1880. évi XXXVII. törvénycikk

a magyar büntető-törvénykönyvek (1878:V. törvénycikk és 1879:XL. törvénycikk) életbeléptetéséről * 

1. § A magyar büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről, úgyszintén a magyar büntető-törvénykönyv a kihágásokról, 1880 szeptember hó 1-ső napján lépnek hatályba.

2. § E határnaptól kezdve hatályukat vesztik a törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak és szabályrendeleteknek mindazon rendelkezései, továbbá a szokásjognak mindazon megállapitásai, melyek a magyar büntetőtörvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képező valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést határoznak.

3. § Ugyanezen határnaptól kezdve hatályukat vesztik a törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak s szabályrendeleteknek mindazon intézkedései és a szokásjognak mindazon megállapitásai, melyek a magyar büntető-törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képező valamely cselekményre vagy mulasztásra büntettet határoznak, a mennyiben a következő szakaszok kivételeket nem állapitanak meg.

4. § Hatályban maradnak azon magyar törvények és a m. kir. ministeri rendeletek, melyek a magyar büntető-törvénykönyveknek intézkedései alá nem eső valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapitanak meg: ha

1. a büntetésnek az előforduló esetre való alkalmazása közigazgatási hatóság előtti eljárásnak képezi tárgyát, vagy ha

2. a büntetés a kir. biróságok által alkalmaztatik ugyan, de fegyelmi vagy rendbüntetést képez.

5. § Hatályban maradnak továbbá:

1. a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868:LIII. tc. 10. §-a;

2. a vadászatról szóló 1872:VI. tc. 21., 22., 23., 24., 2., 26., 27., 28., 29. és 32. §-ai, valamint a vadász- és fegyveradóról szóló 1875:XXI. tc. 15., 16. és 17. §-ai;

3. az ügyvédi rendtartást tárgyazó 1874:XXXIV. tc. 39. §-a;

4. a véderőről szóló 1868:XL. tc. 42. §-a;

5. az 1848:V. és erdélyi II. tc. módositásáról és kiegészitéséről szóló 1874:XXXIII. tc. 93, és 94-ik §-ai.

Az 1. pontban idézett törvény megszegése vétséget, a 2-5. pontban idézett törvények megszegése pedig kihágást képez.

6. § A független felelős magyar ministerium alakitásáról szóló 1848:III. tc. 32., 33., 31., 35. és 36. §-ainak intézkedései érintetlenül hagyatnak.

7. § A sajtótörvényt tárgyazó 1848:XVIII. tc. 2., 3. 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 18., 19., 20., 24. és 26. §-ai helyébe a büntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv megfelelő intézkedései lépvén: az idézett törvénycikk többi szakaszai, a jelen törvény 46. §-ában foglalt változtatással, érvényben maradnak.

Nyomtatvány útján elkövetett bűntettek és vétségek eseteiben, az 1848:XVIII tc. 13. és 33. §-ai alapján felelősségre vonandó személyekre nézve, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyvnek a felelősséget tárgyazó mindazon intézkedései, a melyek az 1848:XVIII tc. 13. és 33. §-aiból folyó felelősséggel ellentétben állanak, - nem alkalmazandók.

Az ország erdélyi részeiben és a polgárositott határőrvidéken az ott érvényben levő sajtó-rendtartásoknak mindazon rendelkezései, melyek a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv intézkedéseinek tárgyát nem képezik, - beleértve a nyomtatványokban foglalt büntetendő cselekményekért való különös felelősség szabályozását tárgyazó intézkedéseket is - továbbra is hatályban maradnak.

A hatályban hagyott jogszabályokba ütköző cselekmény vagy mulasztás, ha arra három hónapi időtartamot meghaladó szabadságvesztés-büntetés van megállapitva, vétséget, ellenesetben pedig kihágást képez.

