1880. évi XXXV. törvénycikk

a szerb fejedelemséggel 1880. évi április 9-én/márczius 28-án *  kötött vasuti egyezményről * 

Ő csász. és apostoli kir. Felségének, valamint Szerbia fejedelme ő Fenségének meghatalmazottjai által, a vasuti csatlakozások tárgyában kötött és Bécsben 1880 április 9-én/márczius 28-án aláirt *  egyezmény - miután az az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét fél által szokott módon megerősittetett - ezennel az ország törvényei közé igtattatik.

Szövege a következő:

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királyának kormánya, és

Ő Fensége a szerb fejedelem kormánya, azon kivánságtól vezéreltetve, hogy vasutaik csatlakozása által államaik között a forgalmat megkönnyitsék és szabályozzák, egyezmény kötését határozták el, s e czélra meghatalmazottjaikká kinevezték:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő czikkeket állapitották meg:

I. Czikk

Az 1878 julius hó 8-án/junius hó 26-án kelt *  berlini egyezményben megállapitott határozmányok végrehajtása érdekében, melyek szerint a két állam vasutainak Zimony-Belgrádnál leendő csatlakozása három évi időhatár alatt eszközlendő, mindkét szerződő fél megegyezett abban, hogy a csatlakozást a következő módon fogják létesiteni, a nélkül azonban, hogy ez által más vasuti csatlakozások érintetnének, melyeknek kivitele kölcsönös megállapodás utján, jövőre esetleg közös érdekben fekvőnek találtatnak.

II. Czikk

E végből a m. kir. kormány 1883 junius hó 15/3-ig Budapesttől Zimonyon át, a magyar-szerb határig, Belgrádnál összeköttetést fog létesittetni, fenntartván magának azon jogot, hogy ezen összeköttetést, akár egy Budapesttől kiinduló új vonal, akár pedig a már létező vasutakhoz való csatlakozás által eszközöltesse.

Ennek ellenében a szerb fejedelmi kormány kötelezi magát, hogy hasonlókép 1883. junius hó 15/3-ig egy, ezen vasutvonalhoz csatlakozó vasutat fog épittetni, mely a magyar-szerb határtól Belgrádnál kiindulva, a Morava völgyén felfelé Nichig fog vezetni, két kiágazással, melyeknek egyike Nichtől a szerb-bolgár határig Bellova felé Konstantinápoly irányában, másika pedig Nichtől a szerb-török határig Salonik felé fog nyulni, ugy hogy egy megfelelő ponton a salonik-mitrovitzai vonalhoz csatlakozzék.

III. Czikk

Mindkét kormány kötelezi magát, hogy az előbbi czikkben megjelölt csatlakozási vonalak épitését, késedelem nélkül, legkésőbb azonban 1880 junius hó 15-től/3-tól számitott hat hónap alatt megkezdendi, még pedig először is a müszaki tekintetben legnehezebb munkálatok kivitelével. Kötelezik továbbá magukat, hogy ezen vonalakat a befejezésükre meghatározott időpontban a forgalomnak át fogják adni oly módon, hogy Szerbia a szerb vasutakat Belgrádtól kiindulva fogja megnyitni, és hogy a Nichtől délfelé elágazó két vasut közül sem egyiket, sem másikat előbb a forgalomnak át nem adja, mint az északi összeköttetést, ideértve a magyar vasutvonalhoz való csatlakozást Belgrádnál, mely ezen időpontig szintén el fog készülni.

A szerződő felek arra fogják egyesiteni igyekezetüket hogy az 1878 julius 8-án/junius 26-án Berlinben kötött *  egyezmény 1. pontjában jelzett csatlakozások a Nichnél szétágazó szerb vasutak közt egyrészről és a már létező salonik-mitroviczai, valamint a konstantinápoly-bellovai vonalak közt másrészről, mielőbb biztosittassanak, oly módon, hogy ezen csatlakozások ugyancsak 1883. évi junius 15/3-ig *  befejezve és a forgalomnak átadva legyenek.

A szerződő kormányok Törökország és Bulgária kormányaival e czélból egyetértő tárgyalásokat fognak meginditani, hogy a szükséges megállapodások lehető siettetéssel létesittessenek.

