1. § Mindennemü folyók és vizek mellett fekvő vizmentes magaslatok által határolt és ekkép magában egy egészet képező ártér vagy valamely sziget árvédelmére szükséges munkálatok, azon esetben is, ha ezen ártér vagy sziget csak egy birtokos tulajdonát képezi, csak akkor létesithetők, ha azok tervezete az 1871. évi XXXIX. tc. 12. §-ában meghatározott eljárás utján végleges megerősitést nyert.
2. § Az 1871. évi XXXIX. tc. 8. §-a a következőkkel egészittetik ki.
Minden ármentesitő társulat tartozik ugy rendes, mint rendkivüli közgyüléseinek jegyzőkönyvét, nemkülönben minden választmányi ülésének jegyzőkönyvét, a gyülés napjától számitandó 14 napi záros határidő alatt - egy példányban az illetékes törvényhatóságnak és egy második példányban, az illetékes folyammérnöki, esetleg államépitészeti hivatalnak, a közmunka- és közlekedési ministerhez leendő felterjesztés végett bemutatni.
Ezen határidőnek kellőleg nem igazolt elmulasztása esetére, a közmunka- és közlekedési minister az illető társulatra 100 frttól 500 frtig terjedő pénzbirságot róhat, mely pénzbirság az állampénztárba fizetendő be.
A felterjesztett jegyzőkönyvekre, a mennyiben az 1871:XXXIX. tc. máskép nem intézkedik, a felterjesztés beérkezése napjától számitott három hó alatt teheti meg a kormány észrevételeit.
3. § Az 1871:XXXIX. tc. 9. §-a következőleg bővittetik:
A közgyülés kiküldöttei által megvizsgált évi számadások másolatban és az okmányok mellékelése nélkül, a közmunka- és közlekedési ministerhez felterjesztendők.
A közmunka- és közlekedési ministernek joga van az eredeti számadásoknak és azok összes mellékleteinek felterjesztését elrendelni, a számadásokat felülvizsgáltatni és azokra vonatkozó észrevételeit érvényesiteni. Azon esetre, ha a közlekedési minister a számadások másolatainak beérkezésétől számitott 6 hónap alatt az eredeti számadásokat felküldetni nem kivánja, a számadások helybenhagyottaknak tekintendők.
4. § Az 1871. évi XXXIX. tc. 10. §-a a következő kiegészitéssel toldatik meg.
Ha valamely ármentesitő vagy vizszabályozó társulat ügyeinek rendezésére kormánybiztos küldetik ki, ezen kormánybiztos müködésének tartamára a törvényhatóság felügyeleti és ellenőrzési joga felfüggesztetik.
5. § Az 1871. évi XXXIX. tc. 19. §-a hatályon kivül tétetik és helyébe a következők rendeltetnek:
A kivetett társulati költség-járulékok, valamint a társulat által felvett kölcsön kamatjának és törlesztési járulékának, az egyes ártéri birtokokra eső részletei, az illető ártér-birtokon fekvő oly tehert képeznek, mely az 1876:XV. tc. 67. §-a értelmében az elsőbbséggel biró egyenes adók, illetéki hátralékok, az egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások és községi pótlékok kivételével, minden telekkönyvileg bekebelezett és be nem kebelezett követelés előtt áll s a birtokkal járván, minden uj birtokosra és e szerint még a birói árverésen vásárlóra is átmegy.
Ingatlanok birói eladásánál és csőd esetében a társulati költségjárulékok, kölcsön kamatok és törlesztési járulékok lejárt hátralékainak elsőségére nézve az 1876. évi XV. tc. 67. és 70. §-ai intézkedései alkalmazandók.
