Az osztrák-magyar monarchia, Németország, az Argentini köztársaság, Belgium, Brazilia, Dánia és a dán gyarmatok, Egyptom, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Éjszak-Amerika egyesült államai, Francziaország és a franczia gyarmatok, Nagybritannia és néhány angol gyarmat, brit India, Canada, Görögország, Olaszország, Japan, Luxemburg, Mexiko, Montenegro, Norvégia, Németalföld s a németalföldi gyarmatok, Peru, Perzsia, Portugalia és a portugál gyarmatok, Ruménia, Oroszország, Szerbia, Salvador, Svédország, Svájcz és Törökország közt, az 1878:XX. törvénycikk III. czikke szerint kötött és Párisban 1878. évi julius hó 1-én aláirt postaszerződés és annak zárjegyzőkönyve, miután az országgyülés által elfogadtatott, és utóbb a szerződő felek által megerősittett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Egyetemes postaegyesület
Az osztrák-magyar monarchia, Németország, az Argentini köztársaság, Belgium, Brazilia, Dánia és a dán gyarmatok, Egyptom, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Éjszak-Amerika egyesült államai, Francziaország és a franczia gyarmatok, Nagybritannia és néhány angol gyarmat, brit India, Canada, Görögország. Olaszország, Japan, Luxemburg, Mexiko, Montenegro, Norvégia, Németalföld s a németalföldi gyarmatok, Peru, Persia, Portugalia és a portugál gyarmatok, Ruménia, Oroszország, Szerbia, Salvador, Svédország, Svájcz és Törökország közt létrejött
A fent elősorolt országok alólirt meghatalmazottjai a Bernben 1874 október 9-én létrejött általános postaegyesület megalakitását tárgyazó szerződés 18. §-a értelmében, Párisban tanácskozásra egybegyülvén, a most emlitett szerződést, közös egyetértéssel s a jóváhagyás fenntartása mellett, a következőleg módositották:
1. § Azon országok, melyek a jelen szerződést megkötötték, valamint azok, melyek ahhoz később csatlakoztak, a levelezéseknek postahivatalaik közt való kölcsönös kicserélésére nézve „egyetemes postaegyesület” nevezet alatt egységes postaterületet képeznek.
2. § A jelen szerződés határozatai az egyesület egyik országából a másikba intézett levelekre, levelező lapokra, mindennemű nyomtatványokra, üzleti papirokra és árumintákra terjednek ki. Alkalmaztatnak továbbá ezen határozatok az egyetemes postaegyesülethez nem tartozó országokba szóló fentemlitett küldeményekre is, ha azok a postaegyesület területén szállittatnak, és legalább két szerződő ország szolgálatát veszik igénybe.
3. § Egymással határos postaigazgatások és azok, melyek levelezéseiket egy harmadik igazgatás közvetitése nélkül, egymás közt közvetlenül cserélik ki- közös egyetértés utján állapitják meg a levélcsomagoknak határaikon át vagy egyik határtól a másikig való szállitásának feltételeit.
Oly tengeri szállitás, melyet két ország közt ezen egyikének posta- vagy más hajói közvetitenek, más egyezség hiányában külön szolgálatnak tekintvén, valamint az oly szállitás is, melyet valamely ország saját postahivatalai közt, más ország tengeri vagy szárazföldi szolgálatának igénybevételével közvetiti, a következő szakasz által szabályoztatik.
4. § A szabad átszállitás az egyesület összes területén biztosittatik.
Ennek folytán az egyesület postaigazgatásai ugy levélcsomagokat, mint egyes leveleket egy vagy több egyesületi igazgatás közvetitésével a forgalom és a postaszolgálat igényeihez képest, egymás közt szabadon cserélhetnek ki.
Az egyesület két postaigazgatása közt csomagolva vagy egyenkint, egy vagy több más igazgatás szolgálatának igénybevételével váltott levelezésekre nézve, azon országok mindegyike javára, melyek területén átszállittattnak, vagy a melyek szolgálata a szállitásra igénybe vétetett, a következő dijak vannak megállapitva:
1. szárazföldi szállitás fejében levelekért és levelező-lapokért 2 franc kilogramm-, a többi tárgyakért 25 centime kilogrammonkint;
2. tengeri szállitás fejében levelekért és levelező-lapokért 15 franc kilogramm-, a többi tárgyakért 1 franc kilogrammonkint.