8. § A mezei rendőrségről szóló 1840:IX. tc. a későbbi törvények által tett változtatásokkal, ugyszintén az 1879:XXXI. tc. hatályba léptéig, az erdei kihágásokról szóló törvények és szabályok továbbra is hatályban maradnak.

9. § Érintetlenül maradnak az egyenes adók, a jövedékek, a fogyasztási adók és az illetékek iránt fennálló törvényeknek, és a törvény által fentartott szabályoknak megsértését tárgyazó büntető intézkedések, a mennyiben a magyar büntető-törvénykönyvek intézkedései azokat meg nem változtatták.

10. § Az ipartörvényt tárgyazó 1872:VIII. tc. 91. §-a, úgy a 90. és 92. §-nak azon intézkedései, melyek szerint az ott érintett egyének iparostanonczok tartásának és fiatal munkások alkalmazásának jogától birói itélet által egy évnél hosszabb időn eltilthatók és üzletük birói itélet által egy évnél hosszabb időre megszüntethető: hatályon kivül helyeztetnek.

11. § A 4. § szerint érintetlenül hagyott törvényekben megállapitott szabadságvesztés-büntetés helyett, a mennyiben ennek időtartama két hónapot meghalad, a megállapitott időtartamu fogház, ellenkező esetben pedig a megállapitott időtartamú elzárás alkalmazandó.

Ha az ezen § szerint érintetlenül hagyott ministeri rendeletekben a szabadságvesztés-büntetés tartama 15 napot, a pénzbüntetés összege pedig 100 frtot meghalad: az elzárás 15 napra, a pénzbüntetés összege pedig 100 frtra szállittatik le.

12. § Az 5. és 7. § eseteiben, ha szabadságvesztés-büntetés alkalmazásának van helye, a vétségnek minősitett cselekvény vagy mulasztás a fentartott külön jogszabályban megállapitott időtartamu fogházzal: a kihágásnak minősitett cselekmény vagy mulasztás pedig elzárással büntetendő.

13. § A 4. és 9. § szerint érintetlenül hagyott törvények, rendeletek és szabályok alapján kiszabott pénzbüntetések átváltoztatásánál, ha 300 frtot túl nem haladó pénzbüntetés változtatandó át: elzárás, ellenesetben pedig fogház alkalmazandó.

14. § Az 1881 február hó 28-ikáig érvényben maradnak a törvényhatóságoknak, a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi és a rendezett tanácscsal biró városoknak mindazon szabályrendeletei, melyek a magyar büntető-törvénykönyvek intézkedései alá nem eső valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapitanak meg.

A fentartott szabályrendeletben megállapitott szabadságvesztés-büntetések helyett azonban elzárás alkalmazandó, melynek leghosszabb tartama, valamint a pénzbüntetés legnagyobb összege, a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv 16. §-ában meghatározott megkülönböztetések szerint, az ott megállapitott leghosszabb időtartamot s legmagasabb összeget nem haladhatja meg.

15. § Kötelesek a törvényhatóságok, a törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi, valamint a rendezett tanácscsal biró városok, az előző szakaszban érintett azon szabály-rendeleteket, melyeknek fentartását szükségesnek tartják 1880 deczember hó 1-ső napjáig újabb megerősités végett a belügyministerhez felterjeszteni.

A belügyminister által újólag meg nem erősitett szabályrendeletek 1881 február 28-ikán érvényüket vesztik.

16. § Ha korábbi cselekményekért a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 2-ik §-ának intézkedéséhez képest, az elkövetéskor fennállott jogszabályok alapján, a szabadságvesztés-büntetésnek olyan neme lenne kiszabandó, melyet a magyar büntető-törvénykönyvek nem ismernek: az ezen büntető-törvénykönyvekben megszabott szabadságvesztés-büntetések közül az lesz alkalmazandó mely a korábbi jogszabályok szerint kimérendett büntetésnek leginkább megfelel. Fegyház alkalmazásának mindazonáltal csak akkor van helye, ha a cselekmény a magyar büntető-törvénykönyv szerint fegyházzal lenne büntetendő, az elkövetés idejében fennállott jogszabályok szerint pedig két évi időtartamot meghaladó „börtön”, „tömlöcz”, „rabság” vagy „súlyos börtön” lett volna megállapitandó.

