négy, és az 1879. év folyamában három uj fiókot állitand fel, a magyar ministerium által kijelölendő helyeken.

Ezenkivül későbbre még három uj fióknak felállitása biztosittatik. A helyek meghatározása a magyar ministeriumot illeti.

IV. CZIKK

Az esetben, ha az osztrák-magyar bank a szabadalom további meghosszabbitását kérni szándékozik (az alapszabályok 105. czikke), tartozik ebbeli kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárata előtt a két állam kormányához benyujtani.

AZ OSZTRÁK-MAGYAR BANK RÉSZVÉNYE

Az osztrák-magyar bank kijelenti, hogy ......................................................................... vagy ezen okmány minden jogos birlalója hatszáz osztrák értékü forintnyi összegnek, melyre további befizetés soha sem követelhető, az alapszabályok értelmében történt befizetése folytán, a ............................................................. részvény tulajdonosa s mint ilyen ............................. mind azon jogokban részesül .............. melyek az osztrák-magyar bank részvényeseit az alapszabályok és a szabadalom értelmében megilletik vagy megilletendik.

Kelt Bécsben 187..........................................................................


Az osztr.
magy. monar-
chia czimere
a bank czégét
tartalmazó
kőirattal.





Egy főtanácsos aláirása.
Az osztrák-magyar bank.


A kormányzó aláirása.

A vezértitkár aláirása

SZELVÉNY MINTÁJA

(Egyik oldalon német, másik magyar szöveg.)

14-dik
szel-
vény
4-dik
szel-
vény
1879.
II.
félév.
13-dik
szel-
vény
3-dik
szel-
vény
1879.
I.
félév.
12-dik
szel-
vény
2-dik
szel-
vény
Részvény száma
1878-ki II-ik félévi osztalék-szelvény beváltható a közgyülés 1879-ki rendes évi ülése után a fő- és fiókintézeteknél. OSZTRÁK-MAGYAR BANK.
1878.
II.
félév.
11-dik
szel-
vény
1-ső
szel-
vény
Részvény száma
1878-ki I. félévi osztalék-szelvény beváltható 1878. évi julius havában a fő- és fiókintézeteknél. OSZTRÁK-MAGYAR BANK.
1878.
I.
félév
(Összesen 20 szelvény)
Szelvényutalvány az osztrák-magyar bank ................................................. számu részvényéhez.
Ezen szelvényutalvány birlalója annak beszolgáltatása mellett a fennebb megjelölt részvényhez uj szelvényivet és szelvényutalványt kap.
Ha a szelvényutalvány elveszése bejelentetik, a részvény bemutatása pótolja a szelvényutalvány beszolgáltatását.
OSZTRÁK-MAGYAR BANK.

Az osztrák-magyar bank jelzálog-hitel-osztályának alapszabályai

I. CZIM

Az osztrák-magyar bank jelzálog-hitel-osztályának ügyköre

1. § Az osztrák-magyar bank átveszi a szab. osztr. nemzeti bank jelzálog-hitel-ügyeit további keresztülvitel végett mindazon jogokkal és kedvezményekkel, melyek ez utóbbit jelzálog hitel-osztályának alapszabályai és rendtartása (reglement) szerint, valamint az egyes kölcsön-szerződéseknél fogva illetik.

Az osztrák-magyar bank átveszi a szab. osztrák nemzeti banknak mindazon kötelezettségeit, melyek ez utóbbinak sorsolás alá eső még forgalomban levő záloglevelei beváltását és kamatozását illetőleg fennállanak.

Az osztrák nemzeti bank jelzálog-követeléseinek tulajdona az osztrák-magyar bank alapszabályainál fogva (3. czikk) ez utóbbira száll át, a nélkül, hogy e részben telekkönyvi bekeblezésre lenne szükség.

A szab. osztrák nemzeti banktól átvett jelzálog-hitel és záloglevél ügyletek keresztülvitelén kivül, az osztrák-magyar bank jelzálogi hitelosztályának müveletei kiterjednek:

a) az általa közvetlenül vagy megváltás utján engedélyezendő jelzálogkölcsönökre; és

b) az általa kiadott záloglevelekre.

II. CZIM

A jelzáloghitel- és záloglevél-üzlet vezetése

2. § Az osztrák-magyar bank jelzáloghitel- és záloglevél-üzletének legfőbb vezetése a bank főtanácsát illeti. (Társulati alapsz. 25. czikk.)

A főtanács alkalmazza a közvetlen ügyvezetésre szükséges közegeket; meghatározza az engedélyezendő kölcsönök vagy megváltandó jelzálogkövetelések kamatlábát és egyéb feltételeit, nemkülönben a kiadandó záloglevelek kamatlábát és egyéb feltételeit.

3. § A jelzálog-hitelosztály azon ügyei, melyekben az osztály alapszabályai egyes előforduló esetekre alkalmazandók: egy bizottság által láttatnak el, mely a bank kormányzójának vagy egyik alkormányzójának elnöklete alatt, három - a főtanács által saját kebeléből választott tagból áll.

4. § Ha azonban egy engedélyezendő kölcsön, vagy megváltandó jelzálog-követelés biztositásának kérdése forog szóban, a 3. § szerint alakitott bizottságba még legalább két szakértő bizalmi férfi hivatik meg, kik ezen kérdés felett döntő szavazattal birnak.

5. § A bizalmi férfiakat kellő számban a főtanács nevezi ki. A kinevezettek hivatali kötelességeik buzgó és lelkiismeretes teljesitésére nézve a bank kormányzója kezeibe fogadást tesznek.

