1878. évi XXVII. törvénycikk

az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal kötött hajózási és postaszerződésről * 

A közös külügyminiszter és az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat közt 1877-ik évi november 6-án kötött hajózási és postaszerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, a hozzávaló és a szerződés kiegészitő részét képező jegyzőkönyvvel együtt ezennel oly észrevétel mellett iktattik az ország törvényei közé, hogy valamint a szerződés a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister egyetértésével jött létre, ugy ezentul is minden oly intézkedés, mely a szerződésben és a hozzácsatolt és kiegészitő részét képező jegyzőkönyvben a közös külügyministerre bizatik, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministernek a kereskedelmi és vámszövetség által kikötött egyetértésével történjék.

Szövege a következő:

Hajózási és postaszerződés

mely egyrészről a magyar országgyülés és az osztrák birodalmi tanács alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett a császári és királyi közös külügyminiszter, másrészről az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata közt, alulirt napon a következő módon köttetett meg:

1. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalat arra kötelezi magát, hogy a mellékletben elősorolt járatokat a jelen szerződés idejére a következő czikkben megállapitott állami segélyzés mellett fenn fogja tartani. Ezen melléklet egész tartamára nézve a jelen szerződés kiegészitő részét képezi.

A szerződéses járatoknak netaláni megváltoztatása, szaporitása, kevesbitése vagy teljes megszüntetése a szerződő felek közt kötendő külön egyezményeknek van fentartva.

2. CZIKK

A segélyezett járatok után fizetendő költségtérités tengeri mérföldenként a konstantinápoly-várnai járatoknál 4, azaz o. é. négy forintot, a trieszt- (fiume-) alexandriai, a trieszt-syra-konstantinápolyi járatoknál 1 frt 80 krt. azaz o. é. egy forint nyolcvan krajczárt, valamennyi többi járatoknál pedig 4 frt 15 krt, azaz o. é. egy forint tizenöt krajczárt tesz.

Mindazonáltal a fönnebbi mértföldpénzek évi összege o. é. 1.300,000 forintnál nagyobb nem lehet.

A rendes időjárásnál elérendő sebesség a konstantinápoly-várnai járatoknál óránként tiz, a trieszt-(fiume-) alexandriai és trieszt-syra-konstantinápolyi járatoknál kilencz, a többi járatoknál pedig legalább nyolcz tengeri mérföldben állapittatik meg.

3. CZIKK

A Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy a szerződéses járatoknál a megállapitott sebességnek megfelelően épült, a személy-szállitás, a levél- és a kocsipostai szolgálat követelményeihez képest felszerelt, rendes forgalomhoz mért rakodóhelylyel biró és kellő biztonságot nyujtó hajókat fog alkalmazni, melyeknek tettleges vitelképessége átlag legalább 800 tonnára rug, a miről a társaság minden év végén a közös külügyministerium elé kimutatást terjeszteni köteles. A magyar kir. kormánynak és az osztrák cs. k. kormánynak bármikor szabadságában áll az osztrák-magyar Lloyd hajóit, az emlitett követelmények iránt, az e czélra kiküldendő biztosok által megvizsgáltatni.

4. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy a mellékletben elősorolt járatokat a közös külügyi ministerium részéről helybenhagyott járatrend szerint fogja fentartani, s arról fog gondoskodni, hogy ezen járatok félbe nem szakittassanak, sem pedig a járatrend meg ne háborittassék, a mire nézve a felelősséget magára vállalja. Ha a belföldi, valamint a konstantinápoly-várnai, a trieszt-(fiume-)alexandriai, a trieszt-syra-konstantinápolyi és a konstantinápoly-smyrna-alexandriai vonalak valamely vég-, vagy fontosabb csatlakozási pontján az érkezésben a menetrend ellenére öt órát meghaladó késedelem fordult elő, szintugy ha bármely segélyzett vonalok menetrendébe felvett valamely kikötő érintése elmarad, a társaság szerződési birság alá esik.

Az 1. sz. járatban előfordult késedelemnél minden további órára 50 frtig, a 2., 3. és 17. sz. járatokban minden további órára 25 frtig, a többi járatokban minden további órára 15 frtig és valamely kikötő nemérintésének esetében 120 frtig terjedő birság vetendő ki, mely a mértföldpénzekből levonatik. Kivételnek akkor van helye, ha a félbeszakitást vagy rendzavarást oly rendkivüli eset idézte elő, melynek elháritása nem állott a vállalat hatalmában.

A szerződés szerint fennálló vagy jövendőben szerződésileg berendezendő járatoknál, csak a külügyi ministerium előlegesen nyilvánitott helybenhagyásával történhetik a járatrendben és a kijelölt megállapodási helyekben változtatás.

5. CZIKK

Az osztrák-magyar monarchia be- és kiviteli forgalmára megállapitott tarifák, nevezetesen a Trieszt, Fiume és Galatz kikötőire szólók, nem lehetnek magasabbak azoknál, melyek a külföld versenyző kikötőivel való forgalomra nézve azonos, vagy hasonló feltételek mellett fennállanak.

