1. § A főváros által épitendő közraktárak létesitéséhez az állam a következő kedvezményekkel járul:
a) a Dunaszabályozás által nyert és az 1870. évi X. tc. szerint a fővárosi pénzalap tulajdonát képező területből azon részlet, mely a vámház és borárustér közepét metsző vonal között fekszik, s a közraktár telep felállitásához szükséges, ingyen a főváros tulajdonába bocsáttatik:
b) a raktártelep mentén épitendő s legalább 75 méter hosszú partfal felépitésének, a raktártelep feltöltésének, a vámház előtti bátyaalaku kiszögelés bontásának, a fennálló rakparthoz való csatlakozásnak, kotrásoknak, általában minden, a partfalépités és feltöltéssel járó munkák költségeinek fejében államkincstár egyszer mindenkorra 780,000 frtnyi átalányösszeget fizet, mely összeg a sugáruti telkek eladásából befolyó összegekből lesz fedezendő. Az egyes részletek azon mérvben fognak a fővárosnak lefizettetni, a melyben összegek az emlitett telkek eladásából befolynak. Ha a sugáruti telkek eladásából bevett összegek az 1882. év végeig 780,000 frtra nem rugnának, ugyanazon év deczember 31-én a még hiányzó összeg az államkincstárból fog a fővárosnak kifizettetni. Ha a sugáruti telkekből befolyó s a fővárosnak időszakonkint kiszolgáltatandó összegek az ugyanazon időben elkészült emlitett munkák költségeire elégtelenek lennének s a hiány a főváros által pótoltatnék, ezért az állam 5% késedelmi kamatot fizetend.
2. § A raktárüzlet számára, annak megnyitásától számitandó 30 évig, állami adómentesség biztosittatik, ugy azonban, hogy a kereseti adómentességet csak maga a főváros élvezheti, bérbeadás esetében a főváros bérjövedelme adómentes marad ugyan, de a bérbevevő a törvényszerü kereseti adót megfizetni tartozik.
A raktártelepen emelendő épületek, tekintet nélkül azok hosszuságára és magasságára, hasonló adózási kedvezményben részesittetnek, mind a minők a fővárosi kör- és sugáruton levő épületek részére az 1871:XLII. tc. 8. §-ában és az 1879:XLII. tc. 1. és 2. §-aiban biztosittattak.
3. § A közraktár-jegyek bélyegmentesek oly feltétellel, hogy a zálogjegyek első átruházásuk alkalmával egyenkint 1 frtnyi állandó bélyeg alá esnek; ezen intézkedés egyelőre 3 évre, vagyis 1883. év végeig állapittatik meg.
4. § A főváros által a közraktárak létesitése czéljából felveendő kölcsön, ide értve annak netalán telekkönyvbe leendő bekebelezését is, mind a tőkére, mind a járulékokra nézve, teljesen bélyeg-, illeték- és adómentes.
5. § Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyminister bizatnak meg.
