1879. évi XXXVIII. törvénycikk

a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről * 

1. § A kassa-oderbergi vasút részére 1866. évi junius 26-án legfelsőbb helyről kiadott engedélyokmány 19., 20. és 21. §-ai alapján elvállalt állami biztositási teher, mely az 1867. évi junius hó 22-én kelt pótegyezmény VII. czikkelye szerint két millió kilenczszáz negyvennyolczezer háromszáz kilenczven (2,948.390) o.é. ezüst-forintnyi évi tiszta jövedelemben lett megállapitva, az osztrák-magyar monarchia két államterülete közt - az 1867. évi XV. törvénycikk 7-ik §-ának részbeni végrehajtásául, de minden ebből a további végrehajtásra vonható következtetés nélkül - oly módon osztatik meg, hogy az ezen engedélyokmányszerü biztositásnak ötszáz negyvenezer (540.000) o.é. ezüst-forintot tevő részlete a nevezett vasut osztrák vonalrésze után, a birodalmi tanácsban képviselt tartományok által vállaltatván el, a fennmaradó két millió négyszáznyolczezer háromszáz kilenczven (2,408.390) o.é. forintnyi részösszeg, a magyar vonalrész után, a magyar korona országainak terhére essék.

A közös biztositási teher ezen felosztása 1873. évi január hó 1-től veszi kezdetét, az 1872-ik évre azonban a közös biztositási teher 2,771.748 o. é. ezüst-forintban állapittatik meg, melyből az osztrák vonal terhére elfogadott 527.103 ft. levonás után, a magyar vonal terhére 2,244.645 ft. esik o.é. ezüstben.

Végre az 1869., 1870. és 1871. éveket illetőleg, a magyar kincstárt azon biztositási részösszegek terhelik, melyek a magyar államterületen fokozatosan megnyilt egyes vonalszakaszokra nézve, a mértföldes arány alapul vételével, az 1867. évi junius hó 22-én kelt pótegyezményben meghatároztattak.

2. § A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1. § intézkedéséből folyólag a szóban forgó vasut magyar és osztrák vonalairól elkülönitve vezetendő üzleti számadások vitelének módját s névszerint a mindkét vonalra nézve közös természetü bevételek és kiadások, különösen pedig a forgalmi eszközökre eső közös biztositási teher mikénti megosztását, a cs. kir. kormánynyal egyetértőleg rendeleti uton szabályozhassa.

3. § A kassa-oderbergi vasut épitéséből fölmerült kérdések szabályozása és kiegyenlitése iránt, 1876. évi april hó 8-án kötött szerződés jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

4. § Ugyszintén a kassa-oderbergi és az 1871. évi XIV. törvénycikk által engedélyezett eperjes-tarnowi vasut magyarországi részének egyesitése tárgyában, ugyancsak 1876. évi april hó 8-án kötött szerződés is jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

5. § E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési s a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

Miután a kassa-oderbergi vasuttársulatnak mindazon függő kérdései, melyek a monarchia mindkét államát eredetileg közösen terhelő állami biztositás érvényesitésével, és a társulat által beruházási czélokra felvett függő kölcsön állandósitásával voltak kapcsolatban, egyrészt a biztositási teher megosztása, és az üzleti számadások vezetésének szabályozása; másrészt pedig a megfelelő beruházási tőkéknek külön biztositás melletti engedélyezése által mindkét kormány egyetértésével tisztába hozattak: az alólirt igazgató-tanács elérkezettnek látja az időt arra, hogy a társulat pénzügyei teljesen rendeztessenek, hogy tehát a még függőben levő tartozások is véglegesen elintéztessenek.

E czélból, s esetleg egy megfelelő tartalék-alap létesitése czéljából, az igazgató-tanács egy névértékben és aranyban 6.828,000 o. é. frtról szóló elsőbbségi kölcsön kibocsátása iránt szándékozik javaslatot tenni a legközelebb összehivandó közgyülésen, mely kölcsön évi kamatozása 341.400 o. é. frtot aranyban, 1962. évi január hó 1-jéig leendő törlesztése pedig 5218 frt 85 kr. évi hányadot szintén aranyban; összesen tehát évenkint 346,618 frt 85 kr. aranyban igényelne.

