1. § Az Apahidáról kiinduló és Szamos-Ujváron át Deésig vezető másodrendü vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § A m. kir. pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a bánya-kincstár készletéből 300,000 frt értékben vassíneket bocsáthasson a társulat rendelkezésére s fizetésül ugyancsak 300,000 frt névértékre szóló társulati törzsrészvényeket elfogadhasson.
3. § E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- s közlekedési, valamint a pénzügyminister bizatik meg.
1. § Az engedélyes, u. m. báró Bánffy Dezső, jogot nyer, egy a m. kir. államvasutak keleti vonalának Apahida állomásából kiinduló, Válaszut, Szamos-Ujvár érintésével, Deésig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére.
2. § Az engedélyes, az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél köteles jelen engedélyokmány tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési m. kir. minister által 1868. évi ápril 20-án 4973. sz. a kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878:XX. tc. által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletrendhez, a mennyiben az a jelen engedélyokmány tartalma, valamint függeléke folytán módositást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartozik.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyes által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Az engedélyes különben ugy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet, a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatja.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedély-okmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonalbejárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhetnek. Magától értetik egyébiránt, hogy az által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, ily változtatáshoz a kormánytól engedély lesz kikérendő.
Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.
4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egyvágányu sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és kavics, ugy mint az épitkezési anyag nyerésére megkivántatik.
Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, az engedélyes köteles a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt létesiteni.
Ezen kötelezettség teljesitésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszerithető. A még hátralevő engedélytartam alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.
5. § A munkálatok létesitésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók:
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony legyen egy a százhoz (1:100). Kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel ne birjanak.
A pályatest koronaszélességének ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 3. 3 méternyinek kell lennie.
A kövecságy a sinek lába alatt 0. 25 méter vastagságban s a sinek lábának magasságában 2.8 méter szélességben rakandó.
A műépitmények kivétel nélkül fából is létesithetők.
b) Felépitmény
A pálya az elsőrendü vasutakkal egyenlő vágányszélességet nyer.
A sinek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők, hogy 4200 kilogrammnyi keréknyomásnak megfelelő hordképességgel birjanak. Már használt vagy kevésbbé jó minőségű sinek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen. Megengedtetik még a függő sinkötés, valamint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2. 2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy ezek, mint a kitérők talpfái is, puha vagy kemény fürészelt vagy hasitott fából is előállithatók.
A felépitmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által, a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható, és az épületek a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg favázas falazat, vályog vagy vert falakból fatetővel, vagy egészen fából is előállithatók.
Az őrházak száma akkép állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával minden 4 kilométerre egy őrház esik.
Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be.
Közczélok, ugymint a posta, távirda, rendőrség stb. részére megkivántató helyiségek előállitására, az engedélyes nem köteleztetik.
Áruraktárak csak akkor épitendők, ha a forgalom igényli.
A vizállomásoknál kézzel hajtható szivattyuk, fa-viztartók, égetett agyag vizvezető csövek stb. alkalmazása megengedtetik, és esetleg a mozdony közvetlen a kútból is meritheti vizét.
A pálya bekeritése általában, a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken, és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok ezt okvetlenül megkivánják.
Az utak elzárására szükséges korlátok csak a nagyon sűrű közlekedési utátjárásoknál vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az átjárástól legalább 150 méter távolságra észre nem vehető. A korláttal el nem látott utátjárásoknál lassumenet-jelző táblák alkalmazandók.
Az engedélyes köteles egy üzleti távirdát létesiteni, melyen az állomások közti sürgönyzés lehetséges legyen. Áthaladó vonaljelzők, és pedig sem láttani, sem hallható jelzők (harangjelzők) áltatában nem szükségesek, de az apahidai állomás végén, az állomás biztositására egy forditható távjelző állitandó fel.
A kézi s a vonatoknál szükséges jelző szerek a fennálló szabályok szerint szerzendők be.
d) Állomások
Az állomások száma, ide nem értve az apahidai és deési végállomásokat, kettőnél kevesebb nem lehet; ezenfelül az engedélyesnek jogában áll ezen állomások közt, a szükséglet szerint, s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett, állomásokat, megálló helyeket és kitérőket létesiteni.
