1. § A vármegyék felhatalmaztatnak, hogy a katona-beszállásolás terhének arányosabb megosztása czéljából pótadót vethessenek ki.
2. § A megelőző §-ban emlitett czél érdekében, a pótadóból befolyó összeg arra fordítandó:
a) hogy addig is, mig laktanyák épittetnének és a beszállásolásról szóló 1879. évi XXXVI. tc. értelmében szolgáltatandó helyiségek felállittatnának, azon községek, melyek a beszállásolásról szóló törvénycikkben meghatározott helyiségeket, a katonaság rendelkezésére bocsátani tartoznak, illetőleg ezen községeknek a terhet netán viselő egyes lakosai az azon törvénycikkben megszabott katonai megtérités beszámitásával a teljesitett szolgáltatásokért, a mennyire a viszonyok engedik, méltányos kártalanitást nyerjenek;
b) hogy a katona-beszállásolás érdekében szükséges állandó épületek, az egyes lakosok külön terheltetése nélkül létesittessenek.
3. § A megyei törvényhatóságok a beszállásolásra szolgáló állandó épületek (laktanyák, fióklaktanyák stb.) létrehozását, a következő módokon mozdithatják elő:
a) úgy, hogy azon községeket, melyek állandó beszállásolási állomásul vannak kijelölve, a laktanyák és más szükséges helyiségek létesitésében támogatják, mely támogatást vagy egyszer mindenkorra nyújtott segély alakjában, vagy az által nyujtják, hogy a beszállásolásról szóló törvénycikkben megállapitott megtéritéseken kivül, a községek részére még aránylagos évi kártalanitást biztositanak;
b) úgy, hogy ott, a hol ez czélszerübbnek mutatkozik, magánosokat egy meghatározott összeg lefizetése, vagy egy meghatározott évi felülfizetésnek állandó, vagy ideiglenes biztositása mellett, a szükséges helyiségek létesitésére inditanak;
c) úgy, hogy maguk javára és terhére teljesittetik az épitkezést, és az ezen czélból elvállalt terhek törlesztésére, a katonai megtéritési összegen kivül, a pótadóból nyerendő összegeket igénybe veszik.
Azon helyiségek felállitása végett, melyek a több törvényhatóság területén elhelyezett dandár csapatainak közös szükségleteire igényeltetnek, ezen törvényhatóságok egyetértőleg és közösen is intézkedhetnek.
4. § A törvényhatóság közgyülése által az előző §-okban érintett czélra évenkint előre megállapitandó pótadó-részlet kiszámitására alapul szolgál:
a) a törvényhatóság területén állandóan, vagy hosszabb időre elhelyezett katonaság létszáma, fegyverneme és tartózkodás ideje;
b) az előző tapasztalatok szerint évenkint átkelő katonaság létszáma, fegyverneme és tartózkodási ideje.
A kivetendő pótadó semmi esetre se lehet nagyobb azon összegnél, melyet az a) és b) pontokban emlitett tényezők eredményeznek, úgy hogy a pótadó kivetésének alapjául egy lovas katona után lovastól fejenkint és naponkint maximumképen 18 kr., egy katona után ló nélkül 12 kr., a lóért külön 6 kr. vétethetik.
5. § Ezen pótadó kulcsául, az általános jövedelmi pótadó és fényüzési adó kivételével, a rendszeresen kivetett egyenes államadók szolgálnak.
Az arányt, melyben ezen adók egyes nemei alapján a kivetés történni fog, valamint a kivetés és kezelés módját is, minden törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg; általános szabályul azonban kimondatik, hogy a kivetendő összegnek legalább 1/8-a és legfeljebb 4/8-a a házadó alapján vetendő ki.
6. § Az évi pótadó nagysága a 4. § rendelkezései figyelembe vételével évenkint állapittatik meg.
7. § A 2., 3., 5. és 6. §-ok értelmében hozandó szabályrendeletek és határozatok, a belügyministerhez megerősités végett előzetesen felterjesztendők.
A kivetési kulcsra, és az évi pótadó nagyságára vonatkozólag, a megerősités a pénzügyministerrel egyetértőleg adandó meg.
8. § A laktanyák és egyéb szükséges helyiségek terve és felszerelt költségvetése, akár új épitkezésre, akár átidomitásra vonatkozzék, a honvédelmi ministerhez jóváhagyás végett előlegesen felterjesztendő.
9. § Ezen törvény hatálya Horvát-Szlavonországokra ki nem terjed.
10. § E törvény végrehajtásával, életbeléptetése idejének meghatározásával, és az erre vonatkozó intézkedéseknek - a pénzügyi és honvédelmi ministerekkel egyetértőleg - megtételével a belügyminister bizatik meg.
