1880. évi XX. törvénycikk

a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről * 

I. FEJEZET

1. § Az 1879:XX. és XXXV. törvénycikkekben foglalt rendelkezések kapcsában felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy 40 millió osztr. ért. forintot kölcsön utján szerezzen be, és pedig:

a) a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok részére, ezen törvény 11. §-ában közelebb körülirt czélokra 25 millió forintot.

b) Szeged szab. kir. város újjáépitése czéljából, középitményekre a városnak és lakházak épitésére a szegedi kárvallott lakosoknak adandó kölcsönökre 15 millió frtot.

2. § Az előző szakaszban emlitett 40 millió frtnyi kölcsön létesitése czéljából felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy 44 millió osztr. ért. frtnyi névértékü nyereménykölcsön-kötvényeket bocsáthasson ki, melyek évi 4 száztóli papirban kamatoznak és e mellett a pénzügyminister által megállapitandó sorsolási terv alapján nyereményekben részesülnek.

3. § A kölcsön 50 év alatt törlesztendő oly módon, hogy kamat- és tőketörlesztési járalék fejében évenkint összesen 2. 400,000 osztr. ért. frt. fizetendő és pedig félévenkint utólagosan 1. 200,000 frtos részletekben.

4. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a kölcsönkötvények 22 millió frtnyi névértékű felét a folyó 1880. évben akként árusitsa el, hogy ebből az általa megállapitandó határidőkben, az időközi kamatokon kivül 20 millió frtnyi készpénz folyjon be az állampénztárba.

A kölcsön-kötvények másik fele az 1880., 1881. és 1882-ik években akként értékesitendő, hogy ebből hasonlókép legalább 20 millió frt készpénz folyjon be az állampénztárba.

Ezen értékesitésből előállható többlet a 17. és 24. §-ok rendelete szerint alakitandó tartalékalapokhoz, aránylagos részben és azok javára csatolandó.

5. § A kölcsönből az állampénztárba befolyt pénzek a pénzügyminister által alapszerüen kezelendők.

A nem értékesitett kötvényekre eső nyeremények ezen kölcsön-alap javára esnek.

6. § Az állami kölcsönből ezen törvény 1. §-ának a) és b) pontjai értelmében engedélyezett kölcsönök után fizetendő évi járulékok pontos befizetéseért az illető vizszabályozó és ármentesitő társulatok, illetőleg Szeged szab. kir. város az alább következő 7., 17., 23. és 24. §-okban jelzett módon kezeskednek; ezen évi járulékok kizárólag a kölcsön után teljesitendő fizetésekre forditandók; és úgy ezen évi járulékok, valamint a 8. §-ban emlitett tartalék-alapok, - még pedig a mondott társulatok által alkotott közös tartalék-alap a társulatoknak nyujtott kölcsönök erejéig, - a szegedi tartalékalap pedig a szegedi házbirtokosoknak adott kölcsönök erejéig a kötvénybirtokosok biztositására szolgálnak.

7. § A vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak, valamint Szeged szab. kir. városnak és az ottani kárvallott lakosoknak adandó kölcsönök után fizetendő évi járulékok az 1879:XXXIV. tc. 5. §-ában megállapitott elsőbbségi joggal birnak. Az évjáruléki részletek az 1876:XV. tc. értelmében úgy az illető vizszabályozó társulatoktól, illetőleg Szeged várostól, mint az egyes fizetőköteles magánfelektől az egyenes adók módjára szedetnek és esetleg hajtatnák be; a május 15-éig, illetőleg november 15-éig be nem fizetett évjáruléki részletek után a késedelmi kamatok, esetleg intésdijak és behajtási illetékek ép úgy számittatnak, mint az egyenes adók után.

8. § Az előző §-ban foglalt rendelkezéseken kivül az engedélyezett kölcsönök évi járulékai pontos befizetésének biztositása czéljából úgy a tiszavölgyi vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak, valamint a szegedi kárvallott lakosoknak engedélyezendő kölcsönökből 6% tartalékalapként visszatartatik, melyből a hátralékban maradt évi járulékok előlegezésképen fedezendők.