A bizalmi férfiak kötelessége, véleményüket szigoru részvényhajlatlansággal nyilvánitani, és kétség esetében mindig azon nézethez járulni, mely a banknak nagyobb biztosságot nyujt.

6. § A bizottságnak egyik tagja sem szavazhat oly esetekben, melyekben ő maga vagy oly személyek vannak érdekelve, a kik mellett biróság előtt nem tanuskodhatik.

7. § A jelzálog-hitelüzlet vezetésére hivatott bizottság alakitásánál (3. §), valamint a bizalmi férfiak megválasztásánál is (4. §) arra, hogy jelzálog-hitelügyletek a monarchia mindkét felében fordulnak elő, kellő figyelem forditandó.

8. § A bizottság a bank kormányzója által meghatározott napokon közös tanácskozásra és határozásra egybegyül.

Minden ügy, mely felett a bizottság előleges szóbeli tanácskozás után határozott, továbbá az egyes tagok szavazatai és maga a határozat rendes jegyzőkönyvbe foglaltatnak.

A körülményekhez képest előleges tanácskozás nélkül is irásbeli szavazás utján hozathatik határozat, ha az ügyre vonatkozó segédeszközök a bizottmány tagjaival átvizsgálás végett közöltettek.

III. CZIM

Az államkormányok ellenőrzési joga

9. § A két kormány részéről kirendelt biztosok (társulati alapszab. 51. czikk.) a jelzálog-hitelosztály ügyvezetését is kötelesek ellenőrizni és szigoruan felelősek azért: hogy teljes biztositás nélkül (13. §) kölcsön ki ne adassék, valamint, hogy a záloglevelek kibocsátásánál az 57. §-ban kitüzött határ pontosan megtartassék; ezen biztosoknak jogában áll - a jelzáloghitelosztály bizottsági üléseiben résztvenni, és azon felvilágositásokat megkövetelni, melyek feladatuk megoldására szükségesek.

Ha a kormánybiztosok egyike, valamely határozat ellen azon oknál fogva szólal fel, mert azt az alapszabályokkal ellenkezőnek véli: ezen felszólalásnak felfüggesztő hatálya van, és a tárgy egyelőre a főtanács elhatározása alá bocsáttatik.

A kormánybiztosnak a főtanács ilynemü határozata ellen tett felszólalása esetén, a társulati alapszabályok 53. czikkében körülirt további eljárásnak van helye.

10. § Ha a határozat irásbeli szavazás utján jött létre: ez esetben az erre vonatkozó ügyiratok mindkét kormánybiztosnak esetleges észrevételeik rávezetése és aláirása végett megküldendők.

IV. CZIM

A banknak a jelzálog-hitelüzletre vonatkozó külön jogai

11. § Az osztrák magyar bankot, alapszabályainál fogva megillető külön jogok a bank jelzáloghitelüzletére is érvényesek. Azonkivül a banknak jelzálog-hitelüzetére nézve még a következő külön jogai vannak:

a) Az osztrák-magyar bank nemcsak a kamatláb magasságára, hanem a kölcsönök egyéb feltételeire nézve is, a mennyiben ezek a kölcsön- és zálogszerződés természetével nem ellenkeznek, minden törvényes megszoritás alól fel van mentve.

b) A végrehajtás alá eső követelés összege iránt a bank főkönyvei, és igy azok kivonatai is, teljes bizonyitékot képeznek.

c) A bank jogositva van, a kezeihez kiállitott kötelezvény vagy a kötelezettséget megállapitó más nyilatkozat és főkönyveinek kivonata alapján - ha az illető okirat biróilag vagy közjegyző által hitelesitve van, - a hátralékos adós, vagy a zálogul lekötött ingatlan birtokosa ellen a kötelezvényben megjelölt biróságnál (határozó biróság) egyenesen a végrehajtást kérvényezni.

A határozó biróság köteles ez esetben a végrehajtást engedélyezni, s a mennyiben nem az lenne egyszersmind a végrehajtás foganatositására illetékes biróság (végrehajtó biróság), ezt a végrehajtás foganatositása végett megkeresni, mely utóbbi biróság köteles a foganatositást 3 nap alatt elrendelni, s azt a hatályban levő törvények szerint eszközölni.

d) Az elébbi tételnél emlitett feltétel alatt a bank jogában áll, lejárt kamatokat vagy törlesztési részleteket azon országokban, hol e jog eddig is törvényesen gyakoroltatott, - ugyanazon kényszereszközökkel behajtatni, melyekkel a földadó behajtatik.

e) Ha a kamatok vagy a tőke, a tőkerészletek vagy évjáradékok fizetése a lejáratkor nem teljesitették: a bank jogositva van, a személyes adós oly pénzei és értékeiből, melyeknek birtokába a bank bármikor és bármi czélból jutott, magát birói közbenjárás nélkül, egész követelésére nézve, kielégiteni.

f) Ha az adós vagy az elzálogositott ingatlan birtokosa csőd alá kerül: a banknak megengedtetik, hogy azon országokban, melyekben a fennálló törvények szerint a jelzálog eladatását, a követelések valódisága fölötti határozatnak (Liquidirung im Concurse) kell megelőznie, ezen határozatot, a követelések bejelentésére kitüzött határidő lejárta előtt, az elzálogositott ingatlan elárverezését pedig azonnal, mihelyt az ő követelésének valódisága jogérvényesen megállapittatott, kieszközölje. (51. §)

g) Birói határozatok, melyek a birtokos távollétében az elzálogositott ingatlan kezelőjének vagy haszonbérlőjének kézbesittettek, vagy ha ezek is távol lennének, két tanu jelenlétében a birtokos, kezelő vagy haszonbérlő lakásának ajtajára kiszegeztettek, ugy tekintendők, mintha a birtokosnak kézbesittettek volna.

h) A záloglevelek biztositására a monarchia mindkét részében kibocsátott törvényeknek (1874. évi ápril 24-iki törvény - bir. törv. lap 48. sz. és 1876. évi XXXVI. törvénycikk) csak azon határozmányai alkalmazhatók az osztrák-magyar bankra, melyek ezen alapszabályokban foglaltatnak (20. és 36. §): a záloglevelek birtokosainak gondnokok által képviseltetésére vonatkozó szabályok azonban a bankkal szemben is alkalmazandók.

