1. § A Nyitrától Üzbéghen, Szomorfalván és Ludányon át Nagy-Tapolcsányig vezető másodrendü vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka és közlekedési, valamint a pénzügyminister bizatik meg.
1. § Az engedélyesek, u. m.: Stummer Károly, Thonet testvérek és Schmidt Adolf s társai czég jogot nyernek egy, a nyitrai állomásból kiágazó és Üzbéghen, Szomorfalván és Ludányon át N.-Tapolcsányra vezető másodrendü gőzmozdonyu vasut épitésére és üzletére.
2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokirat tartalmához továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868 april hó 20-án 4973. szám alatt kibocsátott s az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mennyiben azt a jelen engedélyokmány tartalma, valamint függeléke folytán módositást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig, a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is, alkalmazkodni, és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Az engedélyesek különben ugy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, s a menynyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéböl és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközölt elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. - Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmányoknak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.
4. § A pálya alépitménye egyvágányra készithető s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.
Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó jövedelem mértföldenkint 100,000 o. é. forintot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyes köteles a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt letétetni.
Ezen kötelezettség teljesitésére azonban engedélyes csak az engedély tartalnának első 70 éve alatt kényszerithető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.
5. § A munkálatok létesitése és az üzleti berendezésre nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók:
a) Alépitmény
A maximál emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhoz (1:100). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.
A pálya szabályszerü (normál) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 3-3 méter legyen. A kövecságy a sinek lába alatt 0. 25 méter vastagságból, és a sinek lábának magasságában 2.8 méter szélességben rakandó. A hidak s átereszek, azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puha fából épithetők.
b) Felépitmény
A pálya az elsőrendü vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer.
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek valkány-perjámosi másodrendü vonalra nézve megállapitattak.
E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a könnyebb és kisebb szabványszelvényü mintából és hengerezett vassinek alkalmazása esetében folyó méterenkint 25.3 - aczélsinek alkalmazása esetén pedig 21 kilogr. sulylyal birók legyenek. - A közönséges talpfák hossza 2.35 méterre határoztatik, s ugy ezek, mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatnak, puha fából állithatók elő.
c) Épületek, pályaelzárási jelzések
Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható.
Egészen különös eseteket kivéve, az állomásokon szükségeseken felül mértföldenkint általában legalább 2 őrház állitandó fel.
Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be.
Közczélok, u. m.: a posta, távirda, - rendőrség stb. részére megkivántató helyiségek előállitására az engedélyesek nem köteleztetnek.
Áruraktárak, csak a mennyiben azt a forgalom követeli, épitendők.
Az épületek kivétel nélkül a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg berakott gerenda-falazat, vályog vagy vert falakból, fatetővel állithatók elő, az alapfalazatnak és hordoszlopoknak azonban kőből vagy téglából kell lenniök.
A pálya bekeritése általában a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a pályautak vagy helységek mellett vezet el.
Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon látogatott utátjárásoknál vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az utátjárástól legalább 150 méter távolságra észre nem vétethetik.
Felvonó korlátok alkalmazhatók s egy állóhelyről több ily korlát felvonása is eszközöltethetik.
A korláttal el nem látott utátjárásoknál a lassu menetet jelző álló-táblák alkalmazandók.
Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirdát, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető, állitani fel.
A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők.
A kézi és vonatokon használt jelző szerek, a fennálló szabályok szerint rendezendők be.
d) Állomások
Az engedélyesek kötelesek a nagysurány-nyitrai vasuttal közösen használandó állomást szükség esetében kellően nagyobbitani, azonfelül három - közbeneső állomást, s végre Tapolcsányon egy végállomást létesiteni.
A részletes kivitelnek összhangzásban kell lenni azon elvekkel, melyek a kormány által a valkány-perjámosi vasut szabványaiban határoztattnak meg. Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetében megnagyobbithatók legyenek.
e) Üzleteszközök
Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasutüzleti rend 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, az engedélyesek maguk választhatják meg.
A mozdony-tengely legnagyobb megterheltetése 9 1/2 tonnára határoztatik.
Kéttengelyü mozdonyok alkalmazása megengedtetik.
