1880. évi LI. törvénycikk

a királyi közjegyzők dijairól * 

1. § A közjegyzőt megillető dijak a következők:

a) munkadíj,

b) irásdij,

c) távozási dij, vitelbér és napidij;

d) dijátalány, a hagyatékoknak birói vagy árvaszéki megbizásból teljesitett leltározásaért és tárgyalásaért;

e) dijak, birói vagy árvaszéki másnemü megbizásból teljesitett eljárásokért;

f) dijak, az 1874:XXXV. tc. 55. §-a nyomán, magánmegbizásból teljesitett eljárásokért.

2. § A munkadij:

a) fokozatos, az ügylet tárgyának értéke szerint;

b) állandó, az ügylet minőségéhez képest;

c) időszerinti, a közjegyzői ügylet teljesitésére forditott idő szerint.

3. § Jogügyletekről szóló minden közjegyzői okirat felvételeért, - ha a tárgy értéke számszerint nyilvánvaló, vagy a 9. és 10. § szerint meghatározható - a dijfokozat a következő:

200 forintig terjedő értéknél 1 forint

200 forinton felül 500 forintig terjedő értéknél 2 forint

500 forinton felül 1000 forintig terjedő értéknél 3 forint

1000 forinton felül 2000 forintig terjedő értéknél 4 forint

2000 forinton felül 5000 forintig terjedő értéknél 5 forint

5000 forintot meghaladó értéknél, az öt forintnyi dij, minden további megkezdett 1000 forint után, 50 krral növekszik; a dij összege azonban 500 forintnál magasabb nem lehet.

Mennyiben van ezen szabály alól kivételnek helye: a következő §. határozzák meg.

4. § Adós-levelekért s kötelezettségek fennállását elismerő egyéb nyilatkozatokért, engedményezésekért, kezességvállalásért, biztositási okiratokért, utalványozásokért, hozomány átvételét elismerő nyilatkozatok, pénzösszegekről szóló egyezségek, alapitó okiratok, végrendeletek s általában minden, egyoldalu akaratnyilvánitást tartalmazó okiratok felvételeért - beleértve az azokban netán foglalt telekkönyvi bejegyzési nyilatkozatokat is - a dijak fokozata következő:

300 forintig terjedő értéknél 1 forint

300 forinton felül 800 forintig terjedő értéknél 2 forint

800 forinton felül 2000 forintig terjedő értéknél 3 forint

2000 forinton felül 5000 forintig terjedő értéknél 4 forint

5000 forintot meghaladó értéknél, a 4 forintnyi dij minden további megkezdett 1000 forint érték után, 25 krral növekszik; a dij összege azonban 50 forintnál magasabb nem lehet.

5. § Egyszerü vagy telekkönyvi törlési engedélyt tartalmazó nyugtákat, továbbá csupán telekkönyvi bekeblezési vagy törlési engedélyt, elsőbbségi engedélyt vagy elsőbbségről való lemondást tartalmazó nyilatkozatok felvételeért, a 4. §-ban meghatározott dijnak a fele jár.

E dij azonban 1 forintnál kevesebb és 20 forintnál magasabb nem lehet.

6. § Kész magánokiratnak, vagy nyilt irásbeli végrendeletnek az 1874:XXXV. t. cz, 81. és 83. §-ai értelmében közjegyzői okirat minőségével felruházásaért a 3., 4. és 5. §-ban megállapitott fokozatokban elsorolt dijnak csak fele jár; mely dij összege azonban egy forintnál kevesebb nem lehet.

7. § Kereskelmi papirok ovásaiért jár:

200 forintig terjedő értéknél 1 forint

200 forinton felül 1000 forintig terjedő értéknél 2 forint

1000 forinton felül 4000 forintig terjedő értéknél 3 forint

4000 forinton felül 4 forint

8. § Készpénz és értékpapirok ideiglenes őrzéseért, 1000 forint után bezárólag 1/4% a dij; - 1000 forintnál magasabb összegnél a többlet 1/20%-a járul e dijhoz.

E dij 1 forintnál kevesebb nem lehet.

E mellett az átvételnél felvett jegyzőkönyvért, a téritvényért, a letétemény kiszolgáltatásáért, vagy valamely hatóságnál letételéért, a 11. § q) pontjában foglalt dijak járnak.

