1879. évi I. törvénycikk

az Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésekről * 

Ő császári és apostoli királyi Feléségének és Ő Felsége Olaszország királyának meghatalmazottjai által az 1878:XX. tc. IV. czikkében megszabott módon kötött és Bécsben 1878. deczember 27-én aláirt vám- és kereskedelmi szerződés, valamint az ugyanazon módon kötött és ugyanazon napon aláirt állategészségügyi egyezmény, miután az országgyülés által elfogadtattak és utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittettek, a hozzájuk való mellékletekkel, zárjegyzőkönyvvel és nyilatkozatokkal együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatnak.

Szövege a következő:

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya,

és

Ő Felsége Olaszország királya,

azon óhajtástól vezéreltetve, hogy államaik közt a kereskedést és hajózást fejleszszék és előmozditsák, uj szerződés kötésére elhatározták magukat és e czélból meghatalmazottaikká kinevezték:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

kik jó és illő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkben állapodtak meg:

I. CZIKK

Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország királysága alattvalói közt a kereskedés és a hajózás teljesen szabad leend, és mindkét szerződő fél alattvalói a másik fél területein szabadon telepedhetnek. Az olasz alattvalók az osztrák-magyar monarchiában és az osztrák és magyar alattvalók Olaszországban, ha a két fél területeinek bármely kikötőjében, városában vagy más helyén letelepednek, vagy ott csak ideiglenesen tartózkodnak is, kereskedésük és iparuk tekintetében nem vonhatók bármily néven nevezendő más magasabb illetékek, terhek, adók vagy dijak alá, mint a melyek a nemzetbeliektől szedetnek; és azon jogok, kiváltságok és bármely más kedvezmények, melyeket a magas szerződő felek egyikének alattvalói a kereskedés és ipar tekintetében élvezzenek, a másik fél alattvalóira is ki fognak terjedni.

II. CZIKK

Kereskedők, gyárosok és iparosok átalában, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk űzött kereskedés és ipar után a törvényes adót fizetik, e czimen a másik fél vagy adó fizetésére nem fognak köteleztetni akkor, midőn csupán kereskedésük vagy ipar-üzletük érdekében mustrákkal vagy ezek nélkül akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek vagy megrendeléseket keresnek.

A magas szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzésére és terményeik elárusitása végett az egyik országból a másikba vásárokra és sokadalmakra mennek, kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók.

A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a két részbeli területek különböző helyei közt fuvarozást, tengeri vagy folyamhajózást üznek, ezen iparuk üzéseért a másik fél területén semmiféle ipar-adó alá nem vehetők.

III. CZIKK

A két magas szerződő alattvalói a másik fél területén minden katonai szolgálattétel alól, a szárazon ép ugy, mint a tengeren és pedig mind a rendes katonaságban, mind a honvédségben, fel vannak mentve. Fel vannak továbbá mentve birói, közigazgatási vagy helyhatósági hivataloskodás minden kötelezettségétől, a katona-beszállásolástól, minden hadi adótól és bárminemü katonai kényszer-szolgáltatás és megadóztatástól, kivéve mindazonáltal az ingatlanok birtoklásával vagy bérlésével egybekötött terheket, valamint azon hadi kényszer-szolgáltatásokat és megadóztatásokat, melyeket az illető állam minden alattvalói is, mint ingatlanok birtokosai vagy haszonbérlői, viselni tartoznak.

Nem vethetők alá sem személyükre nézve, sem ingó vagy ingatlan vagyonuk tekintetében más kötelezettségeknek, megszoritásoknak, dijaknak vagy adóknak, mint a melyekkel a nemzetbeliek terhelvék.

IV. CZIKK

Az olaszok az osztrák-magyar monarchiában és az osztrákok és a magyarok Olaszországban bármilynemü és természetü ingó és ingatlan javakat szerezhetnek és birtokolhatnak, és ezek felett adás-vevés, ajándékozás, csere, házassági szerződés, végrendelet, végrendelet nélküli öröklés, vagy bármely egyéb intézkedés utján szabadon és ugyanazon feltételek alatt rendelkezhetnek, mint a nemzetbeliek, a nélkül, hogy más vagy magasabb adókat, dijakat vagy illetékeket fizetnének, mint a melyekre a törvények értelmében az illető ország alattvalói kötelezvék.

V. CZIKK

Az olaszok az osztrák-magyar monarchiában és az osztrákok és a magyarok Olaszországban ügyeiket ép ugy, mint a nemzetbeliek, teljesen szabadon, és pedig akár személyesen, akár általuk választott közvetitő által rendezhetik, a nélkül, hogy kötelesek lennének ügyészeknek, ügyvivőknek stb., kiknek szolgálatát igénybe venni nem akarják, jutalmukat vagy kárpótlást fizetni és a nélkül, hogy e tekintetben más megszoritásoknak vettetnének alája, mint a melyeket az illető ország átalános törvényei megállapitanak.

Teljes szabadság engedtetik nekik az adásvevésnél, a forgalmi czikkek árának meghatározásánál és általában kereskedelmi intézkedéseiknél, csakhogy magukat az illető állam vámtörvényeihez alkalmazni és egyedáruságainak alávetni tartoznak.

Hasonlóképen jogaik érvényesitésére és megvédése végett könnyen és szabadon járulhatnak minden fokozatu birósághoz és közigazgatási hatósághoz.

E czélból élhetnek azon ügyvédekkel, jegyzőkkel vagy ügynökökkel, kiket érdekeik megvédésére alkalmasaknak vélnek és a jogszolgáltatást illetőleg átalában ugyanazon jogokat és kiváltásokat fogják élvezni, melyek a nemzetbelieknek jelenleg nyujtatnak vagy jövőben nyujtatni fognak.

VI. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.

Ez alól kivételnek helye lehet csupán:

a) az állami egyedáruságok tárgyinál:

b) egészségrendőri tekintetekből, különösen a közegészség érdekében és az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;

c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények közt.

VII. CZIKK

A kiviteli és beviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve is a magas szerződő felek, mindegyike arra kötelezi magát, hogy a másik felet mindazon kedvezményekben fogja részesiteni, melyeket valamely harmadik hatalomnak engedélyez. Más államoknak e tekintetekben jövőben nyujtott minden kedvezmény vagy kiváltság másik szerződő félre azonnal ellenkedvezmény nélkül és már e ténynél fogva kiterjesztendő.

Az emlitett intézkedések mindazonáltal ki nem terjednek:

a) azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könynyitésére engedélyeztettek vagy utóbb engedélyeztetni fognak; sem azon vámkedvezményekre és vámmenteségekre, melyek csak bizonyos határvonalak vagy bizonyos kerületek lakosai számára engedélyeztetnek;

b) azon kötelezettségekre, melyeket az egyik magas szerződő fél már létesitett vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.

VIII. CZIKK

Azon osztrák vagy magyar érkezésü vagy gyártásu tárgyak, melyek a jelen szerződéshez csatolt. A tarifában felsoroltatnak, az emlitett tarifában kijelölt vámdijak mellett fognak bebocsáttatni, ha akár szárazon, akár tengeren Olaszországba bevitetnek.

Az osztrák vagy magyar érkezésü vagy gyártásu bármilynemü áruk - legyenek azok felsorolva az A. tarifában vagy nem - Olaszországba való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.

Az olasz érkezésü vagy gyártásu tárgyak, melyek a jelen szerződéshez csatolt B. tarifában felsoroltatnak, az emlitett tarifában kijelölt vámdijak mellett fognak bebocsáttatni, ha akár szárazon, akár tengeren az osztrák-magyar monarchiába bevitetnek.

Az olasz érkezésü vagy gyártásu bármily nemü áruk - legyenek ezek felsorolva a B. tarifában vagy nem - az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.

IX. CZIKK

Az osztrák-magyar monarchiából Olaszországba vagy viszont kivitt bármily természetü áruk minden kiviteli vámtól mentek.

Ezen határozat alól kivételnek a következő áruk, melyek az alább megjelölt kiviteli vámot fizetik, és pedig

Olaszországban:

A jelen szerződéshez csatolt C. tarfában felsorolt áruk, melyek az ezen tarifában megjelölt vámdijakat fizetik;

Az osztrák-magyar monarchiában:

A rongyok és papirgyártásra alkalmas egyéb hulladékok, melyek 100 kilogramm után 4 forintnyi vámot fizetnek.

Az állami egyedáruságok, valamint a fegyverek és hadi készletek szabályozása az illető állam törvényeinek és rendeleteinek marad fentartva.

A termények kivitelénél adott visszatéritések (drawbacks) nem lehetnek nagyobbak, mint azon vámok vagy belső adók, melyek az emlitett terményektől, vagy az azok készitésére felhasznált anyagoktól a magas szerződő felek illető országaiban szedettek. Ezen kiviteli visszatéritések kiviteli jutalmat ne foglaljanak magukban.

Ezen visszatéritések összegének, vagy a vámokhoz és a belföldi adókhoz való arányuknak megváltoztatása a magas szerződő felek között kölcsönösen közöltetni fog.

Azon árúk, melyek az egyik szerződő fél területéből a másik fél területén át kivitetnek, vagy abba bevitetnek, minden átviteli illetékek alól mentesek lesznek, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár lerakodás, letétbe helyezés és isméti felrakodás után.

X. CZIKK

A két részbeli szomszédországok közt és különösen illető határkerületeik közt kifejezett kölcsönös forgalom előmozditása czéljából az alább felsorolt árúk, a visszaszállitás feltétele alatt, a két magas szerződő fél által közös egyetértéssel megállapitott rendeleteknek megfelelően a ki- és bevitelnél bizonyos időre szóló vámmentességet fognak élvezni:

a) oly árúk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek szabad forgalomban az egyik magas szerződő fél területeiről a másik terület váráraira, vagy sokadalmaira vitetnek, hogy közraktárakban vagy vámraktárakba lerakassanak, valamint az osztrák és magyar, vagy olasz kereskedők utazói által kölcsönösen behozott mustrák, ha mindezen tárgyak előre meghatárott idő alatt visszavitetnek azon országba, melyből kikerülnek;

használatban volt jegyes zsákok és hordók, melyek a másik fél területére szállittatnak, hogy ott megtöltessenek, vagy kiürittessenek, és igy megtöltve, illetőleg üresen ismét visszavitetnek;

b) az egyik területből a másikra, vásárokra, telelésre vagy az Alpeseken való legeltetésre hajlott marhák. Ez utóbbi esetben a beviteli és kiviteli vámmentességet élvezik egyszersmind az illető termények is, minők a másik területen való tartozkodás alatt nyert vaj és sajt, valamint az ott ellett állatok;

c) szalma fonásra, viasz festésére, selyemgubó motolálásra, selyemhulladék gereblésre, nyers selyem sodrásra (láncz és vetőlék készitésére), gabonanemüek (ideértve a rizst is) őrlésre;

d) szövetek és fonalak mosásra, fehéritésre és kallózásra; továbbá különböző tárgyak fénymázozás, firniszelés, festés és kijavitásra.

A c) alatti esetben a suly mindig számba veendő, levonván azonban a feldolgozással járó természetes vagy törvényes sulyhiányt.

A többi esetben a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonos volta igazolandó és az illetékes közegek azon czélból föl lesznek jogositva arra, hogy ezen tárgyakat az érdekelt fél költségére bizonyos ismertető jelekkel elláthassák.

XI. CZIKK

A kisérő jegy melletti eljárás alá eső árúk, ha a két magas szerződő fél egyikének területéről a másik területre közvetlenül átmennek, nem fognak kirakatni és záraik nem fognak levétetni, vagy másokkal helyettesittetni, föltéve, hogy az e tekintetben megállapitott vámszolgálati követelményeknek elég tétetett.

Általában a mennyire lehet, a vámügyi szolgálat alakszerüségei egyszerüsittetni fognak és a vámkezelés gyorsittatni fog.

XII. CZIKK

Azon belső adók, melyek akár az állam, akár községek és testületek javára az ország termékeinek előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, vagy terhelőbb módon a másik fél területeiről származó hasonló terményeket.

A magas szerződő felek egyike sem sujthatja belső adó ürügye alatt uj vagy magasabb vámmal az oly áruk behozatalát, melyek magában az ország nem termeltetnek.

Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez mellékelt tarifákban foglalt valamely áru belföldi termelésére vagy gyártására uj fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló külföldi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adóval terhelhető.

XIII. CZIKK

Az egyik szerződő fél területéről bevitt arany-, ezüst-, platina- vagy más nemes fémből készült aranymives- és ékszer-áruk a másik fél területén az illető ország hasonló gyártmányaira nézve fennálló törvény szerint vagy átalában kötelezőleg, vagy csak a fél kivánatára ellenőrző eljárás alá esnek.

XIV. CZIKK

A magas szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy a területeik közti csempészkedés meggátlására és megbüntetésére kellő eszközök által felügyelő hivatalnokainak minden törvényes segélyt megadni és nekik pénzügyi- és rendőrhivatalnokaik, valamint a helyi hatóságok utján minden felvilágositást és segitséget, melyre hivatalos eljárásukban szükség van, nyujtani fognak.

Ezen átalános határozatok alapján a magas szerződő felek a mellékelt vámkartelt kötötték.

Oly határszéli vizekre és területrészekre, hol a szerződő felek területei idegen államokkal határosak, az őrködési szolgálat kölcsönös gyámolitására szükséges szabályok megállapittatni fognak.

XV. CZIKK

Áru-megállitás és átrakás czimén a szerződő felek területein dijak nem szedhetők és a hajózási és egészségrendőri, valamint az adók beszedésének biztositására megkivántató szabályok esetén kivül, egy áruszállitó sem kényszerithető arra, hogy bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit ki-, be- vagy átrakja.