Megjegyeztetik azonban:
1. hogy ott, hol az átszállitás már jelenleg ingyen vagy olcsóbban teljesittetik, az ebbeli határozatok, az alábbi 3. pontban emlitett eset kivételével, érintetlenül maradnak;
2. hogy ott, hol ez ideig a tengeri szállitás dija a levelekért és levelező-lapokért kilogrammonkint 6 franc 50 centimeben van megállapitva, ezen díj 5 francra szállittatik le;
3. hogy a tengeri szállitás, ha 300 tengeri mérföldet meg nem halad, ingyen teljesittetik, ha a szállitó igazgatás a szárazföldi szállitásért járó dijakban részesült; ellenkező esetben a levelekért és levelező-lapokért kilogrammonkint 2 franc, a többi tárgyakért kilogrammonkint 25 centimes dijban részesül;
4. hogy az esetben, ha a tengeri szállitást két vagy több igazgatás eszközli, az összes szállitás dija levelekért és levelező-lapokért kilogrammonkint 15 francot, a többi tárgyakért kilogrammonkint egy francot meg nem haladhat; ez esetben a dijak az illető igazgatások közt, a szállitás távolságának aránya szerint osztatnak el, ha csak az érdekelt felek ez iránt másként nem állapodnak meg;
5. hogy a jelen §-ban elősorolt dijak érvénye nem terjed ki az egyesülethez nem tartozó igazgatások által közvetitett, sem pedig oly rendkivüli és külön berendezett szállitásra, melyet valamely igazgatás az egyesület területén egy vagy több igazgatás érdekében vagy kivánságára tart fenn. A szállitás eme nemének feltételeit az érdekelt igazgatások egymás közt határozzák meg.
Az átszállitás költségeit a feladó postaigazgatás viseli.
Az általános leszámolás ezen költségekről azon adatok alapján történik, melyek minden két évben, az alábbi 14. §-ban emlitett szabályzat által meghatározott hónapban gyüjtetnek.
A postaigazgatások egymás közt váltott levelezései, az után- vagy visszaküldött, vagy tévesen irányitott küldemények, a térti vevények, postautalványok s ezekre vonatkozó értesitések, s átalán véve a postaszolgálatra vonatkozó okmányok, a szárazföldi és tengeri átszállitási dijak alól fel vannak mentve.
5. § A postai küldemények dijai az egyesület egész területén, ott a hol a kézbesitési szolgálat be van, vagy be lesz rendezve, a házhoz való kézbesitést is beleértve, a következőleg állapittatnak meg.
1. levelekért 25 centime bérmentesités s ennek kétszerese nem bérmentesités esetében minden egyes levél s minden 15 gramm vagy ennek tört részeért;
2. levelező lapokért 10 centime darabonként;
3. mindennemü nyomtatványokért, üzleti papirokért s árumintákért 5 centime minden egyes, külön czímzett tárgy vagy csomag és minden 50 gramm vagy ennek tört részeért, feltéve, hogy az ily tárgy vagy csomag levelet vagy tényleges és személyes levelezésnek vehető irott közleményt nem tartalmaz, és ugy van boritékolva, hogy az könnyü módon megvizsgálható.
Üzleti papirok dija egy-egy csomagért 25 centimenál, áruminták dija 10 centimenál kisebb nem lehet.
A fennebbi §-ban megállapitott általános és minimális dijakon felül még a következő pótdijak szedhetők:
1. Mindazon tárgyakért, melyeknek tengeri szállitási dija kilogrammonként 15 franc, portotételenként 25 centime, egy-egy levelező lap után 5 centime s más tárgyakért, melyeknek tengeri átszállitási dija kilogrammonként egy france, minden 50 gramm suly vagy ennek törtrésze után 5 centime, továbbá oly levelekért, melyeknek tengeri szállitásáért minden kilogramm suly után 5 franc dij fizettetik, kiegyenlitésképen 10 centime porto-tételenkint.