Ezen évi járadék - tekintettel a két kormány közt ez iránt létrejött megállapodásra 170.639 o. é. frt és 22 kr. erejéig a magyar állam részéről nyujtandó külön biztositásban, a fenmaradó összeg erejéig pedig a részvényesek terhére találná fedezetét.

Az igazgató-tanács azonban, részint a fentebb emlitett elsőbbségi kölcsön sikeresebb értékesithetése érdekében, részint pedig a részvényesek által átengedendő ezüst biztositási részletnek aranyra való átváltoztatása tekintetéből, de a nélkül, hogy a fentebbi „ezüst” kifejezés által az engedély-okmány 19. §-a értelmezésének praejudicáltatnék, azon kérelmet terjesztette elő, miszerint a szóban forgó elsőbbségi kölcsönnek megfelelő egész 346.618 o. é. frt 85 krnyi évjáradék aranyban, külön biztositás alakjában, a magyar állam által vállaltassék el, mivel szemközt a társulat kész beleegyezni, hogy az eredeti hiztositásból a magyar államot terhelő összeg 193.577 o. é. ezüst forint és 59 krral, mint a mely a részvényesek terhére elvállalandó évi járadéki részlet-összegnek megfelel, leszállittassék.

Mely kérelem, a társulat pénzügyeinek sikeres rendezése érdekében, megfontolandónak találtatván, ennek folyán egyfelől a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi m. kir. ministerek, s másfelől a kassa-oderbergi vasuttársulat igazgató-tanácsa közt a nevezett vasut épitéséből felmerült kölcsönös igények kiegyenlitése iránt a következő

Szerződés

köttetett:

1. § A kassa-oderbergi vasuttársulat az e vasut épitésénél felmerült károk és több munkák kiegyenlitése, s egyáltalában a társulat pénzügyeinek rendezése czéljából 1876. évi január hó 1-étől kezdve az egész engedélyi időtartamára az állam részéről 346.618 o. é. frt és 85 kr. erejéig aranyban külön biztositásban részesittetik.

Ellenben a magyar államot e vasut irányában az eredeti biztositási viszonyból folyólag terhelő évenkinti 2,408.390 o. é. ezüst-forintnyi biztositási részlet-összeg ugyancsak 1876. évi január hó 1-jétől kezdve a részvényesek terhére 2.214,812 frt 41 krra leszállittatik.

2. § A jelen külön biztositás alapján kibocsátandó 6,828.000 o. é. aranyforint névértékü elsőbbségi kölcsönből befolyó összegek első sorban a 7. §-ban emlitett kincstári követelések, azután az épitési vállalat irányában elvállalt kárpótlási teher kiegyenlitésére, s végre egy, a társulat czéljaira szolgáló tartalék-alap felállitására forditandó, mely tartalék-alap azonban csak a kormány beleegyezésével lesz felhasználható.

3. § Az 1. §-ban emlitett külön biztositás lényegileg az e vasut részére eredetileg biztositott tiszta jövedelmi összeg, s illetőleg a magyar vonalra eső részletösszeg felemelésének tekintendő, minélfogva az e czimen netán utalványozandó kincstári előlegek folyóvá tétele, kamatozása és visszatéritése tekintetében ugyanazon határozmányok lesznek irányadók, melyek az e vasut engedélyesei részére kibocsátott legfelsőbb engedélyokmányba, és az ennek kiegészitő részét képező pótegyezményekbe felvétettek.

4. § A jelen külön biztositás alapján kibocsátandó elsőbbségi kölcsön terve az alólirott ministereknek előleges jóváhagyás végett be fog mutattatni. Szabadságában áll egyébiránt a társulatnak, e kölcsönt az osztrák vonalra eső beruházási kölcsönnel, feltéve, hogy erre nézve az illetékes kormány beleegyezését kieszközli, együttesen kibocsátani.