Az összes áruszállitó kocsik 3/4 részénél ruganyos lökés-háritók nem szükségesek, ellenben a többi hasonló kocsinál okvetlenül alkalmazandók.
6. § Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy hosszabb időn át naponkint több mint 5 vonat az egyik, s 5 vonat a másik irányban közlekednék, avagy mihelyt az engedélyesek az éjjeli szolgálatot berendezni akarnák, kötelesek lesznek a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet, s minden más, a rendszeres üzlet fentartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát, a m. kir. kormáuy részéről az elsőrendü vaspályák érdemében kiadott szabványok és utasitások szerint kiegésziteni s berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön foganatositani.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető, az ezutáni időben a pálya ily módoni átalakitása csak a kormány és engedélyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető. Végre kötelesek engedélyesek a forgalmi eszközöket, sineket, s egyéb az épitésnél használandó anyagokat a belföldön szerezni be, s azoknak külföldről leendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt be nem szerezhetők.
7. § Az engedélyesek kötelesek a részletterveket az engedélyező törvény hatálybalépte napjától számitott 2 hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya épitését a részlettervek jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni.
8. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a menyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
9. § A kisajátitási jog az 1868:LV. tc. értelmében az engedélyzett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
10. § Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1851 november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. §-a értelmében ingyen szállitani s e czélra naponkint legalább egy vonatot minkét irányban berendezni.
Az engedélyesek kötelesek egy kéttengelyü áruszállitó kocsi felerészét a postaküldemények és a postakalauz szállitására berendezni, mely postakocsi naponkint mindkét irányban legalább egyszer közlekedik.
Az engedélyesek kötelesek azon postaküldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kisérete nélkül szállitandók, kivéve az értékküldeményeket, ingyen az illető állomásig szállitani, s ugyanott átadni.
A vaspálya üzlete tárgyában az igazgatóság s alárendeltjei vagy utóbbiak közt váltott levelezés, a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállitható.
11. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges vaspályaüzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, esetleg a forgatható védjelző készülékekig való kiépitését, a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapitandó egyezmény alpján, a m. kir. távirda-igazgatás hajtatja végre.
Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatást a távirdaépitkezés elrendelése és a fent jelzett egyezmény megállapitása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirdaépitkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirdaépitkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészitésére elég ideje maradjon. - Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállitandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén álittassanak fel a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanitást követelhetnének.
A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirdavezeték más megerősitési pontja az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás illető épitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitandók meg, hogy azok miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen.
Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékekkel egyidejüleg állami távirda-vezeték nem épittetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-épitési anyagok összes árát s az összes távirda-épitési költségeket, azon esetben pedig, ha egyidejüleg állami távirda-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték épitési anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek épitésére forditott aránylagos részét a m. kir. távirda-igazgatásnak megtériteni.
Mindkét esetben kötelezve vannak az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatás kivánatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szükséges összegeket, az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-épitési anyagokat, az épitendő pálya mentén, a m. kir. távirda-igazgatás által meghatározandó módon és időben a már lerakott vasutvágányon saját költségükön szétosztani.
Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épitett üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazgatásnak a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetékeket alkalmazni, és ekkor a távirda-oszlopok, az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. távirdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljából az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egymás közt váltatnak.
Jogositva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás, a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti forgalom megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyesek s a m. kir. távirda-igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.
Hasonlóan külön egyezményben állapittatnak meg az engedélyesek és a m. kir távirda-igazgatás közt azon feltétetek is, melyek a vaspálya mellett felépitett távirda-vezetékek felügyeletét, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kivánatára eszközlendő változásokat, vagy áthelyezésekkor általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák.
12. § A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg.
Legmagasabb árszabás osztrák mértföld és személyenkint:
1. osztályban 36 o. é. kr. ezüstben.
2. osztályban 27 o. é. kr. ezüstben.
3. osztályban 18 o. é. kr. ezüstben.
Az 1. és 2. osztályu kocsik az elsőrendü pályákon használt másodrendü kocsikhoz hasonlóul szereltethetnek fel.
A málhának 50 vámfontot meghaladó sulya 20 vámfontnyi, s a gyorsárúk sulya 10 vámfontnyi törtszámokban kikerekitve, vámmázsánkint az áru fuvardij 3-ik osztályának kétszeres összegével számitható.