9. § A jelen törvény alapján kibocsátandó kölcsön-sorsjegyek és azok kamatszelvényei, valamint a kisorsolt jegyekre eső nyeremények minden bélyegtől, illetéktől és adótól mentesek, és ezen teljes bélyeg-, illeték- és adómentesség azok részére jövőre is biztosittatik: - bélyeg- és illetékmentesek továbbá az ezen kölcsön iránt kötött szerződések és az ezen kölcsönből a kölcsönvevő vizszabályozó társulatok és Szeged városra, nemkülönben az ottani kárvallott magán kölcsönvevőkre nézve keletkező jogügyleteket érdeklő beadványok, okiratok és telekkönyvi bejegyzések.

E kedvezmény azonban nem terjed ki a mondott társulatok, illetőleg a kölcsönvevő magánfelek által a felvett kölcsönösszegekről kiállitandó nyugtákra, melyek rendes bélyeggel ellátandók; a társulatok által kiállitandó nyugták bélyege azonban a nyert kölcsönnek csak azon része után számittatik, mely az 1879:XXXV. tc. alapján felvett és a kölcsönből visszafizetendő állami előlegek összegét meghaladja; Szeged város törvényhatósága pedig a részére kiszolgáltatandó 5 millió frtnyi kölcsönről szóló nyugtákra nézve is teljes bélyegmentességben részesül.

II. FEJEZET

10. § Az ezen törvény alapján felveendő állami kölcsönből 25 millió frtnyi összeg forditandó a Tisza és mellékfolyói szabályozására, az 1871:XXXIX. tc. alapján törvényesen megalakult vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak, valamint az 1874:XI. tc. alapján megalakult belvizszabályozó társulatoknak a következő §-okban megjelölt czélokra és módozatok alatt adandó kölcsönökre, mely kölcsönök után kamat- és tőketörlesztési járulék fejében 50 éven át, évi 6 százalék, félévi előleges részletekben fizetendő.

11. § Az ezen társulatoknak adandó kölcsönök a következő czélokra forditandók:

a) a társulatok által az 1879:XXXV. tc. alapján felvett állami előlegek visszafizetésére:

b) a társulatok régi tartozásainak törlesztésére;

c) a védgátaknak és egyéb ármentesitési munkáknak a hatóságilag jóváhagyott terv szerint leendő kiépitésére; s végre

d) a belvizeknek levezetésére szolgáló, és a hatóságilag jóváhagyott terv szerint végrehajtandó munkákra, és esetleg egyéb vizhasznositási czélokra.

12. § A kölcsönkérő vizszabályozó és ármentesitő társulatok kötelesek a kölcsönök kiosztására hivatott bizottsághoz beterjeszteni:

a) a hatóságilag jóváhagyott közgyülési határozatot és a kölcsönfelvétel szükségének indokolását, és

b) az ártéri birtokosokat terhelő évjáruléki részletek egyénenkénti kimutatását, a pénzügyminister által meghatározott alakban összeállitva.

13. § A kölcsönök kiosztását a következőleg alakitott bizottság eszközli: a bizottság elnökét és annak három tagját a pénzügyminister nevezi ki, és pedig a tagok közül egyet a belügyminister és egyet a közmunka- és közlekedési minister kijelölése alapján; a bizottság további három tagját pedig a tiszavölgyi társulatok központi bizottsága választja.

A bizottság szótöbbséggel határoz; határozat hozatalára az elnökön kivül 4 tagnak jelenléte szükséges.

A bizottság eljárását szabályozó utasitást a pénzügyminister adja ki.

14. § A kölcsönt kérő társulatnak adandó kölcsön összegének megállapitásánál a bizottság köteles figyelemmel lenni arra, hogy a kölcsön azon arányban adassék, a mely arányban a társulat által épített és még épitendő védművek az ártérben fekvő birtokok értékét emelik.

15. § A bizottság elnöke föl van jogositva a bizottsági határozat végrehajtását felfüggeszteni és az ügyet az összes tárgyalási iratok bemutatása mellett a pénzügyministerhez felebbezni, a ki a felebbezés felett a közmunka- és közlekedésügyi ministerrel egyetértőleg véglegesen határoz.

A pénzügyminister azonban a kölcsön mennyiségét magasabb összegben nem állapithatja meg, mint a mely összegben azt a bizottság többsége megadhatónak vélte.

