1. § Az 1871:LIII. tc. 80. §-a és az annak alapján kiadott ministeri rendeletek, valamint az 1871:LV. tc. 8., 9., 18. 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27. és 28. §-ai hatályon kivül tétetnek, és azok helyett az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekre nézve, a következő szakaszokban foglalt szabályok lépnek érvénybe.
2. § Az urbéri kapcsolatból fenmaradott jog és birtokviszonyok rendezése, az irtványok visszaváltása, a megváltható tartozások megváltása, valamint az arányositási és tagositási ügyek azon királyi törvényszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a per vagy rendezés tárgyát képező ingatlan birtok fekszik.
3. § A következő ügyekben, u. m.:
a) egyes telkeknek vagy telekrészeknek majorsági, székelyörökségi vagy urbéri természete, foglalások visszaadása és irtványok visszaváltása iránt, a törvényes zárhatáridőkben meginditott és még függőben levő keresetekben;
b) a megváltható tartozások megváltása iránti keresetekben;
c) az erdők-, legelők- és nádasok urbéri elkülönitésének megengedhetősége iránti keresetekben;
d) az urbéri czimen jogtalanul gyakorolt faizási, makkoltatási, legelési és nádlási használatok megszüntetése iránti keresetekben; végre
e) az arányositás megengedhetősége iránti keresetekben,
a tárgyalás a per körülményei szerint a törvényszéknél, vagy a helyszinén tartandó meg; azt a törvényszék tagjai között kiküldött tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezség létrehozatalát megkisérleni és annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles.
Az egyezség nem sikerülése esetében a tárgyaló biró a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt szükség esetében a kért elhalasztást és uj határidőt megadja, s a szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderitése végett szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és leleteiket jegyzőkönyvbe, veszi.
Ha a felek tanukra hivatkoztak, azokat a tárgyaló biró, - a mennyiben az ügy eldöntésére szükségesnek tartja, és a mennyiben tehetséges, - azonnal kihallgatja; ha szemle vagy becslés szüksége forog fenn, azt teljesiti, a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők leletét és véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja, s az ügyet a törvényszék elébe terjeszti.
Az ilyen módon intézett tárgyalást szükség esetében a hivatalos adatoknak, különösen az 1819-20. évi urbéri összeirásnak, az 1848. év előtti adózási tabelláknak, s az országos urbéri kárpótlásról szóló adatoknak hivatalból beszerzése, esetleg még további birói nyomozat követi, melynél a biróság a felek részéről fölhozott bizonyitékokon kivül másokat is szerezhet be.
4. § Az első birói itélet meghozatala előtt a feleknek jogukban áll a kereset vagy védelem alapjául vett czimet egy más, a jelen törvény keretébe tartozó, s a kereset beadásakor még el nem enyészett czimmel felcserélni, s ennek megfelelően a keresetben vagy a tárgyalás rendén kifejezett kérelmeiket módositani.
Másfelől a biróság is jogositva van arra, hogy a per tárgyára nézve a felek között létező jogviszonyt, azok előadásaitól és kéréseitől függetlenül, a beszerzett bizonyitékok szerint itélje meg; azonban a jelen törvény szerint elintézendő perekben olyan czimek alapján, melyek itt elő nem soroltattak, vagy a melyek a kereset beadásakor a zárhatáridők elmulasztása miatt már el voltak enyészve, a támasztott igényeknek helyet adni nem szabad.
Az erdők, legelők és nádasok urbéri elkülönitése, valamint az arányositás végett inditott perekhen, a megengedhetőség iránti itéletnek magában kell foglalnia a rendezés vagy arányositás tárgyát képező ingatlannak megállapitását és telekkönyvi megjelölését is.
A törvényszék itélete ellen a felek az illető kir. táblához, és onnan a m. kir. Curiához, mint legtőbb itélőszékhez birtokon belől felebbezhetnek.