5. § A 2. §-ban emlitett kölcsön, a már kibocsátott elsőbbségi kötvények birtokosainak jogsérelme nélkül, de az 1875. évi XLI. tc. alapján a magyar vonalrész számára engedélyezett beruházási kölcsönt megelőző sorrendben lesz a pályára telekkönyvileg bekebelezendő.

Az iránt, hogy e bekebelezés csak a magyar vonalra, vagy pedig tekintettel a 4. §-ban érintett eshetőségre, az egész pályára, és mily módon történjék, a kormány még a kölcsön kibocsátása előtt külön fog határozni, mely határozatnak a társulat magát aláveti.

6. § A kötvények bélyeg- és illetékmentesen állittatnak ki s szelvényeik 1881. évi márczius 18-áig adómentesek.

A kölcsön betáblázása a pályatestre szintén illetékmentesen történik.

7. § A magyar vonal épitésének ellenőrzése fejében a társulatra kivetett 122,272 o. é. forint kormányfelügyeleti költség fele, vagyis 61,136 frt az üzleti számolásokba felvehető.

Köteles ellenben a társulat:

a) a megállapitott kormányfelügyeleti költség másik felét, vagyis 61,136 o. é. forintot kamat nélkül, - és

b) az épitési alapnak részint kincstári sinek szállitásából, részint pedig az épitési és felszerelési szerződések és okiratok után járó bélyeg és illetékekből eredő, s összesen 488.286 frt 69 1/2 krban egyezségileg megállapitott tartozását az ezen összeg után az 1873. évi julius 6-án kelt egyezség alapján felszámitható késedelmi kamatokkal együtt, jelen kölcsön értékesitése után azonnal a magyar államkincstárba befizetni, különben a társulatnak kijáró állami biztositási előlegek mindaddig vissza fogván tartatni, mig a fentebbi összegekre nézve az államkincstár kielégitést nem nyerend.

Azon esetre pedig, ha a jelen kölcsön értékesitése 1876. év végeig bármi oknál fogva eszközölhető nem lenne, a kormány fentartja magának a fentebbi tartozásnak megfelelő számu kölcsönczimleteket, és pedig azon árfolyam mellett, mely szerint az 1. §-ban emlitett külön biztositás számittatott, a társulattól bármikor bekövetelni s azt a fentebbi tartozás kiegyenlitéseig akár zálogban tartani, akár pedig a társulat terhére és veszélyére önhatalmulag értékesitve, ezen tartozás törlesztésére forditani, mely felhivásnak a társulat engedelmeskedni köteles.

Önként értetik egyébiránt, hogy a társulatnak azon, az 1867. évi junius hó 22-iki pótegyezmény 10. czikkelyében gyökerező kötelezettsége, miszerint az épitési ügyletből származó bélyegdijak és illetékeknek a fentebbi b) pont alatt számba nem vett részét az államkincstárnak az üzleti számla terhére szintén megtériteni tartozik, érintetlenül marad.

8. § A társulat kijelenti, hogy a jelen szerződés által a vasut épitéséből akár a magyar, akár az osztrák kormány ellen netán támasztható, bármi néven nevezhető igényei teljes kielégitést nyertek s hogy ugy az ezen ügyletekből, mint a kormány s társulat, illetőleg vállalkozói közt létezett anyagszállitási szerződésekből eredhetett minden kártalanitási igényekről végképen lemond; biztositván a kormányt, hogy sem maga, sem harmadik személyek ezen ügyletekből folyható kártalanitási igényeket az államkincstár ellen támasztani nem fognak, s magára vállalja az e részben harmadik személyek által esetleg netán mégis támasztható kártalanitásokra nézve a szavatosságot és teljes jótállást.

9. § Jelen szerződés a társulatra nézve azonnal érvénybe lép, mihelyt ezt a legközelebb összehivandó közgyülés helybenhagyta, a kormányra nézve pedig akkor, ha az e részben legközelebb benyujtandó törvényjavaslat törvényerőre emelkedett.