A kölcsönök kiosztására hivatott bizottság által engedélyezett vagy ennek elnöke részéről közbevetett felebbezés folytán, a pénzügyminister által megállapitott kölcsönt mindenkor a pénzügyminister utalványozza azon kir. adóhivatalnál, a melynél azt az illető társulat felvenni kivánja.

16. § Az évi járulékok félévenkénti részletekben mindenkor előre és pedig ápril és október hó 1-én fizetendők. A félévi járulékok azon része, mely a kölcsön felvétele napjától az illető félév utolsó hava végeig jár, a kölcsön kifizetése alkalmával visszatartatik.

17. § A kölcsönt nyert társulatok az állam irányában a felvett kölcsönökért és azok kamataiért a társulat által biztositékképen letett tartalékalap erejéig szavatossággal tartoznak. E végből a kölcsönt nyert társulatok által az ezen törvény 8. §-a értelmében alkotandó tartalékalapra befizetett, nem különben a 4-ik § szerint netán befolyandó összegek a pénzügyminister által összesitett alap gyanánt lesznek kezelendők.

Ezen tartalékalap miként lehető legkedvezőbb elhelyezése, kezelése és kamatoztatása iránt a tiszavölgyi társulat központi bizottságának meghallgatása után a pénzügyminister határoz.

Ezen tartalékalap és annak kamatai az ármentesitő és vizszabályozó társulatokat illetik, azonban a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a félévről félévre lejáró évjáruléki részletekből hiányzó bármely társulatot terhelő összegeket az emlitett alapból, illetőleg első sorban ezen alap folyó kamataiból fedeztesse; viszont a folyó évjáruléki részletek teljes fedezése után a hátralékokra befolyt összegek az alap kiegészitésére forditandók.

Az egész kölcsön visszafizetése után a tartalékalapból és annak folyó kamataiból még fenmaradó összeg a vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak kiadandó.

18. § A kölcsönt nyert társulatok az általuk felvett kölcsönökből a pénzügyminister által megállapitandó törlesztési terv szerint hátralevő tőkét az évjáruléki részletek lejárta előtt egyszerre is lefizethetik, mely esetben a befizetett összeg az állami kölcsönalap javára gyümölcsözőleg lesz kezelendő; a 17. § értelmében letett tartalék-alapra vagy annak a társulatot illető részére azonban csakis az összes társulatoknak adott egész kölcsön visszafizetése után tarthat igényt az egyes társulat.

19. § A tiszavölgyi és az ármentesitő társulatok központi bizottságának szervezéséről és hatásköréről külön törvény fog intézkedni.

III. FEJEZET

20. § A Szeged szab. kir. város újjáépitésére és az ottani kárvallott lakosoknak lakházaik felépitésére adandó kölcsön, következőleg használandó fel:

a) Szeged város törvényhatóságának középitményekre 5 millió frtnyi kölcsön adatik;

b) a kárvallott lakosok részére lakházak épitésére 10 millió frt tartatik fenn.

A b) alatt emlitett kölcsönökben részesülhetnek mindazok, kik az 1879-iki árviz által kárt vallottak és azok jogutódai.

21. § Ezen kölcsönök után a kölcsönvevők részéről kamat és tőketörlesztés fejében, 50 éven át 6 száztóli évi járulék, félévi előleges részletekben és pedig mindenkor ápril és október hó 1-jén fizetendő.

A félévi járulék azon része, mely a kölcsön felvétele napjától az illető félév utolsó hava végeig jár, a kölcsön kifizetése alkalmával visszatartatik.

22. § A Szeged város törvényhatóságának adandó kölcsön következő czélokra forditandó:

a) a város régi tartozásainak átváltoztatására 1 millió frt;

b) az 1880. évi XVII. tc. 1. §-ának c)-j) pontjaiban felsorolt, a város által létesitendő középitményekre és közmunkákra 4 millió frt.

23. § A Szeged város törvényhatóságának adandó kölcsön kiszolgáltatátásának feltételei a következők:

a) a városnak engedélyezendő 5 millió frtnyi kölcsön a város ingatlan birtokaira a kölcsönalap javára jelzálogilag bekebeleztetik;

b) a régi tartozások átváltoztatására forditandó 1 millió frt akkor bocsáttatik a város rendelkezésére, a midőn ezen tartozások felmondási idejének leteltével azok kifizethetők lesznek;

c) az a) alatt emlitett 5 millió frt után a fölvétel napjától 1882. év végeig az évi járulékokat az államkincstár viseli; 1883 január hó 1-jétől kezdve pedig ezen évi járulékok Szeged város törvényhatósága által fizetendők.

24. § A kárvallott szegedi lakosok részére fentartott 10 millió frtból engedélyezhető kölcsönök után fizetendő kamatokért és tőketörlesztési járulékokért az államkincstár irányában az 1-ső sorban kötelezett kölcsönvevők mellett Szeged város kezeskedik.

Ezen czélból a magán-kölcsönvevőknek engedélyezendő összeg 6 száztólija a 8. §-ban emlitett tartalékalap javára visszatartandó, olyformán, hogy a tartalékalapnak megfelelő összeg, vagyis 6 százezer frt Szeged város ingatlan birtokaira jelzálogilag biztositandó; a város részére azonban ezen összeg a tartalékalap javára tényleg csak azon arányban szolgáltattatik ki, a melyben a magán-kölcsönökre szánt 9. 400,000 frt az egyes kölcsönvevők által tényleg igénybe vétetik.

Ezen összeg után a város fizeti az évi járulékot; ellenben a város élvezi a tartalékalap gyümölcsöztetéséből nyert kamatokat, a mennyiben ez a hátralékban maradt évi járulékok fedezésére nem vétetik igénybe.

Ezen tartalékalap tulajdoni joga Szeged várost illeti s az iránt a kölcsöntörlesztési idő lejártával szabadon fog rendelkezni; ellenben ha ezen tartalékalap a hátralékban maradt évjárulékok fedezésére netalán elégtelen volna, Szeged város kezessége a tarlalékalapból nem fedezhető összegre nézve épségben marad.

25. § Ezen tartalékalap a 38. §-ban emlitett bizottság ellenőrzése mellett, a szegedi kir. adóhivatalban kezeltetik.

A pénzügyminister ezen tartalékalapnak Szeged város részére tehető legkedvezőbb gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodand és e részben teendő intézkédései előtt kikéri a bizottság véleményét.

A mennyiben az egyesek által felvett kölcsönök után fizetendő évi járulékok az illetők által a meghatározott időben be nem fizettetnének, a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a hiányzó összeget a tartatékalapból az ezen törvény 17. §-a 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazása mellett utalványozhassa.

26. § A vizkárosult szegedi lakosok részére fentartott 10 millió frtból a 24. §-ban emlitett tartalékalap levonása után fenmaradt 9. 400,000 frtból 500,000 frt kamatmentes kisebb kölcsönökre forditható; 8. 900,000 frt pedig a vizkárosultak részére kamatfizetés mellett kölcsönkép nyujtható.

27. § Az előző §-ban emlitett kisebb kölcsönökre forditható 500,000 frt lakházaik felépitésére, a szegényebb sorsú kisebb ház- és telekbirtokosoknak engedélyezendő.

Ily kölcsönökben legcsekélyebb vagyonnal biró azon ház- és telekbirtokosok részesitendők, a kik a könyöradományokból oly mérvű segélyt nyertek, hogy kisebb kölcsönnel lakházaik felépitésére képesittetnek.

Ezen előlegek egyenkint 500 frtnyi összeget meg nem haladhatnak.

28. § Ezen kisebb előlegek kamatmentesen adatnak és azok után 1881. év végeig az illető kölcsönvevők részéről törlesztési járulék nem fizettetik; 1882. évtől kezdve számitandó 10 év alatt azonban ezen előlegek törlesztésére évenkint azok 10 százaléka fizetendő az állami kölcsönalap részére.

Ezen kisebb kölcsönök is jelzálogilag biztositandók és a jelzálogul lekötött ingatlan birtok 50 százalékát meg nem haladhatják.

A ki ily kamatmentes kölcsönt igénybe vesz, kamatozó kölcsönre igényt nem tarthat.

29. § Az előző §-ban emlitett 500,000 frtnyi kölcsönösszeg évi járulékait az államkincstár fizeti és az egyes adósok által befizetett törlesztési részletek az ezen törvényben engedélyezett sorsolási kölcsönnyeremény kötvényeinek vásárlás utján eszközlendő törlesztésére forditandók; vagy ha a vásárlás a kötvények árfolyama miatt előnyösen eszközölhető nem volna, a befizetett összegek az állami alap javára gyümölcsözőleg használandók fel.