5. § Ugyanezen szabályok szerint folytatandók, esetleg kiegészitendők és megitélendők a 3. §-ban elősorolt mindazon perek, melyekben a jelen törvény életbe léptekor még jogérvényes itélet nem keletkezett.
6. § A tagositás minden község határára nézve külön eszközlendő, s rendszerint a község határának egész területére kiterjed.
Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy birtokáért más község határán fogadjon el kielégitést.
A tagositást a birtokosok bármelyike kérheti, s az mindig elrendelendő, ha a tagositást kivánók birtoka, a tagositandó község területének egy negyedrészét képezi.
Ezen egy negyedrész területi kiszámitása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók.
Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapitványi javak, a közintézetek és köztársulatok, valamint a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka az általános tagositást kivánók birtokához számitandók.
Urbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint arányositás alá tartozó azon közös használatu területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagositást kivánók birtokához számitandók, - ellenben azok, melyeknek urbéri elkülönitése vagy arányositása már megtörtént azoknak birtokához számittatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik.
7. § Városokban, szabad és volt urbéresekkel vegyes községekben természtes határokkal biró vagy művelés-mód által elkülönitett egyes határrészeknek (dülők) gazdasági javitások czéljából kivánt külön tagositása, az illető terület egy negyedét biróknak indokolt kérelmére azon község összes határának tagositása nélkül is megengedhető.
Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a tagositás megengedése iránti végzésben elrendelheti a biróság azt, hogy a község határához tartozó, nagy kiterjedésű erdő, legelő ás havasi területek, a mennyiben urbéri elkülönités vagy arányositás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak.
Ilyen esetekben a biróság a birtokosok kivánatához kötve nincs, hanem a helyi viszonyok alapján határoz.
8. § Erdők urbéri elkülönitése vagy arányositása alkalmával, az erdők között létező egyes földrészletek, akkor is kicserélés alá vétethetnek, ha a határ tagositása folyamatban nem volna.
A kicserélés ilyen esetben is, a tagositás elvei szerint eszközlendő.
Olyan erdő közötti részletek, melyek az 1880. évi január 1-én állandó lakással be voltak telepitve, általános tagositás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett, képezhetik kicserélés tárgyát.
9. § A tagositási kérelem nyomán a helyszinére tárgyalás tüzendő ki, s ez alkalommal a kiküldött tárgyaló biró az érdekelt felek meghallgatása után, hivatalbál nyomozza ki, hogy a tagositás elrendelésének feltételei, s illetőleg a részleges tagositás (7. §) helyes indokai meg vannak-e?
A tárgyalásra szabályszerüen megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintetnek, mint a kik a tagositásba beleegyeznek.
A felek nyilatkozatai és a beszerzett adatok alapján, a kir. törvényszék a tagositás megengedhetősége felett határozatot hoz, mely az illető kir. táblához felebbezhető. A harmadbirósághoz felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a kir. tábla az elsőbiróság határozatát megváltoztatta.
Ha a tagositás azon okból nem engedtetik meg, mivel az azt kivánók birtoka a törvényes mérteket nem éri el, a tagositás ujból kérelmezhető, mihelyt e hiány pótoltatott.
10. § Az erdők, legelők és nádasok urbéri elkülönitését, az arányositást és tagositást megengedő határozatnak jogerőre emelkedése, vagy az iránt a biróság előtt keletkezett egyezségnek létrejötte után a kir. törvényszék az előmunkálatok vezetése és teljesitése végett egyik birói tagját, küldi ki, s ez a birtokrendezési összes előmunkálatokban hivatalból és önállóan jár el.
11. § Az előmunkálatokat képezik:
1. Erdők, legelők és nádasok urbéri elkülönitésénél, valamint arányositásoknál:
a) a rendezés tárgyát képező terület mérnöki felvétele és területi kiszámitása;
b) a kicserélés alá vétetni kért erdő közötti földrészleteknek és a helyettök felajánlott ingatlanoknak (8. §) mérnöki felvétele és területi kiszámitása;
c) az urbéri illetményeknek és az arányositás kulcsának megállapitása végett a törvény értelmében szükséges adatoknak és bizonyitékoknak beszerzése;
d) az esetleg szükséges osztályozás és becslés;
e) a mérnöki munkálatok hitelesitése.