XVI. CZIKK

Az egyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein ugyanazon védelmet élvezendik mint a nemzetbeliek mindenben, a mi a gyári és kereskedelmi jegyeknek, az árúk vagy csomagolásaik megjelölésének, valamint a mustrák és minták tulajdonságát illeti.

Az osztrák és magyar alattvalók azonban Olaszországban gyári jegyeik vagy egyéb jelvényeik, mustráik vagy mintáik kizárólagos tulajdonjogát nem érvényesithetik, ha azokat egy vagy több példányban az illetékes hivatalnál be nem terjesztették.

Viszont az olasz alattvalók gyári vagy egyéb jegyeik, mustráik vagy mintáik kizárólagos tulajdonjogát az osztrák - magyar monarchiában nem érvényesithetik, ha azokat mind a bécsi, mind a budapesti kereskedelmi kamaránál két-két példányban be nem terjesztették.

Valamely gyári jegynek, mustráknak vagy mintának utánzása és az utánzó által eszközölt letételére, mielőtt az igazi tulajdonos a letételt eszközölte volna, semmi tekintetben nem csorbíthatja ez utóbbinak jogait az utánzóval szemben.

XVII. CZIKK

Az egyik magas szerződő fél hajói a másik fél kikötőjében mind érkezésüknél, mind ott tartózkodásuk ideje alatt, mind elindulásuknál a nemzetbeli hajókkal egyenlő bánásmódban fognak részesülni és pedig ugy az állam, községek, testületek, köztisztviselők vagy telepek javára szedett dijak tekintetében, valamint a hajóknak a kikötőkben, révekben, öblökben és dockokban való elhelyezését, rakodását vagy kirakodását és átalában mindazon formaságokat és rendszabályokat illetőleg, hajók, azok legénysége és rakománya alávethetők.

Ez áll a tengerparti hajózára nézve is.

XVIII. CZIKK

Mindkét szerződő fél hajóinak állami illetősége saját hazájuk törvényei és rendeletei szerint itélendő meg.

A hajók teher-képességének igazolására a hazájukbeli törvények szerint kiállitott mérőlevelek elégségesek és a hajómérték átszámitása mindaddig nem fog alkalmaztatni, mig a szerződő felek közt 1873. évi deczember hó 5-én jegyzékváltás utján megállapitott egyezmény hatályban marad.

Hasonlókép minden kedvezmény, melyet a magas szerződő felek egyike a hajók és ezek rakománya tekintetében valamely harmadik államnak nyujt, vagy jövőben nyujtani fog, a viszonosság feltétele mellett szerződő fél hajóira és rakományaira is alkalmazandó.

A jelen szerződés határozatai azonban a nemzeti halászatra nem alkalmazandók.

XIX. CZIKK

Bárminemü és bárhonnan érkező árúk, melyeknek bevitele, kivitele, átvitele vagy közraktárban való elhelyezése az egyik szerződő fél területbeli hajóknak meg van engedve, a másik fél hajói által is hasonlókép bevihetők, kivihetők, átszállithatók vagy közraktárban elhelyezhetők és pedig ugyanazon kiváltságok, engedélyek, kedvezmények és visszatéritések élvezete mellett és a nélkül, hogy más vagy magasabb vámokat vagy illetékeket tartoznának fizetni, sem más vagy nagyobb megszoritások mellett, mint a melyek a nemezetbeli hajók által behozott, kivitt, átszállitott vagy közraktárban elhelyezett árukra alkalmaztatnak.

XX. CZIKK

Az egyik szerződő fél azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, hacsak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra föl nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők.

Azon esetben, ha az egyik szerződő fél kormányának vagy alattvalóinak hajója a másik fél partjain vagy területén hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörtést szenvedettek fognak minden segitségben és támogatásban részesülni, hanem a hajó, annak részei és töredékei, a hajórészek és minden a hajóhoz való más tárgy is, a talált hajó-okmányok, szintugy mint a tengerbe vetett s utóbb megtalált tárgyak és árúk, vagy esetleg az azok eladásából bevetett pénzösszeg a tulajdonos vagy kellően igazolt meghatalmazottjának kérésére sértetlenül ki fognak szolgáltatni, a nélkül, hogy egyebet fizetnének, mint a mentési és fentartási költségeket és átalában azon illetékeket, melyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók is fizetni kötelesek.

Ha a tulajdonos vagy ennek különös megbizottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az illető konzulok, alkonzulok vagy konzulsági ügynökök kezeihez történik. Megjegyeztetik azonban, hogy az esetben, ha a hajó, az azon volt tárgyak és áruk a hajótörés alkalmából törvényes kereset tárgyává válnának, az e feletti határozat az ország illetékes biróságainak marad fentartva.

A tenger által kivetett, valamint a hajókárt szenvedett árúk, melyek egyik magas szerződő fél hajójának rakományához tartoztak, a másik fél által a mentési költségen kivül, ha ilyenek voltak, semminemü más illeték alá nem vethetők, kivéve, ha azon árúk a belső fogyasztásra bocsáttatnának.

XXI. CZIKK

A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon, a hajózás a másik szerződő félhez tartozó hajók vezetőinek ugyanazon feltételek alatt, s a hajótól vagy rakományától fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a nemzetbeli hajósoknak.

XXII. CZIKK

Az országos és egyéb utak, csatornák, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők és kiszálló helyeknek, a hajózható viz megjelölésének és világitásának, a kalauzolás, a darucsigák és nyilvános mérlegintézetek, a raktáraknak a hajóárúk megmentésére, raktározására és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a mennyiben ez épitmények vagy intézetek közhasználatra rendelvék, akár az állam, akár magános jogositottak által kezeltessenek, másik fél alattvalóinak, hasonló feltételek mellett engedendő meg, mint a saját állam polgárainak.

Illetékek, a tengervilágiás- és hajókalauzolásra vonatkozó külön határozatok fentartása mellett, csak az ily épitmények vagy intézetek valóságos használatánál szedethetnek.

Az ország határain áthaladó forgalomra vetett utvámok oly utakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő feleknek egymásközti, vagy a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve, a saját állami területre szoritkozó forgalomért járókat meg nem haladhatják.

Ezen határozatok a vasutakra nem alkalmazhatók.

XXIII. CZIKK

Vasutakon a két magas szerződő fél alattvalói és ezeknek árui mind a viteldijakra és a fuvarozás módjára, mind a szállitási és a közterhekre nézve egyenlő bánásmódban fognak részeltetni.

A magas szerződő felek az illető vasutak igazgatóságainál lehetőleg oda fognak hatni, hogy a személy- és áruszállitásnál közvetlen expeditiókat léptessenek életbe, mihelyt és a mennyiben azt a kormányok hasznosnak itélik.

Fentartatik a magas szerződő felek illetékes ministeriumainak, hogy a közvetlen forgalomra nézve egységes szállitási határozmányokat, különösen a szállitási határidőt illetőleg megállapitsanak.

XXIV. CZIKK

A magas szerződő felek azon lesznek, hogy az árúk szállitása területeik vasutain lehetőleg megkönnyittessék az által, hogy a pályák a sinek egy ponton találkozásával közvetlen összeköttetést nyerjenek, és hogy a waggonok az egyik pályáról a másikra átmenjenek.

A magas szerződő felek ott, hol határszéleiken közvetlen sinösszeköttetések vannak és a waggonok átmenete történik, azon árúkat, melyek szabályszerüleg lezárható kocsikban érkeznek, és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol a kezelésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól felmentendik, a mennyiben az illető áruk a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.

Oly árúk, melyek szabályszerüleg lezárható vasuti kocsikban valamelyik szerződő fél területén átrakodás nélkül a másiknak területéből kivitetnek, vagy oda bevitetnek: a bevallástól, lerakodástól és átvizsgálástól, valamint a csomózártól ugy az ország belsejében, mint a határszéleken menten hagyandók, amennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.

A fentebbi határozatok alkalmazásánál azonban feltételeztetik, hogy az érdekelt vasuti igazgatóságok a kocsiknak az ország belsejében levő elintéző hivatalnál, vagy a kiviteli hivatalnál sértetlen zárral és kellő időben megérkezése iránt felelősséget vállaltak.

A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg, e könnyitések a másik féllel való forgalomnál is a kölcsönösség feltétele mellett alkalmazást találnak.

XXV. CZIKK

A magas szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a másik fél mindazon kikötőiben és kereskedelmi piaczain, a hol valamely más állam konzulai müködésre bocsáttatnak, ilyeneket szintén nevezhessenek.

A szerződő felek egyikének konzulai a kölcsönösség feltétele mellett a másik fél területében ugyanazon jogokat, szabadalmat és kedvezményeket élvezendik, melyeket bármily más államéi birnak vagy birni fognak.

Az egyik szerződő fél kereskedelmi- vagy hadihajóinak legényéségéhez tartozó és a másik fél területére szökött tengerészek kiszolgáltatásánál, az emlitett ügynökök a helyi hatóságok részéről ugyanazon segélyben és támogatásban fognak részesülni, mely a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ügynökeinek nyujtatik, vagy jövőben nyujtatni fog.

XXVI. CZIKK

A szerződő felek föntartják maguknak azt, hogy a szellemi és müvészeti tulajdonjognak területeiken való kölcsönös biztositására nézve az alkalmas intézkedéseket utólag megállapithassák.

XXVII. CZIKK

Jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélésétől kezdve 1887. évi deczember hó 31-ig érvényben marad. Ha azonban a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná tizenkét hónappal az emlitett időszak lefolyta előtt a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az érvényben marad egy esztendő lefolytáig azon naptól számitva, a melyen a felmondás az egyik vagy másik magas fél részéről történik.

A magas szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy közös egyetértés utján ezen szerződésben bármily változtatást megtehessenek, mely annak szellemével és alapelveivel ellenkezésben nem áll és melynek szükségét a tapasztalás netán kimutatná.

XXVIII. CZIKK

Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok 1879. évi február hó 1-ig, vagy ha lehet, még előbb Rómában kicserélendők.

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

[Aláírások]