IV. Czikk

Mindkét kormány kötelezi magát, hogy a 2. czikkben megjelölt vonalak csatlakozását egy, a Száván Belgrád mellett létesitendő hid által fogják eszközölni.

V. Czikk

A Száván átvezető állóhid, mely a két vasutvonal közötti összeköttetés létesitésére szolgáland, és mely Belgrád város és a fölötte fekvő szigetek közt lesz épitendő, azon helyen és oly módon lesz elhelyezendő, a mint azt a magyar és szerb kormányok által egyidejüleg kiküldött külön szakértő bizottság meg fogja állapitani.

Ezen bizottság ugyanakkor meg fogja állapitani azon munkálatokat is, melyek a hidépités következtében a folyam partjainak biztositása és a viz folyásának szabályozása czéljából elkerülhetleneknek mutatkoznak.

A bizottság a fenforgó kérdésekre nézve minél előbb, legkésőbb azonban a jelen egyezmény ratificatiójától számitandó hat hónap alatt tartozik megállapodásra jutni.

Az emlitett bizottság a Száván épitendő hidnak, továbbá a folyam szabályozása és a partok biztositása végett kölcsönösen teljesitendő munkálatoknak terveit és költségvetéseit kidolgozván, azokat a két kormány jóváhagyása alá terjesztendi. Megjegyzendő azonban, hogy az egyik vagy másik rész területén esetleg szükséges ártéri hidak a bizottság költségvetésébe felvétetni nem fognak. Minthogy a belgrádi állomás elhelyezése a Száván épitendő hid fekvésével összefüggésben áll, ezen bizottság arra is hivatva lesz, hogy az emlitett állomás elhelyezése fölött véleményt adjon.

A Szávahid munkálatainak, nemkülönben az ezen hid szilárdságának biztositására feltétlenül szükségesnek ismert folyamszabályozási és partvédelmi létesitményeknek költségeit fele részben a magyar és fele részben a szerb kormányok, illetőleg az engedélyesek fogják viselni.

Ezen hidnak és azzal összefüggésben a folyamszabályozási és partbiztositási munkálatoknak fentartási és javitási költségei ép ugy, mint az épitési költségek, fele részben a magyar, fele részben pedig a szerb kormányt, illetve az engedélyeseket fogják terhelni.

VI. Czikk

A megelőző czikkben említett hidépitési, továbbá az ezzel kapcsolatos folyamszabályozási és partbiztositási munkálatoknak végrehajtása, a szerb kormánynyal eszközlendő megállapodás alapján, a magyar kormány által egy közös vállalkozóra fog bizatni.

Mindkét kormány kötelezi magát, hogy a reá eső költségösszeget a vállalkozóval kötendő szerződésben meghatározandó határidőkben és részletekben ki fogja fizetni.

Mindkét kormánynak joga van, az épitési munkálatokat, e czélra kiküldendő szakértő megbizottjaik által, közös egyetértés mellett, ellenőriztetni.

A hid fentartásának vagy esetleg helyreállitásának, nemkülönben a folyam szabályozása és a partok biztositása érdekében közösen végrehajtandó munkálatoknak évi költségei évenkint, a vasutüzleti számadások lezárása után fognak megállapittatni.

Az álló hid épitése a Száván a 2-ik czikkben meghatározott idő alatt lesz befejezendő.

VII. Czikk

A Száva-hid a két szerződő fél egyikének különös engedélye nélkül, a másik szerződő fél által, akár béke, akár háború idején sem csapatok szállitására, sem pedig bármely más hadi czélra nem használható, továbbá sem meg nem erősithető, sem le nem rombolható.

VIII. Czikk

A vasuti, valamint a vámkezelési határszolgálatot illetőleg, következő megállapodások történtek:

a) A vonatok átadása és átvétele a belgrádi állomáson fog eszközöltetni;

b) A csatlakozó vasutak igazgatóságai az üzlet kezelésére nézve egyezményt fognak kötni, és azt a két kormány jóváhagyása alá terjesztendik.

c) a vámkezelési eljárás Magyarország részéről a zimonyi és Szerbia részéről a belgrádi állomáson fog eszközöltetni, ez azonban ki nem zárja, hogy a szerződő felek egyikének vámkezelő közegei, a forgalom könnyitése és a két kincstár érdekeinek megvédése czéljából, a másik szerződő fél területén is a határvám-hivatal közelében, vámkezelési hivatalos kötelességeikben el ne járhassanak. Ez irányban azonban a szükséghez képest külön egyezkedés fog történni.