2. Tagositásoknál:
a) a tagositandó terület határainak tüzetes megállapitása s az egész terület mérnöki felvétele és kiszámitása;
b) az egyéni birtokállapot mérnöki felvétele és területi kiszámitása;
c) az osztályozás és az esetleg szükséges becslés;
d) a mérnöki munkálatok hitelesitése.
Ha a rendezés vagy tagositás tárgyát képező birtokról korábbi használható felvétel létezik és ha azt a felek alapul egyetértőleg elfogadják, ez esetben az ujabb felmérés mellőzhető.
Ha ugyanazon községben a tagositással egyidejüleg urbéri elkülönités vagy arányositás is van folyamatban, az előmunkálatok együtt és kapcsolatosan teljesitendők.
12. § Az előmunkálatoknak folyama alatt felmerülő kérdésekben nyomozó birói eljárás alkalmazandó, melynél alakszerü perbeszédeknek helye nincs.
A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabályszerüen megidézett felek elmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza.
Az eljáró biró minden felmerülő kérdésben köteles a felek között a békés megegyezés létrehozatalát megkisérleni, és annak eredményét jegyzőkönyvbe venni. A megegyezés létre nem jötte esetében, a vitás kérdés iránt a felek nyilatkozatai jegyzőkönyvbe vétetnek, s az eljáró biró az ügy tisztába hozatalára szükséges adatokat és bizonyítékokat hivatalból szerzi be.
13. § Az urbéri elkülönités, arányositás és tagositás alatti területekre nézve az eljárás folyamában felmerülő határjárási és mesgyeigazitási vitás kérdések fölött, valamint az urbéri elkülönités vagy arányositás tárgyát kélpező területek birtokállapotának ideiglenes fentartása fölött, a törvényszék által kiküldött eljáró biró a sommás eljárás szabályai szerint külön tárgyalást tart, és első fokban önállóan itél.
Ezen kérdésekben az 1868. évi LIV. törvénycikknek az eljárásra, a bizonyitásra és a perorvoslatokra vonatkozó szabályai alkalmazandók; a semmiségi panasz mindazonáltal csak a felebbezésben érvényesithető, és a fölött fokozatosan az ügy érdemében itélő felső biróság határoz. Perujitásnak ez ügyekben helye nincs.
Ezen külön tárgyalandó kérdések a rendezés vagy tagositás menetére halasztó hatálylyal nem birnak.
14. § Birtokrendezési és tagositási eljárásoknál működő mérnökök gyanánt csak e részben minősitéssel biró mérnökök alkalmazhatók.
A mérnöki munkálatok hitelesitésével külön mérnökök bizatnak meg, kiknek működő mérnöki teendőket felvállalni nem szabad.
A működő mérnöki minősitést megállapitó és az egyöntetű műszaki eljárást szabályozó utasitás rendeleti uton fog kibocsáttatni.
Addig, mig hitelesitő mérnökök kellő számban kineveztettek, az igazságügyminister felhatalmaztatik arra, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerrel egyetértve, a müködő mérnökök közül, a szükséges számu mérnököket ideiglenesen a hitelesitési teendőkre feljogositsa.
A működő és hitelesitő mérnökök állandóan alkalmazott birósági szakértők minőségével birnak, s mint ilyenek, az 1871. évi VIII. törvénycikkiben foglalt fegyelmi szabályok alá tartoznak.
15. § Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti.
E bizottság urbéri elkülönités és tagositás esetében, valamint olyan arányositásoknál, melyeknél csak egy községnek a tagjai vannak érdekelve, egy elnökből, négy rendes és két póttagból áll, kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy póttagot választ.
A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében működnek.