30. § A fenmaradó 8. 900,000 frt, a kölcsönalap javára eszközlendő jelzálogos biztositás mellett, kárvallott magán-épitkezőknek nyujtandó kölcsönökre fordítható, a következő feltételek alatt:

1. az egyes kölcsönök az illető kölcsönvevők ingatlan vagyona értékének csakis 50 százaléka erejéig engedélyezhetők;

2. az egyes kölcsönök a 32. §-ban emlitett eset kivételével 10,000 frtnyi összeget meg nem haladhatnak;

3. oly kárvallott magán-épitkezők, kiknek ingatlan vagyona jelzálogi bekebelezésekkel van terhelve, csak akkor részesülhetnek kölcsönben, ha az igénybe veendő kölcsönösszeg erejéig jelzálog-hitelezőiktől elsőbbségi bekebelezési engedélyt eszközölnek ki.

31. § A kárvallott egyes kölcsönvevők az általuk felvett kölcsönökből a pénzügyminister által megállapitandó törlesztési terv szerint hátralevő tőkét az évjáruléki részletek lejárata előtt egyszerre is lefizethetik, mely esetben a befizetett összeg az állami kölcsönalapban gyümölcsözőleg kezelendő.

32. § A mennyiben az előző §-ban meghatározott, egyenkint 10,000 forintnyi maximál-összeget meg nem haladó kölcsönök az 1880. év végeig terjedő idő alatt a rendelkezésre álló alapnak 2/3 része erejéig nem vétetnének igénybe, a mondott időn túl 10,000 frtnál magasabb összegben is 50,000 frtig adhatók kölcsönök épitési czélokra; ezen nagyobb kölcsönök azonban összesen 2 millió frtnál többre nem emelkedhetnek.

33. § A 27. és 30. §-ok értelmében engedélyezendő kölcsönösszegek mérve s a jelzálog értékének megállapitása iránt bizottság határoz, melynek elnökét és három tagját a pénzügyminister a 13. §-ban jelzett módon nevezi ki, három tagját pedig Szeged város közgyülése választja.

A bizottság elnöke fel van jogositva, a bizottsági határozat végrehajtását felfüggeszteni; ha az elnök e jogával él, a pénzügyminister határoz.

34. § A Szeged városnak a jelen törvény 22. §-ában emlitett czélokra, valamint a városbeli lakosoknak házaik felépitésére adandó kölcsönök után fizetendő évi járulékok a szegedi kir. adóhivatalnál fizetendők be, és innen a m. kir. központi állampénztárba szállitandók.

35. § Az évi járulékok előirásáról és befizetéséről vezetett könyvek a 33. §-ban emlitett ellenőrző bizottság által bármikor megtekintethetnek.

36. § A magán-épitkezőknek nyujtott kölcsönösszegek az 1868. LIV. tc. 398. §-ában érintett tekintetek alá esvén, sem átruházás, sem birói foglalás és végrehajtás tárgyát nem képezhetik.

37. § Azon esetre, ha az árvizkárosult szegedi lakosok részére engedélyezendő kölcsönökre fentartott 9. 400,000 frt 1882. év végeig egészben nem vétetnék igénybe, a fenmaradt összegből 500,000 frt Szeged városnak kölcsönül adható, ha ezen kölcsön szükségét igazolja és annak felvételéhez a belügyminister engedélyét kieszközli.

Az ezentul még fenmaradó összeg hováforditása iránt külön törvény fog intézkedni.

38. § Azon esetre, ha a szegedi kárvallott lakosok nem vennék igénybe teljesen azon 9. 400,000 frtot, mely ezen törvény 26., 30. és 32. §-aiban részükre fentartatott, és ennélfogva a kölcsönvett összegek után a fenti 24. § szerint visszatartott tartalékalap sem érné el az ezen §-ban emlitett 600,000 frtot, felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a város birtokaira betáblázott összeg megfelelő részének kitörléséről intézkedhessék.

39. § Ezen törvény kihirdetése napjával lép érvénybe és végrehajtásával a belügy-, a pénzügy-, a közmunka- és közlekedésügyi- és igazságügyi ministerek bizatnak meg.