17. § Valamely büntetendő cselekmény miatti elitéltetéssel az eddigi törvények szerint egybekapcsolt azon következmények vagy hatályok, melyek a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyvben megállapitott mellékbüntetések közt nem fordulnak elő: ezen büntető-törvénykönyv életbeléptével erejüket vesztik, akár állapittattak legyen meg azok a itéletben akár az elitéltetésnek magából a törvényből folyó következményeit képezzék.

18. § A büntetendő cselekményeknek, vagy bizonyos nemü büntetéseknek az eddigi törvényeken alapuló azon következményei, melyek mint mellékbüntetések a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyvben is előfordulnak, az elitélt kérelmére a biróság által megszüntetendők, ha olyan cselekmény képezné azoknak az alapját, a mely miatt az ilynemü mellék-büntetések ezen büntető-törvénykönyv szerint nem alkalmazhatók.

19. § Azon következmények és hatályok melyek a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyvben előfordulnak ugyan, de az elitéltet határozatlan időre terhelnék, vagy pedig hosszabb tartamra állapittattak meg, mint a mennyire a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv szerint megállapithatók, az ezen törvénykönyv 57-ik §-ában megállapitott tiz évi leghosszabb időtartam elteltével erejöket vesztik s erről az elitélt kérelmére a biróság által igazolvány adatik ki.

20. § Az előző szakasz eseteiben, ha a korábban elkövetett cselekmény a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv szerint vétséget képez, az elitélt a biróságnál kérelmezheti, hogy a mellékbüntetés tartama három évre szállittassék le. E leszállitásnál a cselekmény minősitésére nézve a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönynek megfelelő határozatai alkalmazandók. A netalán fenforgott enyhitő körülmények e minősitésnél figyelembe nem vehetők.

21. § A 17-20. § rendelkezései a büntetendő cselekmény miatti elitéltetés folytán elvesztett nyugdij-igényekre vagy kegydijakra nem terjednek ki.

22. § A kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:VI. tc. 9. §-ának azon rendelkezése, mely szerint kamarai bel- vagy kültaggá az választható, a ki polgári jogai teljes élvezetében van, a magyar büntető-törvénykönyvek hatálybalépte után akként alkalmazandó, hogy választhatók azok, a kik a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 54-ik §-ban felsorolt mellékbüntetés alatt nem állanak.

Az ügyvédi rendtartás tárgyában hozott 1874:XXXIV. tc. 24. §-ának intézkedése érintetlenül hagyatik.

23. § A bűntett, vétség vagy kihágás miatti elitéltetésnek hatása arra nézve, hogy az elitélt miatt tanu, illetőleg végrendeleti tanu elfogadható-e, vagy vallomása bizonyitó erővel bir-e: az illető törvényeknek rendelkezései szerint itélendő meg.

Ott, a hol ezen törvényekben nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy kihágás kifejezés használtatik: a nyereségvágyból elkövetett vétség is értendő.

24. § A büntető-törvényekbe ütköző cselekmény vagy mulasztás magánjogi következményeit megállapitó polgári törvények érintetlenül maradnak. E tekintetben bűntett alatt minden oly vétség is értendő, melynek büntetése egy évet meghaladó fogházbüntetésben van megállapitva.

Az ország erdélyi részeiben és a polgárositott katonai határőrvidéken, az ott alkalmazásban levő polgári törvénykönyv 768. §-ában előforduló büntetés helyett, életfogytig vagy 15 évig tartó fegyházbüntetés értendő. Ugyanezen törvénykönyvnek 61., 574. és 868. §-ai hatályon kivül helyeztetnek.