A szakértők választásánál érdekcsoportot képeznek:
a) urbéres viszonyu községekben, egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt urbéresek. Az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak;
b) városokban, szabad és vegyes községekben arányositásnál vagy általános tagositásnál a község összes területének, - részleges tagositásnál pedig, a tagositás alatti területnek felerészét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönités vagy arányositás tárgyát képező közös területek, valamint a községi vagyon számitásnál kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt.
Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többségget határoznak.
Olyan arányositásoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ.
A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, vagy az érdekelt községek, közös egyetértéssel választják közös egyetértés hiányában pedig az eljáró biró nevezi ki.
Erdők osztályozása és becslése esetében az eljáró biró utasithatja a feleket, hogy ezen munkálatok teljesitésére a szakértői bizottság elnökéül egy erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt válaszszanak.
A választást elmulasztó érdekcsoport vagy község részére, valamint a megválasztott, de meg nem jelent szakértők helyett a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki.
16. § Az osztályozása és becslés az eljáró biró vezetése alatt és a működő mérnök közbejöttével, a helyszinén eszközöltetik, s annak bevégzése után a munkálat a szakértői bizottság és a felek jelenlétében felolvastatik s aláirás által hitelesittetik.
Ez alkalommal jogukban áll az osztályozással vagy becsléssel meg nem elégedő feleknek felszólalásaikat előadni, melyek jegyzőkönyvbe vétetvén, azokat a bizottság a helyszinén haladék nélkül vizsgálat tárgyává tenni és fölöttük határozni köteles. Ez ujabb eljárás az előbbihez hasonló módon hitelesitendő.
17. § A mérnöki előmunkálatok hitelesitését a hitelesitő mértön vizsgálata és véleménye alapján az eljáró biró teljesiti, a felmerült hiányok pótlását vagy kiigazitását elrendeli és foganatba véteti.
18. § Az előmunkálatok folyama alatt sem az eljáró biró határozatai és intézkedései ellen, sem mások cselekvényei vagy mulasztásai folytán, külön perorvoslatnak, semmiségi panasznak, felebbezésnek vagy igazolásnak helye nincs.
Az előmunkálatok befejezése után az annak folyama alatt felmerült sérelmek orvoslása végett a felek előterjesztéssel élhetnek, mely a hitelesités befejezése után legfölebb 15 nappal vagy az eljáró birónál vagy a kir. törvényszéknél irásban nyujtandó be. Ez előterjesztés felett a kir. törvényszék határoz, mi ellen további külön perorvoslatnak helye nincs, s a netaláni sérelmek az érdemleges itélet elleni felebbezésben terjesztendők elő.
19. § Az érdemleges tárgyalásnak főbb feladatait képezik:
1. Erdők, legelők és nádasok urbéri elkülönitésénél:
a) az urbéri illetményre jogositott telkek számának, illetőleg legelő-elkülönitésnél a volt földesuri és volt urbéri birtok mennyiségének megállapitása;
b) a telki illetménynek, illetőleg legelő-elkülönitésnél a birtok aránylagos illetményeknek megállapitása;
c) az elkülönités tárgyát képező területből egyfelől a volt urbéresek, egyházak és iskolák számára kiszakitandó, másfelől a volt földesurak számára megmaradó területek mennyiségének és elhelyezésének megállapitása;
d) a közösségben maradó volt urbéresek, esetleg egyházak és iskolák között, a részesedés arányának megállapitása;
e) az erdő közötti földrészletek kicserélésének és uj elhelyezésének megállapitása (8. §).
2. Arányositásoknál:
a) az egyes községek összilletményének megállapitása;
b) a volt földesurak és volt urbéresek illetményeinek, valamint az egyházak és iskolák, s az egyes községek tagjai egyéni illetményeinek megállapitása;
c) a közös birtokból történt foglalások betudásának vagy megváltásának, esetleg a beruházások megtéritésének megállapitása;
d) a 25. § szerint természetben elkülönitendő illetményeknek és azok elhelyezésének megállapitása;
e) a közösségben maradó felek között a részesedés arányának megállapitása;
3. Tagositásoknál.
a) a tagositás alatti területen fekvő, de kicserélés tárgyát nem képező birtokrészletek megállapitása;
b) a közlekedési és dülőutaknak, valamint csapásoknak megállapitása;
c) a közös használatra szükséges források, itatók, temetők, faiskolák stb. megállapitása;
d) az uj birtoktagok elhelyezésének megállapitása;
e) a külön kiegyenlitést és kárpótlást igénylő tárgyak kiegyenlitésének és kárpótlásának megállapitása:
20. § A hitelesités befejezése után az eljáró biró azonnal megkezdi az érdemleges tárgyalást.