12. § Az osztrák-magyar banknak a jelzáloghitel-üzletre nézve megadott külön jogok ezen jelzáloghitel-ügyletek teljes legombolyitásáig a bank szabadalma tartamán tul is érvényesek.

V. CZIM

Ügykezelés és a jelzálogkölcsönök feltételei

A) A kölcsön megadhatása

13. § A banknak csak az esetben van joga kölcsönt adni, ha a kölcsön jelzálog által akkép biztosittatik, hogy ez a felajánlott jelzálog értékét, az ezt netalán még terhelő más tartozások hozzászámitásával, legfeljebb félig meritse ki; vagy ha a bekebelezett hitelezők és ezek felülkebelezett hitelezői oly bekebelezendő nyilatkozatot adnak, hogy a banknak az engedélyezendő kölcsön és az avval összekötött alapszabályszerü jogokra nézve az elsőbbséget átengedik, ugy, hogy ennek folytán a kölcsön az alapszabályszerü jogokkal együtt a jelzálog-érték első felében teljes biztositékkal birjon.

14. § A bank magához válthatja az ingatlant már terhelő jelzálogtőkét is, ha részére ez esetben mindazon jogok biztosittatnak, melyek neki ezen alapszabályok értelmében általában minden kölcsönnél biztositandók.

15. § Házak, melyek magukban, és gazdasági épületek, melyeket mint a jószág alkatrészeit kiván valaki zálogba bocsátani: csak akkor fogadhatók el jelzálognak, ha egy vagy több biztositó társulatnál tüzkár ellen biztositva vannak.

B) A jelzálog értékének megállapitása

16. § A főtanács jelzáloghitel-bizottsága, a bizalmi férfiak közreműködésével, a meglevő segédeszközök gondos tekintetbevételével, meghatározza a jelzálog azon értékét, mely a kölcsönzés alapjául szolgálhat.

Telkek értékének megállapitásánál segédeszközül szolgálhatnak: birói becslések, több évi jövedelmi kimutatások, bér- és adásvevési szerződések, örökösödési osztályok, kataszteri becslések, a földadó 100-szoros összege, a helybeli szokásos vételárak és haszonbérek.

Bérházak értékéül, ha jó állapotuk ki van mutatva, a következőképen kiszámitandó összeg vétethetik fel: ugyanis az utolsó 6 év beigazolt átlagos jövedelméből, rövidebb idő óta fennálló házaknál pedig használatba vételük idejétől számitandó átlagos jövedelemből egyharmadrész levonatván, a maradék tőkésittetik, mely kiszámitásnál azonban 5%-nál kisebb kamatláb nem alkalmazható.

17. § A banknak jogában áll, a felajánlott jelzálog értékét saját közegei által is megállapitani.

Az érték-megállapitás ezen módja, mindenkor csakis a kölcsönkérő beleegyezésével alkalmaztatván, annak költségeit a kölcsönkérő tartozik viselni.

18. § Ha szükségesnek találtatik, hogy a felajánlott jelzálog értéke, a bank közegei által állapittassék meg, a kölcsönkérőnek mindenekelőtt azon összeg, mely a helyi szemle felvételével járó költségek fedezésére leteendő, és azon határidő, mely alatt a fizetés teljesitendő, tudtára adatik. Ezen határidő be nem tartása ugy tekintetik, mintha a kölcsönkérő a kölcsönről hallgatólag lemondott volna.

19. § Ha a kölcsönvevő a 18. § szerint fizetendő összeget a kikötött határidőben letette, kivánatára tudtul adatik, hogy a helyi szemle mely napon fog megejtetni.

A megejtett helyi szemle eredménye még semmikép sem jogositja fel a kölcsönkérőt arra, hogy a kölcsön, vagy a tőkemegváltás engedélyezését követelhesse; az ez iránti végleges határozat egyedül a bizottságnak van fentartva.

C) Előleges kölcsönigéret

20. § A kölcsönigéretnek és a kölcsönadásnak feltételeiről szóló értékesitésnek a kölcsönkérővel való közlésével, egyszersmind a kölcsönkérőnek a bank részéről kiállitott oly nyilatkozat adatik ki, melyben a bank a kölcsönt a záloglevelek biztositékául kijelöli, egyuttal kötelességévé tétetvén a kölcsönkérőnek, hogy ezen nyilatkozatot telekkönyvileg bejegyeztesse.

21. § Minden kölcsön-igéretnél határidő tüzetik ki, mely alatt a kölcsönvevő a feltételek teljesitését igazolni tartozik. A határidő eredménytelen lejárata hallgató nyilatkozatnak vétetik arra nézve, hogy a kölcsönvevő az engedélyezett kölcsönt igénybe venni nem kivánja.

Sem utólagos ellenkező nyilatkozat, sem a kitüzött feltételek utólagos teljesitése nem jogositja fel a kölcsönkérőt arra, hogy a banktól a tett igéret teljesitését követelje.