25. § A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. törvénycikknek azon intézkedései, melyek a büntetendő cselekmény miatt elitéltnek a gyámság vagy gondnokság viselhetésétől való kizárása iránt rendelkeznek (1877:XX. tc. 43. § g) 45. §), a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv hatálybaléptétől fogva, ezen törvénykönyvnek értelmében alkalmazandók.

A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvénynek az atyai hatalom megszüntetését és felfüggesztését tárgyazó intézkedései, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyvvel ellentétben nem állván, érintetlenül maradnak.

Ugyanezen tc. 28. §-ának e) pontja és zárpontja mindazokra hatályos, a kik egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés-büntetésre itéltettek.

26. § A fennálló törvényeknek vagy rendeleteknek azon intézkedései, melyek szerint közhivatalnokok, ügyvédek, vagy hatósági szolgák hivataluktól, állásuktól vagy szolgálatuktól fegyelmi úton elmozdíthatók, illetőleg az ügyvédi lajstromból kitörölhetők, a magyar büntető-törvénykönyvek által nem szenvednek változást.

Ezen intézkedés azon esetre is áll, ha az elkövetett cselekményre hivatalvesztést a magyar büntető-törvénykönyvek nem állapitanak meg, vagy ha a hivatalvesztés kimondása, a büntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 54. §-ának második bekezdése alapján, a biróság által mellőztetett.

27. § Az előző szakasznak intézkedései a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 55. §-ának 4. pontjában megjelölt czimek, rendek, diszjelek vagy ezek viselhetési jogositványának a fennálló szabályok szerint elvesztésére is kiterjednek.

28. § Azok, a kik a magyar büntető-törvénykönyvek hatálybalépte előtt büntető vagy fegyelmi uton az ügyvédség gyakorlatától elmozdittattak, illetőleg mindenkorra eltiltattak, valamint azok is, a kik ellen a magyar büntetőtörvények életbelépte után fegyelmi úton az ügyvédségtől való elmozditás jogérvényesen kimondatott: a kiszabott szabadságvesztés-büntetés kiállásától, illetőleg a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számitott tiz év elteltével, az ügyédek lajstromába veendő felvétel végett jelentkezhetnek; a felett azonban, hogy a felvétel iránti kérelemnek hely adható-e vagy nem, a fenforgó körülményeknek s különösen a jelentkező időközi foglalkozásának, társadalmi és erkölcsi magaviseletének figyelembe vételével, az ügyvédi kamara választmánya határoz, mely határozat ellen, ha a felvételnek hely nem adatik, a jelentkező felebbvitellel élhet a legfőbb itélőszékhez, ha pedig a felvétel iránti kérelemnek hely adatik, az iratok, a kamarai ügyész által a határozat kézbesitésétől számitott tizenöt nap alatt netalán beadandó észrevételekkel együtt, végelintézés végett a legfőbb itélőszékhez hivatalból felterjesztendők.

Ha a felvétel iránti kérelem jogérvényesen elutasittatik: az eljáró ügyvédi kamara által a többi ügyvédi kamara hivatalból értesitendő, és a felvétel iránti jelentkezés ugyanazon, vagy valamely más ügyvédi kamaránál, csak újabb öt év eltelte után újitható meg.

A fentebbi rendelkezések alkalmazandók azokra is, kik a magyar büntetőtörvénykönyvek életbelépte után hivatalvesztésre itéltetnek, azon különbséggel, hogy ezek felvétel végett első izben a mellékbüntetésre kiszabott határidő eltelte után jelentkezhetnek.

29. § Azon büntetendő cselekmények miatt, melyekre vonatkozólag a magyar büntető-törvénykönyvek szerint csak a sértett fél inditványára inditható meg a büntető eljárás: ezen törvénykönyvek hatálybalépte után az eljárás meginditásának csak a sértett fél inditványára van helye habár a cselekmény előbb követtetett is el.

