1881. évi IX. törvénycikk

a Zágráb városában és környékén földrengés által megkárosodott házbirtokosoknak adandó kölcsönökről és adókedvezményekről * 

1. § A kormány azon intézkedése, hogy a Zágráb városában előfordult földrengés után a kárvallott házbirtokosoknak az első szükségletek fedezésére 50,000 forintot jelzálogi biztositás nélkül és kamatmentesen Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja utján kölcsönkép kiosztatott, helybenhagyatik; felhatalmaztatván a pénzügyminister, hogy a visszafizetés módozatait a bánnal egyetértőleg rendeleti uton megállapithassa.

2. § Zágráb városában és környékén, azon házbirtokosoknak, kik az 1880-ik évben előfordult földrengések folytán megrongált házaikat újra felépiteni, vagy nagy mérvben tatarozni kénytelenek, a magyar állam kölcsönök utján fog segélyt nyujtani és pedig a következő módozatok szerint:

a) 100,000 forint adatik kamat nélkül és tiz évi törlesztés mellett, egyénenkint egyezer forintot meg nem haladó összegekben;

b) 300,000 forint adatik 4% kamat és 15 évi törlesztés mellett, egyénenkint 20,000 forintot meg nem haladó összegekben;

c) további 300,000 forint adatik 4% kamat és 20 évi törlesztés mellett, egyénenkint szintén 20,000 forintot meg nem haladó összegekben;

d) ugyanily összeg, t. i. 300,000 forint adatik 4% kamat és 30 évi törlesztés mellett, egyénenkint szintén 20,000 forintot meg nem haladó összegekben.

3. § Azon esetre, ha a 2-ik § emlitett kölcsönökre az ezen szakaszban engedélyezett 1 millió forint nem volna egészben szükséges, felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a bánnal egyetértőleg, az egy millió forintból rendelkezésre maradt összegből községeknek is utalványozhasson kölcsönöket, a következő feltételek alatt:

a) hogy ily községeknek adandó kölcsönök 250,000 forintot meg nem haladhatnak, mely összegből városoknak összesen legfeljebb 150,000 forint, más községeknek pedig mindössze legfeljebb 100,000 forint utalványozható;

b) hogy ily kölcsön városoknak és községeknek csakis oly középületek helyreállitására adható, melyek a földrengés által megsérültek;

c) hogy ezen kölcsönök, vagy jelzálogi biztositékkal fedezve legyenek ugy, mint a magánkölcsönök, - e jelzálogi fedezetbe nem számittatván a községházak, - vagy pedig a községnek, mint jogi személynek jótállása mellett vétessenek fel;

d) a kamat- és tőketörlesztésre nézve a községekre is az előző 2-ik § b), c), d) pontjainak határozmányai alkalmazandók.

4. § A 2. § a) pontja alatt emlitett kamatmentes kölcsönök 1882. évtől kezdve husz egyenlő félévi, mindig április és október hó 1-ső napjain esedékes részletben fizetendők vissza.

5. § A 2. § b), c) és d) pontjai alatt és a 3-ik §-ban 4% kamat mellett adott kölcsönök után 1881. évben sem kamat nem szedetik, sem pedig tőketörlesztés nem követeltetik.

Ezen kölcsönök az 1882. évtől kezdve, a pénzügyminister által meghatározott kamat- és tőketörlesztési terv szerint, félévi járulékokban, melyek mindig április és október hó 1-én esedékesek, fizetendők vissza.

6. § Kölcsönt csak az kaphat, kinek háza Zágrábban vagy környékén földrengés által rongáltatott meg.

7. § A kölcsön csak pupillaris biztositékot nyujtó jelzálogra adható, a zálogjog előleges bekebelezése mellett.

8. § Kérvények a 2-ik és 3-ik §-ban emlitett módozatok szerint felveendő kölcsönökért csak 1881. junius hó végéig fogadtatnak el.