A segélyezett külföldi vonalakon a Fiuméból vagy Fiuméba, illetőleg Triesztből vagy Triesztbe való személy-, áru- vagy pénzszállitás tarifája tökéletesen ugyanaz lesz, mint a Triesztből és Triesztbe, illetőleg Fiuméből és Fiuméba való szállitás tarifája: és a Lloyd mindenkép azon lesz, hogy a Fiuméból, illetőleg Triesztből jövő küldemények elszállitásában a közvetlenül Triesztben, illetőleg Fiuméban feladottakhoz képest, se késedelem, se károsodás elő ne forduljon.

6. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd arra kötelezi magát, hogy szénszükségletét lehetőleg belföldi szénnel fedezi, s e czélra belföldi bányákból évenként legalább 22,000 tonna kőszenet pályázat utján azon kikötéssel szerez be, hogy a Fiumeból kiinduló vonalak számára szükséges mennyiség Fiumeba, a Triesztből kiinduló vonalak számára szükséges mennyiség pedig Triesztbe mint átadási helyre szállittassék.

7. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzősei ezentul is azon kedvezményben részesülnek, hogy ha azon helyre való tekintetből, hová a hajó indul vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége forog fenn az egészségügyi és rendőri közegek közbenjöttének, induláskor az utra bocsájtó (speditio), érkezéskor a partra bocsájtó engedély (pratica) kiszolgáltatása végett az egészségügyi és rendőri közegek mindannyiszor nap- és éjközben egyaránt magán a hajón tartoznak megjelenni.

8. CZIKK

Oly időben, midőn a Levante irányában vesztegzár van elrendelve, megengedtetik az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalatnak, hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennálló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama megrövidittetik az által, ha a tengeri egészségügyi rendszabályoknak megfelelő teendőket a hajón levő hites egészségügyi őrök utazásközben végezik, az egészségügyi őröket, már valamelyik belföldi kikötőből való elinduláskor vehesse föl a hajóra, azok kirendelésére az illető rév- és egészségügyi hivatalt kérvén fel.

9. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzösei számára mindazon belföldi kikötőkben, hol rendszerint megfordulnak, a ki- és berakodás könnyitése s gyorsitása czéljából, a parton állandó használatul bizonyos hely jelöltetik ki, vagy ha azt a helyi viszonyok teljességgel nem engedik, uszókikötő (boye) adatik rendelkezésükre.

Az osztrák-magyar (Lloyd gőzhajói a szerződés tartama alatt ép ugy mentesek a consuli hajóilletékek fizetésétől az összes cs. és k. consuli hivataloknál, mint Ő Felsége hadihajói. Ellenben a tonna-, egészségügyi-, fénytorony-, engedélyezési s egyéb hajózási illetékeket a belföldi kikötőkben kötelesek megfizetni.

10. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy a külügyi ministeriumhoz tartozó hivatalnokoknak és szolgáknak, kik szolgálatban utaznak, összes vonalain szabad utazást enged.

Katonai szállitmányoknál a jelen szerződés tartama alatt a cs. és kir. hadigazgatás és az osztrák-magyar Lloyd közt kötött egyezmény lesz érvényes, azon változtatások fentartásával, melyek később egyetértőleg netalán megállapittatnának.

Az osztrák-magyar Lloydnak 1856. évi decz. 31-én 535. C. sz. a kelt körlevelében bizonyos rendü utasoknak kivételkép engedett vitelbérbeli kedvezések, illetőleg a teljes dij elengedés, a mennyiben az ott felsorolt polgári tisztviselőkre, valamint a missionariusokra és szerzetesekre vonatkoznak, ezentul is érvényben maradnak.

11. CZIKK

Az osztrák-magyar birodalombeli illetékességü vagyontalan egyéneknek külföldi kikötőkből hazaszállitását, illetőleg az editto politico által a kereskedelmi hajókra rótt kötelezettség, az osztrák-magyar Lloyd gőzöseinél a következő módon nyer alkalmazást:

a) Az osztrák-magyar Lloyd azon külföldi kikötőkben, melyeket hajói érintenek, a cs. és k. consuli hatóságok vagy cs. és k. követségek irásbeli felszólitására, a hazaküldő tengerészeket vagy más tengerészeti utlevéllel ellátott egyéneket köteles fölvenni és Triesztbe, Fiuméba vagy menetközben érintendő más belföldi kikötőbe szállitani, ezen szolgálatáért semminemü dijt, tehát az élelmezési költségek megtéritését sem követelhetvén oly esetekben, midőn ezen hazaszállitás költségeit nem térittetik meg az illető hatóságok az arra netán törvény szerint kötelezett hajótulajdonossal vagy a megmentett s eladott hajótárgyak árából.

Az ily módon dij nélkül szállitott egyének a III. osztályu utasokkal egyenlő elhelyezésben és élelmezésben részesülnek, szabadságában állván a hajó parancsnokának, hogy őket esetleg utközben a hajó szolgálatában alkalmazhassa, a Lloyd ügynökei és kapitányai azonban rendszerint nem kötelezhetők arra, hogy akaratuk ellenére egy időben s egy hajóra négy egyénnel többet vegyenek fel.

b) Más, osztrák-magyar birodalombeli illetőségü, a cs. és kir. consuli hivatalok vagy cs. és kir. követségek irásbeli fölszólitására haza szállitandó vagyontalan egyénekért a III. osztályu utasokra szabott menetdij, s azonfelül egy-egy napi élelmezés fejében 50 krnyi dij fizetendő, mely dijak a teljesitett szállitás igazolása után Triesztben vagy Fiumeban az illető tengerészeti hatóság által fognak megtérittetni.