A. TARIFA
az Olaszországba való bevitelnél

Folyó sz. Az áru megnevezése Vámegység Vám
fr. c.
1 Gyártott és természetes ásványvizek, ide értve a pezsgő-vizeket is 100 klgr. -. 50
2 Bor:
a) hordókban és hordócskákban hliter 5. 77
b) palaczkokban 100 plczkr. 18. -
3 Sör:
a) hordókban és hordócskékban heliter 2. -
b) egy liternyi vagy kisebb tartalmu palaczkokban 100 klgr.
4 Borszesz:
a)sem édesitve, sem zamatozva, hordókban és hordócskákban hliter 12. -
b) édesitve vagy zamatozva, hordókban és hordócskákban hliter 25. -
c) mindennemü palaczkokban:
1. fél liternél nagyobb, de egy liternél nem nagyobb tartalmu palaczkokban 100 plczk 25. -
2. fél liternyi vagy kisebb tartalmu palaczkokban 100 palczk 18. -
5 Zsiros olajok:
a) faolaj 100 klgr. 3. -
b) egyéb 100 klgr. 6. -
6 Katáng és egyéb kávépótló, pörkölve vagy örölve is 100 klgr. 5. -
7 Ólomoxyd 100 klgr. 2. -
8 Ólomfehér 100 klgr. 5. -
9 Czinóber 100 klgr. 25. -
10. Gyufák vámm.
11. Gyógyfüvek, gyógyvirágok, gyógylevelek, gyógyzúzmók és gyógygyökerek 100 klgr. 2. -
12 Nyers gyanták, európaiak 100 klgr. 1. -
13 Szappan:
a) közönséges 100 klgr. 6. -
b) egyéb 100 klgr. 12. -
14 Pecsétviasz 100 klgr. 30. -
15 Fák, gyökerek, héjak, levelek, zúzmók, virágok, füvek és gyümölcsök, festéshez vagy cserzéshez, nem örölve vámm.
16 Czeruza:
a) nem foglalva 100 klgr. 10. -
b) foglalva 100 klgr. 30. -
17
Kender, len és más növényi fonóanyagok, a pamut és juta kivételével:
a) nyers állapotban vámm.
b) gerebenezve vámm
18. Kötelek és alattságok len- és kenderből, kátránozva is 100 klgr. 3. -
19. Hálók 100 klgr. 4. -
20 Fonalak len- és kenderből, egyesek, nyers állapotban, szapulva vagy fehéritve 100 klgr. 11. 50
21 Fonalak len- és kenderből, egyesek, festve 100 klgr. 17. 10
22 Cérna, nyers állapotban, szapulva vagy fehéritve 100 klgr. 23. 10
23 Cérnázott fonalak len- és kenderből, festve 100 klgr. 34. 65
24 Sioma szövetek, len- és kenderből, melyeknél 5 milliméterre 5 lánczfonálnál több nem esik:
a) nyers állapotban vagy fehéritve (kivéve a csomagoló vászont) 100 klgr. 23. 10
b) csomagoló-vászon; hevederek és tömlök 100 klgr. 12. -
c) festve vagy tarkán szőve 100 klgr. 38. -
25 Sima szövetek len- és kenderből, melyeknél 5 milliméterre 5 lánczfonálnál több esik:
a) nyers állapotban, fehéritve vagy fehéritett és nyers fonálból szőve 100 klgr. 57. 75
b) festve v. tarkán szöve 100 klgr. 90. -
26 Színnyomatosa szövetek len- és kenderből 100 klgr. 115. -
27 Himzett szövetek len- és kenderből 100 klgr. 250. -
28 Viaszos vászon len- és kenderből:
a) szobapadlózatra, és kátrányozott szövetek 100 klgr. 20. -
b) minden másnemü 100 klgr. 40. -
29 Kötött és passzománt áruk len- és kenderből 100 klgr. 110. -
30 Gombok és szalagok len- és kenderből 100 klgr. 100. -
31 Vart árúk len- és kenderből (ruházatok)% szövet vám-ja és 10%
32 a)Gyapjuszövetek posztófonálból 100 klgr. 150. -
b) Gyapjuszövetek posztófonálból, pamutlánczczal 100 klgr. 100. -
33 Szitafenekeknek való szövetek lószőrből 100 klgr. 30-.
34 Vart gyapjuáruk (ruházatok) - szövet vám-ja és 10%
35 Faszén vámm.
36 Tüzifa vámm.
37 Műasztalos munkához való fa, förészelve 100 klgr. 4. -
38 Parkettának való berakott deszkák és koczkák 100 klgr. 4. -
39 Közönséges fa, nyers állapotban, fürészelve, négyszögüre kikészitve, vagy a fejszével nagyjából előkészitett állapotban vámm.
40 Skatulyáknak, szitaabroncsoknak és efféléknek való vékony falemezek; bármi hosszuságú faabromcsok vámm.
41 Nem párnázott bútorok:
a) hajlitott fából, fényezve is, náddal vagy a nélkül 100 klgr 7. 50
b) másfélék közönséges fából 100 klgr. 13. -
43 Evezők, czölöpök, rudak vámm.
43 Különféle árúk közönséges fából:
a) sem fényezve, sem festve vámm.
b) egyéb 100 klgr. 8. -
44 Apró-áruk fából, ide értve a fából készült gyermekjátékszereket is 100 klgr. 40. -
45 Kocsik(közönséges utakra valók):
a) két kereküek darab 33. -
b) négy kereküek és négy rugójuak darab110. -
46 Durva kosárkötő-áruk vámm.
47 Farosanyag, szalma és egyéb hasonló rostanyag vámm.
48 Papiros:
a) fehér vagy sárga pépből készült minden minőségü 100 klgr. 10. -
b) szines, aranyozott vagy festett, és tapétáknak való 100 klgr. 25. -
c) itatós papiros és durva csomagolópapiros vámm.
49 a) Mindennemü közönséges papiros-lemez vámm.
b) Mindennemü finom papiroslemez 100 klgr. 8. -
50 Nyomtatott könyvek be nem kötve, vagy csak füzve vámm.
51 Nem nyomtatott könyvek (kereskedelmi könyvek):
a) füzve vagy pairos-lemezbe kötve 100 klgr. 10. -
b)bőrbe vagy pergamenbe kötve 100 klgr. 15. -
c) más kötésüek 100 klgr. 100. -
52 Bőrök:
a) nyers állapotban, frissen vagy száritva (a prémes bőrök kivételével)vámm.
b)nyers, friss vagy száritott prémes bőrök 100 klgr. 5. -
53 Nyers-árúk, a lószerszám és nyergek kivételével 100 klgr. 50. -
54 Árúk szőr nélkül cserzett bőrökből, a keztyük, czipők, málhák és apróárúk kivételével 100 klgr. 50. -
55 Vas- és aczélhulladák és reszelék vámm.
56 Nyers vas:
darabokban vámm.
nyers öntött áruk44. -
c) öntött árúk tovább kidolgozva, leköszörülve, esztergályozva, ónozva, zománczozva v. fénymázozva, más fémekkel kapcsoltban is 100 klgr. 5. -
57 Buczavas és öntött aczél tömbökben 100 klgr. 2. -
58 Vas:
a) kovácsolt és hengerelt vas rudakban, 5 milliméternél nagyobb átmérővel vagy oldallal 100 klgr. 4. 62
b)rúdvas (beleértve a drótot is) 5 milliméternél kisebb átmérővel vagy oldallal 100 klgr. 8. -
c) lemezek, 4 milliméter és nagyobb vastagságnak 100 klgr. 4. 62
d) lemezek, 4 milliméternél kisebb vastagságnak, és vascsövek 100 klgr. 8. -
59 Vas- és aczélból kovácsolt tengelyek, horgonyok, üllők és más durva árúk 100 klgr. 7. -
60 Vasuti sínek vas- és aczélból 100 klgr. 3. -
61 Másod izben megmunkált vas ( vas áruk):
a) egyszerüek 100 klgr. 11. 80
b) más fémekkel kapcsolatban 100 klgr. 14. -
62 Bádog (ónozott, czinkezett vagy ólmozott vaspléh):
a) bádoglemezek, tovább ki nem dolgozva 100 klgr. 10. 75
b) bádog-áruk, más fémekkel kapcsolatban 100 klgr. 16. -
63 Aczél:
a) rudak, pléhek éls aczéldrót mint vas
b) mindenféle rugók 100 klgr. 15. -
c) másféle árúk 100 klgr. 25. -
64 a) Kaszák és sarlók 100 klgr. 10. -
b) másféle eszközök és müszerek, kézmüvesek és mesterségek, valamint a mezőgazdaság számára valók, vas. aczél- vagy vas- és aczélból 100 klgr. 12. -
65 Nikkel és keveréke rézzel és czinkkel (packfong, argentan):
a) tuskók, darabok és hulladéka 100 klgr. 4. -
b) lemezek, rudak és drót 100 klgr. 10. -
c) másféle árúk 100 klgr. 60. -
66 a)Álló gőzgépek, kazánnal vagy anélkül, és hydralicus motorok 100 klgr. 6. -
b) locomotivek (szekocsival is), locomobilek és gépek hajók számára, gőzkazánnal vagy a nélkül 100 klgr. 8. -
c)másféle gépek és géprészletek 100 klgr. 6. -
67 Fütő, pároló, fimomitó stb. készülékek rézből vagy más fémből 100 klgr. 10. -
68 Kazános vas- vagy aczélpléhből, pároló vagy, fütő készülékkel vagy a nélkül 100 klgr. 8. -
69 Waggonok:
a)podgyász- és teherkocsik 100 klgr. 7. -
személyszállitók 100 klgr. 13. -
70 Épitő-kövek, myers állapotban vágva, faragva vagy csiszolva, szobrok is vámm.
71 Téglák, zsinegek, koczkátéglák és csövek közönséges anyagból vámm.
72 Más árúk közönséges anyagból (olvasztótégelyek, korsók, kályhák stb.) 100 klgr. 1. 50
73 Fehér porczellán-áruk 100 klgr. 12. -
74 Üveg- vagy kristálytáblák:
a) köszörületek (homályosak) 4 milliméter vagy nagyobb vastagságuak 100 klgr. 3. 75
b) körörületek, foncsoratlanok 100 klgr. 20. -
75 Üveg- vagy kristálytáblák köszörülve vagy foncsorozva (rámás tükrök is) 100 klgr. 35. -
76 Üveg- és kristály-áruk:
a) egyszerüen fovottak vagy öntöttek, nem szinesek, nem metszve, nem köszörülve 100 klgr. 7. -
b) szinesek, köszörültek, fetve, zománczozva, aranyozva vagy ezüstözve 100 klgr. 11. -
77 Üveg, kristály és zománcz, gyöngy vagy drágakövek alakjában, csillárfüggők és hasonló árúk 100 klgr. 30. -
78 Keményitő 100 klgr. 3. -
79 Friss gyümölcs (szőlő is)vámm.
80 Aszalt gyümölcs (a mandula, dió, mogyoró és más olajos gyümölcs, szőlő és füge kivételével) 100 klgr. 2. -
81 Olajpogácsa vámm.
82 Lovak vámm.
83 Ökör és bika darab 15. -
84 Tehén darab7. 50
85 Tinó és üsző darab 5. -
86 borjú darab 2. -
87 Juh- és kecskék darab -. 20
88 Hús sózva, füstölve vagy máskép elkészitve 100 klgr. 20. -
89 Mindenféle fris halak vámm.
90 Fris vaj 100 klgr. 5. -
91 Sajt 100 klgr. 8. -
92 Mindenféle méz 100 klgr. 5. -
93 Közönséges szivacs 100 klgr. 15. -
94 Apró árúk:
a) közönségek (a fából valók és a fából készült gyermekjátékok kivételével) 100 klgr. 60. -
b) finomak 100 klgr. 120. -
94 Zongorák (pianinók és hosszú zongorák) darab80. -
96 Más hangszerek, a templomi orgonák, sipládák és harmoniumok kivételéveldarab1. -
97 Kaucsuk és guttaperechából készült paszomántárúk és szalg-árúk, és ruganyos szövetek 100 klgr. 115. 50
98 Kaucsuk és guttapercha máskép dolgozva, beleértve a kaucsukruhákat és czipész-árukat 100 klgr. 32. -
99 Nemezkalapok 100 drb 50. -

