1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolása

a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról * 

A katona-beszállásolás eddigi rendszere szerint és azon aránytalanság mellett, melylyel katonai elhelyezési czélokra nem alkalmas tájak szükséges mellőzésével, egyes vidékek ezzel kiválóan részesittetnek, mily súlyképen nehezedik a haza polgára vállaira? s ennek laktanyák hiányában egyes elhelyezése folytán, a családi életre kiható befolyását, előtüntetni feleslegesnek tartom.

Ezen ügy foglalkoztatta már a régiebb törvényhozásokat is, az 1839/40. évi III. tc. országos bizottságot küldött ki, azt e tekintetbeni törvényjavaslat kidolgozására utasitván; e bizottság 1843-ik évben beterjesztette ugyan jelentését, de munkálatában csak az előfogatok kiszolgáltatása és díjazása, továbbá a gyakorlatok alkalmával okozott károk megtéritésére terjeszkedett, de a jelentés érintett iránybani két törvényjavaslata tárgyalás alá nem került.

Az 1848-ik évi VIII. tc. a közteherviselés elvének kimondása által ezen ügy is gyakorlatilag legalább változtatást szenvedett, a mennyiben ezen, eddig az urbéres jobbágyok és városi polgárokat egyedül terhelő elszállásolási kötelezettség tekintet nélkül polgári állására, minden háztulajdonosra kiterjesztetett.

Az 1848-ik évet követő időszak nem volt alkalmas, ez ügyben törvényhozásilag intézkedhetni, 1851-ik évben bocsáttatott ki egy, törvény hiányában ma is irányul szolgáló rendelet, mely e terhet - nehány mentességi eseteket kivéve - szintén csak a háztulajdonosokra háritja és a szállások, illetőleg szolgálmányok, osztályok szerinti kártalanitását szabályozza.

E szabályzat - tekintettel a keletkezése óta lefolyt egy negyed század alatt az általános és összes viszonyokban létrejött változásokra, az 1868-ik évben kimondott általános védkötelezettség elvéből kifolyó és az előrehaladottabb hadászat által követelt katonai szükségletekre - ma már czélszerütlenségénél, elavultságánál fogva és mint az igényeknek semmi irányban meg nem felelő, tarthatlanná lett.

Szükségessé vált tehát oly törvényhozási intézkedés, mely az egész katonai beszállásolás ügyét törvényesen szabályozandó, magában foglalja mindazon intézkedéseket, melyek eredményezendik a véderő mindennemű csapatainak, a rövid szolgálati idő folytán, a fegyelem könnyebb megszoktatása és fentarthatása tekintetéből igényelt együttes, az új katonai taktikai, illetőleg az új szervezett csapategységek szerinti, a mozgósitás foganatositását is kétségtelenül könnyitő tömörebb és az egészségi szempont kivánalmaihoz mért, alkalmas férhelyü laktanyákban leendő elszállásolhatását.

Másrészt meghatározza körülményesen mindazon szolgálmányokat és azok mérvét, melyek elviselésére ugy a hatóságok, mint egyesek kötelezhetők, megállapitva az állandósága iránti kellő biztositása mellett, a beszállásolásért azon méltányos kártalanitást, melyet az azt nyujtók időszakonként, tényleges alapon kiszámitandó mérvben, a közös hadügyi költségekből igényelhetnek, és ez által a hatóságok törvényes hatáskörének fentartása mellett, megóvják az egyes honpolgárt a túlterheltetés lehetőségétől.

És ennek elérését czélozza e törvényjavaslat, mely 5 fejezetre és 61. §-ra oszlik.

Az I. fejezetben (1-20. §) az általános határozatok sorolvák fel, s pedig az 1. § a beszállásolás nemeit és módjait.

A 2. és 3. § az állandó és ideiglenes (átkelő), valamint a közös (együttes) és egyenkinti szállásolás fogalmát s egy közös elhelyezésül szolgáló épület férhelyeinek minimumát határozza meg.

Az 5. § a szállásolás czéljára szolgáló férhelyeknek, mily sorrendben igénybe vételét és a gyakorlati alkalmazást szabja meg, továbbá a szabályszerű vagyis a rendes és a fióklaktanyák, nemkülönben az ezekkel egyenlő beteg-ápolóházak és csapatkórodák fogalmát magyarázza.

A szabályszerű vagyis rendes laktanyák irányában támasztandó igények, a kibocsátandó végrehajtási utasitáshoz csatolandó „útmutatás”-ba fognak felvétetni, melyhez a szükséghez képest a tervrajz-minták is mellékeltetnek, vagy a szükségletek iránti tájékoztatás végett kivánságra a hatóságoknak külön is megküldetnek.

A törvénynek életbelépése után pedig, a meglevő laktanyák és közös elhelyezésül használt épületek a végből is, hogy nemcsak az állam, hanem az épülettulajdonosok érdekei is megóvattassanak, vegyes bizottság által megfognak vizsgáltatni s az illetékes ministerek által osztályoztatni.

A 6. § 1-ső kikezdésének czélja az, hogy ugy az állami, mint egyéb laktanyáknak ok nélküli, vagy a katonaságnak tervezett új elhelyezése következtében, felhagyása korlátoztassék, s az különösen oly esetben ne engedtessék meg, midőn a tulajdonos az épitést, a katonai igazgatás által jóváhagyott tervekhez alkalmazva foganatositotta, vagyis a tulajdonosok az épület használata iránt annyival inkább biztositassanak, minthogy a 2-ik kikezdés őket tulajdonuk szabad rendelkezésében annyiban korlátozza, a mennyiben az engedély arra, hogy valamely laktanyául már használt épület többé nem beszállásolási, hanem más egyéb czélra használtassék vagy eladassék s a csapat kiköltözzék, csak azon esetben adható meg, ha a tulajdonosok a laktanya helyett ugyanannyi férhelylyel biró más épületet adnak rendelkezésre, mint a mennyivel az előbbeni birt.

Ezen elővigyázat abban gyökerezik, hogy a katonaság béke elhelyezése és beszállásolása állandósittassék, és az épülettulajdonosok minduntalan felmondással ne éljenek, az épületeket azon czélból, melyre szánvák, el ne vonhassák, például állami laktanyák is, katonai nevelő- vagy egyéb intézetekül ne alakittassanak át, s a laktanyában eddig használt férhelyek helyett, másoknak átengedése czéljából, a községek ne zaklattassanak, miáltal egyedül lesz elérhető a legénységnek ugy az erkölcsiség, a családiasság s a közgazdászat, mint a kiképzés és fegyelem kárára történő egyenkénti beszállásolási módozat megszüntetése és előmozdittatik azon lehetőség, hogy a hatóságok, községek és egyesek is, saját anyagi érdekből is a lakosságot e terheltetéstől legnagyobb részt megmenthesse.

A 9. § a szállásolás alapját, továbbá a férhely átengedése iránt a katonaság követelési jogát s a községek teljesités (szolgálmány) kötelezettségének határát jelöli ki és a végső szükség esetében, a normalis férhelyet meghaladó tömörebb szállásolás alkalmazását irja körül.

Ezen intézkedést azért kellett felvenni, mert béke idejében is p. o. figyelő hadtestek felállitásánál merülhetnek fel esetek, midőn kevésbbé alkalmas férhelyek is (u. m. szinek, pajták stb) beszállásolásra felhasználhatók.

A 11. § kapcsolatosan a 37. §-al, azon okból rendeli, hogy az egyenkénti beszállásolásra használható férhelyek kipuhatolásánál, a laktanyákban és fióklaktanyákban találtató férhelyek számba ne vétessenek, illetőleg a laktanyában létező férhelynek megfelelő szállásmennyiség a szállásolás alól menten hagyassék, mert a laktanya épitése által, az emlitett mennyiség már megváltottnak tekintetik.

A 12. § szerint a katonaság a szállás átengedését, mindenkor csak az illetékes közigazgatási hatóság utján követelheti.

A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870-ik évi XLII. törvénycikk 58. §-ának l) pontja szerint, az alispán intézkedik elsőfokulag a katona-beszállásolás ügyeiben és szükséges is, hogy a törvényhatóság első tisztviselője, a katonaság állandó elhelyezésére alkalmas, vagy tekintettel a katonaságnak egyik községből a beszállásolási körzethez tartozó másik községbe félévenkint szokásos áthelyezésénél a sorrend szerint megszállandó községeket kijelölje s e végből a katonai igazgatás rendszerint hozzá forduljon, mindazonáltal különös sürgős esetekben a szolgabiró és esetleg a község előljárója is, intézkedésre hivatva lehet.

Ez utóbbiak hatáskörét, kibocsátandó végrehajtási szabályrendelet fogja meghatározni.

A 14. §-ban, nehogy a katonaság szállás nélkül maradjon, vagy részére alkalmatlan szállás adattassék át, avagy egyes háztulajdonos, a másiknak indokolatlan mentesitése miatt jobban terheltessék, szükséges kimondani, hogy a község előljárójának a szállás kijelölése körül tett intézkedése ellen, a felebbezés épen ugy, mint a 20. §-ban emlitett eseteknél, halasztó erővel nem bir, vagyis csak birtokon kivül történhetik.

A 17. §-nál a markotányosokra (cantin-bérlőkre) nézve, a fennálló italmérési jog figyelembe vétetett.

A katonai igazgatás és javadalmazás érdekében mindazonáltal, a királyi kisebb haszonvételi jog tulajdonosai részéről netán támasztható túlcsigázott követelések meggátlása czéljából, ezen szakaszba szükségképen oly intézkedés is vétetett fel, mely szerint a regale-jog tulajdonosának nincsen jogában a markotányosság felállitásának s az italmérésnek a laktanyában megszüntetését követelni, sőt az illetékes közigazgatási hatóság azon esetben, ha a felek közt egyezség nem jönne létre, természetesen a felebbezési jog épségben tartásával, a vitás kérdésnek határozatilag eldöntésére felhatalmaztatik.

18. § A katonaság szállásolására szánt épületeknek, a házadó és az általános jövedelmi pótadó fizetésétől mentesitésük, a mennyiben az állam irányában szolgálat teljesittetik csak méltányos és a laktanyák épitésére buzditó hatással leszen.

A 22. § meghatározza, hogy új elhelyezési állomások kijelölése és a cs. és kir. közös hadsereg állandó béke-elhelyezésének megváltoztatása, csakis a honvédelmi minister inditványára, vagy annak beleegyezésével, a cs. és kir. közös hadügyminister által, a honvédség elhelyezése ellenben, egyedül a honvédelmi minister által terjeszthető fel, ő Felsége legfelsőbb elhatározása alá.

Ezen rendelkezések által tehát úgy a koronának kezdeményezési és határozati joga, mint a honvédelmi ministernek alkotmányos befolyása (1867:XII. törvénycikk 12. §) meg van óva.

A 23. § idézi a beszállásolás terhének aránylagos viselése iránt, általam e törvényjavaslat benyujtása alkalmával is ministeri tárgyalás alatt levőnek bejelentett, a belügyminister által előterjesztendő, e törvényjavaslatot mint egy kiegészitő törvényt. Ennek leend feladata, az eddigi szállásolási teher aránytalanságának megszüntetését lehetővé tenni, a törvényhatóságoknak e tekintetbeni felhatalmaztatásuk által, kivetés vagy laktanya-épitések által is a katonai ugy, mint a közönség érdekeit előmozditani.

A 25. § magában foglalja azon elvet, hogy a katonatisztek és hivatalnokok az állandó beszállásolásnál, szállásaikat jövőben maguk is tartoznak bérelni, mert a községek az A) kimutatásban felsorolt illetékes szállásokat csak azon esetben kötelesek az árszabásszerű térités mellett rendelkezésre bocsátani, ha vegyes bizottság lelete által igazoltatik, hogy az illetékszerű lakások, az árszabásban meghatározott lakbér-díjakon nem bérelhetők.

Minthogy a 30. §-nál kifejtendő indokok szerint, a felemelt lakbér dijak a tényleges béreknek megfelelnek, ez által mód is van nyujtva, hogy az illető jogosultak illetékszerü szállásaikat maguk választhassák és béreljék.

A 29. § szerint a követelt s átengedett helyiségekért (férhelyekért) habár ezek a katonai igazgatás által épen nem, vagy csak részben, avagy ideiglenesen használtattak, a teljes térités azon okból fizetendő, hogy egyrészt a községek kárt ne szenvedjenek, másrészt pedig a katonaság által szükségtelen követelések ne támasztassanak.

A katonai javadalom érdekében mindazonáltal a nem használt férhelyek, a bérlet tartama alatt, albérlet által vagy egyéb módon értékesithetők.

A 30. § a havi-fizetést élvező katonai személyeknek illetékszerű lakásaiért s egyéb férhelyekért, nemkülönben butorokért, istálló és egyéb szerekért fizetendő lak- és butorbérdíjaknak miként leendő megállapitásáról s a községeknek lakbérosztályzatokba soroztatásukról rendelkezik.

E részben a monarchia mindkét állama kormányainak megegyezése folytán, eltérőleg az eddig divatozott rendszertől és a 10 évről kipuhatolt bérátlagok szerint régebben megszabott, de már igenis elégtelen bérektől és kártalanitási összegektől 1875-ik évben a katonaság által tényleg megszállt minden egyes állomás-helyre, katonai, pénzügyi és törvényhatósági közegekből alakitott vegyes bizottságok küldettek ki s ezek által az állomás-helyeken divatozott lakbérek, az adóbevallások vagy felvett kihallgatási jegyzőkönyvek alapján, hozzászámitván a bérlőt terhelő közadók pótlékait, a lakbér és iskolai adópótlékot is, öt évről, vagyis 1871-től bezárólag 1875-ik évig kipuhatoltattak, mely adatok alapján, egyetértőleg a közös és osztrák ministerekkel, az eddigi 8 helyett 10 osztályzat fogadtatván el, az egyenlő vagy ezeket megközelitő lakbérek egy és ugyanazon osztályzat rovataiba sorozás után összeadattak, a kijött összegek pedig annyival osztattak el, a hány községnek lakbéradatai beirva voltak, az ezen elosztásból keletkezett átlagok, az eszközölt kikerités és 10%-kal leszállitás után, lakbér-téritésül állapittattak meg, mely egyszersmind minden egyes katonai állomásnak lakbér-osztályzatba soroztatására nézve mérvadó volt.

A 10%-nyi leszállitás a közös költségek érdekében azon okból történt, mert a lakbért élvezők ezen kevesbitést alig érezik meg, a községek pénztárai pedig az esetleges veszteséget, közvetett uton amugy is visszanyerik.

A bútorbér téritése összegének valamennyi állomásra egyenlő mérvben megállapitása olyképen történt, hogy az összes bútoroknak árai összeadattak s a mennyiben a régi gyakorlati szabályok szerint a bútorok ellopása és romlása idejeül közönségesen 10 év számittatik, a 10-el elosztásból kikerült átlag-összeg, kellő kikerekités után, a térités összegéül elfogadtatott.

Egyedül Bécs és Budapest, mint a monarchia két államának fővárosaira nézve, mert ezeknek lakbér viszonyaival a többi városok viszonyai nem egyezők, tétetett a lakbérekre nézve kivétel, minthogy ezek osztályzatba nem soroztatván, ilyenen kivül állanak.