Ez esetben a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 112. §-ában megállapitott határidő azon naptól számittatik, a melyen a magyar büntető-törvénykönyvek hatályba lépnek, a mennyiben azon napig az elkövetett cselekmény és annak elkövetője a sértett félnek tudomására jutott, és a büntethetőség elévülés által még el nem enyészett.

30. § Ha az előző szakaszban megjelölt büntetendő cselekmény miatt a büntető eljárás az új büntető-törvénykönyveknek hatálybalépte előtt indittatott meg és első birósági itélet még nem hozatott, az a büntető törvénykönyvek hatálybalépte után csak azon esetben folytatandó, ha a feljelentés a sértett fél által történt. Ha pedig az eljárás a sértett fél feljelentése nélkül, hivatalból indittatott meg: az félbeszakitandó, s azok, a kik a magyar törvénykönyvek értelmében az inditványtételre jogositva lennének, a vizsgáló biró által az iránt: vajjon az eljárás folytatását és esetleg vádlottnak megbüntetését kivánják-e, harmincz napi záros határidő kitüzésével nyilatkozatra hivandók fel, azon kijelentés mellett, hogy nyilatkozat nem adás esetében az eljárás meg fog szüntettetni. Az igenlő nyilatkozat a magyar büntető-törvénykönyvek által kivánt inditványt pótolja. Ha a jogosultak a záros határidő alatt nem nyilatkoznak, vagy nyilatkozatukban az eljárás folytatását nem kivánják: az eljárás megszüntettetik.

31. § A 29. és 30. § rendelkezései a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 112. §-a második bekezdésében megjelölt esetekre nem terjednek ki.

32. § A magyar büntető-törvénykönyvek hatálybalépte előtt elkövetett büntetendő cselekmények büntethetősége az ezen törvénykönyvekben meghatározott idő alatt évül el, a mennyiben a korábbi jogszabályok rövidebb elévülési határidőt nem állapitottak meg.

Az elévülés félbeszakitására vagy kizárására nézve, az előbbi törvényekben megállapitott, de a magyar büntető-törvénykönyvekbe fel nem vett feltételek hatálytalanok.

Ugyanezen szabályok állanak a büntetéseknek a magyar büntető törvénykönyvek hatálybalépte előtt megkezdett elévülésére is.

33. § A polgári eljárás alá tartozó és a magyar büntető-törvénykönyvek hatálybalépte előtt meginditott becsületsértési és hatalmaskodási ügyek, az eddigi törvények szerint folytatandók és döntendők el.

A magyar büntető-törvénykönyvek hatálybalépte után azonban a korábban elkövetett becsületsértési és hatalmaskodási ügyek, a mennyiben a 32. § szerint el nem évültek, az illetékes büntető biróság előtt veendők ugyan folyamatba, de a megállapitandó pénzbüntetés a korábbi törvényekben foglalt pénzbirság összegét meg nem haladhatja.

34. § Rögtönbirósági eljárás esetében az ez alá tartozó bűntettekre a halálbüntetés ezentúl is alkalmazható.

35. § Ha életfogytig tartó fegyházra itélt fegyencz oly bűntettet követett el, melyre 10 évig terjedhető, vagy ennél hosszabb tartamú fegyházbüntetést állapit meg a törvény: az illetékes biróság által sötét magán-zárkába való elzáratásra, és ezen felül hetenkint két napon át kenyér és viz melletti bőjtölésre itélendő.

A sötét magán-zárkába való elzárás öt évi tartamot nem haladhat fölül és egy folytában két napnál hosszabb ideig nem alkalmazható; a sötét magánzárkában töltött két nap elteltével a büntetés e sulyositása három napra félbeszakitandó és ennek lejárta után újból két napig alkalmazandó.