9. § A munkadij megállapitása czéljából az ingatlan értéke, mely az okiratban számszerint meghatározva nincs, az 1868:XXIII. tc. 5., 8. és 9. §-ai illetőleg az 1873:IX. tc. 13. §-a nyomán állapitandó meg.

Ingók és jogoknál hasonló esetben, a felek bevallása irányadó; a mit ha a közjegyző el nem fogad, dijának megállapitását saját személyes biróságánál kérheti.

Arany- és ezüstpénz, valamint a tőzsdén jegyzett papirok értéke, az ügylet felvételét közvetlenül megelőző napon jegyzett árfolyam szerint számitandó.

10. § Vagyonfelosztási szerződéseknél a fokozatos munkadij a felosztandó vagyon összes értéke után, a terhek tekintetbe vétele nélkül; csereszerződéseknél pedig a cseretárgyait, képező azon érték után számittatik, mely a közjegyzőre nézve előnyösebb.

A bérleti és haszonbéri, valamint az időszakonként ismételve teljesítendő szolgáltatást tárgyazó egyéb szerződéseknél, ha ezen szerződések egy vagy több személy élte fogytáig vagy legalább husz évre, avagy határozatlan időre köttetnek, a dij alapjául az évi bérnek, vagy évi szolgáltatásnak huszszoros összege veendő.

Más esetekben az összes évekre fizetendő bér, illetőleg az összes évekre járó szolgáltatás értékének összege veendő alapul.

11. § A közjegyző állandó munkadija, az értékre való tekintet nélkül:

frt kr.
a) meghatalmazás - továbbá oly bizonyitványok vagy nyilatkozatok felvételeért, a melyek értékszerint meg nem határozható valamely tartozás elismerését tartalmazzák

1


-
b) okiratok másolatainak hitelesitéseért, ha a másolat legfeljebb két lapra terjed s egy lap legfeljebb 25 sort tartalmaz
-

30
minden következő lapért - 10
ha a másolat laponként 2 sornál többet vagy számadást, rovatos vagy tulnyomólag számtélelekből álló kimutatást tartalmaz:
az első két lapért - 50
minden következő lapért - 15
c) kereskedelmi és üz1eli könyvek kivonatainak hitelesitéseért, ha a kivonat legfeljebb két lapra terjed
-

50
minden következő lapért - 15
d) fordilásokért a hitelesitéssel együtt, ha a forditás legfeljebb két lapra terjed
2

-
ezen felül minden lapért 1 -
a forditás azonban akként irandó, hogy minden lap legalább 25 sort tartalmazzon;
e) a közjegyző saját hitelesitési záradékának forditásáért - 50
f) kész forditások hitelesitéseért:
ha a forditás két lapnál nem terjedelmesebb 1 -
minden további lapért - 50
a b) c) d) f) pontok eseteiben azon lap, a melyen az okirat végződik, teljesnek veendő;
g) névaláirás hitelesitéseért - 50
ha ugyanazon okiraton több aláirás hitelesittetik, ugyszintén, ha a czégjegyzést többen teljesitik, az elsőért járó dijon felül, minden további aláirás után

-


25
jegyzőkönyv feIvételeért külön - 25
cselédek és napszámosok e dij felét fizetik.
h) okirat felmutatása időpontjának-bizonyitása 1 -
ha ugyanazon fél, e czélból, egyidejüleg több okiratot mutat fel, minden további okirat után
-

50
i) életbenlét bizonyitása 1 -
k) egyletek, részvénytársaságok és szövetkezetek közgyülési, igazgatósági, vagy felügyelő bizottsági határozatainak, valamint a kisorsolásoknak tanusitásaért, az idő szerinti munkadijon és irásdijon felül


5
l) egyéb tényeknek, jelesül árerési, árlejtési és ajánlati tárgyalásoknk tanusitásaért, az időszerinti munkadijon és irásdijon felül
1
m) értesitvények felvételeért, közléseért és tanusitásáért 3 -
ha ugyanazon értesitvény több féllel közlendő, minden további közlésért - 50
az ellenfélnek adott és minden ismételt tanusitásáért 1 -
n) közlemények tartalmának és elküldésének bizonyitásáért, az irásdijon felül
1

-
o) váltóóvás felvételeért 2 10
postán eszközölt minden óvásközlésért - 50
p) okiratok hivatalos őrizet alá vételéért, ideértve a jegyzőikönyv felvételét, téritvény kiállitását s az őrzést
1