2. Az egyesülethez nem tartozó igazgatások közvetitésével, vagy az egyesület területén berendezett rendkivüli szolgálat igénybevételével, s e szerint külön költséggel egybekötött szállitásért eme költséggel arányos pótdij.
Elégtelen bérmentesités esetében mindennemü levélpostai tárgy, a hiányzó rész-dij kétszeres összegével terheltetik meg a czimzett rovására.
Nem szállittatik:
1. oly tárgy, mely nem levél és mely legalább részben bérmentesitve nincsen, vagy nem felel meg a mérsékelt dij élvezhetésére nézve fennebb megszabott föltételeknek;
2. oly küldemény, mely természeténél fogva a többi küldeményt bepiszkolhatja vagy megrongálhatja.
3. áru-értékkel biró, vagy 250 gramm sulyt meghaladó, vagy 20 centiméternél hosszabb, 10 centiméternél szélesebb s 5 centiméternél vastagabb áru-minta; végre:
4. üzleti papirosokat s bárinemű nyomtatványt tartalmazó csomag, melynek sulya 2 kilogrammot meghalad.
6. § Az 5. §-ban elősorolt tárgyak ajánlva is küldhetők.
Ajánlott küldeményekért fizet a küldő:
1. a küldemény neme szerint meghatározott bérmentesitési díjat;
2. ajánlási dij fejében a küldő számára kiállitott vevény diját is beleértve, maximumként az európai államokban 25, a többi országokban 50 centimet.
Ajánlott küldemény feladója előre lefizetett 25 centime maximális dijért térti vevényt is kaphat.
Ajánlott küldemény elvesztése esetében, a vis major esetét kivéve, 50 franc kártalanitás jár a feladónak, vagy ennek kivánságára a czímzettnek azon igazgatástól, melynek területén vagy hajóján a küldemény elveszett, illetőleg ennek nyoma eltünt.
Európához nem tartozó oly országok postaigazgatásai, mely ország törvényhozása a szavatosság elvét eddig nem fogadta el, átmeneti rendszabályként az innét emlitett határozat foganatositását addig elhalaszthatják, mig a törvényhozás azokat felhatalmazza, hogy ezen kárpótlási kötelezettséget elismerjék. Ezen időpontig azonban a többi egyesületi postaigazgatás sem köteles a kezelés alatt elveszett oly ajánlott küldeményért kárpótlást fizetni, mely az emlitett országokba szól vagy ott föladatik.
Ha meg nem állapitható, kinek kezelése alatt veszett el valamely ajánlott küldemény, a kárpótlást egyenlő részben fizeti azon két postaigazgatás, melyek közt a kétely felmerült.
A kárpótlás a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb egy év mulva a reclamálás napjától számitva, megadatik. A kártalanitási igény elévül, ha a feladó azt, a feladástól számitva, egy év alatt nem érvényesiti.
7. § Az egyesülethez tartozó azon országok, melyeknek pénzegysége nem a fanc, az előző 5. és 6. §-ban meghatározott dijakat, pénzértékükre számitják át.
Ezen átszámitásnál, a törtrészeket azon táblázat szerint kerekithetik ki, mely az ezen szerződés 14-ik §-ában emlitett szabályzatban foglaltatik.
8. § A küldemények bérmentesitése csak a feladó országban a magánlevelezésre érvényes levéljegyekkel eszközölhető.
Ez alól csak a postaszolgálatra vonatkozó és a postaigazgatások közt váltott levelezések vannak kivéve, melyek portómentesen szállittatnak.
9. § Minden postaigazgatás osztatlanul megtartja az általa az előző 5., 6., 7. és 8. § alapján beszedett dijakat.
Ennélfogva e tekintetben az egyesületnek egyes postaigazgatásai közt leszámolásnak nincsen helye.
Levelek és más levélpostai küldemények sem a feladó, sem a rendeltetési országban, sem a feladó, sem a czimezett rovására nem terhelhetők egyéb porto vagy más postadijjal, mint a melyek az előbbemlitett szakaszokban vannak megállapitva.
10. § Az egyesület területén belül, a postaküldemények utánküldetéseért külön dij nem szedetik.
11. § A levélpostával szállitani meg van tiltva:
1. leveleket vagy csomagokat, melyek arany vagy ezüst tárgyakat, pénzdarabokat, drágaköveket vagy egyéb drágaságokat tartalmaznak;
2. vámköteles tárgyat tartalmazó bármi küldeményt.
Ha ily küldemény valamely egyesületi postaigazgatás által valamely másikhoz már átszállittatott, ez utóbbi saját törvényei vagy szabályzatai szerint jár el.
Az egyesülethez tartozó országok kormányai egyébként jogositva vannak, területükön a kézbesitést vagy szállitást megtagadni, a mérsékelt dijért szállitható azon tárgyaktól, melyek a közlésükre és terjesztésükre vonatkozó törvényeknek, szabályoknak és rendeleteknek meg nem felelnek, valamint egyéb levelezéstől is, melyen a törvények vagy szabályzatok által megtiltott megjegyzések feltünő módon vannak alkalmazva.
12. § Az egyesület azon postaigazgatásai, melyek az egyesület területén kivül fekvő országokkal összeköttetésben vannak, megengedik, hogy az egyesület többi postaigazgatása ezen összeköttetéseket az illető országokkal való levelezéseik közvetitésére használja.
Valamely egyesületi országnak az egyesülethez nem tartozó országgal, más egyesületi ország közbenjárásával egyenként váltott levelezése, az egylet határain kivül való szállitásra nézve, alá van vetve azon egyezményeknek, szabályzatoknak, vagy külön határozatoknak, melyek a közvetitő és az idegen ország közt a postai összeköttetésre nézve fennállanak.
Az ily levelezések postadija két különböző tényezőből alakul, t. i.
1. Az egyesületi dijból, a jelen szerződés 5., 6. és 7. § szerint;
2. Az egyesület határain kivül való szállitásért járó dijból.
Ezen dijak elseje:
a) oly levelezésnél, mely az egyesületből idegen országba szól, bérmentesités esetén a feladó postaigazgatást, nem bérmentesités esetén pedig a közvetitő egyesületi utolsó átadó postaigazgatást illeti;
b) oly levelezésnél pedig, mely idegen országból egyesületi országba szól, bérmentesités esetén a közvetitő egyesületi első átvevő postaigazgatást, nem bérmentesités esetén pedig a rendeltetési hely postaigazgatását illeti.
A 2. alatti dij minden esetben a közvetitő postaigazgatást illeti.
Az idegen országokból eredő vagy oda szóló levelezés, az egyesületen belül való szállitás tekintetében olybá vétetik, mint azon egyesületi ország levelezése, mely az összeköttetést az idegen országgal fentartja, ha csak ily levelezésre a részletes bérmentesitési kényszer megszabva nincsen, mely esetben a közvetitő egyesületi országnak a szárazföldi szállitásért igénye van az előző 4. §-ban megszabott átszállitási dijra.
Az egyesület határain kivül való szállitásért járó dijakra vonatkozó főelszámolás statistikai adatok alapján történik, melyek ugyanazon időben gyüjtetnek, mint a megelőző 4. § értelmében az egyesületen belül való átszállitásért járó dijak kiszámitására vonatkozó adatok.
Egyesületi ország által más egyesületi országon át idegen országgal, zárt levél-csomagokban váltott levelezések átszállitási dijai a következők:
Az egyesület területén a jelen szerződés 4. §-ában meghatározott dijak;
az egyesület határain kivül az érdekelt postaigazgatások közt erre nézve létrejött vagy létrejövendő külön megállapodások szerint megállapitottak.
13. § Értéknyilvánitással ellátott levelek és postautalványok közvetitése külön egyezmények tárgyát képezi, az egyesület különböző országai vagy ország-csoportjai közt.
14. § Az egyesületet képező különböző országok postaigazgatásai közös egyetértéssel foganatositási szabályzatban állapitják meg a szükséges általános és különös rendszabályokat.
Az egyes postaigazgatások egyébiránt egymásközt külön állapodhatnak meg oly kérdésekre nézve, melyek nem érintik az egyesület összességét, feltéve, hogy ezen megállapodások nincsenek ellentétben a jelen szerződéssel.
