1. § Szeged sz. kir. város újból építése s rendezése czéljából, az illetékes hatóság által megállapitandó szabályozási terv keresztülvitelére, nemkülönben középületek emelésére szükséges területek megszerzésére, kisajátitásnak van helye.
Hogy mely hatóság illetékes a szabályozási terv megállapitására, azt külön törvény határozza meg.
2. § A jóváhagyott szabályozási tervben megállapitott szabályozási vonalaknak kitűzését, valamint az ezen terv szerint valamely közúthoz, utczához vagy nyilvános térhez csatolandó területeknek, a hatóság által való birtokba vételét senki nem akadályozhatja.
3. § Azon háztelkeken, a melyeken épület nem áll, és a melyeken a szabályozási terv más változtatást nem czéloz, mint azt, hogy ezen teleknek egy része a nyilvános úthoz utczához vagy térhez csatoltassék, azon körülmény, hogy a kisajátitási eljárás még meg nem indittatott, vagy be nem fejeztetett, az épitési engedély megadását és az épitést nem akadályozza.
4. § A jelen törvény értelmében eszközlendő kisajátitás által, a kisajátitott ingatlannak tulajdonjoga szereztetik meg.
5. § Ha a szabályozási terv szerint az ingatlannak a tulajdonosnál megmaradó része, akár kiterjedésénél, akár alakjánál fogva az épitkezési szabályok által megállapitott önálló telek méreteinek meg nem felel, ezen rész a tulajdonos kivánságára szintén kisajátitandó.
A tulaljdonosnak ezen joga megszünik, ha a kisajátitó a beltelket a szomszéd telkekből olykép ajánlkozik kiegésziteni, hogy az, egy részének kisajátitása után is, előbbi czéljának megfelelhet.
6. § Épület, vizmű, vagy a kisajátitandó földterületen fekvő egyéb tartozék nem részben, hanem mindig egészben tárgya a kisajátitásnak.
7. § A kisajátitási terv, mely tervrajzból vagy térképből és az összeirásból áll: városrészeként, utczánként vagy kisebb részletenként készitendő el.
8. § A kisajátitási terven az egyes birtokrészletek helyszinelési vagy helyrajzi számai világosan kitüntetendők.
A birtokrészleteken fekvő épületek betükkel, a szolgalmak pedig keresztalakú jegyekkel jelölendők meg.
9. § A kisajátitási összeirásnak a tervrajzzal összhangzásban kell lennie. Rovatai a következők:
1. sorszám:
2. a telekkönyvi tulajdonos neve;
3. helyszinelési vagy helyrajzi és földadókönyvi száma azon birtokrészletnek, a melyből a kisajátitás történik;
4. a városrész, utcza, esetleg dülő, a melyben az ingatlan fekszik;
5. az egész birtokrészletnek térfogata;
6. a kisajátitandó részletnek térfogata;
7. a kisajátitandó egyéb tárgyak leirása;
8. a kisajátitandó földterületnek és tartozékainak kisajátitási ára, tételenként és összesen;
9. észrevételek.
Az összeirás végén a kisajátitandó ingatlanra telekkönyvileg bekebelezett szolgalmak és tulajdonra vonatkozó egyéb jogok, jegyzékbe iktatandók.
10. § A kisajátitási összeirás egybeállitásánál a telekkönyvi hatóság közreműködni köteles. A kisajátitó az egybeállitás megkezdése előtt a szabályozási terv által érintett birtokrészletek helyszinelési számait kimutató beadványt a telekkönyvi hatósághoz tartozik benyujtani, mely ennek alapján az egyes telekjegyzőkönyvekben a feljegyzést a telek, rend. 161. §-a szerint eszközölteti.
11. § A kisajátitási terv megállapitására, valamint a kisajátitási ár egyesség utján való megállapitására, az illetékes hatóság eljáró bizottságot küld ki, melynek feladata határozni mindazon igények és észrevételek felett, a melyeket a felek netalán támasztani, illetőleg tenni fognak.