Elvileg megállapittatik még, hogy a magyar-szerb határ és a belgrádi állomás közt fekvő vonalszakasznak, nemkülönben a Száva hidnak üzlete és fentartása, kivéve magát a belgrádi állomást, melynek közös használata azonban a magyar vasut részére biztositva leend, a szomszéd magyar vaspályának fog átengedtetni. - Az üzletkezelés módozatai, valamint az emlitett vonalszakasz üzletkezeléseért fizetendő kárpótlás módja a b) pont alatt érintett egyezségben lesznek megállapitandók.

IX. Czikk

Az épitendő összes vasutakon, a szerződő felek alattvalói között sem a szállitási árak és nyilvános dijtételek, sem pedig a szállitás módja és ideje tekintetében különbség nem fog tétetni.

Nevezetesen a két állam egyikéből a másikba szállitott árúk, akár végleg ott maradnak, akár csak átszállittatnak, a fent emlitett bármely tekintetben nem részesithetők kedvezőtlenebb elbánásban, mint azon árúk, melyek magából az illető államból vitetnek ki vagy ott maradnak. Ezenkivül ezen vonalak üzletkezelése és szerkezete egyenlősittetni fog Ausztria-Magyarország elsőrendű vasutaiéval, valamint az erre vonatkozó szabályzatok is az Ausztria-Magyarországban érvényes határozatokkal lehetőleg összhangba fognak hozatni, különösen a mi a vasutaknak az azokat használó közönséggel szemben fennálló jogait és kötelességeit illeti.

X. Czikk

Az emlitett vasutak, a mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei azt kivánják, egyöntetű szabályok szerint épitendők és kezelendők, nevezetesen:

1. a sinközök távolsága a kapcsolatos vasutakéval egyenlően, 1. 436 méterben állapittatik meg;

2. A forgalmi eszközök lehetőleg egyenletes szabványok szerint állitandók elő, mindenesetre azonban oly módon, hogy egyik állam vonalairól a másik állam vonalaira szabadon átmehessenek.

3. A jelzési eszközökre nézve a szóban levő két vonalon, mindkét ország területein, lényegileg egyöntetű szabályok alkalmazandók.

XI. Czikk

A szerződő felek gondoskodni fognak, hogy a két állam érdekelt vaspályaigazgatóságai a személyek és árúk szállitására egyrészről az osztrák-magyar monarchia fontosabb vasuti állomásai, másrészről Szerbiának és az azon túl fekvő balkán tartományoknak állomásai között, közvetlen irányitások vagy közvetlen árszabályok létesittessenek, a mennyiben ennek szükségét a szerződő felek felismerik. A közvetlen forgalomra vonatkozó egyöntetű szállitási feltételek megállapitása, a két fél illetékes felügyelő hatóságai közvetlen egyetértésének marad fentartva.

Mindkét kormány teljes szabadságot tart fenn magának a helyi forgalom árszabályainak meghatározására nézve, azaz oly árúknak saját területén való szállitására nézve, melyek nem külföldről érkeznek, vagy az illető állam szabad forgalmába vámkezelési kiadás utján még át nem mentek, nemkülönben melyek nincsenek kivitelre szánva.

A nemzetközi és átviteli forgalom tekintetében Szerbia az osztrák-magyar monarchiának a legkedvezményezettebb nemzet szerinti elbánást biztositja és pedig akkép, hogy Szerbia a jelen egyezmény alapján épitendő saját vasutain azon árúk vagy bármely szállitmányok javára, a melyek Szerbiából egy harmadik államba ki-, vagy egy harmadik államból Szerbiába beszállittatnak, vagy a melyek Szerbián átvitetnek, sem közvetlenül, sem közvetve, kilométerenkint alacsonyabb egységdijakat, vagy másnemü kedvezményeket és könnyebbségeket nem fog engedélyezni, mint melyeket hasonló árúkra nézve, az Ausztria-Magyarországgal való forgalomban alkalmaz. Viszont azonban Szerbia ugyanezen előnyöket fogja élvezni a Budapestig terjedő magyar csatlakozási vonalon, nem különben azon vasutakon, a melyek ma Budapestet Bécscsel összekötik, a mennyiben már létező, akár engedélyokmányok által, más czimen szerzett jogok ennek utját nem állják. - Ezenfelül mindkét kormány oda fog törekedni, hogy az Osztrák-Magyarországból Szerbiába vagy viszont szállitott árúk és egyéb küldemények viteldijai, a szerb vasutakon és a jelzett magyar csatlakozó vasuton ugyanazonosak legyenek.