Kölcsönösen megállapittatik, hogy a mennyiben a társulati közgyülés, vagy a törvényhozás ezen szerződést meg nem erősitené, egyik fél sem lesz jogositva, a szerződésből valamely jog vagy követelés elismerésére következtetést vonni, és egyátalában e szerződést követeléseinek alapjául venni.

10. § Ezen szerződés két eredeti bélyegmentes példányban állittatik ki, melyek egyike a kormány, másika a társulat kezeiben marad.

[Aláirások]

Szerződés,

mely a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi m. kir. ministerek hozzájárulásával, egyfelől a kassa-oderbergi vasut-társulat igazgató-tanácsa, s másfelől az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut igazgató-tanácsa közt, a nevezett két vasut egyesitése iránt köttetett, a mint következik

1. § Az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részének kiépitésére és üzletére vonatkozó, az 1871. évi XlV. törvénycikk által beczikkelyezett engedélyokmány, minden abból folyó jogokkal és kötelezettségekkel együtt, a kassa-oderbergi vasuttársulatra ruháztatik át.

2. § Ezen átruházás folytán a két pályatest egyesitése akkép történik, hogy a jelen szerződés alapján egyesült társulatnak, mint olyannak számadásai és mérlegei egységesen vezettessenek, jogában állván egyébiránt a kormánynak a társulat magyarországi vonalainak egyes szakaszairól külön üzlet-számviteli könyveket is vezettetni, azon esetre, ha ez, tekintettel a kassa-oderbergi vasut osztrák és mostani magyar vonalai közt az állami biztositásból folyólag fennálló elszámolási viszonyra szükségesnek mutatkoznék.

Világosan kiköttetik azonban, hogy az egyesült társulat összes magyarországi vonalai, az eperjes-leluchowi vonalat is ideértve, a magyar államkincstár irányában az elvállalt biztositási kötelezettség tekintetében, minden körülmények közt egységes egészet képezzenek, s hogy különösen az osztrák vonallal fennálló elszámolási viszony épségben tartásával mindaddig sem üzleti hiánylatról, sem üzleti fölöslegről ne lehessen szó, mig a magyar vonalak összes bevételei ugyanazon vonalak összes kiadásait fedezik, illetőleg mig az ezen vonalak részére biztositott tiszta jövedelem teljesen el nem éretett.

3. § A két társulat részvénytőkéjének ez idő szerinti állása a még függő pénzügyi kérdések egyidejü rendezése czéljából következőleg constatáltatik:

A kassa-oderbergi vasut részvénytőkéje áll 97.063 darab 200 o. é. forintról szóló részvényből = 19.412,600 forint névértékben, melyre az e vasut számára eredetileg biztositott tiszta jövedelemből, - az első sorozatu elsőbbségi kötvények kamatozásának és tervszerü törlesztésének levonása után s a törlesztési hányadon kivül - ez idő szerint 5% évi osztaléknak megfelelőleg 970.630 o. é. forint esik ezüstben.

Az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut részvénytőkéje pedig áll 14.284 darab már kibocsátott és 64.919 darab az alapszabályok 7. §-a alapján még kibocsátható, szintén 200 o. é. ezüst forintról szóló részvényből, összesen 2.869,783 frt 80 kr. névértékben, melyre az eredetileg biztositott tiszta jövedelemből hasonló levonás után s szintén 5% osztaléknak megfelelőleg, ez idő szerint évenként a törlesztési hányadon kivül 143.489 o. é. forint és 19 kr. esik.