E czélból köteles a felek között a békés kiegyezés és közmegállapodás létrehozatalát megkisérleni.
Ha a felek között az eljárás minden feladata és kérdése iránt megegyezés jön létre, a tárgyaló biró az egyezséget a kir. törvényszékhez beterjeszti mely azt csak alaki tekintetben és a teljesség szempontjából birálja meg és az egyezség elfogadásáról a feleket értesiti.
Ezen határozat ellen alaki sérelmek vagy az egyezség teljességének hiánya miatt felebbezésnek van helye, mely felett végérvénynyel az illető kir. tábla határoz.
21. § Ha az egyezség minden kérdésre nézve nem is létesül, köteles az eljáró biró az egyes pontokra nézve létrejött közmegállapodásokat jegyzőkönyvbe venni.
Ezután a fenmaradó vitás pontokra nézve a feleket kihallgatja, kivánataikat röviden jegyzőkönyvbe veszi és a működő mérnököt azonnal utasitja, hogy az urbéri elkülönités, arányositás vagy tagositás tervezetét, az előmunkálatok alapján, a törvények rendeleteinek és a közegyetértéssel megállapitott pontoknak megfelelően, a felek kivánatainak lehető méltánylásával, zárhatáridő alatt készitse el.
A tervezet elkészitésénél, valamint az érdemleges itélet hozatalánál az e részben fennálló törvények rendeletein kivül még a következő 22-25. §-ban foglalt szabályok is megtartandók.
22. § A tagositás alatti terület uj kiosztásánál az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapitványi javak, a közintézetek és köztársulatok birtoka egyéb magánbirtokosok vagyonával egyenlő elbánás alá esnek és azok helyett a tagositás előtti birtoknak megfelelő uj birtok hasitandó ki.
23. § Tagositás utján kicserélés tárgyát nem képezik:
a) a község kerületében létező belső telkek és azokkal egybefüggő bekeritett külbirtokok;
b) tanyával ellátott puszták;
c) szőlők, faültetvények, gyümölcsös és komlókertek;
d) fövény, kavics, agyag- és kőbányák; bányatelepek; ásványviz-források; ipar- és gyártelepek; malmok, rév- és vám-helyek, az ezek fentartására szükséges területekkel.
Erdők rendszerint nem képezik tagositás utján kicserélésnek tárgyát, s azok az erdőbirtokos beleegyezésének hiányában, csak azon esetben vétethetnek kicserélés alá, ha csekély értékü erdőknek érintetlen hagyása a czélszerü tagositást meghiusitaná. - Ilyen esetben is az erdők rendszerint csak hasonló minőségü erdőtalajjal cserélhetők fel, a létező fa-állabb értékkülönbsége pedig, a felek más megállapodásának hiányában, becslés alapján készpénzzel kiegyenlitendő.
24. § Az uj kiosztásnál mindenik tulajdonos járandósága lehetőleg egy tagban, vagy a határ fekvésének, a helyi viszonyoknak és a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő részletekben hasittassék ki.
A kiosztott uj birtok a birtokos előbbi birtokával egyenértékü legyen; és ha valamely birtokos előbbi birtokán hasznos épületek és beruházások léteznének, ezek valódi értéke annak megtéritendő, de csak annyiban, a mennyiben előbbi birtokát meg nem tarthatná, vagy az épületeket s egyéb beruházásokat megtarthatná ugyan, de az uj birtokehelyezés folytán azok neki hasznot nem hajtanának.