Enyhébb büntetés alá eső bűntett elkövetése esetben, az életfogytig tartó fegyházra itélt, szintén sötét magán-zárkában való elzárásra, bőjtöléssel vagy a nélkül itélendő. A sötét magán-zárkában való elzárás mindazonáltal három évig terjedhető tartamot nem haladhat fölül és szintén a föntebbi pontban körülirt félbeszakitásokkal hajtandó végre.

36. § Az, a ki bűntett miatt határozott időtartamú szabadságvesztés-büntetésre van itélve, ha büntetésének tartama alatt oly büntetendő cselekményt követ el, melyre szintén határozott időtartamú szabadságvesztés-büntetés van megállapitva: az illetékes biróság által a bűntettekről és vétségekről szóló törvénykönyv szerint büntetendő, de előbbi és újabb szabadságvesztés-büntetésének együttes tartama husz évet meg nem haladhat.

37. § Az életfogytig terjedő fegyházra itélt fegyencz, ha vétséget követ el: fegyelmi uton a fegyenczek elleni fegyelmi büntetésül alkalmazható valamely büntetésre itélendő.

38. § Addig, mig a büntető eljárás külön törvény által szabályoztatik, az e részben eddig fennálló törvények, rendeletek szabályok és törvényes gyakorlat a következő szakaszokban foglalt változtatásokkal érintetlenül hagyatnak.

39. § A kir. törvényszékek hatásköréhez utaltatnak:

1. a bűntettek;

2. azon vétségek, melyek a 40. § szerint a kit. járásbiróságok hatásköréhez utalva nincsenek.

A nyomtatvány utján (büntető-törvénykönyv 63. §) elkövetett bűntettek és vétségekre nézve, a sajtóbiróságok és esküdtszékek hatásköre érintetlenül hagyatik.

A budapesti és marosvásárhelyi kir. törvényszékeknek az 1871:XXVI. tc. 25. §-ában szabályozott kivételes illetősége alá, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv második része I., II., III., IV. és XI. fejezeteiban foglalt bűntettek és vétségek tartoznak, a 209. § szerint büntetendő vétség kivételével.

40. § A kir. járásbiróságok hatásköréhez utaltatnak:

1. a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 209., 246., 249., 327., 332., 360., 365., 366., 367., 368., 421., 440., 446. és 452. §-ai és 248. § első bekezdése szerint büntetendő vétségek, úgy a 302. § első bekezdése szerint büntetendő könnyű testi sértés vétsége;

2. a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 258. és 261. §-ai szerint büntetendő vétségek, azon eseteket kivéve, a melyekben az eljárás a büntető-törvénykönyv 269., 270., 271. és 272. §-ai szerint hivatalból inditandó meg;

3. a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 316. és 323. §-ai szerint büntetendő vétségeknek azon esetei, melyeknek büntetése hat hónapot meg nem haladó fogházban van megállapitva;

4. a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 302. §-ának első bekezdése szerint büntetendő súlyos testi sértés vétsége, továbbá a 339. § szerint büntetendő lopás vétsége, és a 359. § szerint büntetendő sikkasztás vétsége, úgy a két utóbbi vétséggel kapcsolatos orgazdaság vétsége (370. §); mindezek azonban csak annyiban, a mennyiben hat hónapi időtartamot meghaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete fenn nem forog;

5. azon kihágások, melyek a 41. § szerint a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalva nincsenek;

6. a véderőről szóló 1868:XL. tc. 42., 46. és 47. §-ai ugy az ügyvédi rendtartást tárgyazó 1874:XXXIV. tc. 39. §-a szerint büntetendő cselekmények.

A 4. pontban felsorolt esetekben, a mennyiben hat hónapi időtartamot meghaladó fogházbüntetés mutatkozik kiszabandónak: a kir. járásbiróság, a vizsgálat befejezése után, az iratokat szabályszerű elintézés végett, az illetékes kir. törvényszékhez köteles beterjeszteni. - A kir. járásbiróság ezen határozata ellen jogorvoslatnak helye nincsen; és a kir. törvényszék, a nélkül, hogy a büntetés kiszabása tekintetében korlátozva lenne, a beterjesztett ügyben eljárni köteles.