Ez alapon a két társulat függő pénzügyi kérdései a következő módon rendeztetnek:

a) a kassa-oderbergi vasuttársulat a kormánynyal ugyancsak mai napon kötött szerződés szerint, egy az épitési vállalat kielégitésére állami külön biztositás mellett felveendő kölcsön kamatozása és törlesztése czéljából, átenged a magyar államnak, az e vasut részére eredetileg biztositott tiszta jövedelemből, illetőleg annak a részvényekre eső fentebb számjelzett részletéből 193.577 o. é. frtot és 59 krt ezüstben, mely összeg már a f. évi julius 1-én esedékes szelvénybeváltástól kezdve a részvényesek által eddig élvezett évi 5% osztalék leszállitásának 4%-ra olykép felel meg, hogy még évenkint 548 frt 41 kr. ezüstben rendelkezésre marad;

b) az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut igazgató-tanácsa egyidejüleg igazolta, miszerint a vasut épitési és felszerelési ügylete minden további kártalanitás nélkül bonyolittatott, minélfogva az e vasut részére biztositott tiszta jövedelemnek a részvényesekre eső s ez idő szerint 5% évi osztaléknak megfelelő fentebb számjelzett része az épitési ügyletből folyólag teljesen érintetlenül és épségben marad;

c) az eperjes-leluchowi vonalon 1875. év végeig felmerült üzleti hiánylatok ügye akkép rendeztetik, hogy az e czélra már eddig kiszolgáltatott s netán még az üzleti zárszámadások eredményéhez képest pótlólag helyesbitendő s esetleg kiszolgáltatandó összegeket, később megállapitandó módon és kamatláb mellett ugyan, de csak az egyesült társulat üzleti fölöslegéből fogja a kormány visszakövetelni;

d) a kormány azon igéretet teszi, hogy az 1874 illetőleg 1875 végeig terjedő zárszámadások végleges elintézését mindkét vasutra nézve a legrövidebb idő alatt fogja eszközölni;

e) végre az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut részvényesei az egyesült társulat javára, de az állam biztositási kötelezettségének érintése nélkül lemondanak az e vasut részére eredetileg biztositott tiszta jövedelemnek, a már kibocsátott s még kibocsátható 2,869.783 frt 80 kr. részvénytőke 1/2%-jának megfelelő s 14.348 o. é. ezüst forintot és 92 krt tevő részéről, oly határozott feltétel alatt azonban, hogy ezen az a) pont alatti 548 frt 41 kr. maradványnyal 14.897 frt 33 krra kiegészitendő évjáradék első sorban az egyesült társulat netán még függőben lévő, vagy utóbb keletkezhető fedezetlen tartozásainak vagy koczkázatainak törlesztésére s egyátalában az alábbi 4. §-ban érintett osztalék-összeg megvédésére szolgáljon s ebből folyólag a részvényesek közt leendő felosztásra, tőkésitett alakban egyáltalán ne, de mint járadék is csak akkor és csak azon részben legyen forditható, mikor és a mely részben ezt a társulat vagyoni állása megengedi.

Mely határozmány az egyesült társulat alapszabályaiba is felveendő.

4. § Az előbbi §-ban felsorolt határozmányokból folyólag a két társulat egybeolvasztása akként történik, hogy az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut részvényesei minden nyolcz darab egyenkint 200 o. é. ezüst forintról szóló s ez idő szerint évi 5% osztalékot jövedelmező részvény helyett a kassa-oderbergi vasut-társulatnak ugyancsak 200 o. é. ezüst forintról szóló kilencz darab oly részvényeit kapják cserébe, melyek a mindkét vasut részére biztositott tiszta jövedelem keretében évi 4% osztalékot helyeznek kilátásba.

Ennek folytán az egyesült társulat részvénytőkéje 22,641.000 frtban lesz megállapitandó, melyből 16.142 darab részvénynek megfelelő 3.228.400 frt az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut már kibocsátott s még kibocsátható részványeinek kicserélésére esik.

Minthogy pedig azon 358.616 2/10 o. é. ezüst frtot tevő névértékü tőketöbblet, melylyel ez utóbbi összeg az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut eredetileg kibocsátott s még kibocsátható részvénytőkéjét meghaladja, - az e vasut részére engedély-okmányszerüleg biztositott tiszta jövedelemben majdani fedezetét nem találja: e czélra az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasuttársulat részéről egyszer s mindenkorra 7800 o. é. ezüst forint fog jelen szerződés végérvényre jutása után azonnal az államkincstárba befizettetni, minek fejében az állam a fennálló tiszta jövedelem-biztositást 1954. évtől, mint a részvénytőke törlesztésének kezdetétől fogva, a fentebbi tőketöbbletnek tervszerüleg megfelelő törlesztési hányadra is kiterjeszti.