Ezen czélból az eljáró bizottság tárgyalási határnapot tűz ki, melyet megelőzőleg legalább nyolcz nappal a városi hatóságot értesiti, egyszersmind a kisajátitási tervrajzot és összeirást a városházán közszemlére kitéteti, erről az érdekelteket falragaszok utján és más alkalmas módon értesitteti és figyelmeztetti, hogy a kisajátitási terv ellen netaláni észrevételeket irásban, vagy az e czélra nyitott jegyzőkönyvben, vagy a tárgyalási határnapon a bizottság előtt szóval adják elő, ellenkező esetben az fog vélelmeztetni, hogy a nem nyilatkozó érdekelt a kisajátitási tervet a maga részéről elfogadta; továbbá figyelmezteti, hogy a kisajátitás megállapitása fölött a bizottság, habár senki sem jelennék is meg, a távollevők részére kinevezendő gondnok meghallgatása után, érdemileg fog határozni.
12. § A kitüzött határnapon az eljáró bizottság mindenekelőtt az érdekelt felekkel való egyezséget kisérli meg, mely ha létre jő, jegyzőkönyvbe veendő.
Az egyezségnek nem sikerülése esetében, előbb a városi hatóságnak, azután sorszám szerint az érdekelteknek észrevételei vétetnek tárgyalás alá. Ezen tárgyalás alapján és minden esetben a helyszinén nyomban teljesitendő és jegyzőkönyvbe veendő szemle után, az eljáró bizottság határozatot hoz, melyben megállapitja, hogy a kisajátitási tervezet mely részben hagyatik helyben, s viszont, mely részben s minő változást szenved.
13. § Ezen határozat szóval rögtön kihirdettetik, és irásban foglalva az iratokhoz csatoltatik.
Ha a határozat értelmében a telek más változtatást nem szenved, mint azt, hogy egy része valamely úthoz, utczához vagy nyilvános térhez csatoltatik, és a teleknek a tulajdonosnál megmaradandó része azon méretekkel bir, melyek egy önálló teleknek az épitési szabályok által megállapitott méreteinek megfelelnek, a határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen.
Egyéb esetekben a meg nem elégedő félnek jogában áll, a határozat ellen felfolyamodását az eljáró bizottság elnökénél a kihirdetéskor szóval bejelenteni, vagy 24 óra alatt irásban beadni.
A bizottság elnöke a felfolyamodást, az összes tárgyalási iratokkal, a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumhoz terjeszti fel.
Ezen felfolyamodások felett a belügyi, közmunka- és közlekedésügyi és igazságügyi ministerek kiküldötteiből alakitott állandó bizottság legfeljebb 8 nap alatt véglegesen határoz.
14. § Ha a kisajátitási tervezetben, akár a felek megállapodása, akár a bizottság intézkedése s felfolyamodás esetében, a ministeri bizottság határozata folytán változások teendők: az eljáró bizottság ezek eszközlése iránt, minden késedelem nélkül intézkedik.
Az ekkép elkészült tervezetet ezen szavakkal „egyesség” vagy „végérvényes határozat folytán megállapittatott” hitelesiti, s a kir. törvényszékhez azonnal beküldi.
15. § A megállapitott kisajátitási terv alapján, az abban felvett területeken az épités a törvényszék kártalanitási eljárása előtt is azonnal megkezdhető.
Ha azonban az épitkezés egy fenálló épitmény elbontását tenné szükségessé, ennek megkezdése előtt, az épitmény és egyéb tartozékok megbecslése eszközlendő.
E végből a kisajátitó kérelmére a kir. törvényszék három szakértőt nevez ki, kik az e czélra kiküldött birósági tag által meghirdetvén, ennek vezetése alatt a becslést foganatositják s a becsleveleket, mely indokolt becsüjüket tartalmazza, a kiküldött birósági tagnak átadják, ki ezt az eljárásáról felvett jegyzőkönyvvel együtt, a kisajátitási iratokhoz leendő csatolás végett, kir. törvényszéknek bemutatja.
Ezen becslési eljárás a kérelem beadásától számitandó nyolcz nap alatt befejezendő.