Szükséges volt pedig ezen, a törvényhozás által jóváhagyandó intézkedés, mely csakis 5 évi átlagot fogadott el, mert a lakbérek, különösen 1867. óta, a 70-es évek elejéig évről-évre s pedig tetemesen emelkedvén, később rövid időre megállapodtak ugyan, de kevés vártatva egyszerre igen jelentékeny arányban leszállván igen is változtak, a 10 évi átlag elfogadása tehát nem lenne méltányos és igazságos.

Az adó-pótlékoknak a lakbérekhez hozzászámitása pedig azon alapszik, hogy az illető tiszt vagy hivatalnok illetékszerü lakást, a 26. §-ban felállitott szabály nyomán, az általa készpénzben felvett lak- és bútorbér-illetéken maga legyen képesitve bérelni, illetőleg ezen bérlés gyakorlatában előzetesen ne akadályoztassék, és ismét szabálylyá ne váljék, hogy a községek természetben tartozzanak lakásokat rendelkezésre adni, továbbá, hogy egyrészt a havi fizetések illetékeikre nézve csorbát ne szenvedjenek, másrészt pedig az illetményesek részéről eszközlendő bérlés lehetlenné ne tétessék.

Egyes esetek felmerülhetnek ugyan, hogy a teljes illeték igénybe nem vétetik, de azért ily előzmény, az illetékszerű igénynek csorbitására jogos alapul nem szolgálhat.

Hogy a lakbérek csak 1875. év végeig puhatoltattak ki, ennek oka az, hogy a beszállásolási törvényjavaslat már az 1876-ik év elején lett volna az országgyülés elé terjesztendő, mi azonban, részint a puhatolási munkálatoknak kiegészitése, vagy kiigazitása végett a törvényhatóságokhoz lett visszaküldése, részint több elvi kérdés megvitatása végett a két kormány által meginditott tárgyalások elhuzódása következtében, csak most történhetett meg.

Meg kell egyébiránt jegyeznem, hogy a lakbérek 1875. óta nem emelkedtek, vagy alig változtak; a nagy költséget, valamint sok időt igénylő puhatolásoknak 1876. és 1877. évekre pótlólagos elrendelése tehát azért nem történt, mert az eredmény majdnem ugyanaz lenne; s mert ilyes pótlólagos puhatolás eszközlése sem az állam, sem a községek és magánosok érdekében nem áll, különben a lak- és butor-bérek 5 évről 5 évre újra lévén megállapitandók, a javaslatnak törvényképen életbe lépése után, a fizetendő téritések, nemkülönben a községeknek az osztályzatokba soroztatása is, a szállást adók érdekében ugyis rövid időközökben változik és változnia kell, mert ellenkező esetben a viszonyok változtával a jelenlegi alap, mint azokkal ellentétes, méltányosan számba nem lesz vehető.

A jelzett eljárás szerint egybeállitott, a községekben tényleg divatozó bérek átlagát képező, tehát igazságos alappal biró lakbérszabás (tarifa) és az ehhez tartozó „megjegyzések” 1% alatt, - a községeknek az egyes osztályzatokba lett sorozása felöli kimutatás 2% alatt van csatolva.

A 31. § az állandó beszállásolásnál az altiszteknek és közkatonáknak szállásaiért valamint a lovaknak istállókban elhelyezéseért engedélyezendő téritési összegeket szabja meg.

Az eddigi csekély- háló- és istálló-krajczár helyett, a térités és pedig szabályszerüen épült és kellőleg felszerelt laktanyában és fióklaktanyában naponta 6 krajczárral, illetőleg 3 5/10 krajczárral, a laktanyában vagy fióklaktanyában levő istállóban elhelyezett egy ló után naponta 3 7/10 krajczárral, illetőleg 2 2/10 krajczárral azért engedélyezendő, mert egyrészről az épitési, fentartási és berendezési költségekre megkivántató beruházási összegeket számba kellett venni, másrészről pedig az állam kiadásainak szükségfeletti növelése nélkül, nagyobb téritést nyujtani nem lehetett.

Az egyenkénti beszállásolásnál az 1 5/10 krajczárnyi vagy a 26. §-ban emlitett esetben csupán 1 krajczárnyi hálópénz, és a lónak a gazda istállójába, ennek lovaival vagy marháival közös beállitásért 1 5/10 krajczárnyi istállópénz azért hagyatott meg, mert ezen elhelyezési mód katonailag legkevesebbet ér, és most ha ezen téritések, az amugy is alig kiszámitható hányad kulcsának mérvéhez képest, aránylag emeltetnének is, az engedélyezendő csekély feljavitás a katonatartás alkalmatlanságát még távolról sem kártalanitaná, mely elszállásolási rendszer különben remélhetőleg a czélszerübb, illetőleg együttes elhelyezésnek nyujtott fennebbi előnyök által ugy is napról-napra kisebb körre fog szorulni, és habár a laktanyák és kórházak létesitése nagyobb mérvü költségeket igényel is, azokat mégis a törvényhatóságok, községek, sőt egyesek is a legtöbb esetben és rövid idő alatt létesitendik.

Ezen remény teljesülését biztos kilátásba helyezi már több törvényhatóságnak e tekintetbeni fellépése, intézkedése, kérelme, és azon megállapodás, hogy az épités körül - a szabályszerü szükségletek fentartása mellett - minden lehető könnyités mi anyagban, térbeosztásban stb., szóval az épités körül, a helyi szokások szerint és viszonyok mellett elérhető, felhasználtathassék, mi által az előállitandó épületek felépitésének költségei tetemesen apasztatnak.

A javitott téritési díj-összegek fizetésének, csupán a beszállásolási törvény életbe lépése után épitendő laktanyákra szoritása, nem lenne igazolható, mert az emelt díj-összegre támasztandó igény megitélésénél (5. §) nem egyedül a hajlék minősége, hanem az átengedés ideje is irányadó, mivel nemcsak méltánytalan, hanem egyszersmind igazságtalan is lenne, az épületek minőségének tekintetéből, a magasabb díjazást azon községektől, törvényhatóságoktól stb. megvonni, melyek a téritésnek több évre biztositása nélkül, (33. §) a laktanya épitése által igen nevezetes anyagi áldozatokat hoztak, sőt talán az épitést a katonaság részéről vagy felsőbb helyről vett felhivás és biztatás következtében, esetleg közölt terv szerint teljesitették, minthogy utóbbiak ily kedvezőtlen osztályozás által, csakis az egyenkénti szállásolás terhét viselő községekkel részesittetnének egyenlő bánásmódban.

Ezen utóbb emlitett díjemelésből a közös költségekre nehezedő több kiadás, viszonyitva azon költségekhez, melyektől a katonai igazgatás a beszállásolási törvény folytán, megmenekszik, tekintetbe sem jöhet, mert ez ideig kevés kivétellel a laktanyák költségei felől, akár előlegezés által, akár más módon gondoskodni, tulajdonképen a katonai igazgatás feladatát képezte.

Ezen szakasz által végre a laktanya vagy fióklaktanya tulajdonosai vagy átengedői azon eddig nem élvezett előnyről biztosittatnak, hogy a meghatározott téritési díjjavitások iránt szerzett igények, még azon esetben is épen maradnak, ha a katonai igazgatás idővel nagyobb követeléseket támasztana is.

A 32. § szerint a legénységnek laktanyákban és fióklaktanyákban (B. kimutatás I. a), b), II. a) létező férhelyeiért járó térités kiszámitása, az állandó béke-elhelyezésnél követelt és átengedett térfogat alapján történik, mely alkalommal:

a) minden egyes közkatonára 15.3 köbméter légür és 4.5 négyzetméter minimal térfogat számitandó (B kimutatás I. a) 5. sz.);

b) az altiszteknek elkülönitett férhelyei (B. kimutatás I. a) 1-5 és II. a) után járó téritések a közkatonák szobáinak férhelyei szerint azon különbséggel számitandók ki, hogy az irással, számadással stb. foglalkozó s több kényelemre igényt tartható minden egyes altisztre a B. kimutatás I. a) 5-ik pontjának kikezdése szerint, a minimal térfogat 6.2 négyzetméterrel veendő számba, mely intézkedés az eddigi téritési módozatoknál nemcsak sokkal előnyösebb, hanem teljesen méltányos is;

c) a könnyü betegek szobájaiért, ugy mint a legénységéért, a férhely szerinti térités fizettetik, melynél fejenkint, ugy mint az altiszteknél 6.2 négyzetméter térfogat számittatik. (B kimutatás I. a) 5. és 13. p.)

A beteg-ápoldákban és katonai kórházakban, minden beteg-ágy számára legalább is 35 köbméter ürfogat és legalább 8 négyzetméter térfogat kivántatik akként, hogy ugy a betegek, valamint a gondozók elhelyezésére kijelölt helyiségekért, a meglevő térfogat után egészséges katonákra számitandó férhelyért járó illeték fizetendő. (D. kimutatás a) 3. pont és zárészrevétel)

Ezek szerint tehát a legénység elhelyezésénél fizetendő téritésnél a 4.5 négyzetméter térfogat azon tényező, mely után a 31. §-ban megállapitott napi illetékek kiszámitandók.

Például:

Egy gyalogsági szakasz elhelyezésére szükséges, és pedig:

a) 3 altisztnek 6.2 négyzetm. 18.6 négyzetméter.
b) 20 közembernek 4.5 négyzetm. 90.0 négyzetméter.
összesen 108.6 négyzetméter térfogat; ezen

térfogatért fizetendő a legénységi elhelyezésre megszabott 4.5 négyzetméter térfogat szerint, 24 emberért járó illeték naponként és pedig:

laktanyai elhelyezésért:

teljes illeték (butorral stb.) 24x6 kr. = 1 frt 44 kr.
csak hajlékért (butor stb. nélkül) 24x3.5 kr. = - frt 84 kr.

fióklaktanyai elhelyezésért:

teljes illetékkel (butorral stb.) 24x3.5 kr. = - frt 84 kr.
csak hajlékért (butor stb. nélkül) 24x1 kr. = - frt 24 kr.

A fentebbi példában 23 egészséges ember elhelyezésére kiszámitott 108.6 négyzetméter térfogaton elhelyezhető 17 könnyü beteg vagy pedig 13 kórházi ágy és igy, feltételezve, hogy a butorzatot a katonai igazgatás fogja kiszolgáltatni, e két utóbbi elhelyezésért lesz fizetendő tisztán hajlékért:

laktanyailag 84 kr.
fióklaktanyailag 24 kr.

Ezen térfogatért eddig fizettetett, tekintettel arra, hogy 1 közember elhelyezésére 4.3 négyzetméter vagyis 0.2 négyzetméterrel kisebb térfogat vétetett igénybe (108.6:4.3=25) 25 emberért:

teljes elhelyezéssel (butorzat stb.) 25x2.5 kr.=62.5 kr.

csak hajlékért (butorzat stb. nélkül) 25x0.5 kr.=12.5 kr.

Egy lovas szakasz 4 altiszti és 20 közemberi lóállományának elhelyezéséért fizettetik:

laktanyákban:

teljes illetékkel 24 ló 3.7 krral = 88.8 kr.
csak hajlékért 24 ló 3.0 krral = 72 kr.

fióklaktanyákban:

teljes illetékkel 24 ló 2.2 krral = 52.8 kr.
csak hajlékért 24 ló 1.5 krral = 36 kr.

Eddig fizettetett teljes illetékkel:

teljes illetékkel 24 ló 1.5 krral = 35 kr.
csak hajlékért 24 ló 0.8 krral = 19.2 kr.

Eddig volt egy ló-állás 6.49 négyzetméter, jelenleg kivántatik laktanyákban 7.49 négyzetméter 34 köbméter légürrel, fióklaktanyákban 6.63 négyzetméter.

A beteg lovakra pedig kivántatik 20.44 méter terület, s ezért esnék az egészséges ló térmértéke szerint 2.7 ló-állás vagyis, laktanyákban:

teljes illetékkel 9.99 kr., majd 10 kr.
fióklaktanyákban 5.99 kr., majd 6 kr.

A térfogatoknak és légürnek meghatározása egészség-rendőri szempontból szükséges és ez okból teljesen indokolt. Ugyszinte a szolgálat és egészség érdekében történt azon intézkedés is, hogy azon legénységet, mely az istállóban is köteles szolgálatot teljesiteni, a B) kimutatás a) 6-ik pontja szerint a földszintet is beszámitva, a 3-ik emeletsornál, a többi legénységet pedig a 4-ik emeletsornál magasabban nem szabad szállásolni.

A mellékhelyiségekért, ugymint mosóterekért, folyosókért, konyhákért, lépcsőkért, árnyékszékekért, padlásokért, melyek nem mint raktárak használtatnak, továbbá égőanyag és élelmi szerek raktáraiért a B) kimutatás a) 13-ik pont szerint külön illeték jövőre sem fizettetik.

Ép ugy nem fizettetik külön illeték a B) kimutatás e) 6-ik pontja szerint, a lőszerkamrákért, szénapadlásokért, vagy szénaszinekért, s az alomszalma-állványokért.

A 33. § Hogy a laktanyák után a bérnek az épitési kedv élesztésére is befolyással levő folytonos, vagy legalább annyi időn át való fizetése biztosittassék, mig az épületbe fektetett tőke vagy ennek nagyobb része, a kamatokkal együtt megtérittetik, avagy a felvett kölcsön törlesztetik, szükségessé vált, a törvényjavaslat e szakaszában foglalt ezen intézkedés, mely szerint a már meglevő épületeknek laktanyává átalakitása esetében, a bérfizetés, vagy a 31. §-ban biztositott a hajlékért járó téritési, illetőleg árszabásszerű illeték azon naptól kezdve, a melyen a katonai igazgatásnak átadatott tizenöt évig, egészen újonnan épitett laktanyának átengedése esetében pedig huszonöt évig szakadatlanul fog fizettetni és pedig még akkor is, ha a férhelyeknek használata, végleges kiköltözés következtében felhagyatnék, a katonai igazgatásnak joga épen maradván, ezen épületek (férhelyek) értékesitése iránt intézkedhetni.

Csakis rendkivüli esetek, például háború, vagy elemi csapások miatt részben vagy egészben használhatlanná vált, s vegyes bizottság által ilyenné nyilvánitott épületek után mondható ki határozatilag a megfelelő téritésnek megszünése.

A bér vagy térités eme folytonos fizetésének biztositását az is indokolja, hogy nálunk a legtöbb vidéken ily laktanya-épületek, ha felhagyatnának, egyéb czélra alig használtathatnának, és e miatt értéktelenekké lennének, szükséges tehát gondoskodni, hogy ez csak akkor állhasson be, midőn a tulajdonos tett költségeiért legnagyobbrészt legalább már kártalanitva lett, de különben ez intézkedés a katonai javadalmazásra is nem fog terhessé válni, mert a használat megszakitásának esetei igen ritkán merülendnek fel s ez okból a nem használás melletti tovább fizetés alig fog alkalmaztatni, mivel az állandó béke-elhelyezés nagyban és egészben lényegére soha sem fog megváltozni, ellenben a jelenlegi főbb állomáshelyek a jövőben is ilyenekül szolgálandnak, a laktanyák épitése pedig csak rendes állomáshelyeken követelhető és engedélyezhető.