5. § Az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut részvénytőkéjének kicserélésével egyidejüleg a kassa-oderbergi vasut eredeti részvényei is be fognak vonatni, s illetőleg kicseréltetni. Az uj részvények a kormánynál letett minta szerint szövegezendők.

Ezen kicserélés a társulat részéről legkésőbb a jelen szerződést jóváhagyó törvény kihirdetésétől számitott egy év alatt eszközlésbe veendő. Addig az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut részvényesei jogaikat az egyesült társulat közgyülésén az eddig részvények alapján gyakorolják, - a tőzsdéken pedig a részvények, mint a kassa-oderbergi vasut 1 1/8 részvényeivel egyenlők fognak jegyeztetni és jövedelmeztetni, mi végből mindazon tőzsdei hatóságoknak, hol a kassa-oderbergi vasut részvénye jegyeztetnek, a jelen szerződést jóváhagyó törvény kihirdetése mán legkésőbb egy hó alatt, mindenesetre azonban csak folyó évi julius hó elseje után szabályszerű jelentés teendő azzal, hogy az osztalék-szelvényeknek a 3. § értelmében leendő leszállitása az 1877. évi január hó 1-én esedékes szelvény-beváltásnál veendi kezdetét.

Az egyesült társulat alapszabályaiban, melyek mindkét igazgató-tanács közreműködésével dolgozandók ki, az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut azon részvényeseinek, kik becserélésre nem teljes számú részvényeket mutatnak be, kiszolgáltatandó részvényutalványokról s ezek beváltásáról, illetőleg elévüléséről is intézkedés teendő.

6. § Az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut elsőbbségi kötvényei az eredeti kötvények minden lényeges határozmányainak, törlesztési tervének stb. fentartása mellett a kassa-oderbergi vasutnak ugyancsak a kormánynál letett minta szerint kiállitandó elsőbbségi kötvényeivel fognak a részvényekkel egyidejüleg kicseréltetni, mely elsőbbségi kölcsön e vasut eperjes-leluchowi vonalára első helyen lesz betáblázandó.

Önként értetik azonban, hogy ha egyes kötvénybirtokosok e kicserélést igénybe nem veendik a kassa-oderbergi vasuttársulat ezek irányában az eredeti ki nem cserélt kötvények határozmányai értelmében kötelezettségben marad.

7. § A 4-ik és 5-ik § értelmében kiállitandó új részvények és részvényutalványok bélyeg-, illeték- és szelvényadó tekintetében ugyanazon kedvezményekbe lépnek, melyekben a kassa-oderbergi vasut eredeti részvényei részesültek, - a 6. § értelmében kiállitandó új kötvények pedig azon kedvezményekbe, melyek a kicserélés folytán megsemmisitendő eredeti kötvények számára a most átruházott engedélyokmányban biztosittattak.

Az új részvények és kötvények kiállitási költsége s ugyszintén ez utóbbiaknak mindazon tőzsdéken való jegyeztetéseért, hol a kassa-oderbergi vasut eredeti czímletei jegyeztetnek, fizetendő dijak is, az eperjes-leluchowi vonal épitési alapjából refundált és részben a forgalmi eszközök kiegészitésére szolgáló tartalék-összeg gyanánt kezelt pénzkészletekből fognak fedeztetni.

8. § A mennyiben az eperjes-leluchowi vonal számára az engedélyokmányban tovább terjedő adómentesség s ezen felül az van kikötve, hogy az elérendő üzleti fölöslegnek csak fele fordittassék az állami előlegek lerovására, az ebből származó kedvezményekről az egyesült társulat oly módon lemond, hogy ez irányban a kassa-oderbergi vasut engedélyezési okmányainak idevágó határozatai maradnak mindkét vonalra nézve érvényben.