Szintily uton és módon fognak a Lloydnak követelései azon a) alatt emlitett esetekben is, midőn a tengerészek haza szállitásával járó költség megtérittetik, kiegyenlittetni.

Az osztrák-magyar monarchiából hazájukba visszaküldött vagyontalan külföldieknek valamely belföldi hatóság megkeresése folytán történt szállitásánál ugyanazon feltételek alkalmazandók, melyek az osztrák-magyar monarchiabeli illetőségü vagyontalan egyének szállitására nézve fönnállanak.

c) Az a) és a b) alatt fentebb körülirt hazaszállitásoknál tekintet lesz arra, hogy a betegek (névszerint tébolyodottak is), továbbá gonosztevők és fegyenczek a Lloyd hajóin akkép helyeztessenek el, hogy az utasok miattuk kellemetlenül terhelve vagy háboritva ne legyenek és hogy a kellő felügyelet iránt a megfelelő intézkedések megtörténjenek.

12. CZIKK

A mennyiben az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata a postaközlekedést közvetiti, a jelen szerződés tartamára az osztrák cs. kir. és a magyar királyi állami postaintézetek üzletéhez tartozó közegnek tekintetik, s mint ilyen a postatörvények és szabályok összes idevágó határozatainak van alávetve.

13. CZIKK

Az osztrák cs. kir. és a magyar kir. postaintézeteknek jogában áll az osztrák-magyar Lloydnak személyszállitásra szánt valamennyi gőzöseit minden meneteik alkalmával postaküldemények szállitására fölhasználni, miért is eme gőzösök a hajózási okmányokban osztrák-magyar postahajóknak fognak czimeztetni.

14. CZIKK

A Lloyd gőzhajózási vállalata köteles a bel- és külföldön tett minden egyes rendes vagy rendkivüli menet alkalmával, az osztrák cs. kir. vagy magyar kir. postaintézetek által neki átadott bel- vagy külföldre szóló hivatalos és magán levélpostai küldeményeket ingyen elszállitani, utközben gondosan megőrizni, és a rendeltetés helyén vagy az ehhez legközelebb fekvő megállapodási helyen, sértetlen állapotban átadni. Ugyanazon kötelezettség terheli őt, a bel- vagy külföldre szóló, hivatalos és magán levélpostai azon küldeményekre nézve, melyeket valamely külföldi igazgatás alatt álló postaintézet adott át a Lloyd-ügynökségeknek, de csak akkor, ha ily küldemények szállitását a közös külügyi ministerium követelte.

A módozat, mely szerint a levélposta-küldemények az osztrák cs. kir. és a magyar kir. esetleg külföldi postaintézetek s a Lloyd-vállalat közegei közt átvétetnek és átadatnak, különös szabályok által van megállapitva.

15. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalatának mint ilyennek nem szabad sem bel- sem külföldön a gőzösökkel elszállitandó leveleket gyüjteni, vagy a gőzösökkel hozottakat kézbesiteni; eme teendőket, valamint az azért fizetendő dijak beszedését az osztr. cs. kir. vagy magyar kir. postahivatalok vagy a Lloydnak az állam számára teljesitendő postaszolgálattal megbizott ügynökségei fogják eszközölni.

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata ugyanazért köteles megakadályozni, hogy hajóival teendő utak alkalmával, saját szolgálati személyzete levélpostai küldeményeket a fennálló tilalom ellenére ne szállitson, postajövedéki áthágásoknál a fennálló szabályok szigora fogván alkalmaztatni.

A gőzhajózási vállalat gondoskodni tartozik arról, hogy a gőzösökön minden egyes menet alkalmával a levelek betételére s gyüjtésére zárt gyüjtőszekrények függesztessenek ki: az ezekben foglalt levelek további hivatalos elbánás végett az illető postaközegeknek lévén átadandók.

16. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd mint állami postaintézet az általa bejárt összes vonalakon saját ügynökeivel, valamint ezek által egymásközt váltott hivatalos leveleit saját gőzösein dijmentesen szállithatja és közvetlenül kézbesitheti: feltéve, hogy a czimen az elküldő neve s ezen megjegyzés: „Lloyd hivatalos levele” ki van irva.

17. CZIKK

Azon esetben, ha valamely a gőzhajózási vállalatnak átadott levél- vagy hirlapcsomag elveszne, tartozik a társaság azon kárt, mely a postajövedékben a porto-illetékek elvesztése által keletkeznék, megtériteni, és minden egyes elveszett ajánlott levélért husz o. ért. forint kárpótlást fizetni.

18. CZIKK

Idegen államok azon helyein, melyeket az osztrák-magyar Lloyd gőzösei érintenek, az osztrák-magyar monarchiába intézett, azon átmenendő és onnan eredő levélpostai küldemények hivatalos kezelésével az ott már is fölállitott, vagy ezentul fölállitandó cs. és kir. postahivatalok fognak megbizatni.