9. § A kérvényben felsorolt adatok megbirálására és a kölcsönök engedélyezésére Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja bizottságot alakit, melyhez egy tagot és esetleges helyettesités czéljából egy póttagot a pénzügyminister nevez ki.

10. § A bizottság bármely tagja felebbezheti a végzést a bánhoz, ha az engedélyezett összeget tulságosnak vagy a jelzálog értékét csekélynek találja.

Ily esetekben a bán határozza meg az ezen jelzálogra vagy ezen folyamodónak adandó kölcsön mennyiségét.

11. § Az 1. §-ban emlitett kölcsönösszegek, valamint a 2. §-ban emlitett kölcsönök után fizetendő évjáruléki részletek, az 1876. évi XV. törvénycikk értelmében az egyenes adók módjára szedetnek, esetleg hajtatnak be; a május 15-éig, illetőleg november 15-éig be nem fizetett évjáruléki részletek után a késedelmi kamatok, esetleg intésdijak és behajtási illetékek épen ugy számittatnak, mint az egyenes adók után.

12. § A tőke- és kamattörlesztési részletek egyénenkinti beszedését és behajtását a megelőző §-ban körülirt módon és a kir. adófelügyelők ellenőrzése mellett:

a) a Zágráb városában adott kölcsönök után a városi adóhivatal;

b) a más községekben adott kölcsönök után az illető kir. adóhivatalok eszközlik.

13. § Az adott összes kölcsönöket, valamint az azokra történt befizetéseket a Zágráb város adóhivatala és az illető kir. adóhivatalok által teljesitett szállitmányok alapján sommásan és községenkint az országos állami pénztár nyilvántartja.

14. § A kölcsönért beadott kérvények és ezek mellékletei, valamint a kölcsönről kiállitandó kötelezvények bélyegmentesek.

A kölcsön jelzálogi bekebelezése illetékmentes.

Ellenben a kölcsönről kiállitandó nyugta II. foku bélyeg alá esik.

15. § Az 1., 2. és 3. §-okban emlitett kölcsönök kifizethetésére 1.050,000 forint póthitel nyittatik, mely az 1880. évi LVII. törvénycikk 2. §-ának B) I. Átmeneti kiadások III. fejezeténél külön czim alatt számolandó el.

A fedezetről az 1880:LVII. törvénycikk 4. §-a értelmében történik gondoskodás.

16. § Zágráb városában a házadó tekintetében a következő kedvezmények adatnak:

a) azon házak után, melyek a földrengés által megrongáltattak ugyan, de nem annyira, hogy azoknak egészben vagy részben ujjáépitése szükségessé vált volna, az 1881. évre járó házadó, vagy a mennyiben az illető ház jelenleg adómentes volna, azon évre járó házadó, mely az adómentesség megszünését követi, oly módon fog kirovatni, hogy azok nyers jövedelmének minden 100 forintja után épületfentartás és értéktörlesztés fejében ötven forint fog számittatni;

b) tiz évi adómentességnek van helye azon lakrészekre nézve, melyek a földrengés által megrongált házak egyes lebontott emeletei helyébe felépitett és 1883. év végéig lakható állapotba helyezett uj emeletekben foglaltatnak;

c) tizennégy évi adómentességnek van helye, ha a földrengés által megrongált és a földszinéig lebontott ház helyébe, ó falak és falrészek felhasználása nélkül uj épület állittatik és 1883. év végéig lakható állapotba helyeztetik;

d) tizenhat évi adómentességnek van helye, ha oly helyen, a hol előbb épület nem létezett, legalább is egy emelettel ellátott uj ház épittetik, és 1885. év végéig lakható állapotba helyeztetik, vagy ha valamely fennálló, szinte emelettel biró épület előbb beépitve még nem volt területen eszközlött épitkezéssel vagy toldással olyan gyarapodást nyer, hogy ez által uj adótárgy keletkezik; ezen utóbbi esetben az ujonnan keletkező adótárgyra való megszoritással.

17. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister - egyetértőleg Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával - bizatik meg.