XII. Czikk

Minthogy a II. czikkben emlitett vasutaknak nemcsak azon czéljuk van, hogy az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közt közvetlen vasuti összeköttetést létesitsenek, hanem az is, hogy egyrészt a szerb fejedelemséget az európai continenssel, másrészt pedig az osztrák-magyar birodalmat a Balkánon túli tartományokkal közvetve összeköttetésbe hozzák, annálfogva a két kormány által egyetértőleg megállapitandó menetrendeknél mindig tekintet leend arra, hogy az ezen vonalakon az átmenő forgalomnak szükség szerinti közvetitésére szolgáló személy- és tehervonatok, a szomszéd magyar vasutakon lehetőleg közvetlen és kényelmes csatlakozást találjanak. A két kormány egyetértőleg fog eljárni arra nézve is, hogy ezen vonatoknak egyuttal a bolgár és a török vasutakon hasonló csatlakozás biztosittassék.

Az átmenő személyforgalmat közvetitő vonatok számát illetőleg különösen megállapittatik, hogy naponkint minden irányban a postát és személyeket szállitó legalább két vonat közlekedjék, melyek egyikének menetsebessége, a megállásokat is ide értve, óránként 40 kilométernél kisebb ne legyen. Ezen legkisebb menetsebesség az üzlet-megnyitást követő hat hónap tartamára, óránként (a megállásokat is beleértve) 35 kilométerre szállitható le.

XIII. Czikk

A szerződő felek kötelezik magnkat, hogy a vasuti forgalmat államaik között minden háborgatás és akadályozás ellen biztositani fogják.

Kölcsönösen ki lesz zárva a szerződő felek egyikének területén minden végrehajtás az ott levő, de a másik fél valamely vasutjának tartozékát képező tárgyakra, nevezetesen ingatlan és ingó eszközökre, ide értve a forgalmi eszközöket, a pénztári készleteket és más szállitási vállalatokkal szemben, a kölcsönös forgalomból származott követeléseket is.

XIV. Czikk

A jelen egyezmény értelmében Szerbiában épitendő vasutakon, a kölcsönös forgalomban, a szállitmányok és szállitó eszközök fertőztelenitésénél-, valamint az emberi és állati ragályok elleni egyéb óvintézkedéseknél, lehetőleg ugyanazon eljárás fog alkalmaztatni, mely az osztrák-magyar vonalakon más államokkal szemben érvényes.

XV. Czikk

A territorialis jog gyakorlására és a területeiken fekvő vasutvonalak felügyeletére mindkét kormány állandó biztosokat fog kirendelni, oly czélból, hogy azok saját kormányukat az illető vasuttal szemben mindazon esetekben képviseljék, a melyek közvetlenül sem a birói, sem a rendőri, sem pedig a pénzügyi helyi hatóságok illetékességi körébe nem tartoznak, vagy más módon szabályozva nincsenek.

Mindkét szerződő államnak a vaspályák felügyeletével megbizott hatóságai, ugyszintén a csatlakozó vasutak igazgatóságai, az üzletre és forgalomra vonatkozó ügyekben egymással közvetlenül érintkezhetnek.

XVI. Czikk

A belgrádi állomás csakis az üzleti szolgálat tekintetében levén közös, Szerbia úgy ezen állomáson, mint az ezen állomás és a szerb-magyar határ közt fekvő vonalrészen is a teljes területi fenségjogot (ideértve az igazságszolgáltatási és rendőri jogot is) gyakorolja.

A két szerződő fél kölcsönösen megigéri, hogy a másik fél területén a jelen egyezmény folytán szervezendő állásokban sem hivatalt, sem munkát oly egyénekre tudva bizni nem fog, kik közönséges bűntényekért vagy vétségekért, csempészetért vagy a pénzügyi törvények ellen elkövetett súlyos áthágásokért jogérvényesen elitéltettek; valamint megigérik, hogy az illető engedélyeseket hasonló irányban szintén kötelezni fogják.