41. § A 4. § szerint érintetlenül hagyott törvényekbe és ministeri rendeletekbe ütköző büntetendő cselekményeken fölül a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utaltatnak:

1. a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv 43., 44., 45., 47., 49., 50., 61., 62., 63., 64., 66., 67., 68., 70., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 80., 81., 82., 83., 84., 85., 86., 99., 100., 101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 109., 110., 112., 113., 115., 116., 117., 118., 119., 120., 121., 122., 123., 124., 125., 136., 137., 138., 139., 140., 141. és 142. §-ai szerint büntetendő kihágások;

2. a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv 46. §-ában meghatározott kihágások, ha azok közigazgatási hatóság, hivatalnok vagy közeg ellen követtetnek el;

3. a vadászatról szóló 1872:VI. tc. ugy a vadász- és fegyveradóról szóló 1875:XXI. tc. 16. §-a b) és c) pontja szerint büntetendő kihágások.

4. a ministeri rendelet által megállapitott kihágások, a mennyiben kifejezetten a járásbiróságok hatásköréhez nem utaltatnak;

5. a törvényhatósági és városi szabályrendelet által megállapitott kihágások.

42. § A 41. § szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt ügyekre nézve, a mennyiben egyes törvények eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, a biráskodási jog első fokban illeti:

1. megyékben a szolgabirákat;

2. városokban a kapitány vagy a tanács által e részben megbizott tisztviselőt;

3. Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitányt.

A magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetése előtt, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben követendő eljárás, a belügyminister által az igazságügyministerrel egyetértőleg, a törvényhozás további intézkedéseig, rendeleti uton szabályozandó.

43. § A kir. járásbiróságok hatásköréhez tartozó kihágási ügyekben, a másodbirósági itélet ellen csupán az anyagi büntető törvény nem helyes alkalmazása miatt és ez esetben is csak akkor van további felebbvitelnek helye:

1. ha büntetendő cselekmény esete nem forog fenn;

2. ha bűntettet vagy vétséget képező cselekmény kihágásnak minősittetett.

44. § A kir. járásbiróságok hatáskörébe utalt, vétségek eseteiben, az eljárásra nézve a kihágási ügyekben eddig követett szabályok szolgálnak irányadóul.

A kir. járásbiróságok által, a hatáskörükbe utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában szükséges intézkedések az igazságügyminister által, a büntető-eljárás törvényhozási szabályozásaig, rendeleti uton teendők meg.

45. § Bűntettek és a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt vétségek eseteiben a kir. törvényszéknek a vizsgálat meginditását vagy folytatását elrendelő határozata, továbbá a kir. táblának azon határozata ellen, mely által a kir. törvényszéknek vád alá helyezést elrendelő határozata helybenhagyatik, felebbvitelnek helye nincsen.

46. § A sajtótörvényt tárgyazó 1848:XVIII. tc. 31. §-ának a felebbvitel kizárására vonatkozó intézkedése hatályon kivül helyeztetik.

47. § A magyar büntető-törvénykönyvek hatályba léptekor folyamatban levő büntető ügyekben az eljárás az előbbi törvények szerint illetékes biróságok előtt folytatandó.

A jelen törvény 43. és 44. §-ainak rendelkezései, a magyar büntető-törvénykönyvek hatálybalépte előtt hozott határozatokra nem alkalmazandók.

48. § Fiumét illetőleg felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy a magyar büntető-törvénykönyveket külön rendelettel léptesse hatályba, és ezen rendeletben a kihágásokat illetőleg, az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokat megtehesse.

49. § Ezen törvény végrehajtásával az igazság- és belügyi ministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére