1879. évi XVIII. törvénycikk

a magyar nyelv tanitásáról a népoktatási tanintézetekben * 

Szükséges lévén, hogy a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének elsajátitására, minden állampolgárnak kellő mód nyujtassék, e végből a következő intézkedések állapittatnak meg:

1. § Minden, akár felekezeti, akár másnemű oly tanitó-képző intézetben, a melyben a tanitás nyelve nem a magyar, a magyar nyelv, mint már az 1868: XXXVIII. tc. rendelete szerint is ez intézetekben köteles tantárgy, oly óraszámmal tanitandó, hogy azt az egész tanfolyam alatt minden tanitójelölt beszédben és irásban elsajátithassa.

2. § A jelen törvény hatályba léptét követő 3 évi tanitó-képző intézeti tanfolyam eltelte után, vagyis 1882. évi junius 30-tól kezdve tanitói oklevelet senki sem nyerhet, és a képezdei tanfolyamot akár magán úton, akár tanintézetben 1882-re vagy azután végzett egyének közül tanitói vagy segédtanitóul senki sem alkalmazható, a ki a magyar nyelvet beszédben és irásban annyira el nem sajátitotta, hogy azt a népiskolában tanithassa.

3. § A már hivatalban levő, vagy tanitó pályára lépő azon egyének, kik a képezdei tanfolyamot az 1872-től 1881-ik év végeéig terjedő időközben végezték el - illetőleg végezendik el - avagy ezen idő alatt léptek, vagy lépnek a tanitói hivatalba, - kötelesek a magyar nyelvet - ha azt nem birják - a jelen törvény hatályba léptétől számitott 4 év alatt annyira elsajátitani, hogy azt a népfőiskolában tanitani képesek legyenek.

E képesség egy, a ministerium által rendeleti után szabályozandó vizsgatétellel igazolandó.

Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkuak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb nyilvános népiskolákban, az 1883-ik évtől fogva ugy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanitóul csak oly egyének alkalmazandók, kik a magyar nyelvet tanitani képesek; azonban az 1883-ik évig is a tanitói állomások betöltésénél a magyar nyelvet tudóknak elsőbbség adandó; valamint a községi elemi népiskolákra nézve az 1868. XXXVIII. törvénycikk 58. §-ában és az 1876. XXVIII. tc. 13. §-ának 2. és 3. kikezdésében foglalt rendelkezések szigoruan végrehajtandók.

4. § A magyar nyelv az összes bárminemű nyilvános népiskolákban a köteles tantárgyak közé ezennel felvétetik.

Azonban mindaddig, mig a magyar nyelv tanitására alkalmas kellő számu tanitó fog rendelkezésre állani, ezen törvény fennebbi rendelete csak fokozatosan, következőleg léptethető életbe:

minden oly elemi népiskolában, melyek tannyelve nem a magyar, de oly tanitó van alkalmazva, ki annak tanitására képes, a magyar nyelv, mint köteles tantárgy, már a jelen törvény hatályba léptét követő tanévben; azon elemi népiskolákban pedig, a melynél ily tanitó alkalmazva nincs, mihelyt a 2-ik és 3-ik §-ok értelmében, a magyar nyelv tanitásra képes tanitó alkalmazva leend, azonnal tanitandó.

A magyar nyelv ezen köteles tanitását az összes községi népiskolákban a vallás- és közoktatási minister külön rendeletben szabályozza. - E szabályrendeletet, az óraszámra nézve, a népiskolai tantervek megállapitásánál, az összes felekezeti és egyéb iskolai hatóságok is kötelesek szem előtt tartani.

5. § A jelen törvény intézkedései kitejesztetnek az 1868:XXXVIII. tc. 16-22. §-ai értelmében fennálló és felállitandó nem magyar tannyelvű tanintézetekre is.

6. § Az előbbi szakaszokban foglalt határozatok és átmeneti intézkedések foganatosítását, a vallás- és közoktatási minister, a tanfelügyelők, s a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVIII. törvénycikkben (3. §) megnevezett egyéb közegei által ellenőrzi.

E czélból:

1. Azon tanitó-képző intézeteknél, melyekben a tannyelv nem a magyar, a tanfelügyelőnek a tanitás alkalmával időközönkint tett látogatásain felül, úgy az évi, mint a képesitő vizsgálatok a tanfelügyelőnek, vagy a közoktatásügyi minister által kinevezett helyettesének jelenlétében és részvételével tartatnak meg és a képesitő oklevelek 1882. évi junius 30-ától fogva, általa is aláirva csak azon az esetben adhatók ki, ha a vizsgálattevő a magyar nyelvet a jelen törvény 2. §-a értelmében kellően birja.

A tanfelügyelőnek ellenzése ellen azonban a jelölt, a vizsgálat napjától számitott legfeljebb 30 nap alatt, a vallás- és közoktatási ministerhez felfolyamodhatik, a ki ez esetben egy általa kinevezendő három tagu bizottság által ujra megvizsgáltatja őt s ha ez a folyamodót a magyar nyelvben a 2-ik §-ban megszabott mértékben képesnek találja, az oklevél neki azonnal kiadandó.

A bizottság határozata az oklevélre rávezetendő.

2. A közoktatásügyi minister felügyel arra, hogy az 1876:XXVIII. tc. 5. § 3. pontja értelmében bemutatott tantervekbe a magyar nyelv a jelen törvényeknek megfelelőleg, kellő kiterjedésben legyen fölvéve és ugyanezen törvény 5. §-a 3. b) pontja szerint a tanitásra felügyeltet.

3. A jelen törvény rendeleteinek meg nem tartása esetében az 1868:XXXVIII. tc. 15. §-a, illetőleg az 1876:XXVIII. tc. 7. §-a alkalmazandó. És végül:

4. Az 1868:XXXVIII. tc. 22. §-a intézkedései azon esetben is alkalmazandók, ha a jelen törvény előző szakaszában megemlitett intézetek, ezen törvény rendeleteinek eleget nem tettek.

7. § Mindenütt, hol e törvényben tanitó-képezdék, tanitók, tanitójelöltek, segéd- vagy helyettes tanitókról van szó, a tanitónő-képezdék, tanitónők, tanitónő-jelöltek, segéd- vagy helyettes tanitónők is értendők.

8. § A jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatási minister bizatik meg.