9. § Az eperjes-leluchowi vonal és tartozékainak tulajdona a kassa-oderbergi vasuttársulatra szállván át, ugyanarra telekkönyvileg illetékmentesen átirandó.

Hasonlóan a kassa-oderbergi vasuttársulatra szállnak át, továbbá az eperjes-leluchowi vonal épitési és üzleti alapjából beszerzett ingóságok vagy fenlevő pénzkészletek, az e vonal üzlete érdekében kötött szerződések az államkincstár irányában fennálló előleg-tartozások, a második vágány területének kisajátitása fejében a kormány által az üzleti számla terhére engedélyezett 102.000 o. é. ezüst forintnak még törlesztetlen része, s végre az eperjes-leluchowi vonal részére kilátásba helyezett beruházási kölcsön, valamint egyátalában az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut összes vagyona, cselekvő és szenvedő követelései stb.

Viszont az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasuttársulat beleegyezik, hogy a kassa-oderbergi vasut épités vállalatának megszavazott kárpótlás törlesztése czéljából felveendő kölcsön szintugy, mint a közös beruházási kölcsön is, az eperjes-leluchowi vonalra is betábláztassék.

Az eperjesi pályaudvar közös használata iránt folyamatban levő tárgyalások megszüntetése mellett az e közös használatból folyólag fennálló követelések és tartozások kölcsönösen elejtetnek.

10. § Az eperjes-leluchowi vonalon működő, a m. kir. államvaspályák létszámába tartozószemélyzet iránt külön jegyzőkönyvi egyezmény intézkedik.

11. § Jelen szerződés végérvényre jutása és a fentebbi 2. §-ban érintett számviteli kérdés rendezése után az eperjes-leluchowi vonal üzletének átadása, illetőleg átvétele függetlenül az egyesült társulat közgyülési megalakulásától, késedelem nélkül eszközlendő, s az alólirt ministerek intézkedni fognak, hogy ezen átadás a m. kir. államvasutak irányában fennálló felmondási viszonyból folyólag ne akadályoztassék, illetőleg a felmondási idő lejártához ne köttessék. Az uj kereskedelmi törvény alapján az egybeolvadó társulatok egyike sem fog külön-külön átalakulni, hanem az egyesült társulat alakuló közgyülése legkésőbb a jelen szerződést jóváhagyó törvény szentesitése után két hó lefolyása alatt fog megtartatni. Az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-vasut igazgató-tanácsának működése a vonal üzletének akadálytalan átadása után szünik meg.

Kölcsönösen kiköttetik egyébiránt, hogy az állami biztositási viszony szempontjából a kassa-oderbergi vasut mostani magyar vonalainak és az eperjes-leluchowi vonalnak egységes volta 1876. évi január hó 1-től számittassék.

12. § Jelen szerződés az alólirt igazgató-tanácsosok által képviselt két társulatra nézve azonnal érvénybe lép, mihelyt azt az e czélból összehivott társulati közgyülések jóváhagyták; az államra nézve pedig akkor, ha az e részben még a jelen ülésszakban benyujtandó törvényjavaslat törvényerőre emelkedik.

Ezen felül jelen szerződés érvényessége még azon feltételhez köttetik, hogy a kassa-oderbergi vasut pénzügyeinek rendezését tárgyazó szerződést is, mind a kassa-oderbergi vasut közgyülése, mind pedig a törvényhozás jóváhagyja.

Ha azonban e szerződéseket akár az illető közgyülések, akár a törvényhozás meg nem erősitenék, egyik fél sem lesz jogositva jelen szerződésből az abban tárgyalt jogok és kötelezettségek elismerésére avagy kedvezmények igényelhetésére következtetést vonni.

13. § Ezen szerződés három eredeti példánya, melyek egyike a kormány, egy-egy példánya pedig az alólirt igazgató-tanácsosok által vétettek át, valamint az annak keresztülvitele czéljából netán még kötendő részletes szerződések és kiállitandó okmányok is a bélyeg- és illetékmentesség kedvezményében részesittetnek.

[Aláirások]