Az épületeknek az első tizenöt, illetőleg huszonöt évi használati idő letelte után felhagyása esetében, az üres hajlékért engedélyezendő téritésnek még három hónapon át javasolt fizetése abban gyökerezik, hogy ily épületek azonnal ismét alig adhatók bérbe, s rendszerint több idő mulik el, mig más módon értékesithetők, méltányos tehát, hogy a tulajdonosok, leginkább a kijavitások költségeinek részben fedezésére forditandó, némi kártalanitásban részesüljenek.

Ugyanez áll a kisebb terjedelmü, de mégis könnyebben értékesithető fióklaktanya épületekre is, a melyekből történő kiköltözés után, a fizetés még csak egy hónapon át teljesittetik.

Egyébiránt ezen veszteség is az által kárpótoltatik, hogy a katonai igazgatásnak jogában áll, az épületeket az emlitett idő alatt is, alkalmas módon használni vagy értékesiteni.

35. § Az épületekben, butorzatban stb. történő károsodások elkerülhetése tekintetéből az átengedett tárgyak, a felügyeletre hivatott parancsnokoknak leltár mellett adatnak át, a leltáraknak készitése, s az átadásnak és átvételnek ilyenek mellett történése, a törvény által szükségképen kimondandó.

De ugyan-e szempontból szükséges kimondani, hogy a véletlen esetet kivéve, a katonai igazgatásnak átadott tárgyakban, akár a csapat, akár azon egyének által okozott károkért, - kikre a katonai igazgatás a tárgyak és eszközök kezelését átruházta, a katonai igazgatás felelős, illetve a károkat megtériteni köteles, e részben bővebb intézkedés nem szükséges, a tűzkár esetére vonatkozólag pedig, a javaslatba oly intézkedés vétetett fel, mely szerint a katonai igazgatás a kártérités kötelezettsége alól csak akkor menthető fel, ha igazolni tudja, hogy a kár elhárithatlan véletlenség vagy oly harmadik személy cselekedete által okoztatott, kinek vétkéért szavatossággal nem tartozik, vagy a kárvallott önhibájából származik.

Épen oly méltányos azon törvényes védelmet felállitani, hogy az ellenkező bebizonyitása nélkül, a tűzkár a katonai hatalom és felügyelet alatt álló az épületben lakó egyén által okoztatott, a mint czélszerü, hogy ily intézkedés által a tulajdonosok, épületeiknek a katonaság czéljaira átengedése iránt, hajlandóbbakká tétessenek.

Annak kimondása, hogy a vétkesek ellen, akár a katonai igazgatás, akár a politikai hatóság által a bünfenyitő eljárás meginditása elrendeltessék, nem ezen törvényjavaslatba, hanem a büntető törvénykönyvbe tartozván, ezen szakaszból annyival inkább kihagyatott, mert ily eset felől a büntető törvény ugy is gondoskodott, és mert a kártéritési igény a bűnvádi eljárás meginditásától teljesen független.

Azon kötelezettség, hogy a katonai igazgatás felelősségéből származó térités iránt, a tulajdonos követelését a tárgy visszaadása után, legfeljebb egy év alatt, keresetjoga különben elévülvén, a biróságnál érvényesiteni tartozik, az okból vétetett fel, hogy a katonai igazgatás a különben minduntalan támasztható zaklatásokból menekedjék, s a kár biróilag felbecsültetvén, a katonai igazgatás részrehajlással vagy saját ügyében önbiráskodással ne vádoltassék.

A 37. § intézkedése azon alapszik, hogy a laktanyák megszállása önkényböl ne halasztassék, mert ha a tulajdonos az épités vagy átalakitás ideje alatt hasznot nem élvezett, az elkészülés és lakható állapot idejétől kezdve, a haszontól okszerüleg meg nem fosztható, a laktanyaépités iránti kedv pedig méltányos eljárás által, mindinkább mindkét közérdek javára ébresztendő.

A 38. § a 23. § indokolásánál felemlitett, a m. kir. belügyminister ur által benyujtandó külön törvényjavaslatra utal, mely hivatva leszen az átkelő beszállásolásból is eredő tehernek aránylagos elosztása és könnyitése tekintetéből a módokat kijelölni.

A 41. § az egyenkénti szállásolásnál megtartandó sorrendről szól, s e részben a 16. §-t kiegésziti.

A 42. § szerint csak annyi szállás követelhető, a mennyi az utazási okmányban érintett átkelő katonaság számára elegendő.

Ezen szabály továbbá az utazási terv kiállitásáról s ennek a hatóságokhoz, illetőleg a községekhez ki által s mikor küldéséről, vagy kisebb szállitásoknál, a községeknek az előzőleg érkező szállást-rendelő által értesitéséről rendelkezik, egyszersmind meghatározván, hogy a katonaság a község által kijelölt törvényszerű szállást a tartozékokkal együtt elfogadni és felhasználni tartozik, a csapatosztály-parancsnokokat pedig az utazási okmány által kijelölt határokat meghaladó követelések támasztásától eltiltja.

A 43. § A csapatparancsnokok előzetes értesités nélkül és közvetlenül a község előljárójától, csupán sürgős esetekben, s a parancs felmutatása mellett követelhetnek a csapat részére annyi szállást és élelmet, a mennyi a törvényes illeték.

A 46. § az átutazó és átkelőleg beszállásolandó tiszteknek és hivatalnokoknak átengedett, a világitással, fütéssel és butorral ellátott szobáért, a katonai igazgatás részéről egy napra fizetendő téritési összegeket három fokozat szerint állapitja meg.

Ugyanezen térités jár az átkelőleg elhelyezett irodák, iskolák, őr és könnyü betegek szobái, a raktárak, letartóztatási helyek, s magától érthetőleg még a műhelyek, pénztári szobák stb. után is.

Habár ezen térités első tekintetre csekélynek látszik is, mégis, kivált ha az átkelő-beszállásolás tartama esetleges p. o. 1-2 hónapon át is huzódhatik, a hónapos szobáknak, a legtöbb községekben - kivéve Bécset és Budapestet - divatozó béreknek megfelel, tehát nem méltánytalan.

A családtagok beszállásolásánál, a butortöbblet szolgáltatására a szakasz végén szintén fordittatott figyelem, a mennyiben ezen szolgálmányért is aránylagos térités engedélyezése javasoltatik, mely térités eddig nem volt szokásos.

A 47. § Az első osztályzat vagyis módozat szerint házasságra lépett altisztek nejeiknek és gyermekeiknek átkelő (egyenkinti) szállásolásáért járó téritést határozza meg, szabályképen egyszersmind kimondván, hogy ezek a szállástadótól az élelmezés szolgáltatásának követelésére nem jogositvák.

A házasságnak osztályozása vagyis módozatai szerint különbözése abban áll, hogy az első osztály szerint nősülésre oly altisztek és mesteremberek nyernek engedélyt, kik szolgálatra kiválóan alkalmasak, jóviseletüek és hasznavehetők.

Különösen a honvédség minden zászlóaljánál két altiszt, minden lovasszázadnál egy-egy altiszt és egy-egy mesterember, a mennyiben a szállásviszonyok engedik, nyerhet ily engedélyt, ha ezek legalább egy évet szakadatlanul tettleges szolgálatban töltvén, ily kedvezményre méltóknak találtattak, s magukat kötelezik, hogy nősülésük után még egy éven át tettlegesen szolgálnak.

Az első osztály vagy módozat szerint nősült altisztek és mesteremberek családjának (felesége és a szülői gondviselés alatt álló törvényes gyermekei) béke idejében, rendes viszonyok közt állami vagy állam által bérelt épületekben szállásoláskor, az állam részéről csak a szállásra, ágyra és közétkezési, egy egész, illetőleg fél adagváltság összegre van igényük, - továbbá utrakelésnél, a midőn a csapatot, melyhez férjeik illetőleg apáik tartoznak, követniök kell, annak tartama alatt, valamint állandó beszállásolás alkalmával a szállást-adóval közös szállásolásra jogositvák, és minthogy ezen előny csak a fenebbiekben gyökeredzik, természetes, hogy a második osztályzat vagy módozat szerint nősült altisztek és mesteremberek családjaiknak úgy a szállásra és butorra, mint az élelmezésre bármi igényük sincsen.

Az 51. § szerint az altisztek (tiszthelyettesektől kezdve lefelé) és a közkatonák részére, ha az élelmezést nem az állam szolgáltatja, déli ebédül 0.28 kilogramm, vagyis 280 gramm (az előbbi súlymérték szerint fél font) nyomaték nélküli főtt hús, és helyben szokásos második étel, a szállási adó által szolgáltatik ki.

A 0.28 kilogramm főtt hús, a házigazda által vásárlandó 0.42 kilogramm, vagyis 420 gramm (3/4 font) súlyu nyershúsból marad fenn, mivel a főzés következtében, a fenebbi súly 140 grammal (1/3 font) fogy.

S ez okból a 0.28 kilogramm súlyu húsétel téritési összegét, a honvédelmi minister a közös hadügyministerrel egyetértve, minden év elején, a 0.42 kilogramm súlyu hús mult évi (12 hónapi) árának átlagai szerint, a vidékek és Budapest, Pozsony, Kassa, Temesvár, Nagy-Szeben, Kolozsvár, Zágráb és Fiume városok viszonyaihoz képest állapitja meg.

Igy p. o. az 1878-ik évre a déli ebédért:

1. a dunáninneni kerületben 18 kr., a városokban 19 5/10 kr.;

2. a dunántuli kerületben 18 5/10, a városokban 21 5/10 kr.;

3. a tiszáninneni kerületben és városokban 16 5/10.;

4. a tiszántúli kerületben 15 kr., a városokban 17 5/10 kr.;

5. a Királyhágón túl 13 kr., a városokban 14 5/10 kr.;

6. Horvát-Szlavonországban 15 kr., a városokban 16 5/10 kr.;

7. a magyar-horvát tengermelléken 15 kr.;

8. Fiuméban 16 5/10 kr. térités adatik.

E szakasz többi része az ebéd kiszolgáltatásának mikor megszünéséről és a katonák közétkezésének kezdetéről, elég világos határozatokat tartalmaz.

Az 52. § szerint az időközi fegyvergyakorlatok és csapat-összpontositások tartamára, fasátorok (barakok) átengedése által rendelkezésre adott férhelyekért a 31. § I. 2. és II. 2. szerint megállapitott térités felől olyképen rendelkezik, hogy a téritési összeg, eltérőleg a 48. §, illetőleg 32-ik §-ban engedélyezett számitástól, csupán a fejszám és a szállásolás napjainak száma szerint számittassék ki és teljesittessék.

A fasátorok, a laktanyák előnyeit kevésbé birván, az alantasabb téritésben részesitendők ugyan, de mivel az eddigi tapasztalatok szerint mégis czélszerűbbek, mint a gazdával közösen használandó férhely, azonfelül be is butorozvák, érettük az egyszerű hálópénznél magasabb térités méltán fizethető.

Az 53. §-ban az utazó-katonaság által szükségelt kalauzok és küldönczök részére a jelenlegi viszonyoknak jobban megfelelő, és pedig kilometerenként kiszolgáltatandó 5 krajczárnyi díjazás állapittatik meg.

Eddigelé egy mértföld után (7 1/2 kilometer) csupán 10 pengő vagy 17 5/10 osztr. ért. krajczár fizettetett.

Az 55. § szerint az abban emlitett tereknek, a katonaság részére akár tulajdonul, akár használatul átengedése iránt, egyezség kisérlendő meg, s ennek nem sikerülte esetében a kisajátitás rendelendő el.

Minthogy ezen terek és helyek, a törvényjavaslat 7. §-nak 2. pontja értelmében, a csapatok, parancsnokságok és törzsek részére, a kiképzés eszközölhetésére nélkülözhetlen tartozékokat képeznek, oly törvény pedig, mely a kisajátitást közigazgatási úton engedélyezné, még nem létezik, a közigazgatásilag eszközlendő kisajátitást ezen specialis esetekre e különleges törvényjavaslatban kell azon okból biztositani, mert ezen eljárás sokkal csekélyebb költséggel és gyorsabban foganatositható, mint a nem mellőzhető formaságok miatt, nehézkes és lassúbb birói eljárás.

Ezen intézkedés is a dolog természetéből foly, hogy ott, hol a katonaság állomáshelye határában gyakorlóterek vagy fürdőhelyek nem léteznek, vagy meg nem szerezhetők, ilyenek a legközelebb fekvő község határában szerzendők meg.

Szükséges ugyanis, a közös hadügyi és honvédségi költségek érdekében, a túlságos követelések mérséklésére vagy a helyes és méltányos mérvre leszállitására, gyorsan foganatositható eszközzel birni, minthogy a katonai intézkedések mindenütt a gyors végrehajtást és bizonyos évszakhoz kötött, azért el sem mulasztható összpontositást és gyakorlatot igénylik.

A gyakorlóterek térméretei az illetékes katonai közegek által, a jelenleg használt messzehordó lőfegyverek tekintetbevétele mellett, lettek megállapitva.

Az 56. § a gyakorlóterek használatáról, és a gyakorlatok idejének - tekintettel a mezei gazdászatra és erdőmüvelésre - meghatározásáról, végre az okozott károk kipuhatolásáról és téritéséről elég tisztán és érthetően rendelkezik.

Az 57. § a törvényjavaslatnak törvénynyé váltától kezdve, a katonaság beszállásolása iránt eddig alkalmazott szabályokat és rendeleteket, mint természetszerüleg hatályvesztetteket, érvénytelenekké nyilvánitja.

Az 58. § szerint a kötött és érvényben levő szerződések hatálya fentartatik.

Ezen intézkedés nemcsak czélszerű, hanem szükséges azért is, hogy megvalósittassék azon igéret, miképen a katonai igazgatással kötött, bár később elégtelenné lett szerződések, önkényüleg meg nem szüntethetők, hanem ezek azon időtartamon át, melyre szólanak, változatlanul fentartatnak.

Az 59. § megemliti, hogy a katonaság szállásainak és a tartozékoknak háború idejébe, kiszolgáltatása felül külön törvény fog intézkedni. Ez is szintén már tárgyalás alatt van, s annak idejében alkotmányos tárgyalás végett előterjesztendő.

A 60. § hivatva leszen az időpontot meghatározni, a melyben a jelen beszállásolási javaslat, törvényes erővel életbe lép.

Nemcsak czélszerű, de szükséges is, hogy a beszállásolási törvény az év első napján lépjen életbe, mivel:

1-ször, a beszállásolási törvény által felemelt lak- és butorbérekre és téritésekre megkivántató többlet-kiadások, a közös hadügyminister költségvetésében az országos küldöttségek illetőleg a honvédelmi minister költségvetésében az országgyülés által mindenkor az új évre előlegesen lévén engedélyezve, a nagyobb díj-fizetések az új év elején vehetik kezdetüket;

2-szor, mert a katonai és honvédigazgatás az év elején teljesül az utalványozásokat, a számadásokat a napévtől kezdve vezeti és zárja be stb., tehát a pénzbeli illetékek (egyenérték vagy váltságösszeg) élvezetének kezdete is az év elejére határozható.

A 61. § szerint a törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, ki a közös hadügyministerrel és az országos pénzügyministerrel a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket megteendi, illetőleg a szabályrendeletet kibocsátandja, s ahhoz a szükséges mellékleteket csatolva, a törvényhatóságokkal közlendi.