22. § Ha a beadvány elutasitólag intéztetik el, erről a kölcsönkérő, az elutasitó indokok közlése nélkül értesittetik.

D) A kölcsön feltételei

23. § Minden kölcsön vagy tőkemegváltás engedélyezése magában érthetőleg, azon feltételhez van kötve, hogy a 15. § eseteiben követelt igazolás megtörtént és hogy a 13., 20., 24. és 25. §-aiban emlitett okiratok az ott kijelölt határozatok szerint kiállittattak, bekebeleztettek s illetőleg felülkebeleztettek.

24. § Az adósnak vagy az elzálogositott ingatlan birtokosának kötelezettségei az adóslevél tartalmából és a 25. § eseteiben a pótnyilatkozatból folynak.

A kötelezvénynek és azon okiratoknak, melyek a 13. és 25. §-okban emlitett esetekben a bank javára kiállittatnak, vagy biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitve és telekkönyvileg bekebelezve kell lenniök.

A kötelezvényben megjelölendő azon biróság is, mely mint határozó biróság [11. § c)] az eljárásra illetékes leend.

A kötelezvényben a kölcsönkérő különösen kötelezi magát:

a) hogy a kamatokat vagy évjáradékokat, nemkülönben a tőkét vagy esetleg a tőkerészleteket pontosan és a kikötött határidőkben, még pedig a két elsőt félévenként előre le fogja fizetni; (31. §)

b) hogy a fizetés elmulasztása esetén, a hátralékban maradt összegek után, melyek a lejárat napjától a fizetés napjáig számitandók, a bank által időnként meghatározott kamatláb szerint, késedelmi kamatot fog fizetni;

c) hogy a bekebelezési illeték lerovását, továbbá minden év lefolyása után megfelelő határidő alatt, ha kivántatik, nemcsak a bank kölcsönét megelőző jelzáloghiteltételek után járó kamatok vagy részletek lefizetését a nyugták előmutatása mellett be fogja igazolni, hanem az arról szóló elismervényt is be fogja mutatni, hogy az elzálogositott fekvőséget semmi adó- és illetékhátralék nem terheli;

d) hogy minden egyes év második felében a banknak járó kamatok fizetésekor igazolni fogja, hogy a tüzkár ellen biztositott épületek folyó évi dija lefizettetett;

e) hogy az átvállalt kötelezettségek nem teljesitése által okozott vagy bármi más módon keletkezett költségeket meg fogja tériteni, ugy, hogy a bankra az illető kölcsönügyletből semmi kiadás ne háramoljék;

f) hogy magát a jelzálog-hitelosztály alapszabályainak, mint reá nézve kötelező szabályzatnak, aláveti;

g) hogy a jelzálog birtokállományának semmi néven nevezendő változását, ugymint: feldarabolást (Parcellirung), részleges cserét, elkülönitést stb. a bank előleges beleegyezése nélkül nem fogja eszközölni és hogy a tulajdont illető minden változást a költelezvényben megjelölt határidő alatt be fog jelenteni és igazolni.

25. § Ha azon jogok, melyek a banknak ezen alapszabályok értelmében minden kölcsönnél biztositandók, a jelzálogot már terhelő tőkék megváltásánál az eredeti kötelezvényben még nem lennének biztositva, vagy ha a kötelezvény biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitve nem lenne, a hiány e tekintetben az elzálogolt ingatlan tulajdonosának megfelelő utólagos nyilatkozata által pótlandó.

Ezenkivül szükséges, hogy a netalán következő jelzálog-hitelezők, ugy a megváltandó követelés elsőbbségét elismerjék, valamint a bank részére az emlitett pótnyilatkozatban biztositott telekkönyvi bekeblezésre alkalmas jogok tekintetében az elsőbbséget átengedjék.

26. § A 24. §-ban a) c) d) és g) alatt felsorolt kötelezettségek bármelyikének elmulasztása azon következést vonja maga után, hogy a banknak jogában áll a kölcsönt, felmondás és a megállapitott fizetési módozatokra való tekintet nélkül, behajtani.

E) A kölcsön kiszolgáltatása

27. § A kölcsön-érték csak akkor szolgáltatik ki, ha a kölcsönvevő minden feltételnek eleget tett és különösen hivatalos telekkönyvi kivonatokkal igazolta, hogy a kölcsön, a követelt rangfokozatban kellően bekebeleztetett. De ha ez meg is történt: a kölcsön-érték kiszolgáltatása mégis megtagadható:

a) ha a kölcsön engedélyezése óta a jelzálog értéke habár csak véletlen által is annyira csökkent volna, hogy a bank saját itélete szerint a bank az engedélyezett kölcsönre nézve teljesen biztositva többé nem lenne; (13. §)

b) ha a kölcsönkérő a kölcsönérték kiszolgáltatásának elrendeléséről vett értesitéstől számitandó 30 nap alatt a kölcsönértéket fel nem veszi;

c) ha a kölcsönkérő meghalt;

d) ha vagyona csőd alá jutott;

e) ha a jelzálogul szolgáló fekvőség birói árverezése folyamatban van.

28. § A 23. és 27. §-okban emlitett okiratok beterjesztéséről, a kölcsönkérőnek egyelőre elismervény vagy levél állittatik ki, mely egyszersmind azon nyilatkozatot is magában foglalja, hogy a bemutatott okiratok alapján adandó kölcsön vagy megváltási érték csak az esetben fog kiszolgáltatni, ha ezen okiratok ellen kifogás nem lesz.