Egyik szerződő államnak ezen egyezmény folytán a másik állam területén állomásozó hivatalnok és szolgaszemélyzete, szolgálati és fegyelmi tekintetben kizárólag azon kormány alá tartozik, a mely azokat kinevezte.

Ugyanezen személyzet tekintetében mindenik kormány fentartja magának azon jogot, hogy a saját szolgálatában alkalmazott saját alattvalói ellen, minden az ezen államban elkövetett bűntett vagy vétség miatt vizsgálatot rendelhessen el, továbbá minden polgári, gyámsági és gondnoksági ügyben itélhessen, nevezetesen úgy a hagyatéki ügyeket szabályozhassa, valamint az ezen alkalmazottak vagy hivatalnokok vagyona felett csődöt rendelhessen és az esetleges végleszámolást eszközölhesse.

A szerződő felek mindezen esetekben az illető hatóságokat a törvényes és szükséges támogatásban kölcsönösen fogják részesiteni.

XVII. Czikk

A podgyász, valamint a be- és kiviteli árúk vámkezelése körül követendő eljárásra nézve, melynek módozatai közelebbi egyezkedés tárgyát képezendik, mindkét kormány kölcsönösen biztosítja egymást, hogy a II-ik czikkben megjelölt vonalakon a forgalom érdekében mindazon könnyebbitéseket és egyszerüsitéseket fogják engedélyezni, melyek az illető államban érvényes törvények alapján megadhatók.

A szerződő felek a kölcsönös vasuti forgalmat saját területeiken lehetőleg könnyiteni fogják a csatlakozó vonalak közvetlen kapcsolatba hozatala és a forgalmi eszközöknek egyik vasutról a másikra akadálytalan átbocsátása által.

A szerződő felek ott, hol a határon közvetlen vasuti csatlakozás áll fenn, és a forgalmi eszközök egyik vonalról a másikra átmennek, felmentendik az árúkat a bevallás, a kirakás és a határvámi vizsgálat, valamint a csomaglezárolás alól, feltéve, hogy azok szabályszerüen zárolt kocsikban érkeznek és ugyanezen kocsikban az ország belsejének oly helyére továbbittatnak, hol a megfelelő kezelésre jogosult vám- vagy pénzügyi hivatal létezik és hogyha a határ átlépése alkalmával a rakodási jegyek és a fuvarlevelek átadása által bevallva lettek.

Azon árúk, a melyek a szerződő felek egyikének területén szabályszerűen zárolt kocsikban és kirakodás nélkül keresztülvitetnek és a másik államból jönnek vagy oda rendeltetvék, a bevallás, kirakodás és a vámvizsgálat, valamint a csomag-lezárolás alól ugy az ország belsejében, mint a határon fel lesznek mentve, feltéve, hogy a rakodási jegyek, valamint a fuvarlevelek átadása által mint átmenő árúk bevallva lettek.

Ezen intézkedések alkalmazása azonban azon feltételhez van kötve, hogy az érdekelt vasut igazgatóságai felelősséget vállalnak arra nézve, miszerint ezen kocsik kellő időben és sértetlen zárral érkezendnek azon hivatalhoz, mely akár az ország belsejében, akár a határon, hol az árú az országból ismét kilép, a kezelésre hivatva van.

Jóllehet, hogy az itt emlitett határozmányok vasuti szállitmányok átrakásánál általában nem alkalmaztatnak, mégis oly esetekben, ha az árúknak átrakása a fel- és leadási helyek nagy távolsága miatt szükségessé válik, a szóban forgó kedvezmények a kérdéses átrakodásokra is kiterjeszthetők, ha ez szabályszerű ellenőrzés mellett történik.

XVIII. Czikk

A magyar és szerb posta- és távirda-igazgatóságoknak fentartatik, hogy a szóban forgó vasutakon a posta- és távirda-üzlet szabályozása iránt külön egyezményt kössenek. Erre nézve egyébként már most megállapittatik, hogy a posta- és távirdai berendezések és az ezekre vonatkozó szabályzatok a rendszeres vasuti forgalom igényeivel összhangzásba hozandók.