Mivel az előrebocsátott indokok szerint: a beszállásolási törvénynek megalkotása, ugy a hadsereg és honvédség egyénei és intézetei, mint a községek, hatóságok és magánosok érdekében, nemkülönben az eljárás szabályozása czéljából felette szükséges, annak tárgyalására minél előbb kitüzését ajánlani, és a jogoknak, valamint a kötelezettségeknek egyenlősége miatt, a monarchia mindkét államában, lényegére szükségképen egyenlő tartalmu javaslat elfogadását bátorkodom ajánlani és kérni.

1. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához

Bérszabás (tarifa),
a beszállásolási törvény (javaslat) 30. §-ban felemlitett katonai férhelyekért és tartozékokért; továbbá a betegápoló házak és csapatkórodák tartozékaiért

Bér- Évi lakbértérités
sza- Bu- az
bás Napi- Bécs da- 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
(tari- díj- A lakbér-térités tárgya pest bérosztályzatba tartozó állomásokon
fa)
téte-
le
osz-
tályzat

forint osztrák értékben
A.
Lakásokért.
1 I. Egy tábornagy 3600 1980 1800 620 1350 170 - - - - - - 70
2 III. Egy táborszernagy, tengernagy lovassági tábornok 2205 1575 1440 1260 1080 900 720 - - - - - 70
3 IV. Egy altábornagy, altengernagy továbbá a hason 1710 1260 1260 1080 900 720 655 570 540 405 235 - 70
4 V. Egy vezérőrnagy, ellentengernagy osztályba tartozó 1350 1045 990 900 720 630 585 475 405 360 225 - 70
5 VI. Egy ezredes, sorhajókapitány katonai
lelkészek,
1095 920 920 760 645 540 495 425 355 285 220 155 60
6 VII. Egy alezredes, fregatkapitány a hadbirák, 815 715 715 645 540 455 380 340 285 225 175 125 60
7 VIII. Egy őrnagy, corvettkapitány orvosok, csapat- 815 715 715 645 540 455 380 340 285 225 175 125 60
8 IX. Egy gyalog lovas-százados, sorhajó-hadnagy szám-
vezetők
590 510 495 465 400 350 305 255 220 165 120 75 45
9 X. Egy főhadnagy, sorhajózászlós és katonai
hivatal-
340 315 295 265 245 210 180 150 135 105 75 45 35
10 XI. Egy hadnagy nokok 340 315 295 265 245 210 180 150 135 105 75 45 35
11 XII. Egy tengerész-apród, és tengerész-jelölt - - - - - - - - - - - - 20
12 Minden porkoláb, hadsereg és tengerészi szolga, honvéd-járási őrmester és nős altiszt

210


160


160


145


145


125


105


85


70


60


45


30


20
13 Egyéb fizetést élvező napidíj - osztályba nem tartozó katonai személyek körül két nőtlen vagy nős -


-
-


-
-


-
-


-
-


-
-


-
-


-
-


-
-


-
-


-
-


-
-


-
25


20
14 Egy tiszti szolga - - - - - - - - - - - - 8
B.
Tartozékok.
15 Egy egyablakos szobáért 160 120 120 92 92 80 64 56 48 36 28 20
16 Egy kétablakos szobáért 200 150 150 115 115 100 80 70 60 45 35 25
17 Egy háromablakos szobáért 240 180 180 138 138 120 96 84 72 54 42 30
18 Egy őrszoba 15-től 24-ig 200 150 150 115 115 95 80 70 60 50 40 25
19 Egy őrszoba 25-től 50-ig 260 210 210 175 160 40 115 10 90 75 60 40
20 Egy őrszoba 51-től 80-ig 320 270 270 230 220 180 60 150 20 105 85 55
21 Egy iskola-szoba 25-től 30-ig 200 150 150 115 115 100 80 70 60 45 35 25
22 Egy iskola-szoba 31-től 40-ig 240 180 130 138 138 120 96 84 72 54 42 30
23 Egy iskola-szoba 41-től 64-ig 320 240 240 184 184 160 128 112 96 72 56 40
24 Egy iskola-szoba 65-től 80-ig 400 300 300 230 230 200 160 140 120 90 70 50
25 Egy iskola-szoba 80-on túl négy- 480 360 360 276 276 240 192 168 144 108 84 60
26 Egy torna- és vivó-terem 55-től 70-ig zet-
méter
320 240 240 184 184 160 128 112 96 72 56 40
27 Egy torna- és vivó-terem 71-től 100-ig tér-
fogat
425 320 320 240 240 210 170 150 126 96 74 52
28 Egy torna- és vivó-terem 101-től 200-ig 530 400 400 300 300 260 210 185 156 120 92 64
29 Egy földszinti raktár 15-től 20-ig 172 130 112 72 72 60 48 42 38 34 26 14
30 Egy földszinti raktár 21-től 30-ig 230 172 148 96 96 80 64 56 50 45 34 18
31 Egy földszinti raktár 31-től 40-ig 288 212 184 120 120 100 80 70 62 56 42 22
32 Egy földszinti raktár 41-től 60-ig 400 300 258 168 168 140 112 98 86 78 58 30
33 Egy istálló egy tiszti lóra 135 100 80 60 60 50 40 35 30 25 20 12
34 Egy félszer és pedig a tábornokok és ezredes-dandárnokok kocsijai számára 65 65 60 55 50 40 35 30 25 20 18 12
35 Egy félszer ágyúk és a csapatok kocsijai, továbbá a tüzoltó szerek számára, 30-50 négyzetméter térfogat után 96 96 90 82 75 60 52 45 36 30 26 18
C. A térités a bérszabáshoz csatolt észrevételek 15-ik pontja alatt foglalt
Betegápoló házak és csapat-kórházak tartozékaiért határozatok szerint történik.

2. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához

Magyarországban
levő katonai állomásoknak, lakbér-osztályzatba sorozása felőli kimutatása

Osztályon kivül:

Budapest.

I-ső osztály:

-

II-ik osztály:

Kolozsvár.

III-ik osztály:

Debreczen,

Fiume,

Kassa.

IV-ik osztály:

Eperjes,

M.-Sziget,

N.-Várad,

Szeged,

Temesvár.

V-ik osztály:

Arad,

Czegléd,

Gyöngyös,

Győr,

Kanizsa,

Kaposvár,

Keszthely,

Kecskemét,

Lugos,

M.-Vásárhely,

Miskolcz,

Pancsova,

Pápa,

Pozsony,

Sopron,

Szatmár-Németi,

Szolnok,

Székes-Fehérvár,

Pécs.

VI-ik osztály:

Brassó,

Csáktornya,

Déés,

Érsekujvár,

Fehértemplom,

Győr-Sziget,

Gyula-Fehérvár,

Hajdu-Böszörmény,

Hajdu-Szoboszló,

Ipolyságh,

Komárom,

Körmend,

Léva,

Losoncz,

M.-Pécska,

N.-Abony,

N.-Károly,

N.-Kikinda,

N.-Mihály,

N.-Szalonta,

N.-Szeben,

Nyitra,

Nyiregyháza,

Ó-Orsova,

Paks,

Rimaszombat,

S.-A.-Ujhely,

Szegszárd,

Szombathely,

Trencsén,

Újvidék,

Versetz,

Veszprém,

Zilah,

Zsombolya.

VII-ik osztály:

Abauj-Szántó,

B.-Gyarmath,

Besztercze,

Beszterczebánya,

Békés-Gyula,

Csákova,

Déva,

Eger,

Fogaras,

Homonna,

Horgos,

Igló,

Jolsva,

Lőcse,

Mágócs,

Medgyes,

Mező-Kövesd,

Moór,

Munkács,

Moson,

Nagy-Léta,

Nagy-Vázsony,

Nagy-Becskerek,

Nagy-Szombat,

Pöstyén,

Radvány,

Rosnyó,

Siklós,

Somorja,

Szász-Régen,

Szász-Város,

Szabadka,

Székely-Udvarhely,

Szigetvár,

Szt.-Gróth,

Titel,

Ujváros,

Ungvár,

Üllő,

Vár-Palota,

Vácz,

Zenta,

Zombor,

Zsolna.

VIII-ik osztály:

Alberti,

Aszód,

Baja,

Bártfa,

Bazin,

Csepreg,

Csikszereda,

Devecser,

Egyed,

Erzsébetváros,

Esztergom,

Esztergom-Viziváros,

Esztergom-Szt.-Györgymező,

Esztergom-Szt.-Tamás,

Feketehalom,

Félegyháza,

Huszt,

Jánosháza,

Karánsebes,

Károlyfalva,

Késmárk,

Kézdivásárhely,

Kőrösbánya,

Kőszeg,

Lippa,

Modor,

Monor,

Mohács,

Nagy-Kálló,

Ó-Pécska,

Segesvár,

Sepsi-Szt.-György,

Soroksár,

Sümegh,

Szászsebes,

Szt.-Mihályfalva,

Szakolcza,

Szepesvárallja,

Szerdahely,

Szemlak,

Szt.-Péter,

Szt.-Mihály,

Tapolcza,

Tata,

Új-Szőny,

Vidombák,

Zala-Egerszeg,

Zsámbék,

Földvár,

Pécsvárad,

Rózsahegy,

Vasvár.

IX-ik osztály:

Ajsó-Németi,

Balm.-Uj város,

Botfalu (Brenndorf),

Berethalom,

Borosjenő,

Cseki-Mindszent,

Duka,

Duna-Szekcső,

Ér-Semjén,

Enying,

Felső-Oszkó,

Gödöllő,

Göncz,

Három-Bük,

Höltövény,

Irsa,

Jászberény,

Karád,

Kis-Körös,

Kistelek,

Locsmárd,

Makó,

Nezsider,

Öltevény,

Pálfa,

Perbete,

Réde,

Szabad-Battyán,

Szt.-György,

Sepsi,

Szilas-Balhás,

Tét,

Tétény,

Varannó,

Vecsés,

Zámoly,

Zircz,

Kis-Szeben,

Volkány,

Kismárton-Váralja.

X-ik osztály:

Agostyán,

Alsó-Galla,

Ács,

Baj,

Bánhida,

Bátorkeszi,

Battavár,

Bakony-Szombathely,

Beő,

Bokod,

Boglár,

Bögöte,

Böny,

Császár,

Csákvár,

Csehi,

Csabánka,

Csipkerek,

Csömör,

Dad,

Duna-Almás,

Duna-Vecse,

Ebed,

Frankó,

Felső-Gyula,

Felső-Nemes Kereszt,

Hédervár,

Hosszú-Pereszleg,

Issaszeg,

Izsák,

Iszka Szt.-György,

Jenő,

Karakó,

Karczag,

Kecskéd,

Kis-Szt.-Miklós,

Kis-Ujfalu,

Kisbér,

Kocs,

Kabold,

Környe,

Köbölkút,

Kürth,

Lovász-Patonya,

Mező-Eörs,

Mócsa,

Mogyoród,

Muzsla,

Nagy-Igmánd,

Nagy-Sáros,

Naszály,

Neszmély,

Nedelicz,

Németh-Boly,

Ócsa,

Ó-Gyalla,

Orlát,

Oroszlány,

Ó-Szőny,

Párkány,

Pázmánd,

Pápa-Teszér,

Peér,

Perczel,

Pilis-Csaba,

Pilis-Szántó,

Pilis,

Polgárd,

Rákos-Csaba,

Szák,

Szt.-Márton,

Szalk Szt.-Márton,

Somlyó-Vásárhely,

Szend,

Szölgyén,

Seregélyes,

Solymár,

Szomor,

Szőlős,

Tárkány,

Tácz,

Tinnye,

Tolna,

Udvard,

Vörösvár,

Vadkert,

Vértes,

Zsemlye,

Zsira,

Horvát-Szlavonországban
levő katonai állomások osztály-kimutatása

IV-ik osztály:

Vukovár,

Zágráb.

V-ik osztály:

Eszék,

Goszpics.

VI-ik osztály:

Broód,

Károlyváros,

Kloszter,

Pétervárad,

Petrinia,

Svarcza,

Sziszek,

Varasd.

VII-ik osztály:

Belovár,

Mitrovicza,

Ogulin,

Otocsácz,

Pitomaszka,

Verőcze,

Zimony.

VIII-ik osztály:

Erdővég,

Glina,

IIok (Ujlak),

Kamenicza,

Ó-Gradiska,

Uj-Gradiska,

Vinkovcze,

Zengg.

IX-ik osztály:

Szt.-György,

Sid,

Tovarnik.

X-ik osztály:

Novigrad,

Peteranecz,

Virje.

Megjegyzések a lakbérszabáshoz

A. és B.-hez
I.

Az egyes állomás-helyeknek a katonai lakbérszabás 10 osztályzataiba beosztása, a mellékelt kimutatásban van kitüntetve.

II.

Az irodákért, felügyeleti tiszti szobákért, a pénztári helyiségért, az orvosok szolgálati szobáiért, s a könyvtári szobákért, oly térités adatik, milyen a katonai bérszabás 15., 16. és 17. tételei alatt a szobákért, az ablakok száma szerint meghatároztatott.

Egy ablaku szobának 15-24 négyzetméter térfogattal kell birni, két-vagy három ablaku szobánál azonban minden ablakra legalább 12.5 négyzettérfogatnak kell esni.

Előszobákért térités nem adatik.

III.

Az őrszobákért térités 1-2 őrség (Posten) után, az osztályzat 18. tételszáma, 3-5 őrség után az osztályzat 19. tételszáma, 6-8 őrség után, az osztályzat 20. tételszáma alatt van meghatározva.

Őrszobákért, melyek több mint 8 őrség részére szükségesek, a térités oly módon adatik, hogy minden további két őrség után, az osztályzat 18. tételszáma alatt, az őrszobákért megállapitott bér fele, az osztályzat 19. tételszáma alatt megállapitott téritéshez hozzászámittatik.

IV.

Fogházakért következő térités adatik, és pedig:

a) tiszti letartóztatási helyek, valamint

b) hadapród tiszti helyettesek és őrmesterek letartóztatására szolgáló helyek után, az árszabás (tarifa) 15. tétele szerinti összeg,

c) közös letartóztatási helyekért és pedig:

1. altiszti letartóztatási helyekért,

2. közös dandár- vagy fegyelmi fogdákért,

3. a foglyok dolgozó szobáiért és az igényelt s átadott férhely terjedelme után (fejenként 15-16 köbmétert számitva), minden fejért naponként 3.5 krajczár,

d) egyes és sötét letartóztatási helyekért, ha azok a szabályszerű követelményeknek megfelelnek, az osztályzat 15. tételszáma alatt, az egy ablakú szobákért megállapitott bér 2/3-a, különben pedig 1/3-a fizettetik.

V.

Fedett lovardákért a térités esetről-esetre egyezség utján állapittatik meg.

VI.

Zuhany-férhelyekért és mosókonyhákért, a melléktérekkel együtt, következő térités adatik, és pedig:

a) Zuhany-férhelyiségek, mint az egyablaku szobák, az osztályzat 15. tételszáma szerint.

b) Vetkező- és öltöző-szobák terjedelmökhöz képest, mint az egy vagy két ablaku szobák, az osztályzat 15., illetőleg 16. tételszáma szerint.

c) Mosókonyhák, mint két ablaku szobák, az osztályzat 16. tételszáma szerint.

d) Fűthető száritókamrák, mint egyablaku szobák, az osztályzat 15. tételszáma szerint.