25. § Az arányositás tárgyát képező közös birtok, a mennyiben annak használata több község birtokosait illette, az egyes költségek között minden esetben természetben elkülönitendő.
Ezenkivül az arányositás tárgyát képező közös birtokból illetményének természetben elkülönitését kivánhatja:
1. szántóföldek, rétek, kaszálók, nádasokból és a müvelés alatti határban fekvő olyan legelőkből, melyek területének legalább fele állandó szántási müvelésre alkalmas, - minden részes fél, illetményének nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül;
2. erdők- és havasokból, valamint a külön álló, vagy másnemü müvelésre haszonnal nem alkalmas legelőkből:
a) a volt földesurakat saját illetményeikre, valamint volt urbéreseik összilletményére nézve, illetményeik nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül;
b) mindazon többi részes felet saját egyéni illetményére nézve, kinek illetménye 100 kataszteri holdat meghalad.
A természetben elkülönitett egyéni birtokrészek szabad tulajdont képeznek. A közösen maradó területek használata a megállapitott arány szerint illeti az állandó közösségben maradó részeseket.
26. § A működő mérnök által elkészitett rendezési vagy tagositási tervezet beérkezése után az eljáró biró annak tárgyalása végett a helyszinére határnapot tűz ki, s ez alkalommal az egyezséget ismét megkisérli, annak nem sikerülése esetében a feleknek egy-egy nyilatkozatát jegyzőkönyvbe veszi, s ha szükségesnek tartja, vagy ha a felek kérik, azonnali szakértői szemlét rendel.
A szemléhez az eljárásban érdekelt községek vagy érdekcsoportok a 15. § értelmében egy-egy szakértőt választanak, az eljáró biró pedig a szakértői bizottság elnökéül egy hitelesitő mérnököt, esetleg egy erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt is meghiv.
E szakértői bizottsággal az eljáró biró közli a szükséges adatokat, s a helyszinén tartott szemle után jegyzőkönyvbe veszi azok véleményét.
A szemle bevégzése után a felek még egyszer nyilatkozhatnak.
A tárgyalás czéljának megjelölése mellett szabályszerüen megidézett felek kimaradása, a tárgyalás megtartását nem akadályozza.
Az eljáró biró, ha az ügy felderitésére szükségesnek találja, a felek nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vétele s az esetleg irásban beadott nyilatkozatoknak a jegyzőkönyvhöz csatolása után a felekhez kérdéseket intézhet, feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi, s az ilyen módon befejezett tárgyalást a törvényszékhez beterjeszti.
27. § A törvényszék, ha további nyomozások teljesitését, vagy más bizonyitékok beszerzését szükségesnek találja, a kiküldött birót ezek teljesitésére utasitja.
A törvényszék a tárgyalás alatt felmerült minden vitás kérdés fölött, lehetőleg egy itéletben határoz; azon pontokra nézve, melyekben a felek feltétlenül kiegyeztek, az egyezség szolgál zsinórmértékül.
A törvényszék itélete ellen a felek az illető kir. táblához, és innen a magyar kir. Curiához, mint legfőbb itélőszékhez, birtokon belül felebbezhetnek.
28. § A jogerejü itélet vagy egyezség végrehajtása végett, a kir. törvényszék egyik birói tagját küldi ki, s az a végrehajtás összes ügyeiben hivatalból és önállóan jár el.
E czélból az eljáró biró utasitja a müködő mérnököt, hogy az itéletnek vagy egyezségnek megfelelően, a rendezés vagy tagositás uj térképét, az uj birtokmállomány földkönyvét és birtokiveit, valamint tagositásnál a régi és uj birtok összehasonlitási okiratát zárhatáridő alatt készitse el.
Ezen munkálatok beérkezte után, az eljáró biró a kihasitás megkezdésére határnapot tűz ki.