Az érdekelt postaigazgatások ezenkivül kölcsönös egyetértéssel megegyezhetnek dij-leszállitások elfogadása iránt oly levelezésre, mely nem szól 30 kilométernél távolabbra; - továbbá levelek express-kézbesitésének feltételei, valamint fizetett válaszszal ellátott levelező-lapok közvetitése iránt.
Ez utóbbi esetben a válasz-lapok az eredeti feladó országba való visszaküldésüknél mentesek azon átszállitási dijaktól, melyek a jelen szerződés 4. §-ának utolsó bekezdésben vannak megállapitva.
15. § A jelen szerződés az egyes országok postai törvényhozási jogát nem érinti mind arra nézve, a miről az ezen szerződésben foglalt határozatok nem intézkedhetnek; továbbá nem korlátozza a szerződő felek jogát, hogy postaszerződéseket fentartsanak és kössenek, valamint hogy a postaforgalom javitása érdekében szükebb körü egyesületeket fentartsanak vagy ujakat alakitsanak.
16. § „Az egyetemes postaegyesület nemzetközi irodája” elnevezés alatt fentartatik azon intézmény, mely mint központi hivatal, a svájczi postaigazgatás felügyelete alatt működik és melynek költségeit az egyesület valamennyi postaigazgatása viseli.
Ezen irodának feladata, a nemzetközi postaszolgálatot érdeklő mindennemü közleményt gyűjteni, összeállitatni, közzétenni és szétosztani; vitás kérdésekről az érdekelt felek kivánságára véleményt adni, a jelen szerződés megváltoztatásra vonatkozó javaslatok tárgyalását előkésziteni, elfogadott változtatásokat közölni, és egyáltalán mindazon tanulmányokkal és munkákkal foglalkozni, melyek a postaegyesület érdekében reá bizatnak.
17. § A jelen szerződés magyarázása körül, az egyesület két vagy több tagja közt felmerülő nézeteltérés esetén, a vitás kérdést választott biróság dönti el. - E czélra mindegyik érdekelt postaigazgatás egy, az ügyben közvetlenül nem érdekelt egyesületi tagot választ.
A választott biróság általános szavazattöbbséggel határoz.
A szavazatok megoszlása esetén a választott birák a vita eldöntésére más, a vitás ügyben szintén nem érdekelt postaigazgatást választanak.
18. § Azon országok, melyek a jelen szerződés megkötésében részt nem vettek, kivánságukra utóbb csatlakozhatnak az egyesülethez.
Ezen csatlakozást diplomatiai uton, a svájczi szövetség kormányának kell bejelenteni, mely azt valamennyi egyesületi országgal közli.
A csatlakozás jogi következménye a jelen szerződésben foglat határozatok elfogadása és a benne megállapitott előnyökben való részesülés.
A svájczi szövetség, kormányát illeti meg, hogy az érdekelt országgal egyetértve, megállapitsa azon részösszeget, melylyel ez utóbbi ország postaigazgatása a nemzetközi iroda költségeihez járul, és esetleg, hogy az ezen igazgatás által szedendő dijak egyenértékét a megelőző 7. § értelmében megállapitsa.
19. § A szerződő országok meghatalmazottjai congressusra gyülnek össze vagy egyszerü igazgatási értekezletet tartanak, a megoldandó kérdések foganatositásához képest, valahányszor a kormányok vagy a postaigazgatások két harmada azt inditványozza, vagy ily inditványt elfogad. - Ezen felül azonban a congressusnak legalább minden öt évben kell egybegyülni.
Minden ország képviseltetheti magát akár egy vagy több küldött, akár valamely más ország küldöttjei által. - Egy ország küldötte vagy küldöttei azonban csak két ország képviseletével lehetnek megbizva, beleértve azon országot, mely őket küldötte.
A tanácskozásoknál minden országnak csak egy szavazata van.
Minden congressus meghatározza a helyet, hol a jövő congressus egybe fog gyülni.
Az értekezletek összejövetelének helyét, a nemzetközi iroda javaslatára, az igazgatások határozzák meg.