A mosókonyhához tartozó mángorló-kamara és száritó-padlásért mi sem térittetik meg.

VII.

Markotányos-helyiségekért következő térités adatik:

a) Tiszti és altiszti vendég-helyiség, az igényelt és átadott nagysághoz képest, mint szobák, az osztályzat 15. illetőleg 16. és 17. tételszámai szerint.

b) A legénység italmérési helyiségei, és pedig:

1) 18-24 négyzetméter térfogat után, mint egy ablaku szobák, az osztályzat 15. tételszáma szerint.

2) 25-40 négyzetméter térfogat után, mint két ablaku szobák, az osztályzat 16. tételszáma szerint.

3) 41-70 négyzetméter térfogat után, mint három ablaku szobák, az osztályzat 17. tételszáma szerint.

70 négyzetméter térfogaton túl a térités oly módon adatik, hogy minden 50 négyzetméter terjedelmü tértöbblet után, az osztályzat 17. tételszáma alatt, a három ablaku szobákért megállapitott bérhez, ezen bérösszegnek 1/3-a hozzászámittatik.

A markotányos lakásáért, nagyságának mérve szerint, a havi fizetésesek (Gagisten) szállásaira nézve megállapitott bér térittetik meg.

VIII.

Patkolási műhelyekért s az azokhoz tartozó patkolási térekért, a térités esetről-esetre egyezség utján határoztatik meg.

IX.

Más műhelyek következőkép térittetnek meg:

a) Szabó, czipész, nyereggyártó (szíjgyártó) műhelyek, az igényelt és átadott nagysághoz képest, mint a szobák, az osztályzat 15., illetőleg 16. és 17. tételszámai szerint.

b) Puskaművesek műhelyei, mint a két ablakú szobák, az osztályzat 16. tételszáma szerint.

c) A kerékgyártók, lakatosok, kovácsok stb. műhelyeiért, a téritések esetről-esetre egyezség utján határoztatnak meg.

X.

Földszinti raktárakért (az osztályzat 29-32. tételszáma) 60 négyzetmétert túlhaladó területtel, oly módon történik a térités, hogy minden 50 négyzetméter terület-többlet után, az osztályzat 32. tételszáma alatt megállapitott bérhez, ezen bérösszegnek fele hozzászámittatik. - Területekért 15 négyzetméteren alúl, a téritésnek ekkénti számitása helyt nem foglalhat.

Raktárak padlásokon, nagyságukhoz képest, az osztályzat 29-32. tételszáma alatt megállapitott bér negyedrészével térittetnek meg.

Szinekben levő raktárokért 25 négyzetméter terület terjedéseig, az osztályzat 35. tételszáma alatt, a félszerekre nézve megállapitott téritésnek fele fizettetik.

XI.

Félszerek, nem több mint 36 ágyú és a csapatok egyéb szekerei, valamint a tüzoltószerek után, az 50 négyzetméteren felül szükséges területnél (az osztályzat 35. tételszáma) oly módon történik a térités, hogy minden 25 négyzetméterig terjedő terület-többletért, az osztályzat 35. tételszáma alatt meghatározott bér egy negyede, ezen bérösszeghez számittatik, 10 négyzetméteren aluli terület-többlet a térités ekkénti számitásának tárgyát nem képezi.

Félszerek, több mint 36 ágyú s a csapatok szekerei után, esetről-esetre létrejött egyezség szerint térittetnek meg.

XII.

Az ezen megjegyzések X. és XI. pontjai alatt emlitett kivételeken kivül, minden más esetekben, a szükségelt terület mértékén felül netán átadatott több területért, térités nem adatik.

XIII.

Az átadott tartozékokért (mellékszükségletekért) (az osztályzat 15-32. tételszámai) minden állomáson, az öt évenként kinyomozandó beszerzési árnak 10-ed része fizettetik téritésül.

XIV.

Az istállói szerelvények (az osztályzat 33. tételszáma) külön téritésnek tárgyát nem képezik.

A C.-hez

XV.

Ápoldák s a csapatok kórházainak mellékhelyiségei következőképen térittetnek meg, és pedig:

a) orvosi szolgálati szoba,

b) orvosi felvételi szoba,

c) felvételi iroda,

d) fürdőszoba,

e) gyógyszertár,

f) gyógyszerészi dolgozó-szoba (Laboratorium),

g) készitési (konyha) szoba,

h) öblitő-kamara (a konyha közelében),

i) fertőtlenitő-szoba,

k) halott-kamra,

l) foltozó-szoba, mint az egy ablaku szobák, az osztályzat 15. tételei szerint,

m) orvosi felügyelő-szoba,

n) gazdatiszti iroda,

o) tiszti beteg-szoba, nagyságukhoz képest, mint egy- vagy kétablaku szobák, az osztályzat 15. illetőleg 16. tételei szerint,

p) műtéti vagy bonczolási szoba, nagyságukhoz képest, az osztályzat 16. illetőleg 17. tétele szerint,

q) őrjöngők czellái, az osztályzat 15. tétele szerint, az egyablaku szoba osztályzatszerű bérének 1 1/4,

r) őrszoba,

s) raktárak (a jégraktárokat kivéve),

t) félszerek a tüzoltószerek számára, a B) alatt megjelölt hasonló mellékszükségletek osztályzat-tétele szerint,

u) jégraktárak, esetről-esetre kötendő egyezség szerint térittetnek meg.

3. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához

A) Kimutatás
a havi-fizetéses katonai személyeknek, állandó beszállásolásnál járó szállás-illetményeiről, a tartozékokkal együtt

I. Helyiségek

Napi-
díj-
osztály

Rendfokozat

Szoba

Kamara

Konyha

Padlás

Fakamara
I. Tábornagy 8 2 2 1 1
III. Táborszernagy, lovassági-tábornok, tengernagy 7 2 1 1 1
IV. Altábornagy, altengernagy 6 2 1 1 1
V. Vezérőrnagy, ellen-tengernagy 5 2 1 1 1
VI. Ezredes, sorhajó-kapitány 5 1 1 1 1
VII. Alezredes, fregat-kapitány 4 1 1 1 1
VIII. Őrnagy, korvet-kapitány 4 1 1 1 1
IX. Gyalog-, lovas-százados, sorhajó-hadnagy 3 1 1 1 1
X. Főhadnagy, sorhajó-zászlós 2 - 1 1 1
XI. Hadnagy 2 - 1 1 1
XII. Tengerészapród, tengerész-jelölt 1 - 1 1 1
Porkolábok, tengerész-szolgák
Egyik napdíj-osztályzatba sem sorozott, azonban havi fizetést élvező katonai személyek és a hadsereg szolgái, minden házas, vagy két nőtelen, közösen, vagy ha ezen csoportozatba tartozó, csupán egy nőtelen személy beszállásolandó 1 - 1 1 1
Megjegyzés

1. A parancsnokoló tábornokokat, valamint a valóságos sereg-parancsnokokat, rangfokozatukra való tekintet nélkül, a tábornagyok szállásilletéke illeti, épen ugy, mint a valóságos hadtest- (tengerész) parancsnokokat, rangfokozatra való tekintet nélkül, a táborszernagy vagy lovassági tábornok szállás-illetéke.

Ezen állásoknak csak ideiglenes helyettesitése esetében, a nagyobb szállás-illeték nem igényelhető.

2. A katonai lelkészeket, katonai hivatalnokokat és általában mindazon katonai egyéneket, kiknek szállásra igényük van, a fennebb kimutatott szállás-illeték azon napdijosztály szerint illeti, melybe sorozvák.

3. A lakáshoz tartozó mindegyik férhely egy és ugyanazon sorban (emelet) és lehetőleg egymással összeköttetésben legyen.

Minden füthető helyiség, habár csak egy ablakkal bir is, szobául, olyan pedig, mely ugy lakásra, mint szerelvények elhelyezésére alkalmas és bezárható, de nem füthető, csak kamarául számittatik.

Minden lakrésznek közvetlen világossággal kell birnia, és oly tágasnak lennie, hogy bárki is lakhassa.

4. Ha valamely helységben az illetékszerü lakás teljesen meg nem szerezhető, mi bizottságilag igazolandó, a kisebb lakással is meg kell elégedni. Ily esetben a község szállásbér-téritést csakis a tényleg átadott helyiségek után eső mennyiségben nyer.

E végből mindegyik szállás-illeték egység-hányadokra akként osztatik fel, hogy egy szoba 4, egy kamra, egy konyha külön-külön 2, egy padlás, egy fakamra egyenként 1 egységet képez.

A szállásilletékből hiányzó minden egység után, a szállásbér hányada kiszámitandó, és a szállást adónak fizetendő tarifaszerü teljes téritési összegből levonandó, mely levont összeg az illetékeiben megröviditettnek készpénzben kifizetendő.

5. A tisztek szolgái uraik által, ez utóbbiak illetékszerü lakásaiban helyezendők el.

Azon esetben, ha a tiszt kénytelen volna szükebb szállással megelégedni, a szolga urától mindenesetre elkülönitve, de ugy, miként a legénység, beszállásolandó.

6. Tiszteknek (Chargen) kik lótartás czéljából lótáp-illetéket élveznek, szállásilletékük tartozékaképen annyi ló számára elégséges istálló is jár, a hány ló után a tápilletékek megszabvák.

7. Az egyenkénti beszállásolásnál az istálló is, ha lehetséges, ugyanazon épületben adandó át, melyben a lakás van, egyébként a lakás közelében jelölendő ki.

Az istálló belseje világos, szellős és kellő magasságu legyen, továbbá jászollal, korlátfával, állásoszlopokkal, kötőfék megerősitésére szolgáló karikákkal ellátandó, a ló állása pedig jól burkolt vagy keményen agyagolt esetleg hidlásolt legyen. (A rácsok ott, hol léteznek meghagyhatók.)

Minden istállóban legalább egy ló-gondozó számára alvóhelynek is kell lenni.

8. A nyolczadik napdíjosztályzatba tartozó tiszti fokozatuaktól felfelé, mindegyiknek elkülönitett nyereg-, egyszersmind zabkamrára és elkülönitett széna-, egyszersmind szalmarakhelyre van igénye; a többi tisztek az ily férhelyeket a szállást adóval közösön használhatják.

9. Azon tábornokoknak és ezredes-dandárnokoknak, kik a hadjáratra kiinduláskor szekereknek magukkal vitelére jogositvák, száraz, elzárható és oly terjedelmü kocsiszinre van igényük, melyben annyi szekér fér el, a mennyinek vitele szabályszerüleg engedve van.

II. Szobabutorzat

Szobabutorok közül, melyek, ha a szállást adó fénymázosokkal nem bir, puha fából készültek és fenyőgyantás olajfestékkel bevontak is lehetnek, - a havi fizetésben álló katona személyeknek illetékeik:

1. a tábornoké vagy törzs-tiszté:

1 szekrény, a ruha-aggasztásra;

2 szekrény, a ruha fektetésre,

6 asztal,

12 szék pamlaggal;

2. gyalog vagy lovas századosé:

1 szekrény, a ruha-aggasztásra,

1 szekrény, a ruha fektetésre,

4 asztal,

8 szék;

3. alantos tiszté, tergerész-hadapródé, továbbá az illető hasonló napidíjosztályzatba tartozó személyeké:

1 szekrény, a ruha-aggasztásra,

1 szekrény, a ruha fektetésre,

2 asztal,

4 szék.

Ezen kivül minden tiszt, tengerész-hadapród és hasonló napidjosztályzatú személyek illetékét képezi:

1 teljesen felszerelt tiszti ágy,

1 tükör,

1 éjjeli szekrény, éjjeli edénynyel együtt,

1 ruhaállvány,

1 mosdótál palaczkkal és pohárral.

A teljesen felszerelt tiszti ágy áll:

1 nyoszólából,

1 levarrott szalmazsákból,

1 lószőrrel, vagy a hol szokásos, moszattal, vagy kukoricza-héjjal tömött derekaljból,

1 fejvánkosból,

1 az évszak szerint alkalmas takaróból, és a szükséges ágyiruhából.

4. egy tiszti szolgáé:

1 teljes közönséges ágy,

1 asztal,

2 szék,

1 ruhafogas.

5. dijosztályzatban nem álló, azonban havi illetményben részesülő katonai személyeket megillet:

1 szekrény, felében ruha-aggatásra, felébe fektetésre,

2 asztal,

4 szék,

1 közönséges ágy.

Ha az utóbb nevezett katonai személyek közül, egy lakásban kettő helyeztetik el, ez esetben ruha-aggasztásra és egyuttal fektetésre, két szekrény és két közönséges ágy képezi az illetéket.

1. közönséges ágy (1. és 5. ponthoz) áll:

1 nyoszólából,

1 tömött szalmazsákból,

1 tömött szalma fejvánkosból,

1 nyári takaróból,

1 téli pokróczból,

4 lepedőből.

Oly helyeken, hol kályhák helyett kandallók szokásosak, a szállást adó a kandallószereket, és a hol külön árnyékszékek nincsenek, a szükséges szobaárnyékszéket átengedni köteles.

III. Istálló-eszközök

1 vagy 2 lóra való istálló eszközei állanak:

1 itató-vederből,

1 vellából,

1 istálló-seprőből,

1 zabkosárból,

1 lapátból, és

1 istálló-lámpából.

3 vagy 4 lóra:

a fentebbi eszközök kétszereseiből, de csak egy lámpából.

5 vagy 6 lóra:

ugyanazon eszközök háromszorosából, azonban csak két (2) lámpából.

7 vagy 8 lóra:

a fentebbi eszközök négyszereséből, azonban csak 2 lámpából.

A hol a talapzat agyagból van, ott minden istálló számára egy földverő is szükségeltetik.

Továbbá minden tisztnek, egy megfelelő elzárható zabládára is van igénye.

4. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához

B) Kimutatás
a legénységnek az állandó beszállásolásnál illetékszerű férhelyeiről és az istállókról, a tartozékokkal együtt

I. A közös beszállásolásnál

a) A legénység szállásai

1. Minden egyes az I. osztály szerint nősült altisztnek és az I. osztály szerint nősült hasonrangu személyeknek, az őrmestertől vagy fősajkástól (Oberbootsmann) lefelé, egy szobából, konyhából fáskamarából, és padlásból álló altiszti lakásra van igénye.

2. Ily altiszti szobára továbbá igénye van, az egyes nőtlen számvevő őrmesternek, (fővadásznak, őrmesternek, tűzmesternek, főhajómesternek, és a haditengerészet hasonrangu altisztjeinek) minden egyes élelmezési őrmesternek, al-élelmezési szak- 1. és 2-od osztályú mestereinek, az esetben, ha utóbbiak mint filiálisták használtatnak; altiszti szoba jár minden egyes nőtlen ezred-szijgyártónak, kovácsnak, és a tüzérezredek bognárainak, épület-felügyelő altisztnek, gyógykovácsnak, és az 1., 2. és 3. osztályu puskaműveseknek, két-két nőtlen tiszthelyettes hadapródnak, őrmesternek, fővadásznak, főtüzérnek, ezreddobosnak (trombitásnak), vadászzászlóalj-kürtösnek, alhajómesternek és hasonrangu altiszteknek, a műszaki tüzérség szekerészeti csapattest élelmezési szak és ruházat kezelési intézet 1. és 2. osztályu mestereinek és törzsvezetőnek, ha ily altisztek egy állomáshelyen többen vannak, ha azonban csak egy lly altiszt létezik az állomáson, részére külön szoba adandó.