6. § Az 1871:XXXIX. tc. 20. §-a hatályon kivül tétetik és helyette a következők rendeltetnek:
a) a társulati költség-járulékokat az i) pontban emlitett eset kivételével a társulati tagok a társulat pénztárába fizetik be, a társulati járulékok egyénenkénti kimutatásának egy példánya a kir. adóhivatalnál, melyhez az illető község tartozik, nyilvántartás és betekinthetés végett évenkint kiigazitva leteendő:
b) ezen járulékok az 1876:XV. tc. 40. §-ának az egyenes adókra vonatkozó rendeléséhez képest, négy egyenlő részben és pedig minden évnegyed első napján, tehát január, április, julius és október elsején esedékesek;
c) a ki költség-járulékát az évnegyed második havának közepéig be nem fizeti, évi 6% késedelmi kamatot fizet, az egész évnegyedre azon összeg után, melylyel hátralékban maradt;
d) a késedelmi kamatnak öt része a társulat, egy része az állam javára esik;
e) ha a c) pontban megjelölt fizetési határidő lejár, a társulati pénztár tartozik a járulék-hátralékokról, és pedig;
azon ártér-birtokosokra nézve, kik adójukat a kir. adóhivatalnál fizetik, szolgabirói járásonkint.
azon ártéri-birtokosokra nézve, kik adójukat a községnél (városnál) fizetik, községenkint (városonkint) elkülönitett kimutatásokat késziteni és azokat az évnegyed második havának utolsó napjáig az illetékes kir. adófelügyelőnek megküldeni;
f) a kir. adófelügyelő a kimutatott járulék-hátralékok nyilvántartására, biztositására, beszedésére és behajtására nézve az 1876:XV. tc. értelmében jár el, melynek kedvezményei ezen járulékokra is kiterjesztetnek. Ugyan ő gondoskodik arról, hogy a kir. adóhivatalok, az ezen hátralékok teljes vagy részleges törlesztéseül befolyt összegeket a g) pontban meghatározott arányban, valamint a befizetett késedelmi kamatoknak öt részét a társulati pénztárba minden hó végén pontosan és kifogás nélkül átszolgáltassák;
g) oly esetben, midőn az ártér-birtokos az egyenes adók községi pótlék és társulati járulék czimén fenlévő hátralékaira oly összeget fizet le, mely összes tartozását nem fedezi, a befizetett összeg ezen három rendbeli hátralékokra oly módon osztandó fel, hogy az első sorban a mult évekből származó egyenes adó és községi pótadó-hátralékok - másod sorban a mult évekből származó társulati költségjárulék-hátralékok - harmad sorban a folyó évben kivetett és esedékessé vált egyenes adó és községi pótadó-tartozások, végre negyed sorban a társulati folyó évi költségjárulékok fedezésére forditandó;
h) a hátraléki kimutatások elküldése napjáig a társulati pénztár elfogadhat ugyan a kimutatásban foglalt hátralékokra is fizetéseket, de köteles a befizetett összegből mindenekelőtt az egész évnegyedre járó késedelmi kamatot [c) pont] levonni, a fizetés megtörténtét a hátraléki kimutatásban feljegyezni, és a beszedett késedelmi kamatok hatodrészét [d) pont] az illető kir. adóhivatalnak megküldeni.
i) kölcsönnel terhelt társulatoknak a pénzügyminister megengedheti, hogy a társulati költség járulékok az egyenes adók beszedésére hivatott közegek által, és a b) c) d) és f) pontokban foglaltak szem előtt tartása mellett szedessenek és esetleg hajtassanak be. Ily esetben azonban a társulatok kötelesek a költség járulékokul az e) pontban körülirt módon elkülönitett egyénenkénti kimutatásokat évről-évre késziteni és azokat az adó évet megelőző év deczember hava 10-ig az illetékes kir. adófelügyelőnek megküldeni.
7. § Az 1871. évi XXXIX. tc. 22. §-a az ez idáig felvett kölcsönökről intézkedvén, a jelen törvény hatályba lépte után felveendő kölcsönökre nézve a következők állapittatnak meg.
Az ármentesitő vagy vizszabályozó társulatok kölcsönöket csak közgyülési határozat alapján és a közmunka- és közlekedési és pénzügyminister jóváhagyásával köthetnek.