A bel- és külföld mindazon helyein, hol a Lloyd-gőzhajózási vállalatnak ügynökségei vannak és hol az állam postaintézet azt szükségesnek tartja, a fönnebb emlitett postai teendőket, az állami postaintézet követelésére és számára, a Lloyd ügynökségei fogják végezni.

Ugyancsak az utóbbiak fogják a külföldi helyek közt váltott s a Lloyd-gőzösökön szállitott levelek fölvételét és kézbesitését, valamint az azokért járó dijak beszedését is rendszerint teljesiteni s a dijakat a postapénztárba származtatni.

Oly helyeken, hol önálló cs. és kir. postaintézetek nincsenek, a Lloyd ügynökségei, előleges külön megegyezés alapján, a pénzutalványozási, kocsipostai és esetleg a postautánvételi szolgálatot is fogják végezni, feltéve, hogy az állami postaintézet ily intézkedést szükségesnek tart, mire nézve külön szabályok szerint kell majd eljárni.

A Lloyd-ügynökségek ezen fáradozásukért az általuk beszedett franco- és porto-illetékek bizonyos hányadában fognak részesittetni.

A gőzhajózási társaság kötelezi magát arra, hogy ügynökeit a számukra a közös külügyi minister által kiadott vagy ezentul kiadandó kezelési szabályok pontos megtartására szigoruan fogja utasitani, az őket terhelő hiánylatok, birságok és esetleges kártéritések haladéktalan beküldéséről gondoskodni s általában a lehetőségig ügyelni fog arra, hogy ügynökei semminemü csempészetet a postaintézetek kárára el ne kövessenek.

Azon esetre, ha az államigazgatás a levélpostai, illetőleg kocsipostai szolgálatnak a Lloyd ügynökségei által való ellátását egyes kikötő helyeken vagy általában is megszüntetné, az ellen a gőzhajózási vállalat sem kifogást nem tehet, sem kárpótlást nem követelhet.

19. CZIKK

A Lloyd gőzhajózási vállalat köteles továbbá minden egyes bel- és külföldön tett menet alkalmával a postaintézetek által neki átadott hivatalos kocsipostai küldeményeket is a gőzösei által érintett helyek között csupán azon dijért szállitani, mely biztositási illeték fejében jár, ha ugyan a biztositást a postaintézetek kivánják. Az ily küldemények sulya azonban, ha arany- vagy ezüstpénzt tartalmaznak, egyenkint 62.5 kilogrammot, másnemü szállitmányok sulya pedig 40 kilogrammot meg nem haladhat.

Ha az ily küldemények a most megszabott sulynál nehezebbek, joga van a Lloydnak azokért, a biztositott küldemények után járó biztositási illetéken felül, a magán kocsipostai küldeményekre szabott szállitási dijak megtéritését is követelni.

A biztositási illeték az egyes postaintézettől a másikhoz szállitandó, egy s ugyanazon rovatlapba fölvett biztositott hivatalos küldemények összértéke szerint fizettetik. A közönség fogyasztására szánt egyedárusági tárgyak s egyéb kincstári termények nem tekinthetők hivatalos kocsipostai küldeményekül s nem adhatók fel ilyenek gyanánt a Lloyd gőzöseire.

20. CZIKK

A bel- és külföldre szóló magán-kocsipostai küldeményekért az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata a szállitási s biztositott küldeményekért egyszersmind a tengeri biztositási illetékeket is saját, a közönségre nézve átalán érvényes vagy külön megállapitandó dijszabása szerint fogja szedni. Oly magán postaküldeményekért, melyek a postaintézetek által belföldi vagy oly külföldi kikötőkbe való elszállitás végett adatnak át, hogy a kocsipostai szolgálatot osztrák cs. kir. vagy magy. kir. postaintézetek teljesitik, - az érintett illetékeket a Lloydnak az állami postaintézet fogja megfizetni: a felszámitás az egyik postaintézettől a másikhoz szállitandó, egy s ugyanazon rovatlapba fölvett magán-kocsipostai küldemények össz-sulya s összértéke szerint történvén. Eme kocsipostai küldemények kölcsönös átadásának és átvételének módozatait külön utasitások szabályozzák.

A Lloyd jelenleg fennálló szállitási tarifái, a mennyiben a kocsipostai küldeményekre vonatkoznak, a postaigazgatások beleegyezése nélkül föl nem emelhetők.

21. CZIKK

Azon kocsipostai küldemények, melyek az osztrák-magyar monarchiából vagy külföldi államokból oly rendeltetéssel érkeznek a postahivatalokhoz, hogy a Lloyd gőzösein oly külföldi kikötőkbe szállittassanak el, hol kocsipostai szolgálattal megbizott osztr. cs. kir. vagy magyar kir. postaintézetek nincsenek - a gőzhajózási hivatalnak adandók át, mely a küldemények átvételét elismerni, s azok haladéktalanul továbbszállitásáról és kézbesitéséről gondoskodni tartozik.