Az árúk vámmázsa s osztrák mértföldenkint és pedig az I. osztály 2, a II. oszt. 3, a III. oszt. 4 o. é. krajczárjával ezüstben szállitandók.
A szén, só, tüzi és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen vámmázsa s mértföldenkint 1-56 ó. é. krajczár ezüstben szállitandó.
A személy- s áruszállitásra vonatkozó egyéb viteldijak s fuvarbérek, továbbá a mellékilletékek, az árúk osztályozása, valamint a többi szállitási határozmányok tekintetben a szab. államvasuttársaság fővonalain fennálló rendeletek alkalmazandók.
Mihelyt ezen pálya jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 8 százalékára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az engedélyesek meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a viteldijakat a vasutakra nézve szabályozza, e szabályozás ezen vasutra is érvényes leend.
13. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüstpénzben számitsák olyképen, hogy az ár-kelet tekintetbe vétetével járó illetéket országos értékben tartoznak elfogadni.
14. § A 12. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira egyik, vagy mindkét irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekedésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
15. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximál-árszabás feléig leszállitani.
16. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő és pedig, egyrészt a hadügyministerium, másrészt, az osztrák államvaspálya-társaság igazgatóságai között (1860 deczember 10-én) megkötött egyezmény alapján.
A fentebbi pályával a katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Az engedélyesek kötelesek lesznek mindazon határozatokat foganatositani, melyek nagyobb katonaszállitások czéljából a magyar és osztrák vasuttársulatok kölcsönös kisegitését, az ezen szállitásokhoz szükséges berendezések előállitását s készen tartását, a hadi vasuti osztályok szervezését s béke idején alkalmazását, a sebesült és beteg katonai egyének szállitását szabályozzák.
Háboru és mozgósitás esetén végül kötelesek engedélyesek a szabadságosok és tartalékosok elszállitását a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól rendeltetési helyükre, kellő igazolásuk alapján, a katonai leszállitott árszabás mellett eszközölni.
A katona-szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog ótalma alatt állanak.
17. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a vasutat használják, és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
18. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
19. § Az engedélyesek jogositva vannak a jelen engedélyt a cs. kir. szab. államvaspályatársulatra átruházni, vagy a kormány beleegyezésével részesekül a vállatakhoz társakat is venni, kik velük jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
20. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra (au porteur) szóló részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusitandók és hivatalosan jegyezhetők.
Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal az épitési tőkének csak fele összege erejéig lesznek kibocsáthatók.
A társaság, melyre az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával, a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését, a kormány magának fentartja.
Az engedélyesek maguk és jogutódaik nevében alávetik magukat a katonai altisztek alkalmazásáról szóló 1873:II. tc. összes határozmányainak.
Az alakitandó társulat székhelye Budapesten vagy Nyitrán lehet s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag magyar. E pályáról különben elkülönitett számadások vezetendők.
21. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány üléseiben, valamint a közgyüléseken, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekeire netalán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartatott felügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezés ideje, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben teendő megujitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyesek az államkincstár javára bizonyos évi átalány-összeget fizetnek.
Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg.
22. § A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pálya megnyitása napjától számitva) se kereseti, se jövedelmi, sem más későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanezen mentesség a kisajátitott területek átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint az épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat, ideértve a 19. § értelmében kiállitandó átruházási okmányt is, bélyeg- és illetékmentes lesz.
23. § Az engedély tartama 1967 január 1-ig állapittatik meg, mely napon véglegesen megszünik; kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész vonal a közforgalomnak adatik át.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapitott határidő, a részletes tervek benyujtása, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartaván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasut-engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig, ha az politikai és financialis válságok által nem igazoltathatik.
24. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva, 30 év lefolyása után, az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző 7 év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt 5 év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni; ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a tényleg befektetett tőke 7 1/2%-ánál kevesebb nem lehet az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig, mint évi jövedék fizetendő.
A tőke világlatban tartása czéljából kötelesek az engedélyesek az üzlet meginditása utáni évben a pálya kiépitésére és felszerelésére forditott tényleges tőkét kimutatni, valamint a később foganatositandó olynemü épitkezések terveit és költségvetéseit a kormánynak jóváhagyás végett beterjeszteni, melyek az épitési alapot, s nem mint pályafentartási költségek, az üzletszámlát terhelik.
Azon esetre, ha a vasuton az oszták-államvaspálya-társulat forgalmi eszközei használtatnának, az e vasuton közlekedő forgalmi eszközök értéke, vagy esetleg azok használati bére, a kormány jóváhagyásával állapitandó meg.
25. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, utóbbiban a 22. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pályaterületet s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal egyetemben mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanokkal egyetemben. Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és a künn levő aktiv követelések tulajdonát, valamint a koak-kemenczéket, öntödéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
Ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem volnának, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
26. § Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
27. § Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 40,000, azaz negyvenezer o. é. frt biztositékot készpénzben, vagy magyar állami papirokban, vagy a magyar állam által biztositott vasutak elsőbbségi kötvényeiben, vagy végre magyar földhitelintézeti s földhitel részvénytársulati záloglevelekben a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
E biztositék csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza.
E felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó.
28. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak 1 forintra szabott bélyegdij alá esnek.
Üzletszabályok, melyek által az engedélyokmány 2. §-ában emlitett ideiglenes üzletrend némely intézkedései a jelen másodrendü vasutra nézve módosittatnak:
1. § A pálya és vágányainak állapota addig, mig mindkét irányban naponkint együttvéve 10-nél több vonat nem közlekedik, a pályafelügyelő személyzet által naponkint legalább egyszer megvizsgálandó, - szegélysinnel ellátott látogatottabb utátjárások, valamint az oly épitmények, melyek a közlekedési vonatokra nézve veszélyesek lehetnek, minden egyes vonat áthaladása előtt megtekintendők.
2. § Ezen vasut egyes vonataiban általán nem lehet több 100 tengelynél, oly vonataiban pedig, melyekkel személyek szállittatnak, legfeljebb 60.
Hosszfa vegyes vonatokkal is szállittathatik, az ily fával megterhelt kocsik azonban a vonat végén alkalmazandók olykép, hogy a személyszállitó kocsiktól legalább 3, a mennyire csak lehetséges, terhelt kocsi által választassanak el.
A dörzsfékek száma és azoknak vonatonkénti beosztása iránt a közmunka- és közlekedési minister utólagosan fog intézkedni.
3. § A menetrend szerinti vonatsebesség a nyilt pályán középszámitással óránkint 2 mértföldnyi, a megengedhető legnagyobb sebesség pedig óránként 3 mértföldnyi lehet.
A korláttal el nem látott utátjárásoknál azonban a gyorsaság olykép mérséklendő, hogy a vonat 100 méternyi távolságban megállitható legyen.
4. § A tehervonatoknak gőzmozdony általi tolása csak azon esetben engedtetik meg, ha elől egy vezető mozdony alkalmaztatik; ily módon megengedtetik az a vegyes vonatoknál is, de az utóbbi esetben a menetsebesség óránkint legfeljebb 1 2/4 mértföldnyi lehet.
Ha a szükség ugy kivánja, ugyszintén az indóházakban és munkavonatoknál, a vonatok tolása akkor is megengedtetik, ha elől vezető mozdony nincs.
Ily esetben azonban a nyilt pályán csakis óránkint 1 mértföld sebességgel szabad járni s vonat élén lévő kocsiba jelzőkürttel ellátott kalauz állitandó.
A menetrend szerinti vonatoknál is megengedtetik, hogy a mozdony forditva, azaz szerkocsijával elől mehessen.
5. § A vonatok elindulását a vég- és közbeneső állomásokon táviratilag mindaddig nem kell jelezni, mig az engedélyezett vonalon egyszerre csakis egy vonat közlekedik, vagyis mig a vonatok nem találkoznak, vagy egymást meg nem előzik.
Mihelyt egyszerre egynél több vonal közlekedik, a vonat elindulása az állomások közt táviratilag jelzendő.
6. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a személy- és málhajegyek kiadását magán a vonalon, a felvételi állomásokon kivül rendezhessék be; valamint, hogy mindennemű czélszerűnek mutatkozó oly kezelési rendszabályt hozhassanak be, mely által a fogalom biztonsága nem veszélyeztetik.