16. § A jelen törvény alapján eszközölt kisajátitásoknál az 1868. LV. törvénycikknek a kártalanitást tárgyazó határnapokról szóló V. fejezete és a kártalanitási eljárást szabályozó VI. fejezete a 61. §-ig bezárólag, a következő módositásokkal alkalmazandó:
1. az 54. § akképen egészittetik ki, hogy a szakértő becsüsök véleményüket indokolni tartoznak;
2. az 56. § 2-ik bekezdése akképen módosittattik, hogy a kártalanitási összeget a szakértő becsüsök véleménye figyelembe vételével, az indokok mérlegelése mellett, a kir. törvényszék állapitja meg;
3. az 58. és 59. § határozatai oda módosittatnak, hogy
a) a kir. törvényszék érdemleges határozata ellen nem csak az eljárási formák megsértése miatt emelhető panasz, - hanem ugyanazon beadványban a kártalanitás módjára és mennyiségére nézve is felebbezésnek van helye;
b) ezen panasz mindkét tárgya felett másodbiróságilag a kir. tábla itél;
c) a kir. tábla határozata ellen fellebbezésnek csak a kártalanitás kérdésében van helye a legfőbb itélőszékhez - és pedig csak akkor, ha a kir. tábla a kir. törvényszék által megállapitott kártalanitás mennyiségét felemelte vagy leszállitotta. Előbbi esetben a kisajátitó, utóbbi esetben a kártalanitási összegre jogositott fél, a kézbesitéstől számitott három nap alatt élhet további felebbezéssel.
17. § A kártatalanitási eljárás befejezése után az összes iratok a törvényszék telekkönyi osztályához, a változás telekkönyvi keresztülvitele végett, átteendők.
18. § A tekekkönyvben feljegyzett tulajdoni vagy másnemű igények a törvény rendes útjára tartoznak, s a kisajátitás után csak a kártalanitási összegre intézhetők.
Ily keresetek létezése testében, vagy ha az ingatlan vagyon jelzálogos követeléssel van terhelve, a kártalanitási összeg a törvényszéknél teendő le.
19. § Ha a kisajátitandó vagy kisajátitott tárgyak tulajdonosainak személyeiben időközben változás történnék, a jogelődök nyilatkozatai a jogutódokra nézve is kötelezők.
20. § A kisajátitott ingatlan után járó közterheket, a kártalanitás iránt hozott birói itélet vagy a létrejött egyezség jogérvényre emelkedése napjától kezdve, a kisajátitó viseli s azokat a mennyiben az előbbi birtokos által már előlegeztettek volna, ennek megtériteni köteles.
21. § Ha a kisajátitott ingatlan a kártalanitási összeg kifizetése előtt vétetett a kisajátitásra jogositott által birtokba, a kártalanitási összegen felül ennek a birtokbavétel napjától számitandó 6% kamatai is megtéritendők.
22. § A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátitási eljárásra vonatkozó minden beadvány, jegyzőkönyv, becslevél, nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyeg- és illetékmentes.
A kisajátitandó, valamint a kisajátitottakért cserébe adott ingatlanok után vagyon-átruházási illeték nem jár, s telekkönyvi átiratásuk bélyeg- s illetékmentesen eszközlendő.
A fizetendő kártalanitási összegekről szóló nyugtákra azonban a bélyegmentesség ki nem terjed.
23. § A kisajátitási eljárás folyamában felmerült költségeket - melyekben azonban az érdeklettek magán és képviseleti költségei nem értendők - a kisajátitó köteles viselni s esetleg előlegezni.
E költségeket, mennyiben a kisajátitási terv megállapitása körüli járásra vonatkoznak, a közmunka- s közlekedési minister, a mennyiben pedig a kártalanitási eljárás körül merültek fel, az illetékes biróság fogja megállapitani.
24. § A ministerium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény intézkedéseit, rendeleti úton, a szükséges változtatásokkal, - Dorozsma, Algyő és Tápé községekre is kiterjeszthesse és az e czélra megkivántató közigazgatási teendők ellátására a szükséges közegeket kijelölhesse.
25. § A jelen törvény kihirdetése napján életbe lép és három évig érvényben marad.
Végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