3. Szakaszvezetők, hajómestersegédek és a hadtengerészet hasonrangu altisztei, hadapródok, és álladalmi költségen tartott egy évi önkéntesek, ha többen vannak együttesen, de a legénységtől elkülönitve szállásolandók.

4. A többi altiszt és a legénység nagyobb szobákba közösen helyezendők.

5. Oly közös helyiségek, melyekbe több, mint két egyén szállásoltatik, valamint egyáltalában a legénység elhelyezésére szolgáló helyiségek oly terjedelemmel birjanak, hogy minden egyes legényre 15.3 köbméter légür és legalább is 4.5 négyszögméter térfogat essék.

A legénység szobáiban közösen elhelyezett altisztekre, legcsekélyebb térfogatul 6.2 négyszögméter számittatik.

6. Szolgálatát az istállókban teljesiteni köteles legénységet, már a földszintet is beszámitván, a 3-ik emeletsornál magasabban szállásolni nem szabad.

7. Könnyü betegek számára, kik előreláthatólag helyreállitásukra rövid időt, de különös gondoskodást nem igényelnek, minden laktanyában vagy fióklaktanyában, a legénység létszámának 2%-3%-ig megfelelő különös szobáknak kell létezni.

Ezen szobáknak oly terjedelmüeknek kell lenni, hogy minden egyes betegre 24 köbméter légür számittassék.

8. A legénység összes férhelyeinek világosaknak, szellőzhetőknek, egészségesek és czélszerű fütőkészülettel ellátottaknak kell lenni.

9. Valamely épületben elkülönitve elhelyezett minden egyes alosztály számára külön konyha szükségeltetik; ha azonban egy fegyvernem több osztálya, ugyanazon egy épületben lel szállást, közös, de elegendő tágas konyha adandó rendelkezésre.

10. A katonaság által lakott minden egyes épületben, a legénység számára egy megfelelő mosdó helyiség és árnyékszékek oly mennyiségben legyenek, hogy 20-20 legényre egy ülőhely jusson.

Az árnyékszékek közelében vagy az udvar félreeső sarkaiban, jól ráillő fedéllel biró kifalazott szeméttartók legyenek alkalmazva.

11. A fütőanyagok elhelyezésére kellő terjedelmü faraktárak, az élelmi szerek eltarthatására megfelelő éléstárak szolgáljanak.

A tüzelő anyagraktárak vagy a pinczében, vagy az udvarban lévő külön szinekben, az éléstárak vagy földszinti, vagy elegendő száraz és szellős pinczehelyiségekben jelölhetők ki.

12. Az épületben vagy annak közelében, ivóvizet adó kút által, vagy a vizszükségletről a helyi viszonyoknak megfelelő más módon legyen gondoskodva.

13. Mosóférhelyekért, folyosókért, konyhákért, lépcsőkért, árnyékszékekért, padlásokért, melyek nem mint raktárak használtatnak, továbbá égőanyag és élelmiszer-raktárakért külön illeték nem fizettetik.

Könnyü betegek szobájaiért, ugymint a legénység szobájaiért, a férhely szerinti térités fizettetik, minek számitásánál ugy, mint az altisztek szobájainál (5-dik pont utolsó tétel) kell eljárni.

A betegek szobájaiért csak ugy, mint a legénység szobájaiért, a férhely szerinti térités fizettetik.

14. Az átengedő a helyiségeket a katonaságnak meszelve és tisztán tartozik átadni.

Ugyanaz a használandó legénységi szobákat minden második, a folyosókat és lépcsőházakat minden harmadik évben, konyhákat és árnyékszékeket azonban minden évben meszeltetni tartozik.

Ezen időn kivül ő csakis valamely rendkivüli körülmény következtében felmerülő szükség esetében köteles a meszeltetést eszközöltetni, - mely körülmény egyébiránt vegyes bizottság által igazolandó.

A szobapadlók, ablakok és ajtók időközönkénti mosását a szállást használó katonaság teljesiti.

A pöczegödröknek, tonnáknak (Tannen), csatornáknak és kéményeknek, a szükségnek megfelelő időközökben üritéséről, illetőleg tisztitásáról az épület-átengedő tartozik gondoskodni.

b) Butorzat és szerek

1. Az I. mód szerint nősült minden egyes altisztnek illetéke:

2 ágy,

2 asztal,

4 szék,

1 szekrény, felében aggatásra, felében fektetésre.

2. Elkülönitve szállásolt minden egyes altiszt illetéke:

1 ágy,

1 asztal,

2 szék,

1 ruhafogas, 1 kenyérpolczczal.

3. Másod vagy többed magával szállásolt hadapród, tiszthelyettesek és altisztek járandósága külön-külön:

1 ágy,

1 szék,

1 ruhafogas, 1 kenyérpolczczal és kettőnek egy asztal.

A legénység szobáiban elhelyezett altisztek mindegyikének egy kis asztal és a legénységtől elkülönités czéljából, függöny alkalmazandó.

4. Minden egyes legény illetéke:

1 ágy,

két-két legény számára egy kettős ruhafogas egy kenyérpolczczal.

5. A legénység minden közös szobájában annyi asztal és pad, hogy az abban lakó személyek az asztalnál ülhessenek.

6. Minden egyes szobában, beleértve az altisztek szobáit is:

20 főig egy, 20-40 főig két kőolaj lámpás, minden további 20 fő után egy-egy ilyen lámpással több.

Minden tiz főre vasabroncscsal, továbbá fedéllel ellátott facsöbör, ivóviz tartásra és egy 3 deciliternyi ivóeszköz.

1 köpőláda,

1 szemétláda,

1 vasvonó, és ha a szobák kőszénnel fűttetnek, 1 szénlapát, 1 széntartó, vassal pántolva, 1 vasfogas, a fegyverek számára, a férhelynek megfelelő számu vasfogakkal, végre minden 20 legény számára egy mosdókészülék vizes dézsával.

7. Minden osztály számára:

2 fejsze nyéllel,

2 fürész,

2 fürészbak.

8. Egy ágyhoz tartozik:

1 vas- vagy fa-nyoszolya,

1 tömött szalmazsák, zsák- vagy erős vászonszövetből,

1 tömött szalmavánkos, hasonminőségü kelméből mint a szalmazsák,

2 lepedő,

1 nyári takaró, télre pedig

1 téli takaró.

Minden egyes ágy szalmazsákjának és a szalmavánkosnak első megtömésére 22.4 klgr. minden 4-ik hónapban pedig utántöltésre 11.2 klgr. ágyszalma szükségeltetik.

A szalmazsák, a vánkos és nyári takaró évenként 2-szer, még pedig április és október végével, a téli takaró évenkint egyszer és pedig május havában, a lepedők havonként egyszer tisztitandók.

c) Istállók

1. A legénység hátaslovai, nemkülönben az igás lovak közös istállókba állitandók, e mellett azonban a lóállománynak közös elhelyezésénél mint maximumot, egy lovasszázadnak állományán felül, a tisztek lovainak beszámitásával (156 ló), többet elhelyezni nem szabad.

2. Az istálló-helyiségek a legénység lakásaitól lehetőleg különálló épületekben és csak kivételképen, hol a viszonyok nem engedik, jelölhetők ki a legénység lakásai alatt levő helyiségekben.

3. Minden egyes istálló-épületben az egészséges lovak állóhelyein kivül, minden szakasz számára egy agyaggal burkolt állás egy beteg ló számára kijelölendő.

4. Sulyosan beteg lovak számára a főistállótól elkülönitve, az összes lóállomány 2%-kára külön istálló engedendő át.

Nagyobb istállók mellé, melyekbe legalább két lovas század lovai beférnek, minden körülmény közt 4 állással biró külön istálló, gyanus lovak behelyezésére szintén kijelölendő.

Ily istállónak a lovasság és tüzérség minden törzsállomásán is kell léteznie.

Azonban a tüzérség, lovasság és szekerészet kisebb osztályainak állomáshelyein is, a gyanus lovak számára hasonló istállók azon esetben szükségeltetnek, ha ezen állomások a legközelebbi helyőrségi állomástól, a hol a gyanus lovak számára ily istálló már létezik, oly távolságra fekszik, hogy a gyanus ló elszállitása egy járatban nem történhetik.

5. Az istálló ürfogata világos, szellős, megfelelő magasságu, továbbá jászóllal, oldalrudakkal, állásoszlopokkal, kötőfékkarikákkal ellátva, és a talapzat-kövezettel, vagy agyaggal burkolt, esetleg hidlásos legyen.

Egy egészséges ló számára megkivántató legcsekélyebb légkör laktanyákban 34 köbméterre állapittatik.

Már használatban levő katonai fiókistállókban azonban kivételesen csekélyebb légkör is elegendő, hahogy ezen kivétel, a bizottsági lelet megejtése után, tekintettel ezen istállók egyéb tulajdonságaira, engedélyezendőnek találtatik.

Az állások legcsekélyebb térfogatának egészséges lovaknál minden lóra, minden körülmény között 1.58 méter szélességgel, laktanyákban 3.16 méter, fióklaktanyákban 2.8 méter hosszasággal kell birni.

Súlyosan beteg vagy gyanus ló állása 3.8 méter hosszusággal s ugyanannyi szélességgel birjon.

Kétsoros lóállásokkal ellátott istállók, laktanyákban legalább is 3.16 méter, fióklaktanyákban 2.8 méter széles átjáró közzel birjanak.

A gyengélkedő lovak agyagolt állásaiért, és a beteg lovak istállóiért, az egészséges lovak férhelyeinek megfelelő térités fizettetik, a lovászok fekhelyeiért térités nem jár.

6. Valamennyi istállónál a szükséges lószerszám és lótápkamaráknak kell létezniök.

A lószerszám valamint lótápkamarák, a legénységi hátas és hámos lovak számára, egy egész osztály, több szakasz, vagy végre egy szakasz lólétszáma számára jelöltethetnek ki.

A széna és szalma lerakására ott, hol padlás-belyiségek nem léteznek, az istállók mellett elzárható külön helyiségek bocsátandók rendelkezésre, melyek a lovasságnál szakaszok, a tüzérségnél ütegek és a szekerészetnél századok szerint elkülönitendők.

Az alomszalma száritására az udvarban és pedig az udvar- vagy istállófal hosszában, félfedélzettel ellátott állványok alkalmaztassanak vagy egyéb létező fedett helyiségek engedtessenek át, a beteg lovak alomszalmáját azonban el kell különiteni.

A lószerszám-kamarákért, zabkamarákért, szénapadlásokért vagy szénaszinekért, s az alomszalma-állványokért térités nem fizettetik.

7. A trágya eltakaritására az istállók udvarain külön trágyatartók készitendők, és arra is ügyelni kell, hogy a lóhugy lefolyhasson. A trágyatartókért térités nem adatik.

8. Minden istálló közelében kút legyen, vagy a helyi viszonyok szerint megfelelő más módon vizről gondoskodni kell.

9. Az istállók átengedője azokat a katonaságnak meszelve és tisztitva köteles átadni, és minden évben meszeltetni tartozik.

Katonalovak által megmételyzett istállók tisztitása, a katonai igazgatás költségére, a fennálló állatrendőri szabványok értelmében eszközöltetik.

d) Istállószerek

Minden istálló a következő szerekkel látandó el:

1-2 lóig:

1 itató veder,

1 favella;

1 abrakkosár,

1 seprő,

1 hegyes ásó;

továbbá minden egy ló után bezárólag 10 lóig:

1 petroleum lámpás,

1 kézi lámpa,

1 szemét láda,

1 zabmérték, az egész zabrészlet, harmadára,

1 zárral ellátott zabosláda és ha az állások agyaggal vannak burkolva, egy földsulyok.

Nagyobb istállóknál ezen szükségletek arányos növekedése áll be, a zabosládák kivételével, melyek kellő nagyságúak legyenek, s melyek közül a lovasságnál minden egyes szakasznak, a tüzérségnél minden egyes ütegnek, és a szekerészetnél minden századnak külön egy-egy adandó át.

Zárészrevétel
a legénység szállásait és az istállókat illetőleg (a. c.)

Már létező laktanya irányában támasztható nagyobb követelések, valamint az újonnan épitendő laktanyák irányában támasztható különös követelések rendeleti uton állapittatnak meg.

II. Az egyenkénti beszállásolásnál

a) Legénység szállásai

Az első módozat szerint nősült minden egyes altiszt részére, továbbá az I. a) 2. alatt érintett nőtelen altisztek kettejének, és ha az állomáshelyen csak egy szállásolandó, ennek számára is egy szoba, a butorzattal, fűtéssel és világitással átengedendő.

A községnek a térités oly módon fizettetik, mint ez a havi fizetést élvező napidíj osztályba nem sorozott katonai személyeknél történik.

A többi altisztet és katonát a 31. § I. 3. pontjában megszabott államtérités mellett, a lakás férhelyének közös használata, a fűtés és világitás szolgáltatása illeti.

Könnyü betegek számára szükség esetében elkülönitett szobák jelölendők ki, melyek árszabály szerint térittetnek meg.

b) Istállók

1. A lovak csakis tökéletesen egészséges és lehetőleg külön istállókba helyezendők.

2. A szállás-adótól csupán a legszükségesebb és házszokásos istálló-világitás, berendezés és szerek szolgáltatása követelhető.

5. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához

C) Kimutatás
az állandó beszállásolásnál a csapatok számára megkivántató iroda-, iskola-, őr-, felügyelői (Inspection)-szoba, börtön-, pénztári-szoba, raktárak, kocsiszin és műhely férhelyekről és ezek berendezéséről

A) Irodák

1. Irodáknak, - a legénység szállásaitól elkülönitve legyenek és hol ilyenek a lakszobákkal egybekötvék, külön bejárással kell birniok.

2. Minden irodaszoba megfelelő nagyságu közvetlen világossággal ellátott, füthető és bezárható legyen.

B) Iskolaszobák

1. Minden iskolaszoba elegendő férhelylyel (1.6 négyszögméter térfogatot számitva minden tanulóra) birjon, világos, füthető, és külön bejárattal ellátott legyen.

2. Laktanyákban, melyek egy zászláaljnak, egy lovas- vagy tüzérosztálynak vagy négy szekerész-századnak megfelelő férhelylyel birnak, torna- és vivógyakorlatokra külön helyiség jelölendő ki.

C) Legénységi őrszobák

1. Egy őrszobának egy őrcsapat (3 legény) számára 15 négyzetméter térfogatunak kell lenni. Nagyobb számból álló őrcsapatok őrszobáiban, a térfogat minden egyes őrcsapat után, 10 négyzetméterrel számitandó.

2. Ha az őrszobák a csapat szállásául szolgáló épületben vannak, azok a főbejárásnál helyezendők el.

Minden őrszoba közvetlen világossággal birjon.

D) Tiszti őrszobák

A tiszti őrszoba a legénységi őrszoba közvetlen közelében legyen és lakható szoba kellékeivel birjon.

E) Felügyelő szoba, tisztek és orvosok számára

Tisztek- és orvosok felügyelői szobái, szintén a lakható szobák minden kellékeivel birjanak.