20. § Az összejövetelek közti időben minden egyesületi ország postaigazgatása a nemzetközi iroda közvetitésével javaslatokat tehet a többi résztvevő postaigazgatásnak a jelen szerződés módositására. De hogy ezen javaslatok határozatokká váljanak, szükséges:
1. a szavazatok összessége, ha a fennebbi 2., 3., 4., 5., 6. és 9. §-ok határozatainak módositásáról van szó;
2. a szavazatok kétharmada, ha a jelen szerződésnek más, mint a 2., 3., 4., 5., 6. és 9-ik szakaszaikban foglalt határozatok módositásáról van szó;
3. egyszerü szótöbbség, ha a szerződés határozatainak magyarázásáról van szó, kivéve a 17-ik szakaszban emlitett vitás esetet.
Az elfogadott határozatok a két első esetben s svájczi szövetség kormánya által kiállitott és valamennyi szerződő ország kormányaihoz intézett diplomatiai nyilatkozat, a harmadik esetben pedig a nemzetközi iroda által valamennyi egyesületi postaigazgatáshoz intézett egyszerü közlés által válnak érvényessé.
21. § A fennebbi 16., 19. és 20. szakasz alkalmazását illetőleg, külön országnak, esetleg külön postaigazgatásnak tekintetik:
1. a brit-indiai császárság;
2. a canadai birtokok;
3. az összes dán gyarmatok;
4. Az összes spanyol gyarmatok;
5. az összes franczia gyarmatok;
6. az összes németalföldi gyarmatok;
7. az összes portugál gyarmatok.
22. § A jelen szerződés 1879. évi április 1-én lép hatályba és bizonytalan időig marad érvényes, de minden szerződő félnek joga van az egyesületből kilépni, ha kormánya ez iránti szándékát a svájczi szövetség kormányával egy évvel előbb közli.
23. § A jelen szerződés hatályba lépésének napjával a szerződő országok vagy postaigazgatások közt korábban kötött szerződések, egyezmények, megállapitások vagy egyéb egyezségek mindazon határozata érvénytelenné válik, a mely a jelen szerződés intézkedéseivel nem egyeztethető össze, fennebbi 15 szakaszban fentartott jogok épenhagyásával.
A jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt meg fog erősittetni. A megerősitési okmányok Párisban fognak kicseréltetni.
Ennek hitelére a fennelősorolt országok meghatalmazottjai a jelen szerződést Párisban ezernyolczszáz hetvennyolczadik évi junius hó elsején aláirták:
[Aláirások]
Alólirottak, mint azon országok kormányainak meghatalmazottjai, kik mai napon a párisi szerződést aláirták, a következőkben állapodtak meg:
I. Perzsia az egyesület tagja lévén, habár nem is volt képviselve, aláirhatja mégis utólag a szerződést, ha csatlakozást a svájczi kormányhoz intézett diplomatai ügyirattal 1879. év április hó 1-je megerősiti.
II. Az egyesülethez nem tartozó országok, melyek csatlakozásukat elhalasztották, vagy melyek ez iránt még nem nyilatkoztak, beléphetnek az egyesületbe, ha a szerződés 18. szakaszában emlitett feltételeket teljesitik.
III. Az esetben, ha a szerződő felek valamelyike a szerződést meg nem esrősitené is, a szerződés nem kevesbé kötelező a többi felekre nézve.
IV. A különböző angol gyarmatok, melyek Canadán és Brit-Indián kivül a szerződésben még részt vesznek, a következők:
Ceylon, Srraits-Asettlements, Labuan, Hon-Kong, Mauritius és tartozékai, Bermudas, Angol-Guyana, Jamaika és Trinidad.
Ennek hitelére az aolirt meghatalmazottak kiállitották és egy példányban aláirták ezen zárjegyzőkönyvet, melyek ugyanazon ereje és érvénye lesz, mintha azon határozatok, melyeket tartalmaz, magában a szerződésben foglaltatnának. Az aláirt példány a franczia kormány levéltárában fog eltétetni, egy-egy másolata pedig mindegyik félnek megküldeni,
(Aláirások mint fentebb.)