Ellenben a magánosoktól átvett olyan kocsipostai küldeményeket, melyek a Lloyd hajóin az osztrák-magyar monarchia belsejében fekvő helyekre vagy idegen államokba való továbbszállitás végett érkeznek, köteles a gőzhajózási vállalat - a mennyiben ezen továbbszállitásra az osztr. cs. kir. és magyar kir. postaintézetek szolgálata vétetik igénybe - az illető postaintézetnek átadni, az átadás körül a kocsipostai küldemények feladására nézve átalán fennálló szabályokat követvén.

Az ilynemü kocsipostai küldeményekért ugy a postaintézetek, mint a gőzhajózási igazgatás, az út hosszához képest, melyen mindegyikük maga eszközli a szállitást, az erre nézve hatályban levő tarifák, ugymint a postahivatalok a náluk alkalmazott kocsipostai tarifa, az osztrák-magyar Lloyd társulata pedig saját, a közönségre névze átalán érvényes vagy külön megállapitandó dijszabása szerint szedik a megfelelő illetéket, mire nézve az eljárás ezen illetékek kölcsönös kiegyenlitése tekintetében külön egyezmény által fog szabályoztatni.

22. CZIKK

Oly kocsipostai küldemények, melyek a czimzett fél halála után érkeznek rendeltetésük helyére, valamint azok, melyeket a czimzett fél elfogadni vonakodik, a legközelebbi menettel, - azok ellenben, melyekre nézve a czimzett fél a rendeltetés helyén fel nem található és az utánküldés nem lehetséges vagy tilos, két hónap elteltével, - végre azok, melyek „poste restante” vannak jelezve és érkezésüktől számitandó három hónap alatt ki nem váltatnak, ezen határidő elteltével visszaküldetnek és az azokat terhelő porto-, vám- s egészségügyi-illetékek netaláni felszámitása mellett további intézkedés végett kölcsönösen visszaadatnak.

23. CZIKK

A Lloyd gőzhajózási társulata kezességet vállal a postaintézetektől szállitásra átvett hivatalos s magán kocsipostai minden küldeményért olyformán, hogy köteles lesz minden küldeményért, mely azalatt, mig a Lloyd őrizetére volt bizva, elveszett, megcsonkult vagy megsérült, a föladáskor nyilvánitott érték szerinti teljes kárpótlást nyujtani, ha az elveszés, csonkitás vagy megsérülés saját szolgálatbeli személyzetének hibájából vagy véletlenségből történt. Biztositott küldeményekre nézve az osztrák-magyar Lloyd kártéritési kötelezettsége a tengeri vész, s más elhárithatlan balesetek (vis major) által okozott károkra is kiterjed. - Oly kocsipostai küldeményekért, melyek értéknyilvánitás nélkül adattak föl, a megtéritendő kárösszeg minden 500 grammért vagy 500 grammnak részeért o. é. 1 frt 50 krajczár.

Ezekről a feleket magok miheztartása végett értesiteni azon postaintézeteknek lesz hivatásuk, melyeknél a kérdéses kocsipostai küldemények föladatnak.

24. CZIKK

A kocsipostai küldemények iránti fölszólamlások a fölvevő hivatalokhoz intézendők. A fölszólamlás bejelentési határideje hat hónapban állapittatik meg, mely határidő elteltével a szavatolás a késedelmes fölszólamló irányában megszünik.

A közönség ellenében a kártéritési kötelezettség azon intézetet terheli, melynél a küldemény föladatott, ez utóbbinak ily eset beálltával visszkereseti joga lévén azon intézet ellen, melynél a küldemény elveszett, megcsonkittatott vagy megsérült.

25. CZIKK

A 17. és 23. czikkben emlitett megtéritések és kárpótlások, a hibás fél kipuhatolásának bevárása nélkül kölcsönösen azonnal teljesittetnek, mihelyt az elveszés, hiány vagy megsérülés teljesen kiderittetett és a kártéritési kötelezettség kimondatott. A postaintézetek arra is följogositvák, hogy a megtéritendő vagy kárpótolandó összeget minden további kérdés nélkül levonhassák azon követelésből, mely a vállalatot irányukban, vagy a tengeri postaszolgálat ellátásáért a jelen szerződés értelmében járó jutalék gyanánt illeti: a vállalat azonfelül összes tulajdonához tartozó hajóival s egyéb vagyonával is felelvén.

26. CZIKK

Ha az egyik vagy a másik postaigazgatás jónak látná a postai küldeményeket saját postatisztviselői vagy postavezetői által kisértetni, a tisztviselőnek egy I., a postavezetőnek egy II. osztályu hely dij nélkül engedendő át.

A postatisztviselőnek azonfelül megengedendő, hogy a postakezelést erre alkalmas zárt cabineban végezze: a postavezetőnek pedig a postaküldemények elhelyezésére külön záros hely jelölendő ki. A postaintézet által esetleg kiküldendő vizsgáló biztos számára egy I. osztályu hely szintén dij nélkül engedendő át.

A most emlitett dij nélküli szállitáshoz az ellátás nem számittatván, az azért járó illetéket, ha e tekintetben külön egyezmény nem létezik, az illető 1 frt 50 krra leszállitott árban tartozik megfizetni.

27. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társulat a kocsipostai küldemények szállitási s tengeri biztositási illetékei fejében a postaintézeteket terhelő követelésének kimutatását (19-20. czikkek) minden közigazgatási évnegyed végével a triesti cs. kir. postaigazgatóságnak fogja további hivatalos tárgyalás végett átadni. Az érvényesitett összeg a Lloyd-vállalatnak a triesti cs. kir. postaigazgatósági pénztár utján fog nyugtatványra kifizettetni.

28. CZIKK

A Lloyd-ügynökségek által a portoköteles levélküldeményekért postai és tengeri szállitás fejében beszedett illetékeket tartozik az osztrák-magyar Lloyd a triesti cs. kir. postaigazgatóság pénztárába a közös pénzügy javára beszolgáltatni.

29. CZIKK

Az igazgatótanács összes tagjainak, valamint a társaság által belföldön állandó fizetéssel alkalmazottaknak osztrák vagy magyar állampolgároknak kell lenniök és kivételnek a belföldön alkalmazottakra nézve csakis a közös külügyi ministerium beleegyezésével lehet helye. Az osztrák-magyar Lloyd egyuttal arra kötelezi magát, hogy a külföldi helyeken állandó fizetéssel alkalmazottak kinevezésénél is, osztrák vagy magyar állampolgárokra lehetőleg tekintettel lesz.

Az osztrák-magyar Lloyd-társaság a tengeri szolgálatnál, az Ő Felsége hadi tengerészetében szolgáló tiszteknek teljesen egyenlő feltételek mellett más versenyzők előtt, elsőbbséget fog adni. A hadseregben, hadi tengerészetben és a két honvédségben szolgált altisztek alkalmazására nézve, aláveti magát a segélyezett vasuti és gőzhajózási vállalatokra nézve fennálló határozatoknak.

30. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd-társaság arra kötelezi magát, hogy a jelen szerződés tartama alatt elvi kérdéseknél (milyenek a társaság fennállása, uj kölcsönök felvétele, vagyoni állapotának terhelése, az eddigelé ki nem bocsátott 1 1/2 millió pengő forint értékü részvények kibocsátása, a társasági részvénytőke szaporitása vagy kevesbitése, általában a társasági vagyonhoz tartozó gőzösök és ingatlanok állagát csökkentő változtatás, eladás vagy elzálogolás) a közös külügyi ministerium jóváhagyása nélkül nem intézkedik.

Hajóknak külföldön való beszerzésére is a közös külügyi ministerium jóváhagyása szükséges, e jóváhagyás azonban meg nem tagadható, ha bebizonyittatik, hogy a megrendelés belföldön a kellő időben nem teljesithető, vagy hogy a beszerzés külföldön igen kedvező feltételek alatt történhetik.

31. CZIKK

A Lloyd arra kötelezi magát, hogy legkésőbben minden hó 15-éig a bécsi, budapesti és trieszti hivatalos lapokban közzéteszi azon brutto jövedelmeket, melyek az év kezdetétől a közzététel napját megelőző második hónap végeig befolytak.

32. CZIKK

A Lloyd arra kötelezi magát, hogy a társasági alapszabályokat ezen szerződés határozataival összeegyezteti. A módositott alapszabályok a szerződéssel egy időben fognak életbe lépni, és a szerződés ideje alatt a közös külügyi ministerium beleegyezése nélkül meg nem változtathatók.

33. CZIKK

A közös külügyi ministerium felügyel arra, hogy a társasággal kötött egyezmény pontosan megtartassék.

A közös külügyi ministerium által kirendelendő kormánybiztos tudta nélkül semminemü fontosabb igazgatási rendszabályt nem lehet elhatározni.

A kormánybiztos jogositva van az igazgatótanács üléseiben és a közgyülésben valahányszor szükségesnek tartja, résztvenni, az általános érdekkel netalán ellenkező határozatokat felfüggeszteni és a közös külügyi ministeriumnak további intézkedés végett jelentést tenni.

Tekintettel a külügyi ministerium által kirendelendő ellenőrködő közeg fáradozására és a kormány felügyeleti jogának gyakorlásából eredő kiadások fedezésére, az osztrák-magyar Lloyd-társaság arra kötelezi magát, hogy évenkint o. é. 4000 forintnyi átalányt fog a közös külügyi ministerium által megnevezendő állami pénztárba fizetni.

34. CZIKK

A magyar királyi és a cs. kir. osztrák kereskedelemügyi ministeriumok a társaság igazgató-tanácsába egy-egy tagot neveznek ki s a kinevezésnél az alapszabályoknak az igazgatótanácsosok részvénybirtokát illető határozataihoz nincsenek kötve.

35. CZIKK

A Lloyd köteles Bécsben és Fiuméban főügynökségeket felállitani.

36. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata arra kötelezi magát, hogy az áruk rendes szállitására gondot visel. E czélból üzleti szabályzatot fog kidolgozni és a külügyi ministeriumnak jóváhagyás végett előterjeszteni. Ezen szabályzat netaláni módositásához a nevezett ministerium jóváhagyása szükséges.

A társaság továbbá arra kötelezi magát, hogy az utasokat kellő és figyelmes bánásmódban részesitendi. A társaság hajóin ép ugy, mint ügynökségeinél, panaszkönyvek fognak rendelkezésre állani, melyeket az illető révhivatalok és consuli hatóságok bármikor megtekinthetnek.