Ezen jóváhagyás kinyerése czéljából a társulatok a közmunka- és közlekedési ministernek a következőket tartoznak felterjeszteni:
a) a közgyülési határozatot és a kölcsönfelvétel szükségének indokolását;
b) a kölcsön feltételeit, nevezetesen a fizetendő kamatokat és törlesztés-tervet;
c) az iránti nyilatkozatukat, hogy a kölcsönkamatok és törlesztési részletek rendes befolyására nézve a következő 8. §-ban foglalt rendeléseknek magukat alávetik.
A közmunka- és közlekedési minister, a pénzügyministerrel egyetértőleg, a kölcsönfelvételre az engedélyt megadja, vagy azt az állam vagy társulat érdekében szükségesnek ismert feltételekhez köti, vagy megtagadja.
8. § A 7. § értelmében felvett kölcsönök kamatait és törlesztési részleteit az 1876:XV. törvénycikk rendeletei szerint az állam hajtja be és az illető hitelezőnek szolgáltatja ki, ha a kölcsönvevő-társulat:
a) a hitelezővel egyetértőleg az évjáradékok lejáratát oly napra tüzi ki, mely az egyenes adók esedékességének egyik határidejével (1876:XV. törvénycikk 40. §-a) összeesik;
b) az ártér-birtokosok által fizetendő évjáradéki részletek esedékességét akkép állapitja meg, hogy az a hitelezőnek fizetendő évjáradék lejáratát három hónappal megelőzze,
c) az ártéri birtokosokat terhelő évjáradéki részletek egyénenkénti kimutatását, a pénzügyminister által meghatározott alakban összeállitva, a kölcsön felvétele előtt az illetékes királyi adófelügyelőnek megküldi;
d) a kölcsön felvétele napján, a kölcsönösszeg egy évi kamatjának és törlesztési járulékainak megfelelő összeget készpénzben vagy kamatozó kincstári utalványokban biztositék gyanánt azon kir. adóhivatalnál, vagy állami pénztárnál, mely az illető hitelezőnek, a pénzügyminister utasitása folytán, az évjáradékokat fogja kiszolgáltatni, leteszi és erről az illetékes kir. adófelügyelőt értesiti.
Ezen biztositék s annak esetleges kamatai a társulatot illetik. Azonban az évjáradék fizetésére szükséges összegek, a mennyiben a fizetési napra teljesen be nem folynának, ezen biztositékból, illetőleg első sorban annak folyó kamataiból fedezendők. Viszont a hátralékos évjáradéki részletek ezen biztositék kiegészitésére forditandók. Az egész kölcsön visszafizetése után a biztositékból s annak folyó kamataiból még fenmaradó összeg a társulat rendelkezésére tartalék alap gyanánt kiadatik.
9. § Azon társulatok, melyek a jelen törvény létrejötte előtt kötöttek kölcsönöket, ezen kölcsöneik kamatai és törlesztési járulékainak behajtására nézve csak az esetben kérhetik a jelen törvény hatályának kiterjesztését, ha a 7. és 8. §-okban foglalt feltételeknek eleget tesznek.
10. § Az 1871. évi XXXIX. tc. 23. §-ának, a vizek természetes lefolyásának biztositására vonatkozó határozatai a magán-öblözetek tulajdonosaira is kiterjesztetnek.
A magán-öbölzeti töltéseknek védelme az 1871:XL. tc. oltalma alá helyeztetik.
11. § Az 1871. évi XXXIX. tc. alapján készült védgátak, melyek az 1871. évi XL. tc. által a törvény különös oltalmába fogadtattak, az illetékes kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alá helyeztetnek; ott, a hol folyammérnöki hivatal nincsen szervezve, az államépitészeti hivatal gyakorolja ezen felügyeletet.