Ha e határnapon a felek a kiosztási munkálat ellen kifogásokat tesznek, s alapos aggály merül fel az iránt, hogy a munkálat az itéletnek vagy egyezségnek nem felel meg, ez esetben az eljáró biró a hitelesitő mérnököt azonnal meghivja, annak véleményét a felmerült kérdésre nézve meghallgatja és a kihasitás megkezdése vagy a munkálat kijavitása iránt intézkedik.
A kihasitás bevégzése után az eljáró biró a feleket az uj birtokba biróilag bevezeti. Ez alkalommal a feleknek joguk van a végrehajtás elleni felszólalásaik megtételére. - Az eljáró biró egy hitelesitő mérnök által a kiosztási munkálat müszaki helyességét, valamint a felszólalások tárgyait megvizsgáltatja, s ennek véleménye alapján, a munkálat hitelesiti vagy a szükséges kiigazitások iránt intézkedik.
A végrehajtás folyama alatt felmerülhetett sérelmek orvoslása végett a 18. §-ban szabályozott előterjesztésnek van helye. A törvényszéknek e feletti határozata az illető kir. táblához és onnan a m. kic Curiához, mint legfőbb itélőszékhez felebbezhető.
29. § Mindenik fél a saját jogainak és érdekeinek képviseletével járó költségeket maga viseli.
Ha a tagositás iránti kérelemnek hely nem adatik, a meghiusult tárgyalásnak hivatalos költségeit a kérvényező köteles viselni.
A tagositást ismételten alaptalanul kérő fél, a többi birtokosoknak okozott költségek megtéritésében is elmarasztalható.
30. § Az erdők, legelők és nádasok urbéri elkülönitésének folyama alatt a szükséges kézi, igás és fuvaros napszámot a volt urbéresek kötelesek szolgáltatni.
A birtokrendezés egyéb költségeit kizárólag a volt földesur, illetőleg földesurak és pedig egymás között, a felosztás alkalmával nekik jutó birtokrész arányában viselik.
Ha a költségek előlegezése iránt a volt földesurak egymás közt ki nem egyeznek, az eljáró biró állapitja meg azon arányt, melyben azokat előlegezni kötelesek.
Ugy az előlegek, valamint a birtokrendezés befejezése után a törvényszék által megállapitandó kiegyenlitési összegek közigazgatási uton hajtatnak be.
31. § Arányositás esetében a rendezés költségeit minden érdekelt fél, a közösből neki jutott birtok vagy illetmény arányában, készpénzben viseli.
Ezen költségek előleges fedezése végett azokról előirányzat készitendő s a szükséges összeget az arányositás által érdekelt község vagy községek összes állami földadója arányában felosztva, az 1876:XV. tc.-ben megjelölt közegek hajtják be.
Az arányositás befejezése után a költségek összegét és azok egyéni felosztását a törvényszék állapitja meg, s az előlegesen beszedett összegek kiegyenlitése hasonlókép a pénzügyi közegek által foganatosittatik.
32. § Tagositások eseteiben az eljárás összes költségeit valamennyi érdekelt fél - és pedig általános tagositás esetében, a község területén létező összes birtoka földadójának arányában - részleges tagositás (7. §) esetében pedig tagositás alá jött birtoka földadójának arányában, készpénzben köteles viselni.
Ezen költségről előirányzat készittetik s annak alapján a szükséges összeget az 1876:XV. tc.-ben megjelölt közegek hajtják be.
Azon birtokosok, kik a tagositandó községben csak beltelekkel birnak, a költségek viselésére csak akkor és annyiban kötelezhetők, a mikor és a mennyiben a tagositással egyidejüleg foganatositott birtokrendezés vagy arányositás utján részökre illetmény állapittatik meg.
A tagositás befejezése után a költségeket a törvényszék végleg megállapitja s a még hiányzó összegeket hasonlókép a pénzügyi közegek hajtják be.
Ha a tagositással kapcsolatban erdők, legelők vagy nádasok urbéri elkülönitése, vagy arányositás is vitetik keresztül, a költségek viselésére nézve, a tagositási szabályok alkalmazandók.