F) Börtönök

1. Minden helyőrségi állomáson, a legénység állománya 2%-ához, legénységi közös börtönnek, és az altisztek állománya 6%-ához aránylagos altiszti börtönnek, azonfelül a legénység állománya 2%-ához aránylag egyenkénti és sötét börtönöknek kell létezniök.

2. Minden börtönhelyiség a rendeltetésre való különbség nélkül, világos és megfelelően tágas legyen.

3. Az egyenkénti börtönök ablaktáblákkal látandók el, hogy azokat sötét börtönökké lehessen átváltoztatni.

Ha több egyenkénti börtön van egymás mellett, mindnyája egy közös, elzárható folyosóra nyiljék.

4. Az összes börtönök kivülről fütendők.

Az összes börtönablakok erős rácscsal látandók el, és oly magasra helyezendők, vagy akkép burkolandók, hogy sem a börtönből a kilátás, sem azokba a betekintés lehetséges ne legyen.

G) Pénztár-helyiség

1. Oly helyőrségeknél, hol a csapatpénztárak az adóhivataloknál el nem helyezhetők, vagy a hol pénztári közös helyiség nem létezik, önálló pénztári kezelésre kötelezett minden egyes csapattest részére, megfelelő pénztári helyiség is rendelkezésre bocsátandó.

2. Ily pénztári helyiség csak egy bejárattal birjon, boltozatos és egy belső vas-, valamint egy külső fa-ajtóval ellátott legyen, melyek mindegyikére 2 vagy 3 lakat alkalmazható legyen.

3. Az ablakok erős rácscsal és belülről vas-ablaktáblákkal látandók el.

H) Raktárak és szekérszinek

1. A ruházat, felszerelés, fegyverzet-, lőszer-, hátasló és igászerszám, további a járművek elhelyezésére a csapatoknak a kivánt raktárak és szekérszinek minden osztály, illetőleg csapattest részére, a szükséges mérvben átengedendők.

2. A ruházat, felszerelés, fegyverzet, lőszer-, ló- és igásló-szerszámok eltartására szolgáló raktárak, szárazak, szellőzhetők, tüzmentesek és zárhatók, ablakaik pedig rudakkal és drótrácsokkal ellátottak legyenek.

3. Az alosztályok számára szolgáló raktárak az alosztály férhelyeinek közelében és ha lehetséges, ezen férhelyekkel kapcsolatban legyenek.

A hadszer-készletek (Augmentationsvorräthe) elhelyezésére szánt raktáraknál, a kezelés czéljából, a mennyiben lehetséges, elzárható udvarok is átengedendők.

5. A járművek számára szükséges szinek tűzmentesek, tetővel ellátva és, zárhatók legyenek.

6. A béke- és haditáska-lőszerkészlet elhelyezésére szolgáló raktárak biztossága végett, ilyenek a közigazgatási hatóságokkal egyetértőleg megállapitandó helyen, a többi tárgyaktól egészen elkülönitve jelölendők ki, és pedig ezer darab fegyvertöltény elhelyezésére (0.040 négyzetméter) tér kivántatik.

A czéllövéshez megkivántató töltények készitésére szükséges puskapor, ezen raktárban, rekesz által elkülönitett helyen örzendő.

Ezen raktárak szárazak, tűzmentesek és zárhatók legyenek.

I) Műhelyek

1. Azon csapattestek számara, melyek állományukban puskaművesekkel birnak, mindegyik puskaműves részére, a szabályszerű illeték fizetése mellett, műhelynek megfelelő helyiség jelölendő ki, mely helyiség világos és fűthető, tűzhely befogadására alkalmas és a puskaműves lakásával lehetőleg kapcsolatban legyen.

2. Oly állomásokon, hol a lovasság, tábori tüzérség és szekerészet csapatai beszállásolvák az együttes szállásolás esetében a kovács-műhelyek, a mennyiben lehetséges, az istállóépületen kivül vagy az udvarban helyezendők el.

A kovács-műhely mellett oly férhelyü ló-patkolóhely leszen kijelölendő, hogy ott azon csapattest összes lóállományuak, a mely számára a kovács-műhely szükségeltetik, 2%-a egyidejüleg patkoltathassék.

Az egyenkénti beszállásolásnál a magán kovács-műhelyek esetről-esetre egyezségileg meghatározott térités mellett használandók.

H) Berendezés

1. Ezen kimutatásban a)-tól i)-ig érintett helyiségek berendezési szükséglete rendelet által fog megállapittatni.

2. Ha ezen berendezés a község által teljesittetik, ezért részére az árszabászerű illeték jár.

6. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához

D) Kimutatás
az állandó beszállásolásnál a beteg katonák elhelyezésére és ápolására megkivántató férhelyekről és egyéb tartozékokról

a) Betegek házai

1. Minden helyőrségi állomáson, hol a helyőrség létszáma 300-nál nem kevesebb, 500-nál azonban nem több, ha ott tulajdonképeni katonai kórház nem létezik, a betegek ápolására külön épület vagy legalább elkülönitett helyiségek engedendők át.

2. Ily férhelyek: korcsmák, gyárak, vasuti épületek, szappangyárak (vagy hasonló kellemetlen szagot terjesztő avagy a levegőt megrontó ipar üzletek) közvetlen közelében, valamint temetők és mocsárok közelében sem jelölhetők ki.

Ily czélra szánt épületek száraz, nem iszapos vagy feltöltött talajon lehetőleg szabadon álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek.

A szobák szárazak, világosak, szellősek, elég tágasak és füthetők legyenek, az épület maga pedig lehetőleg tüzmentesen épitett legyen.

3. A betegek minden házának férhelye legfeljebb az arra utalt csapat-legénység létszáma 5%-ának feleljen meg.

Minden betegágy számára, legalább is 35 köbméter ürfogat s legalább 8 négyzetméter térfogat szükséges.

4. Egy betegek házában következő helyiségek szükségeltetnek:

a 3. pontban érintett szükségletuek megfelelő több kisebb és nagyobb szoba, a betegek közül azonban a nagyobb szobákba 15-nél több nem helyezhető;

egy orvosi hivatalos-szoba;

egy szoba 1 vagy 2 altiszt számára;

a betegápolók és szolgálati személyzet számára szükséges helyiségek, az egészséges legénység szobái férhelyeinek mérve szerint, és pedig minden 6 betegre egy ápolót és minden 16 betegre egy egyéb kórházi szolgálatot tevő legényt számitva;

egy fürdő, illetőleg mosakodó szoba;

egy konyha;

egy éléskamra;

egy raktár, tisztaruha és ágynemüek, továbbá kórházi eszközök számára;

egy raktár, a szennyesruhák számára;

egy tüzelő anyagszer-raktár;

egy árnyékszék, egy üléssel minden 15-20 beteg, és egy üléssel az egészséges legénység számára, még pedig az épület fedett férhelyein belül;

egy pincze és

egy padlás;

egy halottas kamara;

egy szeméttartó.

Továbbá a betegek minden háza számára a szükséges mennyiségü ivó- és használati viz megszerezhetésére kút kivántatik, vagy ezen szükséglet felől egyéb, a viszonyoknak megfelelő módon kell gondoskodni, továbbá udvar, illetőleg kert is követeltetik.

5. A betegek szobái az átengedő által a katonaságnak, világos méregmentes festékkel festve, a többi helyiségek kimeszelve, s mindazok tisztán adandók át. Az átengedő köteles a betegek részére használatba vett szobákat, a mennyiben esetleg olajfestékkel ki nem festvék, minden évben újból kifesteni; a konyhákat és az árnyékszékeket minden évben; folyosókat, lépcsőket stb. minden második évben meszeltetni. Ezen időn kivül a festést és meszelést csak rendkivüli kürülmények által előidézett szükség esetében tartozik teljesiteni, mely szükség vegyes bizottság által állapitandó meg.

A szobapadozat, az ablakok és ajtók tisztitása, a használó katonaság által eszközöltetik.

A pöczegödrök, tonnák, csatornák és kémények üritése, illetőleg tisztitása, az épület átengedője által, a szükségletnek megfelelő időben szabályszerüen eszközlendő.

b) Csapat-kórházak

1. Mindazon helyőrségi állomáson, hol a legénység létszáma több mint 500 főnyi, ha ott már helyőrségi (Garnison) kórház nem léteznék, külön épületben, vagy legalább elkülönitett helyiségekben, a legénység létszáma legfeljebb 5%-nak megfelelő férhelyü csapat-kórház állitandó fel, azon csapat számára, mely arra utalva van.

E mellett az őszi gyakorlatokra való behivatásokra is figyelemmel kell lenni.

2. Csapat-kórházul kijelölt épületek helyiségeire, és a betegek szobáinak állapotára és a betegek házaira nézve (az a) pont 2. és 3. alatt) meghatározott szabványok szolgálnak zsinórmértékül.

3. Csapat-kórház következő helyiségeket szükségel:

bizonyos számu kisebb szobát egyes betegek külön helyezhetése végett, - és megfelelő számu nagyobb szobát, mely utóbbiak azonban 20-24 beteg számára megkivántató férhelyiség nagyságát felül ne mulják;

1 orvosi felvételi szobát;

1 felügyelőszobát, az orvosok számára;

1 felvételi irodát;

1 szobát a gazdászat-kezelő tiszt számára;

1 szobát a gyógyszertár számára, a hozzátartozó

1 gyógyszerészeti mühelyiséggel;

az altisztek számára szükséges szobákat, minden 20-25 betegre egy altisztet számitva;

az ápolók és szolgálati személyzet részére megkivántató szobákat, az egészséges legénység férhelyeinek mérve szerint, minden 6 betegre egy ápolót és minden 16 betegre egy, egyéb kórházi szolgálatot tevő legényt számitva;

1 fürdöszobát;

1 konyhát, és több mint 80 beteg férhelyénél, minden esetben egy előkészületi (konyha) szobát és egy öblögető kamarát;

1 élelmi-szerraktárt;

1 pinczét, az italok és főzelékek eltartására;

1 jégvermet vagy jégházat;

1 raktárt, a kórházi szerelmények, a tiszta fehérneműk és ágybeliek számára;

1 raktárt, a beteg katonák ruháinak elhelyezésére;

1 raktárt, a szennyes fehérnemű és ágybeliek számára;

1 raktárt, az új szalma elhelyezésére, (használt szalma megsemmisittetik);

1 fűtőanyag raktárt;

1 padlást;

1 kamarát, a ragályos betegek ágynemüinek és ruháinak fertőtlenitésére;

1 füthető halottas kamarát;

1 füthető bonczoló szobát;

Árnyékszékeket a kórház kiterjedésének megfelelőleg felosztva, minden 15-20 beteg számára egy üléssel és az egészséges legénység számára elkülönitett ülésekkel, továbbá vizelő helyekkel.

Minden csapat-kórház továbbá egy kúttal birjon, vagy a helyi viszonyokhoz képest az ivó és használati viz megszerezhetéséről egyéb módon gondoskodva legyen szükséges végre egy udvar, illetőleg kert és egy szemétgödör.

A betegek szobái az átengedő által a katonaságnak, világos méregment festékkel festve, a többi helyiségek kimeszelve és mindezek tisztán adandók át. Az átengedő, a mennyiben esetleg olajfestés nem alkalmaztatott, a betegek által elfoglalt szobákat minden évben újból festetni, a konyhákat és az árnyékszékeket minden évben, a folyosókat, lépcsőket stb. minden második évben meszeltetni köteles. Ezen időn kivül festést vagy meszelést csak rendkivüli körülmények által előidézett szükség esetében tartozik teljesiteni, mely szükség vegyes bizottság által állapitandó meg.

A szobapadozat, az ablakok és ajtók tisztitása a használó katonaság által teljesittetik.

A pöczegödrök, tonnák, csatornák és kémények üritése, illetőleg tisztitása az épület tulajdonosa által, a szükségletnek megfelelő időben, szabályszerüen eszközlendő.

c) Butorzat

1. A beteg katonák kórházának butorzat-szükséglete, rendeleti uton fog megállapittatni.

2. Ha ezen butorzat a község által állittatik elő, ez esetben neki ezért az árszabásszerinti kárpótlás fizettetik.

3. A csapatkórházak butorzatát a katonai igazgatás helyezi be.

Zárészrevétel
betegápoló házakat és csapatkórházakat illetőleg

A betegápoldákban és csapat-kórházakban a betegek és gondozók elhelyezésére kijelölt helyiségekért, a térités a tényleges légür szerint kiszámitandó férhely nagysága után, úgy, mint az egészséges legénységnél (31. § I. 1., illetőleg 31. § I. 2. és 32. §) jár.

Ha 4-5 méternél magasabb helyiségek adatnak át, a betegek és gondozóik férhelyeinek, valamint a téritési illeték kiszámitásánál, csakis 4-5 méternyi magasság veendő számitásba.

A többi helyiségekért (a konyhák, fáskamarák, élelmi raktárak, padlások és pinczék kivételével, melyekért külön térités nem adatik) az illetékszerű bérek fizetendők.

7. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához.

E) Kimutatás
a katona-személyeknek átkelő (ideiglenes) beszállásolásánál járó szállásilletékeik és tartozékaik felől

I. Helyiségek

Napidíj-
osztá-
lyozás

Rangfokozat
A szobák
száma
I Tábornagy 4
III Táborszernagy, lovassági tábornok, tengernagy 2
IV Altábornagy, altengernagy 2
V Vezérőrnagy, ellentengernagy 2
VI Ezredes, sorhajó-kapitány 2
VII Alezredes, fregát-kapitány 2
VIII Őrnagy, korvet-kapitány 2
IX Gyalog vagy lovas-százados, sorhajó-hadnagy 1
X Főhadnagy, sorhajó-zászlós 1
XI Hadnagy
XII A XII. díjosztályba sorozott katona-személyek, tengerész-apródok (tengerészjelöltek) 1
Díjosztályba nem sorozott, azonban havi-pénzt élvező katona-személyek és a hadsereg nős szolgái 1
Megjegyzés

I. Katona-lelkészeket, katonai hivatalnokokat és általában szállásra igénynyel biró minden katona-személyt, napdíjosztályzatuknak megfelelő, fennebbi illeték szerint, szállás illet.

2. Az első osztályzat szerint házasodott altiszteknek, ha átkelés alkalmával családjuk velük utazik, egy szobára van igényük, a hadapródtiszthelyettesek és az alosztályok kezelési ügyeivel megbizott számvevőségi őrmesterek, ha közülök többen ugyanazon helyiségben szállásolandók, egy szobába ketten helyezhetők, ha azonban ugyanazon helységben egyenként szállásolandók, ezen egy számára is butorozott, fütéssel és világitással ellátott külön szoba adandó át, melyért a kárpótlás a jelen törvénycikk 46. §-a szerint a katonaigazgatás által teljesittetik.

3. Ha a tiszti szolgákat uraikkal ugyanazon házban, külön szállásolni nem lehetne, előbbiek akként, mint a legénység szállásolandók.

4. Istálló, szerelvényekkel és világitással együtt, annyi ló számára jár, a hánynak tartására az illető katona-személy jogosult, és azokat valósággal almozza.

5. Azon tábornokok és ezredesdandárnokok számára, kik hadjáratra kiinduláskor szekerek használatára jogositvák, száraz, és a mennyiben lehetséges elzárható oly terjedelmű kocsiszin engedendő át, melyben az őket szabályszerűen megillető szekerek elférjenek.