B. TARIFA
az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél

1. Friss füge, Szent-János-kenyér-, gesztenye. lazerouli. fejtetlen czirbolyamag (pignoli), zsidóalma; narancs- és czitromhély: éretlen apró narancs, sós vizbe rakott limóni, czitrom és narancs; friss vagy besózott olajbogyó 100 klgr. 2. -
2 Aszalt füge 100 klgr. 5. -
Jegyzet: Egészen vagy félig megromlott, szintúgy emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná tett s ipari czélokra szánt azúfüge, a vámszabályok által melőirt ellenőrizet mellett 100 klgr. 40 kr.
3 Czitrom. limóni, narancs 100 klgr. 4. -
4 Datolya (török sziva), pisztácz 100 klgr. 12. -
5 Szárazbab mandula, vagy mandulabél 100 klgr. 10. -
6 Zöld mandula (héjastul) 100 klgr. 2. -
7 Fejtett rizs 100 klgr. 1. -
8 Friss kerti termények és gyümölcsök vámm.
9 Élő növények, szintúgy cserepekben és vedrekben; gabona kévékben,hüvelyesek szárastul; széna, szalma, káka, pálmalevelek, katánggyökér (cichoria), ánizs, koriander, édes kömény, kömény, olajmag, lóheremagy, mustármag, mustárpor vagy őrölt mutár (hordókban vagy effélékben); külön meg nem nevezett növények vagy növényrészek, friss állapotban vagy száritva vámm.
10 a)Elkészitett kerti és mezei termények. és pedig: főzelékek és káposztafajok, buirgonya és péramenüek, enneivaló gyökerek, gombák (ideértve a szarvasgombát is) száritva, sajtolva, aszalva, szétvagdalva, porrá-törve, vagy más módon apritva, sózva, hordókban eczetberakva 100 klgr. 4. 500
b) Előkészitett gyümölcs. és pedig száritott, aszalt, szétvagdalt, porrátört vagy más módon apritott gyümölcs; czukor nélkül befözött gyümölcsíz: száraz dió és mogyoró, mintugy dióbél és mogyoróbél 100 klgr. 1. 500
c) Külön neg nem nevezett növények és növényrészek elkészitve és pedig porrá törve, vagy máskép apritva vagy fetve 100 klgr. 1. 50
11 Friss halak, folyóviozi és pataki rákok, friss csigák vámm.
12 Besózott, füstölt vagy száritott halak (a heringek kivételével) 100 klgr. 3. -
13 a)Ökör és bika darab 4.-
b) Tehén darab 1. 50
c) Fiatal marha (tinó és üsző) darab-. 75
d)Burjú darab -. 40
e)Juh és kecske (szintugy kos, ürük és bak) darab -. 30
f) Bárányí és gödölye darab -. 20
g) Öszvér és szmár vámm.
14 Mindennemü vad és szárnyas, őz, zerge és vaddisznó kivételével vámm.
15 Nyers bőrök (frissen vagy száritva, szintugy sózva vagy meszezetten, de tovább ki nem készitve)vámm.
16 Mindennemü szőr és haj, nyersen vagy elkészitve (és pedig gerebenezve, fpőzve, festve vagy páczolva, szintugy fürtökbe rakva): sörte, ágytollu, nyers vagy elkészitett tollszárak (irótollak); meg nem munkált disztollak vámm.
17 Friss és elkészitett hús (és pedig szózott, száritott, füstölt, páczolt) 100 klgr. 3. -
18 kolbász (szintugy véres-, májas- és szalonnás hurka) 100 klgr. 16. -
19 Sajt 100 klgr. 4. 40
20 Mindennemü tojás vámm.
21 Méz, mé köpük, mézestül és viaszostul vámm.
22 Friss, sózott, olvasztott vaj 100 klgr. 4. -
23 a) Zsiros olajok, palaczkokban és korsókban 100 klgr. 10. -
b) Faolaj hordókban, tömlőkben vagy holyagokban 100 klgr. 2. 40
Jegyzet: faolaj hordókban éls tömlőkben, ha a vámkezelés fővámhivatalnál történik, és ez alkalommal 100 kirogramm faolajhoz, 1 kilogramm terpentinolajt vagy 130 gramm rozmarinolajt vegyitenek 100 kilogramm 80 kr.
c) Reczeolaj, lenolaj, ricinusolaj és más külön meg nem nevezett zsiros olajok (a pálmaolaj és kokuszdióolaj kivételével), hordókban, tömlőkben vagy hólyagokban 100 klgr. 1. 50
24 Közönséges kenyér, mind fehér, mind fekete; hajóskétszersült vámm.
25 Tésztanemü (azaz metélt és hasonló nem sült készitmények lisztből) 100 klgr. 1. -
26 Nyers korálok (fúrva is, de nem tisztitva vagy köszörülve) vámm.
27 Ásványok (a kősó- és a vegyészeti segédanyagok és a vegyészeti segédanyagok és a 49. sz. a. foglalt árúk kivételével); azaz ners vagy csak nagyjából faragott vagy fürészelt kövek; földnemek és nyers ásványi anyagok, égetve, iszapolva vagy őrölve is; érczek előkészitett állapotban is vámm.
28 Medveczukor 100 klgr. 4. -
29 a) Narancsvirág- és hasonló illetos vizek (borszesz nélkül) 100 klgr. 6. -
b) Borostyánkő-, agancs-, kaucsuk-, borostyán-, rozmarin- és fenyőmagolaj 100 klgr. 6. -
c) festőfa tuskókban; festéshez v. cserzéshez való héjak, gyökerekk, levelek, virágok, gyümölcsök és effélék, szétvagdalva, őröltve v. máskép apritva is vámm.
31 a) Buzér- és gesztenyefa-kivonat 100 klgr. 1. 50
b) Külön meg nem nevezett festőanyag kivonatok 100 klgr. 3. -
32 Manna 100 klgr. 1. 50
33 Limoni- (czitrom-) lé vámm.
34 Len, kender és más növényi fonóanyagok, a pamut és a juta kivételével, nyers állapotban, áztatva, törve vagy gerebenezve, szintugy hulladékaik; tengerfü vámm.
35 Lenfonalak, azaz fonalak, lenből, kenderből vagy egyéb növényi fonóanyagokból., a pamut és a juta kivételével:
a) nyers állapotban 100 klgr. 1. 50
b) fehéritva, szapulva vagy festve 100 klgr. 5. -
c) czérna 100 klgr. 12. -
36. Selyem:
a) selyembumók, fionatlan selyemhulladék vámm.
b) 1. motonált (sodratlan szálselyem) vagy sodrott selyem, sem fehéritve, sem festve:
b) 2. Florettselyem (fonott selyemhulladék), szintugy fehéritve, de nem festve:
mindkettő (1. és 2.) czérnázva is, de egyébb fonóanyag nélkül vámm.
37 Szürke csomagolóvászon, azaz sima, durva, fehériteteln vagy egyszerüen mustra nélkül sávolyos szövet, kenderből vagy lenből,. melynél 5 mm. 5 lánczfonatnál több nem esik, szintúgy ilyen vászonból készült zsákok 100 klgr. 2. -
38 Kötelek, alattságok, fehéritve, kátrányozva is, de nem festve 100 klgr. 1. 50
39 Tiszta selyemből készült árúk 100 klgr. 200. -
40 a) Férfi-kalapok nemezből (gyapjú vagy más szőrből készült), szerelve is 100 klgr. 90. -
b) Kalapok fa-szilánkból, szerlés nélkül 100 klgr. 2. -
c) Kalapok szalmából és egyéb külön neg nem nevezett kalpok, szerelés nélküldarab -. 10
d) Kalapok-szalmából, nádból, háncsból, kákából, halcsontból és pálma-levelekből vagy fa-szilánkból, felszerelve darab -. 20
41 a) festetlen lábteritők és festetlen gyékények (kocsitakarók és effélék), háncsból, kákából, kókuszdió-rostból, fűből, nemkülönben tengeri fűből, nádból, széknádhulladékból és szalmából 100 klgr. 1. -
b) Szalmaszalagok (szalagnemü. mindenféle szalmafonadékok) más anyagok nélkül 100 klgr. 2. -
c) Festett lábteritők és festett gyékények (kocsitakarók és effélék) háncsból, kákából, kókusdió-rostból, füből, nemkülönben tengeri fűből, nádból, széknádhulladékokból és szalmából 100 klgr. 5. -
42 a) Szürke itatós papiros; simitatlan csomagoló papiros (enyvezett papiros vagy enyvezetteln)vámm.
b) Papiroslemez, közönséges (szintugy kőpapiros-lemez), fényesitő papiros-lemez, kártányos-lemez (aszfalt-lemez), faszén vámm.
Pala-papiros és ebből készült táblák (egyéb anyagok nélkül), tajtkő-, üveg-, homok- és surlapapiros, tajtkő és surlavászon vámm.
d) Csumagolópapiros, simitott, festett,fénymázozott vagy kátrányozott, enyvezve is 100 klgr. 2. -
c) enyvezetlen közönséges pairos (durva, szürke, félig fehér és festett) enyvezetlen nyomdapairos 100 klgr. 2. -
f) Formás művek kőpapirospépből, aszfaltból vagy hasonló anyagokból, mázolatlanul és fénymázozatlanul, fával vagy vassal kapcsolatban isc 100 klgr. 2. -
g) Külön meg nem nevezett papiros (azaz a)-f) alá nem foglalt papiros, valamint az arany- és ezüstpapiros ellátott papiros, préselt vagy áttört papiros, papiros-tapéták és papirárúk kivételével); szintugy könyomatu, nyomtatott vagy vonalozott czimjegyzék, czimczédulák, fuvarlevelek, számlák és efféléknek előkészitett papiros; szobafestő-papiros 100 klgr. 3. -
43. Bőrkeztyük (akár csak kiszabva, vagy szőtt és kötött anyagokkal kapcsolatban) 100 klgr. 40. -
44 Legközönségesebb faárúk, azaz durva, nyers, festetlen, kádár-, esztergályos- és asztalosmunkafából, szintugy csupán gyalult faáruk és kerékgyártómunkák, durva gépek (szintugy esztergák, mángolók, malmok, sajtók, fonók-kerekek, szövő-székek), durva kosárkötő-árúk (pl. málha-, kézi-, szekér- és ruha-kosarak, halvarsák és effélék), galyseprők, földmivelési, kerti és konyha-eszközök; durva, csupán gyalult, faragott vagy esztergályozott játékszer; mindezen árúk nem festve, nem páczolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fényezve, sem más anyagokkal kapcsolatban vámm.
45 Fa-butornemü fetve, páczolva, firniszelve, fénymázozva vagy fényezve, szintugy háncs-, sás-, káka-, szék-nád-, szalma- és kosár-fonadékkal, nemtelen fémmel, üveggel s közönséges börrel kapcsolatban is 100 klgr. 3. -
46 Párnázott, be nem volt bútorok 100 klgr. 12. -
47 Csillárgüggők tömör üvegből, üveggombok, üvegkorálok, üveggyöngyök, üvegzománcz, üvegcsöppek, ha szines is 100 klgr. 2. -
48 Üveg- és zománcz-árúk, más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e miatt a kaucsuk-, bőr- vagy apró árúk közé nem tartoznak 100 klgr. 12. -
49 Kőfaragó-munkák (azaz ajtó- és ablaktokok, oszlopok és oszloprészek, csatornák, csövek, vályuk és efélék csiszolatlan állapotban - az alabastromból és márványból készültek kivételéveél -); próbakövek, köszörülö- és fen-kövek minden más nélkül; malomkövek vasabroncsokkal vagy fémburokkal; vágott, nem pallérozott kőtáblák és nyomdakövek; apró golyók márványból és effélék; érmeknek, metszett köveknek és efféléknek gyipszből vagy kénből öntött másai vámm.
50 Márvány ás alabastrom, fürészelve de nem csiszolva vámm.
51 Koralok (valódiak és nem valódiak) kikészitve (azaz köszörülve, vágva vagy máskép kikészitve), foglalás nélkül 100 klgr. 24.-
52 a) Cserépzsindelyek és téglák: agyagcsövek; épületekhaz való diszitmények, terracottából valók is vámm.
b) Közönséges agyagból készült árúk és pedig közönséges cserépedény, közönséges kályhák, kályhacsempék és koczkatéglák vámm.
53 Agyagárúk (a porczellán kivételével), egyszerű vagy fehér, más anyagokkal nem kapcsolatban 100 klgr. 5. -
54 Nyers ólom (tuskókban, melenczeformában stb., szitugy ócska töredék és hulladék, keményólom, betüfém is) 100 klgr. 1. -
55. Hajók fából (szintugy vassal vagy rézzel pántolva tonna 1000 klgr. teher-képesség -. -40
56 hangszerek 100 klgr. 10. -
57 Árúk igazi vagy hamis koralból 100 klgr. 200. -
58 a) Nap- és esernyők, selyemből darab 48.-
b) Nap- és esernyők más szövetekből darab -. 24
59 Kén, pórissav, czitromsav és borsavas mész, finomitott horkő (cremor tartari) vámm.
60 Ólomfehér 100 klgr. 3. -
61 Mindenféle enyv 100 klgr. 1. 50
62 Elkészitett gyógyszerek 10. -
63 Chinin sulfát 100 klgr. 10. -
64 a) Viaszgyertyák (viaszmécsesek), viaszfáklyák, viasztekercsek, mécsek 100 klgr. 10. -
b) Gyujtó-gyertyácskák viaszból vagy stearinból 100 klgr. 3. -
65 Közönséges szilárd szappan 100 klgr. 2. 50
66 Gyufák vámm.
67 a) Könyvek, nyomtatványok, szintugy naptárak, ujságok és hirdetmények, térképek, hangjegyek, iratok (acták és egyéb kéziratok)vámm.
b) Papiroson való képek, azaz réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok, fanyomatok, szitanyomatos, képek, fényképek és effélék vámm.
c) Festvények, azuaz fára vagy nemtelen fémre festett, nem fénymázozott képek, vászon- vagy kőre festett képek, továbbá papiroson való eredeti képek és rajzok vámm.
d) Kőnyomó lapok, nemtelen fémből, kőbül vagy fából vámm.
e) Szobrok (szintugy mellszobrok és állati alakok), valamint domborművek kőből 5 klgr. -nál súlyosabb darabokban, hasonlókép szobrok, mellszobrok és áűllati alakok fémből vagy fából, de legalább is természetes nagyságban vámm.

C. TARIFA
Az Olaszországból való kivitelnél.

1 Bórsav 100 klgr. 2. 20
2 Tengeri- és kősó 100 klgr. 0. 22
3 Borkő és élesztő 100 klgr. 2. 20
4 Festésre és cserzésre való anyagok, nem őrölve 100 klgr. 0. 27
5 Festésre és cserzésre való anyagok, őrölve 100 klgr. 0. 55
6 Nyers és sodrott selyem 100 klgr. 38. 50
7 Nyers és gerebenezett selyemhullladék 100 klgr. 8. 80
8 Mindennemü rongy 100 klgr. 8. 80
9 Friss vagy száritott bőrök 100 klgr. 2. 20
10 Vasércz 100 klgr. 0. 22
11 Ólomércz 100 klgr. 2. 20
12 Rézércz 100 klgr. 5. 50
13 Kén 100 klgr. 1. 10
14 Különféle magvak (vetőmagvak) 100 klgr. 1. 10
15 Ökör és bika, 250 kilogrammnál nem nehezebb darab 4. -
16 Ökör és bika egyéb darab 5. 50
17 Tehén, 150 kilogrammnál nem nehezebb darab 3. -
18 Tehénm, egyéb darab 4. 40
19 Fiatal marha darab 2. 20
20 Borjú darab 1. 10
21 Sertés, 20 kilogrammnál nem nehezebb darab 0. 55
22 Sertés, 20 kilogrammnál nehezebb darab 1. 10
23 Friss hús és szárnyas 100 klgr. 2. 20
24 Sajt 100 klgr. 2. -

Vámkartel

I. CZIKK

Mind a két magas szerződő fél kötelezi magát arra, hogy a másik fél vám- és államegyedárusági törvényei ellen való áthágások meggátlására, fölfedezésére és megbüntetésére a következő határozatokhoz képest közre fog müködni.

II. CZIKK

Mindegyik magas szerződő fél köteleségévé teendi a saját vám- és államegyedárusági törvényei elen való áthágások meggátlására vagy feljelentésére utasitott tisztviselőinek, hogy - mihelyt a másik fél hasonló törvényei ellen czélba vett, vagy már el is követett áthágásról értesülnek, - azt az előbbi esetben a rendelkezésükre álló minden eszközzel lehetőleg megakadályozzák és mind a két esetben országuk illetékes hatóságának jelentést tegyenek.

III. CZIKK

Az egyik fél pénzügyi hatóságai a másik fél vám- és államegyedárusági törvényei ellen elkövetett és értésükre jutott áthágásokról az utóbbinak pénzügyi hatóságait tüstént értesitendik és azoknak a kipuhatolt ide vágó tények és körülményekről minden felvilágositást megadandnak.

Pénzügyi hatóságok alatt értetnek az osztrák-magyar monarchiában a pénzügyi kerületek igazgatóságai, a fővámhivatalok, a határszéli vagy pénzügyi felügyelők és a pénzügyőrség biztosai és Olaszországban a közvetlen adók igazgatóságai (Intendenza de finanza), a fővámhivatalok és a vámőrség felügyelői és tisztjei.

IV. CZIKK

Mindegyik magas szerződő fél vámszedő hivatalai a másik fél erre felhatalmazott felsőbb pénzügyi tisztviselőinek, kivánatukra a hivatalos helyiségben minden időkben meg fogják engedni azon lajstromok és egyéb okmányok megtekintését, melyek a két állam kereskedelmi forgalmára, valamint a vámhivatalok különös ellenőrzése alá helyezett árúk forgalmára vagy raktározására vonatkoznak.

V. CZIKK

A magas szerződő felek egymásnak kölcsönösen megengedik, hogy vámhelyeikre tisztviselőket küldhessenek ki oly czélból, hogy a vámügyre és határszéli őrködésre vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezzenek, mi végre ezen tisztviselőknek mindenkor készséggel alkalom nyujtandó.

A két vámterület számvitele és statisztikája iránt a magas szerződő felek egymásnak minden megkivánt felvilágositást megtagadnak.

VI. CZIKK

A két állam vám- és államegyedárusági hivatalnokai, valamint a vám- és pénzügyörség felsőbb tisztviselői egymást a csempészkedési kisérletek meggátlására és felfedezésére készséggel támogatni fogják és e czélból egymással nemcsak kölcsönösen közölni fogják a lehető legrövidebb idő alatt észrevételeiket, hanem egymással folytonos érintkezésben is fognak maradni, hogy a kitüzött czél elérésére a legalkalmasabb eszközöket kölcsönösen megállapitsák.

VII. CZIKK

A magas szerződő felek területeit elkülönitő határvonal mellett fekvő határkerületekben idegen meg nem vámozott áruk csak vagy a vámnak biztositása, vagy vámhivatali ellenörizet mellett halmozhatók fel.

VIII. CZIKK

Az egyik magas szerződő fél pénzügyi hatóságainak vagy biróságainak megkeresése folytán a másik fél hasonló hatóságai vagy maguk teszik meg, vagy a saját országuk illetékes hatóságai által megétetetik a szükséges intézkedéseket, hogy a vám- vagy államegyedáruságok kijátszására megkisérlett vagy véghezvitt csempészet tényállása megállapittassék, és hogy a körülményekhez képest az áruk ideiglenesen zár alá vétessenek.

Mindegyik magas szerződő fél hatóságai az ilyentén megkereséseket ugy teljesitendik, mintha saját országuk vám- vagy államegyedárusági törvényei ellen elkövetett áthágásokról lenne szó.

Hasonló az egyik magas szerződő fél vám- és államegyedárusági hivatalnokai, valamint a vám- és pénzügyi őrség tisztjei a másik fél illetékes hatóságai által a saját felsőbb hatóságaihoz intézett megkeresés folytán arra is felszólittathatnak, hogy saját országuk illetékes hatósága előtt a másik fél területén megkisérlett vagy elkövetett áthágásra vonatkozó körülményekről vallomást tegyenek.

IX. CZIKK

A két magas szerződő félnek a Garda-tó vizén az ellenőrzési felügyelettel megbizott vám- és pénzügyőrségi hivatalnokai föl vannak jogositva arra, hogy a saját területük vizein észrevett csempészeket a másik fél vizén száz méternyi távolságig a parttól üldöztessék és őket az emlitett távolságig a csempészet tárgyaival együtt letartóztathassák; felhatalmaztatnak továbbá arra is, hogy a lefoglalt árúkat valamint a szállitási eszközöket és a csempészőket az illető büntető eljárás czéljából a saját országuk vámhivatalánál átszolgáltassák.

X. CZIKK

A magas szerződő felek egyike sem fog saját területén a másik fél területére való csempészkedésre alakult egyesüléseket megtürni, sem a csempészkedést biztositó szerződéseket érvényeseknek ismerni.

XI. CZIKK

Mindegyik magas szerződő fél arra kötelezi magát:

a) hogy azon árúkat, melyeknek bevitele vagy átvitele a másik fél államaiban tilos, ezen utóbbi állam felé csak akkor bocsátja, ha ezen államnak különösen engedélye muttatik elő:

b) hogy a másik államba rendelt és ott beviteli vám alá eső árúkat csak megfelelő hatáskörrel felruházott átellenes vámhivatal felé vezető irányban fogja kibocsátani. Ezen engedély csak azon feltétel alatt adható meg, hogy minden szükségtelen tartózkodás mellőztessék és minden eltérés a két állam vámhivatalait összekötő utról kikerültessék. Ugyszintén magától értetődik, hogy az árú-kivitel csak oly órákban történhetik, hogy az árúk az átellenes vámhivatalhoz a hivatalos órákban érkezhessenek.

XII. CZIKK

A magas szerződő felek mindegyike hasonlókép arra kötelezi magát, hogy a saját területéről kivitelre rendelt átviteli árúkért és az isméti kivitelre szánt meg nem vámozott külföldi árukért nála letett biztositékot kiadni, valamint a kivitelnél beviteli vámokat visszaadni vagy fogyasztási adókat visszatériteni nem fogja, ha a másik állam belépti hivatala részéről kiállitott bizonyitvány által nem igazoltatik, hogy az árúk oda szállittattak és bejelentettek.

XIII. CZIKK

A XI. czikkben b) alatt és a XII. czikkben foglalt határozatokat illetőleg, a magas szerződő felek közösen meg fogják állapitani számát és hatáskörét azon hivataloknak, melyekhez a közös határon át az árúk szállitandók, az órát, melyben az árú vámkezelése és a határon átvitele eszközölhető, továbbá az árúknak a másik állam hivataláig mikép leendő kisérését és végre a vasuti forgalomra vonatkozó különös rendszabályokat.

XIV. CZIKK

A másik szerződő fél hátrányára elkövetett vagy megkisérlett vám- vagy államegyedárusági csempészkedésekért, azaz a beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmak áthágásaiért és a vám vagy egyedárusági illetékek csonkitásáért, a magas szerződő felek mindegyike a másik fél illetékes hatóságának megkeresése folytán az esetben fogja az áthágót a saját vám vagy egyedárusági törvényeiben hasonló vagy hason nemü áthágásokra megszokott büntetéseknek alávetni:

1. ha a vádlott azon állam polgára, mely által vizsgálat és büntetés alá vonatik;

2. ha nem lévén ugyan ezen állam polgára, az áthágás idejében bár csak mulólag is ezen állam területén lakott és a vizsgálatot inditványozó megkeresés beérkeztekor vagy azután is ezen állam területén kerittetett kézre.

Mindazonáltal a másik (megkereső) állam törvényei által megszabott büntetések alkalmazandók, ha enyhébbeknek bizonyulnak.

Ha a pénzbirság, a törvény értelmében, az elvont adóösszeg arányában szabandó ki, azon állam tarifája fog alapul vétetni, melynek vám vagy egyedárusági törvényei ellen az áthágás elkövettetett.

XV. CZIKK

A XIV. czikkben emlitett perek folyamában, a másik fél hatóságainak vagy tisztviselőinek hivatalos előadásai ugyanazon bizonyitó erővel birandnak, mint a mely hasonló esetekben a saját állami hatóságok vagy tisztviselők hivatalos előadásainak tulajdonittatik.

XVI. CZIKK

A XIV. czikk alapján inditott büntető-eljárással járó költségeket, amennyiben azok a lefoglalt tárgyak értékéből vagy a vádlottól be nem hajthatók, azon állam köteles megtériteni, melynek érdekében az eljárás meginditva lett.

XVII. CZIKK

A XIV. czikk alapján inditott büntetőeljárás folytán a vádlott behajtott vagy az áthágás tárgyainak elárusitásából befolyó pénzösszegekből első sorban a perköltségek fedezendők, ezután a másik féltől elvont adók és végre a birságok fedezendők.

Ezen utóbbiak azon állam rendelkezésére maradnak, melyben az eljárás véghez ment.

XVIII. CZIKK

A XIV. czikk alapján inditott per mindaddig, mig jogerejü véghatározat nem hozatott, azaz itélt dologgá nem vált, azon állam hatóságának megkeresésére, mely meginditotta, abbanhagyandó.

Ez esetben az eljárás kötségeit illetőleg szintén a XVI. czikkben foglalt határozatok alkalmazandók.

XIX. CZIKK

Mindegyik magas szerződő fél hatóságai és biróságai a másik államban, ennek vám- vagy egyedárusági törvényei ellen elkövetett áthágások miatt vagy a XIV. czikk alapján meginditott büntető eljárásra vonatkozólag, kötelesek az illetékes hatóság vagy biróság megkeresésére:

1. a kerületükben tartózkodó tanukat és szakértőket, szükség esetében hit alatt is kihallgatni és a tanukat, a mennyiben az országos törvények a tanuskodás megtagadását meg nem engedik, tanuságtételre szükség esetében szoritani is:

2. hivatalos szemléket tartani és azok eredményeit hitelesen igazolni;

3. oly vádlottaknak, kik a megkeresett biróság kerületében tartózkodnak, a nélkül, hogy az utóbbinak állami kapcsolatához tartoznának, idézéseket és határozatokat kézbesiteni.

XX. CZIKK

A jelen kartelben vámtörvények alatt a beviteli, kiviteli és átviteli tilalmak és biróságok alatt a magas szerződő felek mindegyikének államaiban az ilyenmü saját törvényeik áthágásának megvizsgálására és megbüntetésére rendelt hatóságok értetnek.

Záró jegyzőkönyv
az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt 1878. évi deczember 27-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez

Az osztrák-magyar monarchia és Olaszország között a mai napon kereskedelmi és hajózási szerződésnek aláirásánál az alulirott meghatalmazottak a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét képezendik:

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya meghatalmazottjai kinyilatkoztatják, hogy az osztrák-magyar monarchia és Lichtenstein fejedelemség közt kötött vámegyesség értelmében a mai napon kötött szerződés érvénye hasonló kép a nevezett fejedelemségre is kiterjed.

Ő Felsége Olaszország királyának meghatalmazottjai ezen nyilatkozatot tudomásul veszik.

I. A kereskedelmi és hajózási szerződésre vonatkozólag:

Az I. czikkhez

1. § Az ezen czikkben foglalt megállapodások a magas szerződő felek területein a kereskedés, ipar és rendészet tekintetében hatályban levő és minden más állam alattvalóira alkalmazható külön törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat semmi tekintetben sem módositják.

2. § Azon elv, mely szerint a másik félnek kereskedést vagy ipart üző alattvalói az adók fizetése tekintetében a nemzetbeliekkel tökéletesen egyenlő bánásmód alá esnek, alkalmaztatni fog hasonlókép a társulatok statumaira és egyéb helyi statumoknál is ott, hol még netán fennállnak. Az elv alkalmazása mindazonáltal csak akkor foghat helyet, ha a két magas szerződő fél törvényei által az iparüzési jogositvány tekintetében megkivánt összes feltételek teljesittettek.

3. § A magas szerződő felek egyikének területén az illető törvények értelmében megalakult részvénytársaságok és részvényekre alakult betéti társaságok (ide értve a bármilynemü biztositási ágakkal foglalkozó társaságokat is) a másik fél területén kölcsönösen mindennemü jogokat, ide értve a perbenállási jogot is, gyakorolhatják, ha az e részben fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelnek.

A II. czikkhez

1. § Az olaszországi kereskedelmi utazók az osztrák-magyar monarchiában s az osztrák és magyar kereskedelmi utazók Olaszországban a valamely ipar gyakorlására kivetett adók alóli mentességet csak akkor élvezendik, ha iparigazolványi jeggyel vannak ellátva.

Ezen igazolványok azon naptári év tartamára érvényesek, a mely évre ki lettek állitva; magukban foglalandják a tulajdonos személyleirását és névaláirását és el leendenek látva az illetékes kiállitó hatóság pecsétjével.

Ezen igazolványok felmutatására az illető kereskedelmi utazók, személyazonosságuk megállapitása után a másik fél illetékes hatóságától külön okmányt nyernek.

Az iparüzőknek és utazóknak nincs megengedve, hogy áruikkal eladás végett házaljanak: de az általok vásárolt árúkat a rendelétetési helyre szállittatják.

Különben is a kölcsönös adómentesség csakis oly kereskedelmi utazóknak nyujtanak, kik vagy saját számlájukra, vagy oly czég számlájára kivánnak üzleteket kötni, melynél mint kereskedelmi segédek vannak alkalmazva.

2. § A mi a kereskedést vásárokon és sokadalmakon illeti, a másik magas szerződő fél alattvalói mind a vásárlátogatási jogositvány, mind az ennek folytán fizetendő dijak tekintetében tökéletesen ugyanazon bánásmódban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek.

A VI. czikkhez

1. § A VI. czikk b) kikezdésében emlitett fentartás kiterjed azon tilalmi rendszabályokra is, melyek a mezőgazdaság érdekében a kártékony rovarok vagy egyéb szervezetek (például aphyloxera vastatix, vagy a doryphora decemlincata) terjesztése ellen czéloztatnak.

2. § A magas szerződő felek az egészségrendőri szempontból kibocsátott minden forgalmi megszoritást egymással kölcsönösen közölni fogják.

3. § A marhavész és egyéb ragályos állati nyavalyák terjedése ellen szükséges óvintézkedések végett, különös tekintettel a határforgalomra, a két magas szerződő fél külön egyezmény által megállapitott oly intézkedésekben, melyek ezen kölcsönös forgalomnak hathatós könnyitését czélozzák.

A VII. czikkhez

1. § Az osztrák és magyar posták által kiállitott s az elinditó postahivatal pecsétjével ellátott és az áruküldeményeket kisérő fuvarlevelek Olaszországban a viszonosság föltétele mellett bélyegmentesek leendnek.

2. § A kedvezőbb bánásmód követelésének indokolására az árú-bevallásnak magában kell foglalnia az áru származásának megjelölését is.

Ha ezen bevallás helyessége tekintetében kétség támad, az árunak származása bizonyitvány által igazolandó.

Az emlitett bizonyitvány kiállitható vagy a kiviteli hely helyhatósága által, vagy a kiviteli eljárást teljesitő vámhivatal által, legyen az akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre konzuli ügynök által; szükség esetén ez okmányt az áruszámla is pótolhatja, hogy ha az illető kormányok azt elegendőnek találják.

3. § A származási bizonyitványok és egyéb az áruk származását igazoló okmányok teljesen dijmentesen kiállitandók és láttamozandók.

A X. czikkhez

Megállapodás létesült az iránt, hogy a kereskedelemnek s a forgalomnak a X. czikk értelmében nyujtott könnyitésére vonatkozólag a feltételek és alakszerüségek a két magas fél ministeriumai közt váltandó közvetlen levelezés utján közös egyetértéssel fognak megállapittatni. E részben a következő elvek lesznek mérvadók:

1. § Azon tárgyalások, melyekért vámmentesség kéretik, a vámhivataloknál minőség és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók.

2. § A vámszolgálatra vonatkozó 1853. évi osztrák utasitásban, valamint az őrlésre vitt gabonanemüekkel való bánásmódról szóló és 1866. évi augusztus 1-ről kelt olaszországi körrendeletben foglalt feltételek és alakszerüségek a jelen szerződés tartama alatt nem fognak terhelőbbekké tétetni.

A kivitt vagy visszahozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése ugyanazon vámhivatalnál eszközlendő, akár a határon, akár az ország belsejében legyen is az.

Ezen intézkedés nem terjed ki mosandó, fehéritendő vagy kallózandó szőtt árukra és fonalakra, sem a vernirozandó, fényesitendő vagy festendő tárgyakra. Ezeknek vámmentes visszaszállitása az elküldő ország bármely vámhivatalánál történhetik, feltéve, hogy az ily eljárásra jogositott. A kereskedelmi utazók által behozott árumustrák tekintetében a 8. bekezdés alatt megállapitott alakszerüségek fognak alkalmaztatni.

3. § Az isméti kivitel s a visszahozatal alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg nem tartása esetében a törvényes vámok szedhetők.

4. § A vámösszeg biztositása akár a vámösszeg letétbe helyezése, akár más alkalmas módja utján követelhető.

5. § A X. czikk d) alatti kikezdésében felsorolt müveletek folytán keletkező sulykülönbségek méltányosság szerint tekintetbe veendők.

Csekély különbségek után vámfizetésnek nem lesz helye.

6. § A két magas szerződő fél gondoskodni fog arról, hogy a vámkezelés minél kevésbé terhes legyen.

7. § A vámmentesség mellett engedélyezett ideiglenes bebocsátás csak az ipar üzésének könnyitését czélozván, önként értetődik, hogy a két szerződő fél mindegyikének jogában álland mindazon közigazgatási és ellenőrzési intézkedéseket elrendelni, melyek a vámtarifa kijátszására irányuló minden kisérlet meggátlására szükségesnek mutatkoznak.

8. § A magas szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területén azon vámhivatalokat, melyeknél a kereskedelmi utazók által árumustrák behozandók és ismét kivihetők.

A kivitel más vámhivataloknál is történhetik, mint a melyeknél azok behozattak.

A behozatal alkalmával a mustrák után járó vám megállapittatik, ezen összeg az eljáró vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helyezendő, vagy kellőleg biztositandó. Az azonosság kellő igazolhatása végett a mustrák lehetőleg pecséttel vagy ólombélyeggel minden költség nélkül megjelölendők.

Az ezen mustrákról felvett jegyzék, melynek alakja a két magas szerződő fél által megállapitandó, magában kell, hogy foglalja:

a) a bevitt mustrák számszerinti felsorolását, azok nemét s az azonosságuk felismerhetésére szolgáló megjelölést;

b) a mustrák után eső vámot annak megemlitése mellett, hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosittatott;

c) megjelölését annak, mily módon jeleztettek meg a mustrák;

d) azon határidőt, melynek elteltével a vámigazgatás az előre fizetett vámot végkép megtartja, vagy ha ezen összeg biztositva volt, a letett biztositékból magát kielégiti, feltéve, hogy a mustráknak kivitele vagy közraktárban történt elhelyezése be nem bizonyittatik.

Ezen határidő egy esztendőnél hosszabb nem lehet:

e) ha a kiszabott határidő (d) eltelte előtt a mustrák valamely illetékes hivatalánál isméti kivitel vagy közraktárban való elhelyezés végett felmutattatnak, ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, hogy a kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben semmi kétség fenn nem forog, a hivatal konstatálni fogja a kivitelt vagy a közraktárban történt elhelyezést s a behozatalkor készpénzben letett vámot visszaadni, vagy a biztositék kiadása végett a szükséges lépéseket megtenni fogja.

9. § Hogy a legeltetésre, telelésre vagy földmivelési munkákra rendelt marha a határokon lehetőleg gyorsan és könnyen átmehessen, a két magas szerződő fél a következő intézkedésekben állapodott meg:

I. Legeltetésre vagy földmivelési munkákra hajtott marha, az egész vámhatárvonal mentén, bármely vámhivatalnál léphet be.

II. Ha a helyi körülményeknél fogva a legeltetésre vagy földmivelési munkákra rendelt marhának a hatávonalon át való hajtása a tulajdonosokra nézve nagyon terhes volna, a behajtás és kilépés előtt ezen hivatalnál, teendő bevallás elégséges: a pénzügyőrségi közegek mindazonáltal a határhivataloknál nyert bevallás alapján a be- és kilépést ellenőrizni fogják.

A pénzügyőrség ezen bevallásokat a - történtek kellő igazolásával ellátva - a határvámhivatalnak visszaadja.

III. Ha a határvámhivatal azon ponttól, melyeknél a kérdés marha be- vagy kihajtatik, nagyon távol volna, vagy ha a közlekedés elégtelen lenne, s ezért a II. alatt emlitett bevallás csak nehezen volna eszközölhető, a be- és kiviteli bevallás az e végből a marha-áthajtás helyére kiküldött pénzügyőri közegnél teljesithető, ki az illető esetekről jegyzéket fog vezetni.

Az olaszország vagy osztrák vámhivatal által a be- és kiviteli bevallás felvételére és állomásukon kivül fekvő helyen való vizsgálatra kirendelt közegek hivatalos utazásaik után csupán az állami szolgálati szabályzatukban előirt dijakat és költségeket igényelhetik és tekintet nélkül a bevallások vagy a marha számára, naponkint csak egyszerre fizettetnek.

Ezen közegek kötelesek lesznek a bevallás bemutatójának elismervényt kiadni.

Ha több tulajdonos marháit együttes vizsgálat végett egyesitette volna, a fentemlitett közegek azok mindegyikének a kérdéses elismervényt kiadandják.

IV. A legeltetésre vagy a földmivelési munkákra a határvámvonalon áthajtott és ugyanazon napon visszahajtott marha vámügyi kezelésnek nem fog alávettetni; kellő, mérvű felügyeleti szabályok fognak azonban az ezen áthajtásnál történhető visszaélések meggátlása czéljából hozatni.

V. A határhoz való visszaérkezéskor a marha azonossága és darabszáma meg fog állapittatni. Ha ezen vizsgálatnál a marha minőségében a kivitelnél különbség mutatkoznék, kicserélt marha után s a visszahajtáskor az uj marha után a beviteli vám: Olaszországban pedig a visszahajtáskor ezenkivül még a kicserélt marha után kiviteli vám fizetendő.

Ha a darabszámban mutatkozik különbség, ugy az osztrák-magyar monarchiában a hiányzó darabok után a vissz-kivitelnél, a visszahajtáskor pedig a feles darabok után beviteli vám fizetendő; Olaszországban ellenben a visszkivitelnél a hiányzó darabok után beviteli vám, s a feles darabok után kiviteli vám, visszahajtáskor pedig a hiányzó darabok után kiviteli, s a feles darabok után beviteli vám fizetendő.

Mindazonáltal nem kell vámot fizetni a vámhivatalhoz vissza nem hajtott azon marháért, melynek hiánya törvényszerüen be lett vallva, ha hatóságilag igazoltatik, hogy a hiány baleset következménye.

VI. Ha a visszahajtás vagy a vissz-kivitel a behajtás vagy a kilépés alkalmával tett bevalláskor kiszabott határidőn tul késik, ugy a bevitel, és Olaszországban a kivitel is, az általános vámkezelés alá esik, ha csak ilynemü elkésések a község által kellőleg igazolt véletlen körülmények folytán ki nem menthetők.

VII. Az I., V. és VI. pont alatt felsorolt intézkedések a határkerületekből a vásárokra hajtott, vagy a határvámvonalon át telelésre hajtott marhára is hasonlókép alkalmazandók.

VIII. A vámvonalon át legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott marha számára engedélyezett vámmentesség arányos mértékben az illető termékekre is alkalmazandó. Ennélfogva a bevitelnél, illetőleg a kivitelnél vámmentesek:

a) a legeltetésre, földmivelési munkákra, vásárokra vagy telelésre hajtott borjuk, gödölyék és bárányok: és pedig oly számban, mely a kihajtáskor feljegyezett terhes állatoknak megfelel, tekintetbe véve az időt is, melyet az anyaállatok a vámkerületen kivül töltöttek;

b) a legeltetésről vagy telelésről visszatérő marha után nyert sajt és vaj, és pedig egy-egy napra: minden tehén után 0,58 kilogram, minden juh után 0,029 kilogram sajtot, minden tehén után 0. 16 kilogram, minden kecske után 0,032 kilogram vajat számitva.

Meg van engedve az is, hogy a másik állam területén történt legeltetésről vagy telelésről visszajövő marha után a visszatértéig nyert sajt és vaj, a marha visszaérkezésének napjától számitandó négy hét alatt is még vámmentesen visszahozassék.

IX. A határon levő vámhivatalnokok s a pénzügyőrség közegei kötelesek azokat, kik a marhát legeltetésre, földmivelési munkára, vásárokra és telelésre a szomszédos határkerületbe áthajtsák, figyelmeztetni arra, hogy a bevallást vagy a bebocsátást igazoló okmánynak másolatát, valamint a hitelezett vám fejében letett biztositékokról szóló elismervényeket jól őrizzék meg, miután ezen okmányok a marha visszaérkezésekor ismét felmutatandók. Az emlitett tisztviselők hasonlókép kötelesek ezen személyeket a csalárd eljárás következményeiről is felvilágositani.

X. A marha egészségügyi állapotáról vagy azon körülményről szóló bizonyitványok, hogy a határkerületek minden ragályos állati nyavalyáról mentesek, csak eredetiben, nem pedig forditásban fognak követeltetni.

A XI. czikkhez

A XI. czikkben megállapitott könnyitések a következő feltételekhez vannak kötve:

a) az árúk a beviteli vámhivatalnál további utasitás végett kisérvényi jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az árúnak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását és a zárolás módját igazolja:

b) a vizsgálatnál megállapitandó, vajjon ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és vajjon elégséges biztonságot nyujtanak-e;

c) a bevallásnak szabályszerüen kell történnie, mellőzvén minden oly szabálytalanságot vagy mulasztást, mely a küldemény részletes megvizsgálását tenné szükségessé vagy csalárdsági kisérletekre gyanut adna.

Az árúk lerakodása és mérlegelése mellőzhető, ha lerakodás nélkül is határozottan kivehető, hogy a másik fél által alkalmazott zárolás sértetlen és elégséges biztositékot nyujt.

A XII. czikkhez

1. § Ezen czikknek intézkedései a magas szerződő felek azon területeire, melyekre a vámtarifa érvénye ki nem terjed, mindaddig, mig ezen kivétel fennáll, nem alkalmazhatók.

2. § Olaszországban a szesz után a belföldi adó, valamint a vámpótlék a termék valóságos mennyisége és szesztartalma szerint fog beszedetni.

E végből azon belföldi szeszgyárakban, melyek keményitőt vagy egyéb keményitőtartalmu anyagokat (ugymint: gabonát, rizst, lisztet, burgonyát), czukorgyártási vagy finomitási maradványokat (melasse stb.), répát, topinamburt (csicsókát) feldolgoznak, a termék mennyisége és szesztartalma vagy „exercice” (azaz a terméknek állandó felügyelet által való megállapitása), vagy külön műszer által, melynek czélszerüsége technikus és pénzügyi szempontból elismert, vagy végre ezen két rendszernek combinatiója utján fog megállapittatni.

Ehhez képest, magától értetődik, hogy Olaszország a csupán borseprőt, gyümölcsöt, gyökereket és bort feldolgozó gyárak tekintetében a belföldi adók beszedésének rendszerére nézve a teljes szabadságot magának fentartja.

3. § A külföldi nyers czukor, akár finomitásra szánt, akár nem, Olaszországba való bevitelnél vám fejében legalább 4/5-ét fogja fizetni azon vámnak, mely a külföldi finomitott czukortól szedetik.

A védelem, melyet a belföldi nyers- és finomitott czukor termelése jelenleg élvez, nem nagyobbitható.

A XVII. és XVIII. czikkhez

1. § A hajók és rakományaiknak mindkét magas szerződő fél kikötőiben megállapitott egyenlősitése nem terjed ki:

a) oly jutalmazásokra, melyek ujonnan épitett hajók számára adatnak vagy jövőben adatni fognak, a mennyiben ezen jutalmazások a kikötői dijak vagy vámok alóli mentességben, vagy ily dijak és vámok mérséklésében nem állanak;

b) más államhoz tartozó ugynevezett „Yachtclub”ok kiváltságaira.

2. § Határozottan fentartatik ugyan az, hogy a halászati jog a tengerpart mentén kizárólag az illető állam alattvalóit illeti, mégis tekintettel a különleges helyi körülményekre és az osztrák-magyar monarchia részéről ezenkivül tekintettel az Olaszország által ezért nyujtott ellenkedvezményekre, egész kivételesen és csupán ezen szerződés tartamára az adriai tenger partja mellett lakó osztrák, magyar vagy olasz alattvalóknak megengedtetik, hogy a másik állam tengerpartja mentén a halászatot üzessék, - kivételt képezvény e részben a korál- és szivacshalászat és fentartván a tengerparttól egy tengeri mérföldre terjedő területen belül a halászat kizárólagos joga a parti lakosok számára.

Ki lett kötve, hogy szigoruan megtartandók az illető államnak azon szabályzatai, melyek a tengeri halászatra és kivált a hal-ivadékra nézve kártékony halászati módoknak eltiltására vonatkoznak.

A XXI. czikkhez

Az osztrák-magyar monarchia belvizein hajókázó olasz hajók és megforditva az olaszországi belvizeken hajókázó osztrák vagy magyar hajók a rendészeti, veszteglési és vámszabályzatok tekintetében teljesen az ország törvényeinek vannak alávetve.

II. Az A. tarifát (olasz beviteli vámok) illetőleg

1. Az édesitett vagy zamatozott szeszek után belső adó czimén az adópótlék a százfoku szeszmérő 70 fokának megfelelő szesztartalom alapján fog szedetni.

2. Terpentinolaj 100 kilogramonkint 3 franknál magasabb vámot nem fog fizetni.

3. Olajjal telitett vászon lenből és kenderből, mint a szabadpadlózatnak való viaszos vászon (28 a) kezelendő.

4. A rézsut szőtt vagy damasztos len- és kenderszövetek sima szöveteknek tekintetnek.

5. A „schiavine” nevezetü közönséges takarók, melyek mészszel leszőrözött gyapjuból készülnek, egészen fehérek, avagy egyszerü szines szegélyekkel ellátvák, 100 kilogramonkint 22 fr. 50. c. vám mellett bocsáttatnak be, de csak évenkint legfeljebb 4000 métermázsa mennyiségben, és az olasz „schiavine”-knek az osztrák-magyar monarchiában való bevitelnél hasonló eljárás kikötése alatt és oly föltétel mellett, hogy az osztrák-magyar monarchia ezen termékének származása az illetékes hatóságok részéről szolgált bizonyitványokkal igazoltassék.

6. A gyapjuból készült fekete sálok és kendők, melyek egyik sarkukon közönséges selyemhimzéssel ellátvák, még ha selyemrojtokkal szereltek is, tekintet nélkül a himzésre és a rojtokra, a szövet minősége szerint vámoztatnak.

7. Furnirozásra való deszkák, koczkák és lemezek, közönséges fából a 37. sz. alá csak akkor esnek, ha 2 milliméternél nem vastagabbak.

8. A 39. sz. alá gyalult faáruk is tartoznak ha még nem teljesen kész árúk, továbbá deszkákká vagy koczkákká fürészelt vagy vágott, 2 milliméter vagy nagyobb vastagságu fa.

9. A zsindelyek a 40. sz. alá esnek.

10. Lapátok, villák, gereblyék, tálak, kanalak, csészék és más háztartási czikkek, eszköz és szerszámnyelvek karikákkal vagy azok nélkül, közönséges faczipők, kikészitésükhöz képest a 43. sz. a) és b) tételei alá esnek.

A 43. sz. alá foglalt árúk oda tartoznak akkor is, ha vasazattal, abroncsokkal, vagy nemtelen fémből való más hozzávalóval kapcsolatban állanak.

11. Közönséges papiroslemeznek tekintetik a pépanyagból vagy az egyes rétegekből csak sajtolás által, enyv segitsége nélkül készült. Egyéb papiroslemez, és pedig mind az egyes papirosrétegekből összeenyvezett, mind a papirossal beragasztott, a finom papiroslemezek közé tartozik.

12. A vászonba kötött könyvek egyenlőknek tekintetnek a papiroslemezbe kötöttekkel (51. a) sz.)

13. A faszénnel készült nyers vas ép ugy kezeltetik, mint a kokszszal előállitott.

14. Az osztrák-magyar általános vámtarifa 52 b) alá foglalt árúk, mint a buczavas (bugák, farkvas) és nyerssin (millbars) az A. tarifa 57. sz. alá esnek, ha salaktól nem mentek.

Az ingots hasonlókép ezen szám alá tartoznak.

15. Az egyenes szögü, négyszögü, hatszögü, nyolczszögü és hasonló rudvas az 58. b) sz. alá csak akkor tartozik, ha egyik oldala 5 milliméternyi vagy kisebb.

16. Az 58. és 59. sz. alatt csak az egyszerüen hengerelt vagy kovácsolt vas értendő, a hengerlés és kovácsolás után következő minden további munka a vasat a másodizben megmunkált vas állapotába helyezi. A waggondok, hidak, gépek és épületek kikészitéséhez való hengerelt vagy kovácsolt vas az 58. és 59. sz. alá esik, ha nincs lyuggatva vagy tovább kidolgozva. Az egyes T és kettős T vas 58 a) tétel alá tartozik. Az 59. sz. alatt foglaltaknak a kézmivesen kovácsolt szegek, az ekevasak és a keréklapvasak (tyres). A drótszögek, a szénavillák és kapák 64. b) sz. alá esnek. A lánczok a másod izben megmunkált vassal (64. sz.) azonosittatnak.

17. A bádogosáruk a 62. b) sz. alá tartoznak.

18. Olaszország fentartja magának a jogot, hogy a lágyitott aczél vámját szabadon megszabhassa.

19. Az egyszerüen fuvott vagy öntött üveg és kristályáruk a 76. a) sz. alá tartoznak, ha surolt vagy leköszörült feneküek, szélüek, vagy dugójukak. Ezen tétel alá foglaltatnak a fehér üvegpalaczkok is.

20. 100 kilogramonkint 5 frankos mérsékelt vám engedtetik, évenkint legfeljebb 4000 métermázsa erejéig, az ugynevezett Castradina (ürü és más juhféle állat száritott és sózott husa) számára. Ezen mérsékelt vámnak alkalmazása származási igazolványok előmutatásával tétetik függővé.

21. A sajtolt élesztő vámmentesen bocsáttatik be.

22. A sardellák, acciughe, bojane, scoranze, sgombri, lanzarole, angusigole, maride, robi és suri halak sózva vámmentesek.

23. A brinza, kevéssé szilárd tésztáju juh- vagy kecskesajt, 100 kilogramonkint 3 fr. vámot fizet, föltéve, hogy az osztrák-magyar monarchiából származása az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványokkal igazoltatik. Az ezen mérsékelt vám mellett Olaszországba évenként bevihető mennyiség legfeljebb 8000 métermázsáig terjedhet.

24. Agyagból, kőedényből (faience, majolique) és porczelánból készült pipák, aranyozatlan és ezüstözetlen nemtelen fémből való karikákkal vagy kupakkal kapcsolatban is, ugy vámoltatnak, mint az agyag-, kőedény vagy porczelánáruk. A nikkel keverékeiből készült fedők és más hozzávalók, melyekkel az efféle pipák szerelvék, nem tekintetnek ezüstözött fémből valóknak.

25. Mindenféle gombok fából, kidolgozásuk szerint a faárúk közé osztályoztatnak. Gombok csontból, szaruból, korozodiból, papirosmachéból és hasonló anyagokból, valamint a csontból, szaruból vagy fából való szopókával stb. szerelt mindenféle pipaszárak, a fából való apró árúk közé esnek.

26. Mappák, pénztárczák, szivartárczák, hangjegymappák és másféle hasonló munkák bőrből (a bagaria kivételével) aranyozatlan és ezüstözetlen nemtelen fémmel diszitve, közönséges apró árúnak veendő. A nikkel keverékei, melyekkel az efféle tárgyak szerelve vannak, nem tekintetnek ezüstözött fémből valóknak.

27. A parasztoknak való közönséges, szerelés nélküli nemezkalapok a tiroli határon át, Olaszországba hozva, darabonkint 15 centime mérsékelt vámot fizetnek, föltéve, hogy Tirolból való származásuk az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványnyal igazoltatik.

III. A B) tarifát (az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél alkalmazott vámok) illetőleg.

1. Nem tartoznak a 10. és 12. sz. alá az ott felsorolt árúk, a pléhszelenczékbe és effélékbe légmentesen foglalva, vagy máskép mint az ott felsorolt módon elkészitve, vagy szelenczékbe, üvegekbe és palaczkokba becsinálva fordulnak elő.

2. A salami a 18. sz. alatt foglaltatik.

3. A selyembogártojás a 20. sz. alá esik.

4. Az ürmös (bor) a közönséges bor vámját fizeti, még pedig a legnagyobb kedvezményben részesülő harmadik nemzet irányában alkalmazott vámot.

5. Az 1867. ápril 23-án kötött kereskedelmi és behajózási szerződéshez csatolt zárjegyzőkönyvnek a VII. czikkhez szóló 2. pontjában megerősitett külön előnyök továbbra is fentartatnak, de 100 kilogrammonkint 3 frt 20 krajczár egységes összegre szabatnak, és ezentúl közép Olaszország, Lombardia és Velencze boraira is alkalmazandók. Ezen mérsékelt vámnak igénybe vétele mindazáltal származási bizonyitékok előmutatásától tétetik függővé.

6. A 29. sz. alatt felemlitett vizek és olajok nem tartoznak ezen tétel alá, ha czimjegygyel, használati utasitással és más effélével ellátott edényekben fordulnak elő, a mi által illatszerárúknak mutatkoznak.

7. Darabonkint 5 krajczár mérsékelt vám alá esnek a velenczei származásu goromba szalmakalapok szerelés nélkül, ha az osztrák-magyar monarchiába az Ala és Cormons közti határon át hozatnak be, föltéve, hogy származásuk az illetékes hatóságok által kiállitott bizonyitványokkal igazoltatik.

8. A 40. c) sz. alatt nem foglaltatnak a selyemből vagy másféle kelméből való férfikalapok.

9. A velenczei üvegáruk neve alatt ismeretes czikkek, milyenek a gyöngyök, „conterie”, a 47. számtétel alá esnek, még ha a könnyebb szállitás, vagy csomagolás okából fonalakra füzvék is.

IV. A C) tarifát (kiviteli vámok Olaszországból) illetőleg.

Olaszország fentartja magának a jogot arra, hogy kiviteli vámokat alkalmazhasson a következő czikkekre:

1. Csontok, szarvak és hasonló anyagokra;

2. Gyüjteményi tárgyakra.

V. A vámkartelre vonatkozólag.

A 7. czikkhez.

A fennálló szabályok szerint külföldi, meg nem vámolt árúk a két vámterület határkerületeiben csupán a vámhivatali raktárakban, vagy legalább visszaélések ellen elégségesen biztositó ellenőrzés alatt helyezhetők letétbe.

Kölcsönös megállapodás jött létre az iránt, hogy mindaddig, mig ezen szabályok érvényben vannak, a 7. czikkben foglalt határozat végrehajtására elégséges, hogy mindkét fél vámhatóságai a határkerületekben a fennemlitett raktárak kellő ellenőrzésére és a mellett a másik fél vámügyi érdekeinek figyelemben tartására utasittassanak.

Jelen jegyzőkönyv, - mely minden különös jóváhagyás nélkül is a két magas szerződő fél által jóváhagyatottnak és szentesitettnek fog tekintetni azon tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve - két példányban állittatott ki.

[Aláírások]

Pót-czikkek.

I. CZIKK.

Hogy az illető határkerületek forgalma számára a mindennapi kereskedés szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a magas szerződő felek megegyeztek a következőkben:

1. § a) Az osztrák és magyar kormány arra kötelezi magát, hogy az Olaszországból Condino és Tione déltiroli kerületek és a Ledro völgye vasműveibe feldolgozásra hozott nyers vasat évenkint 15,000 métermázsa mennyiségben vámmentesen bocsátja be.

b) az olasz kormány a maga részéről megengedi, hogy az a) alatt kijelölt mennyiségű nyers vasból az emlitett vasmüvekben feldolgozott és a következőkben részletezett vasárúk teljesen vámmentesen visszavitessenek.

Az Olaszországból kivitt minden métermázsa (100 kilogram) nyers vasért az olasz kormány a bevitelnél vámmentesen bebocsát:

vagy 72 kilogramm rudvasat, nyers tengelyt, abroncsvasat, ekevasat és nagy vágóeszközöket, lánczot, kapát, baltát, fürészt és ajtó- vagy ablak-vasazatot;

vagy 60 kilogramm öblösárut (casserollerie);

vagy végre 57 kilogramm szögkovácsárut.

Az emlitett mennyiségekből a teljes 100 kilogrammig hiányzó rész az egyes czikkek gyártásánál előforduló hulladékra esik, mely a vám leszámitásánál tekintetbe jön.

A szögkovács árúkból Olaszországba 208,620 kilogrammnál (366,000 kilogramm nyers vasnak megfelelően) több semmi esetre nem hozható be.

c) A nyers vasnak Olaszországból az osztrák-magyar monarchiába való kivitele, illetőleg behozatala, - és az előbb emlitett czikkeknek az osztrák-magyar monarchiából Olaszországba való visszahozatala, illetőleg isméti kivitele ugyanazon Olaszország és déli Tirol határán fekvő olasz, illetőleg osztrák vámhivatalnál eszközlendő, és pedig a kikészitő eljárás alkalmazásával és az osztrák-magyar vám biztositása mellett.

d) A visszahozatalnak Olaszországba hat havi határidő alatt kell történni. A hitelezett vámok összege az osztrák vámhivatalt megilleti mindazon mennyiségek után, melyek ezen idő alatt ismét ki nem vitetnek. Ezen határidő a vámigazgatóságok egyetértésével a bevivőnek kérelmére kivételes esetekben meghosszabbitható.

A vámigazgatóságok a szerződés hatályba lépte előtt a jelen czikk határozatainak keresztülvitele végett a szükséges részletek iránt meg fognak egyezni.