29. § Ha az okiratok ellen kifogás nem merült fel, ez esetben azok a bécsi jelzálog-hitelpénztárnak megőrzés végett átadatnak. A bécsi jelzáloghitelpénztár, vagy azon bankintézet, melynél a kölcsönvevő a kölcsönértéket felvenni kivánja (30. §), egyuttal utasittatik, hogy a 28. §-ban emlitett elismervény vagy levél átadójának, a mennyiben a 27. § b) pontjában kitüzött felvételi határidőt el nem mulasztotta, a kölcsönértéket az előre fizetendő kamatok levonásával és az elismervény vagy levél visszaadása mellett kiszolgáltassa. A kölcsönérték kiszolgáltatása alkalmával csakis a kiszolgáltatás napjától a legközelebbi lejárati határidőig lejáró kamatok szedetnek be.

30. § A bank a kölcsönvevő kivánatához képest, a kölcsönértéket vagy a bécsi jelzálog-hitelpénztárnál, vagy más helyen levő valamelyik intézetnél fogja kiszolgáltatni.

F) A kölcsönök kamatoztatása, visszafizetése és felmondása

31. § A kamatok vagy évjáradékok készpénzben fizetendők; a szerződésszerüleg meghatározott tőketörlesztési részleteken felül történendő tőkevisszafizetések, a bank zálogleveleiben is ezeknek teljes névértéke szerint teljesithetők.

Ily fizetések a bank bécsi jelzálog-hitelpénztáránál teljesitendők: de a kölcsönvevő kivánatára a banknak más helyen levő valamelyik intézeténél is teljesithetők.

32. § Az adós a tőkének visszafizetését egészben vagy részben a kitüzött fizetési határidő előtt is teljesitheti, ha a visszafizetésre felajánlott összeg által, egy vagy több, szerződésszerüleg kikötött tőkerészlet maradék nélkül kiegyenlittetik, és ha az adós ezen összeget biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett beadványban legalább hat hónappal előbb felmondja, vagy a még le nem járt felmondási határidőre a szerződésszerü kamatokat lefizeti.

Ha a felmondott tőke a lejárt felmondási határidő után ki nem fizettetik, a bank e részben az adós ellen akkép fog eljárni, mintha az adóslevélben kitüzött határidőt elmulasztotta volna. (33. §)

33. § Ha a kamatok vagy a tőke, a kamatrészletek vagy évjáradékok fizetése a lejáratkor nem teljesittetik, vagy ha a 24. § c) és d) pontja szerint beadandó igazoló okiratok kellő időben elő nem terjesztetnek: a banknak jogában áll a kölcsönkövetelését előleges felmondás nélkül, azonnal végrehajtás utján [11. § c)] behajtani.

34. § Ha a jelzálog minősége véletlen, vagy a birtokos mulasztása által akkép megváltozott, hogy a bank követelése alapszabályszerüleg biztositottnak többé nem tekinthető: a banknak jogában áll, a jelzálog ezen megváltozott minőségének hiteles igazolása mellett, követelését a kikötött fizetési határidőre való tekintet nélkül, a határozó biróság utján három hónapra felmondani.

35. § Ha az, a kinek a 34. §-ban emlitett esetben a követelés felmondatott, a felmondást meg akarja támadni: tartozik kifogásait, ha a jelzálog a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közül Alsó-Ausztriában fekszik, 14 nap alatt, ha pedig ezenkivül, vagy a magyar korona országai területén fekszik, 30 nap alatt, a birói felmondás vételének napjától számitva, a határozó birósághoz beadni, ellenkező esetben a felmondás érvényre emelkedik.

A kellő időben beadott kifogások tárgyalására egy lehetőleg rövid határidő tüzetik ki, és az eljárás a polgári peres ügyekben követett szabályok szerint sommás uton történik.

Ez alkalommal a törvényszék a felhozott kifogásokat elleniratnak fogja tekinteni és az eljárás befejezte után a felett fog határozni: vajjon a felmondás jogérvényes-e vagy sem.

36. § Visszafizetett jelzálog-kölcsönökről szóló törlésre alkalmas nyugtatványoknak és engedményeknek, melyeket a bank kiállit, a bank alapszabályszerü czégjegyzésével (társ. alapsz. 38. cz.) kell ellátva lenniök.

Törlési nyilatkozatok, leirási engedély, és engedmények, melyek a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományokban fekvő jelzálogokra vonatkoznak, az 1874. ápril 24-iki törvény - bir. törv. lap 48. sz. - értelmében az osztrák kormánybiztos aláirásával ellátandók.

VI. CZIM

Határozatok a birói végrehajtásokról

37. § A birói végrehajtás a 11. § e) pontjában emlitetteken kivül a személyes adós más ingó javaira vagy a banknak elzálogositott ingatlanra vagy végre a személyes adós más ingatlan vagyonára is intézhető.

A határozó biróság mindezen esetekben az előterjesztett okiratok alapján a végrehajtást engedélyezi s azt vagy maga fogja foganatositani, vagy, a mennyiben nem lenne egyszersmind a végrehajtási biróság is [11. § c)]: ez utóbbit a végrehajtásra megkeresendő. A megkeresett biróság köteles a foganatositást 3 nap alatt elrendelni s azt a fennálló törvények szerint eszközölni.

38. § Ha a végrehajtás a személyes adós ingó javaira vezettetik, akkor a nélkül, hogy külön becslési keresetre lenne szükség, a zálogolással egyszersmind a becslés is megejtendő. Ha azonban alkalmas becslők közel nem találtatnának, akkor a becslés közvetlenül az árverés előtt ejtendő meg. Ha már az első árverés alkalmával senki sem igér annyit, a mennyi a becsérték, az eladás a becsáron alul is eszközölhető.

