Ő császári és apostoli királyi Felségének, és a franczia köztársaság kormányai által az 1878:XX. tc. IV. czikkében megszabott módon kötött és Bécsben 1879. január 20-án aláirt vámegyezmény, miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, a hozzá tartozó nyilatkozattal együtt ezennel az ország törvényei közé igtatik.
Szövege a következő:
Ő felsége, az ausztriai császár, Csehország királya sat. és Magyarország apostoli királyának és a franczia köztársaságnak kormánya tekintve azt, hogy az osztrák-magyar monarchia és Francziaország közt 1866. évi deczember hó 11-én kötött kereskedelmi szerződés hatálya 1878. évi deczember hó 31-ike óta megszünt, és elismervén azt, hogy új kereskedelmi szerződésnek megkötéseig a kölcsön kereskedelmi viszonyoknak ideiglenes szabályozása mindkét állam érdekében sürgős, különben is kölcsönösen áthatva azon óhajtól, hogy ezen viszonyokat kiterjeszszék és fejleszszék, a következő kikötésekben állapodtak meg:
A két magas szerződő fél kölcsönösen biztositja egymásnak a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmódot mindenben, a mi a behozatalt, kivitelt ás átvitelt illeti.
Jelen egyezmény a jóváhagyási okmányok kicserélése után azonnal hatályba lép; a kicserélés minél előbb Bécsben eszközlendő, mihelyt a két szerződő hatalom alkotmányos törvényei által előszabott alakszerűségek teljesitve lesznek.
Ezen egyezmény hatályban marad 1879. évi deczember hó 31-éig.
Minek hiteléül a kellően meghatalmazott alólirottak a jelen egyezményt aláirták s azt pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
Az osztrák-magyar monarchia és Francziaország közt mai napon kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény aláirásakor Francziaország alólirt nagykövete, kormányának meghagyása folytán kinyilatkoztatta azt, hogy a Francziaországban bevitt borokat illetőleg a legnagyobb kedvezményekben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmód az, mely Spanyol és Olaszországnak nyujtatik, és mely a külföldi borokat Francziaországba való bevitelüknél hektoliterenként három frank és ötven centimesnyi vámnak veti alá.
Ő császári és királyi Felségének alulirott külügyministere ezen nyilatkozatot tudomásul vette és a maga részéről kinyilatkoztatta azt, hogy a fentemlitett ideiglenes kereskedelmi egyezmény I. czikkében foglalt következő szók: „behozatal kivitel és átvitel” legáltalánosabb értelmükben veendők és hogy a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmód a két állam alattvalói és az onnan érkező áruk számára minden körülmények között s minden a kereskedelmi forgalomhoz tartozó tárgyakra nézve biztositva van, magától értetvén az, hogy ez által azon általános szabály, mely szerint a szomszédos államoknak a határforgalom könnyitése végett engedett, vagy jövőben engedendő kedvezmények nem foglaltatnak a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmód fogalmában, változást nem szenved.
Minek hiteléül az alulirottak jelen nyilatkozatot aláirták s azt pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