2. § Mind a beviteli és kiviteli vámtól, mind a vámnyugtáért bélyegilletéktől mentesek lesznek az osztrák-magyar és olasz határon való bevitelnél és kivitelnél az osztrák-magyar monarchiában és Olaszországban a következő czikkek:

a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő vám 2 osztrák értékü krajczárnál vagy a frank öt századánál kevesebb;

b) a marhatakarmányra való fű, széna, szalma, alom, csomagolásra és tatarozásra való moh, közönséges nád és káka, élőnövények (ültetvények és szőlővesszők), gabona kévékben, hüvelyesek szárnyastul, áztatlan kender és len, burgonya;

c) méhkasok élő méhekkel;

d) állatok vére;

e) mindenféle tojás;

f) fris és aludt tej;

g) faszén, kőszén, turfa és turfaszén;

h) épitő- és bányakő, kövező- és malomkő, közönséges köszörülőkövek, sarlók és kaszák élesitésére való fenkövek, mindezen kövek vágatlanul vagy vágva, de nem csiszolva, sem lemezekbe vágva; salak, kavics, homok: égetetlen mész és gipsz; márga, agyag és általában mindenféle tégla, edények és pipák készitésére való közönséges agyag;

i) téglák;

k) korpa, sansa (kisajtolt egészen száraz olajbogyóhéj), olajpogácsa és olajos gyümölcsök és magvak kifőzött vagy kisajtolt másféle hulladékai;

l) kilugzott növényi hamu és kőszénhamu, trágya, ideértve a guanot is, moslék, törköly, sepredék és mindenféle hulladék: kő- és agyagcserepek; arany- és ezüsttajt: iszap;

m) kenyér és liszt 10 kilogramm és kisebb mennyiségben;

gesztenye 10 kilogramm és kisebb mennyiségben;

friss hús 4 kilogramm és kisebb mennyiségben;

sajt 2 kilogramm és kisebb mennyiségben;

friss vaj 2 kilogramm és kisebb mennyiségben.

3. § A beviteli és kiviteli vámtól mentesek lesznek, és a vámutakon kivül is szabadon szállithatók: a munkára való marha, a mezőgazdasági eszközök, azon háziszerek és másféle holmi, melyeket a határszélen lakó földmivelők mezei munkájuk végett vagy lakhelyük változtatása folytán a vámhatáron át behoznak vagy kivisznek.

4. § Azon mezei termények - beleértve a rizst is - melyek a magas szerződő felek alattvalóinak lakásaitól vagy gazdasági épületeitől az osztrák-olasz határ által elválasztott birtokain arattatnak, mind a kiviteli, mind a beviteli vámtól mentesek lesznek, ha ezen épületekbe (a lakásba vagy gazdasági épületekbe) vitetnek, még pedig az aratástól kezdve deczember végéig.

5. § A 2. és 3. pontban foglalt kedvezmények az osztrák-magyar monarchiában az egész határkerületnek, - és Olaszországban a határ mentén lakóknak nyujtatnak, még pedig ezeknek oly övben, mely a vámszolgálat érdekében indokolt helyi kivételekkel - 7 1/2 kilométernél nem lesz kisebb.

A magas szerződő felek meg fognak egyezni azon rendszabályok iránt, melyek mellett bizonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, az osztrák-magyar monarchiában és Olaszországban mind a kivitelnél, mind a bevitelnél vámmentes árúk a határon a vámutakon kivül is esetről esetre átbocsáthatók lesznek.

II. CZIKK.

A magas szerződő felek külön egyezmény kötését tartották fönn maguknak a végből, hogy az osztrák-magyar monarchia és Olaszország vasutainak forgalma csatlakozási pontjaikon a határon könnyittessék, és hogy a kereskedésnek, vegyes vám- és rendőri hivataloknak a nemzetközi állomásokon felállitása által előny biztosittassék.

[Aláírások]

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya atb. és Magyarország apostoli királya, és

Ő Felsége Olaszország királya

azon óhajtástól vezéreltetve, hogy még ragályos állati nyavalyák idejében is az állatok, bőrök, szarvak és hasonló termékekkel való forgalomnak az ezen nyavalyák terjedése elleni óvintézkedések által követelt korlátok közt könnyittések nyujtsanak, e czélból egyezmény kötésére határozták el magukat és meghatalmazottaikká kinevezték:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:

I. CZIKK

Mihelyt a magas szerződő felek egyikének területén ragályos állati nyavalya tör ki, ezen nyavalya kitörléséről és terjedéséről a másik fél kormányának azonnal közvetlen értesités (távirat) fog adatni. Az illetékes hatóságok pedig egyidejüleg meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a ragályos nyavalyától meglepett vagy gyanus állatokkal való forgalom megakadályoztassék.

Ha a marhavész vagy más ragályos állati nyavalya kiütése a határtól 75 kilóméternél kisebb távolságban levő valamely helyen konstatáltatott, az illető kerület hatóságai erről a szomszédos ország illetékes hatóságait azonnal értesitendik.

A marhavész vagy más ragályos állati nyavalya behurczolása és terjedése iránt szoros vizsgálat fog megjelentetni és ezen vizsgálat eredményei haladéktalanul közöltetni fognak azon vidékek hatóságaival, melyek a vész behurczolása által fenyegetvék.

A két magas szerződő fél mindegyike a ragályos állati nyavalyák állapotáról, az ezek behurczolásának meggátlására elrendelt szabályokról, valamint az ily rendszabályoknak módositásáról vagy megszüntetéséről szóló közlést a hivatalos lapban hetenkint ki fogja hirdetni.

II. CZIKK

a) Ha a marhavész a szerződő felek egyikének területén csupán egy kerületnek vagy több egymással határos kerületnek egyes helyein ütött ki, az 1872-ben tartott bécsi konferenczia által a marhavész ellen megállapitott rendszabályok teljes szigorral fognak alkalmaztatni. Ennélfogva megegyezés létesült az iránt, hogy ily esetben a szarvasmarha és egyéb kérődző állatoknak a vészes ország vészmentes kerületeiből való kivétele nem lesz megtiltva, föltéve, hogy az e részben az emlitett bécsi konferenczia által felállitott következő rendszabályok (Vezérelvek: V. fejezet b) betű) megtartatnak:

A szarvasmarha behozatala csupán meghatározott állomásokon, származási bizonyitvány előmutatása és az egyészségügyi határvizsgálatnak fentartása mellett engedtetik meg. A két magas szerződő fél kormányai közölni fogják egymással, hogy az egészségi, valamint származási bizonyitványok ki által és mily alakban fognak kiállittatni; ezen bizonyitványoknak mindenesetre kell tartalmazniok azt, hogy a származási hely, valamint az azt minden irányban husz kilóméternyire környező vidék az emlitett vésztől teljes mentes és érvényességi határidejük is felemlitendők.

Mindazonáltal az egészségügyi közegeknek jogában áll a marhát letartóztatni, a mint annál a vész csiráinak létezésére alapos gyanu merül fel.

b) Azon naptól kezdve, amelyen az egyik magas szerződő fél területén a bécsi konferenczia által ajánlott és nézvszerint a konferenczia által kidolgozott vezérelvek VI. fejezetében (7., 8., 9., 10. és 11. sz.) foglalt óvó és fertőztelenitési intézkedések elrendelvék és tényleg foganatositvák, ezen félnek jogában áll kereskedelme részére a nevezett vezérelvek V. fejezetének d) betűje alatt felsorolt bánásmódot követelni, úgymint:

Az egyik magas szerződő fél területének egy vagy több kerületében kiütött vész daczára a másik fél területére meg van engedve a következő árúknak bevitele: tökéletesen száraz nyers bőrök, csontok, szarvak, szaruszeletek és paták; szarvasmarhának vagy juhoknak sózott vagy száritott belei; faggyú hordókban és bőrökben; szarvasmarha- és kecske-sörte és gyapju, zsákokban; széna szalma, sarjú és más efféle tárgyak.

III. CZIKK

A két magas szerződő fél egyikének területéből a másiknak területére legeltetés végett áthajtott marha az ország határán át ismét visszahajtható. Ezen jogositvány azonban a következő feltételekhez van kötve:

a) a nyájak tulajdonosai az országhatáron is a legeltetésre szánt marhának darabszámát és megkülönböztető jeleit egy ezen czélból készitett jegyzéken hitelesittetni fogják;

b) a marhának visszahajtása azon területre, melyből kiment, csupán azonosságának igazolása után fog megengedtetni;

c) ha mindazonáltal a legeltetés ideje alatt akár a nyájak egyik részében, akár a legeltetési helytől 20 kilóméternél kisebb távolságban levő helyben ezen marhára nézve ragályos nyavalya ütne ki, úgy ezen időtől kezdve a marhának a másik szerződő fél területére való visszahajtása meg van tiltva.

IV. CZIKK

A határtól legfeljebb négy kilóméternyi távolságban fekvő kerületeknek lakosai a határon bármely időben mindkét irányban a szekér vagy eke elé befogatott saját marháikkal átmehetnek, de csupán földmivelési munka vagy iparüzletük folytatása czéljából.

Ily esetekben azonban a következő feltételeknek vannak alávetve:

a) földmivelési munka czéljából a határon átmenő minden fogat azon községnek helyi hatósága által kiállitott bizonyitványával el legyen látva, a mely községben az istálló van. Ezen bizonyitvány magában foglalja a tulajdonos és a hajtó nevét, a marha leirását és ki fogja jelölni kilóméterekben a határkerületnek azon területét, amelyen a fogat dolgozni fog:

b) azonkivül a kihajtáskor ép úgy mint a visszahajtáskor azon határközségnek helyi hatósága által, kiállitott bizonyitvány szükséges, a mely községből a fogat érkezik (és ha a fogat más községnek területén is átlépi, ugy ezen községnek bizonyitványa is), mi által igazoltatik, hogy az illető község a marhavésztől vagy más ragályos állati nyavalyától tökéletesen mentes. Ezen bizonyitvány minden tiz nap után ujból kiállitandó.

V. CZIKK

Jelen egyezmény a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződéssel egyidejüleg fog hatályba lépni és ugyanazon tartama is leend.

A magas szerződő felek fentartják maguknak azt, hogy ezen egyezményben közös egyetértéssel minden oly változtatást tehetnek, mely az egyezmény szellemével és elveivel nem ellenkezik, és melynek hasznos voltát a tapasztalás igazolta.

VI. CZIKK

Jelen egyezmény jóvá fog hagyatni s a jóváhagyási okmányok a kereskedelmi és hajózási szerződésre vonatkozó okmányokkal egyidejüleg fognak Rómában kicseréltetni.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták s azt pecsétjeikkel ellátták.

[Aláírások]

Nyilatkozat

A mai napon kelt kereskedelmi és hajózási szerződés alirásakor az aluirt meghatalmazottak elismerték azt, hogy a vasuti egyezmény és a vasuti szolgálatra vonatkozó vámszabályzat, habár ugyanazon napon köttettek is, mint az 1867. évi április 23-áról kelt kereskedelmi és hajózási szerződés, mégis specziális és elkülönitett egyezkedés jellegével birnak, és ennélfogva a kormányaiktól vett utasitásokhoz képest kinyilatkoztatják, hogy az emlitett egyezmény és vámszabályzati ideiglenesen hatályban marad, mig az e részben a két kormány közt folyamatban levő külön tárgyalások be lesznek fejezve.

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen nyilatkozatot aláirták és azt pecsétjeikkel ellátták.

[Aláírások]

Ő Felsége Olaszország királya meghatalmazottjainak kérdéseire ő császári és királyi Felsége alulirott meghatalmazottjainak van szerencséjük kinyilatkoztatni a következőket:

1. Miután a jelenlegi törvények Ausztriában és Magyarországban a házalást kizárólag a nemzetbelieknek tartják fenn, a császári és királyi kormány nem adhatott helyet az olasz kormány abbeli kivánságának, hogy az olaszországi alattvalóknak a házalás megengedtessék. Megállapodás történt azonban már jelenleg az iránt, hogy ha Ausztriában és Magyarországban a törvényhozás e részben a szerződés tartama alatt megváltoznék, minden oly kedvezmény, mely külföldieknek a házalás engedélyezésére nézve megadatnék és bármely más állam alattvalóira alkalmaztatnék, hasonlókép az olasz alattvalókra is ki fog terjedni.

2. A császári és királyi kormány részéről támasztott azon kivánság, miszerint az 1867. évi április 23-áról kelt kereskedelmi és hajózási szerződés 7. czikkéhez tartozó zárjegyzőkönyvi határozatnak 1. §-a kihagyassék, nem abban lelte indokolását, mintha a két kormány közt a „határforgalom” kifejezésének hordereje iránt nézeteltérés merült volna fel, hanem csupán annak tekintetbe vételétől, hogy a nevezett határozatnak nem volt gyakorlati jelentősége, mivel azon körülmények, melyek valamely külön határforgalmi könnyitést, létesitsenek, más helyen és szemben valamely harmadik hatalommal soha sem ismétlődhetnek ugyanazon módon, ily körülmények épen helyi kereskedelmi viszonyokon alapulván.

3. A zárjegyzőkönyvben a B) tarifára vonatkozólag 5. száma alatt Olaszországnak engedett külön kedvezmények a szardiniai borokra is kiterjednek.

[Aláírások]

Ő császári és királyi Felsége meghatalmazottjainak kérdése folytán szerencséjük van Ő Felsége Olaszország királya alulirott meghatalmazotjainak következőleg nyilatkozni:

Miután az osztrák-magyar kormány magának azon jogot fentartotta, függetlenül az aranyvalutának behozatalától, a vámdijaknak aranyban való fizetését követelni, mely esetben o. é. 8 forint fejében 20 frank aranyban lesz fizetendő, az olasz kormány elfogadja ezen fentartást, azonban oly feltétel alatt, hogy a kérdéses szabály a vámok beszedésekor egyidejüleg bárminemü származásu árukra is alkalmaztassék.

[Aláírások]