39. § A végrehajtás az elzálogositott ingatlanra vagy zárlat vagy az ingatlan eladása által teljesittetik.

A két végrehajtási módozat közötti választás a bank szabad elhatározásától függ.

40. § Ha a bank az elzálogositott ingatlannak zár alá helyezését választja, ezt az összes jövedelmekre kiterjesztheti, vagy ezeknek bizonyos nemeire szorithatja, valamint meghatározhatja azt is, vajjon a jövedelmek a zárgondnok által közvetlenül kezeltessenek vagy bérbe adassanak-e?

41. § A bank által kijelölt zárgondnokot a bank veszélyére és felelőssége mellett, a végrehajtó biróság nevezi ki. Ha a biróságnak a kijelölt zárgondnok személye ellen alapos aggodalmai lennének: a bankot más zárgondnok kijelölésére fogja felhivni, a kijelöltet azonban addig is ki fogja rendelni.

42. § A zár alá helyezett fekvőség birtokosa, a bank kijelölése folytán kirendelt zárgondnok személye elleni kifogásait legfeljebb 14 nap alatt megteheti. Ezen kifogások felett a végrehajtási biróság haladéktalanul mindkét féllel tárgyal, és ha ezek a zárgondnok személye iránt meg nem egyeznének, hivatalból zárgondnokot rendel. Mig ez megtörténik, a bank kijelölése folytán a biróság részéről kirendelt zárgondnok háboritlanul folytatja működését.

43. § A veszély és felelősség, melyet a bank a zárgondnok kijelölése által (41. §) vállalt, elenyészik, mihelyt a 42. §-ban kitüzött határidő lejárt, a nélkül, hogy a zár alá vett ingatlan birtokosa a zárgondnok személye ellen kifogást tett volna, vagy azon időtől, midőn mindkét fél a zárgondnok személye iránt megállapodott, vagy végre, midőn a zárgondnok a biróság által hivatalból kineveztetett.

44. § A zárgondnok, miután az elsőbbséggel biró tételeket, u. m. az adókat és egyéb nyilvános terheket, az előző telekkönyvi tételek kamatait stb. kifizette, az adós hátralékos és folyó tartozásait közvetlenül a banknak beszállitja, a jövedelmeknek ezután fenmaradó részét pedig akként kezeli, mint azt a biróság időnkint rendeli.

45. § A zárgondnok tartozik a számadásokat évenkint, és pedig legfelebb a naptári év lejárta után 30 nap alatt, vagy ha a zárlat egy évig nem tartatott - a zárlat megszünte után 14 nap alatt a kellő okiratokkal ellátva, a végrehajtási birósághoz beadni, mely a számadásokat a zár alá vett fekvőség birtokosának meghallgatása után haladéktalanul megbirálja.

46. § Ha a bank a zár alá helyezett ingatlanok részleges vagy összes jövedelmeit haszonbérbe adni kivánja, ez csakis közárverés utján eszközölhető. Az árverési föltételek e czélból a bank által lesznek inditványozandók. A végrehajtó biróság e föltételeket, a zár alá vett ingatlan birtokosának meghallgatása nélkül átvizsgálandja, s ha kifogástalanoknak találja - helybenhagyandja.

Ezután a biróság elrendeli az árverést, és meghatározza, hogy a haszonbér, a 44. §-ban emlitett elsőbbséggel biró tételek és a bank részére teljesitendő fizetések levonásával, kihez szállitandó be.

47. § Ha a bank a neki elzálogositott ingatlan eladását szükségesnek találja (39. §), akkor a 16. és 17. § szerint általa megállapitott érték becsértékül és kikiáltási árul fogadandó el. Ennélfogva végrehajtási becslésre és a mennyiben az elzálogolt ingatlan telekkönyv tárgyát képezi, az egyes alkatrészek kimutatására és a fekvőség leirására szükség nincs.

48. § A banknak jogában áll, az esetben is, ha az elzálogositott ingatlan más hitelező kérelmére adatnék el: az árverési feltételek tervezetét elkésziteni, és arra ügyelni, hogy a bank követelése minél előbb kielégittessék.

Ezen jog a bankot még akkor is illeti, ha az ingatlan haszonbérbe adását zárlat utján más hitelező kéri, vagy ha az ingatlan a csődeljárás folyama alatt eladandó.

Mindezen esetekben a végrehajtási kérvény végleges elintézése előtt, a végrehajtató fél által javaslatba hozott árverési feltételek, a bankkal másolatban oly felhivással közlendők, hogy a viszonyokhoz mért határidő alatt, mely sem 14 napnál rövidebb, sem 30 napnál hosszabb nem lehet, saját részéről árverezési feltételeket hozzon javaslatba.

A végrehajtási biróság ezen árverési feltételeket, az előző hitelezők meghallgatása után, megvizsgálja, ezek közt egyetértést létrehozni törekszik, és ha ez nem sikerül, az érvényesitett jogigények kellő figyelembe vétele mellett határoz.

49. § Ha a banknak elzálogositott ingatlanra más hitelező intéz végrehajtást, e részben azonban 14 nap alatt további lépéseket nem tesz, a banknak jogában áll a végrehajtást saját nevében a már tett végrehajtási lépések alapján folytatni.