33. § Az arányositás vagy tagositás költségeiről az eljáró biró a felek meghallgatásával előirányzatot készit, mely a kir. törvényszék véleményes jelentésével, megvizsgálás és jóváhagyás végett az igazságügyministerhez terjesztendő fel.
Az előirányzott, valamint a végleg megállapitott költségek a pénzügyi közegek által, a földadóval együtt az arra nézve fennálló szabályok szerint, nyolcz év alatt hajtatnak be; - a behajtott összegek kifizetésének ideje és módja s az ezek alapján adható előlegezések és köthető hitelműveletek feltételei, rendeleti uton fognak szabályoztatni.
34. § A költségek előlegezését elrendelő és a költségelőirányzatot megállapitó határozatok ellen külön perorvoslatnak helye nincs. A rendezés vagy tagositás befejezése után a költségek végleges összegét és egyéni felosztását megállapitó határozat ellen a felek az illető kir. táblához és onnan a kir. Curia, mint legfőbb itélőszékhez felebbezhetnek; e felebbezés a kir. törvényszék határozatának foganatba vételét nem függeszti fel.
35. § A szabályszerüen előirányzott, valamint a végleg megállapitott költségjárulékok a rendezés és tagositás alatt álló birtokra nézve oly tehert képeznek, mely az 1876:XV. tc. 67. §-a értelmében elsőbbséggel biró egyenes adók, illetéki hátralékok, az egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások és községi pótlékok kivételével, minden telekkönyvileg bekeblezett és be nem keblezett követelés előtt áll s a birtokkal járván, minden uj birtokosra és e szerint még a birói árverésen vásárlóra is átmegy.
Ingatlanok birói eladásánál és csőd esetében, a költségjárulékok lejárt részleteinek elsőbbségére nézve, az 1876:XV. tc. 67. és 70. § intézkedései alkalmazandók.
36. § A jelen törvényben szabályozott eljárás szerint tárgyalt ügyekben, a 18. és és 28. §-ban foglalt előterjesztésen s a 4., 9., 20., 27., 28. és 34. §-ban foglalt felebbezésen kivül semmi más perorvoslatnak, semmiségi panasznak, igazolásnak vagy perujitásnak helye nincs.
A felebbezésben ugy az ügy érdemére, valamint az eljárásra vonatkozó sérelmek együtt adandók elő.
A felebbezés határidejének a fél vagy képviselője által vétlen elmulasztása: esetében igazolásnak van helye, mely felett a felek meghallgatása után a kir. törvényszék határoz. Az igazolást megtagadó végzés ellen, az illető kir. táblához felfolyamodásnak van helye.
Urbéri elkülönités, arányositás és tagositás eseteiben a végrehajtott munkálat kiigazitását csak nyilvánvaló számitási hiba miatt és csak a végrehajtás hitelesitésének jogerőre emelkedésétől számitott egy év alatt lehet a kir. törvényszéknél kereset utján kérelmezni.
37. § Az 1871:LV. tc.-nek az arányositásra vonatkozó összes határozatai, a volt Királyföld területére, valamint Teke és Bátos községekre nézve hatályon kivül tétetnek.
38. § Az arányositás megengedhetőségének eseteire és az aránykulcsra nézve a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területein az 1836:XII. tc. intézkedései alkalmazandók.
39. § Az 1877:XII. tc.-ben foglalt intézkedések érvényben maradván, az igazságügyminister utasittatik, hogy a jelen törvény alapján az eljárás részleteiről kiadandó szabályrendeletét, az 1877:XII. tc. elveivel összhangzólag adja ki.
40. § Az igazságügyi, belügyi és pénzügyi ministerek felhatalmaztatnak, hogy jelen törvény életbeléptetésének idejét rendeleti uton határozzák meg. Felhatalmaztatnak továbbá, hogy az eljárás részleteit és az átmeneti intézkedéseket rendeleti uton szabályozzák és a kibocsátandó szabályrendeleteket szükség esetében pótolhassák és módosithassák.
41. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi, belügyi, pénzügyi és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerek bizatnak meg.