Apahidán az engedélyes a m. kir. államvasutakkal közös pályaudvart birhat, önként értetvén, hogy ha e közös használat folytán, melynek feltételei az engedélyes és a m. kir. államvasutak igazgatósága közt a kormány helybenhagyása mellett külön szerződésben állapitandók meg, a m. kir. államvasutak jelenlegi pályaudvarának kibővitése válik szükségessé, az e czélra szükséges létesitmények költségei kizárólag engedélyes terhét képezik. Egyébiránt, ha a pálya épitési vagy üzleti viszonyai ugy kivánnák, engedélyes Apahidán külön pályaudvart is létesithet.
Az állomások, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása az engedélyes javaslatához képest a kormányt illeti.
Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbithatók legyenek.
e) Üzleteszközök
Az üzleteszközöket a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ideiglenes vasuti üzletrend 21. és 22. §-aiban elészabott határozmányok fentartása mellett az engedélyes maga választhatja. A mozdony- és teherkocsi-tengely legnagyobb megterhelése 8000 kilogrammra határoztatik.
Kéttengelyü mozdonyok alkalmazása megengedtetik.
A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyes egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartozik intézkedni, köteles azonban ezeket a forgalom emelkedéséhez képest időközönkint szaporitani.
Azon esetben, ha a kapcsolatban lévő m. kir. államvasutak igazgatóságával oly egyezség köttethetnék, melynek következtében az illető igazgatóság venné át az engedélyezett pálya üzletét, azt részben vagy egészben a szükséges üzleteszközökkel ellátná, az engedélyes jogositva lesz a forgalmi eszközök beszerzését részben vagy egészben mellőzni; a forgalmi eszközökre előirányzott összegből ez esetben rendelkezésre maradó összeg azonban, mint tartalékalap, az üzlet javára lesz kezelendő. Ezen tartalékalapot, melyre nézve az átháromlási jog fentartatik, engedélyes csak a kormány engedélye mellett használhatja fel más czélokra.
6. § Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, az engedélyes köteles lesz a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s egyátalán minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve, a pályát az e részben jelenleg érvényben álló szabályok és utasitások vagy a kormány által e részben később kibocsátandó szabályoknak megfelelőleg kiegésziteni s berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségén foganatositani.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető, a hátralevő engedélytartam alatt ellenben a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány s engedélyes közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető.
Különben köteles engedélyes a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak külföldről teendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyes kimutatja, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők.
7. § Az engedélyes köteles a részletterveket az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitott egy év alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya épitését ezen tervek jóváhagyásától számitott egy hónap alatt megkezdeni, s az épitést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni.
Jogában áll azonban az engedélyesnek a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépitve lesznek, s ha más üzletben levő vasuttal összeköttetésben állanak, a fent kitett határidő előtt is külön-külön a közforgalomnak átadni.
8. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározza.
9. § A kisajátitási jog, az 1868:LV. tc. értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére, az engedélyesnek megadatik.
10. § Az engedélyes köteles a postát és postakezelőket az 1851 november hó 16-án kelt vasuti üzletrend 68. §-a értelmében ingyen szállitani, s e czélra naponkint legalább egy vonatot mindkét irányban berendezni.
Az engedélyes köteles egy kéttengelyü áruszállitó kocsi fele részét a postaküldemények és a postakalauz szállitására berendezni, mely postakocsi naponkint minden irányban legalább egyszer közlekedik.
A többi vonatokon, melyek esetleg naponkint közlekednek, köteles az engedélyes a két végpont közt váltott azon küldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kisérete nélkül szállitandók és külön kocsik használatát nem igénylik, az értékküldemények kivételével ingyen szállitani és saját kalauza vagy vezetők által kezeltetni.
A vaspálya üzlete tárgyában az igazgatóság s alárendeltjei vagy utóbbiak közt váltott levelezés, a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállitható.
11. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspályaüzleti távirdavezetékeknek a pálya indóházain s esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző készülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az engedélyessel megállapitandó egyezmény alapján, a m. kir. távirdaigazgatás hajtatja végre.