6. Ha bebizonyul, hogy a községek az illetékes szállásokat rendelkezésre nem adhatják, az illetékre jogosultak tehát csekélyebb szállással kénytelenek megelégedni, a községek a szállás és istállópénzt csak azon mérv szerint követelhetik, a mely terjedelem szerint a szállást és istállót átengedték.

II. Butorzat

Havipénzt élvező minden katonai személyeknek, valamint a hadapród-tiszthelyettesnek tiszta ágyra, mint a házban találtatik, mosdó edényre, és ivó pohárra, továbbá minden szobában egy asztalra és legalább egy székre van igénye, - a többi legénység fekvő helyéül pedig tiszta szalma szolgál, - a ruhák és fegyverek felaggathatása vagy letehetése czéljából pedig alkalmas eszköz rendelkezésre bocsátandó.

A nőket és gyermekeket a 45. §-ban megérintett esetekben, a fentebb emlitett butordarabok, a fejszámnak megfelelő szükségletben, illetik.

III. Fűtés és világitás

Fűtési és világitási igény bármi nemű katonai személynél, csakis a legerősebb szükségre szoritkozhatik.

IV. Alomszalma, világitás és istálló-berendezés

Egy beszállásolási napra 1.7 kilogramm szalma igényeltetik, a hol a házigazda maga is csak falevelet, vagy erdei almot használ, ott csak is ilyen követelhető.

Istálló-világitásul és istálló-berendezésül csakis az követelhető, a mi legszükségesebb és ház-szokásos.

V. Élelmezés

Havi-fizetést élvező katonai személyek élelmezésökről önmagok gondoskodnak. Az altiszteknek és a többi legénységnek déli étkezés jár, melynek fejében mindegyik részére 0.28 kilogramm hús, a mennyiben lehetséges, marhahús és még egy hely-szokásos második tál étel kiszolgáltatandó.

Köz- vagy magukban étkezőknek, a déli ebéd főzéséhez alkalom nyujtandó. Kenyeret követelni nem szabad.

8. számú melléklet az 1879. évi XXXVI. törvénycikk indokolásához

F) Kimutatás a csapatok kiképzésére megkivántató gyakorló-terek felől

a) Gyakorló-terek

A tér nagysága fekvése minősége

Megkivántatik
holdakban
1600
négyszög-
ölenként
vagy
hektárok-
ban

a térnek
1 A gyalogcsapatok tábori (tartaléki) századai számára 12.16 7
2 13.90 8
3 15.64 9
4 17.38 10
5 19.11 11
6 20.85 12
7 22.59 13
8 24.32 14
9 26.07 15
10 27.80 16 A térségnek lehetőleg
11 29.54 17 síknak és keménynek
12 31.28 18 A gyakorló tér, kell lennie, a lovasság
1 Lovas-század számára 34.75 20 ha lehet az és tüzérség részére
2 69.51 40 állomáshelytől, azonban a talaj
3 104.26 60 illetőleg a csapat túlságos kemény vagy
4 139.01 80 szállásaitól, a gyalog kövecses ne legyen,
5 173.77 100 csapatokra nézve egyenszög alakkal
6 208.52 120 2 kilométernél, a birjon olyképen, hogy
1 Tábori tüzérség számára 43.44 25 lovasságra, tábori az egyenszög
2 78.19 45 tüzérség és hosszasságának és
3 104.26 60 szekerészekre nézve szélességének aránya
1 Vártüzér-század, vagy hegyi üteg, vagy az egészségügyi csapat gyakorló osztályai számára 1.74 1 pedig 4 kilométernél
távolabbra ne essék.
az esetenkénti
szükséghez képest 1
„egész” 4 arányokig
2 3.48 2 terjedhet.
3 5.21 3 A gyakorló terekhez
4 6.95 4 utak vezessenek,
1 Gyalog csapatok hadapród-iskolái számára 13.90 8 illetőleg készittessenek.
1 Lovas-dandár tiszti iskola, vagy 1 lovas hadapród-iskola, vagy 1 lovas altiszt-képző iskola számára 34.75 20
1 Tüzérhadapród-iskola vagy 1 tábori tüzérezred lovagló-iskolája, vagy a tábori tüzérségi csapatok 1 altiszti képzőiskolája számára 43.44 25
1 A katonai szekerész-csapatok altiszt-képző iskolája számára 1.74 1

1. Megjegyzés: A fent kimutatott csapatlétszámon alóli helyőrségek részére, a fent meghatározott térfogatokból a gyalog vagy lovas-század, üteg (iskola-osztály stb.) illető részének megfelelő hányad esik.

2. 1 gyalog- vagy 1 lovasezred, vagy 1 tábori ütegosztály létszámánál nagyobb helyőrségek számára, a gyakorló terek a helyi viszonyokhoz képest, akkép jelölendők ki, hogy azok czélszerű felhasználás mellett, elégségesek legyenek.

3. Ha a gyakorló-tér külön fegyvernemű csapattestek vagy alosztályok (iskola) által, közösen használandó, akkor abban kell megegyezni, hogy a kimérésnél az illető (gyalogsági, lovassági, tüzérségi stb.) gyakorlóterek legnagyobbika vétessék alapul, és a helyi viszonyokhoz és a csapat létszámának nagyságához képest, nagyobbitásnál ezen legkisebb terjedék szolgáljon közös gyakorló térül.

b) Műszaki gyakorló terek

A tér nagysága fekvése minősége

Megkivántatik
holdakban
1600
négyszög-
ölenként
vagy
hektárok-
ban

a térnek
1 A hadmérnöki csapat tábori (tartalék) századai stb. számára 3.04 1.75 A gyakorló tér az állomási helytől, A gyakorló tér lehetőleg mérsékelt
2 6.08 3.50 illetőleg a csapat beszállásolási helyétől sík, posványnélküli és megmunkálást
3 9.12 5.25 2 kilométernél távolabbra ne essék, illetőleg, közép minőségű talajú
4 12.16 7.00 és pedig az utászok szárazföldi és vizi legyen, melynek hosszasága és
1 Tábori (tartalék) század számára az 1.74 1.00 gyakolataiknak egyidőben szélessége a szükségnek
2-4 Tábori (tartalék) század vagy zászlóalj utász csapatoknál 5.21 3.00 eszközölhetése végett valamely folyó, vagy megfelelőleg
1:1-1:6-ig terjedő
1 Hadapród-iskola 1.74 1.00 folyam parthosszában. arányban álljon.

A gyalogság, a vadászok és a lovasság utászai számára műszaki gyakorló-terek csak azon helyőrségekben követelhetők, az elkerülhetlen szükséghez képest, a hol műszaki csapatok nincsenek, és a gyakorló tér műszaki munkálatok eszközlésére szűk, és pedig a következő nagyságban.




1.74




1.00
Hol az nem lehetséges, úgy a szárazföldi, valamint a vizi gyakolatokra alkalmas helyek, a fent meghatározott terület terjedelmét át nem hágva, kipuhatolandók. A gyakorlat anyagszereinek helyéül kijelelt tér, kiszáradásnak kitéve ne legyen. A gyakorló térhez utak vezessenek, illetőleg készittessenek.

Megjegyzés: A föntebb kimutatott létszámon aluli csapatoknál, a föntebb meghatározott térfogatokból a század (hadapród-iskola) illető részének megfelelő hányad esik.

c) A kézi lő-fegyverekben való gyakorlás végett, elemi lövöldék készitésére

A tér nagysága
Megkivántatik hosszasága szélessége területe fekvése minősége


A gyalog- és vadász-csapat számára:


ölekben

vagy
méte-
rekben


ölekben

vagy
méte-
rekben
holdak-
ban,
1600
négy-
szögölet
számitva

vagy
hektá-
rakban


a térnek
1 Tábori (tartalék) százada számára 8 századnyi (2 zászlóalj) létszámig 248.88 472 1266 24 1.97 1.13
1 Lovasszázad, vagy a műszaki vagy utászcsapat 1 századától fölfelé, vagy a külön fegyvernemű hadapród, vagy altiszti képzőiskolák számára, azonban csak akkor, ha ezek gyalogsági vagy vadászcsapatokkal ugyanazon helyőrségben nincsenek szállásolva 248.88 472 12.66 24 1.97 1.13
A gyakorlótér az állomáshely-
től, a
mennyiben
lehetséges,
4 kilométer-
nél távolabbra
ne essék.
A tér lehetőleg sík és kemény legyen, a gyakorlatoknál az égtájékra, valamint a széljárásra s arra forditandó figyelem, hogy a tér környéke
9 A gyalogság vagy vadászcsapat, tábori (tartalék) százada számára 12 század (3 zászlóalj) erejéig 248.88 472 12.40 33 2.71 1.56 olyan legyen, mely a félre repülő lövedékek
13 A gyalogság és vadászcsapat tábori (tartalék) százada számára 24 század (6 zászlóalj) erejéig 248.88 472 21.62 3.36 1.94 elleni oltalmul védművek készitését ne igényelje.
25 A gyalogság vagy vadászcsapat, tábori (tartalék) százada számára,
36 század (9 zászlóalj) erejéig
248.88 472 24.26 46 3.77 2.17 - A gyakorló térhez út vezessen,
illetőleg
37 A gyalogság vagy vadászcsapatok századaitól fölfelé, a lőtér szélessége minden egyes- vagy 1-től egész 8 századig (zászlóalj) erejéig nagyobbodó létszámnál 5 méterrel 248.88 472 2.64 5 0.41 0.24 kikészittessék.

d) Harczszerülőterek

A gyalogcsapatok, 4 tábori (tartalék) századaitól fölfelé
480.36

911

40.07

76

12.04

6.92
A gyaloghadcsapatok, 4 tábori (tartalék) századnál nem kevesebb vagy egy lovasszázadtól fölfelé, vagy pedig a külön fegyvernemű hadapród vagy a tisztképző iskolák számára, ha ugyanazon egy állomáshelyen más gyalogcsapatok beszállásolva nincsenek és pedig csak
azon esetben,
ha a lőtér
számára és
helytérei a csatár
lőgyakorlatok
időnkénti
elővételét meg
nem engednék.









480.36









911









40.0776









12.04









6.92









6.92
A
helyőr-
ségtől 5
kilométer-
nél távo-
labbra ne essék.
A tér
lehetőleg
sík, de
minden
esetben
mocsár-
mentes
talajú és
szabad
bejáratú
legyen.

Megjegyzés a c) és d)-hez. Hol az elemi lövöldéknek és a harczszerű lőtereknek együttes kijelölése lehetséges, ez, mint előnyös, mindig követelendő. Ily tér távolságára nézve a c) alatti megállapitások mérvadók.

e) Tüzérségi lőterek, egyuttal műszaki gyakorló-terek

A térfogat fekvése minősége
hossza szélessége területére
Megkivántatik
ölekben

méterekben

ölekben

méterekben
holdakban
1600
négyszög-
ölre

hektá-
rokban

a térnek


1. tábori tüzér-ezred vagy pedig 1 vártüzér zászlóaljtól fölfelé











2400.23











4552











400.21











759











601.25
kerek számban









346



A mindenkori szükségnek és helyi viszonyoknak megfelelő.
Mérsékelten hullámzatos, minden esetben mocsármentes legyen. A lőtérhez használható utak vezessenek, vagy készittessenek.

f) Nyilt lovagló (szekerező) iskolaterek

A térfogat fekvése minősége
hossza szélessége területére
Megkivántatik
ölekben

méterekben

ölekben

méterekben
holdakban
1600
négyszög-
ölre

hektá-
rokban

a térnek
1 Gyalogság lovagló-iskolája, ha ez lovaglótérre igénynyel biró csapat-osztálylyal nincsen egy helyben szállásolva




24.26





46





12.13





23





294.16





1058
1 lovasszázad, vagy 1 lovas pótcsapatkeret, vagy 1 lovas hadapród-iskola, vagy a lovasság altisztképző-iskolája, vagy pedig 1-től - 3 üteg, vagy 1 tüzér-ezred lovagló-iskolája, vagy a tüzérség 1 hadapród-iskolája, vagy pedig egy altisztképző-iskola számára











40.07












76












20.4












38












802.97












2888



Lehetőleg a laktanya helyiségein, vagy az illető csapat (iskolai) osztály beszállásolási férhelyein belül legyen.


Sík, kötött, azonban még sem fölötte kemény, nem kövecses talaju legyen, melyhez utak vezessenek, vagy pedig ilyenek készittessenek.
1 Lovassági dandár tiszti-iskola, vagy pedig a tábori tüzérség 4-6 ütege számára 2-2 hely, és 7-9 üteg számára három-három hely, - és igy tovább minden helyre számitva







40.07








76








20.04








38








802.97








2888
1 A szekerészkar több százada vagy egy (1) altiszt képző-iskolája számára


48.51



92



32.16



61



11560.34



5612

Megjegyzés: Kisebb osztályok, u. m. egy század lovasság vagy egy ütegnél, és pedig egy szakaszig lefelé, a nyilt lovagló (szekerező) iskolák számára a terek, - az illető fegyvernemekre nézve fentebb kijelölt mérv szerint szükségeltetnek.

g) Lovagló-terek

ha a gyakorló-terek az illető csapat állomáshelyétől 4 kilométernél távolabbra esnek.

A térfogat fekvése minősége
Megkivántatik Hosszaságban Szélességben Területben
ölekben méterekben ölekben méterekben négyszög-
öletkeben
négyszög-
métereben
a térnek




A lovas csapatok minden százada számára












80.14












152












40.07












76












3211.88












11552
Lehetőleg a laktanya helyiségein, vagy pedig az illető század beszállásolási kerületén belül essék, de semmiesetre a beszállásolási helyiségtől 2 kilométerrel távolabbra ne legyen.


Sík, kemény, de nem kövecses talajú legyen, melyhez utak vezessenek, illetőleg azok készittessenek.

h) Torna-helyiségek

A térfogat fekvése minősége
Megkivántatik négyszög-
ölekben
vagy pedig
négyszög
méterekben

a térnek
Minden 1. tábori (tartalék) gyalogsági, vagy vártüzér század. Sík, kemény, de nem kavicsos talaju legyen,
A lovassági csapatok vagy szekerészkar minden 1. százada. Lehetőleg a laktanya,
vagy pedig az illető
egyenszög alakkal birjon, melynek minden oldala
Minden 1. tábori, vagy hegyi üteg. csapat (iskola) osztály legalább 8 méter
Minden 1. egészségügyi osztály. beszállásolási helyisége hosszaságu legyen.
A külön fegyvernemü hadapród, - vagy altisztképző-iskolák vagy pedig 1. tüzér-ezredi lovaglóiskola számára
35.59

128
férhelyein belül. A tornahelyiségekhez ut vezessen, illetőleg készittessék.

Megjegyzés: 1. A fentebb érintetteknél kisebb osztályok számára, és pedig 1. szakaszig lefelé számitva, a tornaterek a fentebb kimutatott térfogat szerint szükségesek.

2. Azon helyőrségi állomásokban, hol a létszám egy gyalog vagy lovas századot, vagy egy üteget felülhalad, a tornaterek száma és nagysága, a csapat szükségéhez, és a helyi viszonyokhoz képest idomul.


  Vissza az oldal tetejére