37. CZIKK

A Lloyd-vállalatnak igénye van arra, hogy neki a szerződéses járatokért (2. czikk) biztositott állami költségtérités tizenkét havi részletekben fizettessék ki. De minthogy a költségtérités számszerinti összege a megjárt tengeri mérföldek arányához képest véglegesen csak az év végével állapitható meg, ennek fejében az állampénztárból kamat nélküli előlegek engedélyeztetnek. Ezen előlegek a vállalatnak következő módon nyujtatnak:

1. 1878. és 1879. években:

a) az emlitett évek tartama alatt esedékes azon osztr. ért. négyszázhetvenötezer négyszáz forintnyi évi törlesztési részleteknek kifizetése által, melyeket a Lloyd gőzhajózási társaság az 1858. évi márczius 2-án kelt egyezmény értelmében a cs. k. szab. hitelintézetnek fizetni tartozik: és

b) osztr. ért. hatvanötezer forintnak minden hó elején utalványozása által.

2. 1880. évtől kezdve a jelen szerződés lejártáig osztr. ért. egyszázötezer forintnak minden hó elején utalványozása által.

Minden polgári év végével az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság a cs. és kir. közös külügyi ministerium elé terjesztendi az év folytában tett szerződésszerü menetek kimutatását, mely alkalommal az illetékes kikötői s consuli hatóságok hivatalos bizonyitványaival igazolandó, hogy a menetek a kimutatott számban s kiterjedésben valósággal megtörténtek.

Mihelyt ezen kimutatás megvizsgáltatott s érvényesittetett, megtörténik a leszámolás a fölvett előlegekkel szemben, ideértve az emlitett évi járadékokat is, s vagy kifizettetik a Lloyd-vállalatnak a netaláni birságpénzek levonása után a javára mutatkozó követelés, vagy ha a követelés kisebb volna a fölvett előlegek összegénél, levonatik a fölülfizetett összeg a legközelebbi vagy következő több hónapra eső részletekből, vagy esetleg a szerződés lejártával készpénzben térittetik vissza.

Ha a szerződésszerü menetek hosszabb ideig tartó félbeszakitása állana be, fentartja magának a kormány a 4. czikkben megállapitott határozatok épségben hagyása mellett azt a jogot, hogy a fentebb biztositott havi előlegeket alább szállithassa vagy egészen megszüntethesse: mindazáltal oly esetben, ha a félbeszakitás nem a vállalat hibájából keletkezett, a Lloydnak jutó költségtérités, a cs. kir. szab. hitelintézetnek fizetendő összeg beszámitásával, évenkint egy milliónál kevesebbre le nem szállitható.

38. CZIKK

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaságnak, az 1865. évi julius 27-én kelt szerződés és az 1866. május 1-én kelt kötelezvény alapján engedélyezett három millió forintnyi állami előlegekből 1877. évi deczember 31-ikével fenmaradó 1.340,000 osztr. ért. forintot tevő tartozása, négy százaléknyi kamatoztatásának fentartása mellett, a jelen szerződés tartamára meghosszabbittatik és visszafizetése az 1878. évtől kezdve, tiz évi egyenlő, minden deczember hó utólján esedékes részletekben fog történni.

Az elsőbbségre, továbbá a meghosszabbitott föntebbi tartozás tőkéjének s kamatainak biztositására nézve a társaságnak a fentidézett szerződéssel és a hivatkozott kötelezvénynyel magára vállalt kötelezettségei továbbra is fennállanak.

39. CZIKK

A külügyi ministeriumnak engedélye nélkül az osztrák-magyar Lloyd-társaság négy százaléknál magasabb osztalékot nem adhat.

40. CZIKK

A jelen szerződés tartama tiz évre, azaz 1878. évi julius 1-től 1888. évi junius végéig állapittatik meg.

Ennek hiteléül a jelen szerződés két egyenlő példányban, magyar és német nyelven állittatott ki s a szükséges aláirásokkal és pecsétekkel láttatott el.

Melléklet

Kimutatása
az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalat által bel- és külföldön szerződésileg teljesitendő meneteknek

Tétel Menet megnevezése Az évi menetek száma Egy-egy teljes menettel megjárt tengeri mértföldek száma
Menet s jövet
A. Menetek óránkint 10 tengeri mértföld sebességgel.
1 Konstantinápoly-Várna és vissza 104 290
B. Menetek óránkint 9 tengeri mértföld sebességgel.
2 Triest-(Fiume)-Corfu-Alexandria és vissza 52 2402
3 Triest-Corfu-Syra-Konstantinápoly és vissza 52 2356
C. Menetek óránkint 8 tengeri mértföld sebességgel.
4 Triest-Pola-Dalmátia-Durazzo és vissza 52 1037
5 Triest-Pola-Dalmátia-Albania-Prevesa és vissza 52 1488
6 Triest-Pola-Cattaro és vissza 52 825
7 Fiume-Lussin piccolo-Zara-Cattaro és vissza 26 705
8 Fiume-Lussin piccolo-Zara-Cattaro-Albania-Patras és vissza 26 1369
9 Triest-Fiume és vissza 52 272
10 Fiume-Triest és vissza 52 272
11 Fiume-Zengg-Zara és vissza 52 252
12 Fiume-Zara-Ancona és vissza 26 293
13 Triest-Fiume-Corfu-Syra-Smyrna és vissza 52 2280
14 Triest-Patras-Pyraus-Volo-Galonich-Konstantinápoly és vissza 26 3306
15 Konstantinápoly-Küstendje-Galatz és vissza 40 858
16 Konstantinápoly-Trapezunt és vissza 12 1074
17 Konstantinápoly-Smyrna-Cyprussziget-Beirut-Port-Said-Alexandria és vissza 26 2704
18 Alexandria-Port-Said és vissza 26 320
19 Pyraus-Syra és vissza 104 156
20 Syra-Candia és vissza 52 319