XIX. Czikk

Mindkét kormány kötelezi magát, hogy a mennyire az állam biztonsága megengedi - a forgalmi közös-érdekek szempontjából a határrendészet gyakorlásában lehető könnyitéseket fog engedni.

XX. Czikk

A szerződő felek közösen oda fognak müködni, hogy az 1878 julius 8-án/junius 26-án *  Berlinben kötött szerződés értelmében, az osztrák-magyar monarchia, Szerbia, Törökország és Bulgária megbizottjaiból alakitandó bizottság, az emlitett szerződés által reá ruházott feladat megoldása czéljából mielőbb összeüljön. E czélból a szükséges intézkedéseket a jelen szerződés megerősitő okmányainak kicserélése után azonnal megteendik.

XXI. Czikk

Jelen egyezmény az illető törvényhozó-testületek elé fog terjesztetni és életbe lép a megerősitő okmányok kicserélése után azonnal, mi Bécsben és pedig legkésőbb 1880 junius 15/3-án *  fog megtörténni.

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

[Aláírások]

Zárjegyzőkönyv

Az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közt a mai napon megkötött egyezmény aláirása előtt, az alólirott meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat tették, melyek magának az egyezménynek kiegészitő részét képezendik.

Miután a m. kir. kormány a szerződés 2. Czikke szerint kötelezettséget vállalt, hogy Budapesttől Zimonyon át, a magyar-szerb határig, Belgrádnál vasuti összeköttetést létesit, fentartván azonban magának, hogy ezen összeköttetést akár egy Budapesttől kiinduló új vonal által, akár pedig valamely már létező vasuthoz való csatlakozás utján létesithesse, a szerb meghatalmazott kérdésére, az osztrák-magyar meghatalmazott kinyilatkoztatja, hogy a m. kir. kormány az emlitett "már létező vasuthoz való csatlakozás" alatti csatlakozást a már létező vasuthoz, Szegednél vagy Nagy-Kikindánál érti.

A mai napon aláirt egyezmény tárgyalásai alkalmával a szerb fejedelmi kormány különös súlyt fektetett arra, hogy a Nichtől Piroton át, a szerb bolgár határig, Bellova felé, Konstantinápoly irányában vezetendő vasut épitésére kitüzött határidő csak azon naptól számittassék, melyen ezen vasutnak csatlakozása a Bulgáriával kötendő szerződés által biztositva lesz, minthogy ezen vasutnak értéke mindaddig, mig annak a bolgár vonalrészhez csatlakozása biztositva nem leend, az épités által igényelt pénzügyi áldozatokkal semminemü arányban nem állana.

A császári és királyi kormány kész levén e pénzügyi nehézségeket számba venni, mindkét szerződő fél megállapodott abban, hogy közösen oda fognak törekedni, miszerint a berlini szerződés által Bulgáriára rótt kötelezettség értelmében, a bolgár vonalrésznek kiépitése idejében biztosittassék. - Azon esetre azonban, ha minden várakozás ellenére, a jelen egyezmény megerősitő okmányainak kicserélése napjától számitott egy év alatt Bolgárországgal az egyezmény megköthető nem lenne, a szerződő felek már most abban egyeztek meg, hogy a Nichtól Piroton át a szerb-bolgár határig vezetendő vasut építési határideje azon naptól számittassék, melyen ezen vasutnak csatlakozása, a Bulgáriával kötendő szerződés által biztosittatni fog, mely esetben Szerbia azonban köteles leend, a szóban álló vonalat ezen időponttól számitandó három év alatt kiépiteni és a nemzetközi forgalomnak átadni.

Önként értetik, hogy a VI. czikk első bekezdésében emlitett közös szerződés létesitése czéljából, a Száván épitendő hid munkálatainak Budapesten leendő kiadásánál, a szerb fejedelmi kormánynak egy kiküldöttje közre fog müködni.

A jelen jegyzőkönyv, mely minden további külön ratificatio nélkül a vonatkozó egyezmény megerősitő okmányai kicserélésének egyszerü ténye által, a szerződő felek által jóváhagyottnak és szentesitettnek fog tekintetni, két egyenlő példányban állittatott ki Bécsben, 1880 ápril 9-én/márcz. 28-án.  * 

[Aláírások]