1. § Azon nyeremények, melyek az állami számsorsjáték betéteire és jótékony czélokra rendezett állami sorsjátékok sorsjegyeire esnek, továbbá azon engedélyek, melyek a pénzügyi hatóságok által ingóságok kisorsolására magán feleknek adatnak, nyereményadó alá esnek.
2. § A nyereményadó:
a) az állami számsorsjáték betéteire eső nyeremények után a nyereményösszegek tizenöt százalékában;
b) a jótékony czélokra rendezett állami sorsjátékok sorsjegyeire eső nyeremények után a nyeremény-összegnek tiz százalékában;
c) a kisorsolási engedélyek után a játéktervben foglalt összegnek - tiz százalékában állapittatik meg.
3. § A nyereményadót fizetni köteles:
a) a nyeremények után, azoknak kifizetése alkalmával a betétjegy, illetőleg sorsjegy átadója;
b) a kisorsolási engedélyek után, az engedélyokmány átvétele előtt, az engedélyt nyert fél.
4. § Nyereményadó alá nem tartoznak:
a) a nyertes fél által fel nem vett nyeremények;
b) a jótékonyczélu állami sorsjátékoknak el nem kelt sorsjegyeire eső nyeremények.
5. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy mindazon esetekben, midőn a jótékony vagy közhasznu czélokra rendezendő kisorsolások engedélyezéseért a lottojövedék iránt fennálló szabályok értelmében járó játékdijt különös figyelmet érdemlő okokból mérsékli vagy elengedi, a nyereményadót is ugyanazon arányban mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse.
6. § Jövedéki kihágást követ el az:
a) a ki birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén az osztrák államkincstár által rendezett sorsjátékokra pénzt, az 1868. XV. törvénycikk 2. §-ában meghatározott módozat ellenére gyüjt, betétjegyeket árul, vagy másokat ily jegyek elárusitásával megbiz;
b) a ki a külföldön rendezett sorsjátékokra pénzeket gyüjt, betét- vagy sorsjegyeket árul, vagy másokat ily jegyek elárusitásával megbiz;
c) a ki a nélkül, hogy kisorsolási engedélyt nyert és nyereményadót fizetett volna, ingóságokat kisorsol, vagy azok kisorsolását megkisérli. - E jövedéki kihágásokat elkövetők, a beszámitás mérvéhez képest, az a) és b) esetben a gyüjtött pénzek elkoboztatásán kivül 50-500 frtnyi pénzbirsággal, a c) esetben pedig a nyereményadó kétszeres egész négyszeres összegével büntettetnek.
Az elkobzott pénzek, valamint a pénzbirságok az államkincstár javára számoltatnak fel. A befizetett pénzbirságok egy harmadrésze jutalmul a feljelentőnek adatik.
7. § Ha a 6. § értelmében kirovott pénzbirság az elmarasztalttól részben vagy egészben behajtható nem volna, a birság helyett elzárás alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajtott tiz forint után egy-egy napi elzárás essék, a pénzbirságnak tiz forinton alóli része teljes tiz forintnak vétetvén.
8. § A nyereményadó után sem földtehermentesitési járulék, sem törvényhatósági vagy községi pótlék nem vethető ki.
9. § Az állami számsorsjáték betéteire és a jótékony czélu állami sorsjátékok sorsjegyeire eső nyeremények bélyegilletéke, a kisorsolási engedélyek játékdija, az igérvényüzlet, végre a lottojövedék ellen elkövetett kihágások iránt fennálló szabályok ezen törvény által nem érintetnek.
10. § Ezen törvény az 1880. évi január 1-ső napjától kezdve lép érvényre és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