50
ha az okirat husz ivnél terjedelmesebb 2 50
ha több okirat együttesen adatik őrizet alá, a fentebbi dijon felül minden további darabért
-

25
q) okiratok visszaadásáért, jegyzőkönyv felvételével 1 -
jegyzőkönyv felvétele nélkül - 50
r) készpénz vagy értékpapirok ideiglenes őrizet alá vételénél felvett jegyzőkönyvért s téritvényért
1

-
az őrizet alá vett készpénz vagy értékpapirok kiszolgáltatásaért 1 -
hatóságnál letételeért 1 -
ha az összeg 1000 forintol meghalad, a hatóságnál eszközlött letételért, valamint akkor is, ha a kiszolgáltatás nem a közjegyző irodájában történik; az 1 forint dij helyett, az időszerinti munkadij számitható fel;
s) a feleknek valamely közjegyzői cselekményről adott értesitésért, ha ez az okirat előmutataísa által történik
-

50
ha pedig az okirat a fél kivánatára fel is olvastatik, ezenfelül ivenként - 25
t) valamely közjegyzői okiratnak, avagy magán végrendeletnek, biróságnál leendő személyes átadásaért
1

50
u) valamely okiratnak a félhez vagy hatósághoz küldéseért - 50
v) illetékszabás végetti bejelentésért - 50
x) a feleknek valamely hivatalos cselekményről egyszerü értesitése- vagy arra való meghivásaért
-

20
y) az 1876:XVI. tc. 23. és 24. §-ai értelmében letett magán végrendelet átvételeért, a jegyzőkönyv felvételével és az elismervénynyel együtt

4


-

Dijak a jegyzőkönyvek felvételeért csakis a jelen törvényben meghatározott esetekben számithatók fel.

12. § A jelen törvényben meghatározott eseteken felül [11. § k), l) és r)] olyan okiratok felvételeért, melyekben, az ügylet tárgyának értéke meghatározva nincsen, s az érték egyéb adatokból meg nem tudható, továbbá oly cselekményekért, melyek a jelen törvényben foglalt dijszabás más tétele alá nem sorolvák: a munkadij a hivalalos cselekvény teljesitésére forditott idő szerint számitandó.

E dij az első megkezdett óráért 2 frtot, s minden további megkezdett fél óráért 1 frtot tesz.

13. § Ha valamely közjegyzői hivatalos cselekményben egy másik közjegyző vesz részt, ennek csak az időszerinti munkadij jár, mely azonban az első közjegyző munkadijánál magasabb nem lehet.

14. § Halálesetre szóló rendelkezés, ajándékozási, örökségi és házassági szerződés felvételeért, ha az érték az okiratban kitéve nincsen, vagy meg nem határozható: az időszerinti munkadij kétszeres összege számitandó fel.

15. § A hivatalos cselekményre forditott idő alatt, nem csak azon idő értendő, mely az okirat felvételére szükséges volt, hanem ehhez számitandó az okirat felvételének előkészitésére szükséges idő is.

16. § A közjegyzői okiratoknak és tanusitványoknak s ezek kiadványainak tisztázásáért, s általában a közjegyző által készitett másolatokért, a munka- s illetőleg hitelesitési dijon felül, irásdij is jár és pedig: 10 kr. minden lapért, mely 25 sort foglal magában; 20 kr., ha a sorok száma a 25-öt meghaladja, vagy a lap számadást, rovatos vagy tulnyomólag számtételekből álló kimutatást tartalmaz.

Azon lap, melyen az okirat végződik, teljesnek veendő.

17. § Váltók és kereskedelmi papirok rovatolásaért, hitelesitésekért, tanusitványi záradékokért és a tanusitványokról felvett jegyzőkönyvekért, végre a fogalmazványokért irásdij nem jár.

18. § A közjegyzőnek azon ügyletekért, melyeket természetüknél fogva irodai helyiségében is teljesithetne, de melyeket a fél kivánatára irodai helyiségén kivül székhelyén teljesit, a szabályszerü egyéb dijakon felül 1 forint távozási dij is jár.

Ha a közjegyző ugyanazon időben, ugyanazon ügyfél részére több ügyet végez, a távozási dij csak egyszer számitható fel.

A közjegyző a székhelyén kivül teljesitett egy vagy több ilyen ügyletért, távozási dijképen, az oda- és visszautazásra szükségelt idő után, a 12. § utolsó bekezdésében meghatározott dijat számithatja fel, mely azonban egy napra 12 frtot meg nem haladhat.