50. § Ha az adósnak vagy elzálogositott ingatlan birtokosának vagyona csőd alá jut, a bank azon országokban, melyekben a csődeljárásnál a jelzálog elárusitását a követelések valódisága fölötti határozatnak (Liquidirung) kell megelőznie: tartozik ugyan követelését az azok bejelentésére kitüzött határidő alatt a csődbiróságnál bejelenteni, mindazonáltal a bank követelése iránt e határidő lejárta, és hitelezők választmányának alakitása előtt, késedelem nélkül szóbeli tárgyalás tartandó, és a tömeggondnok utasitandó, hogy a hitelezők választmányát, vagy ha ez még nem alakittatott volna, az előtte ismert és a biróság helyén lakó hitelezőket meghallgassa.

A követelések valódisága fölötti határozatban - mely lehető gyorsasággal hozandó - a bankot illető jelzálogjog-kérdésekben is, más jelzálog hitelezők jogainak épségben tartása mellett, határozat hozandó.

51. § Mihelyt a követelések valódisága fölötti határozat jogerőre emelkedett, a bank az osztályozási itélet meghozása előtt is kivánhatja, hogy az elzálogositott ingatlan azonnal elárvereztessék, a törvénykezési rendtartás szerinti utolsó árverésnél a becsértéken alul is eladassék, és hogy a bank a vételárból kielégittessék. Ha a csődeljárás további folyama alatt kitünnék, hogy a banknak több adatott, mint a mennyi megilleti, akkor a bank köteles az átvett többletet 4%-os kamatokkal együtt azonnal a tömegnek megtériteni.

52. § A 39-51. szakaszok az esetben is alkalmazandók, ha a személyes adós más ingatlan birtoka ellen intéztetik a végrehajtás. (37. §)

53. § Valahányszor a bank a 11. § d) pontja szerint a hátralékos kamatok vagy évjáradékok iránt őt illető előjogát használni kivánja, tartozik az illető politikai hatóságnak a kamatok vagy évjáradékok hátralévő összegét kimutatni [11. § b)]. A politikai hatóság köteles ezen kimutatás alapján a fennálló végrehajtási szabályok szerint eljárni.

54. § Minden végrehajtási költség a bank által előlegkép fedezendő ugyan, de a végrehajtást szenvedő fél által mindenesetre megtéritendő. A végrehajtás ennélfogva ezen költségekre is kiterjesztendő és ezek a végrehajtás befejeztével kiegyenlitendők.

55. § Ha az, ki ellen a végrehajtás vezettetik, azt hiszi, hogy a követelés egyáltalán nem áll fenn, vagy az nem a bank által előadott összegben áll fenn, és ha erről teljes bizonyitó erővel biró okiratok vannak kezeiben: jogositva van a határozó biróságnál, a kellő okiratokkal támogatott kérvényével a végrehajtás felfüggesztését, esetleg korlátozását kérelmezni.

A határozó biróság ez esetben a végrehajtást egyelőre függőben tartandja és erről a bankot, és ha kamatok vagy évi járadékok politikai uton hajtatnak be - a politikai hatóságot is értesitendő, rövid időre tárgyalást rendel és azután végzésileg határoz, vajjon a végrehajtás beszüntetendő, vagy korlátozandó-e?

A fönnebbi esetben, valamint akkor is, ha a végrehajtást szenvedőnek teljesen bizonyitó okmányok rendelkezésére nem állanak: ez utóbbi a határozó biróságnál panaszt emelhet, melyre nézve sommás eljárás rendelendő el. Ezen eljárásnál a végrehajtás folyama csak akkor akasztható meg, ha a végrehajtást szenvedő utólag külön kérvénynyel teljesen bizonyitó okmányokat terjeszt be, mely esetben azután, tekintet nélkül a panasz folytán történt intézkedésre, a fönnebb megjelölt eljárás követendő.

VII. CZIM

Az osztrák-magyar bank záloglevelei

56. § A záloglevelek oly okiratok, melyekben az osztrák-magyar bank azok tulajdonosának ezen alapszabályok értelmében jelzálogilag biztositott bizonyos tőkének kamatoztatását és kifizetését magukban a záloglevelekben foglalt határozatok szerint biztositja.

Az osztrák-magyar bank azon záloglevelei, melyek ugyanazon feltételek alatt bocsáttatnak ki, mint a szab. osztrák nemzeti bank (1. §) forgalomban levő sorsolás alá eső záloglevelei, birtokosaiknak ugyanazon jogokat nyujtják, melyek az osztrák nemzeti bank sorsolás alá eső zálogleveleinek birtokosait megilletik, szintugy a szab. osztr. nemzeti bank forgalomban levő záloglevelei részesülnek minden kedvezményekben, melyeket a jelen alapszabályok az osztrák-magyar bank záloglevelei részére biztositanak.

57. § A banknak jogában áll, zálogleveleket 150 millió forintnyi összeg erejéig kibocsátani, de a forgalomban levő záloglevelek összege az időnkint fennálló jelzálog-követelések összegét soha tul nem haladhatja.

Az osztrák nemzeti bank időnkint forgalomban levő zálogleveinek összege a megengedett jelzáloglevél-forgalom fönnebb emlitett főösszegébe beszámitandó.

Ha jelzálog-kölcsönök a meghatározott lejárati-idő előtt, még pedig készpénzben, viszszafizettetnek, a bank tartozik a visszafizetett tőkének megfelelő záloglevél-összeget beváltani.

A kikötött tőketörlesztési részletek fejében befolyt összeg a záloglevelek koronkénti kisorsolására forditandó.

58. § A záloglevelek tőkéjének pontos kamatoztatásáért és kifizetéseért első sorban a jelzálog követelések és azonkivül a bank egyéb ingó és ingatlan vagyona kezeskednek.