12. § A folyammérnök, esetleg az állami mérnök, ezen felügyeleti jog gyakorlatában őrködik a felett, hogy az ármentesitő vagy vizszabályozó társulat által foganatba vett épitkezések, a közmunka- és közlekedési minister által végleg megerősitett terveknek mindenben megfelelően hajtassanak végre; felügyel arra, hogy hatósági engedély nélkül társulati épitkezések ne létesittessenek, s felügyel arra, hogy a gátak jó karban tartására vagy helyezésére, nemkülönben azok védelmére szükséges épitkezések és beszerzések kellő időben tétessenek meg; s a mennyiben bármely irányban, a helybenhagyott tervektől vagy hatósági rendelektől eltérést, avagy az intézkedésekben mulasztást tapasztal, arról a közmunka- és közlekedési ministernek haladéktalanul jelentést tenni köteles.
13. § Az ármentesitő vagy vizszabályozó társulatok a folyammérnöki, illetőleg az állammérnököt felügyeleti jogának gyakorlásában támogatni tartoznak; kötelesek nevezetesen e czélból gátjaik és minden védmüveik állapotáról a folyammérnöknek, illetőleg az állammérnöknek minden általa kivánt adatot, terveket, leirást kiadni; és a felügyelettel megbizott folyammérnököt vagy állammérnököt, minden közgyülésre és választmányi ülésre meghivni. A folyammérnök, illetőleg állammérnök ezen üléseken szólási joggal bir; sőt a mennyiben a hozott határozatok által, a védmüvek sorsát kellően biztositva nem látja, azok ellen 15 nap alatt a közmunka- és közlekedési ministerhez felebbezést adhat be.
14. § A közmunka- és közlekedési minister a társulati védgátakat és egyéb épitményeket annyiszor a mennyiszer az szükségesnek mutatkoznék, de legalább is évenként kétszer megvizsgáltatja és az ezen vizsgálat alapján szükségesnek mutatkozó munkák teljesitését a társulatnak meghagyja.
Ha az ármentesitő vagy vizszabályozó társulat az elrendelt munkákat 8 nap alatt meg nem inditaná, vagy késedelmesen teljesitené, a közmunka- és közlekedési és pénzügyministerek egyetértő határozata alapján, a védmüvek jókarba helyezésére szükséges munkák, az 1871. évi XXXIX. tc. 24. §-a értelmében, közigazgatási uton, az illető folyammérnök által fognak végrehajtatni.
Ezen esetben a védmüvek helyreállitására szükséges költség az államkincstárból előlegeztetik.
Az ily módon előlegezett összegeket az állam az érdekeltektől a 8. §-ban meghatározott módon hajtja be; és a kormány felhatalmaztatik, a társulat birtokában lévő ártér-fejlesztési és egyéni kimutatásokat, az előlegezett összegek egyéni kivetése czéljára felhasználni.
15. § A társulatok az állami felügyeletért gát-kilométerenként 1 frtnyi évi átalányt tartoznak az állampénztárba fizetni. Ezen átalányon kivül a társulatok az állami müszaki felügyeleti költség czimén, semmi néven nevezendő napi dijak vagy utiköltségek fizetésével nem terhelhetők.
16. § Az 1871. évi XXXIX. tc. 25. §-a következőleg bővittetik.
Ha a kormánybiztos a társulati pénzügyek rendezése czéljából kölcsön felvételét szükségesnek látná, e czélból a társulatot rendkivüli, csupán e tárgyban határozó közgyülésre kell összehivnia. A társulat évi költség előirányzatát, mint szintén az évi számadásokat tartozik a kormánybiztos a közmunka- és közlekedési ministeriumhoz megvizsgálás és helybenhagyás végett felterjeszteni, egyuttal azt a társulat irodájában letenni, hol minden érdekelt fél által megtekinthető.
17. § A jelen törvénynek 6., 7., 8. és 9. §-aiban foglalt rendelkezések, 1880. évi január 1-ső napján, a többi szakaszokban foglalt rendelkezések pedig, a törvény kihirdetése után azonnal hatályba lépnek és a törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és pénzügyministerek bizatnak meg.