Ugyanezen dijat számíthatja fel a közjegyző távozási dijképen, a váltók és kereskedelmi papirok rovatolásáért és az értesitvényekért is, ha ezen ügyletek a közjegyző székhelyén kivül teljesittetnek.

19. § A közjegyző a távozási dijon felül vitelbért is számithat fel, a mennyiben nem a fél alkalmatosságát használta, ha a közjegyzői ügylet a közjegyző iroda-helyiségétől legalább egy kilométernyi távolságban teljesittetik.

Vitelbér fejében, a közjegyző vasuton a II., gőzhajón az I. osztályu jegy árát, egyébként pedig két lovas kocsi bérét számithatja fel.

20. § Ha a közjegyző székhelyén kivül teljesitett ügylet az oda- és visszautazással együtt fél napnál több időt vesz igénybe s a közjegyzőt lakással és élelemmel nem a fél látta el: a közjegyzőnek naponkint öt frtnyi napidij jár.

21. § Ha a közjegyző ugyanazon helyen és időben több ügyet végez, a vitelbér és napidijak csak egyszer számithatók fel s azok megtéritéséhez az illető ügyfelek egyenlő arányban járulnak.

22. § Hagyatékoknak birói vagy gyámhatósági megbizásból teljesitett leltározásaért s tárgyalásáért, a közjegyzőt a következő dijak illetik meg:

300 forint értéket felül nem haladó hagyaték tárgyalásáért 3 forint
300 frton felül 500 frtig terjedő értéknél 5 forint
500 frton felül 1000 frtig terjedő értéknél 7 forint
1000 frton felül 2000 frtig terjedő értéknél 10 forint
2000 frton felül 4000 frtig terjedő értéknél 15 forint
4000 frton felül 6000 frtig terjedő értéknél 205 forint

Ugyanezen forintot meghaladó értéknél a 20 forintnyi dij, minden további megkezdett 1000 forintnyi érték után, 1 frttal növekszik; a dij összege azonban 500 forintnál magasabb nem lehet.

Ugyan e fokozatos dijátalány jár a közjegyzőnek akkor is, ha a leltározást más teljesitette.

A dijszámitás alapja a hagyatéki vagyonnak, a terhek levonása nélkül számitott leltárértéke.

E dijátalányon felül, a közjegyző csak bélyeg- és postabér kiadásait, továbbá a 19. §-ban meghatározott vitelbért, ez utóbbit azonban csak a 21. § rendelkezésének megtartása mellett számithatja fel.

23. § A 22. §-ban meghatározott dijakat a megbizó hatóság, a közjegyző eljárásáról szóló jelentésnek beadásától számitott 15 nap alatt, megállapitani köteles.

24. § A 22. és 23. § rendelkezései kiterjednek azon hagyatéki eljárásokra is, melyekkel a közjegyző korábban bizatott meg, de melyeket ezen törvény hatályba lépte előtt be nem fejezett.

25. § A közjegyzőnek mint birói megbizottnak csőd-tömegek leltározásáért, valamint árverésekért és becslésekért, ha a tárgyak értéke 500 frtot meg nem halad, fél napra 3 forint, egész napra forint munkadij jár.

Ötszáz frtot meghaladó értéknél, valamint hitbizományi tömegek leltározásáért fél napra 5 frt, egész napra 8 frt munkadij jár.

A 19. és 20. § eseteiben, az ott meghatározott, dijak is járnak; a 21. § rendelkezése azonban akkor is alkalmazandó.

26. § Vételár-felosztásért, gondnoksági vagy zárlati esetekben teljesitett összeirásokért és átalában birói vagy gyámhatósági megbizásból teljesitett minden más cselekményért, a közjegyző dijait - időre és munkára való tekintettel - esetenkint, a megbizó hatóság állapitja meg.

A közjegyző köteles ezen dijait és kiadásait elkülönitve, részletesen felszámitani s az eljárásáról felvett okirat végén, az eljárás teljesitésére forditott időt is megjelölni.

27. § Az 1874:XXXV. tc. 55. §-a alapján magán megbizásból teljesitett munkálatokért járó díjak, a megbizó féllel való szabad egyezkedés tárgyai.

Ha megegyezés létre nem jő, dijkövetelését a közjegyző személyes birósága előtt perrel érvényesitheti.

28. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.