Jegyzőkönyv

Az osztrák-magyar Lloyd-társasággal kötött hajózási és posta-szerződésnek mai napon történt aláirása alkalmával a jelen jegyzőkönyvbe még a következő megjegyzések és kölcsönös megállapodások vétettek föl:

Az 1. czikkhez és a szerződés mellékletéhez

1. A közös külügyi ministerium fentartja magának, hogy a konstantinápoly-várnai járatokat megváltoztathassa vagy az egész járatot megszüntethesse és az utóbbi esetben a megfelelő segélyezési összeget beszüntethesse, ha csak az a 2. pontban emlitett vonalakra nem fordittatik.

2. Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság késznek nyilatkozik azon esetre, hogy ha erre szükség mutatkoznék, a szerződés tartama alatt, egyetértésben a külügyi ministeriummal, Salonich-Dedeagatsch és Galatzból a közép- és fekete-tengeri kikötőkbe új járatokat 1 frt 15 krnyi mértföldpénz mellett és 8 tengeri mértföldnyi sebességgel a megállapitott segélyösszeg erejéig berendezni.

3. Egyuttal arra is vállalkozik, hogy az Alexandriával közlekedő gőzöst (l. a szerződéshez csatolt kimutatás 2. tételét), a mennyiben a Fiuméban vagy Fiume számára havonként átlag feladott árumennyiség 750,000 kilogrammot ér el, minden négy hétben egyszer, a mennyiben pedig ama mennyiség kétannyira emelkednék, minden két hétben egyszer, közvetlenül Fiuméból inditandja. Ez esetben a hetenkénti közvetlen járatokat Trieszt és Alexandria közt fenn fogja tartani, a nélkül, hogy a segélyösszeg felemelését követelhetné. A Fiuméból kiinduló közvetlen járatok megkezdésének időpontját a magyar kir. kormány határozandja meg, mindazonáltal jogában áll a társaságnak, hogy ha a fenn kitett átlagos havi mennyiség az egyenes járatok hat havi fennállása alatt el nem éretnék, azok felfüggesztését követelhesse.

A 4. czikkhez

A részletes menettervek, melyeket a Lloyd a szerződés mellékletében megállapitott megegyezések alapján fog kidolgozni, a külügyi ministeriumok legkésőbb egy hónappal a szerződés életbelépte előtt jóváhagyás végett bemutatandók.

A 6. czikkhez

A Lloyd mindaddig köteles belföldi szenet a kikötött mennyiségben fogyasztani, mig a belföldi kőszénnek tüzelőereje a Lloyd által közönségesen használt angol kőszén tüzelőerejéhez legalább is ugy viszonylik, mint 84 a 100-hoz, és mig a belföldi kőszén ára Trieszt és Fiuméban nem nagyobb, mint ugyanott az angol kőszéné.

A 9. czikkhez

Az osztrák cs. kir., valamint a magyar királyi kormány késznek nyilatkozott az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalatának Trieszt és Fiume kikötőjében a jelen szerződés tartamára áru és szénraktárak emelésére alkalmas térségeket átengedni, a mely átengedés feltételeit a két kormány mindegyike és a társaság közt kötendő külön egyezmény fogja szabályozni.

A 10. czikkhez

A külügyi szolgálatban alkalmazott államhivatalnokok és szolgák számára szolgálati utazásoknál biztositott szabad menet módozatait a közös külügyi ministerium és a Lloyd gőzhajózási vállalata közt kötendő külön megegyezés fogja megállapitani.

A 18. czikkhez

A postaszolgálatnak az ügynökségeknél való ellátása lehetőleg a társaságnak megfelelően képesitett alkalmazottjaira bizandó. Ha ezek személyében valami változás történik, a társaság erről a trieszti postaigazgatóságot, illetőleg a konstantinápolyi követségi postahivatalt kellő időben értesitendi.

A 32. czikkhez

A szerződés életbeléptével az igazgatótanács a módositott alapszabályok határozatai értelmében ujonnan alakul.

A 40. czikkhez

A Lloyd arra kötelezi magát, hogy a két szerződési példány egyikeért a bélyegilletéket megfizeti. E bélyegilleték tiz évre osztatik fel, oly módon, hogy a megfelelő részletösszeg a segélyösszeg fejében fizetendő minden évi első havi részletből levonatik.

Az alulirottak megegyeztek abban, hogy a jelen jegyzőkönyv, mely a szerződésre vonatkozik, ugyanannak részét képezi.

A jelenlegi jegyzőkönyv ezek után két példányban állittatott ki.