Kötelezve van ennélfogva az engedélyes a m. kir. távirdaigazgatást a távirdaépitkezés elrendezése és a fentjelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirdaépitkezésekre szükséges anyagok beszerzésére és a távirdaépitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon.
Engedélyes köteles megengedni, hogy a felállitandó távirdavezetékek oszlopai a pálya saját birtokán és területén állittassanak fel, a nélkül, hogy az engedélyes az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetne.
A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősitési pontja, az engedélyes és a m. kir. távirdaigazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.
Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékkel egyidejüleg állami távirdavezeték nem épittetnék, a távirdaoszlopok és más távirdaépitési anyagok összes árát, s az összes távirdaépitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirdavezeték is épittetnék, az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. kir. távirdaigazgatásnak megtériteni.
Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes, a m. kir. távirdaigazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirdaépitkezésekhez szükséges összegeket, az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirdaépitési anyagokat, az épitendő pálya mentén, a m. kir. távirdaigazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségén szétosztani.
Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át.
Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirdavezetékeket alkalmazni és ekkor a távirdaoszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át.
A vasutüzleti távirdavezetékeket az engedélyes, a m. kir. távirdaigazgatás szokott ellenőrködése mellett, kizárólag csak azon sürgönyözésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljaiból, az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt váltatnak.
Jogositva van azonban a m. kir. távirdaigazgatás, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom engedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására, illő ellenőrzés mellett való használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyes s a m. kir. távirdaigazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.
Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyes s a m. kir. távirdaigazgatás közt azon feltételek is, melyek e vaspálya mellett felépitett távirdavezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspályaigazgatóság kivánatára eszközlendő változtatásokat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.
12. § A menet- és szállitási dijak az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg.
Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint:
az 1. osztályban 4. 75 o. é. krajczár
az 2. osztályban 3. 56 o. é. krajczár
az 3. osztályban 2. 37 o. é. krajczár
az 4. osztályban 1. 32 o. é. krajczár
Az 1. és 2. osztályu kocsik az elsőrendű pályákon használt másodosztályu kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel.
A 3. osztáty részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4. osztályra nézve előirvák, azonban padokkal látandók el.
Uti podgyásznál az egész jegyenkint 25 kilogrammot meghaladó sulytöbblet 10 kilogrammnyi sulytételekre, a gyorsáru pedig 5 kilogrammnnyi sulytételekre fölfelé kikerekitendő. Minden 10 kilogramm podgyász-tulsulyért kilométerenkint 0. 24 kr., 100 kilogramm gyorsáruért pedig kilométerenkint 2. 4 kr. számittatik ezüstben.
Az árúk 100 kilogramm és 1 kilométerenkint és pedig I. oszt. 0. 92 kr. a II. oszt. 0. 66 kr. és III. oszt., vagyis a terjedelmes árúk 1. 18 krért ezüstben szállitandók.
A kőszén, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla, egész kocsirakodásoknál kivételesen 100 kilogramm és kilométerenkint 0. 52 krért ezüstben szállitandók.
Gyorsárúk és közönséges szállitmányoknál a szállitási dijakon kivül minden 100 kilogramm után, podgyásznál minden személy után oly összegü kezelési illeték szedhető be, mint a m. kir. államvasutak keleti vonatán, azon kikötéssel, hogy a saját állomásain ugyan teljes, de Apahidán való átmenetnél a kezelési illetéknek csak fele szedhető be.
A személy- és áruszállitásra vonatkozó egyéb menet- és szállitási dijak, a mellékilletékek az árúk osztályozása, valaamint a többi szállitási határozmányok tekintetében, a m. kir. államvasutak keleti vonalain fennálló rendeletek alkalmazandók.
Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme 3 egymást követő éven át befektetett tőke 7 százalékát meghaladja, jogában álland a kormánynak a dijszabásokat, az engedélyes meghallgatása mellett megfelelőleg leszállitani.
Az esetre, ha a törvényhozás a viteldijakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasutra is érvényes leend.
13. § Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüst pénzben számitsa olyképen, hogy az ár-kelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartozik elfogadni.
A 12. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekedésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak 3 havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges dijvissztérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
14. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára, a maximál-árszabás feléig leszállitani.
15. § A katonaság és a katonai javak leszállitott árszabások szerint szállitandók és pedig egyrészt a cs. kir. közös hadügyi és honvédelmi m. kir. ministeriumok, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember hó 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás s ennek függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött vagy létre hozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és a hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges fölszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes azon szerves határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra és azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag, a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.
Háboru vagy mozgósitás esetén köteles az engedélyes a szabadságosok és tartalékosok elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.
Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet s a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag, az 1868:XL. tc. 38. §-ában és az 1873:II. tc. -ben megállapitvák.
A fentebb felsorolt határozmányok és kedvezmények önként érthetőleg egyaránt érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészitő részét képezvén, a népjog ótalma alatt állanak.
16. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, utimálháikkal együtt ingyen szállitandók.
17. § Oly feleken, kik a vasutat a vitel vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
18. § Joga van egyszersmind az engedélyesnek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló elsőbbségi vagy törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tözsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az engedélyesnek jogában álland az alaptőkét olyképen szerezni be, hogy annak egyik fele része erejéig elsőbbségi részvényeket s másik fele része erejéig törzsrészvényeket bocsáthasson ki. Ezen határok közt az elsőbbségi részvénytőkének nagysága az elhelyezhető törzsrészvény összegétől tétetik függővé.
A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek 5 száztóli osztaléka s a kormánynyal közösen megállapitandó törlesztési hányada lesz fedezendő. A jövedelem fenmaradó részéből a törzsrészvények 5%-os kamatoztatása fedezendő. A törzsrészvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A kétnemü részvények tulajdonosai ezenkivül azonban minden másnemü jogokban s kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A társaság az engedélyes minden jogait és kötelezettségeit örökli.
A társaság alapszabályaiban mindenesetre felveendő lesz:
1-ször, hogy az alapszabályok megállapitása után, az engedélyes által az alakuló közgyülés azonnal összehivandó lesz, s az első igazgatótanács, illetőleg igazgatóság e közgyülés által választatik; és hogy a társulat közgyüléseit az épités ideje alatt is megtartja;
2-szor, hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összrészvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek;
3-szor, a társulat székhelye Deés város s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.
19. § Az engedélyezett vasut felépitésére és megfelelő berendezésére szükséges 800,000 forintban előirányzott tényleges kiadásoknak megfelelő maximal-részvénytőke 1. 000,000 frt-ban, azaz egy millió frtban állapittatik meg.
20. § Az engedélyes köteles ezen engedélyezési törvény érvényre emelkedésének napjától számitott egy év alatt az épitkezési költségek fedezését kimutatni; mit, ha ezen idő alatt megtenni elmulasztaná, az engedélyokmány hatályon kivül helyeztethetik.
21. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása iránt minden részben meggyőződést szerezni, és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött küzeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóválasztmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben törvénytelen vagy az állam érdekeire netalán hátrányos intézkedéseket, a mennyiben ezek az engedélyokmánynyal ellenkeznek, felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlásával, ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyes az államkincstár javára bizonyos, a kormány által az engedélyes vagy jogutódja érdekeinek kellő tekintetbe vételével meghatározandó évi átalányt fizet. Ezen évi átalány az épités tartamára kilométerenkint és évenkint 27 frtban állapittatik meg.
22. § A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pályamegnyitás napjától számitva) sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, bármi néven nevezendő vagy később netán behozandó adó fizettetni nem fog.
Megengedtetik továbbá, hogy az elsőbbségi- és törzsrészvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanazon mentesség a kisajátitott területek átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet berendezése és kezelése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
23. § Az engedély tartama a második szakaszban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-a b) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasut felállitása ellen, a megnyitástól számitott 90 évre állapittatik meg.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapitott határidők, a részletes tervek benyujtása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig, ha a politikai és financiális válságok által nem igazoltathatik.
24. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva, 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző hét év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt 5 év átlagos tiszta jövedelme fog mint évjáradék, az engedély lejártáig az engedélyesnek kifizettetni.
Különben a kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezett pályát az esetre a befektetési tőke névleges összegének lefizetése mellett bármikor beválthassa, ha egy oly főforgalmi irányu vasutnak kiépitése határoztatnék el melynek egy részét a jelen engedély tárgyát képező vasut képezné.
25. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, utóbbiban a 24. § értelmében meghatározott évi járadék, illetve alaptőke fizetése mellett, lép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó épületekkel minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és a kün levő activ követelések tulajdonát, valamint a coaks kemenczéket, öntödéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
26. § Engedélyes az épités megkezdésekor 30,000 frt biztositékot köteles letenni a kormány által meghatározandó értékben, mely biztositék a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adandó ki. A felülvizsgálat azonnal elrendelendő, mihelyt az engedélyes kérelmezi.
27. § Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy elmulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyitvánitani.
28. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
Üzletszabályok, melyek által az engedélyokmány 2. §-ában emlitett ideiglenes üzletrend némely intézkedései jelen másodrendü vasutra nézve módosittatnak:
1. § A pálya és vágányainak állapota addig mig mindkét irányban naponkint együttvéve 10-nél több vonat nem közlekedik, a pályafelügyelő személyzet által naponkint legalább egyszer megvizsgálandó.
Szegélysinnel ellátott látogatottabb utátjárások, valamint az oly épitmények, melyek a közlekedő vonatokra nézve veszélyesek lehetnek, minden egyes vonat áthaladása előtt megtekintendők.
2. § Ezen vasut egyes vonataiban általán nem lehet több 100 tengelynél; oly vonataiban pedig, melyekkel személyek szállittatnak, legfeljebb 80 tengely lehet.
Szálfa vegyes vonatokkal is szállittathatik; az ily fával megterhelt kocsik azonban a vonat végén alkalmazandók olykép, hogy a személyszállitó kocsiktól legalább 3, a mennyiben csak lehetséges, terhelt kocsi által választassanak el.
A dörzsfékek száma és azoknak vonatonkénti beosztása iránt a közmunka- és közlekedési minister utólagosan fog intézkedni.
3. § A menetrend szerinti vonatsebesség a nyilt pályán középszámitással óránkint 15 kilométert tehet, a megengedhető legnagyobb sebesség pedig óránkint 23 kilométert nem haladhat meg.
A korláttal el nem látott utátjárásoknál azonban a gyorsaság olykép mérséklendő, hogy a vonat 100 méternyi távolban megállitható legyen.
4. § A tehervonatoknak a gőzmozdony általi tolása csak azon esetben engedtetik meg, ha elől egy vezető mozdony alkalmaztatik; ily módon megengedtetik az a vegyes vonatoknál is, de az utóbbi esetben a menetsebesség óránkint legfeljebb 12 kilométernyi lehet.
Ha a szükség ugy kivánja, ugyszintén az indóházakban s a munkavonatoknál, a vonatok tolása akkor is megengedtetik, ha elől vezető mozdony nincs. Ily esetben azonban a nyilt pályán csakis óránkinti 8 kilométer sebességgel szabad haladni, s a vonat élén lévő kocsiba jelző kürttel ellátott kalauz állitandó.
Minden vonatnál megengedtetik, hogy a mozdony forditva, azaz szerkocsijával elől mehessen.
5. § A vonatok elindulását a vég- és közbenső állomásokon táviratilag mindaddig nem kell jelezni mig az engedélyezett vonalon egyszerre csakis egy vonat közlekedik, vagyis mig a vonatok nem találkoznak, vagy egymást meg nem előzik.
Mihelyt egyszerre egynél több vonat közlekedik a vonat elindulása az állomások közt táviratilag jelzendő.
6. § Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a személy- és málhajegyek kiadását magán a vonaton, a felvételi állomásokon kivül rendezhesse be, valamint hogy mindennemü czélszerűnek mutatkozó oly kezelési rendszabályt hozhasson be, mely által a forgalom biztossága nem veszélyeztetik.