A banktársulat feloszlása vagy a jelzáloghitel osztálynak a bank többi üzletosztályaitól elkülönitése esetében ezen szavatosság (Társ. alapszab. 6. cz.) jelzálogilag biztositott követelései és a bank részvénytőkéjéből kihasitandó alapra lesz szoritva, mely alap az akkor forgalomban levő zálogleveleknek legalább is tizedrészével egyenlő és a záloglevelek beváltásának mérve szerint ugyanazon arányban leszállitható.

59. § Mindenik záloglevél a bank alapszabályszerü czégjegyzésével és pecsétjével ellátandó. A záloglevél magában foglalja:

a) a tőkeösszeget, melyről kiállittatik;

b) a pénzértéket, melyben a tőkeösszeg kifizettetik és kamatoztatik;

c) a kamatlábat és a kamatfizetési határidőket;

d) a tőkefizetésre nézve a kitüzött határidőt;

e) a bank kezességét a tőkére és kamatra nézve; és

f) mindkét kormánybiztos által aláirt abbeli bizonyitást, hogy a záloglevél a banknak kellőleg biztositott és telekkönyvileg bekeblezett követelései alapján állittatott ki.

60. § A záloglevelek előmutatóra szólnak, félévi kamatszelvényekkel vannak ellátva, s a bank főtanácsa által meghatározott értékfokozatok szerint, de 100 forintnál nem csekélyebb összegben bocsáttatnak ki.

61. § A záloglevelek vagy határozott vagy kisorsolás által meghatározandó lejáratra állithatók ki. De 12 havi lejáratnál rövidebb időre nem szólhatnak.

62. § A záloglevelek beváltásánál mindenkor a hozzá tartozó, még le nem járt szelvények visszaadandók, vagy azoknak névértéke készpénzben megtéritendő.

63. § Záloglevél-szelvények, melyek nem jártak le egy évnél régebben, a bank minden fő- és mellékintézeténél kifizettetnek. Záloglevelek és kamatnyugtatványok a bank bécsi jelzálog hitelpénztáránál vagy előleges 14 napi bejelentés után, a banknak valamely más helyen levő intézeténél fizettetnek ki.

64. § Oly kamatok, melyek lejáratuktól számitott három év alatt, és oly záloglevéltőkék, melyek lejáratuktól számitott 30 év alatt fen nem vétettek - elévültek és ennélfogva többé nem követelhetők.

65. § Magasabb értékfokozatu záloglevelek alsóbb fokozatu záloglevelekért, és viszont, becsérelhetők.

66. § A bank az előmutatóra szóló záloglevél birlalóját és a szelvény birlalóját annak tulajdonosául ismeri el.

Ha a záloglevél birtokosa a sajátját képező záloglevelei kamatjának felvételét magának biztositani kivánja, vagy ha a záloglevél és annak jövedelme bizonyos czélra van rendelve: ez esetben az illető záloglevél és szelvényivének bemutatása mellett, a lekötés (Vinculirung) a banknál irásban kérendő. Ezuttal a záloglevélre teendő lekötési záradék pontosan megjelölendő és azon személy is megnevezendő, mely a kamatok és a lekötött záloglevélre eső tőke felvételére fel van hatalmazva. Több tulajdonos javára való lekötés vagy a tőke és a kamatnak részletekben kiszolgáltatása meg nem engedhető.

A lekötött záloglevelek kamatai nyugtatvány mellett szolgáltatnak ki, ha ez a záloglevél minden lényeges ismertető jelét (a számot, tőkeösszeget, kamatlábat és a keltet) továbbá a helyes lejárati időt és a helyes kamatösszeget kimutatja, és a felvételre jogositott nevével van ellátva.

A bank az aláirás valódiságát nem vizsgálja, és azért jótállást nem vállal. A záloglevél tulajdonosának azonban szabadságában áll követelni, hogy a záloglevél-tőkének és kamatainak kifizetése, valamint a záloglevél lekötés alóli feloldása csak biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett saját aláirásának előmutatása mellett történhessék.

67. § Községek vagy hatósági felügyelet alatt álló más testületek vagy intézetek nevére lekötött zálogleveleknek lekötés alóli feloldása végett még a felügyelő hatóság beleegyezése is bemutatandó.

Ha a záloglevélnek lekötés alóli feloldását nem a lekötési záradékban megnevezett tulajdonos, hanem más valaki kéri, a benyujtó a banknak közokiratokkal, vagy pedig biróság vagy közjegyző által hitelesitett okmányokkal kimutatni tartozik, hogy a záloglevél tulajdonát megszerezte.

68. § Az osztrák nemzeti bank sorsolás alá eső zálogleveleinek lekötése és feloldása tekintetében a 66. és 67. § határozatai birnak érvénynyel.

69. § Az osztrák-magyar bank zálogleveleinek elzálogositása vagy engedményezése nem esik a törvényes illeték alá.

70. § Az osztrák-magyar bank záloglevelei a monarchia mindkét részében, a községek, testületek, alapitványok nyilvános felügyelet alatt álló intézetek pénzei, ugyszintén gyám- és árvahatósági, hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsöző elhelyezésére használhatók, végre katonai házassági biztositékokra és tőzsdei árfolyam szerint szolgálati és üzletbiztositékokra fordithatók, - a mennyiben a biztositékok külön szabályok értelmében készpénzben le nem teendők.

71. § Az osztrák-magyar bank záloglevelei a tőzsdén eladhatók és azoknak ára a hivatalos árjegyzékben jegyezhető.